2012. CLIX. törvény a postai szolgáltatásokról.

2012. CLIX. törvény a postai szolgáltatásokról. A postai szolgáltatások fejlődése és liberalizációja, az Európai Unió jogának való megfelelés, a mindenki számára elérhető és hozzáférhető, a társadalmi, gazdasági és technikai környezethez igazodó, hatékony egyetemes postai szolgáltatás folyamatossága, valamint a gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott térségben élő felhasználók megfelelő minőségű postai szolgáltatásokhoz és az egyetemes postai hálózat igénybevételével ellátható egyéb közszolgáltatásokhoz való hozzáférésének biztosítása érdekében, a postai piac zavartalan és eredményes működésének fenntartásával, figyelembe véve az új technológiák alkalmazásának lehetőségeit, a felhasználók érdekeinek védelmét és a postai piaci résztvevők szükség szerinti együttműködését, jogaik és kötelezettségeik érvényesítését, az Országgyűlés a következő törvényt alkotja. I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A törvény hatálya 1. § (1) A törvény hatálya kiterjed a Magyarország területén nyújtott vagy igénybe vett postai szolgáltatásokra, a postai szolgáltatókra, a postai szolgáltatást felhasználókra, valamint a postai ágazat irányításában részt vevő szervekre. (2) A postai küldeményekkel kapcsolatos, nemzetközi viszonylatú postai szolgáltatásra e törvény rendelkezéseit annyiban kell alkalmazni, amennyiben nemzetközi közjogi szerződés, különösen az Egyetemes Postaegyesület 1964. évi július hó 10. napján Bécsben aláírt Alapokmányának kihirdetéséről szóló 1967. évi 26. törvényerejű rendelet alapján kötött nemzetközi közjogi szerződés, vagy ezek rendelkezése szerint megkötött külön megállapodás eltérően nem rendelkezik. 2. Értelmező rendelkezések 2. § E törvény alkalmazásában 1. ajánlott szolgáltatás: járulékos szolgáltatásnak minősülő postai többletszolgáltatás, amely a nem könyvelt postai küldeményt könyvelt küldeménnyé minősíti, és amelynek hibás teljesítése esetén a postai szolgáltatót átalány formájában terheli kártérítési felelősség; 2. állandó postai szolgáltatóhely: a munkanapokon összességében napi két órát elérő nyitvatartási idejű postai szolgáltatóhely; 3. átfutási idő: a postai szolgáltatási szerződés keretében felvett küldeménynek a felvételi pontba történő juttatásától a küldemény kézbesítéséig vagy annak megkísérléséig terjedő szolgáltatásteljesítési időtartam; 4. cím: a postai küldemény kézbesítésének egyértelműen beazonosítható helye; A törvényt az Országgyűlés a 2012. október 29-i ülésnapján fogadta el. 5. címzett: akinek a feladó a postai küldeményt küldi; 6. egyedi szerződés: a feladóval vagy a címzettel egyedileg megtárgyalt vagy közreműködésével kialakított írásbeli keretszerződés; 7. elsőbbségi: az egyetemes postai szolgáltatási körben a leggyorsabb átfutási időt biztosító szolgáltatási kategória; 8. értéknyilvánítás-szolgáltatás: járulékos szolgáltatásnak minősülő postai többletszolgáltatás, amely alapján a postai szolgáltatót a könyvelt küldeménnyel kapcsolatos szolgáltatás szerződésszerű teljesítéséért a feladó által a feladáskor – a postai küldemény tartalmának értékeként – meghatározott összeg erejéig terheli kártérítési felelősség; 9. expressz postai szolgáltatás: az az időgarantált szolgáltatás, melynek keretében a postai szolgáltató arra vállal kötelezettséget, hogy a postai küldeményt belföldön legkésőbb a felvételt követő munkanapon, Európai Unió tagállamaiba címzett küldemény esetében legkésőbb a felvételt követő harmadik munkanapon, egyéb nemzetközi viszonylatú küldemény esetében legkésőbb a felvételt követő ötödik munkanapon kézbesíti, és emellett az alábbi a)–f) pontban foglalt többletszolgáltatások közül legalább egyet teljesít: a) nyomon követhető kezelés; b) utánvétel; c) tértivevény; d) értéknyilvánítás; e) kizárólag a küldemény címzettjeként megjelölt személy kezéhez történő kézbesítés; f) a küldeménynek a feladó lakóhelyén, tartózkodási helyén, székhelyén, telephelyén vagy fióktelepén történő felvétele; 10. feladó: aki a postai szolgáltatóval a postai szolgáltatási szerződést saját nevében megköti; 11. feldolgozás: a felvett és gyűjtött postai küldemények szállításra vagy kézbesítésre történő előkészítését biztosító művelet; 12. felhasználó: aki postai szolgáltatást vagy postai szolgáltatáshoz kapcsolódó szolgáltatást vesz vagy vehet igénybe, vagy postai küldemény címzettje; 13. felvétel: az a tevékenység, amelynek eredményeként a postai küldemény a postai szolgáltatási szerződést megkötő postai szolgáltató felvételi pontján vagy a felek megállapodása alapján más helyen a postai szolgáltató hálózatába kerül; 14. felvételi pont: a postai küldemény felvételének céljából a postai szolgáltató által elhelyezett levélgyűjtő szekrény vagy más, a küldemény sérülésmentes és biztonságos felvételére szolgáló eszköz, továbbá az erre a célra kijelölt helyiség vagy hely; 15. futárposta-szolgáltatás: olyan – a küldemény felvételétől számított legfeljebb 24 órán belül teljesítendő – időgarantált postai szolgáltatás, amelynek keretében a postai szolgáltató arra vállal kötelezettséget, hogy a postai küldemény felvételét végző személy a postai küldeményt a kézbesítés megkísérléséig megszakítás nélkül személyes felügyelete alatt tartja oly módon, hogy a feladó ez alatt bármely időpontban rendelkezhessen a postai küldemény címzettjének vagy címének a megváltoztatásáról, és sikertelen személyes kézbesítés esetén megtehesse a szükséges intézkedéseket; 16. gyűjtés: a felvételi pontokon a felvételt vagy a szolgáltatói hozzáférési pontokon a hálózati átvételt követően a postai küldemények feldolgozás helyére történő eljuttatása; 17. hálózati átvétel: az a – postai szolgáltatók között lezajló – tevékenység, amely során a postai küldemény a postai szolgáltatási szerződést megkötő postai szolgáltatótól hálózati hozzáférési szerződés alapján egy másik postai szolgáltató hálózatába kerül; 18. hivatalos irat: az állami vagy önkormányzati szervek, valamint a jogszabályban meghatározott egyéb szervek vagy személyek jogszabályban meghatározott eljárásában papír alapon, elektronikus adathordozón vagy elektronikus hírközlési hálózat igénybevételével feladott vagy ilyen módon kézbesített, könyvelt postai küldemény, amelynek feladásához vagy kézbesítéséhez (illetve a kézbesítés megkísérléséhez), vagy azok időpontjához jogszabály jogkövetkezményt fűz, illetve amely jogszabályban meghatározott határidő számításának alapjául szolgál, továbbá amit jogszabály hivatalos iratnak minősít; 19. időgarantált szolgáltatás: a postai szolgáltató kötelezettségvállalása, amellyel a postai küldemény meghatározott időtartamon belüli vagy meghatározott időpontban történő kézbesítésére vállal kötelezettséget; 20. kézbesítés: a postai szolgáltató által elvégzett azon tevékenység, amely során a postai küldemény a postai szolgáltató hálózatából, illetve személyes felügyelet alól az átvételre jogosult személy részére történő átadással vagy levélszekrénybe, továbbá egyéb, a küldemény kézbesítésére alkalmas eszközbe történő elhelyezéssel kikerül; 21. kézbesítési pont: a postai küldemény kézbesítése céljából a postai szolgáltató által kijelölt, a felhasználók számára elérhető helyiség vagy hely, továbbá a postai szolgáltató által létesített, a kézbesítést lehetővé tevő eszköz; 22. könyvelt küldemény: olyan postai küldemény, amelynek felvételét a postai szolgáltató írásban vagy más bizonyítható módon elismeri és kézbesítését a jogosult átvevővel az erre szolgáló okiraton, vagy az aláírást rögzítő vagy a jogosult átvevő személyét azonosító egyéb technika alkalmazásával elismerteti; 23. küldeményenkénti díjszabás: olyan – a postai szolgáltató általános szerződési feltételeiben vagy ahhoz csatoltan közzétett – árlista, amely egy postai küldeménynek vagy az egy időben feladott több postai küldeménynek a feladott küldeménymennyiségtől függetlenül azonos darabonkénti díjait tartalmazza; 24. levélküldemény: az a postai küldemény, amely írásos formában megjelenített, vagy fizikai adathordozón rögzített egyedi vagy személyes jellegű közlést, adatot vagy információt tartalmaz; 25. nemzetközi EMS-szolgáltatás: az a nemzetközi viszonylatú postai szolgáltatás, amelyet az egyetemes postai szolgáltató az Egyetemes Postaegyezmény kihirdetéséről szóló jogszabály e szolgáltatásra vonatkozó szabályai szerint nyújt; 26. nyomon követhető kezelés: a postai szolgáltató által alkalmazott technológia, amellyel a postai szolgáltató a postai küldemény egyedi azonosító jelzése alapján, interneten lekérdezhető információként vagy elektronikus hírközlési hálózat igénybevételével továbbított és dokumentált szöveges üzenetben küldeményenként tájékoztatást ad legalább a küldemény felvételének helyéről és dátumáról, a kézbesítésének dátumáról, az átvételi jogosultság alapjáról vagy sikertelen kézbesítési kísérlet esetén a küldemény további kezeléséről; 27. postabélyeg: az egyetemes postai szolgáltató által kibocsátott, a postai küldemények bérmentesítési díjának megfizetésére használható, a névértékére utaló jelöléssel ellátott olyan bélyeg, amely tartalmazza a „Magyarország” feliratot vagy annak idegen nyelvű megfelelőjét; 28. Posta Elszámoló Központ: egyetemes postai szolgáltató által lebonyolított pénzforgalmi szolgáltatások feldolgozását, pénzforgalmi szolgáltatókkal történő elszámolását, valamint fizetési rendszeren keresztüli pénzügyi rendezését végző, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) szerinti fizetési rendszer működtetőjének nem minősülő szervezet; 29. postacsomag: kereskedelmi értékekkel rendelkező vagy nem rendelkező árut, tárgyat tartalmazó könyvelt postai küldemény; 30. postai értékcikk: a postabélyeg, az Egyetemes Postaegyezmény alapján kibocsátott válaszdíjszelvény, valamint a postai szolgáltató által forgalomba hozott – a postai szolgáltatás díját is magában foglaló – nyomtatvány vagy egyéb tárgy; 31. postai hálózat: a postai szolgáltatás nyújtását lehetővé tevő erőforrások rendszerként működtetett vagy használt összessége; 32. postai konszolidátor: az a feladó, aki a postai szolgáltatási szerződést jellemzően több megbízójának gazdasági vagy egyéb tevékenységével összefüggő tartalmú postai küldeménye vonatkozásában saját nevében köti meg a postai szolgáltatóval; 33. postai közreműködő: a postai szolgáltató által a postai küldemények meghatározott közigazgatási területen történő felvételéhez, gyűjtéséhez, feldolgozásához, szállításához és kézbesítéséhez együttesen vagy e résztevékenységek bármelyikének önálló végzéséhez szolgáltatási koncessziós szerződés vagy a tevékenység ellátására irányuló egyéb típusú szerződés alapján igénybe vett gazdálkodó szervezet; 34. postai közvetítő: gazdálkodó szervezet, amely egy vagy több megbízó részére végez olyan tevékenységet, amelynek keretében arra vállal kötelezettséget, hogy a) a küldeményen „feladó”-ként megjelölt megbízója postai küldeményeit a feladó nevében feladja oly módon, hogy a szolgáltatás díját a küldeményen „feladó”-ként megjelölt megbízó fizeti meg, vagy b) a küldeményen „címzett”-ként feltüntetett, gazdálkodó szervezetnek minősülő megbízója postafiókjába érkezett postai küldeményeket megbízójától kapott meghatalmazás alapján a postai szolgáltatótól átveszi, és megbízója részére átadja; 35. postai küldemény: az a legfeljebb 40 kg tömegű küldemény, mely a küldeményen, annak csomagolásán vagy az ahhoz tartozó listán legalább címmel el van látva, vagy az a küldemény, amelyet jogszabály postai küldeménynek minősít; ilyen postai küldemény lehet a levélküldemény, a hivatalos irat, a vakok írását tartalmazó küldemény, a postacsomag, valamint a könyvet, katalógust és sajtóterméket tartalmazó küldemény, továbbá minden olyan küldemény, amelynek tartalma e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerint a postai szolgáltatásból nem kizárt; 36. postai szolgáltató: postai szolgáltatást nyújtó gazdálkodó szervezet; 37. postai szolgáltatóhely: a postai szolgáltatások elérését meghatározott földrajzi ponton és időben biztosító felvételi vagy kézbesítési pont, ide nem értve a postai szolgáltató által elhelyezett levélgyűjtő szekrényt vagy más, a postai küldemény sérülésmentes és biztonságos felvételére vagy kézbesítésére szolgáló eszközt; 38. szállítás: a postai küldemények feldolgozási, szolgáltatói hozzáférési vagy kézbesítési pontok közötti továbbításának művelete; 39. szolgáltatói hozzáférési pont: postai küldemények hálózati átvételére az átvevő postai szolgáltató által erre a célra kijelölt hely; 40. tértivevény-szolgáltatás: járulékos szolgáltatásnak minősülő – könyvelt küldeményekhez igénybe vehető – postai többletszolgáltatás, amely alapján a postai szolgáltató a kézbesítés napját, valamint a jogosult átvevő nevét és aláírását rögzítő okiratot vagy erre irányuló szerződés esetén annak digitalizált változatát a feladónak visszajuttatja, vagy az aláírást rögzítő technikai eszközzel készített adatokat a feladó rendelkezésére bocsátja; 41. többletszolgáltatás: a postai küldemény felvételéhez, gyűjtéséhez, feldolgozásához, szállításához vagy kézbesítéséhez kapcsolódó, a postai szolgáltatási szerződésben vállalt olyan további szolgáltatás, amelyet a postai szolgáltató a postai szolgáltatás részeként a feladó külön rendelkezése alapján vagy postai szolgáltatáscsomagba foglaltan nyújt; 42. utánvétel-szolgáltatás: az a – könyvelt küldeményekhez igénybe vehető – többletszolgáltatás, amelynek teljesítése során a postai szolgáltató a postai küldeményt a feladó által meghatározott összeg készpénzben vagy egyéb módon történő beszedését követően kézbesíti, és az így beszedett összeget a címzett megbízásából a feladó részére a Hpt. 2. számú melléklet I. fejezet 9. pontja szerinti valamely pénzforgalmi szolgáltatás keretében juttatja el; 43. vakok írását tartalmazó küldemény: kizárólag a vakok és gyengén látók által használt dombornyomású írásokat, véseteket, hangfelvételeket, különleges papírokat vagy mágneslemezeket és egyéb információhordozókat tartalmazó, legfeljebb 7 kilogramm tömegű postai küldemény, amelynek feladója vagy címzettje vak személy vagy a vakok hivatalosan elismert intézete. II. FEJEZET A POSTAI SZOLGÁLTATÁS 3. A postai szolgáltatás és a postai szolgáltatások fajtái 3. § (1) A postai szolgáltatás a postai küldemény felvételét, szükség szerint gyűjtését, feldolgozását, szállítását és kézbesítését együttesen vagy részben magában foglaló, gazdasági tevékenység keretében végzett szolgáltatás. Postai szolgáltatást kizárólag az a gazdálkodó szervezet nyújthat, amely szerepel a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) postai szolgáltatókról vezetett nyilvántartásában. (2) A postai küldeményekkel végzett, az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység abban az esetben is postai szolgáltatás, ha azt egy más, postai szolgáltatásnak nem minősülő szolgáltatást is magába foglaló komplex szolgáltatás részeként végzik. (3) Postai szolgáltatásnak minősül az is, ha a külföldön feladott postai küldemény belföldön történő kézbesítését a szerződést megkötő szolgáltató alvállalkozója végzi. 4. § Nem postai szolgáltatás a) a küldeménynek bírósági végrehajtó, jogszabályban meghatározott kézbesítési megbízott, kézbesítési meghatalmazott, kézbesítési ügygondnok, diplomáciai vagy katonai futár által történő kézbesítése; b) ha bármely személy saját maga vagy szervezet a saját gazdasági vagy egyéb tevékenységével összefüggő tartalmú küldeményét a vele munkaviszonyban, közszolgálati, közalkalmazotti, igazságügyi alkalmazotti vagy egyéb szolgálati viszonyban álló személlyel vagy tagsági jogviszonyban álló magánszeméllyel (ide nem értve a részvényest) kézbesíti vagy kézbesítteti (saját kézbesítés); c) fizikai formában meg nem jelenő üzenet (közlés, adat, információ) elektronikus úton történő továbbítása a küldésétől a fogadásig; d) a csomagolással nem rendelkező vagy a tartalom azonosítását lehetővé tevő mértékben átlátszó csomagolású nyomtatott sajtótermék – árusítás útján vagy előfizetéses szolgáltatás keretében való terjesztése során történő – felvétele, gyűjtése, feldolgozása, szállítása és kézbesítése; e) a postai közvetítő a postai közreműködő és a postai konszolidátor tevékenysége; f) vásárolt termékeknek a vásárlás helyéről való házhoz szállítása azon esetek kivételével, amelyek során a távollévők között kötött szerződés alapján megvásárolt, élelmiszernek nem minősülő, legfeljebb 40 kg tömegű termékek szállítása és kézbesítése, amennyiben az nem a b) pontban foglaltak szerinti saját kézbesítés keretein belül valósul meg; g) a szállítás, amennyiben azt a gazdálkodó szervezet nem postai szolgáltatás keretében látja el. 5. § A postai szolgáltatás a) egyetemes postai szolgáltatás, b) egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő postai szolgáltatás vagy c) egyetemes postai szolgáltatást nem helyettesítő postai szolgáltatás lehet. 6. § (1) Az egyetemes postai szolgáltatás a postai szolgáltatások azon alapvető felhasználói igényeknek és a műszaki, gazdasági és társadalmi adottságoknak megfelelő, társadalmi közszükségletet kielégítő, általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak minősülő köre, amelyet az egyetemes postai szolgáltató meghatározott minőségben és megfizethető ár ellenében, földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül minden felhasználó számára köteles nyújtani az ország egész területén. (2) Az egyetemes postai szolgáltatásnak az (1) bekezdésben foglaltaknak és a 14–17. §-ban meghatározott követelményeknek megfelelően nyújtott, a 8. §-ban meghatározott postai szolgáltatásoktól eltérő, az alábbi postai küldeményekkel kapcsolatos szolgáltatások minősülnek: a) a kettő kilogrammot meg nem haladó tömegű, – a b)–d) pontban meghatározott küldeményektől eltérő – belföldi vagy nemzetközi viszonylatú nem könyvelt postai küldemények; b) a húsz kilogrammot meg nem haladó tömegű, belföldi vagy nemzetközi viszonylatú postacsomagok; c) a vakok írását tartalmazó, belföldi vagy nemzetközi viszonylatú küldemények; d) a hivatalos iratok. (3) Az egyetemes postai szolgáltatás keretében a szolgáltatónak biztosítania kell a feladó rendelkezése alapján a (2) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott postai küldeményekhez az ajánlott, továbbá a (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott postai küldeményekhez a tértivevény, illetve értéknyilvánítás-szolgáltatás igénybevételét. Az egyetemes postai szolgáltató a 19. § szerinti Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződésben közérdekből egyéb többletszolgáltatások nyújtására kötelezhető. (4) Az egyetemes postai szolgáltató az egyetemes postai szolgáltatás általános szerződési feltételében az egyetemes postai szolgáltatáshoz a (3) bekezdésben foglaltakon túli többletszolgáltatást is meghirdethet. (5) Az egyetemes postai szolgáltatás keretében feladható vagy kézbesíthető postai küldemények mérethatárait, valamint a cím adattartalmával és annak feltüntetésével kapcsolatos szabályokat az egyetemes postai szolgáltató általános szerződési feltételeiben állapítja meg. 7. § (1) Egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő postai szolgáltatásnak bármely postai küldeménnyel kapcsolatos azon postai szolgáltatás minősül, amely nem tartozik a 8. §-ban meghatározott szolgáltatások közé, és a postai szolgáltató nem az egyetemes postai szolgáltatási kötelezettség alapján nyújtja. (2) Az egyetemes postai szolgáltató abban az esetben nyújtja a szolgáltatást egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő szolgáltatásként, ha azt a) az egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő szolgáltatásokra meghirdetett, a 6. § (1) bekezdésében és a 14–17. §-ban foglalt követelményektől eltérő tartalmú általános szerződési feltételeiben megállapított feltételek szerint, vagy b) jogszabályban, a 19. §-ban foglalt Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződésben vagy általános szerződési feltételben az egyetemes postai szolgáltatásra meghatározott feltételtől eltérő, egyedi szerződésben megállapított feltételek szerint, és egyedi ár alapján nyújtja. 8. § (1) Az egyetemes postai szolgáltatást nem helyettesítő postai szolgáltatásnak az alábbi, az egyetemes postai szolgáltatáshoz vagy az egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő postai szolgáltatáshoz képest hozzáadott értéket képviselő postai szolgáltatások minősülnek: a) futárposta-szolgáltatás, b) expressz postai szolgáltatás, c) nemzetközi EMS-szolgáltatás d) a (3) bekezdésben meghatározott, jelentős hozzáadott értéket képviselő speciális többletszolgáltatások közül legalább egyet magában foglaló postai szolgáltatás. (2) Az egyetemes postai szolgáltatást nem helyettesítő szolgáltatás esetében a postai küldemények kizárólag egyedileg azonosított, könyvelt küldeményként adhatók fel, és kizárólag személyes átadással vagy az átvevő által az átvétellel egyidejűleg megadott azonosító kóddal igazolt módon kézbesíthetőek. (3) Speciális többletszolgáltatásnak minősülnek az alábbiak: a) a postai küldemény nyomon követhető kezelése, b) időgarantált szolgáltatás, c) utánvétel-szolgáltatás, d) a címzettel – a postai küldemény felvételét követően – egyedileg egyeztetett időpontban történő kézbesítést lehetővé tevő szolgáltatás, e) kizárólag a küldemény címzettjeként megjelölt személy kezéhez történő kézbesítés, f) egyéb olyan, a feladó egyedi igényeinek megfelelően kialakított és egyedi szerződés alapján nyújtott, a küldemény kézbesítéséhez kapcsolódó többletszolgáltatás, amely nem tartozik az egyetemes postai szolgáltatáshoz kötelezően nyújtandó többletszolgáltatások közé, és amely igénybevétele esetén a postai szolgáltatás a felhasználó szempontjából már nem minősül az egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő szolgáltatásnak. (4) Annak megítélése során, hogy a (3) bekezdés f) pontjában foglalt többletszolgáltatás igénybevételével a postai szolgáltatás a felhasználó szempontjából egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő szolgáltatásnak minősül-e, a szolgáltatások jellegzetességeit, ezen belül a hozzáadott értéket képviselő jellemzőket, valamint annak rendeltetését és az árképzést kell irányadónak tekinteni. III. FEJEZET PIACRA LÉPÉSI ÉS PIACELHAGYÁSI SZABÁLYOK 4. Jogosultság postai szolgáltatások nyújtására 9. § (1) A 8. §-ban foglalt, az egyetemes postai szolgáltatást nem helyettesítő postai szolgáltatást bármely gazdálkodó szervezet, a 7. § (1) bekezdésében foglalt, az egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő postai szolgáltatást magyarországi székhelyű vagy az Európai Unió valamely tagállamában letelepedett és Magyarországon telephellyel rendelkező, jogi személyiségű gazdasági társaság nyújthat az e törvényben rögzített feltételek szerint. (2) Postai szolgáltatás nyújtására való jogosultság és kötelezettség a Hatósághoz történő bejelentést vagy a szolgáltatási engedély megadását követő nyilvántartásba vétellel, továbbá az e törvény szerinti kijelöléssel keletkezik. 5. Postai szolgáltatás bejelentése 10. § (1) A 8. §-ban foglalt, az egyetemes postai szolgáltatást nem helyettesítő postai szolgáltatás bármelyikét (a továbbiakban: bejelentésköteles szolgáltatás) nyújtani kívánó gazdálkodó szervezet köteles az e tevékenység megkezdésére irányuló szándékát a szolgáltatás megkezdése előtt 45 nappal a Hatóságnál nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni. (2) A bejelentésnek tartalmaznia kell a szolgáltatást nyújtani kívánó szervezet, valamint képviselője nevét, cégnevét, székhelycímét, továbbá az alábbiakat: a) a bejelentő cégjegyzékszámát vagy más hivatalos nyilvántartási, illetve azonosítószámát; b) a Hatósággal való kapcsolattartásra kijelölt személy nevét, elérhetőségét (postacím, telefonszám, e-mail cím); c) a nyújtani kívánt szolgáltatás megnevezését, e törvénynek a szolgáltatást meghatározó rendelkezésére történő hivatkozással; d) a postai küldemények fajtáját (levél, postacsomag vagy egyéb postai küldemény) és tömeghatárát; e) az érintett települések megnevezésével annak a közigazgatási területnek a meghatározását, amelyen a postai szolgáltatást nyújtani kívánja, külön feltüntetve a felvételi és kézbesítési területet, valamint azt a tényt, hogy vállalja-e a külföldön feladott küldemények belföldi kézbesítését vagy a belföldön feladott küldemények külföldi kézbesítését. (3) A bejelentéshez mellékelni kell az alábbiakat: a) a postai szolgáltatással kapcsolatos általános szerződési feltételeket; b) amennyiben a bejelentő az általános szerződési feltételekben olyan többletszolgáltatás nyújtását is vállalja, amely más hatóság engedélyéhez vagy nyilvántartásba vételéhez is kötött, úgy az engedélyt vagy a bejelentőre vonatkozó harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy nyilvántartásba vétele megtörtént; c) bejelentő által alkalmazandó – a postai szolgáltató azonosítására alkalmas – jelzés mintáját; d) annak a központi ügyfélszolgálatnak az elérhetőségét (különösen: cím, telefonszám és internet), ahol a felhasználók a szolgáltatásokkal kapcsolatosan érdeklődhetnek, panaszt tehetnek, és ahol kártérítési igényüket bejelenthetik; e) a titkos információgyűjtésre, illetve titkos adatszerzésre felhatalmazott szervezetekkel való együttműködés teljesítésére vonatkozó nyilatkozatot; f) a postai szolgáltatás normál üzemmenetéhez szükséges technológiai folyamatok leírását, különös tekintettel a bejelentő által nyújtani kívánt szolgáltatások —értelmező rendelkezésekben foglalt technológiai elemek részletes bemutatására; g) a 8. § (3) bekezdés f) pontja szerinti szolgáltatás nyújtása esetén az egyedi szerződés tervezetét és a 8. § (4) bekezdésében foglalt körülmények fennállásával kapcsolatos jogi álláspontját; h) a bejelentő által igénybe venni kívánt közreműködők nevét, elnevezését, vállalkozás esetén azok cégjegyzékszámát, más hivatalos nyilvántartási vagy azonosító számát és székhelyét annak feltüntetésével, hogy a közreműködő a postai küldemények felvétele, gyűjtése, szállítása, feldolgozása vagy kézbesítése körében jár el; i) a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeiről és igazolásának módjáról szóló jogszabályban a rendezett munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó feltételek teljesítésének igazolását. (4) A Hatóság a bejelentéshez mellékelt dokumentumokban foglaltak valódiságát – szükség esetén az általa megkeresett szervek útján – ellenőrzi. (5) A Hatóság a nyilvántartásba vételt megelőzően ellenőrzi, hogy a bejelentésben foglaltak, valamint az ahhoz csatolt mellékletek megfelelnek-e a jogszabályokban foglalt követelményeknek. (6) A Hatóság a nyilvántartásba vételt megtagadja, ha a) a bejelentő nem szerepel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal internetes honlapján megtalálható köztartozásmentes adózói adatbázisban, vagy b) a bejelentő nem igazolja a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeiről és igazolásának módjáról szóló jogszabályban a rendezett munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó feltételek teljesítését, vagy c) a bejelentésben foglalt adatok és a bejelentéshez csatolt általános szerződési feltételek alapján megállapítható, hogy a bejelentett postai szolgáltatás engedély alapján lenne nyújtható. (7) A postai szolgáltató köteles tájékoztatni a Hatóságot a szolgáltatás tényleges megkezdésének időpontjáról. A Hatóság törli a szolgáltatást a nyilvántartásból, ha annak nyújtását a postai szolgáltató a bejelentésben megjelölt tervezett kezdési időpontig nem kezdi meg. 6. Postai szolgáltatás engedélyezése 11. § (1) A 7. § (1) bekezdésében foglalt, az egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő postai szolgáltatás a Hatóság engedélye alapján nyújtható (a továbbiakban: engedélyköteles szolgáltatás). (2) Engedély a kérelmező által kézbesítési területként megjelölt település vagy települések teljes közigazgatási területén történő nyújtására kérhető. (3) Az engedélykérelemben külön meg kell határozni a) a belföldön feladott és belföldön kézbesített, b) a belföldön feladott és külföldön kézbesített, c) a külföldön feladott és belföldön kézbesített küldeményekkel kapcsolatosan nyújtani kívánt postai szolgáltatásokat, és azok nyújtásának módját. (4) Engedélyköteles szolgáltatás csak abban az esetben engedélyezhető, ha a szolgáltató prudens működése, valamint a szolgáltatás személyi és tárgyi feltételei biztosítottak, továbbá általános szerződési feltételei összhangban vannak a jogszabályi rendelkezésekkel. (5) A prudens működéshez szükséges feltételek abban az esetben tekinthetők biztosítottnak, ha a kérelmező a) által megadott, a 12. § (1) bekezdés a)–f) pontja szerint meghatározott mellékletekben foglalt információk és adatok igazolják az alapvető követelményeknek megfelelő és a felhasználói jogokat tiszteletben tartó szolgáltatás nyújtására vonatkozó képességét (teljesítőképesség), b) munkaügyi kapcsolatai rendezettek, c) rendelkezik a postaügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által rendeletben meghatározott mértékű, feltételű, a piacelhagyással kapcsolatos átmeneti intézkedések teljesítését és a szolgáltató által nem teljesített kártérítési igények kielégítését szolgáló vagyoni biztosítékkal. (6) A személyi feltételek akkor tekinthetők biztosítottnak, ha a kérelmező vezető tisztségviselője, postai szakmai irányítást vagy a pénzügyi irányítást végző vezető állású munkavállalója az engedélyezési eljárást megelőző 5 éven belül nem volt olyan gazdálkodó szervezetnél vezető tisztségviselő, cégvezető, vezető állású munkavállaló, amelynek fizetésképtelenségét a bíróság jogerősen megállapította és felszámolását elrendelte, feltéve, hogy a felszámolási eljárást a vezetése alatt vagy annak következtében indították. (7) A (6) bekezdésben foglaltakon túl a személyi feltételek abban az esetben tekinthetők biztosítottnak, ha a kérelmező vezető tisztségviselője – amennyiben e tevékenységét munkaviszony alapján végzi – vagy postai szakmai irányítást végző vezető állású munkavállalója az irányító tevékenységét teljes munkaidőben végzi, és a) rendelkezik felsőfokú postai vagy logisztikai szakirányú végzettséggel, vagy más felsőfokú végzettséggel és legalább 2 év időtartamú postai vagy logisztikai gyakorlattal, b) büntetlen előéletű, valamint nem áll postai szolgáltatás nyújtását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, c) az engedélyezési eljárás megindítását megelőző 5 éven belül nem volt olyan postai szolgáltatónál vezető tisztségviselő, cégvezető vagy postai szakmai irányítást végző vezető állású munkavállaló, ca) amelynek az engedélyét e vezető tevékenységének ideje alatt felmerült jogsértés miatt a Hatóság visszavonta vagy bejelentés alapján működő szolgáltató esetében a tevékenység végzését megtiltotta, vagy cb) amellyel szemben a Hatóság a postai szolgáltatás engedély vagy bejelentés nélküli végzése vagy az adatszolgáltatási kötelezettség nem teljesítése miatt e vezető tevékenységének ideje alatt felmerült jogsértés miatt jogerős határozatában bírságot szabott ki. (8) A tárgyi feltételek akkor tekinthetők biztosítottnak, ha a kérelmező rendelkezik a nyújtani kívánt postai szolgáltatáshoz az általa ellátni kívánt földrajzi (közigazgatási) területre és a kezelni kívánt postai küldemény mennyiségre való tekintettel minimálisan szükséges és alkalmas postai szolgáltatóhelyekkel, felvételi és kézbesítési pontokkal, ügyfélszolgálati helyekkel, gépjárműparkkal és egyéb technikai eszközökkel. Amennyiben a kérelmező működési modellje szerint szükséges, úgy az igénybe venni kívánt postai szolgáltatóval megkötött hálózati hozzáférési szerződés vagy szerződések is a tárgyi feltételek részét képezik. 12. § (1) A szolgáltatási engedély iránti kérelemnek a 10. § (2) bekezdésében meghatározott adatok, illetve 10. § (3) bekezdés a)–e), h) és i) pontjai szerinti mellékletek, a 11. § (6) bekezdésében foglalt személyi feltételek teljesítéséről szóló nyilatkozat, továbbá a 11. § (8) bekezdésében foglalt tárgyi feltételek teljesülését részletesen bemutató nyilatkozat mellett, a prudens működés igazolása érdekében, külön mellékletként tartalmaznia kell a) a postai szolgáltatás normál üzemmenetéhez szükséges technológiai folyamatok leírását; b) a postai szolgáltatás nyújtását bemutató – az engedélykérelemben szereplő időtartamra vonatkozó – részletes működési modellt; c) az igénybe venni kívánt postai szolgáltatóval megkötött hálózati hozzáférési szerződést, ha a kérelmező működési modellje szerint szükséges; d) a kérelmező vállalatirányítási, belső ellenőrzési és független szakértővel jóváhagyatott minőségirányítási rendszerének leírását, ideértve a kockázatkezelési és számviteli eljárásokat is, továbbá üzletmenet-folytonossági tervét; e) a kérelmező szervezeti felépítésének és felelősségi köreinek bemutatását, szervezeti és működési szabályzatát, továbbá nyilatkozatát arról, hogy a tevékenységének megkezdése időpontjában milyen arányban teljesíti a 37. § (1) bekezdésében meghatározott munkavállalói arányszámra vonatkozó követelményeket; f) igazolást a 11. § (5) bekezdés c) pontja szerinti vagyoni biztosíték rendelkezésre állásáról. (2) A kérelmező prudens működésére vonatkozóan a Hatóság ellenőrzi továbbá, hogy a kérelmező szerepel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal internetes honlapján megtalálható köztartozásmentes adózói adatbázisban. (3) A 11. § (7) bekezdés b) pontjában foglalt feltételeknek való megfelelés bemutatása érdekében a postai szolgáltatás engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a) a 11. § (7) bekezdésében foglalt személyek hatósági bizonyítvánnyal igazolják azt a tényt, hogy büntetlen előéletűek, valamint nem állnak a postai szolgáltatás nyújtását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy b) kérik, hogy azon tények fennállására vonatkozó adatokat, hogy büntetlen előéletűek, valamint nem állnak a postai szolgáltatás nyújtását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, a bűnügyi nyilvántartó szerv a Hatóság részére – annak a postai szolgáltatás nyújtásának engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa. Az adatigénylés során a Hatóság a (4) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől. (4) A Hatóság a postai szolgáltatás nyújtásának időtartama alatt folytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrizheti azt is, hogy a 11. § (7) bekezdésében foglalt személyek büntetlen előéletűek-e, és nem állnak-e a postai szolgáltatás nyújtását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a Hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a 11. § (7) bekezdésében foglalt személyek büntetlen előéletűek-e, és nem állnak-e a postai szolgáltatás nyújtását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. (5) A Hatóság az engedélyezési eljárás során megismert személyes adatokat a) a postai szolgáltatás nyújtásának engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy b) a postai szolgáltatás nyújtásának engedélyezése esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig kezeli. (6) A Hatóság az engedély iránti kérelemben és a kérelemhez mellékelt dokumentumokban foglaltak valódiságát és megfelelőségét – szükség esetén az általa megkeresett szervek útján – ellenőrzi. (7) A postai szolgáltatási engedély határozatlan időre szól. (8) A szolgáltató köteles tájékoztatni a Hatóságot, ha a postai szolgáltatás nyújtását az engedély jogerőre emelkedését követő kilencven napon belül nem kezdi meg. 7. A változások bejelentése, a postai szolgáltatás megszüntetése és megszűnése 13. § (1) A postai szolgáltatási engedély iránti kérelem vagy a postai szolgáltatás nyilvántartása céljából tett bejelentés kötelező tartalmi elemeiben, vagy a hatósági nyilvántartásban szereplő személyi és tárgyi feltételeiben, a szolgáltatás minőségét és a vagyoni biztosítékot érintő körülményekben bekövetkezett változásokat a postai szolgáltató legkésőbb a változás alkalmazásának tervezett kezdőnapját megelőző 45. napon, az általános szerződési feltételekben bekövetkezett változásokat legkésőbb a változás alkalmazásának tervezett kezdőnapját megelőző 15. napon köteles bejelenteni a Hatóságnak. A postai szolgáltató által igénybe vett közreműködők személyében, illetve tevékenységében bekövetkezett változásokat, továbbá a 37. § (1) bekezdésében foglalt foglalkoztatási arányban bekövetkezett változásokat a Hatóság elnökének rendeletében megállapított módon, formában és gyakorisággal, de legalább minden naptári negyedévben egyszer havi lebontásban be kell jelenteni a Hatóságnak. Előre nem tervezhető változások esetén a postai szolgáltató a már bekövetkezett változásokat azok bekövetkeztétől számított 8 napon belül köteles bejelenteni a Hatóságnak. (2) A postai szolgáltatás nyújtásának megszüntetési szándékát a postai szolgáltató bejelentésköteles szolgáltatás esetén a megszüntetés előtt legalább 45 nappal, engedélyköteles szolgáltatás esetén a megszüntetés előtt legalább 90 nappal köteles bejelenteni a Hatóságnak. Amennyiben a postai szolgáltató jogutód nélküli megszűnéséről döntött, úgy e tényről a Hatóságot a megszűnés időpontja előtt legalább 45 nappal köteles bejelentésben tájékoztatni. (3) Abban az esetben, ha a bíróság jogerősen elrendelte a postai szolgáltató felszámolását, e tényről a felszámoló 8 napon belül bejelentésben köteles tájékoztatni a Hatóságot. (4) A felszámoló a Hatóság részére a (3) bekezdés alapján tett bejelentésével egyidejűleg köteles a felhasználókat is tájékoztatni. A szolgáltatás megszüntetésről és annak időpontjáról szóló tájékoztatást az egész országra kiterjedő szolgáltatást nyújtó szolgáltató legalább két országos napilapban, ennél kisebb közigazgatási területre kiterjedő szolgáltatás esetén a helyben szokásos módon köteles közzétenni. (5) A Hatóság a 8. § (1) bekezdése, illetve a 11. § (3) bekezdése szerinti szolgáltatási kategóriában nyilvántartott postai szolgáltatás megszüntetésére vonatkozó bejelentés alapján a postai szolgáltatást, illetve a postai szolgáltatásnyújtás teljes megszüntetésére vonatkozó bejelentés alapján a postai szolgáltatót a nyilvántartásából törli. A postai szolgáltató a megszüntetés tervezett időpontját megelőző 45. naptól kezdődően a) postai szolgáltatás megszüntetése esetén a törlendő postai szolgáltatási kategóriába tartozó, b) a postai szolgáltató megszűnése esetén pedig újabb postai szolgáltatási szerződést nem köthet. A postai szolgáltató a már megkötött szerződésekből eredő kötelezettségeit köteles teljesíteni. A kezelésében lévő postai küldeményeket kézbesíteni, valamint a postai szolgáltatásból származó kártérítési és egyéb igényeket köteles e törvény szabályai szerint teljesíteni. (6) A Hatóság törli nyilvántartásából a postai szolgáltatást, ha annak nyújtását a postai szolgáltató a nyilvántartásba vételtől számított kilencven napon belül nem kezdi meg, vagy ha a jogszabályban foglaltak szerinti – jogerős és végrehajtható – határozatával a postai szolgáltató engedélyét visszavonta, a postai szolgáltató felhagy az engedélyköteles szolgáltatás nyújtásával, vagy ha a Hatóság megtiltotta bejelentésköteles szolgáltatás nyújtását. (7) A Hatóság a postai szolgáltató engedélyét visszavonja és törli a nyilvántartásból az engedélyköteles szolgáltatást nyújtót, amennyiben a) a postai szolgáltató terhére egy naptári éven belül második alkalommal megállapítja a 37. § (1) bekezdésében foglalt foglalkoztatási előírás megsértését, b) a szolgáltató terhére egy naptári éven belül második alkalommal kerül megállapításra a rendezett munkaügyi kapcsolatok jogszabályban megállapított feltételeinek való megfelelés hiánya miatti jogsértés. IV. FEJEZET AZ EGYETEMES POSTAI SZOLGÁLTATÁS 8. Az egyetemes postai szolgáltatás általános szabályai 14. § (1) Az egyetemes postai szolgáltatás biztosítása állami feladat, melynek az állam az egyetemes postai szolgáltató útján tesz eleget. (2) A gazdasági és társadalmi igények folyamatos változásának való megfelelés, valamint az egyetemes postai szolgáltatás egyes részletes szabályainak megállapítása érdekében a miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével az egyetemes postai szolgáltatóval Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződést köt. (3) Az egyetemes postai szolgáltatás közérdekű jellege miatt az egyetemes postai szolgáltatás ellátása érdekében működtetett postai hálózat fejlesztése (felvételi és kézbesítési pontok kialakítása és rekonstrukciója) a területfejlesztés része, melyet az állam a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvényben foglaltak szerint területfejlesztést szolgáló pénzügyi eszközökből támogathat, valamint pénzügyi kedvezményekben részesíthet. (4) Az egyetemes postai szolgáltatás keretében az egyetemes postai szolgáltató biztosítja a 6. § (2)–(3) bekezdésében foglalt postai küldemények munkanaponkénti felvételét, valamint a 15. § (3) bekezdésében megállapított kötelezettség teljesítésével és jogszabályban meghatározott kivételek figyelembevételével a cím helyén történő kézbesítés megkísérlését. A cím helyén történő kézbesítésre vonatkozó kötelezettség teljesítése alól az egyetemes postai szolgáltató kérelemre, a Hatóság döntése alapján mentesül ott, ahol annak teljesítése rendkívüli földrajzi, illetve infrastrukturális körülmények következtében nem, vagy csak aránytalan nehézséggel lehetséges. (5) A kézbesítési pontra címzett és ott kézbesítendő („postán maradó”) – az egyetemes postai szolgáltatás keretében feladható vagy kézbesíthető – postai küldemények kézbesítését az egyetemes postai szolgáltató az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződésben megállapítottak szerint köteles biztosítani. (6) Az egyetemes postai szolgáltató a címzettel kötött külön szerződés alapján az egyetemes postai szolgáltatás keretében feladható vagy kézbesíthető postai küldemények vonatkozásában köteles a címzett által megfizetett külön díj ellenében utánküldés-szolgáltatást nyújtani, és ennek keretében a küldemény kézbesítését annak címe helyett a címzett által megadott új belföldi címre a szerződés megkötésétől számított legkevesebb 30 napig biztosítani. (7) Az egyetemes postai szolgáltató által kötelezően ellátandó postai szolgáltatást kizárólag e törvény vagy az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződés állapíthat meg. (8) A 6. §-ban meghatározott egyetemes szolgáltatásokat a kijelölt egyetemes szolgáltatónak a leghatékonyabban, a lehető legkisebb nettó költség mellett kell nyújtania. (9) Az egyetemes postai szolgáltató – azonos feltételek esetén – egyetemes postai szolgáltatásait az egyenlő bánásmód követelményét megtartva, azonos szerződési feltételrendszer keretében köteles nyújtani a feladók és címzettek számára. 9. Az egyetemes postai szolgáltatások alapvető minőségi követelményei 15. § (1) Belföldi forgalomban az egyetemes postai szolgáltatás keretében a küldeményenkénti díjszabás alapján feladott elsőbbségi levélküldemények legalább 85%-át a feladást követő munkanap, legalább 97%-át a feladást követő harmadik munkanap végéig kézbesíteni kell, vagy meg kell kísérelni a kézbesítését. Az Európai Unió tagállamai közötti forgalomban az egyetemes postai szolgáltatónak úgy kell eljárnia, hogy az elsőbbségiként feladott levélküldemények legalább 85%-a esetében a feladást követő harmadik munkanap, legalább 97%-a esetében a feladást követő ötödik munkanap végéig sor kerülhessen a kézbesítésére vagy a kézbesítés megkísérlésére. (2) A küldeményenkénti díjszabás alapján feladható nem elsőbbségi levélküldemények, valamint az egyetemes postai szolgáltatásként feladható csomagküldemények és egyéb tartalmú küldemények kötelezően teljesítendő átfutási idejét a miniszter az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződésben határozza meg. (3) Az egyetemes postai szolgáltató az egyetemes postai szolgáltatás nyújtását köteles úgy megszervezni és működtetni, hogy az átfutási idő belföldi forgalomban az (1)–(2) bekezdésben meghatározottak szerint teljesüljön, feltételezve, hogy az egyetemes postai hálózatba való elhelyezés az aktuális felvételi pontra a meghatározott tárgynapi utolsó gyűjtési időpont előtt megtörténik. Ha a postai küldemény elhelyezése az utolsó gyűjtési időpontot követően valósul meg, az elhelyezés napjaként a következő gyűjtési napot kell számításba venni. (4) Az elveszett, megsemmisült vagy megsérült könyvelt küldeményeknek a feladott könyvelt küldemények számához viszonyított maximális arányára vonatkozó – a szolgáltatás megbízhatóságát leíró – követelményeket az egyetemes postai szolgáltatás keretében feladott könyvelt küldemények vonatkozásában a miniszter az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződésben határozza meg. 10. Az egyetemes postai szolgáltatás elérhetősége 16. § (1) Az egyetemes postai szolgáltató köteles az egyetemes postai szolgáltatás elérését lehetővé tevő felvételi és kézbesítési pontok számát, elhelyezését és időbeli elérhetőségét úgy meghatározni, hogy az alkalmazkodjon a felhasználók igényeihez. (2) Az egyetemes postai szolgáltatás keretében a postai küldemények felvételét és kézbesítését minden településen biztosítani kell. (3) Az egyetemes postai szolgáltató az egyetemes postai szolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges hálózatát köteles úgy szervezni, hogy a felvételi pontok – bele nem értve a levélgyűjtő szekrényeket – ne legyenek légvonalban 5 km-nél távolabb a lakosság 95%-ától és légvonalban 10 km-nél távolabb a lakosság 99,5%-tól. (4) Az egyetemes postai szolgáltató a) településenként legalább egy kézbesítési ponton, b) huszonötezernél nagyobb – bejelentett lakóhellyel rendelkező – népességszámú településeken huszonötezer lakosonként legalább egy kézbesítési ponton köteles – a személyes kézbesítés sikertelensége esetén a jogosult átvevő részére történő rendelkezésre tartásával – a levélküldemény és a hivatalos irat kézbesítését lehetővé tenni. (5) Az egyetemes postai szolgáltató levélgyűjtő szekrényt vagy más, a levélküldemények sérülésmentes és biztonságos felvételére szolgáló eszközt minden településen köteles fenntartani. (6) Az (1)–(5) bekezdésben foglalt követelmények teljesítésének részletes szabályait a miniszter az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződésben határozza meg. 11. Az egyetemes postai szolgáltatás díja 17. § (1) Az egyetemes postai szolgáltatások díjának kialakítása során az alábbi követelményeket kell figyelembe venni: a) a díjaknak a szolgáltatás nyújtásának költségein kell alapulniuk, és ez által ösztönözniük kell a hatékony szolgáltatásnyújtást, b) a díjképzésnek áttekinthetőnek, a díjaknak megkülönböztetéstől mentesnek és a felhasználók által megfizethetőnek kell lenniük és biztosítaniuk kell, hogy az egyetemes postai szolgáltatás földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül igénybevehető legyen. (2) Az egyetemes postai szolgáltatás keretében, küldeményenkénti díjszabás szerint feladott, azonos tömegkategóriába tartozó és azonos fajtájú belföldi küldemények díját úgy kell megállapítani, hogy azok az egész ország területén azonosak legyenek függetlenül a feladás és a kézbesítés helyétől. (3) A küldeményenkénti díjszabás szerint feladott, 50 grammot meg nem haladó tömegű, belföldi levélküldemények, valamint a hivatalos iratokkal kapcsolatos belföldi szolgáltatás díjának meghatározási módszerét a miniszter – az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben állapítja meg. 12. Az egyetemes postai szolgáltató kijelölése 18. § (1) Tekintettel az egyetemes postai szolgáltatásnak a társadalmi és területi kohézióban játszott szerepére, az annak folyamatos biztosítására vonatkozó állami feladat ellátására e törvény 2020. december 31-ig a Magyar Posta Zrt.-t jelöli ki. Az egyetemes postai szolgáltató e kijelölés alapján az egyetemes postai szolgáltatás nyújtására köteles és jogosult, valamint jogosult a 7. § (2) bekezdésében foglalt egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő szolgáltatások nyújtására. Az egyetemes postai szolgáltató a 7. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott szolgáltatás esetén a szolgáltatás megkezdése előtt 15 nappal köteles benyújtani a Hatóság részére a 10. § (2) bekezdés c), d) és e) pontjában, a 10. § (3) bekezdés a), b) pontjában, továbbá 12. § (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott dokumentumokat. (2) Az egyetemes postai szolgáltatás folyamatosságának biztosítása érdekében a Hatóság az egyetemes postai szolgáltatási jogosultság megszűnését megelőző naptári év utolsó napjáig, első alkalommal 2019. június 30-ig, beszámolót készít a jogosultsági időszak vonatkozásában az egyetemes postai szolgáltatás biztosításának általános hatósági tapasztalatairól, beleértve az egyetemes postai szolgáltatás minőségének, nettó költségének, finanszírozásának alakulását, továbbá tájékoztatást ad a különböző szolgáltatásokat igénybevevő felhasználók elégedettségének alakulásáról, valamint a postai piac fejlődéséről. A beszámolóban szereplő megállapítások függvényében a miniszter meghatározza az egyetemes postai szolgáltatás ellátása további biztosításának leghatékonyabb és legmegfelelőbb mechanizmusát, tiszteletben tartva az objektivitás, az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség, az arányosság és a lehető legkisebb mértékű piactorzítás elveit. (3) Amennyiben a Hatóság beszámolójában alátámasztja, hogy több olyan postai szolgáltató is működik, amely az egyetemes postai szolgáltatást az ország teljes területére kiterjedően, biztonságosan és az egyetemes postai szolgáltatóra meghatározott minőségi követelményeket legalább változatlan színvonalon teljesítve képes nyújtani úgy, hogy ezzel az egyetemes postai szolgáltatás összköltsége várhatóan csökken, az egyetemes postai szolgáltatás nyújtására nyilvános pályázatot kell kiírni. (4) Amennyiben a javaslatot alátámasztó vizsgálatok és elemzések azt igazolják, hogy az egyetemes postai szolgáltatóra meghatározott minőségi követelmények legalább változatlan színvonalú teljesítése mellett az egyetemes postai szolgáltatás összköltségének csökkenése várható az által, ha annak biztosítását régiónként vagy szolgáltatáselemenként különböző postai szolgáltató látja el, a nyilvános pályázatot ennek figyelembevételével kell kiírni. (5) A (3) vagy (4) bekezdés szerinti, átlátható és diszkriminációtól mentes nyilvános pályázat szabályait a miniszter rendeletben határozza meg. A pályázati eljárást a Hatóság folytatja le, és tesz javaslatot a miniszter részére az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződés vagy Szerződések megkötésére. (6) Amennyiben a nyilvános pályázat kiírásának feltételei nem teljesülnek, úgy a Hatóság javaslatot tesz a miniszter részére az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződés meghosszabbítására. (7) Amennyiben az egyetemes postai szolgáltatónak az egyetemes szolgáltatás ellátása következtében felmerülő méltánytalan többletterhe megtérítésére a 22. § (1) bekezdése alapján létrehozott Egyetemes Postai szolgáltatást Támogató Számla – a 29. §-ban foglaltakra is tekintettel – nem hatékony eszköze, akkor a miniszter – az egyetemes postai szolgáltató vagy a Hatóság kezdeményezésére vagy saját jogkörében eljárva – megvizsgál minden olyan lehetséges eszközt, amellyel a méltánytalan többletteher felmerülése elkerülhető, vagy annak megtérítése hatékonyabbá tehető. Ennek keretében a miniszter megvizsgálja különösen annak lehetőségét, hogy az egyetemes postai szolgáltatás folyamatos biztosítása érdekében az engedélyes postai szolgáltatókra a Számlára fizetendő hozzájárulás helyett milyen, az adott szolgáltatások minőségére, rendelkezésre állására és teljesítésére vonatkozó követelmények írhatóak elő az (1)–(6) bekezdés szerinti elvek és szempontok figyelembe vételével. 13. Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződés 19. § (1) Az egyetemes postai szolgáltató és az állam nevében a miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével – a társadalmi, gazdasági és területfejlesztési igényekhez történő rugalmas igazodás érdekében és figyelembe véve az átláthatóság, az arányosság és a megkülönböztetésmentesség, valamint az államháztartás teherbíró képességének szempontjait – az egyetemes postai szolgáltatás és az egyetemes postai szolgáltató egyéb kötelezettségei ellátásának részletes szabályairól egyetemes postai közszolgáltatási szerződésben állapodnak meg. (2) Az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződésnek tartalmaznia kell a) a küldeményenkénti díjszabás alapján feladható nem elsőbbségi levélküldemények, valamint az egyetemes postai szolgáltatásként feladható csomagküldemények és egyéb tartalmú küldemények kötelezően teljesítendő átfutási idejét; b) az elveszett, megsemmisült vagy megsérült könyvelt postai küldeményeknek a feladott könyvelt postai küldemények számához viszonyított maximális arányára vonatkozó – a szolgáltatás megbízhatóságát leíró – követelményeket; c) az egyetemes postai szolgáltatás igénybevételét lehetővé tevő felvételi és kézbesítési pontok területi elhelyezkedésére és időbeli hozzáférhetőségére vonatkozó részletes követelményeket, szükség szerint a felvételi és kézbesítési pontok számát; d) az egyetemes postai szolgáltató méltánytalan többletterhének a 29. § szerinti megtérítésére vonatkozó részletes szabályokat; e) az egyetemes postai szolgáltatás igénybevételének akadályozottsága esetére vonatkozó részletes szabályokat; f) a postabélyeg kibocsátására, forgalomba hozatalára és forgalomból történő kivonására, valamint érvényességére vonatkozó részletes szabályokat. (3) A (2) bekezdésben meghatározott követelmények teljesítése vonatkozásában az egyetemes postai szolgáltatót szerződéskötési kötelezettség terheli. (4) Az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződést a felek határozott időre kötik, a határozott idő megegyezik az egyetemes postai szolgáltató kijelölési időtartamával. Az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződés a felek közös megegyezésével módosítható. (5) Az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződés bármely, az egyetemes szolgáltatás méltánytalan többletterhét is érintő módosítása esetén az egyetemes postai szolgáltató köteles tájékoztatni a minisztert arról, hogy a módosítás várhatóan mennyiben és milyen mértékben érinti az egyetemes postai szolgáltatás többletterhét. A postai szolgáltatás felhasználóit is érintő módosítás esetén a módosításról annak hatálybalépése előtt legalább 30 nappal tájékoztatni kell a felhasználókat. (6) A miniszter a Hatóság általános hatósági felügyeleti és piacfelügyeleti tevékenységének elősegítése érdekében az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződés és annak módosítására irányuló szerződés megkötését követően haladéktalanul tájékoztatja a Hatóságot annak tartalmáról. (7) Az egyetemes szolgáltató köteles a honlapján keresztül tájékoztatni a nyilvánosságot az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződés minden olyan rendelkezéséről, amely az egyetemes postai szolgáltatás igénybevételét érinti. Az egyetemes postai szolgáltató e rendelkezéseket köteles általános szerződési feltételeiben is feltüntetni. 14. Az egyetemes postai szolgáltatás ellenőrzése 20. § (1) Az egyetemes postai szolgáltatás ellátását és a szolgáltatás díjának megállapítására vonatkozó előírások érvényesülését a Hatóság ellenőrzi. A Hatóság az egyetemes postai szolgáltatás ellátásával kapcsolatos ellenőrzési tapasztalatairól, a szolgáltatásminőség alakulásáról évente beszámolót készít, legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-ig. A beszámolót a Hatóság internetes oldalán közzéteszi. A Hatóság e beszámolóban szükség esetén javaslatot tesz az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződés módosítására. (2) Az egyetemes postai szolgáltató az egyetemes postai szolgáltatási kötelezettség ellenőrzése során együttműködik a Hatósággal, ennek keretében köteles különösen az adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tenni, továbbá évente, legkésőbb a tárgyévet követő március 31-ig beszámolni az egyetemes postai szolgáltatásokra vonatkozó, a törvényben és az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződésben előírt minőségi követelmények teljesítéséről és az ezekkel kapcsolatos minőségbiztosítási tevékenységéről. (3) Amennyiben a Hatóság megállapítja, hogy az egyetemes postai szolgáltató tartósan nem tesz eleget az egyetemes postai szolgáltatási kötelezettségének, – a VIII. fejezetben rögzített, a jogsértés súlyával arányos jogkövetkezményeken túl – határidő tűzésével intézkedési terv összeállítására kötelezheti az egyetemes postai szolgáltatót. (4) Amennyiben az egyetemes postai szolgáltatás az intézkedési tervben foglaltak ellenére nem biztosított, az egyetemes postai szolgáltatás biztosítása érdekében a Hatóság javaslatot tesz a miniszternek nyilvános pályázat lefolytatására, és egyetemes postai szolgáltató vagy szolgáltatók kijelölésére. 15. Az egyetemes postai szolgáltatás nyújtásának méltánytalan többletterhe 21. § (1) Az egyetemes postai szolgáltatási kötelezettség nettó költsége az egyetemes postai szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban felmerülő költség. A nettó költség az egyetemes postai szolgáltató egyetemes postai szolgáltatási kötelezettséggel együtt járó és egyetemes postai szolgáltatási kötelezettség nélkül jelentkező nettó költségeinek különbözeteként számítható ki. A nettó költség számításkor figyelembe kell venni az egyetemes postai szolgáltatónál keletkező előnyöket, beleértve a nem tárgyi és piaci előnyöket, továbbá az ésszerű nyereséghez való jogot és a költséghatékonysági ösztönzőket. (2) Az egyetemes postai szolgáltatások költségszámítására és a költségelszámolási rendszerre, valamint az egyetemes postai szolgáltatási kötelezettség nettó költségének számítására vonatkozó részletes szabályokat a miniszter rendeletben határozza meg. (3) Amennyiben az egyetemes postai szolgáltatás nettó költsége meghaladja az egyetemes postai szolgáltató egyetemes postai szolgáltatásokhoz kapcsolódó költségeinek 1 százalékát, ezen összeg az egyetemes postai szolgáltató méltánytalan többletterhe (a továbbiakban: méltánytalan többletteher). Az egyetemes postai szolgáltatás méltánytalan többletterhének meghatározására vonatkozó, a jogszabályoknak megfelelő számításokkal alátámasztott kérelmét az egyetemes postai szolgáltató a tárgyévet követő június 30-ig nyújthatja be a Hatósághoz. (4) A Hatóság ellenőrzi az egyetemes postai szolgáltató által benyújtott számítások jogszabályi megfelelőségét és helyességét. A Hatóság az ellenőrzés során a döntés meghozatala előtt legfeljebb egy alkalommal rendelheti el a benyújtott számítások hiánypótlás keretében történő kiegészítését. Ha az ellenőrzés során a Hatóság megállapítja ezek megfelelőségét, határozatot hoz a méltánytalan többletteher összegéről. A Hatóság döntését honlapján is közzéteszi. 16. Egyetemes Postai szolgáltatást Támogató Számla 22. § (1) Amikor a Hatóság első alkalommal hoz határozatot arról, hogy az egyetemes postai szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan az egyetemes postai szolgáltató méltánytalan többletterhe fennáll, e többletteher mérséklése érdekében a Hatóság a Magyar Államkincstár által vezetett Egyetemes Postai szolgáltatást Támogató Számlát (a továbbiakban: Számla) hoz létre és kezel. (2) A Számla bevétele kizárólag az egyetemes postai szolgáltatás ellátására irányuló kötelezettség méltánytalan többletterhének megtérítésére fordítható, más célra nem használható fel. A Számlára történő be- és kifizetések után általános forgalmiadó-fizetési kötelezettség nem keletkezik. A befolyt bevételekről és azok kifizetéséről készült kimutatást a Kormány rendeletében meghatározott tartalommal a Hatóság évente közzéteszi. 23. § (1) A Számla forrásait a releváns – azaz az egyetemes és az egyetemes postai szolgáltatásokat helyettesítő – szolgáltatási piacokon tevékenykedő szolgáltatók (2)–(4) bekezdés szerinti hozzájárulásai képezik. (2) Amennyiben az egyetemes postai szolgáltatás nyújtásával összefüggésben az egyetemes postai szolgáltatónál a 21. § (4) bekezdése szerinti méltánytalan többletteher jelentkezik, a releváns piacokon postai szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók az ezen szolgáltatások teljes piacán meglévő piaci részesedésük arányában, legfeljebb azonban a (4) bekezdésben megállapított mértékig kötelesek hozzájárulást fizetni. (3) Az egyes szolgáltatók piaci részesedésének mértéke az adott szolgáltatónak a releváns piacokon nyújtott szolgáltatásokból származó értékesítési nettó árbevételének és a valamennyi, ilyen szolgáltatást nyújtó szolgáltatónak az ezen piacokon nyújtott szolgáltatásokból származó értékesítési nettó árbevételének a hányadosa. (4) A 21. § (3) bekezdésében meghatározott finanszírozási igénytől függetlenül a postai szolgáltató legfeljebb a releváns piacokon nyújtott szolgáltatásokból származó nettó értékesítési árbevételének a Kormány rendeletében meghatározott mértékű b …