2016. évi XXX. törvény a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

2016. évi XXX. törvény a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2026.VI.29. - ) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! 2016. évi XXX. törvény a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről *  Magyarország Országgyűlése a közpénzek hatékony felhasználásának átláthatósága és nyilvános ellenőrizhetőségének biztosítása, továbbá a védelmi és biztonsági célú beszerzések során a tisztességes verseny feltételeinek megteremtése érdekében, a kis- és középvállalkozások védelmi és biztonsági beszerzési eljárásokba való bekapcsolódásának céljával – összhangban az Európai Unió védelmi és biztonsági célú beszerzések terén megalkotott irányelvével – a következő törvényt alkotja: I. RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. FEJEZET ALAPELVEK, ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 1. Alapelvek 1. § (1) E törvény szabályozza a védelmi és biztonsági célú beszerzési eljárásokat és az azokhoz kapcsolódó jogorvoslat szabályait. (2) E törvény alkalmazásában beszerzési eljárás alatt a védelmi és a biztonsági beszerzési eljárásokat is érteni kell. (3) A védelmi vagy biztonsági beszerzési szerződések megkötése érdekében a 6. §-ban ajánlatkérőként meghatározott szervezetek az e törvény szerinti beszerzési eljárásokat kötelesek lefolytatni. 2. § (1) A beszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles biztosítani, a gazdasági szereplő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és átláthatóságát. (2) Az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a gazdasági szereplők számára. (3) Az Európai Unióban letelepedett gazdasági szereplők és a közösségi származású áruk számára a beszerzési eljárásban nemzeti elbánást kell nyújtani. (4) A beszerzési eljárás nyelve a magyar nyelv, az ajánlatkérő azonban lehetővé teheti – de nem követelheti meg – a magyar mellett más nyelv használatát is. (5) A beszerzés során a honvédelem és a nemzetbiztonság, valamint a minősített adat védelmének szempontjait is figyelembe kell venni. (6) A beszerzések során a gazdaságosság és a közpénzekkel való hatékony és felelős gazdálkodás elvét szem előtt tartva kell eljárni. (7) Az eljárási cselekmények az e törvényben meghatározott feltételek mellett elektronikusan is gyakorolhatók. (8) E törvény szabályaitól annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. E törvény rendelkezéseinek alkalmazásakor, valamint a jogszabályban nem rendezett kérdésekben a beszerzési eljárás előkészítése, lefolytatása, a szerződés megkötése és teljesítése, továbbá a beszerzési eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárás során a védelmi és biztonsági célú beszerzésekre vonatkozó szabályozás céljával összhangban e törvény alapelveinek tiszteletben tartásával kell eljárni. (9) A beszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre az e törvényben foglalt eltérésekkel a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni. (10) Az e törvény hatálya alá tartozó, valamint a 7. § (1) bekezdése szerinti beszerzésekkel összefüggésben kezelt közérdekű adat, valamint közérdekből nyilvános adat megismerését az ajánlatkérő nemzetbiztonsági vagy honvédelmi érdekből – az adat megismeréséhez és a megismerhetőség kizárásához fűződő közérdek súlyának mérlegelésével, legfeljebb az adat keletkezésétől számított tíz éves időtartamig – korlátozhatja. (11) A (10) bekezdés alapján az ott meghatározott a) beszerzésével összefüggésben feladat- és hatáskörében eljáró szerv határozatának, b) beszerzési eljárás nyertes ajánlattevője személyének, és c) beszerzésre vonatkozó szerződések megnevezésének, tárgyának, értékének, időtartamának és a szerződő felek nevének megismerése nem korlátozható. 2. Értelmező rendelkezések 3. § E törvény alkalmazásában: 1. ajánlatkérői dokumentum: minden olyan dokumentum, amelyet az ajánlatkérő a beszerzés tárgya, illetve a beszerzési eljárás leírása vagy meghatározása érdekében hoz létre, vagy amelyre ennek érdekében hivatkozik, így különösen az eljárást megindító hirdetmény, az eljárást megindító felhívás, műszaki leírás, ismertető, kiegészítő tájékoztatás, javasolt szerződéses feltételek, dokumentáció, kiegészítő iratok, valamint a gazdasági szereplők által benyújtandó dokumentumok mintái, 2. ajánlattevő: az a gazdasági szereplő, aki (amely) a beszerzési eljárásban ajánlatot nyújt be, 3. alvállalkozó: az a közös ajánlattevőnek nem minősülő gazdasági szereplő, aki (amely) a beszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve a) azon gazdasági szereplőt, amely tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi, b) a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót, alkatrész vagy alapanyag eladóját és c) építési beruházás esetén az építőanyag-eladót, 4. árubeszerzés: forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, hasznosítására vonatkozó jognak – vételi joggal vagy anélkül történő – megszerzése az ajánlatkérő részéről, amely járulékosan a beállítási és az üzembe helyezési műveletekre is kiterjed, 5. beszerzés előkészítése: az adott beszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges cselekmények elvégzése, így különösen az adott beszerzéssel kapcsolatos helyzet- és piacfelmérés, a beszerzés becsült értékének felmérése, az ajánlatkérői dokumentumok előkészítése, 6. beszerzés megkezdése: a beszerzési eljárást megindító hirdetmény feladásának, a védelmi és biztonsági beszerzések uniós értékhatárát el nem érő értékű beszerzési eljárás esetén közzétételének időpontja, a hirdetmény nélkül induló beszerzési eljárás esetében pedig az eljárást megindító felhívás megküldésének, ennek hiányában a tárgyalás megkezdésének időpontja, 7. beszerzési szerződés: az ajánlatkérő által írásban megkötött, árubeszerzésre, szolgáltatás megrendelésére vagy építési beruházásra irányuló visszterhes szerződés, 8. cégellenőrzés: a hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálat által végzett ellenőrzés, amelynek célja annak vizsgálata, hogy jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot a gazdasági szereplő bevonása a beszerzési eljárásba, 9. CPV: közös közbeszerzési szójegyzék, amely a közös közbeszerzési szószedetről (CPV) szóló 2002. november 5-ei 2195/2002/EK parlamenti és tanácsi rendelettel elfogadott, a beszerzési szerződésekre alkalmazandó, az egyéb nómenklatúráknak való megfelelést biztosító referencia-nómenklatúra, 10. elektronikus út: elektronikus adatfeldolgozást, -tárolást és -továbbítást végző vezetékes, rádiótechnikai, optikai vagy más elektromágneses eszközök alkalmazása, 11. életciklus: valamely termék összes egymást követő lehetséges életszakasza, amelybe beletartozik a kutatás és fejlesztés, az ipari fejlesztés, a gyártás, a javítás, a modernizálás, a módosítás, a karbantartás, a logisztika, a képzés, a tesztelés, a visszavonás és a használatból való kivonás, 12. *  előzetes minősítés: a gazdasági szereplő nemzetbiztonsági szempontból történő előzetes, átfogó vizsgálata a meghívásra alkalmas gazdasági szereplők jegyzékére, minősített piaci szereplők jegyzékére való felkerülés céljából, 13. építési beruházás: olyan beszerzés, amelynek tárgya a CPV 45. fejezetében említett tevékenységek valamelyikéhez kapcsolódó kivitelezés vagy tervezés és kivitelezés együtt, vagy az ajánlatkérő által megállapított követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel vagy módon történő kivitelezése, 14. *  építmény: a magyar építészetről szóló törvényben ekként meghatározott fogalom, 15. európai műszaki engedély: valamely termék meghatározott rendeltetésre való alkalmasságának kedvező műszaki elbírálása, amely az építési beruházási munkákra vonatkozó alapvető követelményeknek a termék belső tulajdonságai és a meghatározott üzembe helyezési és használati feltételek szerinti teljesítésén alapul, amit a tagállam által e célra kijelölt tanúsító szerv bocsát ki, 16. Európai Unió, illetve az Európai Unió tagállama kifejezésen az Európai Gazdasági Térséget, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásokban részes államokat is érteni kell, 17. érzékeny beszerzési terület: egy adott beszerzésnek az ajánlatkérő által a felhívásban, a hirdetményben, a kiegészítő iratokban vagy a dokumentációban meghatározott azon része, amely minősített adatot érint, 18. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben ekként meghatározott szervezet, 19. gazdasági szereplő: bármely természetes személy, jogi személy, egyéni cég vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, vagy ilyen személyek vagy szervezetek csoportja, aki, illetve amely a piacon építési beruházások kivitelezését, áruk szállítását vagy szolgáltatások nyújtását kínálja, 20. haditechnikai eszköz: speciálisan katonai célokra tervezett vagy átalakított, fegyverként, lőszerként vagy hadianyagként történő felhasználásra szánt eszköz, 21. hamis adat: a valóságnak megfelelően ismert, de a valóságtól eltérően közölt adat, 22. hamis nyilatkozat: olyan nyilatkozat, amely hamis adatot tartalmaz, 23. *  honvédelmi érdek: a honvédelemről szóló törvényben ekként meghatározott fogalom, 24. honvédelmi szabvány: valamely, a honvédelem területén rendszeres vagy folyamatos alkalmazásra szolgáló műszaki leírások kidolgozására szakosodott szabványügyi szervezet által elfogadott, nem kötelező érvényű műszaki leírás, 25. interoperabilitás: együttalkalmazhatóság, amely a technikai rendszerek vagy egységek azon képessége, hogy más rendszereknek vagy egységeknek szolgáltatást nyújtsanak, illetve azoktól szolgáltatást fogadjanak, 26. „írásbeli” vagy „írásban”: a beszerzési eljárás során tett nyilatkozatok, illetve eljárási cselekmények tekintetében bármely, szavakból vagy számjegyekből álló kifejezés, amely olvasható, reprodukálható, majd közölhető, ideértve az elektronikus úton továbbított és tárolt adatokat is, 27. írásbeli konzultáció: keretmegállapodásos eljárásban folytatható írásbeli egyeztetés a külön jogszabályban meghatározott feltételek összességéről, 27a. *  járulékos beszerzési szolgáltatás: beszerzési eljárás lefolytatásához nyújtott támogatási tevékenység, így különösen a) beszerzési eljárások lefolytatását, valamint keretmegállapodások megkötését az ajánlatkérő számára lehetővé tevő műszaki infrastruktúra rendelkezésre bocsátása, b) beszerzési eljárások lefolytatásával vagy tervezésével kapcsolatos tanácsadás, valamint c) beszerzési eljárások előkészítése és lefolytatása az érintett ajánlatkérő nevében és javára, 28. jegyzék: az e törvény szerinti biztonsági beszerzési eljárásokban kötelezően érvényesítendő biztonsági követelményeknek megfelelő gazdasági szereplőknek az Alkotmányvédelmi Hivatal (a továbbiakban: AH) által vezetett listája, 29. katonai célú építési beruházás: a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő, illetve e minisztérium, továbbá az e minisztérium közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetek, a honvédelemért felelős miniszter irányítása alatt álló központi hivatalok, a honvédelemért felelős miniszter fenntartói irányítása alá tartozó köznevelési intézmény, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, valamint a Magyar Honvédség katonai szervezetei használatában lévő épületen, építményen, építményrészen, építményegyüttesen és ingatlanon – ideértve az ingatlanokhoz közvetlenül tartozó nyomvonal jellegű építményeket is –, valamint Magyarország területének a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének létrehozásáról szóló 562/2006/EK rendelet 2. cikk 2. pontjának megfelelő külső határ szerinti határvonaltól, illetve a határjeltől számított, az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény 5. § (1) bekezdésében meghatározott szélességű sávjában, az ott megjelölt célok megvalósítása érdekében megvalósuló építési beruházás, amelynek megvalósítása egészben hazai költségvetési forrásból történik, 29a. *  katonai célú építészeti-műszaki tervezési szolgáltatás: a 4. § (2) bekezdésére tekintettel katonai célt szolgál a hazai költségvetési forrásból megvalósuló, a 2. melléklet 18. pontjához kapcsolódó olyan építészeti-műszaki tervezési szolgáltatás, amely a magyar építészetről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály szerinti, a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építmény, építményrész, építményegyüttes megépítéséhez, bővítéséhez, felújításához, átalakításához, helyreállításához, korszerűsítéséhez, lebontásához, elmozdításához, rendeltetésének megváltoztatásához szükséges építészeti-műszaki dokumentáció elkészítésére, annak ellenőrzésére, továbbá tervezői művezetésre irányul, 30. keretmegállapodás: egy vagy több ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő között létrejött olyan megállapodás, amelynek célja, hogy rögzítse egy adott időszakban beszerzésekre irányuló, egymással meghatározott módon kötendő szerződések lényeges feltételeit, különösen az ellenszolgáltatás mértékét, és ha lehetséges, az előirányzott mennyiséget, 31. kérelmi elem: a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz benyújtott jogorvoslati kérelemnek az az elkülöníthető része, amely tartalmazza a jogsértőnek vélt kérelmezetti eljárási cselekményt, magatartást, döntést vagy mulasztást a megsértett jogszabályi rendelkezések megjelölésével, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság döntésére irányuló indítványt és annak indokait, azzal, hogy a kérelmező részvételi jelentkezésének vagy ajánlatának érvénytelenségét megállapító ajánlatkérői döntés vitatása egy kérelmi elemet képez, kivéve, ha valamely érvénytelenségi okhoz egyéb jogkövetkezmény is fűződik, 32. kiemelt alvállalkozó: az az alvállalkozó, aki a teljesítése során „Korlátozott terjesztésű” adatot vagy annál magasabb minősítésű adatot kezel, 33. közös műszaki leírás: olyan műszaki leírás, amelyet a tagállamok által elismert eljárásnak megfelelően állapítottak meg, és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétettek, 33a. *  központi beszerző szerv: a központosított beszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet, 33b. *  központosított beszerzés: a központi beszerző szerv által állandó jelleggel ellátott olyan tevékenység, amelynek célja a) áruk vagy szolgáltatások megrendelése az e törvény szerinti ajánlatkérők számára való továbbértékesítés céljából, valamint b) az e törvény szerinti ajánlatkérők számára áruk beszerzésére, szolgáltatások vagy építési beruházások megrendelésére irányuló szerződések vagy keretmegállapodások megkötése, 34. kutatás és fejlesztés: alap- és alkalmazott kutatásokat, valamint kísérleti fejlesztéseket magában foglaló minden olyan tevékenység, ahol az utóbbi tevékenység technológiai prototípusok, azaz valamely új koncepció vagy technológia teljesítményének a releváns vagy reprezentatív környezetben történő bemutatására szolgáló eszköz megvalósítására is kiterjed, 35. meghatározó befolyást képes gyakorolni az a szervezet, amely az alábbi feltételek közül legalább eggyel rendelkezik egy másik szervezet tekintetében: a) vagyoni hozzájárulása, illetve részvénytársaság esetében a tulajdonában lévő részvények névértéke meghaladja a jegyzett tőke felét, b) a tagok szavazatának többségével egyedül rendelkezik, vagy más tagok a befolyással rendelkezővel kötött megállapodás alapján a befolyással rendelkezővel azonos tartalommal szavaznak, vagy a befolyással rendelkezőn keresztül gyakorolják szavazati jogukat, feltéve hogy együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek, c) jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők – döntéshozók, ügyvezetők – vagy a felügyelőbizottság – felügyeleti, ellenőrző szerv, testület – tagjainak többségét megválassza, kijelölje vagy visszahívja, 36. minősített adat: a minősített adat védelméről szóló 2009. CLV. törvény (a továbbiakban: Mavtv.) 3. § 1. pontjában meghatározott adatfajták bármelyike, 37. nemzetbiztonsági ellenőrzés: a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 68. § (1) bekezdésében meghatározott ellenőrzés, 38. nemzetbiztonsági érdek: az Nbtv. 74. § a) pontjában meghatározott érdek, 39. nemzetbiztonsági kockázat: az Nbtv. 68. § (2) bekezdése szerinti körülmény, 40. nemzetbiztonsági szolgálat: az Nbtv. 1. §-ában ekként meghatározott szerv, 41. pénzügyi intézmény: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben ekként meghatározott szervezet, 42. postai küldemény: a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 2. § 35. pontjában ekként meghatározott küldemény, 43. részvételre jelentkező: az a gazdasági szereplő, aki (amely) több szakaszból álló beszerzési eljárás első, részvételi szakaszában részvételi jelentkezést nyújt be, 44. szabvány: valamely elismert szabványügyi szervezet által elfogadott, rendszeres vagy folyamatos alkalmazás céljából kialakított műszaki leírás, amelynek betartása nem kötelező érvényű, és amely az európai, nemzeti vagy nemzetközi szabvány valamelyikének a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény 4. §-ában meghatározott műszaki vagy technikai dokumentumnak minősül, 45. szakmai ajánlat: a beszerzés tárgyára, valamint a műszaki leírásban és a szerződéses feltételekben foglalt ajánlatkérői előírásokra tett ajánlat, 46. személyellenőrzés: a hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálat által az előzetes minősítési adatlapon megjelölt személyeknek a külön jogszabály felhatalmazása alapján rendelkezésre álló adatkezelési rendszerekben történő ellenőrzése abból a célból, hogy az adott személy bevonása az e törvény szerinti beszerzési eljárásokba jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot, 47. szolgáltatás-megrendelés: árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő olyan beszerzés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről, 48. válsághelyzet: az Alaptörvény szerinti különleges jogrend esetei, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 228. § (2) bekezdése szerinti egészségügyi válsághelyzet, a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 80/A. §-a szerinti, tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet, a katasztrófavédelemről és hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 3. § 5. pontja szerinti katasztrófa és 9. pontja szerinti katasztrófaveszély, továbbá a más állam területén bekövetkező, ezen helyzeteknek megfeleltethető állapot, 49. védett foglalkoztató: az akkreditált munkáltató általi foglalkoztatás, ha a munkáltató biztosít tranzit- vagy tartós foglalkoztatást, és a munkavállalóinak legalább a 30%-a a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 22. §-a szerinti megváltozott munkaképességű személynek minősül, valamint az olyan munkáltató, amely működésének fő célja a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerinti hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatása. II. FEJEZET HATÁLY 3. A törvény tárgyi hatálya 4. § (1) E törvény hatálya kiterjed az ajánlatkérőknek a) *  az 1. mellékletben foglalt kategóriáknak megfelelő haditechnikai eszközök beszerzésére, szolgáltatások megrendelésére, az 1. mellékletben felsorolt rendszerek és képességek kialakítására irányuló, a haditechnikai eszközökhöz közvetlenül kapcsolódó, valamint a katonai célú építési beruházásokra irányuló beszerzéseire (a továbbiakban: védelmi beszerzés), azzal, hogy az e törvény hatálya alá tartozó haditechnikai eszközöket és szolgáltatásokat az 1. melléklet szerinti kategóriák részletes paramétereinek meghatározásával a Kormány rendeletben állapítja meg, valamint b) az a) pont hatálya alá nem tartozó, Magyarország belső és külső biztonságát érintő, így különösen a rendvédelmi, a határvédelmi, az idegenrendészeti, a nemzetbiztonsági, a katasztrófavédelmi, az igazságszolgáltatási, a központi pénzügyi, a büntetés-végrehajtási, a válságkezelő feladatokkal, valamint a kritikus infrastruktúrák védelmével közvetlenül összefüggő azon beszerzéseire, amelyek minősített adatot keletkeztetnek, tartalmaznak vagy minősített adatkezelést tesznek szükségessé (a továbbiakban: biztonsági beszerzés). (2) E törvény hatálya kiterjed a 2. és 3. mellékletben felsorolt azon szolgáltatások megrendelésére irányuló beszerzésekre, amelyek kifejezetten katonai célt szolgálnak, vagy biztonsági célt szolgálnak és egyben minősített adatot érintenek, tartalmaznak vagy követelnek meg. (3) A (2) bekezdés szerinti esetekben a 24. § szerint kell eljárni. 4. Vegyes beszerzések 5. § (1) Ha a beszerzés részben e törvény hatálya alá tartozó, részben e törvény hatálya alá nem tartozó elemekből áll, a (2)–(7) bekezdés szerint kell eljárni. (2) Ha a beszerzés részben e törvény hatálya alá tartozó, részben a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) hatálya alá tartozó elemekből áll oly módon, hogy a beszerzés különböző elemei objektíve nem választhatóak szét, és szükségszerűen egy szerződés tárgyát képezik, a szerződés megkötésére e törvény alkalmazandó. (3) *  Ha a beszerzés részben e törvény hatálya alá tartozó, részben e törvény hatálya alá a 7. § (1) bekezdés 4. pontja alapján nem tartozó elemekből áll oly módon, hogy a beszerzés különböző elemei objektíve nem választhatóak szét, és szükségszerűen egy szerződés tárgyát képezik, a szerződés megkötésére e törvényt – a 7. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti jóváhagyás rendelkezésre állása esetén – nem kell alkalmazni. (4) Ha a beszerzés részben e törvény hatálya alá tartozó elemekből áll, de a fennmaradó része nem tartozik e törvény, a Kbt., vagy a 7. § (1) bekezdés 4. pontja hatálya alá oly módon, hogy a beszerzés különböző elemei objektíve nem választhatóak szét, és szükségszerűen egy szerződés tárgyát képezik, a szerződés megkötésére e törvény nem alkalmazandó. (5) Ha a beszerzés különböző elemei objektíve szétválaszthatóak és az ajánlatkérő a beszerzés egyes elemeire külön szerződéseket köt, az egyes szerződések megkötésére az adott szerződés tárgyára irányadó szabályokat kell alkalmazni. (6) Ha a beszerzés egyetlen szerződés megkötésével való megvalósítása objektív okból indokolt, és ezért az ajánlatkérő az egyébként objektíve szétválasztható elemekből álló beszerzésre egy szerződést köt, a) *  ha a szerződés a 7. § (1) bekezdés 4. pontja hatálya alá tartozó szerződési elemet tartalmaz, e törvényt az ott meghatározott jóváhagyás rendelkezésre állása esetén nem kell alkalmazni, b) ha a szerződés részben e törvény, részben a Kbt. hatálya alá tartozó szerződési elemet tartalmaz és egyúttal nem áll fenn az a) pont szerinti eset, e törvényt kell alkalmazni, vagy c) ha a szerződés részben e törvény hatálya alá tartozó szerződési elemet tartalmaz, de a fennmaradó része nem tartozik e törvény, a Kbt., vagy a 7. § (1) bekezdés 4. pontjának hatálya alá, e törvényt nem kell alkalmazni. (7) A (6) bekezdés b) pontjában foglalt esetben az ajánlatkérő dönthet úgy is, hogy a beszerzést a Kbt. alapján valósítja meg. (8) Az ajánlatkérő egyetlen szerződés megkötésére vonatkozó döntése sem irányulhat e törvény vagy a Kbt. alkalmazásának mellőzésére. 5. Ajánlatkérő szervezetek 6. § E törvény alapján beszerzési eljárás lefolytatására kötelezettek a következők: a) a minisztérium, b) az állam, valamennyi költségvetési szerv, a közalapítvány, a helyi önkormányzat, a helyi és országos nemzetiségi önkormányzat, a helyi és nemzetiségi önkormányzatok társulása, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács, c) *  a 7. § (1) bekezdés 15–17. pontja szerinti jogi személyek, d) *  az a jogképes szervezet, amelyet nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, kifejezetten közérdekű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, vagy amely bármilyen mértékben ilyen tevékenységet lát el, feltéve, hogy e szervezet felett az a)–c) pontban meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a Kormány közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet, testület finanszírozza, valamint e) *  a központi beszerző szerv. 6. Kivételek 7. § (1) A törvényt nem kell alkalmazni 1. Magyarország és egy vagy több európai uniós tagállam, illetve egy vagy több harmadik ország között kötött nemzetközi szerződés alapján külön eljárási rend szerint lefolytatásra kerülő beszerzésre, 2. csapatok állomásoztatására vonatkozó és valamely tagállam vagy harmadik ország vállalkozásait érintően kötött nemzetközi szerződés alapján külön eljárási rend szerinti beszerzésre, 3. valamely nemzetközi szervezet sajátos eljárási szabályainak hatálya alá tartozó, a szervezet saját céljai érdekében történő beszerzésre, továbbá arra a beszerzésre, amelyet a szervezet sajátos eljárási szabályaival összhangban Magyarország folytat le, 4. *  a 61–63. alcím kivételével, az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 346. cikke alapján történő azon beszerzésekre, amelyek esetében ezen törvény szabályainak alkalmazása olyan információk átadására kötelezné a tagállamot, amelyek felfedése ellentétes a tagállam biztonságához fűződő alapvető érdekeivel, és amelyek megrendelésére vonatkozó ajánlatkérői döntést az Országgyűlés illetékes bizottsága külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő kezdeményezés alapján jóváhagyott, 5. a hírszerző és elhárító tevékenységek céljából lefolytatott beszerzésekre, 6. Magyarország és legalább egy másik európai uniós tagállam által közösen folytatott, új termék kifejlesztésére irányuló, e termék teljes életciklusára vagy annak egy részére vonatkozó kutatáson és fejlesztésen alapuló együttműködési programok keretében odaítélt szerződésekre, 7. a harmadik országban kiírt olyan beszerzésre, a civil célú beszerzéseket is ideeértve, amelyekre a Magyar Honvédségnek az Európai Unió területén kívül történő állomásoztatása során kerül sor, ahol a műveleti igények megkövetelik, hogy e beszerzést a műveletek körzetében tevékenységet kifejtő gazdasági szereplők bevonásával folytassák le, 8. meglévő építmény vagy egyéb ingatlan vételére, illetve az arra vonatkozó egyéb jog megszerzésére, 9. az ajánlatkérő egy másik állammal vagy a másik állam kormányzati szervével, a 4. §-ban meghatározott áru beszerzésére, szolgáltatás megrendelésére, vagy építési beruházás megvalósítására irányuló szerződésének megkötésére, 10. választottbírósági és békéltetői tevékenység beszerzésére, 11. pénzügyi szolgáltatások megrendelésére, a biztosítási szolgáltatások kivételével, 12. *  munkaszerződésre, közszolgálati, kormányzati szolgálati közalkalmazotti vagy egészségügyi szolgálati jogviszony, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, honvédelmi alkalmazotti jogviszony, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony, ügyészségi szolgálati jogviszony, bírósági jogviszony, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonya, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti nemzetbiztonsági szolgálati jogviszonya, nemzetbiztonsági alkalmazotti jogviszonya, valamint a Magyar Honvédség hivatásos, szerződéses és önkéntes tartalékos állományának szolgálati viszonya létrehozására, 13. az olyan kutatási és fejlesztési szolgáltatás megrendelésre, amelyek haszna nem kizárólag az ajánlatkérőnél jelentkezik a szolgáltatásnak a saját tevékenységében való felhasználása során, feltéve, hogy a kapott szolgáltatás ellenértékét teljes mértékben az ajánlatkérő fizeti meg, 14. a NATO Biztonsági Beruházási Program vagy egyéb közös finanszírozású, a NATO által támogatott program keretében megvalósuló beszerzésekre, 15. az ajánlatkérő olyan jogi személlyel kötött szerződésére, amely felett az ajánlatkérő a saját szervezeti egységei felettihez hasonló irányítást gyakorol, döntő befolyással rendelkezik annak stratégiai céljai meghatározásában és működésével kapcsolatos jelentős döntéseinek meghozatalában, valamint amelyben közvetlen magántőke részesedés nincsen, és amely éves nettó árbevételének több mint 80%-a az irányítást gyakorló ajánlatkérővel, vagy az ajánlatkérő által e pont szerint irányított más jogi személlyel kötött vagy kötendő szerződések teljesítéséből származik, 16. az ajánlatkérő olyan jogi személlyel kötött szerződésére, amely felett az ajánlatkérő más ajánlatkérőkkel közösen a saját szervezeti egységei felettihez hasonló irányítást gyakorol, az ajánlatkérők közösen döntő befolyással rendelkeznek annak stratégiai céljai meghatározásában és működésével kapcsolatos jelentős döntéseinek meghozatalában, valamint amelyben közvetlen magántőke-részesedés nincsen, és amely éves nettó árbevételének több mint 80%-a az irányítást gyakorló ajánlatkérővel, ajánlatkérőkkel, vagy az ajánlatkérő által e pont szerint irányítottak más jogi személlyel kötött vagy kötendő szerződések teljesítéséből származik, valamint 17. az ajánlatkérő másik ajánlatkérővel vagy ajánlatkérőkkel kötött szerződésére, amelynek célja közfeladatok teljesítésére, illetve közszolgáltatások nyújtására vagy közös közérdekű célok megvalósítására irányuló együttműködés kialakítása az ajánlatkérők között, ahol az ajánlatkérők együttműködéssel érintett tevékenységéből származó éves nettó árbevételének legfeljebb 20%-a származik a nyílt piacról, 18. *  a központi beszerző szerv által központosított beszerzés útján beszerzett áru, szolgáltatás vagy építési beruházás megrendelésére azon szervezetek részéről, amelyek javára a központi beszerző szerv beszerzési szerződést kötött, valamint a központi beszerző szerv által nyújtott járulékos beszerzési szolgáltatások megrendelésére. (2) Az (1) bekezdés 6. pontja szerinti esetben az ajánlatkérő tájékoztatja az Európai Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) a kutatási és fejlesztési kiadásoknak a program teljes költségéhez képest számított arányáról, a költségmegosztási megállapodásról, valamint a beszerzések megosztása esetén a lefolytatni tervezett beszerzések arányáról. (3) *  Az (1) bekezdés 4. pontja szerinti esetben a beszerzés körülményeinek vizsgálatát követően – annak eredményétől függően – az egyedi feltételeket az iparügyekért felelős miniszter és a beszerzés tárgya tekintetében feladatkörrel rendelkező miniszter előterjesztése alapján a Kormány határozza meg. A beszerzésre vonatkozó egyedi feltételeket elsősorban a hazai védelmi ipar képességeinek fejlesztése körében kell előírni. Ha a vizsgálat eredményeképpen megállapításra kerül, hogy egyedi feltételek alkalmazása nem indokolt, arról nem kell külön előterjesztést tenni. (4) Az (1) bekezdés 15. pontja alkalmazandó abban az esetben is, ha a beszerzési szerződést az irányított jogi személy ajánlatkérőként eljárva köti meg a felette irányítást gyakorló ajánlatkérővel, vagy az ajánlatkérő által az (1) bekezdés 15. pontja szerint irányított más jogi személlyel. (5) Az (1) bekezdés 15. pontjában foglaltak irányadóak akkor is, ha az irányított jogi személy tagja az állam. Ebben az esetben az (1) bekezdés 15. pontja szerinti feltételeknek a tulajdonosi jogokat gyakorló jogalany – miniszter vagy más központi államigazgatási szervet vezető személy esetén az általa vezetett szerv –, mint ajánlatkérő vonatkozásában kell fennállniuk. (6) Az (1) bekezdés 16. pontja esetében valamennyi ajánlatkérőnek képviseltetnie kell magát az irányított jogi személy döntéshozó szerveiben. A képviseletet ellátó egyes személyek képviselhetnek egy, több vagy akár minden, irányítást gyakorló ajánlatkérőt is. Az irányított jogi személy érdekei nem lehetnek ellentétesek az irányítást gyakorló ajánlatkérők érdekeivel. (7) Az (1) bekezdés 15–17. pontjában rögzített feltételeknek a szerződés teljes időtartama alatt fenn kell állniuk. Ha az említett feltételek már nem állnak fenn, az ajánlatkérő a szerződést jogosult és köteles felmondani. (8) Az (1) bekezdés 15–17. pontja alkalmazásában azon ajánlatkérők esetében, amelyeknél az éves nettó árbevétel nem értelmezhető, az ajánlatkérő vagy az ajánlatkérő által irányított más jogi személy részére végzett tevékenységek ellátásának arányát az azzal kapcsolatban a szerződéskötést megelőző három évben felmerült költségek alapul vételével kell megállapítani. Ha a szerződés megkötését megelőző három évre vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre, az ajánlatkérőnek valószínűsítenie kell – elsősorban hiteles üzleti tervének bemutatásával – az említett adatokat. III. FEJEZET A BESZERZÉSI ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 7. Az ajánlatkérőkre vonatkozó rendelkezések 8. § (1) Az ajánlatkérő köteles meghatározni a beszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyek, valamint szervezetek felelősségi körét és a beszerzési eljárásai dokumentálási rendjét, összhangban a vonatkozó jogszabályokkal. Ennek körében különösen meg kell határoznia az eljárás során hozott döntésekért felelős személyt, személyeket vagy testületeket. (2) Ha az ajánlatkérő nem rendelkezik általános jellegű, az (1) bekezdésnek megfelelő beszerzési szabályzattal, vagy a szabályzattól – az abban meghatározott módon – való eltérés feltételei fennállnak, legkésőbb az adott beszerzési eljárás előkészítését megelőzően kell meghatároznia az (1) bekezdésben foglaltakat. (3) A beszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és az ajánlatkérői dokumentumok elkészítése, valamint az ajánlatok értékelése során és az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyeknek és szervezeteknek együttesen kell rendelkezniük a beszerzés tárgya szerinti szakmai, beszerzési, jogi és pénzügyi szakértelemmel. (4) Az ajánlatkérő a (3) bekezdésben meghatározott szakértelemmel együttesen rendelkező, legalább háromtagú bírálóbizottságot köteles létrehozni az ajánlatoknak – szükség esetén a hiánypótlás, felvilágosítás vagy indokolás megadását követő – e törvény szerinti elbírálására és értékelésére. A bírálóbizottság írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készít az eljárást lezáró döntést meghozó személy vagy testület részére. A bírálóbizottság eljárásáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek – ha az ajánlatkérő alkalmaz ilyet – részét képezhetik a tagok indokolással ellátott bírálati lapjai. (5) Az ajánlatkérő nevében az eljárást lezáró döntést meghozó személy és annak a Ptk. szerinti hozzátartozója nem lehet a bírálóbizottság tagja. Testületi döntéshozatal esetén a döntéshozó kizárólag tanácskozási joggal rendelkező személyt delegálhat a bírálóbizottságba. Testületi döntéshozatal esetében név szerinti szavazást kell alkalmazni. 8/A. § *  (1) Az ajánlatkérő köteles fogadni és feldolgozni az olyan elektronikus számlákat, amelyek megfelelnek az EN 16931-1:2017 számú európai szabványnak és az Európai Bizottság által e szabványhoz az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett szintaxislistának. (2) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni a szerződések teljesítésének eredményeképp kiállított elektronikus számlákra, ha a beszerzés és a szerződés teljesítése során a minősített adatok védelme szükséges vagy – jogszabály, közjogi szervezetszabályozó eszköz vagy közigazgatási jog által szabályozott egyedi döntés szerint – különleges biztonsági intézkedések szükségesek és Magyarország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekei más módon nem garantálhatóak. 8. Összeférhetetlenség 9. § (1) Az ajánlatkérő köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy elkerülje az összeférhetetlenséget és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzetek kialakulását. (2) Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárás előkészítésében és lefolytatásában az ajánlatkérő nevében olyan személy vagy szervezet, aki vagy amely funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlására bármely okból, így különösen gazdasági érdek vagy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplővel fennálló más közös érdek miatt nem képes. (3) Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet – ideeértve a szervezet vezető tisztségviselőjét, felügyelőbizottsági tagját, tulajdonosát, valamint ezek közös háztartásban élő, a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti hozzátartozóját is – ha közreműködése az eljárásban a verseny tisztaságának sérelmét eredményezheti. Az ajánlatkérő köteles felhívni az eljárás előkészítésébe bevont személy vagy szervezet figyelmét arra, ha e bekezdés alapján – különösen az általa megszerzett többlet-információkra tekintettel – a beszerzési eljárásban történő részvétele összeférhetetlenséget eredményezne. (4) A (3) bekezdésben foglaltak mellett – a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével – összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként a) a köztársasági elnök, b) az Országgyűlés elnöke, alelnöke, c) a Kormány tagja, d) a Kúria elnöke, e) az Országos Bírósági Hivatal elnöke, f) a legfőbb ügyész, g) az Alkotmánybíróság elnöke, h) az Állami Számvevőszék elnöke, i) *  a Közbeszerzési Hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, a Nemzeti Választási Iroda, a Központi Statisztikai Hivatal, az Országos Atomenergia Hivatal, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal vezetője, vagy j) a Magyar Nemzeti Bank elnöke tulajdonában, vagy az a)–j) pont szerinti személlyel közös háztartásban élő, a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti hozzátartozója tulajdonában álló szervezet. (5) Az ajánlatkérő nevében eljáró és az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben fennáll-e a (2)–(4) bekezdés szerinti összeférhetetlenség. (6) A (3) bekezdés alkalmazásában nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét és nem összeférhetetlen az olyan személy vagy szervezet részvétele az eljárásban, akitől vagy amelytől az ajánlatkérő az adott beszerzéssel kapcsolatos helyzet-, illetve piacfelmérés, a beszerzés becsült értékének felmérése érdekében a beszerzés megkezdése időpontjának megjelölése nélkül, kizárólag a felmérés érdekében szükséges adatokat közölve kért tájékoztatást, feltéve, hogy az ajánlatkérő nem közölt vele a beszerzési eljárás során az összes ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező részére rendelkezésre bocsátott adatok körét meghaladó információt. (7) Nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét és nem összeférhetetlen az építmény kivitelezésére, vagy kivitelezésére és tervezésére együtt, vagy egy elvi engedélyezési, illetve engedélyezési tervet követően ugyanazon építmény tekintetében további tervek készítésére vonatkozó beszerzési eljárásban annak a tervezőnek a részvétele, aki ezen beszerzési eljárás dokumentációját megalapozó tervet készítette, ha egyéb módon nem vesz részt a beszerzési eljárás előkészítésében. (8) Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az eljárásból az (1)–(7) bekezdés alapján csak akkor zárható ki, ha beszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplők esélyegyenlősége más módon nem biztosítható. A kizárást megelőzően az ajánlatkérő köteles biztosítani annak lehetőségét, hogy az érintett gazdasági szereplő bizonyítsa, hogy a beszerzési eljárás előkészítésében való részvétele az esélyegyenlőséget és a verseny tisztaságát nem sérti, vagy az összeférhetetlenségi helyzetet más módon hárítsa el. 9. A gazdasági szereplőkre vonatkozó rendelkezések 10. § (1) Több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot vagy nyújthat be részvételi jelentkezést. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a közös ajánlattevők vagy közösen részvételre jelentkezők kötelesek maguk közül egy – a beszerzési eljárásban a közös ajánlattevők vagy közösen részvételre jelentkezők nevében eljárni jogosult – képviselőt megbízni. (3) A közös ajánlattevők vagy közösen részvételre jelentkezők csoportjának képviseletében tett minden nyilatkozatnak egyértelműen tartalmaznia kell a közös ajánlattevők vagy közösen részvételre jelentkezők megjelölését. (4) Ahol e törvény az ajánlatkérő számára az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők értesítését írja elő, valamint a kiegészítő tájékoztatás megadása, a hiánypótlás, a felvilágosítás és indokolás kérése esetében az ajánlatkérő a közös ajánlattevőknek vagy közösen részvételre jelentkezőknek szóló értesítését, tájékoztatását, illetve felhívását a (2) bekezdés szerinti képviselőnek küldi meg. (5) Ha az ajánlatkérő ajánlati biztosíték nyújtását írja elő, a közös ajánlattevőknek a biztosítékot elegendő egyszer rendelkezésre bocsátaniuk. Az ajánlati kötöttségnek bármelyik közös ajánlattevő részéről történt megsértése esetén a biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg. (6) A közös ajánlattevők a szerződés teljesítéséért az ajánlatkérő felé egyetemlegesen felelnek. (7) A közös ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplők személyében az ajánlattételi vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi határidő lejárta után változás nem következhet be. (8) Az ajánlatkérő a beszerzési eljárásban történő részvételt nem kötheti gazdálkodó szervezet alapításához, azonban ha a beszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés teljesítése érdekében indokolt, a nyertes ajánlattevőtől vagy ajánlattevőktől megkövetelheti azt. Az eljárást megindító felhívásnak a gazdálkodó szervezet alapítására vonatkozó ajánlatkérői elvárást egyértelműen rögzítenie kell. 11. § (1) Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ugyanabban a beszerzési eljárásban – részajánlat-tételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében – a) nem tehet másik ajánlatot más ajánlattevővel közösen, illetve nem nyújthat be másik részvételi jelentkezést más részvételre jelentkezővel közösen, b) más ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező alvállalkozójaként nem vehet részt, és c) más ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező szerződés teljesítésére való alkalmasságát nem igazolhatja. (2) Ha az ajánlatkérő az adott beszerzési eljárás során a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikke szerinti rendelkezések nyilvánvaló megsértését észleli vagy azt alapos okkal feltételezi, köteles azt – a Tpvt. bejelentésre vagy panaszra vonatkozó szabályai szerint – jelezni a Gazdasági Versenyhivatalnak. 10. Közös beszerzés 12. § (1) Több ajánlatkérő megállapodhat egyes konkrét beszerzések közös megvalósításáról. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti megállapodásban érintett beszerzési eljárást egyetlen ajánlatkérő önállóan folytatja le, ez az ajánlatkérő annak minden szakaszában, az eljárást megindító felhívás közzétételétől a szerződés vagy szerződések teljesítésének befejezéséig kizárólagos felelősséggel tartozik az e törvény szerinti kötelezettségek teljesítéséért. 12/A. § *  (1) Az ajánlatkérő más ajánlatkérőt is meghatalmazhat azzal, hogy a nevében beszerzési eljárást folytasson le. Ez azonban nem eredményezheti a meghatalmazást adó ajánlatkérőre e törvény alapján alkalmazandó szabályok megkerülését. (2) Több ajánlatkérő közösen is megvalósíthat egy beszerzést olyan módon, hogy egy maguk közül kiválasztott ajánlatkérőt meghatalmaznak a beszerzési eljárás lefolytatásával. (3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti esetben az eljárást megindító felhívásban fel kell tüntetni, hogy az ajánlatkérő más ajánlatkérő nevében folytatja le a beszerzési eljárást. (4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti esetben, ha a beszerzési eljárás lebonyolítására teljes egészében minden érintett ajánlatkérő nevében, közösen kerül sor, akkor az ajánlatkérők együttesen felelősek e törvény szerinti kötelezettségeik teljesítéséért. Ha a beszerzési eljárás lebonyolítására nem teljes egészében minden érintett ajánlatkérő nevében kerül sor, akkor az ajánlatkérők a beszerzési eljárásnak csak a közösen végzett részei tekintetében tartoznak együttes felelősséggel. Minden ajánlatkérő kizárólagosan felelős e törvény szerinti kötelezettségei teljesítéséért a beszerzési eljárás azon részei tekintetében, amelyeket a saját nevében végez. 13. § (1) Az ajánlatkérő az Európai Unió más tagállamából származó ajánlatkérővel közösen is megvalósíthat beszerzést vagy köthet keretmegállapodást. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az ajánlatkérőnek – ha nemzetközi megállapodás az e §-ban meghatározott feltételeket nem tartalmazza – az Európai Unió más tagállamából származó ajánlatkérővel megállapodást kell kötnie, amelyben meg kell határozni a) az egyes ajánlatkérők felelősségi körét, valamint hogy az ajánlatkérők a beszerzés megvalósítására melyik tagállam jogszabályait alkalmazzák, valamint b) a beszerzés megvalósításának megszervezését, különös tekintettel az eljárás lefolytatására, a beszerzendő építési beruházások, szolgáltatások vagy áruk elosztására és a szerződés megkötésére. (3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti információkat a közösen megvalósított beszerzési eljárás ajánlatkérői dokumentumaiban is fel kell tüntetni. (4) Az ajánlatkérő a beszerzés megvalósítása érdekében igénybe veheti az Európai Unió más tagállamaival kötött megállapodás alapján központi beszerző szervnek kinevezett európai köztestületek szolgáltatásait, feltéve, hogy ezen szervek olyan beszerzési szabályokat alkalmaznak a beszerzésekre, amelyek megfelelnek ezen törvény valamennyi rendelkezésének. 10/A. *  A központosított beszerzés 13/A. § *  A Kormány a beszerzések központosított beszerzés keretében történő lefolytatását rendelheti el a) az államháztartásról szóló törvény szerinti, a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv vonatkozásában, b) az általa alapított vagy alapítói joggyakorlása alá tartozó alapítványok és közalapítványok vonatkozásában, valamint c) – a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Nemzeti Banknak a Ptk. 8:2. §-a szerinti többségi befolyása vagy közvetett befolyása alatt álló gazdasági társaság kivételével – azon állami tulajdonú gazdasági társaság vonatkozásában, amely felett az állam többségi befolyással, vagy közvetett befolyással rendelkezik, meghatározva a központosított beszerzés személyi feltételeit és tárgyát, az ajánlatkérésre feljogosított szervezetet, a központosított beszerzés részletes – az e törvénytől eltérő, az ilyen beszerzések sajátosságai miatt szükséges – szabályait, valamint a központosított beszerzéshez való csatlakozás lehetőségét és feltételeit. 11. Fenntartott szerződések 14. § (1) Az ajánlatkérő a beszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntarthatja védett foglalkoztatók számára, vagy úgy rendelkezhet, hogy a beszerzési szerződéseket a védett munkahely-teremtési programok keretében kell teljesíteni, ha a szerződés teljesítésében érintett alkalmazottak többsége megváltozott munkaképességű személy, akik – fogyatékosságuk jellege vagy súlyossága miatt – szokásos körülmények között nem folytathatnak keresőtevékenységet. (2) A részvételi felhívásban és az ajánlattételi felhívásban hivatkozni kell az (1) bekezdésben meghatározott fenntartásokra. 12. A beszerzés tárgyai 15. § (1) Beszerzésnek minősül a beszerzési szerződés e törvény szerinti megkötése. A beszerzési szerződés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, vagy szolgáltatás megrendelése lehet. (2) Ha a beszerzés többféle, az (1) bekezdés szerinti beszerzési tárgyat foglal magában, a beszerzési eljárásra azon beszerzési tárgyra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, amelynek a legmagasabb a becsült értéke az adott beszerzésben. (3) Azt a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződést, amely a 3. melléklet szerinti tevékenységeket a szerződés fő tárgyához képest csak járulékos elemként foglalja magában, szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésnek kell tekinteni. 13. A beszerzés értéke 16. § (1) A beszerzés értékén a beszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért vagy kínált – általános forgalmi adó nélkül számított – a 17–21. §-ban foglaltakra tekintettel megállapított – teljes ellenszolgáltatást kell érteni (a továbbiakban: becsült érték). A becsült érték meghatározása során figyelembe kell venni a becsült teljes ellenszolgáltatást, ideeértve az opció bármely formáját és a szerződés esetleges meghosszabbítását is. Ha az ajánlatkérő a részvételre jelentkezők, illetve ajánlattevők részére díjakról vagy kifizetésekről rendelkezik, azokat a szerződés becsült értékének kiszámításakor figyelembe kell vennie. (2) A keretmegállapodás becsült értéke a keretmegállapodás teljes időtartamára előirányzott valamennyi szerződés legnagyobb becsült, általános forgalmi adó nélkül számított értéke. 17. § (1) Tilos a becsült érték meghatározásának módszerét e törvény, vagy e törvény védelmi és biztonsági beszerzések uniós értékhatárát elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzésekre vonatkozó szabályai alkalmazásának megkerülése céljával megválasztani. (2) Tilos a beszerzést oly módon részekre bontani, amely e törvény, vagy e törvény védelmi és biztonsági beszerzések uniós értékhatárát elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzésekre vonatkozó szabályai alkalmazásának megkerülésére vezet. (3) Ha egy építési beruházás vagy ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányuló szolgáltatás-megrendelés, vagy azonos vagy hasonló felhasználásra szánt áruk beszerzése részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a beszerzés becsült értékének meghatározásához az összes rész értékét figyelembe kell venni. (4) Ha a beszerzés (3) bekezdés szerint megállapított becsült értéke eléri vagy meghaladja a védelmi és biztonsági beszerzések uniós értékhatárát, a (3) bekezdéstől eltérően a védelmi és biztonsági beszerzések uniós értékhatárát el nem érő értékű beszerzések szabályai alkalmazhatóak olyan szerződések megkötésére, amelyek a) önmagában vett becsült értéke szolgáltatás megrendelése és árubeszerzés esetében nyolcvanezer eurónál, építési beruházás esetében pedig egymillió eurónál kevesebb, és b) a leválasztott részek összértéke nem haladja meg a (3) bekezdés alkalmazásával megállapított teljes becsült érték 20%-át. (5) Ha az ajánlatkérő egy beszerzési eljáráson belül teszi lehetővé a részekre történő ajánlattételt, minden rész értékét egybe kell számítani a beszerzés becsült értékének meghatározásakor. 18. § Az építési beruházásra irányuló szerződések becsült értékének kiszámításakor figyelembe kell venni mind az építési munkák költségét, mind pedig az építési munka kivitelezéséhez szükséges, az ajánlatkérő által az ajánlattevő részére teljesített árubeszerzés teljes becsült értékét. 19. § Az árubeszerzés becsült értéke olyan szerződés esetében, amelynek tárgya dolog használatára, vagy hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése a) határozott időre, egy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás, az egy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén pedig a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás, ideértve a becsült maradványértéket is, vagy b) határozatlan időre kötött szerződés esetén, vagy ha a szerződés megszűnésének időpontja az eljárás megindításakor pontosan nem határozható meg, a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa. 20. § (1) Az árubeszerzés vagy a szolgáltatás-megrendelés becsült értéke olyan szerződések esetében, amelyek rendszeres jellegűek, vagy amelyek egy adott időszakon belül megújíthatóak, a) az előző költségvetési év vagy tizenkét hónap során kötött azonos vagy hasonló tárgyú szerződés vagy szerződések szerinti ellenszolgáltatás, módosítva a következő tizenkét hónap alatt várható mennyiségi és értékbeli változással, vagy b) az első teljesítést követő, a következő tizenkét hónap alatti vagy a tizenkét hónapnál hosszabb időre kötött szerződés vagy szerződések időtartama alatti becsült ellenszolgáltatás. (2) Az árubeszerzés vagy a szolgáltatás becsült értéke olyan szerződés esetében, amely vételi jogot is tartalmaz, a vételárral együtt számított legmagasabb ellenszolgáltatás. (3) Ha a szerződés árubeszerzést és szolgáltatás-megrendelést is magában foglal, a becsült érték megállapításakor az árubeszerzés és a szolgáltatás becsült értékét egybe kell számítani. 21. § (1) A szolgáltatás becsült értéke olyan szerződés esetében, amely nem tartalmazza a teljes díjat a) határozott időre, négy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás, vagy b) határozatlan időre kötött szerződés vagy négy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa. (2) A szolgáltatás becsült értékének megállapításakor szükség szerint figyelembe kell venni a) biztosítási szerződés esetében a fizetendő biztosítási díjat, és b) a tervezést is magában foglaló szolgáltatás esetében a fizetendő díjat vagy jutalékot. 14. A beszerzési értékhatárok 22. § (1) A védelmi és biztonsági beszerzések uniós értékhatárait a Bizottság európai uniós jogi aktusban, időszakonként határozza meg és teszi közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. (2) A védelmi beszerzések vonatkozásában e törvényt – a 23. §-ban meghatározottak figyelembevételével – értékhatárra való tekintet nélkül kell alkalmazni. (3) A biztonsági beszerzések vonatkozásában e törvényt akkor kell alkalmazni, ha azok értéke eléri vagy meghaladja a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott közbeszerzési értékhatárokat. *  (4) A Közbeszerzési Hatóság az (1) bekezdés szerinti értékhatárokat – ideértve a 17. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott értékeket is – minden naptári év elején közzéteszi a honlapján. Ennek során az uniós értékhatárok forintban meghatározott összegét a Bizottságnak az uniós értékhatárok nemzeti valutákban meghatározott összegére vonatkozó, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett közleményének megfelelően kell feltüntetni. 15. Az alkalmazandó eljárási szabályok 23. § A védelmi beszerzési eljárásokra e törvény I–V., valamint VII. Részét kell alkalmazni. 24. § (1) A 2. melléklet szerinti, kifejezetten katonai, vagy biztonsági célú szolgáltatások megrendelésére e törvényt kell alkalmazni. (2) A 3. melléklet szerinti, kifejezetten katonai, vagy biztonsági célú szolgáltatások megrendelése esetében kizárólag a 32. §-t, a 36. §-t és a 64. § (2) bekezdését kell alkalmazni. (3) Ha a beszerzés tárgya olyan összetett, kifejezetten katonai, vagy biztonsági célú szolgáltatás, amely a 2. és 3. melléklet szerinti valamely szolgáltatást is magában foglalja, az (1) bekezdés szerint kell eljárni, feltéve, hogy a 2. melléklet szerinti szolgáltatás értéke meghaladja a 3. melléklet szerinti szolgáltatás értékét. 25. § A biztonsági beszerzési eljárásokra a védelmi beszerzésekre vonatkozó szabályokat a VI. részben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 16. A beszerzési eljárás dokumentálása 26. § (1) Az ajánlatkérő valamennyi beszerzési eljárását – annak előkészítésétől az eljárás alapján kötött szerződés teljesítéséig terjedően – írásban köteles dokumentálni. (2) *  A beszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával és a szerződés teljesítésével kapcsolatban keletkezett összes iratot jogszabályban meghatározott ideig, de legalább a beszerzési eljárás lezárásától, illetve ha annak alapján szerződéskötésre került sor, a szerződés teljesítésétől számított öt évig meg kell őrizni. Ha a beszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak – közigazgatási per esetén a közigazgatási per – befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni. (3) Az ajánlatkérő köteles a jogorvoslati szerv, az illetékes ellenőrző vagy más illetékes szervek kérésére a beszerzéssel kapcsolatos iratokat megküldeni. 17. A kommunikáció és az adatkezelés szabályai 27. § (1) Az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között minden nyilatkozattétel – ha e törvényből más nem következik – írásban történik. (2) Az írásbeli nyilatkozatok – ahol kifejezetten valamely kapcsolattartási formát e törvény nem kíván meg – teljesíthetőek: a) az (5) bekezdésre figyelemmel postai vagy közvetlen kézbesítés útján, b) faxon, vagy c) elektronikus úton. (3) Az ajánlatkérő előírhatja valamely kapcsolattartási forma alkalmazását, ez azonban nem sértheti a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét; a kizárólag elektronikus úton történő nyilatkozattétel nem követelhető meg a részvételre jelentkezőktől, illetve az ajánlattevőktől. (4) *  A (2) bekezdés c) pontja szerint nyilatkozat benyújtható a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) szerinti legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott, elektronikus dokumentumba foglalt formában. (5) Az e törvény szerint előírt tájékoztatásra vagy információ kérésére postai kézbesítés csak kivételesen és indokolt esetben vehető igénybe. 28. § (1) A kommunikáció, az információcsere és az adattárolás során biztosítani kell a) az adatok sértetlenségének, valamint a részvételi jelentkezések és ajánlatok bizalmasságának megőrzését, és b) azt, hogy az ajánlatkérő csak a benyújtásra vonatkozó határidő lejárta után ismerheti meg a részvételi jelentkezések és ajánlatok tartalmát. (2) Az ajánlatok és a részvételi jelentkezések elektronikus továbbításához és átvételéhez használt eszközökre a következő szabályokat kell alkalmazni: a) az ajánlatok és részvételi jelentkezések elektronikus benyújtásához szükséges tudnivalókat az érdekelt felek rendelkezésére kell bocsátani vagy számukra elérhetővé kell tenni, b) *  az elektronikus ajánlatokat a Dáptv.-ben meghatározott fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy minősített elektronikus aláírással kell ellátni, és c) a gazdasági szereplőknek az ajánlat és részvételi jelentkezés benyújtásakor az ajánlatkérőhöz be kell nyújtaniuk az ajánlatkérő által előírt dokumentumokat, tanúsítványokat, nyilatkozatokat és mintapéldányokat vagy mintapéldányok fotóit, ha azok elektronikus formátumban nem állnak rendelkezésre az ajánlatok, vagy a részvételi jelentkezések benyújtására megállapított határidő lejártáig. (3) Az ajánlatok és részvételi jelentkezések elektronikus átvételéhez használt eszközöknek meg kell felelniük az alábbi követelményeknek: a) *  az ajánlatokhoz és a részvételi jelentkezésekhez kapcsolódó elektronikus aláírások megfelelnek a Dáptv. rendelkezéseinek, b) az ajánlatok és a részvételi jelentkezések benyújtásának napja és időpontja pontosan meghatározható, c) a megállapított határidők előtt senki nem férhet hozzá az e követelmények szerint továbbított adatokhoz, d) ha a c) pontban meghatározott hozzáférési tilalmat megsértik, a tilalom megsértésének ténye egyértelműen megállapítható, e) a beszerzési eljárás különböző szakaszai folyamán a benyújtott adatok összességéhez vagy egy részéhez való hozzáférés csak az arra jogosult személyek egyidejű intézkedése révén lehetséges, f) a jogosultsággal rendelkező személyek egyidejű intézkedése csak az előírt időpontot követően biztosíthat hozzáférést a továbbított adatokhoz, és g) az e követelményeknek megfelelően beérkezett és megnyitott adatok csak az azok megismerésére jogosult személyek számára maradnak hozzáférhetők. (4) A „Bizalmas!” vagy magasabb minősítési szintű adatok elektronikus továbbítása csak a Nemzeti Biztonsági Felügyelet (a továbbiakban: NBF) által engedélyezett, a minősített adat elektronikus biztonságának, valamint a rejtjeltevékenység engedélyezésének és hatósági felügyeletének részletes szabályairól szóló kormányrendeletben foglaltak szerinti követelményeknek megfelelően történhet. (5) A minősített adatokat tartalmazó írásbeli nyilatkozatok faxon, elektronikus levélben vagy postai úton továbbított levélben nem teljesíthetőek. Ahol e törvény szerint az írásbeli nyilatkozatot faxon kell vagy lehet teljesíteni, a minősített adatokat tartalmazó írásbeli nyilatkozatok esetén …