2009. CXXX. törvény a Magyar Köztársaság 2010. költségvetéséről.

2009. CXXX. törvény a Magyar Köztársaság 2010. költségvetéséről. Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továb biak ban: Áht.) 28. §-a alapján a következő törvényt alkotja: ELSŐ FEJEZET A KÖZPONTI ALRENDSZER KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE ÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA 1. § Az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének (a továb biak ban: központi alrendszer) 2010. évi a) bevételi főösszegét 12 662 680,6 millió forintban, b) kiadási főösszegét 13 533 026,8 millió forintban, c) hiányát 870 346,2 millió forintban állapítja meg. 2. § (1) Az 1. §-ban megállapított kiadási és bevételi főösszegeknek, valamint a saját bevétellel nem fedezett kiadásokhoz nyújtott költségvetési támogatási előirányzatoknak fejezetek, címek, alcímek, jogcím-csoportok, jogcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti – a belső és külső tételeket együttesen tartalmazó – részletezését az 1. számú melléklet tartalmazza. (2) A központi alrendszer mérlegét az Országgyűlés a 2. számú mellékletben foglaltak szerint hagyja jóvá. (3) A takarékos állami gazdálkodásról és költségvetési felelősségről szóló 2008. évi LXXV. törvény által megállapított Áht. 2/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti, az államháztartás központi alrendszerének konszolidált költségvetési mérlegét e törvény 2/A. számú melléklete tartalmazza. 3. § Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a központi alrendszer 2010. évi hiányát finanszírozza, a Kincstári Egységes Számla (a továb biak ban: KESZ) folyamatos likviditását biztosítsa, a központi költségvetés adósságát, valamint a Magyar Államkincstár (a továb biak ban: Kincstár) által kezelt követeléseit kezelje. A központi alrendszer előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai és bevételei 4. § Az 1. számú mellékletben meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül a 9. számú mellékletben megállapított esetekben a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól. MÁSODIK FEJEZET A TAKARÉKOS ÁLLAMI GAZDÁLKODÁSRÓL ÉS KÖLTSÉGVETÉSI FELELŐSSÉGRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEIBŐL ADÓDÓ KÖVETELMÉNYEK, MUTATÓK A 2010–2012. ÉVRE 5. § (1) 2011-ben a belső tételek egyenlege: legfeljebb a GDP –18,8 százaléka. (2) 2012-ben az elsődleges egyenlegcél: a GDP 1,6 százaléka. (3) A 2012. évben az államháztartás központi alrendszere elsődleges kiadásainak korrigált főösszege a 2011. évi korrigált főösszeghez viszonyítva reálértéken legfeljebb a GDP növekedés felével emelkedhet. (4) A központi alrendszer külső tételeinek részletezését az Országgyűlés a 10. számú mellékletben foglaltak szerint hagyja jóvá. A törvényt az Országgyűlés a 2009. november 30-ai ülésnapján fogadta el. HARMADIK FEJEZET A KÖZPONTI ALRENDSZER EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETŐLEG FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK A központi alrendszer egyes tartalék-előirányzatai 6. § (1) Céltartalék szolgál a X. Miniszterelnökség fejezet, 20. cím, 2. alcím, 1. Különféle kifizetések jogcím-csoporton a) az Európai Unió intézményeiben foglalkoztatott köztisztviselő és hivatásos állományú nemzeti szakértők külön kormányrendeletben meghatározott kiadásaira, b) a központi államigazgatási szerveknél, továbbá azok területi és helyi szerveinél a diplomás pályakezdő fiatalok munkatapasztalat-szerzése támogatására, c) a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény szerinti munkáltatói kifizetésekre. (2) A többlettámogatás igénylési feltételeit, az igény bejelentésének, megállapításának, a többlettámogatás folyósításának, elszámolásának, a felhasználás ellenőrzésének szabályait az (1) bekezdés a)–b) pontjai tekintetében a Kormány rendeletben állapítja meg, a c) pont vonatkozásában külön törvény ben foglaltak az irányadók. (3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az (1) bekezdés szerinti céltartalék előirányzatból átcsoportosítson a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezet, 5. Központosított előirányzatok cím, 5. számú mellékletben szereplő 7. Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása és 19. Bérpolitikai intézkedések támogatása jogcímekre, amennyiben e jogcímeken rendelkezésre álló előirányzat már felhasználásra került. (4) Az (1) bekezdés szerinti céltartalék terhére támogatható a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak, továbbá az országgyűlési képviselők részére a 2010. évben – jogszabály alapján – járó többlet személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok kifizetése. Az előirányzatok átcsoportosítására a Kormány kap felhatalmazást. (5) Az (1) bekezdés szerinti céltartalék terhére kell biztosítani, illetve javára kell elszámolni a központi költségvetési szervek esetében azt az összeget, amely a tizenharmadik havi illetmény (munkabér), továbbá a különjuttatás és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulék előirányzatok csökkentésével, valamint az illetményekkel összefüggésben számításba vett előirányzat változása miatt keletkezett. Az előirányzatok átcsoportosítására a Kormány kap felhatalmazást. 7. § A 6. § (1) bekezdés szerinti céltartalék szolgál a központi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak munkateljesítményeinek elismerésére. A céltartalékból igényelhető támogatás teljesítményelv-érvényesítésen alapuló szempontjait, feltételeit, a támogatásban részesíthető költségvetési szervek körét a Kormány állapítja meg. Az állam vagyonával kapcsolatos rendelkezések 8. § (1) A 2010. évben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továb biak ban: MNV Zrt.) hitelfelvételre, értékpapír kibocsátására – kivéve a pénzügyminiszter engedélyével történő kötvénykibocsátást – és kezességvállalásra nem jogosult. (2) A 2010. évben a központi költségvetés XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetének terhére történő, 1000,0 millió forint összeget elérő mértékű kötelezettségvállalásokat és a kifizetések ütemezését a pénzügyminiszter az MNV Zrt.-re rábízott vagyon vagyonkezelési tervének keretében hagyja jóvá. (3) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továb biak ban: Vtv.) 28. §-ának (4) bekezdésében meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó érték a 2010. évben 25,0 millió forint. (4) A Vtv. 33. §-ának (2) bekezdésében meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó érték a 2010. évben 25,0 millió forint. (5) A Vtv. 35. §-a (2) bekezdésének i) pontjában meghatározott egyedi bruttó forgalmi érték a 2010. évben 25,0 millió forint. (6) A Vtv. 36. §-ának (3) bekezdésében meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó érték a 2010. évben 1000,0 millió forint. Az 1000,0 millió forint egyedi könyv szerinti bruttó értéket el nem érő vagyontárgy esetén a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács a Vtv. 36. § (3) bekezdése szerint dönt, e döntéseiről az átruházás ingyenessége indokoltságának bemutatásával tájékoztatja a pénzügyminisztert. (7) A Vtv. 36. §-ának (4) bekezdésében meghatározott ingyenesen átruházható vagyontárgyak 2010. évi összesített bruttó forgalmi értéke 1000,0 millió forint lehet. 9. § (1) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 5. Fejezeti tartalék alcímén szereplő kiadási előirányzatból egyedi 1000,0 millió forintot meg nem haladó összeget a pénzügyminiszter, az ezt meghaladó összeget a Kormány átcsoportosíthatja az e fejezetben szereplő kiadási előirányzatokra. A fejezet 1. cím, 1. alcím, 1. Ingatlan értékesítésből származó bevételek jogcím-csoporton szereplő bevételi előirányzat tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén – legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékéig – a pénzügyminiszter megemelheti az átcsoportosítások következtében lecsökkent Fejezeti tartalék kiadási előirányzat összegét. Az így megemelt kiadási előirányzat összege nem haladhatja meg az eredeti előirányzatot. (2) Az MNV Zrt. a pénzügyminiszter elő ze tes engedélyével a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 1. cím, 2. alcím, 3. Osztalékbevételek jogcím-csoporton szereplő bevételi előirányzat tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén – legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült többletbevétel 75%-ának mértékéig – a fejezet 2. cím, 1. alcím, 4. Állami tulajdoni részesedések növekedését eredményező kiadások jogcím-csoporton szereplő kiadási előirányzatot túllépheti. (3) Az MNV Zrt. a pénzügyminiszter elő ze tes engedélyével a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 1. cím, 1. alcím, 1. Ingatlan értékesítésből származó bevételek jogcím-csoporton szereplő bevételi előirányzat tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén – legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékéig – a fejezet alábbi kiadási előirányzatait túllépheti az (1) bekezdésben foglaltak figye lembe véte lével: a) Ingatlan vásárlás (2. cím, 1. alcím, 1. jogcím-csoport), b) Ingatlan-beruházások (2. cím, 1. alcím, 3. jogcím-csoport), c) Életjáradék termőföldért (2. cím, 2. alcím, 1. jogcím-csoport), d) Ingatlanok fenntartásával járó kiadások (2. cím, 2. alcím, 2. jogcím-csoport). (4) A pénzügyminiszter a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 1. Felhalmozási jellegű kiadások alcím és a 2. Hasznosítással kapcsolatos folyó kiadások alcím kiadási előirányzatai között átcsoportosíthat. Az átcsoportosítás mértéke az egyes kiadási előirányzatokat érintően nem haladhatja meg az 1000,0 millió forintot, és nem történhet olyan előirányzat terhére, amelynek teljesülése módosítás nélkül eltérhet az előirányzattól. (5) A pénzügyminiszter és a fejezetet irányító szerv vezetőjének megállapodása alapján a fejezet felhalmozási kiadási előirányzatainak terhére ingatlan-beruházási célra pénzeszközt adhat át a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetbe, amelyet a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet bevételei között önálló alcímen kell elszámolni. Az MNV Zrt. a pénzügyminiszter elő ze tes engedélyével a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 1. alcím, 1. Ingatlan vásárlás jogcím-csoport és 2. cím, 1. alcím, 3. Ingatlan-beruházások jogcím-csoport kiadási előirányzatait túllépheti az ingatlan-beruházási céllal átvett pénzeszközök összegével. (6) A Külügyminisztérium vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú ingatlanok értékesítésének 2010. évben pénzforgalmilag teljesülő bevételéből 2800,0 millió forint felhasználható a XVIII. Külügyminisztérium fejezetben szereplő kiadások fedezetére. Ez az összeg a XVIII. Külügyminisztérium fejezet bevételét képezi. Az ingatlanértékesítés pénzforgalmi teljesítését köve tően a Külügyminisztérium elszámol az ingatlanértékesítésről az MNV Zrt. felé. Az elszámolást köve tően az ingatlan értékesítéséből származó bevételnek a XVIII. Külügyminisztérium fejezetben felhasznált összegét a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben pénzforgalommal nem járó bevételként és kiadásként külön alcímen el kell számolni. 10. § (1) Állami tulajdonú gazdasági társaságoktól 2010. évben elvont osztalék a központi költségvetés központosított bevétele, amelyet a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben kell elszámolni. (2) Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény (a továb biak ban: Üht.) által létrehozott kibocsátási egységek értékesítéséből származó bevételt a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 1. cím, 1. Értékesítési bevételek alcímen, külön jogcím-csoportként kell elszámolni. (3) Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény (a továb biak ban: Éhvt.) alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából befolyó bevételt a XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet bevételeként kell elszámolni. (4) Az Országgyűlés felhatalmazza a környezetvédelmi és vízügyi minisztert, hogy az Éhvt. alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából befolyt bevételnek az Éhvt. 10. §-ának (3)–(4) bekezdésében meghatározott célok szerinti – a Kormány elő ze tes egyetértésével történő – felhasználására nyitott előirányzatot az értékesítésből befolyt teljes bevétellel megnövelje. (5) Az Üht. által létrehozott kibocsátási egységek értékesítéséből 2010. évben várható költségvetési bevétel Kormány által meghatározott hányada üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével kapcsolatos intézkedésekre felhasználható. 11. § (1) A pénzügyminiszter – a Kormány elő ze tes jóváhagyásával, a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának fenntartása érdekében – a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező hitelintézetben a Magyar Állam nevében és javára részesedést és egyéb befolyást szerezhet. (2) Az (1) bekezdés szerinti részesedés és egyéb befolyás megszerzésére irányuló kifizetést a pénzügyminiszter 2010. december 31-ig teljesíthet, legfeljebb a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény 8/A. § (2) bekezdésében meghatározott összeg 2009. december 31-ig fel nem használt részének mértékéig. (3) A (2) bekezdés szerinti kifizetést a 2010. évben a központi költségvetés XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet felhalmozási jellegű kiadásai között kell önálló jogcím-csoporton elszámolni. E kiadás összegével a fejezet tervezett kiadása 2010. évben túlléphető. 12. § (1) A helyi önkormányzatok, települési és területi kisebbségi önkormányzatok tekintetében az Áht. 108. §-ának (1) bekezdésében szabályozott versenytárgyalás alkalmazása kötelező, amennyiben az érintett vagyontárgy forgalmi értéke a 25,0 millió forintot meghaladja. A helyi önkormányzat rendeletében, valamint a települési és területi kisebbségi önkormányzat határozatában ennél kisebb értékhatárt is meghatározhat. (2) Az Áht. 108. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alkalmazása során a kisösszegű követelés értékhatára 100 000 forint. 13. § (1) A 2010. év során a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (a továb biak ban: NIF Zrt.) és a MÁV Start Zrt. az Áht. 100/E. §-ának (1) bekezdésében meghatározott egyes pénzügyi műveletek végzésére 5000,0 millió forint összeghatár alatt a pénzügyminiszter és a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter együttes jóváhagyásával, 5000,0 millió forint összeghatár felett a Kormány jóváhagyásával jogosult. (2) A Magyar Állam által kibocsátott értékpapírok adásvételére és a 69. § szerinti hitelnyújtásra az (1) bekezdésben foglalt korlátozás nem vonatkozik. (3) Az (1) bekezdésben szereplő gazdasági társaságok adósságállománya – ide nem értve a 69. § szerint kapott hitelt – csak a Kormány jóváhagyásával haladhatja meg az 5000,0 millió forintot. (4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti korlátozások mindaddig vonatkoznak e gazdasági társaságokra, amíg – közvetlen vagy közvetett – többségi állami tulajdonban vannak. A központi költségvetési szervekkel és a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos rendelkezések 14. § (1) A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal 1416,8 millió forintot, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal 364,1 millió forintot, a Nemzeti Közlekedési Hatóság 5941,7 millió forintot köteles 2010. évben befizetni a bevételeiből a pénzügyminiszter által jóváhagyott ütemezési terv szerint a központi költségvetés részére, melyek esedékessége az első három negyedév vonatkozásában a negyedévet követő hó 20. napja, a negyedik negyedévben december 10-e. (2) A Nemzeti Hírközlési Hatóság 8628,9 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés javára – beleértve a frekvenciahasználati díjakból származó bevételeket is –, február 20-tól július 20-ig havonta 600,0 millió forintot, valamint augusztus 20-tól december 10-ig havonta 838,0 millió forintot, továbbá december 20-ig 838,9 millió forintot. (3) A Magyar Energia Hivatal 1072,1 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra. (4) A Magyar Szabadalmi Hivatal 279,8 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra. (5) A földhivatalok 3745,6 millió forintot kötelesek befizetni a bevételeikből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra. (6) Ha a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter, valamint a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter irányítása alá tartozó, az (1) bekezdésben felsorolt költségvetési szervek a befizetési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a hiányzó összegre fejezeti tartalékot kell képezni és a befizetést legkésőbb 2010. december 20-ig teljesíteni kell. 15. § (1) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továb biak ban: Ftv.) 129. §-ának (3) bekezdése szerint 2010. január 1-jétől az egy főre megállapított hallgatói normatíva 119 000 Ft/év, a doktori képzésben részt vevők egy főre megállapított támogatási normatívája 1 116 000 Ft/év, a köztársasági ösztöndíjban részesülők normatívája 340 000 Ft/év, a kollégiumi-diákotthoni elhelyezés normatívája 116 500 Ft/év, a lakhatási támogatás normatívája 60 000 Ft/év, a tankönyv- és jegyzettámogatás, valamint a sport- és kulturális tevékenység normatívája 11 900 Ft/év. (2) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 44. §-ának (1) bekezdése szerinti, a Rendvédelmi Főiskola nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 308 000 Ft/fő/év. (3) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továb biak ban: Kjt.). 79/E. §-a alapján az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának garantált illetménye 2010. január 1-jétől 437 300 forint. (4) A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 10/A. §-ában meghatározott Széchenyi István Ösztöndíj havi összege egyetemi docens (tudományos főmunkatárs) esetében a (3) bekezdésben megállapított összeg 30%-a, főiskolai tanár esetében a (3) bekezdésben megállapított összeg 25%-a, a Békésy György Posztdoktori Ösztöndíj havi összege oktató, illetve kutató esetében a (3) bekezdésben meghatározott összeg 20%-a, nem oktató esetében a (3) bekezdésben megállapított összeg 70%-a. (5) A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj havi összege 124 500 forint. (6) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények részére – a nemzetvédelmi és katonai képzési területhez nem tartozó szakokon – az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók után az (1) bekezdésben megállapított hallgatói normatíva, a köztársasági ösztöndíjban részesülők normatívája, a diákotthoni elhelyezés normatívája, a lakhatási támogatás normatívája, a tankönyv- és jegyzettámogatás, valamint a sport- és kulturális tevékenység normatívája, továbbá a szak képzési normatívája a XX. Oktatási és Kulturális Minisztérium fejezet költségvetésében biztosított. 16. § (1) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményeket az általuk ellátott közoktatási feladatokra a 3. számú melléklet 15., 16.1–16.5., 17. pontjában, az 5. számú melléklet 5., 11–14. és 17–18. pontjában, továbbá a 8. számú melléklet I. részének 1. pontjában megállapított, a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásaival és támogatásaival azonos jogcímeken és feltételek mellett normatív hozzájárulás és támogatás illeti meg. (2) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények gyakorló intézményei esetén a 3. számú melléklet 15., 16.1–16.5. pontja szerinti jogcímek tekintetében a normatív hozzájárulások kétszerese jár. (3) A (2) bekezdésben meghatározott támogatás igénybevételének feltétele, hogy a gyakorló intézményekben a tanterv közismereti tantárgyainak és az ahhoz kapcsolódó tanórán kívüli iskolai tevékenységnek, valamint az óvodai nevelési, a készség- és képességfejlesztési, továbbá az egységes óvoda-bölcsőde intézményi keretei között bölcsődei ellátásban részesülők gondozás-fejlesztési és tanórán kívüli iskolai tevékenységeknek legalább 70%-ában a hallgatók gyakorlati felkészítése történjék, továbbá az intézményi tanítási, illetve az óvodai foglalkozási időkeret 25%-át gyakorló iskolai, óvodai feladatokra fordítsák. Amennyiben a feladatok számosságának és az éves időkeretnek az előzőekben meghatározott százalékos mértékét nem éri el a feladatellátás, az igénybevétel jogosultságát ennek meg fele lően arányosan kell megállapítani. (4) Az (1)–(2) bekezdés szerinti központi költségvetési szerv a létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján az intézményi költségvetésben meglévő és az (1) bekezdésben meghatározott normatíva alapján járó támogatás különbözetét az irányító szervtől igényelheti. (5) Az (1) bekezdésben meghatározott központi költségvetési szerv a tényleges, a tanügyi okmányok alapján dokumentált feladatmutatók szerint jogosult a normatív hozzájárulás és támogatás igénybevételére. (6) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott közoktatási célú normatív hozzájárulások és támogatás elszámolása a központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény elszámoltatása szerint, annak részeként történik. 17. § (1) Az 1. számú mellékletben a Központosított bevételek címen szereplő előirányzatok a központi költségvetés központosított bevételeit képezik. (2) A központosított bevételi előirányzatok beszedéséért – ha törvény másként nem rendelkezik – az adott fejezetet irányító szerv vezetője tartozik felelősséggel. (3) A XI. Önkormányzati Minisztérium fejezet, 12. cím, 26–27. alcímhez tartozó jogcím-csoportok, jogcímek költségvetési támogatási előirányzatai tartalmazzák a sportról szóló 2004. évi I. törvény 56. §-ának (2) bekezdése szerinti bevételeket. (4) A XV. Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 4. alcím, 2. Építésügyi célelőirányzat jogcím-csoport terhére a bevételek mértékéig lehet kötelezettséget vállalni. Az elkülönített állami pénzalapok költségvetésével összefüggő rendelkezések 18. § (1) Az Országgyűlés az elkülönített állami pénzalapok (a továb biak ban: pénzalapok) költségvetését – bevételeit és kiadásait – alaponként, jogcímenként az 1. számú melléklet szerint állapítja meg. (2) A Munkaerőpiaci Alap a központi költségvetésbe 8000,0 millió forintot ad át a rendelkezésre állási támogatásban részesülők közcélú foglalkoztatásához, a munkabért terhelő járulékokra. (3) A Társadalmi megújulás Operatív Program hazai társfinanszírozása céljára a Munkaerőpiaci Alap összesen 7208,4 millió forintot ad át, az 1. számú melléklet szerint. (4) A Munkaerőpiaci Alap likviditási tartalékát a 2010. év végére 18 400,0 millió forinttal kell feltölteni. 19. § (1) A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény (továb biak ban Atv.) 7. §-ában meghatározott – a központi költségvetési támogatás éves mértékére vonatkozó – rendelkezés 2010-ben nem alkalmazható. (2) Az Atv. 8. §-ának (7) bekezdésében szereplő számítási mód 2010-ben nem alkalmazható. (3) A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kezelésével kapcsolatos költségek 2010. évi kiadási előirányzata 2219,0 millió forint. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival összefüggő rendelkezések A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése 20. § (1) Az Országgyűlés a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továb biak ban: Ny. Alap) 2010. évi a) bevételi főösszegét 2 934 401,0 millió forintban, b) kiadási főösszegét 2 934 401,0 millió forintban, c) egyenlegét nulla forintban állapítja meg. (2) Az (1) bekezdésben megállapított bevételi és kiadási főösszegek részletezését, valamint a nyugdíjbiztosítási költségvetési szervek saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott támogatást az 1. számú melléklet tartalmazza. Az Egészségbiztosítási Alap költségvetése 21. § (1) Az Országgyűlés az Egészségbiztosítási Alap (a továb biak ban: E. Alap) 2010. évi a) bevételi főösszegét 1 376 095,0 millió forintban, b) kiadási főösszegét 1 445 503,3 millió forintban, c) hiányát 69 408,3 millió forintban állapítja meg. (2) Az (1) bekezdésben megállapított bevételi és kiadási főösszegek részletezését, valamint az egészségbiztosítási költségvetési szervek saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott támogatást az 1. számú melléklet tartalmazza. A Kormány, az egészségügyi miniszter, a szociális és munkaügyi miniszter, a pénzügyminiszter és az Alapok kezelőinek különleges jogosítványai, és egyes előirányzatainak felhasználásával kapcsolatos rendelkezések 22. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoport, a 4. Gyógyszertámogatás jogcím-csoport és az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcím-csoport között átcsoportosítást hajtson végre. (2) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoport 1–18. jogcímei előirányzatainak megemelésére. (3) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcím-csoport, 4. Gyógyszertámogatás céltartalék jogcím előirányzatának megemelésére, valamint az előirányzat 4. Gyógyszertámogatás jogcím-csoport jogcímeire történő átcsoportosítására. (4) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoport 21. Gyógyító-megelőző ellátás céltartalék jogcím előirányzatának a 18. Összevont szakellátás jogcímre történő átcsoportosítására. 23. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoporton belül az 1–18. jogcímek között, az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcím-csoporton belül a jogcímek között, valamint a 4. Gyógyszertámogatás jogcím-csoport 1. és 2. jogcímei között az egészségügyi miniszter a pénzügyminiszter egyetértésével átcsoportosíthat. (2) Az Országgyűlés felhatalmazza a szociális és munkaügyi minisztert, hogy engedélyezze a nyugellátásban részesülő személyek évközi nyugellátás-emelése, valamint a nyugdíjak korrekciós célú emeléséről szóló 2005. évi CLXXIII. törvény szerinti emelés végrehajtásával összefüggésben a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. alcím, valamint 2. alcím, 1. előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások, 2. Munkaadókat terhelő járulékok, 3. Dologi kiadások kiemelt előirányzat kiadási előirányzatai tételes elszámolás alapján történő túlteljesülését. (3) Az Országgyűlés felhatalmazza a) a szociális és munkaügyi minisztert, hogy az Ny. Alap kezelőjének javaslatára a 28. § (1) bekezdésében, b) az egészségügyi minisztert, hogy az E. Alap kezelőjének javaslatára a 28. § (2) bekezdésében a pénzbeli ellátások körében meghatározott méltányossági keretösszegek között átcsoportosítson. (4) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi minisztert, hogy engedélyezze a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások és 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzat kiadási előirányzatai elszámolás alapján történő együttes túllépését a) a baleseti és egyéb kártérítési megtérítések (1. cím, 7. alcím, 2. jogcím-csoport) előirányzat túlteljesülése esetén a többletbevétel 5%-ával, legfeljebb 300,0 millió forinttal, b) a kifizetések visszatérítése és egyéb bevételek – a felügyeleti bírság, a gyógyászati segédeszköz ismertetést végző személyek utáni befizetések, továbbá reklámozásával kapcsolatos bírság kivételével – (1. cím, 7. alcím, 3. jogcím-csoport) címen befolyt bevételek 5%-ával, legfeljebb 150,0 millió forinttal, c) az egészségbiztosítás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások nyújtására kötött finanszírozási szerződések teljesítésének ellenőrzése alapján az 1. cím, 7. alcím, 11. jogcím-csoport, 2. Egészségügyi szolgáltatók egyéb visszafizetése jogcímen befolyt bevételek 2%-ával, legfeljebb 70,0 millió forinttal. (5) A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap és a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezetnél a fejezetet irányító szerv hatáskörében eljáró szociális és munkaügyi miniszter, illetve egészségügyi miniszter tervezési, az e törvény ben említettek kivételével az előirányzat-módosítási, valamint az előirányzat-felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettségét és jogát a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnél az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója, a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezetnél az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továb biak ban: OEP) főigazgatója gyakorolja. 24. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi minisztert, hogy a pénzügyminiszter egyetértésével a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 7. alcím, 7. jogcím-csoport, 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcím előirányzaton elszámolt bevételek mértékéig a gyógyszertámogatás céltartalékot a 2. cím, 3. alcím, 4. Gyógyszertámogatás jogcím-csoport jogcímeire átcsoportosítsa. (2) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi minisztert, hogy a pénzügyminiszter egyetértésével a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcím-csoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzatát év közben megemelje az 1. cím, 7. alcím, 7. jogcím-csoport, 1. Szerződés szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések jogcím, 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcím bevételi előirányzatán felül jelentkező többlet összegével. (3) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi minisztert, hogy a pénzügyminiszter egyetértésével megemelje a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, a) 4. jogcím-csoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzatát a gyógyszertámogatással b) 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcím-csoport jogcímei előirányzatát a gyógyászati segédeszköz támogatással kapcsolatos ellenőrzésekből eredő – az 1. cím, 7. alcím, 11. jogcím-csoport, 1. jogcím előirányzaton befolyt – bevételek összegével. 25. § A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcímen belül az időarányoshoz viszonyított évközi előirányzat-túllépést az 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoport, a 4. Gyógyszertámogatás jogcím-csoport, továbbá az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcím-csoport esetében a pénzügyminiszter engedélyezheti. 26. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoport tartalmazza az E. Alapból finanszírozott egészségügyi ellátások szerződésben foglalt feladataira tárgyévben folyósítandó összeget. (2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoport 18. Összevont szakellátás jogcímen belül az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. CXXXII. törvény és végrehajtási rendelete szerinti járóbeteg-szakellátási többletkapacitás-befogadások várható éves teljesítményének finanszírozási összege 200,0 millió forint, továbbá 200,0 millió forint a fekvőbeteg-szakellátási többletkapacitás befogadások várható éves teljesítményének finanszírozási összege. (3) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoport 21. Gyógyító-megelőző ellátás céltartalék jogcím az évközben felmerülő rendkívüli kiadások fedezetéül szolgál. (4) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcím-csoport tartalmazza az OEP által a járóbeteg-szakellátás részére beszerzett gyógyászati segédeszközök kiadásait is. (5) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcím-csoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzata tartalmazza a 1200,0 millió forint finanszírozási előlegre fordítható összeget. 27. § Az OEP az E. Alap gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoportból finanszírozott aktív fekvőbeteg és járóbeteg szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók részére 2010. január hónapban kifizeti a 2009. novemberi teljesítmények után járó finanszírozás összegét a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím, 3. alcím, 1. jogcím-csoport, 18. Összevont szakellátás jogcím előirányzat terhére. 28. § (1) A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnél a 2. cím, 1. Nyugellátások alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugellátásra 200,0 millió forint, méltányossági alapú nyugdíjemelésre 700,0 millió forint, egyszeri segélyre 500,0 millió forint használható fel. (2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 2. Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén táppénz megállapítására 170,0 millió forint, terhességi-gyermekágyi segély megállapítására 10,0 millió forint, gyermekgondozási díj megállapítására 27,0 millió forint, a 3. Természetbeni ellátások alcímen belül az adott előirányzat terhére, különös méltánylást érdemlő körülmények esetén gyógyító-megelőző ellátásra 39,2 millió forint, gyógyászati segédeszköz támogatásra 1000,0 millió forint használható fel. 29. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 4. alcím, 4. jogcím-csoport, 3. Egyéb kiadások jogcím előirányzata – az egészségbiztosítás hatósági felügyeletéről szóló 2006. évi CXVI. törvény 20. §-a (2) bekezdésének a) pontjában foglaltak alapján – tartalmazza az Egészségbiztosítási Felügyeletet megillető felügyeleti díjat. (2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 4. alcím, 4. jogcím-csoport, 6. GYED-ben részesülők utáni nyugdíjbiztosítási járulék címen az Ny. Alapnak átadott pénzeszköz jogcím előirányzatból az OEP havonta utalást teljesít az Ny. Alap részére az éves előirányzat havi időarányos mértékének meg fele lően a tárgyhó 15. napjáig. Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre 30. § (1) Az Országgyűlés a következő címek, alcímek, jogcím-csoportok, jogcímek, előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok tekintetében magának tartja fenn a jogot az előirányzatok év közbeni megváltoztatására: a) a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 6. cím), b) a pártok támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 7. cím), c) a pártalapítványok támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 8. cím), d) az országos kisebbségi önkormányzatok támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 16. és 17. cím). (2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az I–VI., a VIII., a XXX. és a XXXIII. fejezetek kiadási és bevételi előirányzatai főösszegének, valamint a XX. Oktatási és Kulturális Minisztérium fejezet, 11. cím, 39. Egyházi célú központi költségvetési hozzájárulások alcím előirányzatai csökkentésére, kivéve az Áht. 46. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat, valamint ha a fejezetek között a fejezetet irányító szervek vezetői kezdeményeznek előirányzat-átcsoportosítást. A Kormány, a pénzügyminiszter és a fejezetet irányító szervek vezetőinek különleges jogosítványai 31. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezeten belül új előirányzatot hozzon létre fejezeten belüli és más fejezettől történő átcsoportosítással, melyről a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvény ben be kell számolnia. (2) A 6. § (1) bekezdése és a 7. § szerinti előirányzat fejezetekre, címekre, alcímekre, jogcím-csoportokra, jogcímekre, előirányzat-csoportokra, kiemelt előirányzatokra – felmérés alapján – történő átcsoportosítására a pénzügyminiszter kap felhatalmazást. (3) Az önkormányzati miniszter a pénzügyminiszterrel és a támogatás jellege szerint ille té kes miniszterrel egyetértésben a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok (IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezet, 5. cím) 5. számú mellékletben szereplő támogatási jogcímei között a 7. és 9. jogcím kivételével, a helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások (IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezet, 6. cím) 6. számú mellékletben szereplő támogatási jogcímei között, továbbá a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezet, 5. és 6. cím, valamint a 11. cím között az 5. számú mellékletben szereplő 7. és 9. jogcím kivételével – a felhasználási igény figye lembe véte lével – átcsoportosításokat hajthat végre. Ha az átcsoportosítás a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezet, 5. címről a 6. címre történik, úgy az átcsoportosítás ez utóbbi címre a 6. számú melléklet 1., 3., 2. támogatási jogcím sorrendjében történik. (4) Az Országgyűlés felhatalmazza a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert, hogy a pénzügyminiszter elő ze tes egyetértésével a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet a) 1–9. címek és alcímeik kiemelt előirányzatai között, illetve b) a 10. cím, 2. Egyéb fejezeti kezelésű előirányzatok alcím, a 10. cím, 5. Nemzeti támogatások alcím, 3–8. jogcím-csoport, a 10. cím, 7. Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások alcím, valamint a 10. cím, 13. EU tagságból eredő feladatok alcím között és az alcímeken belül átcsoportosítást hajtson végre. (5) Az Országgyűlés felhatalmazza a honvédelmi minisztert, hogy a pénzügyminiszter elő ze tes egyetértésével a védelmi tevékenység, a NATO felé vállalt haderő-fejlesztési célkitűzések, valamint az előre nem tervezett nemzetközi feladatok végrehajtása céljából a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet címei, alcímei között – beleértve címen belül a kiemelt előirányzatokat is – indokolt esetben átcsoportosítást hajtson végre. (6) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 24. cím, 4. Pénzügyigazgatás korszerűsítése alcím előirányzata terhére a feladatmegosztásnak meg fele lően fejezetek közötti átcsoportosítást hajtson végre. (7) Az Országgyűlés felhatalmazza a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert, hogy a X. Miniszterelnökség fejezet, 13. K–600 hírrendszer működtetése cím előirányzata terhére a feladatmegosztásnak meg fele lően fejezetek közötti átcsoportosítást hajtson végre. (8) Az Országgyűlés felhatalmazza a nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztert, hogy a XV. Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 4. alcím, 3. jogcím-csoport, 2. Vásárhelyi Terv továbbfejlesztése jogcím előirányzatát – az érintett regionális fejlesztési tanáccsal egyeztetve – a 25. cím, 4. alcím, 3. jogcím-csoport, 1. Központi fejlesztési feladatok jogcím javára átcsoportosítsa. (9) Az Országgyűlés felhatalmazza az önkormányzati minisztert, hogy – a pénzügyminiszter elő ze tes egyetértésével – a XI. Önkormányzati Minisztérium fejezet, 12. cím, 26. alcím, 8. Kiemelt nemzetközi sportesemények támogatása jogcím-csoport, és a 12. cím, 27. alcím, 10. Sportlétesítmények PPP konstrukcióban történő fejlesztése jogcím-csoport között, valamint e két jogcím-csoportból a 12. cím, 26. alcím, 1. Utánpótlás-nevelési feladatok jogcím-csoportra átcsoportosítást hajtson végre. (10) Az Országgyűlés felhatalmazza az oktatási és kulturális minisztert, hogy – a pénzügyminiszter elő ze tes egyetértésével – a XX. Oktatási és Kulturális Minisztérium fejezet, 11. cím, 2. alcím, 7. Hallgatói létszám képzési többlete (állami felsőoktatás) jogcím-csoport, a 11. cím, 2. alcím, 10. Hallgatói létszám képzési többlete (egyházi világi képzés) jogcím-csoport, valamint a 11. cím, 2. alcím, 11. Hallgatói létszám képzési többlete (alapítványi felsőoktatás) jogcím-csoport előirányzatokat egymás között – a szükséglet szerinti mértékben – átcsoportosítsa. (11) Az Országgyűlés felhatalmazza az oktatási és kulturális minisztert a XX. Oktatási és Kulturális Minisztérium fejezet, 11. cím, 1. alcím, 3. Felsőoktatási fejlesztési program jogcím-csoport jogcímei közötti előirányzatok átcsoportosítására, figye lembe véve a beruházások meg valósulását. (12) Az Országgyűlés felhatalmazza az oktatási és kulturális minisztert a XX. Oktatási és Kulturális Minisztérium fejezet, 11. cím, 14. alcím, 1. Hozzájárulás az oktatási-kutatási infrastruktúra bérleti díjához, 2. Hozzájárulás a meglévő kollégiumi rekonstrukciók bérleti díjához, 3. Hozzájárulás az új diákotthoni férőhelyek bérleti díjához jogcím-csoportok előirányzatainak egymás közötti átcsoportosítására, figye lembe véve a meg valósuláshoz kapcsolódó jogosultságot. (13) Az Országgyűlés felhatalmazza a nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztert és a közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztert, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben a XV. Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 1. Beruházás ösztönzési célelőirányzat jogcím-csoportból olyan esetekben, amikor a támogatott nem az eljárási rend szerinti pénzbeli támogatást kívánja igénybe venni, a XVII. Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium fejezet, 12. cím, 5. alcím, 2. Útpénztár jogcím-csoport előirányzat javára a beruházások ösztönzése érdekében, állami közúti infrastrukturális létesítmények megépítése céljából legfeljebb a Kormány döntésében foglalt támogatással egyező mértékű forrást átcsoportosítsa. (14) Az Országgyűlés felhatalmazza a külügyminisztert, hogy – a pénzügyminiszter elő ze tes egyetértésével – átcsoportosítást hajtson végre a XVIII. Külügyminisztérium fejezet, 5. cím, 9. alcím, 1. Államfői Protokoll kiadásai jogcím-csoport és az 5. cím, 9. alcím, 2. Kormányfői Protokoll jogcím-csoport előirányzatai között. (15) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a személyi juttatások arányosítása céljából a Miniszterelnöki Hivatal igazgatás és a minisztériumok igazgatása címeken jóváhagyott személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatain fejezetek közötti átcsoportosítást hajtson végre. (16) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a költségvetési és gazdasági folyamatok függvényében döntsön a stabilitási tartalék előirányzatának (X. Miniszterelnökség fejezet, 20. cím, 3. alcím) felhasználásáról. (17) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert a XLI. Központi költségvetés kamatelszámolásai, tőkevisszatérülései, az adósság- és követeléskezelés költségei fejezet 5. Kamat kockázati tartalék cím előirányzat felhasználására. (18) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a XXVI. Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezet, 16. cím, 92. alcím Hozzájárulás a lakossági energiaköltségekhez előirányzat terhére a távhőt felhasználó lakóépületeknél és lakásoknál a távhőfogyasztás szabályozhatóvá és mérhetővé tétele céljából fejezetek között átcsoportosítson. 32. § (1) A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 5. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzata legfeljebb 14 002,6 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzata legfeljebb 3780,7 millió forinttal túlléphető a pénzügyminiszter által meghatározott feltételek teljesítése esetén, és ha a XLII. A központi költségvetés fő bevételei fejezet, 2. cím, 1. Általános forgalmi adó alcím előirányzata, a 3. cím, 1. Személyi jövedelemadó alcím előirányzata, a 3. cím, 4. Lakossági illetékek alcím előirányzata, a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 1. Munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék alcím előirányzata, a 2. alcím, 1. Biztosított által fizetett nyugdíjjárulék jogcím-csoport előirányzata, a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 1. Munkáltatói egészségbiztosítási járulék alcím előirányzata, a 2. Biztosítotti egészségbiztosítási járulék alcím előirányzata együttesen legalább 101,0%-ban teljesül. (2) A pénzügyminiszter negyedévente engedélyezhet előleg-kifizetést az (1) bekezdés szerinti személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatok terhére, amennyiben az általa meghatározott feltételek és az (1) bekezdésben megjelölt előirányzatoknak a pénzügyminiszter által meghatározott negyedéves bevételi tervei teljesülnek. Az év közben fizethető előleg összege nem haladhatja meg a negyedéves bevételi terven felül teljesülő előirányzatok összegét. (3) Amennyiben a tárgyév december 28-ig az (1) bekezdésben meghatározott bevételi előirányzat teljesül, az (1) bekezdés szerinti személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatának legfeljebb az év közben kifizetett előleg összegével csökkentett részét lehet az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továb biak ban: APEH) rendelkezésére bocsátani. A személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok összege az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülésének arányában fizethető. (4) Amennyiben június 30-ig az (1) bekezdésben meghatározott bevételi terv 50,0%-ot meghaladó mértékben teljesül, a pénzügyminiszter a bevételi többlet legfeljebb 20,0%-ának mértékéig a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 5. Adóés Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal cím, 2. Felhalmozási költségvetés előirányzat-csoport kiemelt előirányzatain túllépést engedélyezhet. 33. § (1) A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 6. Vám- és Pénzügyőrség cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzata legfeljebb 4902,8 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzata legfeljebb 1323,8 millió forinttal túlléphető, a pénzügyminiszter által meghatározott feltételek teljesülése esetén, és ha a XLII. A központi költségvetés fő bevételei fejezet, 2. cím, 2. Jövedéki adó alcím, 3. Regisztrációs adó alcím és a 7. cím, 2. Vámbeszedési költség megtérítése alcím előirányzatai együttesen legalább 101,0%-ban teljesülnek. (2) A pénzügyminiszter negyedévente engedélyezhet előleg-kifizetést az (1) bekezdés szerinti személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatok terhére, amennyiben az általa meghatározott feltételek és az (1) bekezdésben megjelölt előirányzatoknak a pénzügyminiszter által meghatározott negyedéves bevételi tervei teljesülnek. Az év közben fizethető előleg összege nem haladhatja meg a negyedéves bevételi terven felül teljesülő előirányzatok összegét. (3) Amennyiben tárgyév december 28-ig az (1) bekezdésben meghatározott bevételi előirányzat teljesül, az (1) bekezdés szerinti személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatoknak legfeljebb az év közben kifizetett előleg összegével csökkentett részét lehet a Vám- és Pénzügyőrség rendelkezésére bocsátani. A személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok összege az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülésének arányában fizethető. (4) Amennyiben június 30-ig az (1) bekezdésben meghatározott bevételi terv 50,0%-ot meghaladó mértékben teljesül, a pénzügyminiszter a bevételi többlet legfeljebb 20,0%-ának mértékéig a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 6. Vámés Pénzügyőrség, 2. Felhalmozási költségvetés előirányzat-csoport kiemelt előirányzatain túllépést engedélyezhet. (5) A pénzügyminiszter a környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel egyetértésben a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 6. Vám- és Pénzügyőrség cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 3. Dologi kiadások kiemelt előirányzatán túllépést engedélyezhet, amennyiben a XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet, 12. cím, 3. Termékdíjak alcím, 1–10. jogcím-csoport előirányzatának teljesülése november 30-ig eléri az éves előirányzat 89,0%-át. A túllépés mértéke nem haladhatja meg a 89,0%-on felüli bevételi többlet 20,0%-át. 34. § (1) A XXVI. Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezet, 4. Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzata legfeljebb 250,0 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzata legfeljebb 67,5 millió forinttal túlléphető, a szociális és munkaügyi miniszter által meghatározott feltételek teljesülése esetén, a pénzügyminiszter egyetértésével, ha a 32. § (1) bekezdésében meghatározott bevételi előirányzatokra vonatkozó feltétel teljesül. (2) A szociális és munkaügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben negyedévente engedélyezhet előleg-kifizetést az (1) bekezdés szerinti személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatok terhére, amennyiben a szociális és munkaügyi miniszter által meghatározott feltételek és a 32. § (1) bekezdésben megjelölt előirányzatoknak a pénzügyminiszter által meghatározott negyedéves bevételi tervei teljesülnek. Az év közben fizethető előleg összege nem haladhatja meg a negyedéves bevételi terven felül teljesülő előirányzatok összegét. (3) Amennyiben a tárgyév december 28-ig a 32. § (1) bekezdésben meghatározott bevételi előirányzatok teljesülnek, az (1) bekezdés szerinti személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatának legfeljebb az év közben kifizetett előleg összegével csökkentett részét lehet az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség rendelkezésére bocsátani. A személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok összege a 32. § (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülésének arányában fizethető. (4) A XXVI. Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezet, 11. Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport kiemelt előirányzatai összesen legfeljebb 390,0 millió forinttal túlléphetők a szociális és munkaügyi miniszter által meghatározott teljesítménykövetelmények teljesülése esetén a pénzügyminiszter egyetértésével. (5) A szociális és munkaügyi miniszter negyedévente engedélyezhet előleg-kifizetést a (4) bekezdés szerinti előirányzatok terhére a pénzügyminiszter egyetértésével, ha a teljesítménykövetelmények időarányos teljesítése meghaladja a tervezettet. (6) A tárgyév december 28-ig a (4) bekezdésben meghatározott összegnek legfeljebb az év közben kifizetett előleggel csökkentett részét lehet a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság rendelkezésére bocsátani. 35. § (1) A XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet, 6. Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági szervek cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzata legfeljebb 300,0 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzata legfeljebb 81,0 millió forinttal túlléphető a környezetvédelmi és vízügyi miniszter által meghatározott feltételek teljesítése esetén a pénzügyminiszterrel egyetértésben, és ha a XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet, 12. cím, 3. Termékdíjak alcím 1–9. jogcím-csoport és 12. cím, 5. Vízkészletjárulék alcím előirányzata együttesen legalább 101%-ban teljesül. (2) Amennyiben a tárgyév november 30-áig az (1) bekezdésben meghatározott bevételi előirányzatok időarányosan teljesülnek, az (1) bekezdés szerinti személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatot lehet a területi szervek rendelkezésére bocsátani. NEGYEDIK FEJEZET A KÖZPONTI ALRENDSZEREN BELÜLI ELSZÁMOLÁSOK, KAPCSOLATOK Az elkülönített állami pénzalapok kapcsolatai 36. § A pénzalapok – a bevételek befolyása és a kiadások teljesítése időbeni ütemének eltérése esetén – a finanszírozási igényeik teljesítéséhez legfeljebb három hónapra, de a következő évre át nem húzódóan igénybe vehetik a KESZ-t. A KESZ igénybevételét a pénzügyminiszter engedélyezheti. Az engedélyre vonatkozó kérelmet a finanszírozási igény felmerülése előtt legalább 30 nappal kell benyújtani. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kapcsolatai 37. § (1) Az Ny. Alapot és az E. Alapot terhelő ellátások, valamint az Ny. Alapot és az E. Alapot nem terhelő, az alapkezelők által folyósított ellátások folyamatos teljesítése érdekében a bevételek és a kiadások időbeli eltéréséből adódó átmeneti pénzügyi hiányok fedezetére a központi költségvetés a Kincstár útján kamatmentes hitelt nyújt. (2) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról tervezett hitel-igénybevételről – jogszabályban meghatározottak szerint – finanszírozási tervet kell készíteni, amely indokolt esetben módosítható. (3) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt az Ny. Alap és az E. Alap a befolyó bevételeikből és az alapot nem terhelő ellátások megtérítéseiből soron kívül törlesztik. 38. § (1) A Kincstár az E. Alap részére a XXVI. Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezet, 21. cím, 3. alcím, 1. Közgyógyellátás jogcím-csoport előirányzatából a folyósító szerv által benyújtott és a pénzügyminiszter által jóváhagyott finanszírozási terv alapján finanszírozást teljesít. (2) Az Ny. Alap részére a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 26. cím, 1. alcím a) 1. Magánnyugdíjpénztári tagdíjfizetés miatti járulékkiesés pótlására jogcím-csoport szerinti támogatás átutalása aa) január–november hónapokban a tárgyhó 10. napjáig az éves előirányzat havi időarányos összegével, ab) december hónapban az aa) pont szerinti átutalások összegének és a várható éves magánnyugdíjpénztári tagdíjbefizetés különbözetének összegével, legfeljebb az előirányzat mértékéig a tárgyhó utolsó kincstári napján, b) 2. A Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásainak támogatása jogcím-csoport szerinti támogatás átutalása ba) január–november hónapokban a tárgyhó 10. napjáig az éves előirányzat havi időarányos összegével, bb) december hónapban a ba) pontban teljesített összegeket is figye lembe véve a tényleges éves bevételek és kiadások függvényében, legfeljebb az előirányzat mértékéig a tárgyhavi utolsó bevétel beérkezése és az utolsó ellátás kifizetése után történik. (3) Amennyiben az Ny. Alap tárgyévi utolsó bevételének beérkezése és az utolsó ellátásának kifizetése után az Ny. Alap pénzforgalmi egyenlege többletet mutat, akkor a Kincstár intézkedik a többlet összegének a központi költségvetés részére történő visszautalásáról, amely a (2) bekezdés b) pontja szerinti támogatást csökkenti. (4) A X. Miniszterelnökség fejezet, a XI. Önkormányzati Minisztérium fejezet, a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, a XIV. Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium fejezet és a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továb biak ban: Tbj.) 18. §-ának (3) bekezdése alapján – a rendvédelmi szervek és a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjai kedvezményes nyugellátásainak kiadásaihoz hozzájárulás jogcímen – havonta átutalást teljesít az Ny. Alap részére az éves előirányzat havi időarányos mértékének meg fele lően, a tárgyhó 10. napjáig. 39. § A Kincstár az Ny. Alap részére az Ny. Alapba korkedvezmény-biztosítási járulék címen havonta befolyó járulékbevételt alapul véve teljesíti a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2006. évi CXXI. törvény 30. §-ának (14) bekezdése szerinti havi – 25%-os mértékű – fizetési kötelezettséget a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 26. cím, 1. alcím, 7. Korkedvezmény-biztosítási járulék címen átadott pénzeszköz jogcím-csoport előirányzatból a tárgyhónap utolsó előtti, decemberben az utolsó kincstári napján. 2010. január hónapban a Kincstár a megelőző év december hónapra vonatkozóan befolyó járulékbevétel alapján – a 2009. évinek megfelelő – 50%-os mértékű fizetési kötelezettségnek megfelelő összeget utal az Ny. Alap részére ugyanebből az előirányzatból. Az Európai Uniótól érkező agrár- és vidékfejlesztési támogatások és az Európai Unió részére fizetendő cukorágazati hozzájárulás megelőlegezése 40. § (1) Az Áht. 18/B. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továb biak ban: MVH) részére, az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból (a továb biak ban: EMGA) finanszírozott közvetlen, piaci támogatások, – az Európai Unió által a hatályos közösségi jogszabályok alapján utólagosan megtérítendő vagy értékesítésből befolyó – intervenciós intézkedésekhez kapcsolódó kifizetések, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott vidékfejlesztési támogatások – ide nem értve az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programot – felhasználására vonatkozó nemzeti stratégiai tervekben (a továb biak ban: vidékfejlesztési stratégiai tervek) foglalt támogatások (a továb biak ban: agrártámogatások) Európai Unió által finanszírozott része teljesítéséhez a központi költségvetés a Kincstár útján kamatmentes hitelt nyújt. (2) A vidékfejlesztési stratégiai tervekben foglalt támogatások kizárólag abban az esetben finanszírozhatóak az (1) bekezdésben leírtak szerint, amennyiben az így igénybe vett teljes összeget az Európai Unió 2010. december 31-ig utólagosan megtéríti, de a kifizetés időpontjában a vidékfejlesztési stratégiai tervekben foglalt célokra felhasználható uniós forrás nem áll rendelkezésre. (3) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról az európai uniós egységes területalapú támogatások megelőlegezésének céljára felvett hitel nagysága nem haladhatja meg a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény alapján meghatározott, 2010. évben kifizetésre kerülő, EMGA által megtérítendő egységes területalapú támogatások összegét. (4) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról tervezett hitel-igénybevételről az MVH-nak a Pénzügyminisztérium és a Kincstár részére – az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, az Európai Halászati Alapból, valamint az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból támogatott programok és intézkedések pénzügyi, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról, lebonyolításának rendjéről szóló 82/2007. (IV. 25.) Korm. rendeletben szabályozottak szerint – 2010. év vonatkozásában 2010. január 15-éig havi bontású éves finanszírozási tervet, valamint minden hónap 15-ig a rendelkezésre álló információk alapján aktualizált havi finanszírozási tervet kell készítenie. Amennyiben a vidékfejlesztési stratégiai tervek kifizetéseinek ütemezése az (1) bekezdésben leírt, KESZ-ről történő finanszírozást tesz szükségessé, a pénzügyminiszter jogosult a vidékfejlesztési stratégiai tervek intézkedései tekintetében a finanszírozási terv és a kifizetések ütemezését módosítani. (5) A részben vagy egészben az Európai Unió által finanszírozott agrártámogatásokra az igénylő akkor is nyújthat be kérelmet, ha az Áht. 10. §-ában foglalt fizetési kötelezettséggel összefüggő, esedékessé vált és még meg nem fizetett köztartozása van. Az Európai Unió által finanszírozott agrártámogatásból, továbbá hazai társfinanszírozás esetén a kapcsolódó központi költségvetési támogatásból – ideértve az egységes területalapú támogatáshoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatást is – az igénylő csak a lejárt köztartozással csökkentett összegre jogosult. A köztartozás fennállásáról és annak összegéről az adóhatóság az MVH megkeresésére adatot szolgáltat. Az adatszolgáltatásban szereplő tartozás összegét az MVH a megállapított támogatásból – az Európai Unió költségvetése és a központi költségvetési társfinanszírozás közötti eredeti finanszírozási aránynak meg fele lően – levonja és átutalja az adóhatóságnak. A jogosultat a köztartozással csökkentett összeg illeti meg, a visszatartott támogatásnak megfelelő összegű tartozás az átutalással egyidejűleg megfizetettnek minősül. A támogatás visszatartásáról az MVH a kedvezményezettet a támogatási különbözet átutalásakor tájékoztatja. (6) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt az MVH az Európai Uniótól befolyó bevételeiből soron kívül törleszti. (7) Az agrártámogatásokhoz kapcsolódó, az ügyféltől származó befizetéseket az MVH a KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számla részére havonta átutalja. (8) A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 7. Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások alcím terhére va …