2011. CLXXXVIII. törvény Magyarország 2012. központi költségvetéséről.

2011. CLXXXVIII. törvény Magyarország 2012. központi költségvetéséről. Az Országgyűlés Magyarország 2012. évi költségvetéséről a következő törvényt alkotja: I. FEJEZET A KÖZPONTI ALRENDSZER KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE 1. § Az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének (a továbbiakban: központi alrendszer) 2012. évi a) bevételi főösszegét 14 340 947,1 millió forintban, b) kiadási főösszegét 14 917 107,8 millió forintban, c) hiányát 576 160,7 millió forintban állapítja meg. 2. § (1) Az 1. §-ban meghatározott kiadási és bevételi főösszegeknek, valamint a saját bevétellel nem fedezett kiadásokhoz nyújtott költségvetési támogatási előirányzatoknak fejezetek, címek, alcímek, jogcím-csoportok, jogcímek szerinti részletezését az 1. melléklet tartalmazza. (2) A központi alrendszer mérlegét az Országgyűlés a 2. mellékletben foglaltak szerint hagyja jóvá. 1. A központi alrendszer előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai és bevételei 3. § Az 1. mellékletben meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül a 9. mellékletben meghatározott esetekben a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól. II. FEJEZET A KÖZPONTI ALRENDSZER EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETŐLEG FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK 2. A központi alrendszer egyes tartalék-előirányzatai 4. § (1) Céltartalék szolgál a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 24. cím, 2. Közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációja, gyermekgondozási díjban és terhességi-gyermekágyi segélyben részesülők kompenzációja alcímen a költségvetési szerveknél és az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél foglalkoztatottak részére a 2012. évben – jogszabály alapján – járó többlet személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó, valamint a gyermekgondozási díjban és terhességi-gyermekágyi segélyben részesülők kompenzációjának kifizetésére. (2) Céltartalék szolgál a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 24. cím, 3. Különféle kifizetések alcímen a) a központi államigazgatási szerveknél, továbbá azok területi és helyi szerveinél a diplomás pályakezdő fiatalok munkatapasztalat szerzése támogatására, b) a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló törvény szerinti munkáltatói kifizetésekre, c) az Országgyűlési Biztosok Hivatala szervezeti átalakítása következtében jelentkező többlet személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetésére, d) az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 21. § (1) bekezdésében meghatározott számvevői illetményalap változása miatti személyi juttatás és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó növekményének kifizetésére. A törvényt az Országgyűlés a 2011. december 19-ei ülésnapján fogadta el. e) a központi költségvetési szerveknél a feladatok változásával, a szervezetek, szervezetrendszerek korszerűsítésével, a feladatellátás ésszerűsítésével megvalósuló, kiadás- és költségvetési támogatás-megtakarítást eredményező létszámcsökkentések személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetéseire. (3) Céltartalék szolgál a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 24. cím, 4. Munkavállalók adórendszer átalakítása miatti kompenzációja alcímen a magánszféra foglalkoztatottjai esetén az esetleges nominális bércsökkenést ellensúlyozó kompenzáció kifizetésére. (4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 24. cím, 3. Különféle kifizetések alcím előirányzatából átcsoportosítson a Helyi önkormányzatok támogatásai és helyben maradó személyi jövedelemadója fejezet, 4. Központosított előirányzatok cím, – 5. mellékletben szereplő 7. Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása jogcímre –, amennyiben a helyi önkormányzati létszámleépítések miatt e jogcímen rendelkezésre álló előirányzat már felhasználásra került. (5) A többlettámogatás igénylési feltételeit, az igény bejelentésének, megállapításának, a többlettámogatás folyósításának, elszámolásának, a felhasználás ellenőrzésének szabályait az (1), (3) bekezdése és a (2) bekezdés a) pontja tekintetében a Kormány rendeletben állapítja meg. (6) A költségvetési szerveknél és az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél foglalkoztatott magánszemély és e körben foglalkoztatott házas,- vagy élettársa, továbbá a gyermekgondozási díjban és terhességi-gyermekágyi segélyben részesülők a 2012. évi adó- és járulékváltozások ellentételezésének megállapításához a saját és házas-, vagy élettársa munkáltatója részére is nyilatkozik – a kompenzáció összegének megállapítása érdekében – a családi kedvezményre való jogosultságáról, az annak igénylése során figyelembe vehető kedvezményezett eltartottak számáról, adóazonosító jeléről, illetményéről és a jogviszonya keletkezésének időpontjáról. A nyilatkozatra vonatkozó további rendelkezéseket a Kormány rendeletben állapítja meg. 3. Az állam vagyonával kapcsolatos rendelkezések 5. § (1) A 2012. évben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. hitelfelvételre, értékpapír-kibocsátásra és kezességvállalásra nem jogosult. (2) A 2012. évben Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet terhére történő, 1000,0 millió forint összeget elérő mértékű kötelezettségvállalásokat és – a központi alrendszer likviditási helyzetére figyelemmel – a kifizetések ütemezését az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a rábízott vagyon vagyonkezelési tervének keretében hagyja jóvá. (3) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény a) 28. § (4) bekezdésében meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó érték a 2012. évben 25,0 millió forint, b) 33. § (2) bekezdésében meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó érték a 2012. évben 25,0 millió forint, c) 35. § (2) bekezdés i) pontjában meghatározott egyedi bruttó forgalmi érték a 2012. évben 25,0 millió forint, d) 36. § (4) bekezdésében meghatározott ingyenesen átruházható vagyontárgyak 2012. évi összesített bruttó forgalmi értéke – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – 5000,0 millió forint lehet. (4) Az állam javára megszerzett, a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vagyonkezelésébe kerülő, átadott ingatlanok, valamint a Sport XXI. Létesítményfejlesztési Program keretében PPP konstrukcióban létrehozott és az állam által megvásárolt, átadott sportlétesítmények (tornatermek, tanuszodák, sportcsarnokok) összegszerű korlátozás nélkül adhatók ingyenesen önkormányzati tulajdonba. (5) A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által vagyonkezelt állami tulajdonú ingatlanok értékesítéséből és hasznosításából származó bevételeket Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet 1. cím, 1. Értékesítési bevételek alcímen, és az 1. cím, 2. Hasznosítási bevételek alcímen belül önálló jogcím-csoporton kell elszámolni. Ezek a bevételek a 2012. évben a Kormány határozatában adott jóváhagyásával a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. jogszabályban meghatározott feladatellátásának finanszírozására használhatók fel. A Kormány határozatában legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült hasznosítási és értékesítési bevételek mértékéig engedélyezheti Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet Nemzeti Eszközkezelő Zrt. feladatait finanszírozó kiadási előirányzatainak megemelését. (6) A MiG-29-es repülőgépek, a Mi típusú helikopterek, az L39 típusú repülőgépek és a T72 típusú harcjárművek értékesítéséből származó bevételt a honvédelemért felelős miniszter a 2012. évben a Magyar Honvédség technikai modernizációjára használhatja fel. A 2012. évben pénzforgalmilag teljesülő bevételt a Honvédelmi Minisztérium fejezet, 1. cím, 3. HM Fegyverzeti és Hadbiztosi Hivatal alcím bevételeként kell elszámolni. (7) A Honvédelmi Minisztérium által vagyonkezelt, értékesítésre kijelölt állami tulajdonú ingatlanok értékesítéséből származó – Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben elszámolandó – bevételek a 2012. évben a Kormány határozatában adott jóváhagyásával a Magyar Honvédség technikai modernizációjára, technikai eszközeinek fenntartására és javítására használhatók fel. A Kormány határozatában legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült értékesítési bevételek mértékéig új kiadási előirányzatot hozhat létre a Honvédelmi Minisztérium fejezetben vagy engedélyezheti a fejezet meglévő kiadási előirányzatának megemelését. (8) A korábban egészségügyi célokra használt, értékesítésre kijelölt állami tulajdonú ingatlanok értékesítéséből és hasznosításából származó – Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben elszámolandó – bevételek a 2012. évben a Kormány határozatában adott jóváhagyásával egészségügyi célú beruházások finanszírozására használhatók fel. A Kormány határozatában legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült értékesítési bevételek mértékéig új kiadási előirányzatot hozhat létre a Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezetben vagy engedélyezheti a fejezet meglévő kiadási előirányzatának megemelését. (9) Az Állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet 2. cím, 2. alcím, 4. jogcím-csoport, 2. A Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. támogatása jogcím előirányzat tartalmazza a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 9/A. § (2) bekezdése szerinti kiadást, amely a hatoslottó szerencsejáték játékadója pénzforgalmilag teljesült összege mértékéig az adópolitikáért felelős miniszter engedélyével túlléphető. 6. § (1) Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 5. Fejezeti tartalék alcímén szereplő, 4200,0 millió forint összegű kiadási előirányzat az e fejezetben szereplő kiadási előirányzatok átcsoportosítás útján történő növelésére használható fel. A Fejezeti tartalék kiadási előirányzatának felhasználását egyedi, 500,0 millió forintot meg nem haladó összegig az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttesen hagyja jóvá, az ezt meghaladó összeg átcsoportosításáról a Kormány határozatban dönt. (2) Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 1. cím, 1. Értékesítési bevételek alcím és 2. Hasznosítási bevételek alcím bevételi előirányzatainak a tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén különösen indokolt esetben, a Kormány határozatában adott jóváhagyásával a fejezetnek a határozatban megjelölt kiadási előirányzata – legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékéig – túlléphető. (3) Az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 1. Felhalmozási jellegű kiadások alcím és a 2. Hasznosítással kapcsolatos folyó kiadások alcím kiadási előirányzatain belül és a két alcím kiadási előirányzatai között átcsoportosíthat. Az átcsoportosítás mértéke az egyes kiadási előirányzatokat érintően nem haladhatja meg az 1000,0 millió forintot, és nem történhet olyan előirányzat terhére, amelynek teljesülése módosítás nélkül eltérhet az előirányzattól. 7. § (1) A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 4. Fejezeti tartalék alcímén szereplő 800,0 millió forint összegű kiadási előirányzat az e fejezetben szereplő kiadási előirányzatok átcsoportosítás útján történő növelésére használható fel. A Fejezeti tartalék kiadási előirányzatának felhasználását egyedi 300,0 millió forintot meg nem haladó összegig az agrárpolitikáért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttesen hagyja jóvá, az ezt meghaladó összeg átcsoportosításáról a Kormány határozatban dönt. (2) A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 1. cím, 1. Értékesítési bevételek alcím és 2. Hasznosítási bevételek alcím bevételi előirányzatainak tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén a Kormány határozatában adott jóváhagyásával a fejezetnek a határozatban megjelölt kiadási előirányzata – legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékéig – különösen indokolt esetben túlléphető. 8. § (1) Az állami tulajdonú gazdasági társaságoktól a 2012. évben elvont osztalék a központi költségvetés központosított bevétele, amelyet Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben kell elszámolni. (2) Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény (a továbbiakban: Üht.) által létrehozott kibocsátási egységek értékesítéséből származó bevételt Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 1. cím, 1. Értékesítési bevételek alcímen, külön jogcím-csoportként kell elszámolni. 2012. évben a bevételből 3 millió eurónak megfelelő forint a fejlődő országok részére nyújtandó klímafinanszírozásra használható fel, amelynek kiadását a Külügyminisztérium fejezet 5. cím, 22. Nemzetközi fejlesztési együttműködés és humanitárius segélyezés alcím terhére kell teljesíteni, és az alcímen belül külön jogcímcsoporton kell elszámolni. E kiadás összegével a fejezet tervezett kiadása túlléphető. Az Üht. 8. § (3) bekezdés szerinti kibocsátási egységek értékesítéséből származó bevétel 50%-át a (4) bekezdésben szereplő előirányzaton kell elszámolni. (3) Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény (a továbbiakban: Éhvt.) alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából befolyó bevételt, valamint az Üht. alapján létrehozott légiközlekedési kibocsátási egységek értékesítéséből származó bevételt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet bevételeként kell elszámolni. (4) Az Országgyűlés felhatalmazza az energiapolitikáért felelős minisztert, hogy az Éhvt. alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából befolyt bevételnek az Éhvt. 10. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott célok szerinti felhasználására nyitott előirányzatot az értékesítésből befolyt teljes bevétellel megnövelje. (5) Az Országgyűlés felhatalmazza az energiapolitikáért felelős minisztert, hogy az Üht. alapján létrehozott légiközlekedési kibocsátási egységek értékesítéséből származó bevételnek az Üht. 12/A. § (4) bekezdésében meghatározott célok szerinti felhasználásához a (4) bekezdés szerint létrehozott előirányzatot az értékesítésből befolyt teljes bevétellel megnövelje. 9. § (1) A 2012. év során a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (a továbbiakban: NIF Zrt.), az Állami Autópálya Kezelő Zrt., a Magyar Turizmus Zrt., a Nemzeti Színház Zrt., a Nitrokémia Környezetvédelmi Tanácsadó és Szolgáltató Zrt., a Regionális Fejlesztési Holding Zrt., a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt., a Nemzeti Filharmónia Ingatlanfejlesztési Kft., a Művészetek Palotája Kulturális Szolgáltató Kft. és a MÁV Start Zrt. 5000,0 millió forint összeghatárig az államháztartásért felelős miniszter és az állami vagyon felügyeletéért felelős vagy vagyonkezelési szerződés alapján történő tulajdonosi joggyakorlás esetén a vagyonkezelő miniszter együttes jóváhagyásával, 5000,0 millió forint összeghatár felett a Kormány határozatban adott jóváhagyásával jogosult a) hitel, kölcsön felvételére, b) kezesség és garancia vállalására, c) értékpapír vásárlására, d) váltó kibocsátására és elfogadására, e) kötvény kibocsátására, f) pénzügyi lízing vagy faktoring ügyletre irányuló, vagy ilyet magában foglaló szerződés kötésére. (2) Az állam által kibocsátott értékpapírok adásvételére és az 54. § szerinti hitelnyújtásra az (1) bekezdésben foglalt korlátozás nem vonatkozik. (3) Az (1) bekezdés szerinti korlátozás mindaddig vonatkozik az (1) bekezdésben meghatározott gazdasági társaságokra, amíg azok – közvetlen vagy közvetett – többségi állami tulajdonban vannak. 4. A központi költségvetési szervekkel és a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos rendelkezések 10. § (1) A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal 1316,8 millió forintot, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal 607,2 millió forintot, a Nemzeti Közlekedési Hatóság 20 730,5 millió forintot, az Országos Atomenergia Hivatal 333,8 millió forintot, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ 185,3 millió forintot köteles 2012. évben befizetni a bevételeiből – az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott ütemezési terv szerint – a központi költségvetés részére, amelyek esedékessége az első három negyedév vonatkozásában a negyedévet követő hónap 20. napja, a negyedik negyedévben december 10-e. (2) A Magyar Energia Hivatal 1575,0 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra. (3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 460,0 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra. (4) A fővárosi, megyei kormányhivatalok (fővárosi, megyei kormányhivatalok földhivatala) 5837,4 millió forintot kötelesek befizetni a bevételeikből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra. (5) A Földmérési és Távérzékelési Intézet 94,1 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra. (6) Ha az államháztartásért felelős miniszter, valamint a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter irányítása alá tartozó, az (1) bekezdésben felsorolt költségvetési szervek a befizetési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a hiányzó összegre fejezeti tartalékot kell képezni és a befizetést legkésőbb 2012. december 20-áig teljesíteni kell. 11. § (1) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 129. § (3) bekezdése szerint 2012. január 1-jétől az egy főre megállapított hallgatói normatíva 119 000 forint/év, a doktori képzésben részt vevők egy főre megállapított támogatási normatívája 1 116 000 forint/év, a köztársasági ösztöndíjban részesülők normatívája 340 000 forint/év, a kollégiumi-diákotthoni elhelyezés normatívája 116 500 forint/év, a lakhatási támogatás normatívája 60 000 forint/év, a tankönyv- és jegyzettámogatás, valamint a sport- és kulturális tevékenység normatívája 11 900 forint/év. (2) A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 308 000 forint/fő/év. (3) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 79/E. §-a alapján az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának garantált illetménye 2012. január 1-jétől 437 300 forint. (4) A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj havi összege 124 500 forint. (5) Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről szóló 122/2009. (VI. 12.) Korm. rendelet 6/A. § (1) bekezdése szerinti támogatás összege 100 000 forint/év. 12. § (1) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményeket az általuk ellátott közoktatási feladatokra a 3. melléklet 15. pontjában és 16. pont a)–e) alpontjában, az 5. melléklet 5. pontjában és 11. pont a)–d) alpontjában, továbbá a 8. melléklet I. rész 1–5. pontjában meghatározott, a települési önkormányzatok normatív hozzájárulásaival és támogatásaival azonos jogcímeken és feltételek mellett normatív hozzájárulás és támogatás illeti meg. (2) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények gyakorló intézményei esetén a 3. melléklet 15. pontja, a 16. pont a)–d) alpontja és a 16. pont ea) alpontja szerinti jogcímek tekintetében a normatív hozzájárulások kétszerese jár. (3) A (2) bekezdésben meghatározott támogatás igénybevételének feltétele, hogy a gyakorló intézményekben a tanterv közismereti tantárgyainak és az ahhoz kapcsolódó tanórán kívüli iskolai tevékenységnek, valamint az óvodai nevelési, a készség- és képességfejlesztési, továbbá az egységes óvoda-bölcsőde intézményi keretei között bölcsődei ellátásban részesülők gondozás-fejlesztési és tanórán kívüli iskolai tevékenységeknek legalább 70%-ában a hallgatók gyakorlati felkészítése történjék, továbbá az intézményi tanítási, illetve az óvodai foglalkozási időkeret 25%-át gyakorló iskolai, óvodai feladatokra fordítsák. Ha a feladatok számosságának és az éves időkeretnek az előzőekben meghatározott százalékos mértékét nem éri el a feladatellátás, az igénybevétel jogosultságát ennek megfelelően arányosan kell megállapítani. (4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti központi költségvetési szerv a létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján az intézményi költségvetésben meglévő és az (1) bekezdésben meghatározott normatíva alapján járó támogatás különbözetét az irányító szervtől igényelheti. (5) Az (1) bekezdésben meghatározott központi költségvetési szerv a tényleges, a tanügyi okmányok alapján dokumentált feladatmutatók szerint jogosult a normatív hozzájárulás és támogatás igénybevételére. (6) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott közoktatási célú normatív hozzájárulások és támogatás elszámolása a központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény elszámoltatása szerint, annak részeként történik. 13. § (1) Az 1. mellékletben a Központosított bevételek címen szereplő előirányzatok beszedéséért – ha törvény másként nem rendelkezik – az adott fejezetet irányító szerv vezetője tartozik felelősséggel. (2) A Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezet, 20. cím, 23–24. alcímhez tartozó jogcím-csoport és a 30. alcím 26. jogcím-csoport költségvetési támogatási előirányzatai tartalmazzák a sportról szóló 2004. évi I. törvény 56. § (2) bekezdése szerinti bevételeket. 5. Az elkülönített állami pénzalapok költségvetésével összefüggő rendelkezések 14. § (1) Az Országgyűlés az elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban: pénzalapok) költségvetését – bevételeit és kiadásait – alaponként, jogcímenként az 1. melléklet szerint állapítja meg. (2) A Társadalmi Megújulás Operatív Program hazai társfinanszírozása céljára a Nemzeti Foglalkoztatási Alap összesen 6967,0 millió forintot ad át az Uniós fejlesztések fejezet részére. (3) A Start-munka program megvalósításához a Nemzeti Foglalkoztatási Alapban 132 182,5 millió forint kiadási előirányzat áll rendelkezésre, amelynek részbeni forrása 50 000,0 millió forint költségvetési támogatás. Ez az előirányzat nyújt fedezetet a 2011. évben elkezdett közfoglalkoztatási programok kötelezettségvállalásainak 2012. évre áthúzódó kiadásai teljesítésére is. (4) A Start-munka programok dologi és felhalmozási kiadásairól a Kormány egyedi döntéssel határoz. (5) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap fejezetben 2000,0 millió forint egyenlegtartási és kockázatkezelési keret kerül kialakításra, amely felhasználható a TÁMOP programok megvalósulásával összefüggésben az államháztartásért felelős miniszter döntése alapján. (6) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap „Szakképzési és felnőttképzési támogatások” elnevezésű eredeti kiadási előirányzat terhére 2012. évben a szakképzési hozzájárulásból 100 millió forintot kell biztosítani a Bethlen Gábor Alap részére a határon túli magyarok szakképzésének, felsőoktatásának és felnőttképzésének a támogatására. 15. § (1) A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 2012. évi forrásai terhére a (2) bekezdésben foglaltak, az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program finanszírozása, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 8. § (4a)–(7) bekezdései szerinti, valamint nemzetközi szerződésen, illetve nemzetközi kötelezettséget keletkeztető külön jogszabályon alapuló, így különösen Magyarország európai uniós tagságából következően vállalt feladatok kivételével új kötelezettség az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével vállalható. (2) A megelőző években 2012. évi kifizetésre vállalt, de meghiúsult támogatások erejéig és tárgyévi kifizetéssel vállalható új kötelezettség. 6. A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése 16. § (1) Az Országgyűlés a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) 2012. évi a) bevételi főösszegét 2 749 626,0 millió forintban, b) kiadási főösszegét 2 749 626,0 millió forintban, c) egyenlegét nulla forintban állapítja meg. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi és kiadási főösszegek részletezését, valamint a nyugdíjbiztosítási költségvetési szervek saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott támogatást az 1. melléklet tartalmazza. 17. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnél a 2. cím, 1. Nyugellátások alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugellátásra 200,0 millió forint, méltányossági alapú nyugdíjemelésre 700,0 millió forint, egyszeri segélyre 500,0 millió forint használható fel. (2) Az Országgyűlés felhatalmazza a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős minisztert, hogy az Ny. Alap kezelőjének javaslatára az (1) bekezdésben meghatározott méltányossági keretösszegek között átcsoportosítson. 18. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet tekintetében a fejezetet irányító szerv hatáskörében eljáró szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter tervezési, az e törvényben említettek kivételével az előirányzat-módosítási, valamint az előirányzat-felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettségét és jogát az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF) főigazgatója gyakorolja. (2) Az ONYF havonta átutalást teljesít a Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, a) 5. Rokkantsági, rehabilitációs ellátások fedezetére E. Alapnak átadott pénzeszköz alcím előirányzatból az Egészségbiztosítási Alapnak (a továbbiakban: E. Alap) részére, b) 6. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alapnak átadott pénzeszköz alcím előirányzatból a Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezet, 21. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap cím részére az éves előirányzat havi időarányos mértékének megfelelően a tárgyhó 15. napjáig. 7. Az Egészségbiztosítási Alap költségvetése 19. § (1) Az Országgyűlés az E. Alap 2012. évi a) bevételi főösszegét 1 700 067,9 millió forintban, b) kiadási főösszegét 1 735 412,1 millió forintban, c) hiányát 35 344,2 millió forintban állapítja meg. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi és kiadási főösszegek részletezését, valamint az egészségbiztosítási költségvetési szervek saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott támogatást az 1. melléklet tartalmazza. 20. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoport, a 4. Gyógyszertámogatás jogcím-csoport és az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcím-csoport között átcsoportosítást hajtson végre. (2) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoport 1–18. jogcímei, valamint a 4. Gyógyszertámogatás jogcím-csoport 1–2. és 5. jogcímei előirányzatainak megemelésére. 21. § (1) Az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoporton belül az 1–18. jogcímek között, az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcím-csoporton belül a jogcímek között, valamint a 4. Gyógyszertámogatás jogcím-csoport 1–2. és 6. jogcímei között az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével átcsoportosíthat. (2) Az Egészségbiztosítási Alap fejezet tekintetében a fejezetet irányító szerv hatáskörében eljáró, egészségbiztosításért felelős miniszter tervezési, az e törvényben említettek kivételével az előirányzat-módosítási, valamint az előirányzat-felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettségét és jogát az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) főigazgatója gyakorolja. 22. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségbiztosításért felelős minisztert, hogy az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 7. alcím, 7. jogcím-csoport, 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcím, valamint az 1. cím, 7. alcím, 7. jogcím-csoport, 1. Szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések jogcím előirányzaton elszámolt bevételek mértékéig a gyógyszertámogatás céltartalékot a 2. cím, 3. alcím, 4. Gyógyszertámogatás jogcím-csoport 1–2. és 5. jogcímeire átcsoportosítsa azzal a feltétellel, hogy a 2. és 5. jogcímek esetében az államháztartásért felelős miniszter egyetértése szükséges. (2) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségbiztosításért felelős minisztert, hogy az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével az Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím, 3. alcím, 8. Természetbeni ellátások céltartaléka jogcím-csoport előirányzatból a 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás, 4. Gyógyszertámogatás és az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcím-csoportok jogcímeire átcsoportosítást hajtson végre a költségvetési folyamatok figyelembevételével. (3) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségbiztosításért felelős minisztert, hogy az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével megemelje az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, a) 4. jogcím-csoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzatát a gyógyszertámogatással, b) 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcím-csoport jogcímei előirányzatát a gyógyászati segédeszköz támogatással kapcsolatos ellenőrzésekből eredő – az 1. cím, 7. alcím, 11. jogcím-csoport, 1. jogcím előirányzaton befolyt – bevételek összegével. (4) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségbiztosításért felelős minisztert, hogy az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcím-csoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzatát év közben megemelje az 1. cím, 7. alcím, 7. jogcím-csoport, 1. Szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések jogcím, 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcím bevételi előirányzatán felül jelentkező többlet összegével. 23. § Az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcímen belül az időarányoshoz viszonyított évközi előirányzat-túllépést az 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoport, a 4. Gyógyszertámogatás jogcím-csoport, továbbá az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcím-csoport esetében az államháztartásért felelős miniszter engedélyezheti. 24. § (1) Az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoport tartalmazza az E. Alapból finanszírozott térítésmentesen vagy részleges térítés ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó egészségügyi szolgáltatók szerződésben foglalt feladataira tárgyévben folyósítandó összeget. (2) Az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoport jogcímeinek előirányzatai együttesen 6000,0 millió forintot tartalmaznak az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény és végrehajtási rendelete szerinti többletkapacitás-befogadások várható éves teljesítményének finanszírozására. A befogadásoktól eltérő, a jogcím-csoporton belüli jogcímek szerinti célra történő felhasználását a tényleges kiadások függvényében az egészségbiztosításért felelős miniszter engedélyezheti az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett. (3) Az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcím-csoport tartalmazza az OEP által a járóbeteg-szakellátás részére beszerzett gyógyászati segédeszközök kiadásait is. (4) Az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcím-csoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzata tartalmazza az 1200,0 millió forint finanszírozási előlegre fordítható összeget. (5) Az Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím, 3. alcím, 4. jogcím-csoport 6. Gyógyszertárak juttatása jogcím előirányzata a közforgalmú gyógyszertárat működtető vállalkozás, valamint a közvetlen lakossági gyógyszerellátást végző intézeti gyógyszertár külön törvényben meghatározott juttatás kiadásaira szolgál. 25. § Az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 2. Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén táppénz, terhességi-gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj megállapítására együttesen 170,0 millió forint, a 3. Természetbeni ellátások alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén gyógyító-megelőző ellátásra 183,1 millió forint és gyógyászati segédeszköz támogatásra 1300,0 millió forint használható fel. 8. Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre 26. § (1) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot a) az Országgyűlés fejezet, 8. Pártok támogatása cím és, b) az Országgyűlés fejezet, 9. Pártalapítványok támogatása cím előirányzatainak év közbeni megváltoztatására. (2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot a) az I–VI., a VIII., a XXX., a XXXIII. és a XXXIV. fejezetek kiadási és bevételi előirányzatai főösszegének, b) a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 20. cím ba) 5. Egyházi célú központi költségvetési hozzájárulások alcím előirányzatai, bb) 7. Országos nemzetiségi önkormányzatok és média támogatása alcím előirányzatai, bc) 8. Országos nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények támogatása alcím előirányzatai, c) a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 26. Települési és területi nemzetiségi önkormányzatok támogatása cím előirányzatai csökkentésére, kivéve az államháztartásról szóló törvényben meghatározott az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, vagy ennek következményei elhárítása céljából hozott kormányzati intézkedéseket, valamint a fejezetet irányító szervek vezetőinek a fejezetek között együttesen kezdeményezett előirányzat-átcsoportosítását. 9. A Kormány, az államháztartásért felelős miniszter és a fejezetet irányító szervek vezetőinek különleges jogosítványai 27. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Helyi önkormányzatok támogatásai és helyben maradó személyi jövedelemadója fejezeten belül új előirányzatot hozzon létre fejezeten belüli és más fejezettől történő átcsoportosítással, amelyről a Magyarország 2012. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényben be kell számolnia. (2) A 4. § (2) bekezdés szerinti előirányzat fejezetekre, címekre, alcímekre, jogcím-csoportokra, jogcímekre, előirányzat-csoportokra, kiemelt előirányzatokra – felmérés alapján – történő átcsoportosítására az államháztartásért felelős miniszter kap felhatalmazást. (3) Az Országgyűlés felhatalmazza az agrárpolitikáért felelős minisztert, hogy az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével a Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, a 20. cím, 5. alcím, 10. Nemzeti agrár kárenyhítés jogcím-csoport, valamint a 20. cím, 7. Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások alcím között átcsoportosítást hajtson végre, figyelemmel a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról törvényben foglaltakra is. (4) Az Országgyűlés felhatalmazza a honvédelemért felelős minisztert, hogy az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével a védelmi tevékenység, a NATO felé vállalt haderő-fejlesztési célkitűzések, valamint az előre nem tervezett nemzetközi feladatok végrehajtása céljából a Honvédelmi Minisztérium fejezet címei, alcímei között – beleértve címen belül a kiemelt előirányzatokat is – indokolt esetben átcsoportosítást hajtson végre. (5) Az Országgyűlés felhatalmazza a fejlesztéspolitikáért felelős minisztert, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet, 20. cím, 36. alcím 2. Oktatási, kulturális és sport PPP programok jogcím-csoport terhére előirányzat átcsoportosítást hajtson végre a Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezet 5. Egyetemek, főiskolák cím javára, figyelembe véve a megvalósuláshoz kapcsolódó jogosultságot. (6) Az Országgyűlés felhatalmazza az oktatásért felelős minisztert, hogy – az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével – a Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezet, a 20. cím, 2. alcím, 10. Hallgatói létszám képzési többlete (egyházi világi képzés) jogcím-csoport, valamint a 20. cím, 2. alcím, 11. Hallgatói létszám képzési többlete (alapítványi felsőoktatás) jogcím-csoport előirányzatokat egymás között – a szükséglet szerinti mértékben – átcsoportosítsa. (7) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alap Start-munka program előirányzata és a Helyi önkormányzatok támogatásai és helyben maradó személyi jövedelemadója fejezet, 7. cím, 2. Egyes szociális feladatok támogatása alcím között pénzeszközt adjon át, amennyiben ezt a közfoglalkoztatásban részt vevők létszámának, illetve a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők számának év közbeni alakulása indokolttá teszi. (8) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy átcsoportosítást hajtson végre a Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezet 20. cím 46. Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával összefüggő bértámogatás alcím és a 20. cím 47. Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával összefüggő költségkompenzáció alcím előirányzatai között. (9) Az Országgyűlés felhatalmazza a Köztársasági Elnöki Hivatal vezetőjét, hogy Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím 2. alcím 1. Állami kitüntetések jogcím-csoport tehére átcsoportosítást hajtson végre az 1. Köztársasági Elnöki Hivatal cím javára. (10) A Miniszterelnökség fejezet, 4. Országvédelmi Alap cím és az Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 6. Kamat kockázati tartalék cím kiadási előirányzatait, valamint az 1. mellékletben szereplő Fejezeti egyensúlybiztosítási tartalék előirányzatokat 2012. év szeptember 30-át megelőzően nem lehet felhasználni. (11) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy határozatban döntsön a (10) bekezdés szerinti kiadási előirányzatok felhasználásáról, ha az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló, 1993. november 22-i 3605/93/EK tanácsi rendelet szerinti, 2012. szeptember 30-ig benyújtandó jelentésben szereplő, 2012. évre várható hiány (a továbbiakban: EDP-hiány) – a felhasználni kívánt tartalékösszeg figyelembe vételével – nem haladja meg a GDP 2,5%-át. (12) A Kormány (11) bekezdés szerinti határozatát az államháztartásért felelős miniszter készíti elő, ennek során bemutatja a Kormány számára a) a 2012. évi gazdasági és költségvetési folyamatok, b) a 2012. évre várható EDP-hiány, és c) a 2012. évre várható államadósság alakulását, továbbá javaslatot tesz a (10) bekezdés szerinti kiadási előirányzatok felhasználásának céljára és ütemezésére. (13) Az Országgyűlés felhatalmazza a Miniszterelnökség fejezetet, valamint a Külügyminisztérium fejezetet irányító szervek vezetőit, hogy a kormányfői protokollal kapcsolatos feladatok ellátása érdekében fejezeti hatáskörben a szükséges előirányzat-átcsoportosításokról intézkedjenek. (14) Az Országgyűlés felhatalmazza az Országos Bírósági Hivatal elnökét, hogy a Bíróságok fejezet, 2. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím terhére átcsoportosítást hajtson végre az 1. Bíróságok cím javára. (15) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet 24. Céltartalékok cím, 2. Közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációja, gyermekgondozási díjban és terhességi-gyermekágyi segélyben részesülők kompenzációja alcímről a Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezet 21. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap cím, 4. Különféle jogcímen adott térítések alcímen belül létrehozandó, Gyermekgondozási díjban és terhességi-gyermekágyi segélyben részesülők kompenzációja jogcím-csoport javára átcsoportosítson. (16) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap fejezet terhére a 2012. évben a Magyar Tudományos Akadémia fejezet, 2. MTA Könyvtára címen belül létrehozandó külön alcím részére az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program finanszírozására 1426,0 millió forintot csoportosítson át. (17) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 2011. december 31-én megyei önkormányzati fenntartásban volt intézményeket érintő támogatások 2012. évi üteme alapján a Helyi önkormányzatok támogatásai és helyben maradó személyi jövedelemadója fejezet, 8. Címzett és céltámogatások cím és 9. Vis maior támogatás cím terhére átcsoportosítást hajtson végre a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 8. cím, 2. Megyei intézményfenntartó szervek, átvett intézmények alcím és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezet, 10. cím, 2. Gyógyító-megelőző ellátás intézetei alcím javára. (18) Az Országgyűlés felhatalmazza az Országgyűlés fejezetet irányító szerv vezetőjét, hogy az Országgyűlés fejezet, 4. cím 9. Országház épülete előtti felszín alatti parkoló építése alcím, a 10. Látogatóközpont kialakítása alcím, továbbá a 11. A Kossuth tér történelmi rekonstrukciója alcím terhére átcsoportosítást hajtson végre az 1. Országgyűlés Hivatala cím javára. (19) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap fejezet terhére a 2012. évben a Közigazgatási és Igazságügyi fejezet, 1. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazgatása cím részére a Nemzeti Kutatási, Innovációs és Tudománypolitikai Tanács működésének finanszírozására 30 millió Ft-ot csoportosítson át. (20) A Helyi önkormányzatok támogatásai és helyben maradó személyi jövedelemadója fejezet, 11. Fejezeti egyensúlybiztosítási tartalék címről a Kormány a (11) bekezdés szerinti, a kiadási előirányzat felhasználását jóváhagyó döntése esetén a) legfeljebb 2500,0 millió forint az 5. melléklet 9. Önkormányzatok és társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítésének támogatása előirányzaton, b) legfeljebb 5000,0 millió forint az 5. melléklet 13. Önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések előirányzaton, c) legfeljebb 2000,0 millió forint az 5. melléklet 15. A Széll Kálmán tér felújításának, a térség tömegközlekedési kapcsolatai, Káposztásmegyer vasúti és egyéb fővárosi közösségi közlekedés fejlesztésének támogatása előirányzaton, d) legfeljebb 1500,0 millió forint az 5. melléklet 16. Belterületi utak szilárd burkolattal való ellátása előirányzaton, e) legfeljebb 500,0 millió forint az 5. melléklet 17. Egy és két számjegyű országos főközlekedési utak fővárosi szakaszai karbantartásának támogatása előirányzaton, és f) legfeljebb 500,0 millió forint az 5. melléklet 18. Római parti árvízvédelmi védmű megvalósításának támogatása előirányzaton használható fel. 28. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal fejezet, 1. Nemzeti Adó- és Vámhivatal igazgatása cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzatán legfeljebb 25 000,0 millió forint, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kiemelt előirányzatán legfeljebb 6750,0 millió forint előirányzat módosítás engedélyezhető, ha A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 2. cím, 1. Általános forgalmi adó alcím előirányzata, 2. Jövedéki adó alcím előirányzata, 3. cím, 1. Személyi jövedelemadó alcím előirányzata, a Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 1. Szociális hozzájárulási adó Ny. Alapot megillető része és munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék alcím előirányzata, a 2. alcím, 1. Biztosított által fizetett nyugdíjjárulék jogcím-csoport előirányzata, az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 1. Szociális hozzájárulási adó E. Alapot megillető része és munkáltatói egészségbiztosítási járulék alcím előirányzata, a 2. Biztosítotti egészségbiztosítási járulék alcím előirányzata együttesen legalább 101%-ban teljesül. (2) Az államháztartásért felelős miniszter negyedévente előirányzat-módosítást engedélyezhet az (1) bekezdés szerinti személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó előirányzatok terhére, ha az általa meghatározott negyedéves bevételi tervei teljesülnek. Az év közben engedélyezett előirányzat-módosítás nem haladhatja meg a negyedéves bevételi terven felül teljesülő előirányzatok összegét. (3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott bevételek teljesítése 2012. november 28-áig eléri a 89%-os mértéket, az előirányzatokat 100%-os mértékben, az év közben negyedévente engedélyezett előirányzat-módosítások összegével csökkentve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) rendelkezésére kell bocsátani. (4) Ha 2012. június 30-áig az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott bevételi tervek teljesülnek, a bevételi többlet legfeljebb 20%-ának mértékéig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fejezet, 1. Nemzeti Adó- és Vámhivatal igazgatása cím, 2. Felhalmozási költségvetés előirányzat-csoport kiemelt előirányzatain előirányzat-módosítás engedélyezhető. III. FEJEZET A KÖZPONTI ALRENDSZEREN BELÜLI ELSZÁMOLÁSOK, KAPCSOLATOK 29. § A kincstár az E. Alap részére a Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezet, 21. cím, 4. alcím, 1. Közgyógyellátás jogcím-csoport előirányzatából, A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 35. cím, 2. alcím, 5. Rokkantsági, rehabilitációs ellátások fedezetére átadott pénzeszköz jogcím-csoport előirányzatából és a 27. § (15) bekezdésben kapott felhatalmazás szerint létrehozásra kerülő előirányzatból a folyósító szerv által benyújtott és az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott finanszírozási terv alapján finanszírozást teljesít. 30. § (1) Az Ny. Alap részére A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 35. cím, 1. alcím, 5. Adórendszer átalakításával összefüggő pénzeszköz-átadás jogcím-csoport szerinti támogatás átutalása a) január–november hónapban havonta a tárgyhó 10. napjáig az éves előirányzat havi időarányos összegével, b) december hónapban az a) pontban teljesített összegeket is figyelembe véve a tényleges éves bevételek és kiadások függvényében, legfeljebb az előirányzat mértékéig a tárgyhavi utolsó bevétel beérkezése és az utolsó ellátás kifizetése után történik. (2) Amennyiben az Ny. Alap tárgyévi utolsó bevételének beérkezése és az utolsó ellátás kifizetése után az Ny. Alap pénzforgalmi egyenlege többletet mutat, akkor a Kincstár intézkedik a többlet összegének a központi költségvetés részére történő visszautalásáról, amely az (1) bekezdés szerinti támogatást csökkenti. IV. FEJEZET AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS A KÖZPONTI ALRENDSZER KAPCSOLATAI 10. A helyi önkormányzatok, a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok központi alrendszerből származó forrásai 31. § (1) Az Országgyűlés a települési önkormányzatok, valamint a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások normatív hozzájárulásának jogcímeit és fajlagos összegeit a 3. mellékletben foglaltak szerint állapítja meg. (2) Az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó normatív állami támogatást állapít meg a települési önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások részére a 8. mellékletben meghatározott feltételek szerint. (3) Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásait a 6. melléklet szerint állapítja meg. (4) A helyi önkormányzatokat és társulásaikat feladatmutató alapján megillető normatív hozzájárulások és támogatások előirányzata a Helyi önkormányzatok támogatásai és helyben maradó személyi jövedelemadója fejezet, 5. cím, 1. alcím, 1. Önkormányzati fejezeti tartalék jogcím-csoport előirányzata terhére nő, illetve javára csökken az államháztartásról szóló jogszabályokban foglaltak szerinti igénylés, lemondás alapján, a 32. § (2) és (3) bekezdésében foglalt kivételekkel. (5) A helyi önkormányzatokért felelős miniszter a) az államháztartásért felelős miniszter és a támogatás jellege szerint feladatkörrel rendelkező miniszter egyetértésével a Helyi önkormányzatok támogatásai és helyben maradó személyi jövedelemadója fejezet 4. Központosított előirányzatok cím és 5. cím, 1. alcím, 1. Önkormányzati fejezeti tartalék jogcím-csoport előirányzatok között, b) az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a Helyi önkormányzatok támogatásai és helyben maradó személyi jövedelemadója fejezet, 5. cím, 1. alcím, 1. Önkormányzati fejezeti tartalék jogcím-csoport előirányzata és az 5. cím, 1. alcím, 2. Megyei önkormányzati tartalék jogcím-csoport, az 5. cím, 2. Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatása alcím, az 5. cím 3. A tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok adósságrendezésére irányuló hitelfelvétel visszterhes kamattámogatása, a pénzügyi gondnok díja alcím, – ha a 27. § (7) bekezdésében foglalt átcsoportosításra nincs lehetőség – a 7. cím, 2. Egyes szociális feladatok támogatása alcím, a 8. Címzett és céltámogatások cím és a 9. Vis maior támogatás cím előirányzatai között átcsoportosíthat. 32. § (1) Az Országgyűlés – a 31. § (2) bekezdésében foglaltakon felül – további, felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg a) központosított előirányzatként az 5. mellékletben meghatározott, a helyi önkormányzatok, a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások által ellátandó feladatokra, b) az előadó-művészeti szervezetet fenntartó, illetve támogató települési önkormányzatok részére a 7. mellékletben foglalt részletezés szerint, c) a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatására, a 2012. évi új induló beruházások 200,0 millió forintos támogatási előirányzatára, d) vis maior támogatásra, e) a megyei önkormányzatok működésének támogatására a 12. mellékletben foglalt részletezés szerint. (2) Ha a 12. §, illetve a 38. § szerinti normatív hozzájárulásokra és támogatásokra jogosult év közben feladatot ad át a feladat ellátására kötelezett települési önkormányzat részére, az így felszabaduló előirányzattal az érintett fejezet előirányzata csökken, a települési önkormányzatot megillető normatív hozzájárulás és támogatás előirányzata megemelkedik a 3. melléklet és a 8. melléklet igényjogosultsági szabályai alapján. (3) Ha a települési önkormányzat normatív hozzájárulásról és támogatásról való lemondása olyan – nem más települési önkormányzat részére történő – feladatellátással függ össze, amelyre a feladatot átvevő jogosult a 12. §, illetve a 38. § szerinti normatív hozzájárulás és támogatás igénybevételére, a feladatátadással év közben felszabaduló összeggel a települési önkormányzatot megillető normatív hozzájárulás és támogatás előirányzatát csökkenteni kell, és az annak további folyósításáról gondoskodó miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetének ilyen célú előirányzatát meg kell emelni. A feladatátadásból felszabaduló olyan összeg, amely nem illeti meg az átvevőt, a Helyi önkormányzatok támogatásai és helyben maradó személyi jövedelemadója fejezet, 5. cím, 1. alcím, 1. Önkormányzati fejezeti tartalék jogcím-csoport előirányzatát növeli. (4) A települési és területi nemzetiségi önkormányzatok feladatarányos támogatása – az (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatásokon felül, központosított előirányzatként – a nemzetiségi önkormányzatoknak a központi költségvetésből, valamint fejezeti kezelésű előirányzatból nyújtott támogatások feltételrendszeréről és elszámolásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti rendben, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 26. Települési és területi nemzetiségi önkormányzatok támogatása cím előirányzatából vehető igénybe azzal, hogy a támogatások igénylése során és a döntéshozatali eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényt nem kell alkalmazni. (5) Amennyiben a szekszárdi Német Színház a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata fenntartásába kerül át, úgy támogatási előirányzatának időarányos részével a Helyi önkormányzatok támogatásai és helyben maradó személyi jövedelemadója fejezet, 6. A települési önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadó-művészeti szervezetek támogatása cím előirányzata csökken, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet 20. cím, 8. alcím, 4. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata által fenntartott intézmények támogatása jogcímcsoport előirányzata pedig megnő. 33. § (1) Az államháztartásról szóló jogszabályokban foglaltak szerint meghatározott, az állami támogatás jogtalan igénybevételéhez kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség kiszámítása szempontjából feladatmutatóhoz kapcsolódó normatív hozzájárulásnak és támogatásnak minősül a 3. melléklet 3., 6., 8. és 11–16. pontja, valamint a 8. melléklet I. rész 1–5. pontja, II. rész 2–3. pontja és III. része szerinti előirányzatok együttes összege. (2) A helyi önkormányzatokért felelős miniszter az általa üzemeltetett elektronikus rendszeren keresztül 2012. január 31-éig a helyi önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások számára elérhetővé teszi a helyi önkormányzatokat, valamint a települési és területi nemzetiségi önkormányzatokat és többcélú kistérségi társulásokat – az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése kivételével – megillető normatív hozzájárulások és támogatások, településre kimutatott helyben maradó személyi jövedelemadó, valamint települési önkormányzatok jövedelemdifferenciálódásának mérséklése összegét. 11. A települési önkormányzatokat megillető átengedett bevételek 34. § (1) A települési önkormányzatot az állandó lakóhely szerint az adózók által 2010. évre bevallott – a NAV által a települési önkormányzat közigazgatási területére kimutatott – személyi jövedelemadó 8%-a illeti meg. (2) A gépjárműadóról szóló törvény alapján a belföldi gépjárművek után a települési önkormányzat által beszedett adó 100%-a a települési önkormányzatot illeti meg. (3) A termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni – a települési önkormányzat által beszedett – személyi jövedelemadó 100%-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg. 12. Az illetékek és más bevételek szabályozása 35. § (1) A NAV által 2012. január 1-jétől beszedett illetékbevételből a megyei jogú városi önkormányzatokat az illetékességi szabályok szerint a megyei jogú városok illetékességi területén képződő illetékbevétel 47%-a illeti meg, csökkentve az illetékbeszedéssel kapcsolatos kiadásokra visszatartott, 8,5%-ot kitevő költséggel. (2) A NAV által 2012. január 1-jétől beszedett illetékbevételből a Fővárosi Önkormányzatot az illetékességi szabályok szerint a Fővárosi Önkormányzat illetékességi területén képződő illetékbevétel 23%-a illeti meg, csökkentve az illetékbeszedéssel kapcsolatos kiadásokra visszatartott, 4%-ot kitevő költséggel. (3) A NAV által 2012. január 1-jétől beszedett illetékbevétel az (1) és (2) bekezdésben meghatározott mértéken felül fennmaradó része a központi költségvetést illeti meg. (4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti illetékbevételt a kincstár a tárgyhónapot követő hónap 20-áig utalja át a Fővárosi Önkormányzat és a megyei jogú városok települési önkormányzatai pénzforgalmi számláira. (5) Amennyiben az illetékbevételek felosztását és átutalását követően a NAV által végzett elszámolás alapján illeték-visszakövetelés keletkezik, akkor a NAV jelzése alapján a kincstár a tárgyhónapban átutalandó illetékbevételeket a visszakövetelés – (1) és (2) bekezdések alapján a Fővárosi Önkormányzatra és a megyei jogú városok települési önkormányzataira jutó – összegéig, annak kiegyenlítéséig csökkenti. (6) A megyei önkormányzatok részére 2012. január 1-je előtt átutalt illetékbevételhez kapcsolódó illeték-visszakövetelést a NAV a tárgyhónapban kimutatott, a központi költségvetést megillető illetékbevétel terhére számolja el. 36. § (1) A települési önkormányzat jegyzője által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség által a települési önkormányzat területén – a veszélyhelyzet kihirdetését megalapozó eseménnyel összefüggésben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok kivételével – kiszabott, és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a az illetékes települési önkormányzatot illeti meg. (2) A települési önkormányzat pénzforgalmi számlájára vagy annak valamely alszámlájára érkezett szabálysértési pénz- és helyszíni bírságból származó bevétel 100%-a, valamint a közlekedési szabályszegések után kiszabott közigazgatási bírságból származó bevétel 40%-a – függetlenül attól, hogy a bírságot mely szerv szabta ki jogerősen – a települési önkormányzatot illeti meg. A közterület-felügyelő által a települési önkormányzat területén a közlekedési szabályszegések után kiszabott közigazgatási bírság teljes összege az illetékes települési önkormányzatot illeti meg. A szabálysértési pénz- és helyszíni bírság, valamint e közigazgatási bírság végrehajtását kérő szerv költségminimum megelőlegezésére nem köteles. 13. A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai 37. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) szerinti kiegészítő gyermekvédelmi támogatás és gyermektartásdíjak megelőlegezése esetében a települési önkormányzat első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti jogszabályban meghatározott éven belüli elszámolási kötelezettséggel. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) alapján nyújtott rendszeres szociális segély, időskorúak járadéka, normatív alapú ápolási díj, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, adósságcsökkentési támogatás és lakásfenntartási támogatás esetében: a) ha az önkormányzat a tárgyévet megelőző év decemberében igénylést nyújtott be, úgy a január hónapban járó előleg folyósítása – külön jogszabályban meghatározott módon – igénylés nélkül történik; b) ha az önkormányzat a tárgyévet megelőző év decemberében nem nyújtott be igénylést, úgy első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti jogszabályban meghatározott éven belüli elszámolási kötelezettséggel. (2) A támogatási igények jogosságát elbíráló és ellenőrző szerv az 5. melléklet 7. pontja szerinti előirányzatból nyújtható támogatás iránti igények jogszerűségének elbírálása, ellenőrzése és folyósítása céljából a pályázatban megnevezett személy nevét, további természetes személyazonosító adatait, a foglalkoztatási jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó kifizetések összegét és az azonosítására szolgáló, munkaviszonnyal kapcsolatos kódját, valamint a foglalkoztatási jogviszonyának megszüntetésével kapcsolatosan a pályázatban megnevezett személy munkaviszonya megszűnésének jogcímét, szolgálati és közszolgálati idejét, besorolását és munkakörének megnevezését, foglalkoztatási jogviszonya kezdetének és megszűnésének időpontját, munkavégzés alóli felmentése kezdő és záró időpontját, felmentése indokául szolgáló okot és a munkaviszonnyal kapcsolatos azonosító kódját megismerheti, és a támogatási döntést követő ötödik év utolsó napjáig kezelheti. A kezelt személyes adatokat az adatkezelés céljának megszűnését követően, de legfeljebb a támogatási döntést követő ötödik év utolsó napjának elteltével oly módon kell fizikailag megsemmisíteni, hogy helyreállításuk ne legyen lehetséges. (3) Az 5. melléklet 5. pontja, 7. pont a) alpontja és 11. pont a)–d) alpontja, a 7. melléklet, a 8. melléklet I. rész 1–5. pontja, II. rész 2. és 3. pontja és III. része, valamint a 12. melléklet alapján számított előirányzatok folyósítása az államháztartásról szóló jogszabályokban foglaltak szerint nettó finanszírozás keretében történik. (4) A Kincstár az Esztergom Város Önkormányzata számára folyósítandó, a helyi önkormányzatokat megillető támogatások, hozzájárulások és a 34. § (1) bekezdése szerinti átengedett személyi jövedelemadó adott havi összegéből a nettó finanszírozás során havonta levonja A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 5. cím, 2. Esztergom Város Önkormányzata átadott intézményekkel kapcsolatos költségvetési befizetései alcím …