2000. évi CXXXIII. törvény a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

2000. évi CXXXIII. törvény a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2010.IV.1. - ) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! 2000. évi CXXXIII. törvény a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről *  Az Országgyűlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 28. §-a alapján a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről, valamint annak a végrehajtásához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról a következő törvényt alkotja: ELSŐ RÉSZ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 2001. ÉS 2002. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSE Első Fejezet A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE ÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA 1. § (1) Az Országgyűlés a 2001. évi központi költségvetés a) *  kiadási főösszegét – a 3. § szerinti hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások nélkül – 4 507 344,3 millió forintban, azaz négymillió-ötszázhétezer-háromszáznegyvennégy egész háromtized millió forintban, b) *  bevételi főösszegét – a 3. § szerinti hitelfelvételből és állampapírok értékesítéséből származó bevételek nélkül – 4 026 308,4 millió forintban, azaz négymillió-huszonhatezer-háromszáznyolc egész négytized millió forintban, c) hiányát 481 035,9 millió forintban, azaz négyszáznyolcvanegyezer-harmincöt egész kilenctized millió forintban állapítja meg. (2) *  Az Országgyűlés a 2002. évi központi költségvetés a) bevételi főösszegét – a 3. § szerinti hitelfelvételből és állampapírok értékesítéséből származó bevételek nélkül – 4 288 354,5 millió forintban, azaz négymillió-kettőszáznyolcvannyolcezer-háromszázötvennégy egész öttized millió forintban, b) kiadási főösszegét – a 3. § szerinti hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások nélkül – 5 506 351,9 millió forintban, azaz ötmillió-ötszázhatezer-háromszázötvenegy egész kilenctized millió forintban, c) hiányát 1 217 997,4 millió forintban, azaz egymillió-kettőszáztizenhétezer-kilencszázkilencvenhét egész négytized millió forintban állapítja meg. 2. § (1) Az 1. §-ban megállapított kiadási és bevételi főösszegek, valamint a központi költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott költségvetési támogatási előirányzatok költségvetési fejezetek, címek, alcímek, jogcímcsoportok, jogcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését az e törvény 1. számú melléklete tartalmazza. (2) A központi költségvetés mérlegét az Országgyűlés az e törvény 2/A. és a 2/B. számú mellékleteiben foglaltak szerint hagyja jóvá. 3. § A hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások, valamint a fejlesztési célú hitelfelvételből származó bevételek részletezését az e törvény 1. számú mellékletének XLIV. A költségvetés adósságának törlesztése és fejlesztési célú hitelfelvételei fejezete tartalmazza. 4. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1. § (1) bekezdésének c) pontjában és az 1. § (2) bekezdésének c) pontjában foglalt hiányt finanszírozza, valamint a Kincstári Egységes Számla (a továbbiakban: KESZ) folyamatos likviditását biztosítsa, és a központi költségvetés adósságát, valamint a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) követeléseit kezelje. (2) A központi költségvetésnek – a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény (a továbbiakban: Mnbtv.) 82. § (2) bekezdésében meghatározott – hitelei 2001-ben érvényes kamatlába 7,64%, 2002-ben 7%. Második Fejezet A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETŐLEG FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK A központi költségvetés tartalék-előirányzatai 5. § (1) *  A központi költségvetési szerveknél (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményeket is) az adott költségvetési évben megvalósuló létszámcsökkenésekkel összefüggő egyszeri, a Kormány rendeletében meghatározott feltételek szerinti, továbbá – a helyi önkormányzatok által foglalkoztatottakra, valamint az igazságügyi és ügyészségi alkalmazottakra is kiterjedően – a köztisztviselők és a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai illetményhelyzetének javítására szolgáló, valamint a központi költségvetési szerveknél a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) felemeléséből adódó kifizetések részbeni, illetőleg teljes fedezetére céltartalék szolgál a X. Miniszterelnökség fejezet 12. cím, 2. alcím, 1. Különféle személyi kifizetések jogcím-csoporton. A többlettámogatás igénylési feltételeinek megállapítására a pénzügyminiszter kap felhatalmazást, annak figyelembevételével, hogy a minimálbér eléréséhez szükséges kiegészítés alapját a munkavállalónak 2001-ben 8,75%-kal, 2002. évben 7,75%-kal felemelt illetményén felüli összeg képezheti. (2) Az (1) bekezdésben foglalt előirányzat terhére támogathatók a Magyar Televízió Részvénytársaság, illetve a Magyar Rádió Részvénytársaság létszámcsökkentésével kapcsolatos egyszeri személyi kifizetések a pénzügyminiszterrel kötött megállapodás szerint. (3) *  Az (1) bekezdésben foglalt előirányzat terhére támogathatók a) a közszolgálati életpálya átalakításával összefüggő – az (1) bekezdésben fel nem sorolt – kormányzati intézkedések kiadásai, melynek elosztására a Kormány kap felhatalmazást, b) a pártok képviselőcsoportjainak munkáját segítő köztisztviselőkre vonatkozó törvényi változásokból adódó többletkiadások. Az előirányzat átcsoportosítására a pénzügyminiszter kap felhatalmazást. (4) *  Az (1) bekezdésben foglalt előirányzat terhére támogathatók a közalkalmazottak illetményhelyzetének javításával összefüggő kiadások. A támogatás az államháztartás alrendszereiben a felügyeleti szervet, a 33. § hatálya alá tartozó önszerveződések esetében a nem állami intézmények fenntartóit, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) által finanszírozott, költségvetési szervként működő egészségügyi szolgáltatót illeti meg, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben meghatározott illetmények, illetve illetményarányosan fizetett egyéb keresetelemek garantált mértékének növekedése alapján. A (9) bekezdésben foglalt rendelkezést e támogatás esetében nem kell alkalmazni. Támogatás illeti meg továbbá az OEP-pal finanszírozási szerződést kötött, egészségügyi humánszolgáltatást nem költségvetési szervként végző szolgáltatókat, az OEP-pal gyógyító-megelőző ellátásra szerződésben álló szolgáltatókkal egészségügyi szakfeladat végzésére szolgáltatási szerződést kötött egészségügyi vállalkozásokat is. A támogatás megilleti az államháztartás alrendszereitől rendszeres működési támogatásban részesülő állami, illetve önkormányzati többségi tulajdonban levő közhasznú társaságok, alapítványok, valamint a Területi Művelődési Intézmények Egyesülete által működtetett, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény szerinti kötelező közművelődési feladatot ellátó intézményeket, működési engedéllyel rendelkező muzeális intézményeket, nyilvános könyvtárakat, levéltárakat, művészeti intézményeket a velük munkaviszonyban álló alkalmazottak után, valamint a működési engedéllyel rendelkező, illetve nyilvános könyvtári jegyzékben szereplő egyházi gyűjteményeket, a nyilvános magánlevéltárnak minősülő egyházi levéltárakat, továbbá az egyházi hitoktatást végzőket. A támogatás igénylésének részletes szabályait a pénzügyminiszter határozza meg. A felhasználáshoz szükséges előirányzat-átcsoportosításokra az érintett miniszterekkel egyeztetve a pénzügyminiszter kap felhatalmazást. *  (5) *  A közalkalmazottak illetményemelésével összefüggő egyéb kiadásokra tartalék szolgál a X. Miniszterelnökség fejezet, 12. cím, 2. alcím, 4. jogcím-csoporton, melynek elosztására a Kormány jogosult. *  (6) *  Ha az önkormányzat illetménykiegészítést, vezetői illetménypótlékot mérlegelési jogkörébe tartozóan biztosít a köztisztviselő részére, a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok – költségvetési törvény szerint igényelhető – kiegészítő támogatása összegének meghatározásakor a számított forráshiányt csökkenteni kell az illetménykiegészítés, illetve a vezetői pótlék miatti többletkiadás összegével. (7) *  A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 49/N. §-ának (3) bekezdésében foglalt jutalmazási korlát az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalra és szerveire nem terjed ki. Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál és szerveinél a Ktv. 45. § (8) bekezdése szerint a vezetői szinteket megállapítsa. (8) *  A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 245/H. §-ának (3) bekezdésében foglalt jutalmazási korlát a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságára és szerveire nem terjed ki. (9) *  Az (1) bekezdés szerinti céltartalék terhére nem nyújthatnak be igényt a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai által finanszírozott intézmények, továbbá azon központi költségvetési szervek, amelyek kiadási előirányzatát teljes egészében a saját bevételük fedezi, illetve azon munkavállalók után, akiket a saját bevételük terhére foglalkoztatnak. (10) *  Az állami tulajdonban lévő termőföldvagyonnal történő hatékony gazdálkodás érdekében külön törvényben szabályozott Nemzeti Földalap létrehozásának előkészítésére, működtetésére és földvásárlásra céltartalék szolgál a X. Miniszterelnökség fejezet, 12. cím, 2. alcím, 2. Nemzeti Földalap előkészítése, működtetése és földvásárlás támogatása jogcím-csoporton. (11) *  A közszféra keresetkiegészítésére céltartalék szolgál a X. Miniszterelnökség fejezet 12. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoporton. Az állam vagyonával és a felhalmozásokkal kapcsolatos rendelkezések 6. § (1) Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁPV Rt.) 2001. és 2002. években a hozzá tartozó állami vagyon privatizációjának és kezelésének bevételét az e törvény 11. számú mellékletében részletezett kiadásokra fordíthatja. Az e kiadási előirányzatok teljesítése után fennmaradó bevételeknek 5000 millió forint záró pénzkészletet meghaladó részéből legfeljebb 20 000 millió forintot a privatizációs tartalék növelésére, az ezen felüli részt az államadósság törlesztésére kell fordítani. (2) *  Az ÁPV Rt. állami vagyon utáni részesedésként 2002. évben 32 000 millió forint befizetést teljesít a központi költségvetésbe. Amennyiben az ÁPV Rt.-hez a hozzárendelt állami vagyonnal kapcsolatosan befolyó osztalékbevételek nem érik el ezt az összeget, azokat az ÁPV Rt. a hozzárendelt állami vagyonból befolyó más bevételei terhére kiegészíti. (3) *  (4) *  (5) Az ÁPV Rt. 2001-ben a 11. számú melléklet I/2/e) pontja terhére – a Kormány döntése alapján – a Regionális Fejlesztési Holding Rt. tőketartalékába helyezhet 7490,0 millió forintot. (6) Az ÁPV Rt. a (10) bekezdés o) pontja alapján 2001-ben 25 000 millió forintot fordíthat a Reorg Apport Rt. kötvénykibocsátásából eredő fizetési kötelezettségeinek fedezetére. (7) Az ÁPV Rt. a (10) bekezdés k) pontja, valamint a 11. számú melléklet II/2. és II/3. előirányzatok szerinti kifizetéseihez a Kormány döntése, továbbá a (10) bekezdés o) pontja és a 11. számú melléklet I/1/c), II/1. és II/4. előirányzatok esetében az ÁPV Rt. egyedi 1000 millió forint feletti döntéseihez a Kormány egyedi jóváhagyása szükséges. *  (8) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv.tv.) 24. §-a (1) bekezdésében meghatározott hitelfelvételre és kötvénykibocsátásra 2001. és 2002. években az ÁPV Rt. nem jogosult. (9) Az ÁPV Rt. a 11. számú melléklet I/1/c) és II/1. előirányzataiban, valamint a (10) bekezdés c) és o) pontjaiban meghatározott célú döntéseinél figyelembe veszi a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások előzetes bejelentési kötelezettségéről és annak az Európai Megállapodással való összhangjának vizsgálatáról szóló 76/1999. (V. 26.) Korm. rendelet 3. §-ában, valamint 9–13. §-ában meghatározott eljárást. *  A Magyar Köztársaság által az Európai Megállapodás 62. Cikke 4. pontjának b) alpontjában vállalt információ-szolgáltatási kötelezettségek teljesítése érdekében az ÁPV Rt. a hatáskörébe tartozó döntésekről a pénzügyminiszternek a szükséges tájékoztatást megadja. (10) A privatizációs tartalék a következő célokra használható fel: a) jótállással, szavatossággal kapcsolatos kifizetések, b) kezességvállalásból – ideértve a készfizető kezességet is –, illetve az átvállalt tartozásokból eredő kifizetések, c) szerződéses kapcsolaton alapuló tartozás kiegyenlítése, d) a belterületi föld ellenértéke alapján, alapítói jogon, a volt szovjet ingatlanok értékesítése kapcsán kifizetendő, a helyi önkormányzatokat megillető kifizetések, e) E-hitel garancialehívás teljesítése, f) elvont vagyontárgyak után beálló kezesi felelősség rendezése, g) a „reverzális levelek” alapján történő kifizetések, h) a villamosipari dolgozókkal az energiaszektor privatizációja kapcsán kötött megállapodás teljesítésének fedezete, i) a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény alapján átalakuló társaságoknak a privatizáció után visszautalásra kerülő 20%-os részesedésigények (Privatizációs Ellenérték Hányad). j) a gázközművekkel kapcsolatos önkormányzati igények rendezése, k) a tartósan állami tulajdonú társaságok tőkehelyzetének rendezése, l) a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásával kapcsolatos kifizetések, m) az a)–l) pontokban szereplő feladatok végrehajtásával kapcsolatos ráfordítások, n) a tartalékban lévő értékpapírok, részesedések értékesítésével kapcsolatos költségek, o) az állam vagyon- és gazdaságpolitikai tevékenységét támogató intézkedésekkel, válsághelyzetek megszüntetésével összefüggő kiadások. *  (11) Az ÁPV Rt. a privatizációs tartaléknak legfeljebb 90%-át, a privatizációért felelős miniszter és a pénzügyminiszter egyetértésével, a Priv.tv. 23. §-ának (2) bekezdése szerinti részvényekben tarthatja. (12) Az ÁPV Rt. a 11. számú melléklet II/5. előirányzata szerinti tartalékfeltöltésen felül a privatizációs bevételek terhére gondoskodik arról, hogy a privatizációs tartalék állománya ne legyen kevesebb 30 000 millió forintnál. (13) A Priv.tv. hatálya alá, de nem az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába tartozó társaságokban az állami részesedés után 2001. és 2002. években kifizetésre kerülő osztalék és az állami vagyon más hozadéka, valamint az e társaságok értékesítéséből származó bevételnek a privatizáció költségeivel csökkentett része a központi költségvetést illeti meg. (14) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy az ÁPV Rt.-hez tartozó vagy a kincstári vagyonból a romániai magyar nyelvű egyházak számára ingyenes magyarországi ingatlanhasználatot biztosítson. E célra összesen legfeljebb 600 millió forint értékű ingatlan kerüljön a Határon Túli Magyarok Hivatalának vagyonkezelésébe, amely azokat a romániai magyar nyelvű egyházak használatába – a haszonélvezet szabályainak megfelelő feltételekkel, de dologi jogi hatály nélkül – adja át. Ha az ingatlanjuttatás állami tulajdonban álló ingatlannal nem teljesíthető, az állami tulajdonú ingatlan(ok) megszerzéséhez szükséges vételárat és az általános forgalmi adót az ÁPV Rt. biztosítja a (10) bekezdés o) pontja alapján. (15) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy a Budapest V. kerület, Alkotmány utca 12. szám alatti ingatlan 49 százalékos állami tulajdoni hányadát a Magyarországi Unitárius Egyház részére térítésmentesen átadja. (16) *  7. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az ÁPV Rt. vagyonkezelésében lévő ingatlanokat, amelyeknek az értékesítési kísérlete nem vezetett eredményre, valamint a HM-től az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába került ingatlanokat és a volt szovjet laktanyákat illetően – foglalkoztatáspolitikai, szociálpolitikai, ifjúságpolitikai, iparfejlesztési célok megvalósításának elősegítésére – eseti döntést hozzon azok térítésmentes, helyi önkormányzati tulajdonba adásáról. *  (2) Az ÁPV Rt. a hozzárendelt vagyonába tartozó, Pápa, Fő tér 2. szám alatti, 5/2 hrsz.-ú műemlékingatlant térítésmentesen adja át a KVI-nek. 8. § (1) A központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő ingatlan értékesítésének ellenértékéből ki kell egyenlíteni a költségvetési szerv köztartozását. A köztartozás mértékét és az értékesítés költségének összegét meghaladó visszahagyott bevételhányad építési beruházásra, ingatlanvásárlásra, felújításra és rekonstrukcióra, valamint környezetvédelemre (hatásvizsgálatra, kármentesítésre) használható fel. E bevételhányad 50%-a a központi költségvetési szervet illeti meg, de a pénzügyminiszter által indokoltnak tartott esetben ez a hányad magasabb is lehet. Utóbbi esetben a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője – a pénzügyminiszter egyetértésével – határozza meg a kedvezményezett költségvetési szervet és az összeg felhasználásának célját, jogcímeit. (2) A bevételeknek az (1) bekezdésben meghatározott hányadot meghaladó része a központi költségvetés központosított bevételét képezi. (3) Az Egészségügyi Minisztérium kormányzati beruházási céljainak megvalósítása érdekében a felügyelete alá tartozó egészségügyi intézmények vagyonkezelésében lévő ingatlanok értékesítéséből befolyó ellenértéknek a köztartozások és az ingatlan-elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó összegével – legfeljebb összesen 2000 millió forint értékhatárig – az egészségügy felhalmozási célú előirányzatain belül a XXI. Egészségügyi Minisztérium fejezet, 9. cím, 1. Beruházás alcím előirányzatait az egészségügyi miniszter megemelheti. (4) A központi költségvetési szerv a használatában, illetve a kezelésében lévő és a feladatai ellátásához feleslegessé váló gépeket, felszereléseket, járműveket, készleteket 15 millió forint egyedi könyv szerinti bruttóérték-határig saját hatáskörben, 15 millió forint felett a kincstári vagyon értékesítésére vonatkozó szabályok szerint értékesítheti. (5) Az Áht. 108. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alkalmazása során a kisösszegű követelés értékhatára 80 000 forint. (6) *  Az Ifjúsági és Sportminisztérium, valamint a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek, illetve az általa alapított közhasznú társaságok vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon értékesítéséből származó bevétel kizárólag a Magyar Állam tulajdonában és az Ifjúsági és Sportminisztérium, a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek vagy az általa alapított közhasznú társaságok vagyonkezelésében, továbbá helyi önkormányzat tulajdonában vagy vagyonkezelésében lévő sportlétesítmények fejlesztésére, rekonstrukciójára (beruházásaira), valamint sportcélú ingatlanok vásárlására használható fel. 9. § (1) A KVI vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon értékesítéséből származó bevétel – kivéve, ha törvény másként rendelkezik – a központi költségvetés központosított bevételét képezi. (2) Az (1) bekezdés szerinti bevételekből 1800 millió forintot a KVI törvényben meghatározott állami feladatainak ellátására fordíthat. (3) A (2) bekezdésben írt összeg feletti bevétel 50%-ának mértékéig a kincstári vagyonért felelős miniszter engedélyezheti e bevételrész terhére a tartósan állami tulajdonban maradó műemlékek helyreállítását, karbantartását. (4) A kincstári vagyonért felelős miniszter egyedi hozzájárulása alapján a kormányzati elhelyezési feladatokkal összefüggésben értékesített kincstári vagyon teljes bevétele az elhelyezési feladatok teljesítésére fordítható. A Miniszterelnökség Központi Üdülési és Oktatási Főigazgatósága kezelésében lévő üdülők és egyéb létesítmények értékesítéséből származó bevétel a kezelésében maradó létesítmények felhalmozási kiadásaira fordítandó. (5) A központi költségvetési szervek a vagyonkezelésükben lévő és működésükhöz feleslegessé váló ingatlanokat – a HM fejezetbe tartozók kivételével – kötelesek felajánlani a KVI-nek más állami feladat ellátásának biztosítása érdekében. A felajánlás elfogadásáról a KVI a központi költségvetési szervet a felajánlást követő 30 naptári napon belül írásban tájékoztatja. A központi költségvetési szervekkel kapcsolatos rendelkezések 10. § (1) A központi költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységéből származó, a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított eredményének 82%-át használhatja fel – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a tárgyévi eredmény-elszámolás alapján, a fennmaradó 18% pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi. (2) A vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része teljes egészében felhasználható, amelyet a központi költségvetési szerv a tárgyévben vagy az azt követő évben, jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához kíván igénybe venni. 11. § (1) A központi költségvetési szervek bevételei közül a) az intézményi ellátás díja, b) az alkalmazottak térítése, c) az állami (hatósági, engedélyezési, felügyeleti, ellenőrzési) feladatok díjbevétele, d) az illetékjellegű bevételek eredeti előirányzatot meghaladó többletének 50%-a saját bevételként számolható el, 50%-a pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi. (2) Teljes egészében saját bevételként számolható el az a többletbevétel, illetve az azzal összefüggően végrehajtott előirányzat-emelés összege, amely jogszabály alapján a) évközi díjtételemelésből, bírságemelésből, b) saját hatáskörben végrehajtott díjmegállapításból, díjemelésből keletkezett. (3) Az (1) bekezdés szerinti előirányzat-változtatást az eredeti előirányzat teljesítését követően legalább havonta, a hónap 20. napjáig kell végrehajtani és a Kincstárnak bejelenteni. A központi költségvetést megillető részt az előirányzat-maradvány elszámolása során kell kimutatni és annak jóváhagyását követően kell rendezni. 12. § (1) A központi költségvetési szervek (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményeket is) – kivéve a Magyar Állami Operaházat, a Magyar Nemzeti Múzeumot, a Magyar Nemzeti Galériát, az Országos Széchényi Könyvtárat és a büntetés-végrehajtási intézeteket a fogva tartottak foglalkoztatásából származó bevételei tekintetében – a (2) bekezdésben felsorolt jogcímeken a tárgyévben ténylegesen befolyó bevételeiknek 95%-át használhatják fel, a fennmaradó 5% pedig – kincstári vagyon utáni részesedés címén – a központi költségvetés központosított bevételét képezi. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt bevételek a következők: a) az állami feladatok ellátása során létrehozott áru és készlet értékesítésének bevétele, kivéve a tankönyvek, jegyzetek, taneszközök, valamint az egészségügyi, gyógyászati készletek, eszközök, a vér és vérkészítmények, mezőgazdasági termékek értékesítési bevételei; b) az alaptevékenység körében végzett szolgáltatások ellenértéke, kivéve a költségvetési szervek által nyereség nélkül továbbszámlázottat; c) az intézmények egyéb sajátos bevételei közül: ca) a helyiségek, eszközök tartós és eseti bérbeadásának díja, kivéve a külföldön működő állami képviseletek bérletidíj-bevételeit, cb) a lízingdíjbevétel, cc) az elhasználódott, feleslegessé vált készletek értékesítéséből származó bevétel, cd) áruértékesítésből és szolgáltatásból származó vállalkozási bevételek, ce) az egyéb bevételek; d) a pénzügyi befektetések árfolyamnyeresége, hozama. (3) Az (1) bekezdés szerinti, a központi költségvetés központosított bevételét képező összeg elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig kell intézkedni. A havonkénti rendezéstől és befizetéstől mindaddig el lehet tekinteni, amíg a központi költségvetési szerv (2) bekezdésben foglalt összes bevétele nem éri el az eredeti kiadási előirányzat 5%-át. A tárgyévet terhelő befizetési kötelezettségnek legkésőbb december 20-áig eleget kell tenni, ha ezen időpontig a teljesítendő összeg nem érte el az előbbiekben meghatározott mértéket. (4) A Szerencsejáték Felügyelet éves szinten – havi bontásban – 1152 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés részére a tárgyhó 20. napjáig. 13. § (1) A HM fejezet összes, alaptevékenységből eredő bevétele – a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a központi költségvetés központosított bevételét képezi. (2) Nem képezik a központi költségvetés központosított bevételét az évközi többletbevételből származó a) külföldi államoktól és nemzetközi szervezetektől befolyó költségtérítések és egyéb támogatások, b) pályázatok útján elnyert pénzeszközök, c) adományok, d) *  meghatározott célra átvett pénzeszközök, e) jogszabályokban meghatározott visszatérülések. 14. § (1) *  A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Feot.) 9/A. §-ának (2) bekezdése szerinti, egy főre megállapított hallgatói normatíva 2001-ben 70 000 Ft/év, 2002-ben 78 400 Ft/év, a doktori képzésben részt vevők egy főre megállapított támogatási normatívája 2001-ben 612 000 Ft/év, 2002-ben 660 000 Ft/év, a köztársasági ösztöndíjban részesülök normatívája 2001-ben 255 000 Ft/év, 2002-ben 275 000 Ft/év, a diákotthoni elhelyezés, illetve az ezt kiváltó lakhatási támogatás normatívája 33 000 Ft/év, a tankönyv- és jegyzettámogatás normatívája 7000 Ft/év. (2) *  A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 44. §-ának (1) bekezdése szerinti, a Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 2001-ben 204 000 Ft/fő/év, 2002-ben 216 400 Ft/fő/év. (3) A Feot. 9/D. §-ának (1) bekezdése szerinti sport- és kulturális tevékenység normatívája 820 forint/fő/év, melynek elosztásáról miniszteri rendelet rendelkezik. (4) *  Az egyetemi tanári munkakör garantált illetménye 2001. évben havi 230 000 forint, 2002. évben augusztus 31-ig 245 000 forint. Az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának garantált illetménye 2002. szeptember 1-jétől 360 000 forint. (5) A Feot. 10/A. §-ában meghatározott Széchenyi István Ösztöndíj összege egyetemi docens esetében a (4) bekezdésben megállapított összeg 30%-a, főiskolai tanár esetében a (4) bekezdésben megállapított összeg 25%-a, a Békésy György Posztdoktori Ösztöndíj összege oktató, illetve kutató esetében a (4) bekezdésben meghatározott összeg 20%-a, nem oktató esetében a (4) bekezdésben megállapított összeg 70%-a, a Széchenyi Professzori Ösztöndíj 2001. évi összege 2 448 000 forint/fő, 2002. évi összege 2 638 000 forint/fő. (6) Az oktatási miniszter által rendeletben biztosított hallgatói szociális támogatás maximális keretösszege 2001-ben, illetve 2002-ben 1000,0 millió forint, mely összeg az (1) bekezdésben meghatározott hallgatói normatíva alapján képződő előirányzat része. *  15. § (1) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményeket az általuk ellátott közoktatási feladatokra az e törvény 3. számú mellékletében és a 8. számú melléklet I. részének 1–3. és 5–6. pontjában megállapított, a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásaival és támogatásaival azonos jogcímeken és feltételek mellett normatív állami hozzájárulás illeti meg, kivéve a 3. számú melléklet 24. f)–g) pontjában meghatározottakat. Nem vonatkoznak rájuk a 3. számú melléklet kiegészítő szabályainak 2. g), valamint 4–8. pontjai. (2) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények gyakorló intézményei esetén az (1) bekezdés szerinti, a 3. számú melléklet 19–23. és a 24. a)–e) pontjai szerinti jogcímek tekintetében a normatív hozzájárulások kétszerese jár. (3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott, közoktatási feladatot ellátó központi költségvetési szerv a létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján az intézményi költségvetésben meglévő és az (1) bekezdésben meghatározott normatíva alapján járó támogatás különbözetét a felügyeletét ellátó szervtől igényelheti. (4) A közoktatási feladatot ellátó központi költségvetési szerv a január 1-jei és a szeptember 1-jei létszámáról január 15-éig, illetve szeptember 15-éig köteles adatszolgáltatást teljesíteni. A fenntartó a tényleges, a tanügyi okmányok alapján dokumentált feladatmutatók szerint jogosult a normatív hozzájárulás igénybevételére. (5) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott, közoktatási célú normatív hozzájárulások elszámolása – a zárszámadás keretében – a költségvetési év súlyozott számtani átlaglétszáma alapján történik a 8. számú melléklet I. része 1–3. és 5–6. pontja szerint igénybe vett támogatások kivételével. A súlyozott átlaglétszám kiszámításánál a tárgyévi január 1-jei létszámot 8 hónapra, a szeptember 1-jei létszámot 4 hónapra kell figyelembe venni. A 8. számú melléklet I. része 1–3. és 5–6. pontja szerinti támogatásokkal az ott meghatározott szabályok alapján történik az elszámolás. A fogva tartottakat foglalkoztató büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetek támogatása 16. § A fogva tartottakat foglalkoztató büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetek (kivéve a büntetés-végrehajtási intézeteket) sajátos többletköltségei részbeni ellentételezésére 140 000 forint/foglalkoztatott, fogva tartott/év, de összességében évi 530,6 millió forint fordítható. Fejezeti kezelésű támogatási célelőirányzatok 17. § (1) A támogatási célelőirányzatok bevételei, valamint az e törvény 9. számú mellékletében meghatározott turisztikai hozzájárulás és vízkészlet-járulék *  – a (3) bekezdésben meghatározott bevételek kivételével – 2001. január 1-jétől a központi költségvetés központi bevételeit képezik, az érintett fejezet támogatási célelőirányzatánál történő azonos összegű támogatás előirányzása mellett. (2) A támogatási célelőirányzatok központosított bevételeinek – kivéve a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 30. cím, 2. alcím 2. Infrastruktúrával kapcsolatos koncessziós és árverési díj jogcím-csoportot – az előirányzathoz viszonyított többletbevétele, valamint a bevétel kieséséből eredő csökkenése az adott évi fejezeti kezelésű támogatási célelőirányzat kiadásának és támogatásának azonos összegű növelését, illetve csökkentését vonja maga után. Az érintett támogatási célelőirányzat kiadási előirányzatainak módosítását a pénzügyminiszterrel egyetértésben kell végrehajtani. (3) A támogatási célelőirányzatok saját bevételét képezik a célelőirányzat rendeltetésének megfelelő felhasználásra átvett pénzeszközök, adományok, segélyek és önkéntes befizetések, pályázati, nevezési, eljárási díjak, késedelmi kamat. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott központi bevételi előirányzatok beszedéséért, az e törvényben meghatározott előirányzatok teljesítéséért – ha törvény másként nem rendelkezik – az adott fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője tartozik felelősséggel. (5) A fejezeti kezelésű támogatási célelőirányzatok terhére legfeljebb az éves kiadási előirányzat 40%-ának mértékéig vállalható éven túli kötelezettség. Harmadik Fejezet A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS TÖBBI ALRENDSZERÉNEK KAPCSOLATA A) A helyi önkormányzatok és a központi költségvetés kapcsolatrendszere A helyi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai 18. § (1) Az Országgyűlés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának és normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadójának (a továbbiakban: normatív hozzájárulások) jogcímeit és fajlagos összegeit e törvény 3. számú mellékletében foglaltak szerint állapítja meg. (2) A normatív hozzájárulásokat és támogatásokat – a helyi önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, mutatószámok alapján – önkormányzatonként és jogcímenként a pénzügyminiszter és a belügyminiszter az Áht. 63. §-ának (2) bekezdésében meghatározott határidőig együttes rendeletben hirdeti ki. *  19. § (1) Az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg: a) központosított előirányzatként az e törvény 5. számú mellékletében felsorolt, a helyi önkormányzatok által ellátandó feladatokra, b) az önálló színházat fenntartó, illetve színházat vagy színházi produkciót támogató helyi önkormányzat részére az e törvény 7. számú mellékletében foglalt részletezés szerint, c) helyi önkormányzatok kiemelt fontosságú beruházási feladataira, a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Cct.) szabályozott címzett és céltámogatás formájában, d) egyes közoktatási feladatok kiegészítő támogatására, egyes jövedelempótló támogatások kiegészítésére és az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatására, a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény alapján a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat részére, valamint a lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatására az e törvény 8. számú mellékletében meghatározott feltételek szerint. E normatív támogatásokat – a helyi önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, illetve szakmai mutatók alapján – önkormányzatonként és jogcímenként a 18. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése és az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatáshoz kapcsolódó támogatás kivételével, *  e) a termelő, valamint a Cct. szerint támogatásban részesült, humán infrastrukturális feltételekben meglévő területi fejlettségi különbségek mérséklésére kormányrendeletben meghatározott, területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek helyi önkormányzatai részére a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény rendelkezései szerint, f) felhalmozási és vis maior célokra szolgáló céljellegű decentralizált támogatásokra, amelyek felhasználására a megyei területfejlesztési tanácsok és a Fővárosi Közgyűlés döntési jogosultságát a Cct. szabályozza. Ezen előirányzat a következőkre tagozódik: fa) felhalmozási és vis maior feladatokra, amely előirányzatból normatívan az egyes megyékre, illetve a fővárosra jutó rész elosztásának módját a Cct. határozza meg, fb) vis maior tartalékra, amelyből a megyei területfejlesztési tanácsok és a Fővárosi Közgyűlés további összeget vehetnek igénybe, ha az fa) pont szerinti éves előirányzatuknak az első félévben legalább 10%-át, a második félévben halmozottan legalább 20%-át az önkormányzati feladatokat érintő, természeti és más katasztrófából eredő károk enyhítésére már felhasználták. Az igények teljesítéséről – a vis maior felhasználás felülvizsgálatával – a belügyminiszter – a pénzügyminiszterrel történő egyeztetést követően – dönt. (2) A normatív hozzájárulások és támogatások lemondásból felszabaduló előirányzatai – a nem helyi önkormányzat részére történő feladatátadással összefüggő előirányzat-csökkenés kivételével – az itt meghatározott sorrendben növelik az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontjában, az (1) bekezdés fb) pontjában, a 6. számú mellékletének 3. pontjában, valamint 2. pontjában meghatározott előirányzatokat. Ezen előirányzatokat növeli továbbá az intézményátadásból felszabaduló olyan összeg, amely a 33. § szerint nem illeti meg az átvevő intézményt. (3) Amennyiben az e törvény 15. §-a, illetve 33. §-a szerint normatív állami hozzájárulásokra és támogatásokra jogosult év közben feladatot ad át a feladat ellátására kötelezett helyi önkormányzat részére, az így felszabaduló előirányzattal az érintett fejezet előirányzata csökken, a helyi önkormányzatot megillető normatív hozzájárulás és támogatás előirányzata megemelkedik a 3. és 8. számú mellékletek igényjogosultsági szabályai alapján. (4) Ha a helyi önkormányzat normatív hozzájárulásról és támogatásról való lemondása olyan – nem helyi önkormányzat részére történő – feladatellátással függ össze, amelyre a feladatot átvevő jogosult e törvény 15. §-a vagy a 33. §-a szerint normatív állami hozzájárulás és támogatás igénybevételére, a feladatátadással év közben felszabaduló összeggel a helyi önkormányzatokat megillető normatív hozzájárulás, illetve támogatás előirányzatát csökkenteni kell és az annak további folyósításáról gondoskodó minisztériumi fejezet ilyen célú előirányzatát meg kell emelni. 20. § (1) A működésképtelenné vált helyi önkormányzatok – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 87. §-ának (1) bekezdése alapján – önállóságuk és működőképességük védelme érdekében kiegészítő támogatásra jogosultak az e törvény 6. számú mellékletében foglaltak szerint. (2) A Fővárosi Önkormányzat látja el a közgyűlés által szabályozott módon a 26. § szabályai keretében – a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok tekintetében – az Ötv. 87. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladatot az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontja alkalmazásával. A Fővárosi Önkormányzat ehhez abban az esetben igényelhet támogatást, ha a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok költségvetéseinek összesített adataiból az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontja szerint forráshiány mutatható ki. 21. § (1) Az Áht. 64. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti, az állami támogatás jogtalan felhasználásához kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség számítása szempontjából normatív módon elosztott, központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásnak minősül az e törvény 3. számú melléklet 1., 3., 7., 11. b), 12–17., 19–24. pontjai és a 4. számú melléklet 2. c) pontja, valamint a 8. számú melléklet I. rész 1–3. és 5–6. pontja, továbbá a III. és IV. része szerinti előirányzatok együttes összege. (2) Az Áht. 64. §-ában, valamint az e törvény 4. és 6. számú mellékletében meghatározott kamatokat a központi költségvetés XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 22. cím, 1. alcím, 8. Egyéb vegyes bevételek jogcím-csoporton, illetve a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 17. cím, 1. alcím, 11. Egyéb vegyes kiadások jogcím-csoporton kell elszámolni. 22. § (1) A helyi önkormányzatokat együttesen a 2001. évben az állandó lakóhely szerint az adózók által 1999. évre bevallott – az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) által településenként kimutatott – személyi jövedelemadó 40%-a, összesen 286 536,1 millió forint illeti meg a (3), (5) és (7) bekezdésben foglaltak szerint. (2) A helyi önkormányzatokat együttesen a 2002. évben az (1) bekezdés szerinti jövedelemadó 116,55%-a, összesen 333 957,8 millió forint illeti meg a (4), (6) és (8) bekezdésben foglaltak szerint. (3) A települési önkormányzatot 2001. évben megilleti az (1) bekezdés szerint a közigazgatási területére kimutatott személyi jövedelemadó 5%-a, összesen 35 817,0 millió forint. (4) A települési önkormányzatot 2002. évben megilleti a (3) bekezdés szerint a közigazgatási területére kimutatott személyi jövedelemadó 116,55%-a, összesen 41 744,7 millió forint. (5) A helyi önkormányzatokat együttesen 2001-ben az (1) bekezdés szerint kimutatott személyi jövedelemadó 28,05%-a, összesen 200 948,1 millió forint normatívan illeti meg az a)–b) pontban foglaltak szerint: a) 14 500,0 millió forint a megyei önkormányzatokat személyi jövedelemadó-részesedés jogcímén e törvény 4. számú mellékletének 2. pontja alapján, b) 186 448,1 millió forint az e törvény 3. számú mellékletének jogcímeihez és a 8. számú mellékletének I–IV. jogcíméhez, a normatív állami hozzájárulás és támogatás kiegészítéseként, az ott meghatározott feltételek alapján. (6) A helyi önkormányzatokat együttesen 2002-ben az (5) bekezdés szerint kimutatott személyi jövedelemadó 118,16%-a, összesen 237 443,8 millió forint normatívan illeti meg az a)–b) pontban foglaltak szerint: a) 16 500,0 millió forint a megyei önkormányzatokat személyi jövedelemadó-részesedés jogcímén e törvény 4. számú mellékletének 2. pontja alapján, b) 220 943,8 millió forint e törvény 3. számú mellékletének jogcímeihez és a 8. számú mellékletének I–IV. jogcíméhez, a normatív állami hozzájárulás és támogatás kiegészítéseként, az ott meghatározott feltételek alapján. (7) A 2001. évben az (1) bekezdés szerint kimutatott jövedelemadó 6,95%-a, összesen 49 771,0 millió forint felhasználásával a települési önkormányzatoknak a központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai a) kiegészülnek, vagy b) csökkennek a bevételeikben meglévő aránytalanság mérséklése érdekében, a (3) bekezdés szerinti személyi jövedelemadónak és az iparűzési adóból elérhető bevétel meghatározott hányadának (az adóerő-képességnek) egy főre eső együttes összege alapján az e törvény 4. számú mellékletének 1. pontja szerint. (8) A 2002. évben a (7) bekezdés szerinti jövedelemadó 110,04%-a, összesen 54 769,3 millió forint felhasználásával a települési önkormányzatoknak a központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai a) kiegészülnek, vagy b) csökkennek a bevételeikben meglévő aránytalanság mérséklése érdekében, a (4) bekezdés szerinti személyi jövedelemadónak és az iparűzési adóból elérhető bevétel meghatározott hányadának (az adóerő-képességnek) egy főre eső együttes összege alapján az e törvény 4. számú mellékletének 1. pontja szerint. (9) *  E törvény 4. számú mellékletének 1. pontja alapján a (7) és (8) bekezdésben foglaltakon túlmenően 2001-ben és 2002-ben a Fővárosi Önkormányzattól 5000–5000 millió forint az e törvény 8. számú melléklete V. pontjának szabályai szerint átcsoportosul a kerületi önkormányzatokhoz. Ennek elszámolásánál az önkormányzathoz beérkezett és általa igazolt számlák mellett a kötelezettségvállalást is figyelembe kell venni. A vállalt kötelezettségek – pénzmaradvány terhére történő – pénzforgalmi teljesítéséről az önkormányzat a teljesítés évéről szóló költségvetési beszámolójában számol el. (10) A (3), (5), (7), valamint a (4), (6), (8), továbbá a (9) bekezdésben foglaltakat helyi önkormányzatonként részletezve a 18. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni. *  Az önkormányzatok által beszedett illetékek és más bevételek szabályozása 23. § (1) A megyei illetékhivatalok, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által 2001., illetve 2002. január 1-jétől beszedett illeték – az ingatlan-nyilvántartási eljárási illeték kivételével – 50%-a a központi költségvetést, 50%-a pedig a fővárosi, a megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat, az ingatlan-nyilvántartási eljárási illeték-bevétel 90%-a a központi költségvetést, 10%-a pedig a fővárosi, a megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat illeti meg a (2)–(7) bekezdésben foglaltak szerint. (2) A megyei jogú városi önkormányzatot illeti meg a megyei illetékhivatalok által beszedett illetékből az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény illetékességi szabályai alapján a megye közigazgatási területén lévő megyei jogú városok illetékességébe tartozó ügyekből befolyt bevétel, csökkentve az (1) bekezdés szerinti bevételi részesedéssel, továbbá az (4)–(7) bekezdésben foglalt, költségként visszatartott összeggel. (3) A megyei illetékhivatal, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által beszedett illetéknek a központi költségvetés (1) bekezdés szerinti bevételi részesedésével és a (2) bekezdés alapján a megyei jogú várost megillető összeggel, továbbá a megyei önkormányzatnál, valamint a Fővárosi Önkormányzatnál – az illetékhivatal működésével összefüggően – felmerült költségek fedezetére visszatartott összeggel csökkentett illetékbevétel a) 30%-a közvetlenül a területileg érintett megyei önkormányzatot, valamint a Fővárosi Önkormányzatot, b) 70%-ának fele egyenlő összegben – egyhuszad részenként –, fele a megye, valamint a főváros 2000. január 1-jei, illetve 2001. január 1-jei lakosságszáma arányában – a Kincstár országos összesítését követően – a megyei önkormányzatokat, valamint a Fővárosi Önkormányzatot illeti meg. (4) Az illetékhivatalok működésével kapcsolatos költségeket a beszedett bevételből részesedő önkormányzatok viselik az (5)–(7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével. (5) A megyei jogú város önkormányzata legkésőbb 2001., illetve 2002. február 1-jéig megállapodik a megyei önkormányzattal a beszedett bevétellel kapcsolatos költségek viseléséről. A megállapodásnak tartalmaznia kell a költségek körét és mértékét – beleértve a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 45. §-ában szabályozott, illetékekkel összefüggő érdekeltségi célú juttatásokat is –, az elszámolási kötelezettségeket, az elszámolás ellenőrzésének módját. (6) Az (5) bekezdés szerinti megállapodás hiányában a megyei önkormányzat a felmerült költségek fedezetére visszatarthatja a megyei jogú város illetékességébe tartozó ügyekből befolyt, központi költségvetést megillető összeggel csökkentett bevétel, valamint az illetékhivatal által beszedett összes, központi költségvetést megillető bevétellel csökkentett illetékbevétel arányának megfelelő hányadot. Az arány megállapításánál az előző évi tényszámokat kell figyelembe venni. (7) Az illetékhivatal működtetésével összefüggő éves költség egytizenkettede tartható vissza havonta, amely az illetékhivatalt működtető megyei, illetve fővárosi önkormányzatot illeti meg, és illetékbevételként kell költségvetésében előirányozni és elszámolni. 24. § (1) A települési önkormányzat által a belföldi gépjárművek után beszedett adóból a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvényben meghatározott alsó adótétellel számított összeg 50%-a az önkormányzatot illeti meg. Ha a képviselő-testület, illetve a közgyűlés az alsó adótételnél magasabb mértéket állapít meg, a különbözetből származó bevétel 100%-ban az önkormányzatot illeti meg. Ezen túl a települési önkormányzatot illeti meg a gépjárműadóhoz kapcsolódó bírságból, pótlékból és végrehajtási költségből származó bevétel is. (2) A termőföld-bérbeadásból származó jövedelem utáni – a települési önkormányzatok által beszedett – személyi jövedelemadó 100%-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg. (3) A települési önkormányzat jegyzője által, külön jogszabályban meghatározott esetben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, a környezetvédelmi felügyelőség által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a az illetékes települési önkormányzatot illeti meg. 25. § A helyi önkormányzatok megalakulásakor az alapítói jog gyakorlása tekintetében tanácsi vállalat jogutódjának – állami vagyon felett tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkező szervezet által történő – értékesítéséből származó készpénzbevétel 50%-a az alapítói jogot gyakorló helyi önkormányzatot illeti meg. A fővárosi önkormányzatok bevételei 26. § (1) A Fővárosi Önkormányzatot megillető bevételeknek a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztására és átutalására az Ötv. 64. §-ában, valamint a 64/A–64/C. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni. (2)–(3) *  A helyi önkormányzatok céltartalék tervezési kötelezettsége 27. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény – e törvény 81. §-ának (7) bekezdésével módosított – 3. számú melléklete alapján a pedagógusok és a szociális ágazatban dolgozó felsőfokú végzettségű szakalkalmazottak 2001. szeptember 1-jével hatályba lépő szakmai szorzója megemeléséhez szükséges forrást a helyi önkormányzatoknak a 2001. évi költségvetési rendeletükben céltartalékként kell megtervezniük szeptember 1-jéig. A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai 28. § (1) A kiegészítő családi pótlék, a rendszeres szociális segély, az időskorúak járadéka, az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatása, a lakáscélú adósságkezelési támogatás, valamint – a Munkaerőpiaci Alapból – a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, továbbá a XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezetből a gyermektartásdíj megelőlegezése esetében a települési önkormányzat 2001., illetve 2002. évben első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti – külön jogszabály szerinti – éven belüli elszámolási kötelezettséggel. (2) Az e törvény 5. számú melléklet 9., 12., 14. pontjaiban, a 6. számú melléklet 1. pontjában, a 7. számú mellékletben, valamint a 8. számú melléklet I. rész 1., 4. b), 5. és 6. pontjában, továbbá a III. és IV. részében meghatározott előirányzatok folyósítása az Áht. 101. §-ának (6) bekezdésében foglaltak szerint, nettó finanszírozás keretében történik. A helyi önkormányzatok költségvetési befizetési kötelezettsége 29. § (1) A helyi önkormányzat és költségvetési szerve a vállalkozási tevékenységből származó – a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított – eredményének 18%-át köteles a tárgyévi eredményelszámolás során a központi költségvetésbe befizetni. (2) Nem kell az (1) bekezdés szerinti befizetést teljesíteni a vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része után, amelyet a helyi önkormányzat és költségvetési szerve a tárgyévben, vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához használ fel. B) A társadalombiztosítás és a központi költségvetés kapcsolata A Kincstári Egységes Számlához kapcsolt megelőlegezési számláról igénybe vett összeg rendezése 30. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alapot (a továbbiakban: Ny. Alap) és az Egészségbiztosítási Alapot (a továbbiakban: E. Alap) terhelő ellátások, valamint az Ny. Alapot és az E. Alapot nem terhelő ellátások folyamatos teljesítése érdekében a bevételek és kiadások időbeli eltéréséből adódó átmeneti pénzügyi hiányok fedezetére a központi költségvetés a Kincstár útján kamatmentes hitelt nyújt. (2) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról tervezett hitel-igénybevételről – kormányrendeletben szabályozottak szerint – finanszírozási tervet kell készíteni, amely tartalmazza a hitel legnagyobb összegét és éves növekményét. Az ellátások előirányzatainak központi intézkedésen alapuló emelése, illetve a hóközi állományváltozás által indokolt esetben a finanszírozási terv módosítható. (3) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt az Ny. Alap és az E. Alap befolyó bevételeikből soron kívül törlesztik. 31. § (1) A Kincstár a) az Ny. Alap által folyósított, de nem az Ny. Alapból finanszírozott ellátásokat, a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 24. cím, 2. alcím, 1. Pénzbeli kárpótlás jogcím-csoportot és a 2. 1947-es Párizsi Békeszerződésből eredő kárpótlás jogcím-csoportot, valamint a XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet jövedelempótló és jövedelem-kiegészítő szociális támogatásokat (16. cím, 2. alcím, 1–6. és 8–12. jogcím-csoportokat), b) az E. Alap által folyósított, a XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezetből finanszírozott gyermekgondozási díjat (16. cím, 1. alcím, 3. jogcím-csoport) a folyósító szerv által benyújtott és a pénzügyminiszter által jóváhagyott finanszírozási terv alapján finanszírozza. (2) Az Ny. Alap részére a XXII. Pénzügyminisztériumi fejezet 26. cím, 1. alcím, a) 1. Magánnyugdíjpénztárba átlépők miatti járulékkiesés pótlására jogcím-csoport szerinti támogatás átutalása aa) az első háromnegyed évben a tényleges kötelező magán-nyugdíjpénztári tagdíjbefizetésekkel megegyező összegben, legfeljebb az időarányos mértékig, ab) a negyedik negyedévben az aa) pont szerinti befizetések és a várható negyedik negyedévi befizetések alapján legfeljebb az előirányzat mértékéig a negyedév utolsó banki napján, b) 2. Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásainak támogatása jogcím-csoport szerinti támogatás átutalása – legfeljebb annak mértékéig – az Áht. 86. § (10) bekezdésének végrehajtásaként a tárgyév december havi utolsó ellátás kifizetése után történik. (3) A Kincstár a) az E. Alap részére a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 26. cím, 2. Egészségbiztosítási Alap támogatása alcím, a XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet 16. cím, 3. alcím, 2. Egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos hozzájárulás jogcím-csoport, a XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet 16. cím, 3. alcím, 3. Terhesség-megszakítás jogcím-csoport, valamint a XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet 16. cím, 3. alcím, 1. Közgyógyellátás jogcím-csoport, b) az Ny. Alap részére a XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet 16. cím, 4. Folyósított ellátások utáni térítés alcím, valamint a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 24. cím, 2. alcím, 3. Pénzbeli kárpótlás folyósítási költségei jogcím-csoport előirányzatból az előirányzat időarányos mértékéig havi finanszírozási terv alapján finanszírozást teljesít. (4) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1999. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényben a korengedményes nyugdíjazással kapcsolatban elrendelt megtérítés végrehajtására 2001-ben és 2002-ben a zárszámadás keretében kerül sor. C) A központi költségvetés és az elkülönített állami pénzalapok kapcsolata 32. § A pénzalap – a bevételek befolyása és a kiadások teljesítése időbeni ütemének eltérése esetén – a finanszírozási igényei teljesítéséhez igénybe veheti az előző évi maradványát, illetve legfeljebb három hónapra, de a következő évre át nem húzódóan a KESZ-t. A KESZ igénybevételt indokoltság esetén a pénzügyminiszter engedélyezheti. Az engedélyre vonatkozó kérelmet a finanszírozási igény felmerülése előtt legalább 30 nappal kell benyújtani. Negyedik Fejezet A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK KAPCSOLATA Az egyházak és társadalmi önszerveződések támogatása 33. § (1) Az Országgyűlés a szociális, a közoktatási, a külön törvényben meghatározott felsőoktatási, kulturális és egészségügyi közfeladatokat (a továbbiakban: humánszolgáltatások) ellátó egyházi jogi személyek, társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, országos kisebbségi önkormányzatok, közhasznú társaságok, gazdasági társaságok és a humánszolgáltatásokat főtevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók (a továbbiakban együtt: nem állami intézmények fenntartói) részére normatív és egyéb állami hozzájárulást állapít meg a következők szerint: a) a közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartóit normatív állami hozzájárulás illeti meg e törvény 3. számú melléklet 19–24. a)–e) pontjában, továbbá a 8. számú melléklet I. részének 1–3., 5. és 6. pontjában megállapított, a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásaival azonos jogcímeken és feltételek mellett. Nem vonatkoznak rájuk a 3. számú melléklet kiegészítő szabályainak a 2. g) pontja, valamint a 4–8. pontjai; b) a közoktatási feladatokat ellátó, a társasági és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeteket az a) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg, kivéve a közhasznú társaságokat, amelyeknek az (1) bekezdés a) pontja szerinti normatív állami hozzájárulás jár; c) a nem állami felsőoktatási intézményeket az általuk ellátott közoktatási feladatokra az e törvény 15. § (1) bekezdés szerinti hozzájárulás és támogatás illeti meg; d) a nem állami felsőoktatási intézmények gyakorlóintézményei esetén az e törvény 15. § (2) bekezdése szerinti normatív állami hozzájárulás és támogatás jár. Ez a hozzájárulás és támogatás jár az egyházi jogi személyek által fenntartott intézmény esetén is, ha az az egyházi felsőoktatási intézménnyel – a fenntartói jogok közös gyakorlására – kötött megállapodás keretében közreműködik a gyakorló intézményi feladatok ellátásában. Ez esetben a megállapodásból egyértelműen ki kell tűnnie milyen tanulólétszámra veszik igénybe ezt a normatívát, illetve igénylik az egyházi kiegészítő hozzájárulást; e) nem jár normatív állami hozzájárulás és támogatás a szakközépiskolai és szakiskolai tanulók gyakorlati képzésében részt vevőknek, ha költségeik megtérítésére a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészéből igényt tartanak; f) az egyházi felsőoktatási intézményeket a Feot. 9/H. §-ának (4) bekezdése szerinti állami hozzájárulás illeti meg; g) a felsőoktatási közfeladatokat ellátó nem állami és nem egyházi intézmények fenntartóit az 1996. szeptember 1-je előtt felvett nappali tagozatos hallgatók felsőoktatási képzéséhez 2001. évben 80 000 forint/fő/év hozzájárulás illeti meg; h) a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó, a társasági és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeteket az i) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg a közhasznú társaságok kivételével, amelyeknek az (1) bekezdés i) pontja szerinti normatív állami hozzájárulás jár; i) a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó nem állami, egyházi intézmények fenntartóit normatív állami hozzájárulás illeti meg a helyi önkormányzatok e törvény 3. számú melléklet 12. a), b), c), 13–17. pontjaiban megállapított normatív hozzájárulásaival azonos jogcímeken, összegben és feltételek mellett. (2) A közoktatási feladatok ellátásához biztosított normatív állami hozzájárulást és támogatást a fenntartó székhelye szerinti illetékes területi államháztartási hivataltól kell igényelni. A finanszírozás havi ütemezésben történik a tárgyhó 10. napjáig. (3) A közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartójának az (1) bekezdés szerinti normatív állami hozzájárulás és támogatás igénylését 2000. január 1-je után létrehozott intézmény esetén a működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadásáról szóló határozat jogerősítő záradékkal ellátott példánya, a közoktatási intézmény alapító okiratának másolata, a bankszámlaszerződésének másolata csatolásával, valamint a kitöltött létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján, egyébként a tényleges, a tanügyi okmányokkal dokumentálható adatszolgáltatás alapján a) már működő intézmény esetén a tárgyév január 1-jei és a becsült szeptember 1-jei létszámát figyelembe véve január 31-éig, b) új intézmény esetében a tárgyév szeptember 1-jei létszámát figyelembe véve szeptember 15-éig kell benyújtani a területileg illetékes területi államháztartási hivatalhoz. (4) A közoktatási feladatot ellátó nem állami intézmény fenntartója szeptember 1-jei létszámáról szeptember 15-éig köteles a fenntartó székhelye szerinti illetékes területi államháztartási hivatal részére adatszolgáltatást teljesíteni, melyen fel kell tüntetni az Oktatási Minisztérium által megállapított intézményi azonosító számot. (5) Az (1) bekezdés a)–d) pontjaiban meghatározott közoktatási célú normatív hozzájárulások és támogatások elszámolása – a zárszámadás keretében – a költségvetési év súlyozott számtani átlaglétszáma alapján történik a 8. számú melléklet I. része 1–3. és 5–6. pontja szerint igénybe vett támogatások kivételével. A súlyozott átlaglétszám kiszámításánál a tárgyévi január 1-jei létszámot 8 hónapra, a szeptember 1-jei létszámot 4 hónapra kell figyelembe venni. A 8. számú melléklet I. része 1–3. és 5–6. pontja szerinti támogatásokkal az ott meghatározott szabályok alapján történik az elszámolás. Az elszámolás során az igénybevételre és a folyósításra egységesen alkalmazni kell az államháztartás rendszerében szabályozott kamatfizetési kötelezettséget. (6) Az (5) bekezdés szerinti elszámolást a hozzájárulást folyósító szervezetnek kell benyújtani a tárgyévet követő január 31-éig. A területi államháztartási hivatal a helyszínen ellenőrizheti az igénylés és a felhasználás jogszerűségét. Abban az esetben, ha a normatív állami hozzájárulások és támogatások együttes összege a költségvetési évben meghaladja a 30 millió forintot, az elszámolás jogszerűségét független könyvvizsgáló erről szóló nyilatkozatával kell alátámasztani. A könyvvizsgálat többletköltségeihez a központi költségvetés az 5. számú melléklet 13. pontjában foglalt feltételek szerint járul hozzá. (7) Az (1) bekezdés f)–g) pontjában meghatározott felsőoktatási intézmények – az év első 8 hónapjára vonatkozó – normatív finanszírozása az előző évi októberi létszámok alapján történik. A költségvetési év októberi létszáma alapján az év utolsó 4 hónapjára vonatkozó támogatás korrekciója történik meg. Az éves elszámolás alapján a tényleges rendezésre a zárszámadás keretében k …