16/2016. (II. 10.) Korm. rendelete az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról.

16/2016. (II. 10.) Korm. rendelete az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról. A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a 60.  § tekintetében az  ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 90.  § (5)  bekezdés d)  pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § A  gyermekvállalás és gyermeknevelés támogatása, a  családok új lakáshoz jutásának elősegítése és az  új lakások építésének ösztönzése érdekében az  e  rendeletben meghatározott feltételekkel Magyarország területén új lakás építéséhez vagy vásárlásához az alábbi lakáscélú állami támogatások vehetők igénybe: a) vissza nem térítendő állami támogatás (a továbbiakban: családi otthonteremtési kedvezmény); b) adó-visszatérítési támogatás; c) három vagy több gyermekes családok otthonteremtési kamattámogatása. 2. § (1) Az e rendeletből eredő valamennyi polgári jogi jogviszonyban az államot – ha törvény másként nem rendelkezik – a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) képviseli. (2) Az  1.  § szerinti lakáscélú támogatásokkal kapcsolatos eljárásokban – ha e  rendelet másként nem rendelkezik – első fokon a  lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatkörében az  e  rendelet szerinti lakáscélú állami támogatással érintett új lakás fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatal, Pest megye és a  főváros területén fekvő új lakás esetén Budapest Főváros Kormányhivatala (a  továbbiakban együtt: kormányhivatal), másodfokon a Kincstár jár el. A kormányhivatal, valamint a Kincstár e rendeletben szabályozott hatósági eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt kell alkalmazni. (3) A kormányhivatalnak a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatban e rendelet alapján a) ellátott feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben az  államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a  továbbiakban: Áht.) 9.  § g)–i)  pontjában meghatározott, valamint a  törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a  lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja, b) hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben az Áht. 9. § f ) pontjában és kizárólag ezekhez kapcsolódva az Áht. 9. § h) pontjában meghatározott hatásköröket a Kincstár gyakorolja. (4) A miniszter szakmai képzéseket, vizsgákat, valamint szakmai (koordinációs) értekezleteket szervez a kormányhivatal lakástámogatásokkal foglalkozó munkatársai részére. 3. § (1) E rendelet alkalmazásában: 1. bekerülési költség: a következő kiadásoknak ténylegesen megfizetett, telekárat és a beépített vagy szabadon álló berendezési tárgyakat nem tartalmazó, új lakásra jutó hányada: a) az  új lakás épületszerkezeteinek, közös használatra szolgáló helyiségeinek és központi berendezéseinek építési költségei, b) az új lakás rendeltetésszerű használhatóságát biztosító ba) helyiségeinek, bb) tároló helyiségeknek, ideértve a  különálló épületben megvalósuló tüzelőanyag-tárolót, a lomkamrát, bc) melléképítményeknek, ideértve a hulladéktartály-tárolót, a közműpótló építményeket és berendezéseket, a közmű-becsatlakozás építményeit, bd) egyéb építményeknek, ideértve a  lakótelek homlokvonalán álló kerítést, az  építésügyi hatóság által előírt kerítést, az  épület megközelítését szolgáló tereplépcsőt, lejtőt és járdát, valamint támfalat és szivárgó övárkot, valamint be) a gépkocsitároló helyiségnek az építési költségei, c) a közműbekötések költségvetés szerinti építési költségei, d) a  lebonyolítási költségek, köztük a  műszaki tervezés, a  hatósági engedélyezés – ideértve a használatbavétel tudomásulvételét, illetve az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiállítását is – és a műszaki ellenőrzés költségeit, e) a jogszabály alapján fizetendő útépítési- és közművesítési hozzájárulás, f ) a távfűtés bekapcsolási díj, az elektromos hálózat fejlesztési hozzájárulások, g) az új lakáshoz kapcsolódó közterületi út-, járda- és közműépítési költségek és hozzájárulások, h) az új lakás megépítéséhez szükséges földmunka elvégzésének költségei, i) az új lakás megépítése érdekében felmerült építménybontási költségek; 2. egyedülálló: az  a  személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, özvegy bejegyzett élettárs, elvált, elvált bejegyzett élettárs vagy az, akinek a házassága, bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt és nincs élettársa; 3. fiatal házaspár: házastársak, akik közül az  e  rendelet szerinti lakáscélú állami támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában legalább az egyik fél még nem töltötte be a 40. életévét; 4. gyermek: a) a magzat vagy az ikermagzat a várandósság betöltött 24. hetét követően, valamint b) aki az igénylő vér szerinti vagy örökbefogadott eltartottja és ba) a 20. életévét még nem töltötte be, bb) a  20. életévét már betöltötte, de felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be, vagy bc) a 20. életévét már betöltötte, de megváltozott munkaképességű személy és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg; 5. hasznos alapterület: az  országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a  továbbiakban: OTÉK) fogalommeghatározásának keretein belül a  következő helyiségek alapterületének összege, amelyek a lakáson mint önálló rendeltetési egységen belül találhatók: a) előszoba, közlekedő, b) nappali, c) hálószoba, d) étkező, e) konyha, étkezőkonyha, f ) fürdőszoba, g) WC, h) kamra, tároló, i) gardrób, j) mosókonyha, k) kazánhelyiség és l) egyéb fűthető helyiség, ide nem értve a gépjárműtárolót és a pinceszinti helyiséget; 6. hitelígérvény: a  kölcsönszerződés előre meghatározott jövőbeni időpontban vagy feltételek bekövetkezésekor történő megkötésére vonatkozó kötelezettségvállalás; 7. hitelintézet: magyarországi székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező hitelintézet, valamint a  hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás a  hitelintézetekről és a  pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben (a továbbiakban: Hpt.) foglaltaknak megfelelően, vagy jelzálog-hitelintézet a  jelzálog-hitelintézetről és a  jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvényben foglaltaknak megfelelően; 8. megváltozott munkaképességű személy: akinek a rehabilitációs hatóság vagy jogelődjei által végzett hatályos minősítés alapján egészségkárosodása legalább 50%-os mértékű, vagy 2008. január 1-jét megelőzően kiállított hatályos szakvéleménye szerint a munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette; 9. új lakás: a meglévő épület vagy épületrész átalakítása kivételével a) az  alapozási munkáktól kezdődően teljes egészében újonnan épített, a  lakhatás feltételeinek a  vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő, az  ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel (a  továbbiakban: lakás), amely elkészültét követően használatbavételi vagy hatósági bizonyítvánnyal igazolandó használatbavétel tudomásulvételi vagy bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány iránti eljárásra köteles, ideértve a tanyán található lakóépületet is, és amely legalább az alábbi feltételeknek megfelel: aa) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel – ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel –, továbbá fürdőhelyiséggel és WC-vel rendelkezik, ab) közműves villamos energia szolgáltatással rendelkezik, ac) egyedi fűtési móddal rendelkezik, ad) közműves szennyvízelvezetéssel rendelkezik, vagy ha nincs a  településen (településrészen) közműves szennyvízelvezetés, a  szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban történik, és ae) közműves ivóvíz-szolgáltatással rendelkezik, vagy ha a  településen (településrészen) nincs közműves vízszolgáltatás, a telken ivóvíz minőségű vizet szolgáltató kút van; vagy b) tetőtér beépítéssel vagy emelet-ráépítéssel létrehozott lakás akkor, ha a  tetőtér beépítés vagy emelet-ráépítés révén legalább két új önálló albetétként nyilvántartott, lépcsőházból vagy szabadlépcsőn megközelíthető, külön bejárattal rendelkező, az  a)  pont aa)–ae)  alpontja szerinti feltételnek megfelelő újabb lakás jön létre. (2) Az  e  rendeletben meg nem határozott fogalmakat a  Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a  továbbiakban: Ptk.), a  Hpt.-ben, az  OTÉK-ban és az  épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben meghatározottak szerint kell értelmezni. II. FEJEZET A CSALÁDI OTTHONTEREMTÉSI KEDVEZMÉNY SZABÁLYAI 1. Értelmező rendelkezések 4. § E fejezet alkalmazásában 1. igénylő: a családi otthonteremtési kedvezményt igénylő nagykorú személy, 2. támogatott személy: a  családi otthonteremtési kedvezményt igénylő személy, aki az  e  rendelet szerinti személyi és egyéb feltételeknek megfelel, és ezek alapján a  hitelintézettel a  családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételére támogatási szerződést köt. 2. A családi otthonteremtési kedvezményre jogosult személyek 5. § A családi otthonteremtési kedvezményt igényelheti: a) a  magyar állampolgár és az  a  személy, akit a  magyar állampolgárságról szóló törvény alapján magyar állampolgárnak kell tekinteni, b) a  szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, c) a harmadik országbeli állampolgár, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben foglaltak szerint bevándorolt vagy letelepedett jogállással rendelkezik, d) a  hontalan, ha a  harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben foglaltak alapján ilyen jogállásúnak ismerték el, vagy e) a  menedékjogról szóló törvényben foglaltak szerint menekült vagy oltalmazott jogállással rendelkező személy. 6. § A  nem magyar állampolgár támogatott személy részére a  családi otthonteremtési kedvezmény a  három hónapot meghaladó tartózkodási jogosultság fennállásának időtartama alatt nyújtható, ha Magyarország területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik. 7. § A  családi otthonteremtési kedvezményt házastársak, fiatal házaspárok és élettársak együttes igénylőként igényelhetik. A  támogatási szerződés megkötése esetén az  együttes igénylők mindketten támogatott személlyé válnak. 8. § (1) A  családi otthonteremtési kedvezmény az  e  rendeletben meghatározott feltételek szerint az  igénylővel közös háztartásban élő és a felépített vagy megvásárolt új lakásba vele együtt beköltöző gyermeke után és az igénylő által vállalt gyermek után igényelhető. (2) Gyermekvállalásra tekintettel családi otthonteremtési kedvezményt csak az 5. § a)–e) pontja szerinti személyekből álló fiatal házaspár igényelhet. Gyermektelen fiatal házaspár legfeljebb három, egygyermekes fiatal házaspár legfeljebb kettő, kétgyermekes fiatal házaspár egy gyermek születését vállalhatja a  családi otthonteremtési kedvezménnyel összefüggésben. (3) Nem veheti igénybe a  családi otthonteremtési kedvezményt az, akit a  támogatás igénylését megelőző öt évben az  e  rendelet vagy az  egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint igénybe vett vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatás vagy ezt megelőlegező kölcsön vonatkozásában a kormányhivatal, a Kincstár vagy bíróság jogerősen visszafizetésre kötelezett. 3. A családi otthonteremtési kedvezmény mértéke 9. § A családi otthonteremtési kedvezmény legmagasabb összege új lakás építésénél vagy új lakás vásárlásánál a) egy gyermek esetén 600 000 Ft, b) két gyermek esetén 2 600 000 Ft, c) három vagy több gyermek esetén 10 000 000 Ft. 10. § A  családi otthonteremtési kedvezmény igényelhető összegét megalapozó gyermekszám meghatározásához a családi otthonteremtési kedvezményt igénylő a) egyedülálló esetén az igénylővel közös háztartásban élő, vele együtt költöző gyermeket vagy gyermekeket, b) házastársak esetén a  házastársakkal közös háztartásban élő, velük együtt költöző közös, valamint a házastársak nem közös gyermekeit együttesen, c) fiatal házaspár esetén a fiatal házaspárral közös háztartásban élő, velük együtt költöző közös, a házastársak nem közös, valamint a fiatal házaspár által közösen vállalt gyermekeket együttesen kell figyelembe venni. 11. § (1) A  családi otthonteremtési kedvezményt igénylő élettársak esetén a  családi otthonteremtési kedvezmény igényelhető összegét a  (2)–(6)  bekezdésben foglaltak szerint kell meghatározni azzal, hogy az  igényelhető legmagasabb összeg a 9. § c) pontja szerinti támogatási összeg. (2) Ha az  élettársak a  családi otthonteremtési kedvezményt a  velük közös háztartásban élő közös gyermekeik után igénylik, – együttes igénylőként – a 9. § szerint jogosultak a támogatásra. (3) Ha az  élettársak a  családi otthonteremtési kedvezményt az  egyik fél velük közös háztartásban élő gyermeke után igénylik, – együttes igénylőként – a 9. § szerint jogosultak a támogatásra. (4) Ha az  élettársak a  családi otthonteremtési kedvezményt a  velük közös háztartásban élő nem közös gyermekeik után igénylik, az  általuk – együttes igénylőként – igényelhető támogatási összeget akként kell meghatározni, hogy mindkét fél esetében ki kell számolni, hogy a  saját gyermekei után milyen összegű családi otthonteremtési kedvezményre lenne jogosult. Az  élettársak az  így kiszámított összegek közül a  számukra kedvezőbbet vehetik igénybe. (5) Ha az élettársak a családi otthonteremtési kedvezményt a velük közös háztartásban élő közös és az egyik fél saját gyermekei után igénylik, – együttes igénylőként – a 9. § szerint jogosultak a támogatásra. (6) Ha az  élettársak a  családi otthonteremtési kedvezményt a  velük közös háztartásban élő közös és mindkét fél saját gyermeke után igénylik, az  általuk – együttes igénylőként – igényelhető támogatási összeget akként kell meghatározni, hogy mindkét fél esetében ki kell számolni, hogy a  saját gyermekei után mekkora összegű családi otthonteremtési kedvezményre lenne jogosult. A közös gyermeket a számítás során csak az egyik igénylőnél lehet figyelembe venni. Az élettársak az így kiszámított összegek közül a számukra kedvezőbbet vehetik igénybe. 12. § (1) A  családi otthonteremtési kedvezményt – ideértve az  egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatásokat és az  azt megelőző kölcsönöket is – ugyanazon gyermek után csak egy alkalommal lehet igénybe venni. (2) Ha az  e  rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő igénylő a  családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem benyújtását megelőzően a  meglévő vagy vállalt gyermekére tekintettel e  rendelet vagy az  egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást vagy ezt megelőlegező kölcsönt vett igénybe, a  vele közös háztartásban élő gyermeke után vagy fiatal házaspár általi gyermekvállalás esetén a korábban folyósított támogatással csökkentett támogatási összeg igényelhető. (3) A  gyermekvállalásra tekintettel az  (1)  bekezdés szerinti korábban igénybe vett támogatás esetén az  e  rendelet szerinti családi otthonteremtési kedvezményre – a  17.  §-ban foglaltakat is figyelembe véve, – akkor köthető támogatási szerződés, ha a korábbi gyermekvállalás teljesült. (4) A hitelintézet az  (1) bekezdés szerinti korábbi igénybevételt a Kincstár által üzemeltetett lakástámogatási szakmai informatikai rendszerben lévő adatok alapján és a TAKARNET rendszerből ellenőrzi. (5) Az igénylő az (1) bekezdés szerinti korábbi igénybevétel esetén a gyermek neve, adóazonosító jele, születési adatai megjelölésével teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan, büntetőjogi felelősség vállalásával nyilatkozik arról, hogy mely gyermek után, mikor, melyik hitelintézeten keresztül, mekkora összegben, helyrajzi számmal megjelölve mely lakás vonatkozásában vette igénybe az (1) bekezdés szerinti vissza nem térítendő állami támogatást. (6) A  (2)  bekezdés szerinti esetben a  korábban igénybe vett támogatással összefüggésben előírt életvitelszerű bentlakási kötelezettséget az  e  rendelet szerinti családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett új lakásban kell teljesíteni. 4. A családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételének általános feltételei 13. § (1) A  családi otthonteremtési kedvezmény igénylésekor az  igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban hozzájárul ahhoz, hogy a) a saját és vele közös háztartásban élő, vele együtt költöző kiskorú gyermekei alábbi adatait: aa) név, ab) születési név, ac) anyja neve, ad) születési hely és idő, ae) állampolgárság vagy hontalan jogállás, af ) lakcím, ag) értesítési cím, ah) személyi azonosító és ai) adóazonosító jel; valamint b) a családi otthonteremtési kedvezményre vonatkozó információkat a családi otthonteremtési kedvezmény szabályszerű igénybevételének ellenőrzése céljából a  hitelintézet felhasználja és továbbítsa a kormányhivatal, a Kincstár, valamint az állami adóhatóság részére. (2) A  családi otthonteremtési kedvezmény igénylésekor az  igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban hozzájárul ahhoz, hogy a  hitelintézet, a  kormányhivatal és az  állami adóhatóság a  bizonylatok valódiságát, a  bennük foglalt gazdasági esemény megtörténtét és ezekkel összefüggésben a  családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételének jogszerűségét, felhasználásának szabályszerűségét a  helyszínen – a lakásban is – ellenőrizze, és annak eredményéről a hitelintézetet tájékoztassa, illetve, ha olyan jogszabálysértést is észlel, amellyel kapcsolatos eljárás a kormányhivatal hatáskörébe tartozik, a kormányhivatalt hivatalból értesítse. (3) Az  igénylő a  családi otthonteremtési kedvezmény igénylésekor csatolja azon nagykorú gyermek teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt (1) és (2)  bekezdés szerinti tartalmú hozzájáruló nyilatkozatát is, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényli. 14. § A családi otthonteremtési kedvezmény igénylésének feltétele, hogy az igénylő büntetőjogi felelősségét a bíróság a) az 1. melléklet szerinti bűncselekmény elkövetése miatt nem állapította meg, vagy b) büntetőjogi felelősségét a  bíróság az  1.  melléklet szerinti bűncselekmény elkövetése miatt megállapította, de a  családi otthonteremtési kedvezmény igénylésének időpontjában az  igénylő e  bűncselekmények vonatkozásában a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól már mentesült. 15. § A  családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az  igénylőnek ne legyen az  állami adóhatóságnál nyilvántartott köztartozása. 16. § A  3.  § (1)  bekezdés 4.  pont a)  alpontja szerinti, illetve a  fiatal házaspár által vállalt gyermek után igényelt családi otthonteremtési kedvezmény esetén a támogatási szerződés tartalmazza a támogatott személy a) hozzájárulását ahhoz, hogy a  3.  § (1)  bekezdés 4.  pont a)  alpontja szerinti, illetve a  fiatal házaspár által vállalt gyermek születését a  Kincstár − a  családtámogatási adatbázist magában foglaló egységes szociális nyilvántartásban már rendelkezésre álló, és a  hitelintézet által szolgáltatott adatokat összevetve – megállapítsa, és b) nyilatkozatát, melyben vállalja, hogy ba) amennyiben a  gyermek születését követően nem igényel családtámogatási ellátást, akkor a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, lakcímét igazoló hatósági igazolványát és adóazonosító jelét tartalmazó adóigazolványát, bb) a gyermek halva születése esetén annak tényét igazoló dokumentumot a gyermek születését követő legfeljebb 60 napon belül a hitelintézet részére bemutatja. 17. § A  családi otthonteremtési kedvezmény igénylésekor az  igénylő büntetőjogi felelősség vállalásával teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik arról, hogy a  családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül az  e  rendelet vagy az  egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint igénybe vett vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatás vagy ezt megelőlegező kölcsön vonatkozásában a kormányhivatal, a Kincstár vagy bíróság jogerősen visszafizetésre nem kötelezte. 18. § (1) Családi otthonteremtési kedvezmény vehető igénybe a  2008. július 1-jén vagy azt követően kiállított építési engedéllyel vagy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentésének megtörténtét az építésügyi hatóság által kiállított igazoló dokumentummal rendelkező új lakás építéséhez. (2) Családi otthonteremtési kedvezmény vehető igénybe a  2008. július 1-jén vagy azt követően kiállított használatbavételi engedéllyel, használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal vagy az  egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal rendelkező olyan új lakás vásárlásához, amelyet gazdálkodó szervezet természetes személy részére való értékesítés céljára épít vagy építtet, és amelyet első ízben természetes személy részére értékesítenek. (3) A  használatbavételi engedéllyel, a  használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal vagy az  egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal még nem rendelkező lakás tulajdonjogának a  használatbavételi engedély megszerzése, a  használatbavétel tudomásulvétele vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítése bejelentésének megtörténte előtt történő átruházás esetén, ha az  építkezés 2008. július 1-jén vagy azt követően kiadott építési engedély vagy 2016. január 1-jét követően az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén az építési tevékenység bejelentése alapján történt, úgy a családi otthonteremtési kedvezményt az új tulajdonos – az e rendeletben meghatározott feltételekkel – igénybe veheti. 19. § A családi otthonteremtési kedvezmény az új lakás bekerülési költsége vagy vételára megfizetéséhez használható fel. 20. § A  családi otthonteremtési kedvezménnyel felépített vagy megvásárolt új lakásban csak a  támogatott személyek szerezhetnek tulajdont. Házastársak, fiatal házaspár és élettársak esetén az új lakásban mindkét félnek az ingatlannyilvántartásba bejegyzett tulajdonnal kell rendelkeznie. 21. § A  családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételéről szóló támogatási szerződés megkötésének feltétele új lakás építése esetén, hogy az  igénylő által benyújtott bekerülési költséget tartalmazó építési költségvetést a hitelintézet elfogadja. 22. § (1) Az  e  rendelet szerinti családi otthonteremtési kedvezménnyel építhető, illetve vásárolható lakás hasznos alapterülete a) egy gyermek esetén legalább 40 m2, b) két gyermek esetén legalább 50 m2, c) három vagy több gyermek esetén legalább 60 m2. (2) Az  e  rendelet szerinti családi otthonteremtési kedvezménnyel építhető, illetve vásárolható egylakásos lakóépület hasznos alapterülete a) egy gyermek esetén legalább 70 m2, b) két gyermek esetén legalább 80 m2, c) három vagy több gyermek esetén legalább 90 m2. (3) A  lakás hasznos alapterülete legkisebb mértékének számításánál a fiatal házaspár által vállalt, illetve az  igénylővel közös háztartásban élő, vele együtt költöző olyan gyermeket kell figyelembe venni, akire tekintettel a  családi otthonteremtési kedvezményt igénylik (ideértve azon gyermekeket is, akik után az  egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást vagy ezt megelőlegező kölcsönt már igénybe vettek). 23. § (1) Új lakás építése esetén a  támogatott személy és azon gyermek, akire tekintettel a  családi otthonteremtési kedvezmény folyósításra került, a  családi otthonteremtési kedvezmény utolsó részfolyósítását követően 10 évig életvitelszerűen az új lakásban kell, hogy lakjon. (2) A  támogatott személy a  családi otthonteremtési kedvezmény utolsó részfolyósítását követő 30 napon belül bemutatja a  hitelintézet számára a  lakcímet igazoló hatósági igazolványt, hontalan támogatott személy esetében a  harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, mely igazolja, hogy a  családi otthonteremtési kedvezménnyel épített új lakás mindazon személyek lakóhelye, hontalan esetében szálláshelye, akiknek együttköltözésére tekintettel a  családi otthonteremtési kedvezmény folyósítása történt. (3) Amennyiben az  (1) és (2)  bekezdésben meghatározott kötelezettség nem teljesül, a  hitelintézet tájékoztatja erről a kormányhivatalt és megküldi az ügy iratait. 24. § (1) A családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételével épített lakásra az építkezés idejére és a használatbavételi engedély, a  használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány vagy egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének bejelentése megtörténtét követő 10 évig terjedő időszakra az állam javára jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre. Az állam javára szóló jelzálogjog, valamint az  elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzését a  családi otthonteremtési kedvezményt folyósító hitelintézet kérelmezi. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti jelzálog ranghelye nem előzi meg a  családi otthonteremtési kedvezménnyel épített új lakásra felvett lakáscélú hitelintézeti, lakás-takarékpénztári kölcsönt biztosító jelzálog ranghelyét. A  támogatott személy a  támogatási szerződésben kötelezettséget vállal arra, hogy az  (1)  bekezdés szerinti jelzálog ranghelyét kizárólag a  családi otthonteremtési kedvezménnyel épített új lakásra felvett lakáscélú hitelintézeti, lakás-takarékpénztári kölcsönt biztosító jelzálog ranghelye előzi meg. (3) Az  (1)  bekezdés szerinti időszakban az  új lakásra a  támogatott személynek lakásbiztosítással kell rendelkeznie. A szükséges lakásbiztosítás jellemzőit a támogatási szerződés tartalmazza. (4) Az  (1)  bekezdés szerinti időszak lejártát követően, ha a  támogatott személy az  e  rendeletben és a  támogatási szerződésben foglalt kötelezettségeinek eleget tett, a  kormányhivatal intézkedik az  állam javára bejegyzett jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom törlése iránt. 25. § (1) Új lakás vásárlásához igényelhető családi otthonteremtési kedvezményre támogatási szerződés akkor köthető, ha az  új lakás a  műszaki állapotára tekintettel – az  ingatlan-értékbecslési szakvélemény alapján − a  lakhatási igények kielégítésére alkalmas. E követelményt a hitelintézet a családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem elbírálása során helyszíni szemle keretében, szemrevételezéssel vizsgálja. Ha a helyszíni szemle során a hitelintézet megállapítja, hogy az  új lakás a  lakhatási igények kielégítésére nem alkalmas, az  igénylő a  hitelintézet részére szakvéleménnyel igazolhatja az  új lakás lakhatási igények kielégítésére való alkalmasságát. A  lakhatási igények kielégítésére való alkalmasságot igazoló szakvélemény megléte esetén a  lakhatási igények kielégítésére való alkalmatlanságra hivatkozással a hitelintézet nem utasíthatja el kérelmet. (2) Az új lakás vásárlásához igényelhető családi otthonteremtési kedvezményre támogatási szerződés abban az esetben köthető, ha az  eladó az  igénylőnek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa. Ha az  eladó gazdálkodó szervezet, az igénylő nem lehet vele tulajdonosi kapcsolatban álló magánszemély. 26. § (1) Új lakás vásárlása esetén a  támogatott személy és azon gyermek, akire tekintettel a  családi otthonteremtési kedvezmény folyósításra került, a  támogatás folyósítását követő 10 évig életvitelszerűen az  új lakásban kell, hogy lakjon. (2) A  támogatott személy a  családi otthonteremtési kedvezmény folyósítását követő 30 napon belül bemutatja a hitelintézet számára a lakcímet igazoló hatósági igazolványt, hontalan támogatott személy esetében a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, mely igazolja, hogy a  családi otthonteremtési kedvezménnyel épített új lakás mindazon személyek lakóhelye, hontalan esetében szálláshelye, akiknek együttköltözésére tekintettel a  családi otthonteremtési kedvezmény folyósítása történt. (3) Amennyiben az  (1) és (2)  bekezdésben meghatározott kötelezettség nem teljesül, a  hitelintézet tájékoztatja erről a kormányhivatalt és megküldi az ügy iratait. 27. § (1) A  családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételével vásárolt új lakásra a  támogatási szerződés megkötését követő 10 évig terjedő időszakra az  állam javára jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre. Az  állam javára szóló jelzálogjog, valamint az  elidegenítési és terhelési tilalom bejegyezését a családi otthonteremtési kedvezményt folyósító hitelintézet kérelmezi. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti jelzálog ranghelye nem előzi meg a  családi otthonteremtési kedvezménnyel vásárolt új lakásra felvett lakáscélú hitelintézeti, lakás-takarékpénztári kölcsönt biztosító jelzálog ranghelyét. (3) Az  (1)  bekezdés szerinti időszakban az  új lakásra a  támogatott személynek lakásbiztosítással kell rendelkeznie. A szükséges lakásbiztosítás jellemzőit a támogatási szerződés tartalmazza. (4) Az  (1)  bekezdés szerinti időszak lejártát követően, ha a  támogatott személy az  e  rendeletben és a  támogatási szerződésben foglalt kötelezettségeinek eleget tett, a  kormányhivatal intézkedik az  állam javára bejegyzett jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom törlése iránt. 28. § Nem minősül a  23.  § (1)  bekezdésében és a  26.  § (1)  bekezdésében foglalt életvitelszerű bentlakási kötelezettség megszegésének, ha a) a  gyermek – a  gyermekvédelmi szakellátások körébe tartozó otthont nyújtó ellátás keretében elhelyezett gyermek kivételével – tanulmányai folytatása miatt átmenetileg nem a támogatott személy lakásában lakik, b) a támogatott személyt vagy a gyermeket, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelték, egészségi állapota miatt tartósan egészségügyi intézményben kezelik, c) ha a  támogatott személy és a  gyermek, akire tekintettel a  családi otthonteremtési kedvezményt igényelték, a  támogatott személy munkavállalására tekintettel – indokoltan – legfeljebb öt évig az  új lakás elhelyezkedése szerinti településtől eltérő településen tartózkodik, d) ha a  támogatott személy vagy a  gyermek, akire tekintettel a  családi otthonteremtési kedvezményt igényelték, közeli hozzátartozó ápolása miatt ideiglenesen nem az új lakásban lakik, e) a támogatott személy az 1. mellékletben nem szereplő vétség miatt letöltendő szabadságvesztés büntetését tölti, f ) a nagykorú gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelték, elköltözik vagy g) a kiskorú gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelték, a nagykorúvá válását követően elköltözik. 29. § Nem minősül a 24. § (1) bekezdésében és a 27. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettség megszegésének a) ha az új lakásban öröklés révén harmadik személy tulajdonjogot vagy haszonélvezeti jogot szerez, és b) a közérdekű használati jog. 5. A családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételének különös feltételei 30. § (1) Egy vagy két gyermek után családi otthonteremtési kedvezmény új lakás építéséhez vagy vásárlásához akkor igényelhető, ha az  igénylő – házastársak, fiatal házaspár vagy élettársak esetén legalább az  egyik fél – a  családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem benyújtásának időpontjában 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy a) a  társadalombiztosítás ellátásaira és a  magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e  szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a  továbbiakban: Tbj.) 5.  §-a szerint biztosított – ide nem értve a  közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott személyt – vagy a  nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, és b) legalább 180 napja folyamatosan – ideértve azt is, ha a legalább 180 nap folyamatos biztosításban legfeljebb 30 nap megszakítás van – ba) a Tbj. 5.  §-a alapján biztosított – ide nem értve a  közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott személyt –, bb) a  köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú nevelési-oktatási intézményben vagy a  nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy bc) kereső tevékenysége alapján valamely másik Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott és ezt az  illetékes külföldi hatóság által kiállított igazolással igazolja. (2) Az  (1)  bekezdésben foglaltakat nem kell figyelembe venni, ha az  igénylő a  fővárosi és megyei kormányhivatal ápolási díjat megállapító jogerős határozata alapján ápolási díjban részesül. 31. § (1) Három vagy több gyermek után családi otthonteremtési kedvezmény új lakás építéséhez vagy vásárlásához akkor igényelhető, ha az  igénylő – házastársak, fiatal házaspár vagy élettársak esetén legalább az  egyik fél – a  családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem benyújtásának időpontjában a) a  Tbj. 5.  §-a szerint biztosított – ide nem értve a  közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott személyt – vagy a  nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, b) 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy legalább 2 éve folyamatosan – ideértve azt is, ha a legalább 2 év folyamatos biztosításban legfeljebb harminc nap megszakítás van – ba) a Tbj. 5. §-a alapján biztosított, bb) a  köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú nevelési oktatási intézményben vagy a  nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy bc) kereső tevékenysége alapján valamely más Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott és ezt az  illetékes külföldi hatóság által kiállított igazolással igazolja. (2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti 2 éves időszak számítása során a családi otthonteremtési kedvezmény igénylését megelőző 180 napos időtartamnak a Tbj. 5. § (1) bekezdés a), b) és e)–i) pontja szerinti jogviszonyban töltött időnek kell minősülnie, melybe a közfoglalkoztatási jogviszonyban töltött idő nem számít bele. (3) Az  (1)  bekezdésben foglaltakat nem kell figyelembe venni, ha az  igénylő a  fővárosi és megyei kormányhivatal ápolási díjat megállapító jogerős határozata alapján ápolási díjban részesül. 6. A megelőlegezett családi otthonteremtési kedvezmény szabályai 32. § A  megelőlegezett családi otthonteremtési kedvezményt igénylő fiatal házaspár a  támogatás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozik a gyermekvállalásról. 33. § A  hitelintézet a  megelőlegezett családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelmet elutasítja, ha a gyermekvállalást nyilvánvalóan lehetetlennek minősíti. 34. § (1) A  fiatal házaspár 8.  § (2)  bekezdése szerinti gyermekvállalásának teljesítésére előírt határidő – a  (2)  bekezdés figyelembevételével – a) a 9. § a) és b) pontja szerinti támogatási összeg igénybevételekor aa) egy gyermek vállalása esetén 4 év, ab) két gyermek vállalása esetén 8 év, b) a 9. § c) pontja szerinti támogatási összeg igénylése esetén – a vállalt gyermekek számától függetlenül – 10 év. (2) Ha a  fiatal házaspár a  gyermekvállalást örökbefogadással kívánja teljesíteni és a  gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak az  örökbefogadásra való alkalmasságot megállapító határozatát a  hitelintézet részére az  (1)  bekezdés szerinti, gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő lejárta előtt bemutatja, a gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő kettő évvel meghosszabbodik. A hitelintézet a fiatal házaspárt és a  kormányhivatalt a  gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő meghosszabbításáról írásban értesíti. (3) A  gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő a  várandósság orvosilag megállapított tényére tekintettel a várandósság végéig meghosszabbodik, ha a fiatal házaspár a várandósság tényét orvosi bizonyítvánnyal a vállalási határidő lejártáig a hitelintézetnek igazolja. (4) A  vállalt gyermek megszületésére vonatkozó határidőt új lakás építésénél a  használatbavételi engedély, a  használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány vagy az  egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténte napjától, új lakás vásárlása esetén a  támogatási szerződés megkötésének időpontjától kell számítani. (5) A Kincstár az (1) bekezdésben meghatározott, a gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő alatt, illetve annak leteltét követő 6 hónapon belül adategyeztetésre hívhatja fel a fiatal házaspárt. 35. § (1) A gyermekvállalás teljesítéseként kell elfogadni a támogatott személy által örökbefogadott, valamint bírósági vagy hatósági határozat következtében utóbb a háztartásába került vér szerinti gyermekét is. (2) A  gyermekvállalás teljesítését a  Kincstár a  16.  § a)  pontja szerinti hozzájárulás alapján megállapítja és erről a hitelintézetet értesíti. 7. A családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételének eljárási szabályai 36. § (1) A  családi otthonteremtési kedvezmény olyan hitelintézettől igényelhető, amely teljesíti az  e  rendeletben foglalt kötelezettségeit. (2) A támogatásra való jogosultság megállapítását és folyósítását, valamint a támogatásnak a központi költségvetéssel való elszámolását az  (1) bekezdés szerinti hitelintézet végzi. A családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem benyújtásakor az e rendelet szerinti feltételek meglétét a támogatást folyósító hitelintézet köteles ellenőrizni. (3) A  hitelintézet a  támogatott személytől a  családi otthonteremtési kedvezményre való jogosultság elbírálásért a családi otthonteremtési kedvezmény összege 1,5%-ának megfelelő, de legfeljebb 30 ezer forint, az értékbecslés és a helyszíni szemle díját nem tartalmazó bírálati díjat kérhet. Amennyiben a támogatott személy a hitelintézettől lakáscélú kölcsönt is igényelt, a családi otthonteremtési kedvezményre való jogosultság elbírálásért és folyósításáért a hitelintézet díjat vagy egyéb ellenszolgáltatást nem számíthat fel. 37. § (1) A családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelmet új lakás vásárlása esetén az adásvételi szerződés megkötését követő 120 napon belül, új lakás építése esetén a  használatbavételi engedély, használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány, illetve egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtét megelőzően kell benyújtani a hitelintézethez. (2) Ha az  igénylő az (1) bekezdés szerinti határidőn belül nem él a családi otthonteremtési kedvezmény igénylésének lehetőségével, arra a  határidő lejártát követően az  (1)  bekezdés szerinti új lakás vásárlásához a  családi otthonteremtési kedvezményére már nem tarthat igényt. (3) A családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem benyújtásának napja az a nap, amikor az  igénylő a kérelmet és az  e  rendelet szerinti igénylési feltételeket igazoló dokumentumokat hiánytalanul benyújtja a  hitelintézet részére. A hitelintézet a családi otthonteremtési kedvezmény igénylése iránti kérelem benyújtásáról és a becsatolt dokumentumokról igazolást ad az  igénylőnek, melyben tájékoztatja a  kérelem elbírálásának a  hitelintézet belső szabályzata szerinti várható időtartamáról. A  kérelem benyújtásának minősül az  is, ha a  kérelmet és a  becsatolt dokumentumokat a  hitelintézet függő közvetítője vette át. Ez  esetben az  elbírálás várható időtartamáról a  függő közvetítő ad írásbeli tájékoztatást. (4) A  hitelintézet a  családi otthonteremtési kedvezmény nyújtását nem tagadhatja meg, ha az  igénylő a  személyi és egyéb feltételeknek megfelel és a lakáscélját – a hitelintézet számára bizonyíthatóan – kölcsön igénybevétele nélkül meg tudja valósítani. (5) Amennyiben lakáscélját az  igénylő kölcsön igénybevételével tudja megvalósítani, úgy a  családi otthonteremtési kedvezmény abban az  esetben igényelhető, ha a  hitelintézet az  igénylőt az  igényelt kölcsön felvételéhez hitelképesnek minősíti. (6) Ha a  támogatott személy a  lakáscélját a  saját erőn és a  családi otthonteremtési kedvezményen felül hitelintézeti kölcsön igénybevételével valósítja meg, és a  családi otthonteremtési kedvezményt és a  hitelintézeti kölcsönt két különböző hitelintézettől igényli, a  támogatott személy a  családi otthonteremtési kedvezményt nyújtó hitelintézetnek bemutatja a kölcsönt nyújtó hitelintézet által kiadott hitelígérvényt. A kölcsön folyósítása a családi otthonteremtési kedvezmény folyósítását megelőzően történik. (7) A  családi otthonteremtési kedvezményre való jogosultságot és a  kedvezmény mértékét a  kérelem benyújtásakor fennálló személyi és egyéb körülmények alapján kell megállapítani. A  családi otthonteremtési kedvezményre való jogosultság megállapítása esetén a  hitelintézet az  igénylővel a  családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételéről támogatási szerződést köt. (8) A  nem magyar állampolgár támogatott személy a  tartózkodási jogosultságának fennállását évente, legkésőbb január 31-éig igazolja a  hitelintézet részére. A  nem magyar állampolgár támogatott személy a  tartózkodási jogosultságában bekövetkezett változást 8 napon belül köteles a hitelintézetnek bejelenteni. (9) Ha ugyanazon lakáscél megvalósításához a  támogatott személy az  e  rendelet és egyéb lakáscélú állami támogatásokat szabályozó kormányrendeletek szerinti lakáscélú állami támogatásokat különböző hitelintézetektől veszi igénybe, a hitelintézetek kötelesek együttműködni, valamint a másik hitelintézethez már benyújtott és általa letörölhetetlen jelzéssel ellátott számlát, egyszerűsített számlát elfogadni. (10) A  (9)  bekezdés tekintetében lakáscélú állami támogatásnak minősül a  lakás-takarékpénztárakról szóló törvény, valamint a  lakáscélú állami támogatásokról, a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról és az otthonteremtési kamattámogatásról szóló kormányrendelet, a lakásépítési támogatásról szóló kormányrendelet, valamint az e rendelet szerinti állami támogatás. 38. § A  családok megelőlegezett otthonteremtési kedvezménye esetén az  igénylő fiatal házaspár kérelmére a  kormányhivatal igazolást ad ki arról, hogy az  egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok alapján a  fiatal házaspár lakásépítési kedvezményt megelőlegező kölcsönszerződéssel nem rendelkezik. Az  igénylő fiatal házaspár a kormányhivatal által kiállított igazolást a hitelintézet részére bemutatja. 39. § (1) A  hitelintézet a  családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem elutasítása esetén az  igénylőt részletesen, írásban tájékoztatja a kérelem elutasításának indokáról a nem teljesülő e  rendelet szerinti igénybevételi feltételek megjelölésével, továbbá arról, hogy amennyiben az  igénylő a  kérelem elutasításával nem ért egyet, az  írásbeli elutasítás igénylő általi kézhezvételétől számított 15 napon belül a családi otthonteremtési kedvezményre jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítását kérheti a  kormányhivataltól. A  kormányhivatal megkeresésére a  hitelintézet 8 napon belül köteles megküldeni a  kormányhivatalnak a  kérelem elutasítását megalapozó iratok másolatát. (2) Amennyiben az  (1)  bekezdés szerinti, jogerőre emelkedett határozat megállapítja, hogy az  igénylő a  kérelem hitelintézethez történő benyújtásakor az  e  rendelet szerinti igénybevételi feltételeknek megfelelt, akkor a  hitelintézet e  feltételek fennállásának hiányára hivatkozással a  családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételéről szóló szerződés igénylővel történő megkötését és a  családi otthonteremtési kedvezmény folyósítását nem tagadhatja meg akkor sem, ha a lakáscél időközben megvalósult. A jogerős határozat a hitelintézet hitelezési tevékenységét nem korlátozhatja. 40. § A családi otthonteremtési kedvezményből eredő, támogatott személyt terhelő bejelentési kötelezettség teljesítését a hitelintézet a támogatott személy részére a bejelentéssel egyidejűleg, írásban igazolja. 41. § (1) A kormányhivatal a támogatott személynél a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételének jogszerűségét hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja. Ha a  kormányhivatal a  hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy a támogatott személy jogosulatlanul vette igénybe a családi otthonteremtési kedvezményt, határozatban intézkedik a  támogatás – az  e  rendeletben meghatározott esetekben késedelmi kamattal növelt összegének – visszatérítése iránt. (2) A kormányhivatal a jogosulatlan igénybevétel tényéről a folyósító hitelintézetet írásban tájékoztatja. 42. § (1) Amennyiben a  lakáscél a  családi otthonteremtési kedvezménnyel is megvalósítható, a  hitelintézet átadja az ügyfélnek a miniszter által vezetett minisztérium honlapján elérhető és a hitelintézetek részére elektronikus úton megküldött tájékoztatót a  családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételének feltételeiről, valamint írásban tájékoztatást ad az igényléshez szükséges dokumentumokról. (2) A 36. § (1) bekezdés szerinti hitelintézet köteles a családi otthonteremtési kedvezményre vonatkozó reklámjaiban, hirdetéseiben az  alábbi szöveget feltüntetni: „A hirdetésben szereplő családi otthonteremtési kedvezmény Magyarország Kormánya által nyújtott támogatás.” (3) A családi otthonteremtési kedvezményre vonatkozó (2) bekezdés szerinti reklámok, hirdetések részletes szabályait az általános politikai koordinációért felelős miniszter állapítja meg. 43. § (1) A családi otthonteremtési kedvezményre való jogosultság feltételeinek meglétét a következők szerint kell igazolni: a) a személyazonosságot és az életkort a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvánnyal, b) a bejelentett lakóhelyet és a  személyi azonosítót a  lakcímet és személyi azonosítót igazoló hatósági igazolvánnyal, c) a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a  szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti regisztrációs igazolással, érvényes tartózkodási kártyával vagy állandó tartózkodási kártyával, d) a bevándorolt jogállást bevándorlási engedéllyel, a letelepedett jogállást letelepedési engedéllyel, ideiglenes letelepedési engedéllyel, nemzeti letelepedési engedéllyel, EK letelepedési engedéllyel, a menekült jogállást az  azt tanúsító személyazonosító igazolvánnyal, az  oltalmazott jogállást az  azt tanúsító személyazonosító igazolvánnyal, a  hontalan jogállást a  hontalankénti elismerésről szóló határozattal, vagy a  jogállást igazoló hatósági igazolással, e) azt a  tényt, hogy az  igénylő csak olyan személy után igényel családi otthonteremtési kedvezményt, aki után e  rendelet és egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerinti vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatás igénybevétele még nem történt, büntetőjogi felelősség vállalásával tett, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozattal, f ) a házasságot anyakönyvi kivonattal, g) a gyermek születését anyakönyvi kivonattal, elvált szülők kiskorú gyermekeinek elhelyezését a  jogerős bírósági ítélettel, az örökbefogadást a gyámhatóság engedélyező határozatával, h) a gyermek halva születését a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló 351/2013. (X. 4.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti okirattal, i) a gyermek 57.  § (6)  bekezdés d)  pontja szerinti fogyatékosságát vagy többszörös és összetett betegségét a  magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet 3. melléklete szerinti igazolással, j) a saját és gyermeke adóazonosító jelét adóigazolvánnyal, k) a várandósság betöltött 24. hetét a várandósgondozási könyvvel, l) a megváltozott munkaképességű személlyé válást az orvos szakértői szerv igazolásával, m) a közös háztartásban élést, valamint élettársak esetében ennek időtartamát teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozattal, elvált szülők kiskorú gyermekeinek elhelyezését a  jogerős ítélet bemutatásával, n) a 30. § (1) bekezdésében, a 31. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat az illetékes egészségbiztosítási pénztári feladatokat ellátó fővárosi és megyei kormányhivatal által kiállított igazolással, o) a köztartozásmentességet – ha az  igénylő nem szerepel az  adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban – nemleges együttes adóigazolással, p) középfokú oktatási-nevelési intézmény nappali tagozatán tanulást a  középfokú intézmény által kiállított igazolással vagy az érettségi bizonyítvány vagy az arról az azt kiállító oktatási intézmény által készített hiteles másolat bemutatásával, q) a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulást a felsőoktatási intézmény által kiállított igazolással, r) a 25. § (2) bekezdésében foglaltakat az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatával, s) a tulajdonjog fennállását 30 napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lap másolattal, a  tulajdonjog megszerzésére irányuló szándékot adásvételi szerződéssel és 30 napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lap másolattal, t) az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet ta) a  lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről és egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 1.  melléklete szerinti egyszerű bejelentés másolatával és az annak mellékletét képező egyszerű bejelentési dokumentációval, tb) az építésügyi hatóság által kiállított, a bejelentés megtörténtét igazoló dokumentummal, és tc) az  igénylőnek a bejelentés megtörténtét követő 15 nap elteltével tett nyilatkozatával, mely szerint az  építési tevékenységet megkezdheti és a  hitelintézet részére benyújtott ta)  alpont szerinti dokumentumok megegyeznek az építésügyi hatóság részére benyújtottakkal, u) a büntetlen előéletet érvényes hatósági bizonyítvánnyal, amelyhez csatolni kell az  igénylő írásbeli hozzájárulását ahhoz, hogy a  hatósági bizonyítványban foglalt személyes adataikat a  hitelintézet a  családi otthonteremtési kedvezményre való jogosultsága megállapításának céljából és időtartamára kezelje. (2) Ha a fiatal házaspár vállalt gyermeke után nem igényelt családtámogatási ellátást vagy azt a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 4/B. § (4) bekezdése szerinti családtámogatási kifizetőhelyen igényelte, akkor – a kiállítást követő 60 napon belül – a gyermekvállalás teljesítését igazoló okiratot és a  gyermek adóazonosító jelét tartalmazó adóigazolványát köteles a  hitelintézet részére bemutatni. Az  okiratok benyújtásáról a  hitelintézet a  63.  § (1)  bekezdése szerinti adatszolgáltatással egyidejűleg tájékoztatja a Kincstárt. (3) A hitelintézet az igénylő erre irányuló kérelme esetén beszerzi az illetékes hatóságtól a jogosultság feltételeit igazoló adatokat és okiratokat. 44. § (1) Új lakás vásárlása esetén a  támogatott személy legkésőbb a  családi otthonteremtési kedvezmény folyósításáig az  adásvételi szerződésben szereplő telekárat is tartalmazó vételárról a  saját nevére szóló, az  általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya alá tartozó termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kiállított – a  telekárat és a  lakás árát külön feltüntetve tartalmazó – számlákat, egyszerűsített számlákat (a  továbbiakban együtt: számla) a hitelintézet részére bemutatja. (2) Új lakás építése esetén a  támogatott személy a  készültségi fokkal arányos folyósítást megelőzően bemutatja az  adott készültségi foknak megfelelő, a  hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő bekerülési költség legalább 70%-áról a támogatott személy saját nevére kiállított számlákat. (3) Új lakás építése esetén a támogatott személy a használatbavételi engedéllyel, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal még nem rendelkező lakás tulajdonjogának a  használatbavételi engedély megszerzése vagy a használatbavétel tudomásulvétele, illetve az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténte előtt történő megvásárlása esetén a  készültségi fokkal arányos folyósítást megelőzően bemutatja az  adásvételi szerződéssel vagy számlával igazolt vagy ennek hiányában a hitelintézet által megállapított telekárral csökkentett vételár 70%-a erejéig az  előző építtető nevére vagy − amennyiben az  előző építtető gazdálkodó szervezet − a gazdálkodó szervezet által a teljes vételárról kiállított számlákat. (4) Ha az  új lakás építése során bontott anyagok is felhasználásra kerülnek, ezeknek az  építőipari kivitelezési tevékenység felelős műszaki vezetője által írásban igazolt értékéig a  (2) és (3)  bekezdés szerinti számlabenyújtási kötelezettség csökkenthető. E  csökkentés mértéke nem haladhatja meg a  (2) és (3)  bekezdés szerinti számlabenyújtási kötelezettség 20%-át. (5) Hatósági árverésen vásárolt, használatbavételi engedéllyel, a  használatbavétel tudomásulvételét igazoló vagy bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal nem rendelkező új lakás esetén a  (2) és (3)  bekezdés szerinti számlabenyújtási kötelezettség az  árverési jegyzőkönyv szerinti vételárral csökkenthető. (6) Ha a támogatott személy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szerinti közhasznú jogállású szervezet vagy települési önkormányzat által kiírt nyilvános pályázat útján az  építkezéshez szükséges természetbeni juttatásban részesül, a  természetbeni juttatás támogatást nyújtó által igazolt értékéig a  (2) és (3)  bekezdés szerinti számlabenyújtási kötelezettség csökkenthető. (7) A  családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételéhez a  költségek igazolásaként bemutatott számlát a  hitelintézet akkor fogadhatja el, ha a  kibocsátó a  számla hitelintézetnél történő benyújtásának időpontjában az állami adóhatóság honlapján közétett működő adóalany nyilvántartásban szerepel. (8) Amennyiben a  számla kibocsátója a  (7)  bekezdés szerinti időpontban az  állami adóhatóság honlapján közétett működő adóalany nyilvántartásban nem szerepel, úgy a  számla akkor fogadható el, ha a  támogatott személy a  számlákhoz csatolja az  állami adóhatóság igazolását, mely szerint a  számlakibocsátó a  számla kibocsátásának időpontjában az állami adóhatóság nyilvántartásában működő adóalanyként szerepelt. (9) Új lakás építése esetén az építési engedély vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének bejelentését legfeljebb 6 hónappal megelőzően kiállított számla fogadható el. (10) Új lakás építése esetén az  azonos kibocsátó által kiállított számlák esetében, ha a  számlák alapján az  igénylő által visszaigényelhető általános forgalmi adó mértéke a  2 000 000 Ft-ot meghaladja, a  hitelintézet csak abban az esetben fogadhatja el a számlákat, ha a támogatott személy bemutatja a kivitelezővel kötött szerződést is. (11) A hitelintézet az eredeti számlát – letörölhetetlen jelzéssel ellátva – a támogatott személynek visszaadja, másolatban tíz évig irattárában megőrzi. Letörölhetetlen jelzéssel a  számlára feljegyzésre kerül, hogy azt mely ingatlan vonatkozásában és mikor mutatták be a hitelintézetnél az e rendelet szerinti lakáscél megvalósítása tekintetében. (12) Amennyiben a hitelintézet szerint a számla valódisága vagy a számlában szereplő gazdasági esemény megtörténte kétséges, a tények feltárása érdekében megkeresi az állami adóhatóságot. (13) A támogatott személy köteles a költségek igazolásaként bemutatott számlákat az adásvételi szerződés megkötése, illetve a  használatbavételi engedély kiadása, a  használatbavétel tudomásulvétele vagy az  egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtét igazoló hatósági bizonyítvány kiadása évének utolsó napjától számított 5 évig megőrizni. 45. § (1) Új lakás építése esetén a  támogatott személy legkésőbb a  családi otthonteremtési kedvezmény utolsó részfolyósításáig bemutatja a  használatbavételi engedélyt, a  használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítványt vagy az  egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítványt. (2) Ha a  fiatal házaspár új lakás építéséhez a  családok megelőlegezett otthonteremtési kedvezményét igényli, a  használatbavételi engedélyt, a  használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítványt vagy a  bejelentéshez kötött épület felépítésének bejelentésekor kiállított bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítványt a  kiadását követő 30 napon belül, de legkésőbb a  használatbavétel tudomásulvételét követő 45 napon belül köteles a hitelintézet részére bemutatni. 46. § (1) A hitelintézet felelős az állammal szemben minden olyan kárért, amely az e rendelet alapján őt terhelő kötelezettség megsértésével keletkezett. A  hitelintézet felelőssége kiterjed a  függő közvetítőjére is, aki az  e  rendelet szerinti családi otthonteremtési kedvezményre való jogosultságot bírál el, valamint a családi otthonteremtési kedvezmény nyújtásához kapcsolódó tevékenységet végez. Mentesül a  hitelintézet a  felelősség alól, ha bizonyítja, hogy maga vagy függő közvetítője úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható. (2) A hitelintézet a neki felróható okból eredő kár esetén a támogatottal szemben köteles helytállni, e kötelezettségét az államra nem háríthatja át. 8. A családi otthonteremtési kedvezmény pénzügyi lebonyolítása 47. § (1) A  családi otthonteremtési kedvezmény összegének folyósítása új lakás építése esetében, a  (2)  bekezdésben foglalt kivétellel a  készültségi fokkal arányosan, utólagosan történik. A  családi otthonteremtési kedvezmény utolsó részletének folyósítására a  használatbavételi engedély, a  használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány vagy az  egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány hitelintézet részére történő bemutatását követően kerülhet sor. (2) Amennyiben az  építtető igénylő vagy támogatott személy a  családi otthonteremtési kedvezménnyel kapcsolatos ügyintézéssel mást hatalmaz meg, úgy a családi otthonteremtési kedvezmény folyósítása csak a használatbavételi engedély, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány bemutatását követően, egy összegben történhet. (3) A  folyósítás akkor kezdhető meg, ha az  építtető támogatott személy a  családi otthonteremtési kedvezményen és a hitelintézeti kölcsönön kívül saját erejét az új lakás építésére már felhasználta. (4) A hitelintézet új lakás építése esetén a családi otthonteremtési kedvezmény készültségi fokkal arányos folyósítását megelőzően a  készültségi fok feltételeinek teljesítését a  helyszínen, valamint a  44.  § (2) és (3)  bekezdés szerinti …