2013. CCXXX. törvény Magyarország 2014. központi költségvetéséről.

2013. CCXXX. törvény Magyarország 2014. központi költségvetéséről. Az Országgyűlés az  Alaptörvény 36.  cikk (1)  bekezdése alapján Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről a  következő törvényt alkotja: I. Fejezet A KÖzPONtI ALReNDSzeR KIADÁSAINAK ÉS BeVÉteLeINeK FŐÖSSzeGe, A HIÁNY ÉS Az ÁLLAMADÓSSÁG ÉRtÉKe 1. Az államháztartás központi alrendszerének egyenlege és főösszegei 1. § (1) Az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének (a továbbiakban: központi alrendszer) 2014. évi a) bevételi főösszegét 15 983 668,7 millió forintban, b) kiadási főösszegét 16 968 306,1 millió forintban, c) hiányát 984 637,4 millió forintban állapítja meg. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi és kiadási főösszegeken belül az Országgyűlés a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet (a továbbiakban: Ny. Alap) 2014. évi a) bevételi főösszegét 2 964 608,2 millió forintban, b) kiadási főösszegét 2 964 608,2 millió forintban, c) egyenlegét 0,0 millió forintban állapítja meg. (3) Az  (1)  bekezdésben meghatározott bevételi és kiadási főösszegeken belül az  Országgyűlés a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet (a továbbiakban: E. Alap) 2014. évi a) bevételi főösszegét 1 884 177,5 millió forintban, b) kiadási főösszegét 1 884 177,5 millió forintban, c) egyenlegét 0,0 millió forintban állapítja meg. 2. § Az 1.  §-ban meghatározott bevételi és kiadási főösszegeknek és a  saját bevétellel nem fedezett kiadásokhoz nyújtott költségvetési támogatási előirányzatoknak fejezetek, címek, alcímek, jogcímcsoportok, jogcímek szerinti részletezését az 1. melléklet tartalmazza. 2. Az államadósság értéke 3. § (1) A  Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 4.  § (1)  bekezdése alapján az  államháztartás két alrendszere és a  kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek 2014. december 31-ére tervezett adóssága 296,9 forint/euró, 240,6 forint/svájci frank és 225,0 forint/amerikai dollár árfolyam mellett az államháztartás központi alrendszerében 23 392,7 milliárd forint, az államháztartás önkormányzati alrendszerében 40,0 milliárd forint, a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezeteknél 163,4 milliárd forint. (2) 2014. december 31-én az államadósság-mutató a) számlálójának a Gst. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti várható összege 23 559,1 milliárd forint, b) nevezőjének a Gst. 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti várható összege 30 629,1 milliárd forint. (3) Az államadósság-mutató mértéke a (2) bekezdés alapján várhatóan 76,9%. A törvényt az Országgyűlés a 2013. december 17-ei ülésnapján fogadta el. (4) Az Országgyűlés megállapítja, hogy az államadósság-mutató (3) bekezdés szerinti mértéke a 2013. év végén várható 77,4%-hoz képest az  Alaptörvény 36.  cikk (5)  bekezdésében meghatározott államadósság-mutató csökkenése követelményének eleget tesz. 3. A központi alrendszer előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai és bevételei 4. § Az 1.  mellékletben meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül az  5.  mellékletben meghatározott esetekben a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól. II. Fejezet A KÖzPONtI ALReNDSzeR eGYeS eLŐIRÁNYzAtAINAK MeGÁLLAPÍtÁSÁVAL, teLjeSÍtÉSÉVeL ÉS FeLHASzNÁLÁSÁVAL KAPCSOLAtOS ReNDeLKezÉSeK 4. A központi alrendszer egyes tartalék-előirányzatai 5. § (1) Céltartalék szolgál a X. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 24. cím, 2. Közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációja alcímen a  költségvetési szerveknél és a  nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységet önmaga vagy intézménye útján ellátó egyházi jogi személynél foglalkoztatottak részére a 2014. évben – jogszabály alapján – járó többlet személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetésére. (2) Céltartalék szolgál a X. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 24. cím, 3. Különféle kifizetések alcímen a) a  prémiumévek programról és a  különleges foglalkoztatási állományról szóló törvény szerinti munkáltatói kifizetésekre, b) az  Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 21.  § (1)  bekezdésében meghatározott számvevői illetményalap változása miatti személyi juttatás és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó növekményének kifizetésére, c) a  központi költségvetési szerveknél a  feladatok változásával, a  szervezetek, szervezetrendszerek korszerűsítésével, a  feladatellátás ésszerűsítésével megvalósuló, kiadás- és költségvetési támogatásmegtakarítást eredményező létszámcsökkentések személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetéseire, d) az  Alkotmánybíróság új tagjának megválasztásánál jelentkező többlet személyi juttatások és az  azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetésére. (3) A  Kormány a  X. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 24. cím, 3. Különféle kifizetések alcím előirányzatából a  IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 2. Helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok cím, – 3.  mellékletben szereplő – 6. Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása jogcímre átcsoportosíthat, ha a  helyi önkormányzati létszámleépítések miatt e jogcímen rendelkezésre álló előirányzat már felhasználásra került. (4) A költségvetési szerveknél és a nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységet önmaga vagy intézménye útján ellátó egyházi jogi személynél foglalkoztatott természetes személy és annak e  körben foglalkoztatott házas- vagy élettársa a  2014. évi adó- és járulékváltozások ellentételezésének megállapításához a  saját és házas- vagy élettársa munkáltatója részére is nyilatkozik – a kompenzáció összegének megállapítása érdekében – a családi kedvezményre való jogosultságáról, az  annak igénylése során figyelembe vehető kedvezményezett eltartottak számáról, adóazonosító jeléről, illetményéről és a  jogviszonya keletkezésének időpontjáról. A  nyilatkozatra vonatkozó további rendelkezéseket a Kormány rendeletben állapítja meg. 5. Az állam vagyonával kapcsolatos rendelkezések 6. § (1) A  Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. hitelfelvételre és kezességvállalásra nem jogosult. A  Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. – az  Államadósság Kezelő Központ Zrt. (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) törvényben meghatározott feladatkörét nem érintve – az államháztartásért felelős miniszter és az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter erre vonatkozó engedélye alapján jogosult az  állam képviseletében eljárni olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátása során, amelynek kibocsátója az  állam, és amely az  állam tulajdonában levő pénzügyi eszköz átcseréléséhez, illetve biztosítékként annak megszerzéséhez kapcsolódik. Ilyen hitelviszonyt megtestesítő értékpapír forgalomba hozatal és mögöttes pénzkövetelés, illetve pénzösszegnek a  kibocsátó rendelkezésre bocsátása nélkül is létrehozható a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. értékpapírszámláján. (2) A  2014. évben a  XLIII. Az  állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet kiadásai terhére történő, 1000,0 millió forint összeget elérő mértékű kötelezettségvállalásokat és – a központi alrendszer likviditási helyzetére figyelemmel – a  kifizetések ütemezését az  állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a  rábízott vagyon vagyonkezelési tervének keretében hagyja jóvá. (3) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény a) 28. § (4) bekezdésében meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó érték a 2014. évben 25,0 millió forint, b) 33. § (2) bekezdésében meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó érték a 2014. évben 25,0 millió forint, c) 35. § (2) bekezdés i) pontjában meghatározott egyedi bruttó forgalmi érték a 2014. évben 25,0 millió forint, d) 36.  § (4)  bekezdésében meghatározott ingyenesen átruházható vagyontárgyak 2014. évi összesített bruttó forgalmi értéke – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – 15 000,0 millió forint lehet. (4) Az  állam javára megszerzett, a  Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vagyonkezelésébe kerülő, átadott ingatlanok, valamint a  PPP-konstrukcióban létrehozott, az  állam javára megszerzett sport- és oktatási létesítmények összegszerű korlátozás nélkül adhatók ingyenesen önkormányzati tulajdonba. (5) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény a) 11.  § (6)  bekezdésében meghatározott értékhatárt a  2014. évben 25,0 millió forint egyedi bruttó forgalmi érték, b) 11. § (16) bekezdésében meghatározott értékhatárt a 2014. évben a hasznosítással érintett rész tekintetében 25,0 millió forint egyedi bruttó forgalmi érték, c) 13. § (1) bekezdésben meghatározott értékhatárt a 2014. évben 25,0 millió forint egyedi bruttó forgalmi érték képezi. (6) A  Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által vagyonkezelt állami tulajdonú ingatlanok értékesítéséből és hasznosításából származó bevételeket a  XLIII. Az  állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet 1. cím, 1. Értékesítési bevételek alcímen, és 1. cím, 2. Hasznosítási bevételek alcímen belül önálló jogcímcsoporton kell elszámolni. Ezek a  bevételek a  2014. évben a  Kormány határozatában adott jóváhagyásával a  Nemzeti Eszközkezelő Zrt. jogszabályban meghatározott feladatellátásának finanszírozására használhatók fel. A  Kormány határozatában legfeljebb a  pénzforgalmilag teljesült hasznosítási és értékesítési bevételek mértékéig engedélyezheti a  XLIII.  Az  állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet Nemzeti Eszközkezelő Zrt. feladatait finanszírozó kiadási előirányzatainak növelését. (7) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 2. alcím, 4. jogcímcsoport, 2. A Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. támogatása jogcím-előirányzat tartalmazza a  mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 9/A.  §  (2)  bekezdése szerinti kiadást, mely előirányzat a  hatoslottó szerencsejáték játékadója pénzforgalmilag teljesült összege 100%-ának mértékéig az államháztartásért felelős miniszter engedélyével túlléphető. (8) A  honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított, a  XIII. Honvédelmi Minisztérium által vagyonkezelt, értékesítésre kijelölt állami tulajdonú ingatlanok értékesítéséből származó – a  XLIII. Az  állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben elszámolandó – bevételek a  2014. évben a  Kormány határozatában adott jóváhagyásával a  Magyar Honvédség technikai modernizációjára, technikai eszközeinek fenntartására és javítására használhatók fel. A  Kormány határozatában legfeljebb a  pénzforgalmilag teljesült értékesítési bevételek mértékéig új kiadási előirányzatot hozhat létre a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezetben vagy engedélyezheti a fejezet meglévő kiadási előirányzatának növelését. (9) A honvédelmi célra feleslegessé vált hadfelszerelések, haditechnikai eszközök és anyagok értékesítéséből származó bevételt a honvédelemért felelős miniszter a 2014. évben a Magyar Honvédség technikai modernizációjára, illetve a technikai eszközök fenntartására és javítására és az értékesítési eljárások során felmerült kiadásokra használhatja fel. A  2014. évben pénzforgalmilag teljesülő bevételt a  XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 1. cím. 2. Egyéb HM szervezetek alcím bevételeként kell elszámolni. (10) Az  egészségügyi célokra használt, értékesítésre kijelölt, valamint az  állami egészségügyi feladatellátásra szükségtelenné vált állami tulajdonú ingatlanok értékesítéséből származó – XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben elszámolandó – bevételek a  2014. évben a  Kormány határozatában adott jóváhagyásával egészségügyi célra, így különösen egészségügyi célú beruházások és felújítások finanszírozására használhatók fel. A Kormány határozatában legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült értékesítési bevételek mértékéig új kiadási előirányzatot hozhat létre a  XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetben vagy engedélyezheti e költségvetési fejezet meglévő kiadási előirányzatának növelését. (11) A  belügyi célokra használt, értékesítésre kijelölt állami tulajdonú ingatlanok értékesítéséből származó – a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben elszámolandó – bevételek a 2014. évben a  Kormány határozatában adott jóváhagyásával a  büntetés-végrehajtási szervezet fogvatartotti férőhelyeinek bővítését megvalósító beruházások és további belügyi, rendészeti célú ingatlanfejlesztési projektek finanszírozására használhatók fel. A  Kormány határozatában – legfeljebb a  pénzforgalmilag teljesült értékesítési bevételek mértékéig  – új kiadási előirányzatot hozhat létre a  XIV. Belügyminisztérium fejezetben vagy engedélyezheti e költségvetési fejezet meglévő kiadási előirányzatának növelését. (12) A szociális és gyermekvédelmi célokra használt, értékesítésre kijelölt, valamint az állami szociális és gyermekvédelmi feladatellátásra szükségtelenné vált állami tulajdonú ingatlanok értékesítéséből származó – a  XLIII. Az  állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben elszámolandó – bevételek a  2014. évben a  Kormány határozatában adott jóváhagyásával szociális és gyermekvédelmi célra, így különösen állami szociális és gyermekvédelmi célú beruházások és felújítások finanszírozására felhasználhatók. A  Kormány határozatában – legfeljebb a  pénzforgalmilag teljesült értékesítési bevételek mértékéig – új kiadási előirányzatot hozhat létre a  XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetben vagy engedélyezheti e  költségvetési fejezet meglévő kiadási előirányzatának növelését. 7. § (1) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 5. Fejezeti tartalék alcímén szereplő kiadási előirányzat az  e  költségvetési fejezetben szereplő kiadási előirányzatok átcsoportosítása útján történő növelésére használható fel. A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 5. Fejezeti tartalék kiadási előirányzatának felhasználását egyedi, 1000,0 millió forintot meg nem haladó összegig az  állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter és az  államháztartásért felelős miniszter együttesen hagyja jóvá, az  ezt meghaladó összeg átcsoportosításáról a Kormány határozatban dönt. (2) A  XLIII. Az  állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet bevételi előirányzatainak a  tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén különösen indokolt esetben, a  Kormány határozatában adott jóváhagyásával e  költségvetési fejezetnek a  Kormány határozatában megjelölt kiadási előirányzata – legfeljebb a  pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékével – túlléphető, ha e  költségvetési fejezet bevételei együttes összegénél nem jelentkezik bevételelmaradás. (3) Az  állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a  XLIII. Az  állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 1. Felhalmozási jellegű kiadások alcím és a 2. Hasznosítással kapcsolatos folyó kiadások alcím kiadási előirányzatain belül és a két alcím kiadási előirányzatai között átcsoportosíthat. Az átcsoportosítás mértéke az egyes kiadási előirányzatokat érintően egyedileg és együttesen sem haladhatja meg az  1000,0 millió forintot és nem történhet olyan előirányzat terhére, amelynek teljesülése módosítás nélkül eltérhet az előirányzattól. (4) Az  állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a  XLIII. Az  állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet Nemzeti Eszközkezelő Zrt. feladatait finanszírozó kiadási előirányzatai között átcsoportosíthat. 8. § (1) A  XLIV. A  Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 4. Fejezeti tartalék alcímén szereplő kiadási előirányzat az e fejezetben szereplő kiadási előirányzatok átcsoportosítás útján történő növelésére használható fel. A  Fejezeti tartalék kiadási előirányzatának felhasználását egyedi 500,0 millió forintot meg nem haladó összegig az  agrárpolitikáért felelős miniszter és az  államháztartásért felelős miniszter együttesen hagyja jóvá, az ezt meghaladó összeg átcsoportosításáról a Kormány határozatban dönt. (2) A  XLIV. A  Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet bevételi előirányzatainak a  tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén különösen indokolt esetben, a  Kormány határozatában adott jóváhagyásával e  költségvetési fejezetnek a  Kormány határozatában megjelölt kiadási előirányzata – legfeljebb a  pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékével – túlléphető, ha e  költségvetési fejezet bevételei együttes összegénél nem jelentkezik bevételelmaradás. 9. § (1) Az állami tulajdonú gazdasági társaságoktól a 2014. évben elvont osztalék a központi költségvetés központosított bevétele, amelyet a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben kell elszámolni. (2) A  büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 9.  § (1)  bekezdése szerinti, a  szabadságvesztés végrehajtásának célja elérése érdekében létrehozott gazdasági társaságtól elvont – a  XLIII. Az  állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben elszámolandó – osztalék-bevétel a  2014. évben a  Kormány határozatában adott jóváhagyásával a  fogvatartottak kötelező foglalkoztatása közfeladat-ellátás érdekében teljes egészében a  szabadságvesztés végrehajtásának a  célja elérése érdekében létrehozott társaságok beruházásaira, fejlesztéseire, továbbá e  gazdasági társaságoknál foglalkoztatottak létszámának növelésére használható fel. A  Kormány határozatában – legfeljebb e  pénzforgalmilag teljesült osztalék bevételek mértékéig – új kiadási előirányzatot hozhat létre a  XIV. Belügyminisztérium fejezetben vagy engedélyezheti e  költségvetési fejezet meglévő kiadási előirányzatának növelését. (3) Az  üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az  erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény (a továbbiakban: Ügkr. tv.) hatálya alá tartozó kibocsátási egységek és légiközlekedési kibocsátási egységek értékesítéséből származó bevételeket a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 1. cím, 1. alcím, 3. Kibocsátási egységek értékesítéséből származó bevételek jogcímcsoporton belül, külön jogcímként kell elszámolni. (4) Az  energiapolitikáért felelős miniszter a  XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet 20. cím, 35. alcím, 4.  Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer jogcímcsoport kiadási és támogatási előirányzatának előirányzatmódosítással történő növelését engedélyezheti az  Ügkr. tv. által létrehozott légiközlekedési kibocsátási egységek 2014. évi értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevétel 100%-ának, továbbá az  Ügkr. tv. hatálya alá tartozó kibocsátási egységek 2014. évi értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevételnek a tervezett bevételt meghaladó hányada 50%-ának megfelelő összeggel. (5) Az  energiapolitikáért felelős miniszter a  XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet 20. cím, 35. alcím, 4.  Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer jogcímcsoport terhére az  Ügkr. tv. által létrehozott légiközlekedési kibocsátási egységek 2014. évi értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevétel 100%-ának, valamint az  Ügkr. tv. hatálya alá tartozó kibocsátási egységek 2014. évi értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevétel 50%-ának megfelelő összeghatárig teljesíthet kiadásokat. (6) Az  ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény (a továbbiakban: Éhvt.) alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából befolyó bevételt a XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezetben kell elszámolni. (7) Az energiapolitikáért felelős miniszter az Éhvt. alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából befolyt bevételnek az Éhvt. 10. § (3) bekezdésében meghatározott célok szerinti felhasználására nyitott előirányzatot az értékesítésből befolyt teljes bevétellel megnövelheti. 6. A központi költségvetési szervekkel és a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos rendelkezések 10. § (1) A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal 607,2 millió forintot, a Nemzeti Közlekedési Hatóság 21 118,0 millió forintot, a  Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ 185,3 millió forintot köteles 2014. évben befizetni a  bevételeiből – az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott ütemezési terv szerint – a központi költségvetés részére, amelyek esedékessége az első három negyedév vonatkozásában a negyedévet követő hónap 20. napja, a negyedik negyedévben december 10-e. (2) Az  Országos Atomenergia Hivatal 368,8 millió forintot köteles 2014. évben befizetni a  bevételeiből – az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott ütemezési terv szerint – a központi költségvetés részére, amelyek esedékessége az első három negyedév vonatkozásában a negyedévet követő hónap 20. napja, a negyedik negyedévben december 10-e. (3) A  Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2029,1 millió forintot köteles befizetni a  bevételeiből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra. (4) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 460,0 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra. (5) A  fővárosi és megyei kormányhivatal ingatlanügyi szakigazgatási szerve 5837,4 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra. (6) A  Földmérési és Távérzékelési Intézet 94,1 millió forintot köteles befizetni a  bevételeiből a  központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra. (7) Ha az  (1)  bekezdésben meghatározott költségvetési szervek befizetési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a hiányzó összegre fejezeti tartalékot kell képezni és a befizetést legkésőbb 2014. december 20-áig kell teljesíteni. (8) A  központi költségvetési szervek a  25 év alatti és az  55 év feletti, a  képzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók, valamint a  gyesről visszatérő és tartós munkanélküliség után elhelyezkedő munkavállalók foglalkoztatásához kapcsolódóan a szociális hozzájárulási adóból érvényesített, kiadási megtakarítást jelentő adó kedvezményüket kötelesek befizetni a  központi költségvetés javára a  tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig. (9) A  Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek az  irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerzett közalkalmazotti vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban állók jogviszonyának megszüntetéséből eredő kiadási megtakarításaikat – a  2014. évi költségvetésbe már beépült megtakarítások kivételével – kötelesek befizetni a központi költségvetés javára. 11. § (1) A  Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 308 000 forint/fő/év. (2) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 79/E. §-a alapján az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának garantált illetménye 2014. január 1-jétől 437 300 forint. (3) A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj havi összege 124 500 forint. (4) Az  egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről szóló 122/2009. (VI. 12.) Korm. rendelet 6/A.  § (1) bekezdése szerinti támogatás összege 100 000 forint/év. (5) A központi költségvetési szervként működő – köznevelési közfeladatot ellátó intézményt fenntartó – felsőoktatási intézményt az  általa ellátott köznevelési feladatok tekintetében a  33.  § (9) és (13)  bekezdésben megállapított támogatások azonos jogcímen és feltételekkel illetik meg. 12. § (1) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 23. és 24. alcímhez tartozó jogcímcsoportok és a 30. alcím 26. jogcímcsoport költségvetési támogatási előirányzatai tartalmazzák a  sportról szóló 2004. évi I. törvény 56. § (2) bekezdése szerinti bevételeket. (2) A  XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 22. alcím, 24. Egészségügyi intézmények rendkívüli támogatása jogcímcsoport kiadási előirányzatának felhasználásához egyedi 50,0 millió forint értékhatárt elérő és azt meghaladó összegnél az államháztartásért felelős miniszter egyetértése szükséges. (3) Az  emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a  gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 25/B.  §-a szerint befizetésre kerülő igazgatási szolgáltatási díj 67,14%-a a  XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 22. alcím, 24. Egészségügyi intézmények rendkívüli támogatása jogcímcsoport bevételét képezi. 7. Az elkülönített állami pénzalapok költségvetésével összefüggő rendelkezések 13. § (1) Az  Országgyűlés az  elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban: pénzalapok) költségvetését – bevételeit és kiadásait – alaponként, jogcímenként az 1. melléklet szerint állapítja meg. (2) Az  Országgyűlés a  pénzalapok 2014. évi egyenlegét – az  1.  melléklet szerinti költségvetési bevételek és költségvetési kiadások különbözeteként – alaponként a következők szerint állapítja meg: a) a Nemzeti Foglalkoztatási Alap hiányát 50 000,0 millió forintban, b) a Bethlen Gábor Alap egyenlegét 0,0 millió forintban, c) a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap többletét 19 627,9 millió forintban, d) a Nemzeti Kulturális Alap többletét 2000,0 millió forintban, e) a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap többletét 1,0 millió forintban, f ) a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap többletét 5000,0 millió forintban. (3) A Társadalmi Megújulás Operatív Program hazai társfinanszírozása céljára a Nemzeti Foglalkoztatási Alap összesen 17 130,1 millió forintot ad át a XIX. Uniós fejlesztések fejezet részére. (4) A  Start-munkaprogram megvalósításához a  Nemzeti Foglalkoztatási Alapban 183 805,3 millió forint kiadási előirányzat áll rendelkezésre. Ez az előirányzat nyújt fedezetet a 2013. évben elkezdett közfoglalkoztatási programok kötelezettségvállalásainak a 2014. évre áthúzódó kiadásai teljesítésére is. (5) Az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program működtetésével kapcsolatos feladatokra a feladatot ellátó MTA Könyvtár és Információs Központ részére a  LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap fejezet, 1. Hazai innováció támogatása cím terhére 2014. évben 1426,0 millió forint támogatást kell biztosítani. (6) A  Kutatási és Technológiai Innovációs Alap a  2014. évben a  központi költségvetésbe összesen 10 000,0 millió forintot ad át a kutatás-fejlesztési tevékenység Kutatási és Technológiai Innovációs Alapon kívüli finanszírozásához. A befizetési kötelezettséget negyedévente, az éves előirányzat 1/4 részével kell teljesíteni. 8. A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése 14. § (1) A  LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnél a  2. cím, 1. Nyugellátások alcímen belül az  adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugellátásra 200,0 millió forint, méltányossági alapú nyugdíjemelésre 700,0 millió forint, egyszeri segélyre 500,0 millió forint használható fel. (2) A  szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter az  Ny. Alap kezelőjének javaslatára az  (1)  bekezdésben meghatározott méltányossági keretösszegek között átcsoportosíthat. 15. § A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet tekintetében a  fejezetet irányító szerv hatáskörében eljáró szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter tervezési, az  e  törvényben említettek kivételével az  előirányzat-módosítási, valamint az  előirányzat-felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettségét és jogát az  Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója gyakorolja. 9. Az Egészségbiztosítási Alap költségvetése 16. § (1) A  Kormány a  LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport, a  4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport, és az  5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport, és a 7. jogcímcsoport, 3. Külföldön tervezett egészségügyi ellátások megtérítése jogcím között átcsoportosítást hajthat végre. (2) A  Kormány a  LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport 1–18. jogcímei, 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport 1. és 2. jogcímei, valamint 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport 1. és 3. jogcímei előirányzatait megemelheti. (3) A  Kormány a  LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport 21.  Gyógyító-megelőző ellátás céltartalék jogcímről átcsoportosítást hajthat végre a  jogcímcsoporton belül az 1–18. jogcímre. 17. § (1) A  LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoporton belül az 1–18. jogcímek között, a 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport 1. és 2. jogcíme között, valamint az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoporton belül a  jogcímek között az  egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével átcsoportosíthat. (2) A  LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet tekintetében a  fejezetet irányító szerv hatáskörében eljáró, egészségbiztosításért felelős miniszter tervezési, az  e  törvényben említettek kivételével az  előirányzat-módosítási, valamint az  előirányzat-felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettségét és jogát az  Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) főigazgatója gyakorolja. (3) A  LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 8. Természetbeni ellátások céltartaléka jogcímcsoport előirányzatból a  2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás, 4. Gyógyszertámogatás, az  5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoportok jogcímeire és a  7. jogcímcsoport, 3. Külföldön tervezett egészségügyi ellátások megtérítése jogcímre az  egészségbiztosításért felelős miniszter az  államháztartásért felelős miniszter egyetértésével átcsoportosítást hajthat végre. 18. § (1) Az egészségbiztosításért felelős miniszter a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 7. alcím, 7. jogcímcsoport, 1. Szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések jogcím, valamint 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcím előirányzaton elszámolt bevételek mértékéig a  gyógyszertámogatási céltartalékot a 2. cím, 3. alcím, 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport 1. és 2. jogcímeire átcsoportosíthat azzal, hogy a 2. jogcím esetében az államháztartásért felelős miniszter egyetértése szükséges. (2) Az  egészségbiztosításért felelős miniszter az  államháztartásért felelős miniszter egyetértésével megemelheti a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, a) 4. jogcímcsoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzatát a gyógyszertámogatással, b) 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport jogcímei előirányzatát a  gyógyászati segédeszköz támogatással kapcsolatos ellenőrzésekből eredő – a  LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 7. alcím, 11. jogcímcsoport, 1. jogcím előirányzaton felül befolyt – bevételek összegével. (3) Az  egészségbiztosításért felelős miniszter az  államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcímcsoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzatát év közben megemelheti a  LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 7. alcím, 7. jogcímcsoport, 1.  Szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések jogcím, 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcím bevételi előirányzatán felül jelentkező többletbevétel összegével. 19. § A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. Természetbeni ellátások alcímen belül az  időarányoshoz viszonyított évközi előirányzat-túllépést az  1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport, a  4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport, az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport, továbbá a 7. jogcímcsoport, 3. Külföldön tervezett egészségügyi ellátások megtérítése jogcím esetében az államháztartásért felelős miniszter engedélyezheti. 20. § (1) A  LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport tartalmazza az  E. Alapból finanszírozott térítésmentesen vagy részleges térítés ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó egészségügyi szolgáltatók szerződésben meghatározott feladataira tárgyévben folyósítandó összeget. (2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport jogcímeinek előirányzatai együttesen 5000,0 millió forintot tartalmaznak az  egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény és végrehajtási rendelete szerinti többletkapacitás-befogadások várható éves teljesítményének finanszírozására. A  befogadásoktól eltérő, a  jogcímcsoporton belüli jogcímek szerinti célra történő felhasználását a tényleges kiadások függvényében az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével engedélyezheti. (3) A  LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport tartalmazza az OEP által a járóbeteg-szakellátás részére beszerzett gyógyászati segédeszközök kiadásait is. (4) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcímcsoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzata tartalmazza az 1200,0 millió forint finanszírozási előlegre fordítható összeget. 21. § A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 2. Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai alcímen belül az  adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén táppénz, terhességi-gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj megállapítására együttesen 170,0 millió forint, a  3. Természetbeni ellátások alcímen belül az  adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén gyógyító-megelőző ellátásra 5611,3  millió forint, gyógyszertámogatásra 1300,0 millió forint és gyógyászati segédeszköz támogatásra 1300,0 millió forint használható fel. 10. Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre 22. § (1) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot a) az I. Országgyűlés fejezet, 8. Pártok támogatása cím és b) az I. Országgyűlés fejezet, 9. Pártalapítványok támogatása cím előirányzatainak év közbeni megváltoztatására. (2) Az  Országgyűlés magának tartja fenn a  jogot az  I. Országgyűlés fejezet 24. Nemzeti Választási Iroda cím előirányzatainak csökkentésére. (3) Az  Országgyűlés – az  államháztartásról szóló 2011. CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 40.  § (4)  bekezdése szerinti eset és a fejezetet irányító szervek vezetőinek a költségvetési fejezetek között együttesen kezdeményezett előirányzat-átcsoportosítása kivételével – magának tartja fenn a jogot a) az I–VI., a VIII., a XXX., a XXXIII. és a XXXIV. fejezetek kiadási és bevételi előirányzatai főösszegének, b) a  XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím 55. Egyházi célú központi költségvetési hozzájárulások alcím előirányzatai közül a  3. Egyházi alapintézmény-működés, SZJA rendelkezés és kiegészítése jogcímcsoport, a  4. Átadásra nem került ingatlanok utáni járadék jogcímcsoport; az  5.  Kistelepülési és szórvány egyházi támogatások jogcímcsoporton belül az  1. Az  5000 lakosnál kisebb településeken szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelempótléka – Bevett egyházak jogcím, valamint a  4. Külhonban szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelempótléka – Határon túli egyház és annak belső egyházi jogi személye jogcím előirányzatai csökkentésére. 11. A Kormány, az államháztartásért felelős miniszter és a fejezetet irányító szervek vezetőinek különleges jogosítványai 23. § (1) Az  önkormányzati, valamint az  állami feladatellátásban év közben bekövetkező változásokkal összefüggő, a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításokat a) az  államháztartás központi alrendszerébe tartozó szervek egymás közötti, illetve e  szervek és a  helyi önkormányzatok közötti feladat-, és intézmény átadás-átvétel esetén a Kormány jogosult, b) a helyi önkormányzatok és a helyi önkormányzati körön kívüli közszolgáltatók – így különösen az egyházi jogi személy, a civil szervezet, az alapítvány, a közalapítvány, a nemzetiségi önkormányzat, a gazdasági társaság és a  humánszolgáltatást alaptevékenységként végző, a  személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó – közötti, a  2.  melléklet szerint támogatott feladat átadás-átvétele esetén az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével az érintett fejezetet irányító szervek jogosultak végrehajtani. (2) Az  államháztartásért felelős miniszter az  5.  § (2)  bekezdése szerinti előirányzatból más fejezetre, címre, alcímre, jogcímcsoportra, jogcímre, előirányzat-csoportra, kiemelt előirányzatra – felmérés alapján – átcsoportosíthat. (3) A  honvédelemért felelős miniszter az  államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével a  védelmi tevékenység, a  NATO felé vállalt haderő-fejlesztési célkitűzések, és az  előre nem tervezett nemzetközi feladatok végrehajtása céljából a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet címei, alcímei között – ideértve címen belül a kiemelt előirányzatokat is – indokolt esetben átcsoportosíthat. (4) Az  állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért felelős miniszter a  XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet, 20. cím, 36. alcím 8. Hozzájárulás a  felsőoktatási intézmények PPP bérleti díjához jogcímcsoport terhére előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre a  XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet 5. Egyetemek, főiskolák cím javára, figyelembe véve a megvalósuláshoz kapcsolódó jogosultságot. (5) A XI. Miniszterelnökség fejezet, 18. Országvédelmi Alap cím előirányzatot 2014. szeptember 30-át megelőzően nem lehet felhasználni. (6) A Kormány határozatban dönt az (5) bekezdés szerinti kiadási előirányzat felhasználásáról, ha az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló, 2009. május 25-ei 479/2009/EK tanácsi rendelet szerinti, 2014. szeptember 30-áig benyújtandó jelentésben szereplő, 2014. évre várható hiány (a továbbiakban: EDP-hiány) – a  felhasználni kívánt tartalékösszeg figyelembevételével – nem haladja meg a GDP 2,9%-át. (7) A Kormány (6) bekezdés szerinti határozatát az államháztartásért felelős miniszter készíti elő, ennek során bemutatja a Kormány számára a) a 2014. évi gazdasági és költségvetési folyamatok, b) a 2014. évre várható EDP-hiány és c) a 2014. évre várható államadósság alakulását, továbbá javaslatot tesz az  (5)  bekezdés szerinti kiadási előirányzat felhasználásának céljára és ütemezésére. (8) A  XI. Miniszterelnökség fejezetet, és a  XVIII. Külügyminisztérium fejezetet irányító szervek vezetői a  kormányfői protokollal kapcsolatos feladatok ellátása érdekében fejezeti hatáskörben a  szükséges előirányzatátcsoportosításokról intézkedhetnek. (9) A Köztársasági Elnöki Hivatal főigazgatója a) a  II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 1. Állami kitüntetések jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 1. Köztársasági Elnöki Hivatal cím javára, b) a  II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 1. Államfői protokoll kiadásai jogcím terhére átcsoportosíthat a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 1. Köztársasági Elnöki Hivatal cím javára. (10) Az Országgyűlés Hivatalának főigazgatója a) az  I. Országgyűlés fejezet, 4. cím, 9. Kossuth Lajos tér rekonstrukciója alcím terhére átcsoportosíthat az I. Országgyűlés fejezet, 1. Országgyűlés Hivatala cím javára, b) az  I. Országgyűlés fejezet, 4. cím, 6. Képviselő-testület váltásával kapcsolatos kiadások alcím terhére átcsoportosíthat az I. Országgyűlés fejezet, 1. Országgyűlés Hivatala cím javára. (11) A Nemzeti Választási Iroda elnöke az I. Országgyűlés fejezet, 24. cím 2. alcím 2. A 2014. évi választások előkészítése jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat azon előirányzatok javára, amelyek a  választás lebonyolításához kapcsolódnak. (12) Az  Országos Bírósági Hivatal elnöke a  VI. Bíróságok fejezet, 3. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím terhére átcsoportosíthat a VI. Bíróságok fejezet, 1. Bíróságok cím javára. (13) A  X. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezetet irányító szerv vezetője a  X. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 2. alcím, 41. Ludovika Campus jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a X. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 17. Nemzeti Közszolgálati Egyetem cím javára. (14) A XI. Miniszterelnökség fejezetet irányító szerv vezetője és a X. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezetet irányító szerv vezetője a  XI. Miniszterelnökség fejezet, 15. cím, 1. alcím, 3. Konzultációk kiadásai jogcímcsoport fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásával kapcsolatban a  szükséges előirányzat-átcsoportosításokról fejezeti hatáskörben intézkedhetnek. (15) A  XI. Miniszterelnökség fejezetet irányító szerv vezetője, a  XI. Miniszterelnökség fejezet, 15. cím, 1. alcím, 21.  A  Stipendium Hungaricum ösztöndíjak és ösztöndíjprogram működtetése jogcímcsoport terhére előirányzatátcsoportosítást hajthat végre a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 5. Egyetemek, főiskolák cím javára. (16) A  XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet irányító szerv vezetője az  államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a  XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 19. alcím, 1. Szociális célú nem állami humánszolgáltatások támogatása jogcímcsoport terhére a 2. Szociális és gyermekvédelmi intézményrendszer cím, 3. Szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti feladatellátás és irányítás intézményei alcím javára a  nevelőszülői jogviszonnyal összefüggésben felmerülő kifizetésekre átcsoportosíthat. (17) A  XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet irányító szerv vezetője az  államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a  XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 19. alcím, 7. Szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátási szerződésekkel történő finanszírozása jogcímcsoport és a  2. cím, 3. Szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti feladatellátás és irányítás intézményei alcím között az állam fenntartói feladatainak ellátására a  Kormány rendeletében kijelölt szervnek a  szociális vagy gyermekvédelmi, gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatót, intézményt működtető fenntartóval létrejött – a szociális, vagy gyermekvédelmi, gyermekjóléti szolgáltatás nyújtásának átvállalásáról szóló – megállapodásának, illetve ellátási szerződésének év közben bekövetkező változásaira tekintettel átcsoportosíthat. (18) A Köztársasági Elnöki Hivatal főigazgatója és a XVIII. Külügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője az államfői protokollal kapcsolatos feladatok ellátásához szükséges előirányzat-átcsoportosításról fejezeti hatáskörben intézkedhetnek. (19) A  Kormány a  LXIII. Nemzeti Foglalkoztatási Alap fejezet kiadásai terhére legfeljebb 400,0 millió forint átcsoportosítást hajthat végre a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet javára az Útravaló Ösztöndíjprogram Út a szakmához alprogramjának megvalósításához. (20) Az I–VI., a VIII., a XXX., és a XXXIV. fejezetek fejezeti tartalék előirányzatát 2014. szeptember 30-át megelőzően nem lehet felhasználni. A fejezeti tartalék az Országgyűlés határozatban adott jóváhagyásával használható fel. (21) A  szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 32.  § (5)  bekezdése szerinti távszerencsejáték játékadóból származó bevétel sport utánpótlás-nevelési feladatok támogatására fordítandó. A  Kormány határozatával a  távszerencsejáték játékadóból származó bevétel 2014. évben pénzforgalmilag teljesült mértékéig új kiadási előirányzatot hozhat létre a  XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetben, vagy engedélyezheti a  XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 23. alcím, 5. Országos sportági szakszövetségek akadémia rendszerének kialakításával, továbbá az  MLSZ utánpótlás-neveléssel összefüggő feladatainak támogatása jogcímcsoport előirányzat kiadási előirányzatának növelését. A  sportfogadás (TOTÓ) játékadója 2014-ben pénzforgalmilag teljesült bevételével egyező kiadás a 12. § (1) bekezdése szerinti előirányzatok felett a labdarúgás támogatására fordítandó. (22) A  legfőbb ügyész a VIII. Ügyészség fejezet 3. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 7. A  termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek feltárása és megakadályozása alcím terhére átcsoportosítást hajthat végre a VIII. Ügyészség fejezet 1. Ügyészségek cím javára. 24. § (1) A XVI. Nemzeti Adó- és Vámhivatal fejezet, 1. Nemzeti Adó- és Vámhivatal igazgatása cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzatán legfeljebb 25 000,0 millió forint, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kiemelt előirányzatán legfeljebb 6750,0 millió forint előirányzatmódosítás engedélyezhető, ha a  XLII. A  költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 2. cím, 1. Általános forgalmi adó alcím előirányzata, 2. Jövedéki adó alcím előirányzata, a  XLII. A  költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 3. cím, 1. Személyi jövedelemadó alcím előirányzata, a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 1. Szociális hozzájárulási adó Ny. Alapot megillető része és munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék alcím előirányzata, a  LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 2. alcím, 1. Biztosított által fizetett nyugdíjjárulék jogcímcsoport előirányzata, a  LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 1. Szociális hozzájárulási adó E. Alapot megillető része és munkáltatói egészségbiztosítási járulék alcím előirányzata 2. Biztosítotti egészségbiztosítási járulék alcím előirányzata együttesen legalább 101%-ban teljesül. (2) Az államháztartásért felelős miniszter negyedévente előirányzat-módosítást engedélyezhet az (1) bekezdés szerinti személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó előirányzatok terhére, ha az általa meghatározott negyedéves bevételi tervei teljesülnek. Az év közben engedélyezett előirányzat-módosítás nem haladhatja meg a negyedéves bevételi terven felül teljesülő előirányzatok összegét. (3) Ha az  (1)  bekezdésben meghatározott bevételek teljesítése 2014. november 28-áig eléri a  89%-os mértéket, az  előirányzatokat 100%-os mértékben, az  év közben negyedévente engedélyezett előirányzat-módosítások összegével csökkentve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) rendelkezésére kell bocsátani. (4) Ha 2014. június 30-áig az  államháztartásért felelős miniszter által meghatározott bevételi tervek teljesülnek, a  bevételi többlet legfeljebb 20%-ának mértékéig a  XVI. Nemzeti Adó- és Vámhivatal fejezet, 1. Nemzeti Adó- és Vámhivatal igazgatása cím, 2. Felhalmozási költségvetés előirányzat-csoport kiemelt előirányzatain előirányzatmódosítás engedélyezhető. III. Fejezet A KÖzPONtI ALReNDSzeReN BeLÜLI eLSzÁMOLÁSOK, KAPCSOLAtOK 25. § A kincstár az  E. Alap részére a  XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 21. cím, 4. alcím, 1. Közgyógyellátás jogcímcsoport előirányzatából, a  XLII. A  költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 35. cím, 2. alcím, 5.  Rokkantsági, rehabilitációs ellátások fedezetére átadott pénzeszköz jogcímcsoport előirányzatából a  folyósító szerv által benyújtott és az  államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott finanszírozási terv alapján finanszírozást teljesít. 26. § (1) A szociális hozzájárulási adó 2014-ben megfizetett összegének 96,3%-a az Ny. Alapot, 3,7%-a az E. Alapot illeti meg. A szociális hozzájárulási adó megfizetett összegéből az Ny. Alapot és az E. Alapot megillető részt a NAV állapítja meg és naponta utalja át a jogosult számlájára. (2) Az  államháztartásért felelős miniszter minden negyedévet követő hónap 15. napjáig – az  utolsó negyedévben december 20-áig – a  XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 18. Köznevelési feladatellátás és irányítás intézményei cím kiadási és támogatási előirányzatát megemeli a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 5. Költségvetési befizetések cím 3. Köznevelési intézmények működtetésével kapcsolatos önkormányzati befizetések alcímre érkezett befizetések összegével. (3) Az  E. Alap részére a  XLII. A  költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet 35. cím, 2. alcím, 9. Kiadások támogatására pénzeszközátadás jogcímcsoport szerinti támogatás átutalása a) január–november hónapban havonta a tárgyhó 10. napjáig az éves előirányzat havi időarányos összegével, b) december hónapban legfeljebb az éves előirányzat havi időarányos összegével és az E. Alap 1. § (3) bekezdés c) pontja szerinti pénzforgalmi egyenlegéig a tárgyhavi utolsó bevétel beérkezése és utolsó ellátás kifizetése után történik. (4) Ha az  E. Alap tárgyévi utolsó bevételének beérkezése és az  utolsó ellátás kifizetése után az  E. Alap pénzforgalmi egyenlege többletet mutat, a kincstár intézkedik a többlet összegének visszautalásáról, amely a (3) bekezdés szerinti támogatást csökkenti. (5) A  szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a  2014. évi központi költségvetés január–november havi előzetes tényadatai alapján az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 5. Költségvetési befizetések cím, 7. Nyugdíjbiztosítási Alap befizetése alcím javára történő befizetési kötelezettséget határozhat meg a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap, 4. Egyéb befizetések cím, 1. Költségvetési befizetések alcím terhére. IV. Fejezet A HeLYI ÖNKORMÁNYzAtOK ÉS A KÖzPONtI ALReNDSzeR KAPCSOLAtA 12. A helyi önkormányzatok központi alrendszerből származó forrásai 27. § (1) Az  Országgyűlés a  helyi önkormányzatok működéséhez és ágazati feladatainak ellátásához a  Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 117.  § (1)  bekezdésében meghatározottak szerint nyújtandó támogatások jogcímeit a 2. melléklet szerint állapítja meg. (2) Az Országgyűlés további költségvetési támogatást állapít meg a) központosított előirányzatként a  3.  mellékletben meghatározott, a  helyi önkormányzatok által ellátandó feladatokra, b) vis maior támogatásra. (3) Az  Országgyűlés által a  (2)  bekezdés szerint megállapított költségvetési támogatásból a  3.  melléklet 1., 2., 4–14., 16. és 18–21. pontjai szerinti támogatás és a vis maior támogatás felhasználási kötöttség mellett nyújtható. (4) Az  Országgyűlés a  helyi önkormányzatok kiegészítő támogatását szolgáló előirányzatokat a  4.  melléklet szerint állapítja meg. 28. § A helyi önkormányzatokért felelős miniszter az  általa üzemeltetett elektronikus rendszeren keresztül 2014. január 5-éig a települési önkormányzatok számára elérhetővé teszi a települési önkormányzatokat a 2. melléklet – I. pont 2. és 3. alpont, III. pont 1. alpont, IV. pont szerinti támogatások kivételével – alapján megillető támogatások összegét. 29. § A helyi önkormányzatokért felelős miniszter az  államháztartásért felelős miniszter, illetve a  támogatás jellegétől függően a  feladatkörrel rendelkező miniszter egyetértésével a  IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben – az 1. mellékletben szereplő címek, valamint a 2–4. mellékletben szereplő jogcímek között és azokon belül – átcsoportosíthat. 13. A települési önkormányzatokat megillető átengedett bevételek 30. § (1) A települési önkormányzatot illeti meg a) a  gépjárműadóról szóló törvény alapján a  belföldi gépjárművek után a  települési önkormányzat által beszedett adó 40%-a, és b) a gépjárműadóhoz kapcsolódó bírságból, pótlékból és végrehajtási költségből származó bevétel 100%-a. (2) A  termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni – a  települési önkormányzat által beszedett – személyi jövedelemadó 100%-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg. 14. A települési önkormányzatokat megillető egyéb bevételek 31. § (1) A települési önkormányzatot illeti meg a) a települési önkormányzat jegyzője által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság 100%-a, b) a  környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség által a  települési önkormányzat területén – a  veszélyhelyzet kihirdetését megalapozó eseménnyel összefüggésben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok kivételével – kiszabott, és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a, c) a  szabálysértésekről, a  szabálysértési eljárásról és a  szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 252. § (1) bekezdése alapján kiszabott és végrehajtott szabálysértési pénz- és helyszíni bírságból származó, a  települési önkormányzat fizetési számlájára vagy annak valamely alszámlájára érkezett bevétel 100%-a, d) – a  bírságot kiszabó szervre tekintet nélkül – a  közúti közlekedésről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott jogsértésre (a továbbiakban: közlekedési szabályszegés) tekintettel kiszabott közigazgatási bírság behajtásából, illetve végrehajtásából származó bevétel 40%-a, ha a behajtást, illetve a végrehajtást a települési önkormányzat jegyzője önkormányzati adóhatósági jogkörében eljárva foganatosította, és e) a települési önkormányzat területén a közlekedési szabályszegések után a közterület-felügyelő által kiszabott közigazgatási bírság behajtott összegének 100%-a. (2) A szabálysértési pénz- és helyszíni bírság, valamint a közigazgatási bírság végrehajtását kérő szerv költségminimum megelőlegezésére nem köteles. 15. A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai 32. § (1) A  támogatási igények jogosságát elbíráló és ellenőrző szerv a  3.  melléklet 6.  pontja szerinti előirányzatból nyújtható támogatás iránti igények jogszerűségének elbírálása, ellenőrzése és folyósítása céljából a  pályázatban megnevezett személy nevét, további természetes személyazonosító adatait, a  foglalkoztatási jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó kifizetések összegét és az  azonosítására szolgáló, munkaviszonnyal kapcsolatos kódját, valamint a  foglalkoztatási jogviszonyának megszüntetésével kapcsolatosan a  pályázatban megnevezett személy munkaviszonya megszűnésének jogcímét, szolgálati és közszolgálati idejét, besorolását és munkakörének megnevezését, foglalkoztatási jogviszonya kezdetének és megszűnésének időpontját, munkavégzés alóli felmentése kezdő és záró időpontját, felmentése indokául szolgáló okot és a  munkaviszonnyal kapcsolatos azonosító kódját megismerheti, és a  támogatási döntést követő ötödik év utolsó napjáig kezelheti. A  kezelt személyes adatokat az  adatkezelés céljának megszűnését követően, de legfeljebb a  támogatási döntést követő ötödik év utolsó napjának elteltével oly módon kell fizikailag megsemmisíteni, hogy helyreállításuk ne legyen lehetséges. (2) A  2.  melléklet I.  pont 1.  alpontja, I.  pont 3.  alpontja, II.  pontja, III.  pont 2–5.  alpontja, IV.  pontja és a  3.  melléklet 6. és 15–17. pontja alapján nyújtott támogatás folyósítása nettó finanszírozás keretében történik. (3) A  gyermekek védelméről és a  gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 19.  §  (1a)  bekezdése szerinti pénzbeli ellátás esetében a  települési önkormányzat januárban teljesített kifizetéseit követően, az  őt megillető összeget január hónapban igényelheti jogszabályban meghatározott éven belüli elszámolási kötelezettséggel. A  szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) alapján nyújtott, a 2. melléklet III. pont 1. alpont a)–c) alpontjában meghatározott ellátások esetében, a) ha a  települési önkormányzat a  tárgyévet megelőző év decemberében igénylést nyújtott be, a  január hónapban járó előleg folyósítása – jogszabályban meghatározott módon – igénylés nélkül történik, b) ha a  települési önkormányzat a  tárgyévet megelőző év decemberében nem nyújtott be igénylést, első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti jogszabályban meghatározott éven belüli elszámolási kötelezettséggel. (4) A  helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak ellátásához járó támogatás jogtalan igénybevételéhez kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség kiszámítása szempontjából a  2.  melléklet II.  pontja, III. pont 3. alpontja és III. pont 4. alpontja szerinti támogatások együttes összegét kell figyelembe venni. (5) Ha az állam a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 74. §-a szerinti hozzájárulás megfizetésére kötelezi a települési önkormányzatot, annak befizetését a települési önkormányzat havonta, minden hónap 5. napjáig köteles teljesíteni. A  hozzájárulás összege a  XLII. A  költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet 5. Költségvetési befizetések cím 3. Köznevelési intézmények működtetésével kapcsolatos önkormányzati befizetések alcím előirányzatának bevételét növeli. (6) A  helyi önkormányzatoknak a  25 év alatti és az  55 év feletti, a  képzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók, valamint a  gyesről visszatérő és tartós munkanélküliség után elhelyezkedő munkavállalók foglalkoztatásához kapcsolódó 2013. évi szociális hozzájárulási adó változásból eredő, 2014. évben keletkezett kiadási megtakarításait a  XLII. A  költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 5. Költségvetési befizetések cím 2. Munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggő befizetések alcím 2. Helyi önkormányzati költségvetési szervek jogcímcsoport előirányzata javára kell teljesíteni és elszámolni. (7) A kincstár az (5) és (6) bekezdésben meghatározott befizetési kötelezettséggel érintett helyi önkormányzat számára folyósítandó támogatás havi összegéből a nettó finanszírozás során a) levonja a helyi önkormányzatot terhelő elmaradt összeget, ha az (5) bekezdésben meghatározott befizetési kötelezettség tekintetében az elmaradt összeg két havi hozzájárulási kötelezettség összegével megegyezik, vagy azt meghaladja, b) havonta levonja a (6) bekezdés szerinti esetben az előző havi bérszámfejtés alapján a helyi önkormányzatnál jelentkező kiadási megtakarítás összegét. (8) Ha a  helyi önkormányzatot a  (2)  bekezdés alapján a  nettó finanszírozás keretében megillető adott havi források a (7) bekezdés szerint levonandó összegekre nem nyújtanak fedezetet, a kincstár az Áht. 83. § (3) bekezdése alapján jár el. Ha az önkormányzatnak 2014. december 15-én bármilyen elmaradása van az (5) bekezdés szerinti befizetési kötelezettsége tekintetében, a  kincstár a  meg nem fizetett összegre a  kötelezett fizetési számlájára azonnali beszedési megbízást nyújt be. V. Fejezet A KÖzPONtI ALReNDSzeR ÉS Az ÁLLAMHÁztARtÁSON KÍVÜLI SzeRVezeteK KAPCSOLAtA 16. Az egyházi jogi személyek, a nemzetiségi önkormányzatok és t …