2014. C. törvény Magyarország 2015. központi költségvetéséről.

2014. C. törvény Magyarország 2015. központi költségvetéséről. Az Országgyűlés az  Alaptörvény 36.  cikk (1)  bekezdése alapján Magyarország 2015.  évi központi költségvetéséről a  következő törvényt alkotja: I. FEJEZET A KÖZPONTI ALRENDSZER KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG ÉRTÉKE 1. Az államháztartás központi alrendszerének egyenlege és főösszegei 1. § Az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének (a továbbiakban: központi alrendszer) 2015. évi a) bevételi főösszegét 16 312 873,0 millió forintban, b) kiadási főösszegét 17 190 277,1 millió forintban, c) hiányát 877 404,1 millió forintban állapítja meg. 2. § Az 1. §-ban meghatározott bevételi és kiadási főösszegeknek és a saját bevétellel nem fedezett kiadásokhoz nyújtott központi támogatási előirányzatoknak a fejezetek, címek, alcímek, jogcímcsoportok, jogcímek szerinti részletezését az 1. melléklet tartalmazza. 2. Az államadósság értéke 3. § (1) A  Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011.  évi CXCIV.  törvény (a  továbbiakban: Gst.) 4.  § (1)  bekezdése alapján az  államháztartás 2015. december 31-ére tervezett adóssága 310,1  forint/euró, 255,2  forint/svájci frank és 230,1 forint/amerikai dollár árfolyam mellett 25 100,4 milliárd forint. (2) 2015. december 31-én az államadósság-mutató a) számlálójának a Gst. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti várható összege 25 055,4 milliárd forint, b) nevezőjének a Gst. 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti várható összege 33 227,6 milliárd forint. (3) Az államadósság-mutató mértéke a (2) bekezdés alapján 2015. december 31-ére tervezett mértéke 75,4%. (4) Az Országgyűlés megállapítja, hogy az  államadósság-mutató (3)  bekezdés szerinti mértéke a  2014. év utolsó napján várható 76,3%-hoz képest az  Alaptörvény 36.  cikk (5)  bekezdésében meghatározott államadósság-mutató csökkenése követelményének eleget tesz. II. FEJEZET A KÖZPONTI ALRENDSZER EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL ÉS FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK 3. A központi alrendszer tartalék-előirányzatai 4. § (1) Céltartalék szolgál a  XI. Miniszterelnökség  fejezet, 34.  cím, 1. Közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációja alcímen a  költségvetési szerveknél és a  nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységet önmaga vagy intézménye útján ellátó egyházi jogi személynél foglalkoztatottak részére a  2015. évben – jogszabály alapján – járó többlet személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetésére. (2) Céltartalék szolgál a XI. Miniszterelnökség fejezet, 34. cím, 2. Különféle kifizetések alcímen a) a prémiumévek programról és a  különleges foglalkoztatási állományról szóló törvény szerinti munkáltatói kifizetésekre, А törvényt az Országgyűlés а 2014. december 15-i ülésnapján fogadta el. b) az Állami Számvevőszékről szóló 2011.  évi LXVI.  törvény 21.  § (1)  bekezdésében meghatározott számvevői illetményalap változása miatti személyi juttatás és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó növekményének kifizetésére, c) a központi költségvetési szerveknél a  feladatok változásával, a  szervezetek, szervezetrendszerek korszerűsítésével, a  feladatellátás ésszerűsítésével megvalósuló, kiadás- és költségvetési támogatásmegtakarítást eredményező létszámcsökkentések személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetéseire, d) az Alkotmánybíróság új tagjának megválasztásánál jelentkező többlet személyi juttatások és az  azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetésére, e) a fegyveres és rendvédelmi életpálya rendszerek bevezetéséhez kapcsolódó többlet személyi juttatások, valamint az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetésére. (3) A Kormány a  XI. Miniszterelnökség  fejezet, 34.  cím, 2. Különféle kifizetések alcím előirányzatából a  IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 2. A helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai címre, – a 3. mellékletben szereplő I.  pont 2.  alpont szerinti Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása jogcímen – átcsoportosíthat, ha a  helyi önkormányzati létszámleépítések miatt e  jogcímen rendelkezésre álló előirányzat már felhasználásra került. (4) Céltartalék szolgál a XI. Miniszterelnökség fejezet, 34. cím, 3. Központi költségvetési szervek tartozásállományának csökkentése alcímen a  központi költségvetési szervek – kiemelten az  egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó intézmények – pénzügyi problémáinak kezelésére. (5) A költségvetési szerveknél és a nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységet önmaga vagy intézménye útján ellátó egyházi jogi személynél foglalkoztatott természetes személy és annak e  körben foglalkoztatott házas- vagy élettársa a  2015.  évi adó- és járulékváltozások ellentételezésének megállapításához a  saját és házas- vagy élettársa munkáltatója részére is nyilatkozik – a kompenzáció összegének megállapítása érdekében – a családi kedvezményre való jogosultságáról, az  annak igénylése során figyelembe vehető kedvezményezett eltartottak számáról, adóazonosító jeléről, illetményéről és a  jogviszonya keletkezésének időpontjáról. A  nyilatkozatra vonatkozó további rendelkezéseket a Kormány rendeletben állapítja meg. 4. Az állam vagyonával kapcsolatos rendelkezések 5. § (1) A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. hitel, kölcsön felvételére, kötvény kibocsátására, garancia és kezesség vállalására nem jogosult. (2) A XLIII. Az  állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások  fejezetet irányító szerv az  állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter. (3) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet kiadásai terhére történő, 1000,0 millió forint összeget elérő mértékű kötelezettségvállalásokat és – a  központi alrendszer likviditási helyzetére figyelemmel  – a kifizetések ütemezését az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a rábízott vagyon vagyonkezelési tervének keretében hagyja jóvá. (4) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény a) 28. § (4) bekezdésében meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó érték a 2015. évben 25,0 millió forint, b) 33. § (2) bekezdésében meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó érték a 2015. évben 25,0 millió forint, c) 35. § (2) bekezdés i) pontjában meghatározott egyedi bruttó forgalmi érték a 2015. évben 25,0 millió forint, d) 36.  § (4)  bekezdésében meghatározott ingyenesen átruházható vagyontárgyak 2015.  évi összesített bruttó forgalmi értéke – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – 20 000,0 millió forint lehet. (5) Az állam javára megszerzett, a  Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vagyonkezelésébe kerülő, átadott ingatlanok, valamint a  PPP-konstrukcióban létrehozott, az  állam javára megszerzett sport- és oktatási létesítmények összegszerű korlátozás nélkül adhatók ingyenesen önkormányzati tulajdonba. (6) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény a) 11.  § (6)  bekezdésében meghatározott értékhatárt a  2015. évben 25,0  millió forint egyedi bruttó forgalmi érték, b) 11. § (16) bekezdésében meghatározott értékhatárt a 2015. évben a hasznosítással érintett rész tekintetében 25,0 millió forint egyedi bruttó forgalmi érték, c) 13.  § (1)  bekezdésében meghatározott értékhatárt a  2015. évben 25,0  millió forint egyedi bruttó forgalmi érték képezi. (7) A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által vagyonkezelt állami tulajdonú ingatlanok értékesítéséből és hasznosításából származó bevételeket a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 1. cím, 1. Értékesítési bevételek alcímen, és 1.  cím, 2. Hasznosítási bevételek alcímen belül önálló jogcímcsoporton vagy jogcímen kell elszámolni. Ezek a bevételek a 2015. évben a Kormány határozatában adott jóváhagyásával a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. jogszabályban meghatározott feladatellátásának finanszírozására használhatók fel. A  Kormány határozatában legfeljebb a  pénzforgalmilag teljesült hasznosítási és értékesítési bevételek mértékéig engedélyezheti a  XLIII.  Az  állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások  fejezet Nemzeti Eszközkezelő Zrt. feladatait finanszírozó kiadási előirányzatainak növelését. (8) A Kormány irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv feladatellátására feleslegessé nyilvánított, értékesítésre kijelölt, a  Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. rábízott állami vagyonába tartozó  állami tulajdonú ingatlanok értékesítéséből származó – a  XLIII. Az  állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások  fejezetben elszámolandó – bevételek államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összege a  2015. évben a  központi költségvetési szerv költségvetését tartalmazó költségvetési  fejezet által finanszírozható felhalmozási kiadások teljesítésére használhatók fel. Az  államháztartásért felelős miniszter ennek érdekében – legfeljebb a  2015. évben pénzforgalmilag teljesült értékesítési bevételek mértékéig – új kiadási előirányzat létrehozatalát és meglévő kiadási előirányzat növelését engedélyezheti e költségvetési fejezetben. (9) A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó ingatlanok (8)  bekezdés szerinti értékesítése esetén a  befolyó bevételeket, továbbá a  tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó vagyonnal kapcsolatos egyéb bevételeket a  XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma  fejezet, 28.  cím, 1. alcím, 1. A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek jogcímcsoport előirányzaton belül kell elszámolni. E  bevételek államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összege a 2015. évben a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetből finanszírozható felhalmozási kiadások teljesítésére használható fel a (8) bekezdésben meghatározott módon. (10) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 2. alcím, 4. jogcímcsoport, 2. A Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. támogatása jogcím előirányzat tartalmazza a  mozgóképről szóló 2004.  évi II.  törvény 9/A.  § (2)  bekezdése szerinti kiadást, mely előirányzat a  hatoslottó szerencsejáték játékadója pénzforgalmilag teljesült összege 100%-ának mértékéig az  államháztartásért felelős miniszter engedélyével túlléphető. A  túllépés mértékének számítása során az  előirányzat összegének megállapításakor nem vehető figyelembe az  előirányzat javára év közben a Kormány döntésével biztosított többlet. (11) A honvédelmi célra feleslegessé vált hadfelszerelések, haditechnikai eszközök és anyagok értékesítéséből származó bevételt a  honvédelemért felelős miniszter a  2015. évben a  Magyar Honvédség technikai modernizációjára, a  technikai eszközök fenntartására és javítására, képesség- és hadfelszerelés fejlesztésre, illetve az  értékesítési eljárások során felmerült kiadások fedezetére használhatja fel. A  2015. évben pénzforgalmilag teljesülő bevételt a  XIII. Honvédelmi Minisztérium  fejezet, 2.  cím, 1. Honvéd Vezérkar közvetlen szervezetei alcím bevételeként kell elszámolni. 6. § (1) A XLIII. Az  állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások  fejezet, 2.  cím, 5. Fejezeti tartalék alcímén szereplő kiadási előirányzat az  e  költségvetési  fejezetben szereplő kiadási előirányzatok átcsoportosítás útján történő növelésére használható fel. A  XLIII. Az  állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások  fejezet, 2.  cím, 5. Fejezeti tartalék alcím kiadási előirányzatának felhasználását az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttesen hagyja jóvá. (2) A XLIII. Az  állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások  fejezet bevételi előirányzatainak a  tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén különösen indokolt esetben, a  Kormány határozatában adott jóváhagyásával e  költségvetési  fejezetnek a  Kormány határozatában megjelölt kiadási előirányzata – legfeljebb a  pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékével – túlléphető, ha e  költségvetési  fejezet bevételei együttes összegénél nem jelentkezik bevételelmaradás. (3) Az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a  XLIII. Az  állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások  fejezet, 2.  cím, 1. Felhalmozási jellegű kiadások alcím és a  2. Hasznosítással kapcsolatos folyó kiadások alcím kiadási előirányzatain belül és a  két alcím kiadási előirányzatai között átcsoportosíthat. Az  átcsoportosítás mértéke az  egyes kiadási előirányzatokat érintően egyedileg és együttesen sem haladhatja meg a  3000,0  millió forintot és nem történhet olyan előirányzat terhére, amelynek teljesülése módosítás nélkül eltérhet az előirányzattól. (4) Az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a  XLIII. Az  állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet Nemzeti Eszközkezelő Zrt. feladatait finanszírozó kiadási előirányzatai között átcsoportosíthat. 7. § (1) A XLIV. A  Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások  fejezet, 2.  cím, 4. Fejezeti tartalék alcímén szereplő kiadási előirányzat az  e  költségvetési  fejezetben szereplő kiadási előirányzatok átcsoportosítás útján történő növelésére használható fel. A  XLIV. A  Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások  fejezet, 2.  cím, 4. Fejezeti tartalék alcím kiadási előirányzatának felhasználását az  agrárpolitikáért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttesen hagyja jóvá. (2) A XLIV. A  Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások  fejezet bevételi előirányzatainak a  tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén különösen indokolt esetben, a  Kormány határozatában adott jóváhagyásával e  költségvetési  fejezetnek a  Kormány határozatában megjelölt kiadási előirányzata – legfeljebb a  pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékével – túlléphető, ha e  költségvetési  fejezet bevételei együttes összegénél nem jelentkezik bevételelmaradás. 8. § (1) Az állami tulajdonú gazdasági társaságok felett törvényben és miniszteri rendeletben kijelölt tulajdonosi jogok gyakorlására feljogosított szervezet által, e  minőségében beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat központi kezelésű előirányzatként kell megtervezni és elszámolni. A  tulajdonos joggyakorló szervezet az  általa e  minőségében a  2015. év során beszedett bevételeket előirányzat-módosítás nélkül is elszámolhatja, erről a  fejezetet irányító szervet és az  államháztartásért felelős minisztert írásban tájékoztatni kell. A  fejezetet irányító szerv e  tulajdonosi joggyakorlói minőségben végrehajtandó kiadások teljesítése érdekében – a  XLIII. Az  állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások  fejezet kivételével – a  fejezeten belül átcsoportosítást hajthat végre és új központi kezelésű kiadási előirányzatot hozhat létre, erről az  államháztartásért felelős minisztert írásban tájékoztatni kell. (2) Az államháztartásért felelős miniszter az  üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az  erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012.  évi CCXVII.  törvény (a  továbbiakban: Ügkr. tv.) által létrehozott légiközlekedési kibocsátási egységek 2015.  évi értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevétel 50%-áig, továbbá az  Ügkr. tv. hatálya alá tartozó kibocsátási egységek 2015.  évi értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevétel 25%-áig vállalhat kötelezettséget a  XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 5. alcím, 1. Gazdasági Zöldítési Rendszer jogcímcsoporton. (3) Az energiapolitikáért felelős miniszter az  Ügkr. tv. által létrehozott légiközlekedési kibocsátási egységek 2015.  évi értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevétel 50%-áig, továbbá az  Ügkr. tv. hatálya alá tartozó kibocsátási egységek 2015.  évi értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevétel 25%-áig vállalhat kötelezettséget a  XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium  fejezet, 20.  cím, 35. alcím, 4. Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer jogcímcsoporton. (4) Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007.  évi LX.  törvény (a  továbbiakban: Éhvt.) alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából befolyt bevétel 50%-ával a) az államháztartásért felelős miniszter a  XV. Nemzetgazdasági Minisztérium  fejezet, 25.  cím, 5. alcím, 1. Gazdasági Zöldítési Rendszer jogcímcsoport előirányzatát, b) az energiapolitikáért felelős miniszter a  XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium  fejezet, 20.  cím, 35. alcím, 7. Zöld Beruházási Rendszer végrehajtásának feladatai jogcímcsoport előirányzatát megnövelheti. Az  államháztartásért felelős miniszter az  Éhvt. alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából befolyó bevételek elszámolására a  XLIII. Az  állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások  fejezet, 1.  cím, 1.  alcím, 3. Kibocsátási egységek értékesítéséből származó bevételek jogcímcsoporton belül új jogcímet hozhat létre. 5. Egyes költségvetési szervek befizetési kötelezettségei 9. § (1) A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal 607,2 millió forintot, a Nemzeti Közlekedési Hatóság 21 218,0 millió forintot, a  Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ 185,3  millió forintot köteles 2015. évben befizetni a  bevételeiből – az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott ütemezési terv szerint – a központi költségvetés részére, amelyek esedékessége az első három negyedév vonatkozásában a negyedévet követő hónap 20. napja, a negyedik negyedévben december 10-e. (2) Az Országos Atomenergia Hivatal 368,8  millió forintot köteles 2015. évben befizetni a  bevételeiből – az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott ütemezési terv szerint – a központi költségvetés részére, amelyek esedékessége az első három negyedév vonatkozásában a negyedévet követő hónap 20. napja, a negyedik negyedévben december 10-e. (3) A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2029,1 millió forintot köteles fizetni a bevételeiből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra. (4) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 460,0 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra. (5) A fővárosi és megyei kormányhivatal ingatlanügyi szakigazgatási szerve 837,4  millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra. (6) A Földmérési és Távérzékelési Intézet 94,1  millió forintot köteles befizetni a  bevételeiből a  központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra. (7) Ha az  (1)  bekezdésben meghatározott költségvetési szervek befizetési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a hiányzó összegre fejezeti tartalékot kell képezni és a befizetést legkésőbb 2015. december 20-áig kell teljesíteni. (8) A központi költségvetési szervek a  25 év alatti és az  55 év feletti, a  képzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók, valamint a  gyesről visszatérő és tartós munkanélküliség után elhelyezkedő munkavállalók 2014. év decemberi foglalkoztatásához kapcsolódóan a szociális hozzájárulási adóból érvényesített, kiadási megtakarítást jelentő adó kedvezményüket kötelesek befizetni a Magyar Államkincstár „Munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggő befizetések központi költségvetési szervek” megnevezésű, 10032000-01034224-00000000 számú számlájára, a központi költségvetés javára a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig. (9) A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek az  irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerzett közalkalmazotti vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban állók jogviszonyának megszüntetéséből eredő kiadási megtakarításaikat – a  2015.  évi költségvetésbe már beépült megtakarítások kivételével – kötelesek befizetni a  Magyar Államkincstár „A zárolt álláshelyekhez kapcsolódó megtakarítások befizetései” megnevezésű, 10032000-01034286-00000000 számú számlájára, a központi költségvetés javára. 6. Az elkülönített állami pénzalapokkal összefüggő rendelkezések 10. § (1) A Társadalmi Megújulás Operatív Program hazai társfinanszírozása céljára a Nemzeti Foglalkoztatási Alap összesen 11  064,6  millió forintot utal át a  XIX. Uniós fejlesztések  fejezet 2.  cím, 4. alcím, 8. Társadalmi Megújulás Operatív Program – Nemzeti Foglalkoztatási Alap jogcímcsoport javára. Az átutalást negyedévente egyenlő részletekben kell teljesíteni. (2) A LXIII. Nemzeti Foglalkoztatási Alap  fejezet, 8. Start-munkaprogram  címen rendelkezésre álló előirányzat nyújt fedezetet az e törvény hatálybalépése előtt keletkezett, 2015. évre áthúzódó kötelezettségvállalásokra is. (3) Az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program működtetésével kapcsolatos feladatokra a feladatot ellátó MTA Könyvtár és Információs Központ részére a LXII. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap fejezet, 1. Hazai innováció támogatása cím terhére 2015. évben 1426,0 millió forint támogatást kell biztosítani. (4) A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap a  2015. évben a  központi költségvetés javára összesen 10  000,0  millió forintot ad át a  kutatás-fejlesztési tevékenység Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapon kívüli finanszírozásához. A befizetési kötelezettséget negyedévente, az éves előirányzat 25%-ával kell teljesíteni. (5) A Paksi Atomerőmű Zrt. 2015.  évi befizetési kötelezettsége a  Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba 21  294,1  millió forint, amelyet havonta egyenlő részletekben köteles átutalni a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap fizetési számlájára. 7. A Nyugdíjbiztosítási Alappal összefüggő rendelkezések 11. § (1) A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap  fejezetnél a  2.  cím, 1. Nyugellátások alcímen belül az  adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugellátásra 200,0  millió forint, méltányossági alapú nyugdíjemelésre 700,0  millió forint, egyszeri segélyre 500,0  millió forint használható fel. (2) A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a  Nyugdíjbiztosítási Alap (a  továbbiakban: Ny. Alap) kezelőjének javaslatára az (1) bekezdésben meghatározott méltányossági keretösszegek között átcsoportosíthat. 8. Az Egészségbiztosítási Alappal összefüggő rendelkezések 12. § (1) A Kormány a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezetben kizárólag a) a 2.  cím, 3. alcím 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport, a  4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport, az  5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport és a  7. jogcímcsoport 3. Külföldön tervezett egészségügyi ellátások megtérítése jogcím között és b) a 2.  cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport 21. Gyógyító-megelőző ellátás céltartalék jogcímről a jogcímcsoport 1–18. jogcímére csoportosíthat át. (2) A Kormány a  LXXII. Egészségbiztosítási Alap  fejezet, 2.  cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport 1–18. jogcímei, 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport 1. és 2. jogcímei, valamint 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport 1. és 3. jogcímei előirányzatait megemelheti. 13. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap  fejezet, 2.  cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoporton belül az 1–18. jogcímek között, a 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport 1. és 2. jogcíme között, valamint az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoporton belül a  jogcímek között az  egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével átcsoportosíthat. (2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap  fejezet, 2.  cím, 3. alcím, 8. Természetbeni ellátások céltartaléka jogcímcsoport előirányzatból a  2.  cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás, 4. Gyógyszertámogatás, az  5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoportok jogcímeire és a  7. jogcímcsoport, 3. Külföldön tervezett egészségügyi ellátások megtérítése jogcímre az  egészségbiztosításért felelős miniszter az  államháztartásért felelős miniszter egyetértésével átcsoportosíthat. (3) Az egészségbiztosításért felelős miniszter a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 7. alcím, 7. jogcímcsoport, 1. Szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések jogcím, valamint 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcím előirányzaton elszámolt bevételek mértékéig a  gyógyszertámogatási céltartalékot a 2. cím, 3. alcím, 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport 1. és 2. jogcímeire átcsoportosíthat azzal, hogy a 2. jogcím esetében az államháztartásért felelős miniszter egyetértése szükséges. (4) Az egészségbiztosításért felelős miniszter az  államháztartásért felelős miniszter egyetértésével megemelheti a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, a) 4. jogcímcsoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzatát a gyógyszertámogatással, b) 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport jogcímei előirányzatát a  gyógyászati segédeszköz támogatással kapcsolatos ellenőrzésekből eredő – a  LXXII. Egészségbiztosítási Alap  fejezet, 1.  cím, 7. alcím, 11. jogcímcsoport, 1.  Gyógyszertámogatással, gyógyászati segédeszköz támogatással kapcsolatos ellenőrzésekből eredő visszafizetések jogcím előirányzaton felül befolyt – bevételek összegével. (5) Az egészségbiztosításért felelős miniszter az  államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcímcsoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzatát év közben megemelheti a  LXXII. Egészségbiztosítási Alap  fejezet, 1.  cím, 7. alcím, 7. jogcímcsoport, 1.  Szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések jogcím, 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcím bevételi előirányzatán felül jelentkező többletbevétel összegével. (6) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport, 22. Háziorvosi ellátórendszer megújításának I. üteme jogcímről a  jogcímcsoport 1. és a  13. jogcímére az  egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével átcsoportosíthat. 14. § A LXXII. Egészségbiztosítási Alap  fejezet, 2.  cím, 3. Természetbeni ellátások alcímen belül az  időarányoshoz viszonyított évközi előirányzat-túllépést az  1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport, a  4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport, az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport, továbbá a 7. jogcímcsoport, 3. Külföldön tervezett egészségügyi ellátások megtérítése jogcím esetében az államháztartásért felelős miniszter engedélyezheti. 15. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap  fejezet, 2.  cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport tartalmazza az  Egészségbiztosítási Alapból (a  továbbiakban: E. Alap) finanszírozott térítésmentesen vagy részleges térítés ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó egészségügyi szolgáltatók szerződésben meghatározott feladataira tárgyévben folyósítandó összeget. (2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport jogcímeinek előirányzatai együttesen 5000,0  millió forintot tartalmaznak az  egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény és végrehajtási rendelete szerinti többletkapacitás-befogadások várható éves teljesítményének finanszírozására. A  befogadásoktól eltérő, a  jogcímcsoporton belüli jogcímek szerinti célra történő felhasználását a tényleges kiadások függvényében az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével engedélyezheti. (3) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap  fejezet, 2.  cím, 3. alcím, 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport tartalmazza az  Országos Egészségbiztosítási Pénztár által a  járóbeteg-szakellátás részére beszerzett gyógyászati segédeszközök kiadásait is. (4) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcímcsoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzata tartalmazza az 1200,0 millió forint finanszírozási előlegre fordítható összeget. 16. § A LXXII. Egészségbiztosítási Alap  fejezet, 2.  cím, 2. Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai alcímen belül az  adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén táppénz, csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj megállapítására együttesen 200,0  millió forint, a  3. Természetbeni ellátások alcímen belül az  adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén gyógyító-megelőző ellátásra 5611,3  millió forint, gyógyszertámogatásra 5500,0  millió forint és gyógyászati segédeszköz támogatásra 1300,0 millió forint használható fel. 9. A központi alrendszer előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai és bevételei 17. § Az 1.  mellékletben meghatározott kiadási előirányzatok közül a  4.  mellékletben meghatározott esetekben a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól. 10. Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre 18. § (1) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot a) az I. Országgyűlés fejezet, 8. Pártok támogatása cím és b) az I. Országgyűlés fejezet, 9. Pártalapítványok támogatása cím előirányzatainak év közbeni megváltoztatására. (2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a  jogot az  I. Országgyűlés  fejezet 24. Nemzeti Választási Iroda  cím előirányzatainak csökkentésére. (3) Az Országgyűlés – az  államháztartásról szóló 2011. CXCV.  törvény (a  továbbiakban: Áht.) 30.  § (3)  bekezdése és 40. § (4) bekezdése szerinti esetek, valamint a fejezetet irányító szervek vezetőinek a költségvetési fejezetek között együttesen kezdeményezett előirányzat-átcsoportosítása kivételével – magának tartja fenn a jogot a) az I–VI., a VIII., a XXX., a XXXIII. és a XXXIV. fejezetek kiadási és bevételi előirányzatai főösszegének, b) a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma  fejezet, 20.  cím, 55. Egyházi célú központi költségvetési hozzájárulások alcím előirányzatai közül a  3. Egyházi alapintézmény-működés, SZJA rendelkezés és kiegészítése jogcímcsoport, a  4. Átadásra nem került ingatlanok utáni járadék jogcímcsoport, az  5.  Kistelepülési és szórvány egyházi támogatások jogcímcsoporton belül az  1. Az  5000 lakosnál kisebb településeken szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelempótléka – Bevett egyházak jogcím, valamint a  4. Külhonban szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelempótléka – Határon túli egyház és annak belső egyházi jogi személye jogcím előirányzatai csökkentésére. 11. A Kormány, az államháztartásért felelős miniszter és a fejezetet irányító szervek vezetőjének különleges jogosítványai 19. § (1) Az önkormányzati és az  állami feladatellátásban év közben bekövetkező változásokkal összefüggő, a  Kormány irányítása alá tartozó fejezetek között előirányzat-átcsoportosításra a) az államháztartás központi alrendszerébe tartozó szervek egymás közötti, illetve e  szervek és a  helyi önkormányzatok közötti feladat-, és intézmény átadás-átvétel esetén a Kormány jogosult, b) a helyi önkormányzatok és a helyi önkormányzati körön kívüli közszolgáltatók – így különösen az egyházi jogi személy, a civil szervezet, az alapítvány, a közalapítvány, a nemzetiségi önkormányzat, a gazdasági társaság és a  humánszolgáltatást alaptevékenységként végző, a  személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó – közötti, a  2.  melléklet szerint támogatott feladat átadás-átvétele esetén az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével az érintett fejezetet irányító szervek jogosultak. (2) Az (1)  bekezdés b)  pontja szerinti eset kivételével a  IX. Helyi önkormányzatok támogatásai  fejezet kiadási előirányzatai terhére, illetve javára történő előirányzat-átcsoportosításra, valamint e  fejezet  címrendjének és a  címrend alá rendezett alcímek, jogcímcsoportok módosítására, kiegészítésére a  Kormány egyedi határozatban jogosult. (3) A XI. Miniszterelnökség fejezet, 33. Országvédelmi Alap cím előirányzatot 2015. szeptember 30-át megelőzően nem lehet felhasználni. A  Kormány határozatban dönt e  kiadási előirányzat felhasználásáról, ha az  Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló, 2009. május 25-ei 479/2009/EK tanácsi rendelet szerinti, 2015. szeptember 30-áig benyújtandó jelentésben szereplő, 2015. évre várható hiány (a továbbiakban: EDP-hiány) – a  felhasználni kívánt tartalékösszeg figyelembevételével – nem haladja meg a GDP 2,4%-át. (4) A Kormány (3) bekezdés szerinti határozatát az államháztartásért felelős miniszter készíti elő, ennek során bemutatja a Kormány számára a) a 2015. évi gazdasági és költségvetési folyamatok, b) a 2015. évre várható EDP-hiány és c) a 2015. évre várható államadósság alakulását, továbbá javaslatot tesz a  (3)  bekezdés szerinti kiadási előirányzat felhasználásának céljára és ütemezésére. (5) A Kormány a  LXIII. Nemzeti Foglalkoztatási Alap  fejezet kiadásai terhére legfeljebb 400,0  millió forintot átcsoportosíthat a  XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma  fejezet javára az  Útravaló Ösztöndíjprogram Út a szakmához alprogramjának megvalósításához. (6) A Kormány a  4.  § (4)  bekezdése szerinti előirányzatból más  fejezetre,  címre, alcímre, jogcímcsoportra, jogcímre, előirányzat-csoportra, kiemelt előirányzatra átcsoportosíthat. (7) A Kormány a LXIII. Nemzeti Foglalkoztatási Alap  fejezet kiadásai terhére átcsoportosíthat más  fejezet javára egyes szakképzési célok megvalósítása céljából. (8) Az I–VI., a VIII., a XXX., és a XXXIV. fejezetek fejezeti tartalék előirányzatát 2015. szeptember 30-át megelőzően nem lehet felhasználni. A fejezeti tartalék az Országgyűlés határozatban adott jóváhagyásával használható fel. 20. § (1) Az államháztartásért felelős miniszter a  4.  § (2)  bekezdése szerinti előirányzatból más  fejezetre,  címre, alcímre, jogcímcsoportra, jogcímre, előirányzat-csoportra, kiemelt előirányzatra – felmérés alapján – átcsoportosíthat. (2) A 10.  mellékletben a  Kormány irányítása alá tartozó  fejezet előirányzatai terhére új kötelezettséget vállalni az  államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével lehet. A  10.  mellékletben a  Kormány irányítása alá nem tartozó  fejezet előirányzatai esetében új kötelezettség vállalásának feltétele, hogy a  kötelezettségvállalásra jogosult előzetesen kikérje az  államháztartásért felelős miniszter véleményét. Az  államháztartásért felelős miniszter a  kötelezettségvállalásra jogosult kérésére az  egyetértést az  érintett negyedévben esedékes új kötelezettségvállalások mindegyikére általánosan is, a véleményt pedig az előirányzat teljes összegére vagy annak meghatározott részére vonatkozóan is megadhatja. Az egyetértés és a vélemény megadása során figyelemmel kell lenni az  állami vagyon értékesítéséből és hasznosításából származó, a  10.  mellékletben szereplő bevételek éven belüli időbeli teljesülésére. (3) Az államháztartásért felelős miniszter a  XVI. Nemzeti Adó- és Vámhivatal  fejezet, 1. Nemzeti Adó- és Vámhivatal igazgatása cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzatát legfeljebb 6250,0  millió forinttal, a  2. Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kiemelt előirányzatát legfeljebb 1687,5 millió forinttal negyedévente megemelheti, ha az általa a negyedévet megelőzően meghatározott adónemek vonatkozásában teljesülnek az általa ezzel egyidőben meghatározott negyedéves bevételi tervek. 21. § (1) Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy az államháztartásért felelős miniszter az állam nevében kötelezettséget vállaljon a  Nemzetközi Beruházási Bankban 20  millió euró összegnek megfelelő alaptőke emelésre. Az  államháztartásért felelős miniszternek a fizetési kötelezettséget két egyenlő részletben, a 2015–2016. években kell teljesítenie. (2) Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy az  államháztartásért felelős miniszter az  állam nevében kötelezettséget vállaljon a  Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (a  továbbiakban: Világbank) szelektív tőkeemelése során 56 336 545,0 amerikai dollár összegnek megfelelő alaptőke emelésre. A tőkeemelésből a) 3 380 192,7 amerikai dollár összegű fizetési kötelezettséget a Világbank felé 2015-ben kell teljesíteni, b) 52 956 352,3 amerikai dollár összeg az állam feltételes fizetési kötelezettségvállalásával a lehívható tőkerészt növeli. (3) Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy az államháztartásért felelős miniszter az állam nevében kötelezettséget vállaljon a  Nemzetközi Pénzügyi Társaság szelektív tőkeemelése során 839  000,0 amerikai dollár összegnek megfelelő alaptőke emelésre. Az alaptőke emelést 2015-ben kell teljesíteni. (4) Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy az  államháztartásért felelős miniszter az  állam nevében kötelezettséget vállaljon a Nemzetközi Fejlesztési Társulás 17. alapfeltöltése során 13,5 millió SDR magyar hozzájárulás kifizetésére. Az alapfeltöltést 2015–2023. között, nemzeti valutában kell teljesíteni. 22. § (1) A Köztársasági Elnöki Hivatal főigazgatója a) a II. Köztársasági Elnökség  fejezet, 2.  cím, 2. alcím, 1. Állami kitüntetések jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 1. Köztársasági Elnöki Hivatal cím javára, b) a II. Köztársasági Elnökség  fejezet, 2.  cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 1. Államfői Protokoll kiadásai jogcím terhére átcsoportosíthat a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 1. Köztársasági Elnöki Hivatal cím javára. (2) A II. Köztársasági Elnökség  fejezetet irányító szerv vezetője a  II. Köztársasági Elnökség  fejezet, 2.  cím, 2. alcím, 3.  Államfői Protokoll kiadásai jogcímcsoport terhére a  XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium  fejezet javára átcsoportosíthat, ha az  az államfői protokollal kapcsolatos feladatok ellátása érdekében szükséges. Az  átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre a  XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője jogosult. (3) Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a  VI. Bíróságok  fejezet, 3. Fejezeti kezelésű előirányzatok  cím terhére átcsoportosíthat a VI. Bíróságok fejezet, 1. Bíróságok és 2. Kúria cím javára. (4) A legfőbb ügyész a VIII. Ügyészség  fejezet 3. Fejezeti kezelésű előirányzatok  cím, 3. EU-tagságból eredő feladatok alcím terhére átcsoportosíthat a VIII. Ügyészség fejezet 1. Ügyészségek cím javára. (5) A  Gazdasági Versenyhivatal elnöke a  XXX. Gazdasági Versenyhivatal  fejezet, 2.  cím, 1. OECD ROK alcím terhére átcsoportosíthat a XXX. Gazdasági Versenyhivatal fejezet, 1. Gazdasági Versenyhivatal igazgatása cím javára. 23. § (1) A XI. Miniszterelnökség  fejezetet irányító szerv vezetője a  XI. Miniszterelnökség  fejezet, 30.  cím, 1. alcím, 46.  Ludovika Campus jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a  XI. Miniszterelnökség  fejezet, 14. Nemzeti Közszolgálati Egyetem cím javára. (2) A XI. Miniszterelnökség  fejezetet irányító szerv vezetője a  XI. Miniszterelnökség  fejezet, 30.  cím, 1. alcím, 1.  Kormányfői protokoll jogcímcsoport terhére a  XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium  fejezet javára átcsoportosíthat, ha az  a  kormányfői protokollal kapcsolatos feladatok ellátása érdekében szükséges. Az  átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre a  XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője jogosult. (3) A XI. Miniszterelnökség  fejezetet irányító szerv vezetője a  XI. Miniszterelnökség  fejezet, 30.  cím, 1. alcím, 3.  Konzultációk kiadásai jogcímcsoport terhére a  XIV. Belügyminisztérium  fejezet javára átcsoportosíthat. Az átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre a XIV. Belügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője jogosult. (4) A  XI. Miniszterelnökség  fejezetet irányító szerv vezetője a  XI. Miniszterelnökség  fejezet, 30.  cím, 1.  alcím, 1.  Kormányfői protokoll jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a  XI. Miniszterelnökség  fejezet, 1. Miniszterelnökség cím javára. 24. § A XII. Földművelésügyi Minisztérium  fejezet, 20.  cím, 5. alcím, 7. Fejlesztési típusú támogatások jogcímcsoport kiadási előirányzata terhére kell teljesíteni a  korábbi évekről áthúzódó agrárberuházások fizetési kötelezettségét, a  XII. Földművelésügyi Minisztérium  fejezet, 20.  cím, 5. alcím, 8. Folyó kiadások és jövedelemtámogatások jogcímcsoport kiadási előirányzatáról pedig a  folyó költségként elszámolható, megszűnő agrár- és vidékfejlesztési támogatások korábbi években vállalt és 2015. évet terhelő áthúzódó fizetési kötelezettségeit. A  XII.  Földművelésügyi Minisztérium  fejezet, 20.  cím, 5. alcím, 8. Folyó kiadások és jövedelemtámogatások jogcímcsoport kiadási előirányzatról kell teljesíteni a  kedvezőtlen adottságú térségekben gazdálkodók adósságrendezési programjának 2015. évet terhelő kiadásait is. 25. § A XIV. Belügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője a XIV. Belügyminisztérium fejezet 20. cím, 19. A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia feladatrendszerének támogatása alcím terhére más  fejezetek javára átcsoportosíthat. Az  átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre annak a  fejezetnek az  irányító szerve jogosult, amely javára az átcsoportosítás történt. 26. § A XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezetet irányító szerv vezetője a XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 25.  cím, 4. alcím, 1. Területfejlesztéssel összefüggő feladatok jogcímcsoport terhére előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre a XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 8. Magyar Államkincstár cím javára. 27. § A XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium  fejezetet irányító szerv vezetője a  XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium  fejezet, 7.  cím, 1. alcím, 5. A  Stipendium Hungaricum ösztöndíjak és ösztöndíjprogram működtetése jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 5. Egyetemek, főiskolák cím, valamint a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet, 4. Balassi Intézet cím javára. 28. § A honvédelemért felelős miniszter az  államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével a  védelmi tevékenység, a  NATO felé vállalt haderő-fejlesztési célkitűzések, és az  előre nem tervezett nemzetközi feladatok végrehajtása céljából a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet címei, alcímei között – ideértve címen belül a kiemelt előirányzatokat is – indokolt esetben átcsoportosíthat. 29. § A XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium  fejezet, 7.  cím, 1. alcím, 1. Beruházás ösztönzési célelőirányzat jogcímcsoport tekintetében a  tárgyéven túli fizetési kötelezettségvállalás állomány összege nem haladhatja meg a 97 500,0 millió forintot. 30. § (1) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma  fejezet irányító szerv vezetője az  államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a  XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma  fejezet, 20.  cím, 19. alcím, 7. Szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátási szerződésekkel történő finanszírozása jogcímcsoport és a  2.  cím, 3. Szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti feladatellátás és irányítás intézményei alcím között az állam fenntartói feladatainak ellátására a  Kormány rendeletében kijelölt szervnek a  szociális vagy gyermekvédelmi, gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatót, intézményt működtető fenntartóval létrejött – a szociális, vagy gyermekvédelmi, gyermekjóléti szolgáltatás nyújtásának átvállalásáról szóló – megállapodásának, illetve ellátási szerződésének év közben bekövetkező változásaira tekintettel átcsoportosíthat. (2) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 23. és 24. alcímhez tartozó jogcímcsoportok és a 30. alcím 26. jogcímcsoport költségvetési támogatási előirányzatai – a  (3)  bekezdésben foglaltak kivételével – tartalmazzák a sportról szóló 2004. évi I. törvény 56. § (2) bekezdése szerinti bevételeket. (3) A Kormány határozatával – két ütemben – a  távszerencsejáték játékadójából, valamint a  sportfogadások játékadójából származó bevétel 2015. évben első ütemben a  június 30-ig, második ütemben július 1. és december 31. között pénzforgalmilag teljesült mértékéig a sportról szóló 2004. évi I. törvény 56. § (2) bekezdésében meghatározott célra új kiadási előirányzatot hozhat létre a  XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma  fejezetben, vagy engedélyezheti a  XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma  fejezet, 20.  cím, 23. alcím, 5. Országos sportági szakszövetségek akadémia rendszerének kialakítása, továbbá az  MLSZ feladatainak támogatása jogcímcsoport előirányzat kiadási előirányzatának növelését. (4) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma  fejezet, 20.  cím, 22. alcím, 24. Egészségügyi intézmények rendkívüli támogatása jogcímcsoport kiadási előirányzatának felhasználásához egyedi 50,0 millió forint értékhatárt elérő és azt meghaladó összegnél az államháztartásért felelős miniszter egyetértése szükséges. (5) Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a  gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005.  évi XCV.  törvény 25/B.  §-a szerint befizetésre kerülő igazgatási szolgáltatási díj 67,14%-a a  XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma  fejezet, 20.  cím, 22. alcím, 24. Egészségügyi intézmények rendkívüli támogatása jogcímcsoport javára kell bevételként elszámolni. (6) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma  fejezet irányító szerv vezetője az  államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a  XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma  fejezet, 20.  cím, 19. alcím, 8. Szociális humánszolgáltatók részére biztosított szociális- és gyermekvédelmi ágazati pótlék jogcímcsoport és a  20.  cím, 19. alcím, 9. Állami és köztestületi szociális intézmények részére biztosított ágazati pótlék jogcímcsoport között átcsoportosíthat. 12. Az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos szabályok 31. § (1) A teljes, 43  972,2  millió forint összegű kötelezettségvállalási keret-előirányzat, és az  ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegének kötelezettségvállalással nem terhelt része mértékéig vállalható az Európai Gazdasági Térség Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus 2009–2014. évi programokra, projektekre vonatkozó tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség. (2) A teljes, 33  354,6  millió forint összegű kötelezettségvállalási keret-előirányzat és az  ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegének kötelezettségvállalással nem terhelt része mértékéig vállalható a  Svájci–Magyar Együttműködési Program által támogatott programokra, projektekre vonatkozó tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség. (3) Az Európai Bizottság és Magyarország Kormánya által elfogadott Nemzeti Stratégiai Referenciakeret forrásaiból finanszírozott programok, projektek esetén az  5.  mellékletben a  2007–2013. évekre meghatározott és 2007–2014-ben még kötelezettségvállalással nem terhelt indikatív európai uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és az  ahhoz kapcsolódó minimálisan szükséges központi költségvetési finanszírozás együttes összegéig vállalható tárgyévi fizetési kötelezettség. (4) Az Európai Bizottság és Magyarország Kormánya által elfogadott Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (a  továbbiakban: EMVA) és az  Európai Halászati Alap (a  továbbiakban: EHA) forrásaiból finanszírozott programok, projektek esetén az  5.  mellékletben 2007–2013. évekre meghatározott és 2007–2014-ben még kötelezettségvállalással nem terhelt európai uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegéig vállalható tárgyévi fizetési kötelezettség, amennyiben a  kötelezettség 2015. évben teljesül, valamint az  EMVA esetében 2015. december 31-ig, az  EHA esetében 2016. június 30-ig a kedvezményezett felé kifizetésre is kerül. (5) Az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások maradéktalan felhasználása érdekében az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével az  (1)–(4) bekezdésben meghatározott mértéken túl is vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség. (6) Az Európai Területi Együttműködés (a  továbbiakban: ETE) célkitűzés keretében a  2007–2013-as programozási időszakban megvalósuló programok, projektek esetében az államháztartásért felelős miniszter egyetértése esetén vállalható az irányadó programkeret hazai projektpartnerekre eső részének kötelezettségvállalással még nem terhelt részét meghaladó mértékű tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség akkor, ha az adott programban részes minden további partnerország biztosítja az arányos mértékű többletkötelezettség-vállalás lehetőségét saját projektpartnerei számára. (7) A Szolidaritási programokból a 2007–2013-as programozási időszakban megvalósuló projektek esetében az egyes Alapok 5.  mellékletben szereplő éves allokációjának és az  ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegének kötelezettségvállalással még nem terhelt részét meghaladó mértékű tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség az államháztartásért felelős miniszter egyetértése esetén vállalható. 32. § A XIX. Uniós Fejlesztések fejezet, 2. cím, 4. alcím, 1. Gazdaságfejlesztés Operatív Program jogcímcsoporton, valamint a  XIX. Uniós Fejlesztések  fejezet, 2.  cím, 4. alcím, 29. Közép-magyarországi Operatív Program jogcímcsoporton belül a JEREMIE-típusú pénzügyi eszközök végrehajtása során megtérült visszatérítendő támogatásokból származó bevételek a  Gazdaságfejlesztés Operatív Program, és a  Közép-magyarországi Operatív Program forrását növelik, amelyre tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség vállalható a pénzügyi eszközökre vonatkozó közösségi szabályok szerint, kizárólag a Gazdaságfejlesztés Operatív Program 4. pénzügyi eszközök prioritás, és a Közép-magyarországi Operatív Program 1.3. intézkedés keretében. 33. § (1) Az EMVA, EHA és az  Európai Tengerügyi és Halászati Alap által támogatott programok és intézkedések finanszírozásával összefüggő kockázatok kezelésére képzett céltartalék árfolyamkockázat esetén a  XIX.  Uniós Fejlesztések  fejezet, 2.  cím, 14. alcím, 1. Uniós programok árfolyam-különbözete jogcímcsoport, egyéb esetben a  XIX. Uniós Fejlesztések  fejezet, 2.  cím, 14. alcím, 2. Egyéb EU által nem térített kiadások jogcímcsoport előirányzatain kizárólag a jogszabályban meghatározott célokra használható fel. (2) Az Európai Mezőgazdasági és Garancia Alap által támogatott programok és intézkedések finanszírozásával összefüggő kockázatok kezelésére képzett céltartalék árfolyamkockázat esetén a  XII. Földművelésügyi Minisztérium  fejezet, 20.  cím, 7. alcím, 1. Uniós programok árfolyam-különbözete jogcímcsoport, egyéb esetben a XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 7. alcím, 2. Egyéb EU által nem térített kiadások jogcímcsoport előirányzatain kizárólag a jogszabályban meghatározott célokra használható fel. 34. § (1) Az Európai Bizottság és Magyarország Kormánya által a  2014–2020-as programozási időszakra elfogadott Partnerségi Megállapodás keretében finanszírozott programok, projektek esetén a 6. mellékletben meghatározott és még kötelezettségvállalással nem terhelt indikatív európai uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és ahhoz kapcsolódó, minimálisan szükséges központi költségvetési finanszírozás operatív program szintű együttes összegének 40%-os mértékéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség. (2) A Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program keretében finanszírozott programok, projektek esetén a  6.  mellékletben meghatározott és még kötelezettségvállalással nem terhelt indikatív európai uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és ahhoz kapcsolódó minimálisan szükséges központi költségvetési finanszírozás együttes összegének 40%-os mértékéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség. (3) Az ETE Program keretében a  2014–2020 programozási időszakban megvalósuló programok, projektek esetében az  irányadó hazai projektpartnerekre eső programkeret kötelezettségvállalással még nem terhelt részének 40%-os mértékéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség. (4) Az Európai Bizottság által a 2014–2020 programozási időszakra vonatkozóan a menekültügy, migráció és integráció, továbbá a  belbiztonság területén létrehozott alapok által finanszírozott projektek esetén a  6.  mellékletben a  2014–2020 évekre meghatározott és a  2014–2020. években kötelezettségvállalással még nem terhelt európai uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség. (5) Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében a 2014–2020 pénzügy perspektívában megvalósuló programok, projektek esetében 150 000,0 millió forint összegig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség. (6) Az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások maradéktalan felhasználása érdekében az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével az  (1)–(5) bekezdésben meghatározott mértéken túl is vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség. III. FEJEZET A KÖZPONTI ALRENDSZEREN BELÜLI ELSZÁMOLÁSOK, KAPCSOLATOK 35. § (1) A szociális hozzájárulási adó 2015-ben megfizetett összegének 85,46%-a az Ny. Alapot, 14,54%-a az E. Alapot illeti meg. A  szociális hozzájárulási adó megfizetett összegéből az  Ny. Alapot és az  E. Alapot megillető részt a  Nemzeti Adó- és Vámhivatal állapítja meg és naponta utalja át a jogosult számlájára. (2) Az államháztartásért felelős miniszter minden negyedévet követő hónap 15. napjáig – az  utolsó negyedévben december 20-áig – a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 18. Klebelsberg Intézményfenntartó Központ cím kiadási és támogatási előirányzatát megemeli a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai  fejezet, 5. cím, 3.  Köznevelési intézmények működtetésével kapcsolatos önkormányzati befizetések alcímre érkezett befizetések összegével. (3) Ha az  E. Alap tárgyévi utolsó bevételének beérkezése és az  utolsó ellátás kifizetése után az  E. Alap pénzforgalmi egyenlege többletet mutat, a kincstár intézkedik a többlet összegének visszautalásáról, amely a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 35. cím, 2. alcím, 9. Kiadások támogatására pénzeszköz-átadás jogcímcsoport szerinti támogatást csökkenti. (4) A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a  2015.  évi központi költségvetés január–november havi előzetes tényadatai alapján az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai  fejezet, 5.  cím, 7. Nyugdíjbiztosítási Alap befizetése alcím javára történő befizetési kötelezettséget határozhat meg a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 4. Egyéb befizetések cím, 1. Költségvetési befizetések alcím terhére. IV. FEJEZET A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK ÉS A KÖZPONTI ALRENDSZER KAPCSOLATA 13. A helyi önkormányzatok központi alrendszerből származó forrásai 36. § (1) Az Országgyűlés a  helyi önkormányzatok működéséhez és ágazati feladatainak ellátásához a  Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.  évi CLXXXIX.  törvény 117.  § (1)  bekezdésében meghatározottak szerint nyújtandó támogatások jogcímeit a 2. melléklet szerint állapítja meg. (2) Az Országgyűlés működési és felhalmozási költségvetési támogatást állapít meg a  helyi önkormányzatok által ellátandó 3.  melléklet I. és II.  pont szerinti feladatokra. A  3.  melléklet I.  pont 1–6.  alpontja, a  II.  pont és a  IV.  pont szerinti támogatások felhasználási kötöttség mellett nyújthatóak. (3) Az Országgyűlés a 3. melléklet III. pontja alapján önkormányzati fejezeti tartalékot állapít meg. A 3. melléklet III. pont 5. alpontja szerinti támogatások felhasználási kötöttség mellett nyújthatóak. 37. § A helyi önkormányzatokért felelős miniszter az  államháztartásért felelős miniszter, illetve a  támogatás jellegétől függően a  feladatkörrel rendelkező miniszter egyetértésével a  IX. Helyi önkormányzatok támogatásai  fejezetben –  az  1.  mellékletben szereplő  címek, valamint a  2. és 3.  mellékletben szereplő jogcímek között és azokon belül – átcsoportosíthat. 38. § Az átalakult nemzetiségi önkormányzatot települési önkormányzatként a  2.  melléklet és a  3.  melléklet szerinti támogatások illetik meg. 14. A települési önkormányzatokat megillető átengedett bevételek 39. § (1) A települési önkormányzatot illeti meg a) a gépjárműadóról szóló törvény alapján a  belföldi gépjárművek után a  települési önkormányzat által beszedett adó 40%-a és b) a gépjárműadóhoz kapcsolódó bírságból, pótlékból és végrehajtási költségből származó bevétel 100%-a. (2) A termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni – a  települési önkormányzat által beszedett – személyi jövedelemadó 100%-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg. 40. § (1) A települési önkormányzatot illeti meg a) a települési önkormányzat jegyzője által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság 100%-a, b) a környezetvédelmi, természetvédelmi felügyelőség által a  települési önkormányzat területén –  a  veszélyhelyzet kihirdetését megalapozó eseménnyel összefüggésben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok kivételével – kiszabott, és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a, c) a szabálysértésekről, a  szabálysértési eljárásról és a  szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012.  évi II.  törvény 252. § (1) bekezdése alapján kiszabott és végrehajtott szabálysértési pénz- és helyszíni bírságból származó, a  települési önkormányzat fizetési számlájára vagy annak valamely alszámlájára érkezett bevétel 100%-a, d) a közúti közlekedésről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott jogsértésre (a  továbbiakban: közlekedési szabályszegés) tekintettel kiszabott – a  bírságot kiszabó szervre tekintet nélkül – közigazgatási bírság behajtásából, illetve végrehajtásából származó bevétel 40%-a, ha a behajtást, illetve a végrehajtást a települési önkormányzat jegyzője önkormányzati adóhatósági jogkörében eljárva foganatosította és e) a települési önkormányzat területén a közlekedési szabályszegések után a közterület-felügyelő által kiszabott közigazgatási bírság behajtott összegének 100%-a. (2) A szabálysértési pénz- és helyszíni bírság, valamint a közigazgatási bírság végrehajtását kérő szerv költségminimum megelőlegezésére nem köteles. 15. A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai 41. § (1) A támogatási igények jogosságát elbíráló és ellenőrző szerv a 3. melléklet I. pont 2. alpontja szerinti előirányzatból nyújtható támogatás iránti igények jogszerűségének elbírálása, ellenőrzése és folyósítása céljából a  pályázatban megnevezett személy nevét, további természetes személyazonosító adatait, a  foglalkoztatási jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó kifizetések összegét és az  azonosítására szolgáló, munkaviszonnyal kapcsolatos kódját, valamint a  foglalkoztatási jogviszonyának megszüntetésével kapcsolat …