3/2015. (XII. 30.) ÁSZ utasítása az Állami Számvevőszék Szervezeti és Működési Szabályzatáról.

3/2015. (XII. 30.) ÁSZ utasítása az Állami Számvevőszék Szervezeti és Működési Szabályzatáról. Figyelemmel az  Alaptörvény 43.  cikkében, valamint az  Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvényben foglaltakra, az  Állami Számvevőszék elnöke az  Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 13.  § (2)  bekezdés a)  pontjában meghatározott jogkörében eljárva az Állami Számvevőszék Szervezeti és Működési Szabályzatát a következők szerint állapítja meg: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Az Állami Számvevőszék alapadatai 1. § (1) Az  Állami Számvevőszék önálló jogi személyiséggel rendelkező központi költségvetési szerv, amelyet a  Magyar Köztársaság Országgyűlése az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 1. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésével, 1990. január 1-jei hatállyal hozott létre. (2) Az Állami Számvevőszék többször módosított Alapító Okiratának kelte: 2005. március 31., azonosítója: A-50-014/2005. (3) Az Állami Számvevőszék alapvető azonosító adatai a következők: a) a költségvetési szerv megnevezése: Állami Számvevőszék, b) a költségvetési szerv hivatalos rövidített megnevezése: ÁSZ, c) angol megnevezése: State Audit Office of Hungary, d) német megnevezése: Staatsrechnungshof von Ungarn, e) francia megnevezése: Bureau National d’Audit de la Hongrie, f ) orosz megnevezése: Счетная Палата Вeнгрии, g) székhelye: 1052 Budapest, Apáczai Csere János u. 10., h) levelezési címe: 1364 Budapest, Postafiók 54, i) vezetője (a fejezetet irányító szerv vezetője): az Állami Számvevőszék elnöke, j) törzskönyvi nyilvántartási száma: 324766, k) statisztikai számjele: 15324762-8411-311-01, l) adóigazgatási azonosító száma: 15324762-2-41, m) társadalombiztosítási törzsszáma: 91111, n) államháztartási azonosító száma: 033572, o) Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. nyilvántartási száma: SZT-33640, p) számlavezetője: Magyar Államkincstár, q) előirányzat-felhasználási keretszámla száma: 10032000-01483257-00000000, r) szakfeladat száma és megnevezése: 841113 Államhatalmi és autonóm szervek tevékenysége. (4) Az Állami Számvevőszék fővárosi telephelyeinek, a Számvevői iroda ellenőrzési irodáinak címjegyzékét az 1. melléklet tartalmazza. Az Állami Számvevőszék feladatai és hatáskörei 2. § (1) Az  Állami Számvevőszék alapfeladata az  államháztartás forrásainak, azok felhasználásának, valamint az  állami és önkormányzati vagyonnal való gazdálkodásnak az ellenőrzése. (2) Tevékenysége keretében az  Állami Számvevőszék az  Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény (a  továbbiakban: ÁSZtv.) 5.  §-ában nevesített ellenőrzési feladatokon kívül ellátja az  egyéb törvényekben előírt feladatait. (3) Tevékenysége keretében az Állami Számvevőszék elnöke vagy az elnök által átruházott hatáskörben eljáró személy a következő javaslattételi és kezdeményező feladatokat látja el: a) az elnök tagokat delegál a Közszolgálati Költségvetési Tanácsba, valamint minden olyan testületbe, amelyben az Állami Számvevőszék képviselőinek részvételét jogszabály írja elő, továbbá b) szükség szerint eljárást kezdeményez mindazon szerveknél, amelyeknél a vonatkozó törvények erre lehetőséget biztosítanak, így különösen az Alkotmánybíróságnál, az ügyészségnél, a bíróságnál, a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál, a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál. (4) Az Állami Számvevőszék elnökének a  jogszabályok előkészítésében való közreműködését az Állami Számvevőszék belső egységei a rájuk vonatkozó munkamegosztás szerint segítik. (5) Tevékenysége keretében az Állami Számvevőszék a következő véleményezési feladatokat látja el: a) véleményezi az  államháztartási belső kontrollrendszerek fejlesztésével, szabályozásával, koordinációjával és harmonizációjával, valamint a  belső ellenőrzésre vonatkozó nemzetközi standardokkal összhangban lévő ellenőrzési módszerek fejlesztésével kapcsolatos koncepciókat, b) értékeli az  államháztartás számviteli rendjének betartását, az  államháztartás belső kontrollrendszerének működését, c) ellátja a könyvvizsgálói kamarai tag költségvetési könyvvizsgáló minősítésével kapcsolatos feladatokat, d) véleményezi a Magyar Nemzeti Bank könyvvizsgálójának megválasztását és visszahívását. (6) Az  Állami Számvevőszék tevékenysége körében az  alábbi tevékenységeket végezheti, amennyiben azok az  éves ellenőrzési tervének teljesítését nem veszélyeztetik: a) az Állami Számvevőszék alaptevékenységével megegyező, ahhoz kapcsolódó, pályázati úton elnyert külső forrás felhasználásával megvalósuló tevékenységet folytathat, valamint b) módszertani szakirányítást végezhet. (7) Az Állami Számvevőszék a szervezeti működése, az általa végzett ellenőrzések szakmai szabályainak és módszereinek kialakítása, valamint ellenőrzéseinek végrehajtása során irányadónak tekinti a  hazai és nemzetközi szakmai ajánlásokat, útmutatókat és standardokat. Az  ellenőrzés-szakmai szabályok és módszerek közzétételéről az  elnök gondoskodik. (8) Az Állami Számvevőszék vállalkozási tevékenységet nem folytat. II. FEJEZET AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK SZERVEZETE 1. Cím Általános szabályok Az Állami Számvevőszék vezetése és egységei 3. § (1) Az Állami Számvevőszék az elnök egyszemélyi felelős vezetésével működik. Az elnök vezetői felelőssége valamennyi számvevőszéki alkalmazott saját feladat- és hatáskörébe tartozóan viselt felelősségén alapul. (2) Az alelnök az elnök általános helyettese, az elnök irányításával látja el feladatait, jogosítványai az elnök jogosítványain alapulnak. Az alelnök az elnök akadályoztatása esetén az elnököt – az ÁSZtv. szerinti kivételeket figyelembe véve – teljes jogkörrel helyettesíti, és ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály az elnök részére megállapít. (3) Az Állami Számvevőszék egységes gazdálkodó szervezetként működik. (4) Az  Állami Számvevőszék egységes hivatali szervezetében vezetési-törzskari, felügyeleti, közvetlen ellenőrzést végző, ellenőrzési támogató, valamint ellenőrzési kiegészítő funkciókat betöltő, a jelen szabályzat 2. mellékletében jelölt szervezeti struktúrában, az  ott megnevezett munkakörök szerint irányított egységek működnek a  (10)–(14)  bekezdésben rögzített feladatelhatárolás alapján. Az  Állami Számvevőszék valamennyi egysége – a (10)–(14) bekezdés szerinti tevékenységeken keresztül, a „jó kormányzás”, valamint a hatékony közpénzfelhasználás előmozdítása érdekében – közreműködik a számvevőszéki ellenőrzésekben. (5) Az Állami Számvevőszék egységeit a jelen szabályzatban szabályozott munkamegosztás szerint a számvevő vezetők irányítják, vezetik. (6) Az Állami Számvevőszéknél egységes humánerőforrás-gazdálkodást folytató hivatali szervezet működik. Az Állami Számvevőszéknél foglalkoztatott számvevők és az  ügyviteli feladatokat ellátó közszolgálati jogviszonyban lévő alkalmazottak a  Számvevői iroda állományában látják el feladataikat. Ez  alól kivételt képeznek – megbízatásuk időtartamára – a  vezetői feladatot ellátó számvevők, a  belső ellenőrzést végző számvevők, a  jogi, megfelelőségi elemző tevékenységgel megbízott számvevő, az  egyedi ügyek gazdái. A  feladatellátási szükséglethez igazodóan az  egységekben a  humánerőforrás biztosítása munkáltatói utasítás alapján, a  megbízatás időtartamára szólóan, a Számvevői irodáról történő átcsoportosítással történik. (7) Az ellenőrzéseket a Számvevői irodából kijelölt számvevők, továbbá megbízott külső szakértők végzik. (8) Az Állami Számvevőszék szervezeti felépítését és a szervezet irányítási rendjét a 2. melléklet tartalmazza. Az Állami Számvevőszék alapfunkciója az ellenőrzés, amelyet számvevők végeznek. Az ellenőrzési feladat ellátása ellenőrzési stratégiai, ellenőrzési támogató, ellenőrzési kiegészítő, ellenőrzést vezető, ellenőrzést felügyelő, ellenőrzést irányító és ellenőrzést végrehajtó funkciók keretében valósul meg. (9) A  projektelven szerveződő számvevőszéki ellenőrzés minden szakaszában érvényesül a  számvevői felelősség. A számvevőszéki ellenőrzés az alábbi hét alapvető szakaszra tagolódik: a) az előtanulmány elkészítése, b) az ellenőrzés tervezése, az  ennek keretében történő adatbekérés és az  ellenőrzési program szakmai programrészének elkészítése, c) az ellenőrzés-szervezési programrész elkészítése, az  ellenőrzési program véglegesítése, az  ellenőrzés végrehajtása érdekében az adatbekérés és feldolgozás, d) felkészülés az ellenőrzésre, az ellenőrzés végrehajtása keretében történő további adatbekérés és a számvevői munkaanyag elkészítése, a számvevőszéki jelentéstervezet összeállítása, a megállapítások elkészítése, e) a számvevőszéki jelentéstervezet ellenőrzött szervezetekkel való egyeztetése, véglegesítése, kiadmányozása, f ) a számvevőszéki jelentés hasznosulása, hasznosítása. (10) A  vezetési-törzskari funkció az  Állami Számvevőszék stratégiai jellegű irányítását, valamint vezetésének közvetlen támogatását biztosítja elsősorban döntés-előkészítés és javaslattétel formájában. Ide tartozik a titkársági feladatellátás, a  szervezeti szintű igazgatás és kontrolling, a  minőségirányítás és a  monitoring, a  humánpolitikai tevékenység, a stratégiatervezési tevékenység, valamint a kommunikációs és kapcsolattartási feladatellátás. (11) A felügyeleti funkció – témafelügyeleti felelősség mellett – az ellenőrzések menedzselését, kontrollját, a képviseleti feladatok ellátását és a jelentések hasznosulását, továbbá a főtitkár útján az elemző feladatok ellátását biztosítja. (12) Az  ellenőrzéssel közvetlenül összefüggő funkció az  ellenőrzések végrehajtását, az  ellenőrzési kapacitások leghatékonyabb felhasználását biztosítja. (13) Az  ellenőrzési támogató funkció közvetlen ellenőrzés-támogatást biztosít az  ellenőrzések gördülékeny lebonyolításának elősegítésével. Idetartozik az  erőforrás-gazdálkodás, továbbá az  ahhoz kapcsolódó ellenőrzéselőkészítési, adatbekérési, valamint a munkaügyi, erőforrás-tervezési feladatok ellátása, az informatikai-üzemeltetési, valamint logisztikai feladatok ellátása, továbbá az  ellenőrzésekkel kapcsolatos tervezési, informatikai-fejlesztési, programozási és alkalmazott módszertani feladatok ellátása, az ellenőrzésekkel összefüggő kockázatelemzés, a jogi támogató feladatok, az elvi módszertani és nemzetközi feladatok ellátása. (14) Az ellenőrzési kiegészítő funkció biztosítja az Állami Számvevőszék szabályszerű, gazdaságos, hatékony, eredményes és kiszámítható működésének – a  feladatkörébe tartozó – feltételeit. Idetartozik az  intézményi költségvetéssel, az  intézményi gazdálkodással és az  ehhez kapcsolódó számviteli, számfejtési tevékenységgel, a  vagyonkezeléssel, üzemeltetéssel összefüggő feladatok ellátása. 2. Cím Az Állami Számvevőszék választott vezető tisztségviselői Az elnök, alelnök 4. § (1) Az  Állami Számvevőszék Országgyűlés által választott vezető tisztségviselői – a  (2)  bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az elnök és az alelnök. (2) 2012. január 1-jét követően az alelnököt – az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 14. § (1) bekezdése alapján, a  2010. július 5-ei hatállyal megválasztott, hivatalban lévő alelnök megbízatását nem érintően – az  elnök nevezi ki tizenkét évre. 3. Cím Az Állami Számvevőszék számvevő vezetői A főtitkár 5. § (1) A főtitkár felelős a felügyeleti funkcióhoz tartozóan a jelentésekhez kapcsolódó elemzői, minőségfelügyeleti, továbbá az  adatbekéréshez és az  intézkedési tervekhez kapcsolódó felügyeleti tevékenység és a  tevékenységet ellátó szervezeti egység szabályszerű és eredményes működésének irányításáért. (2) A főtitkár felelős a) az ÁSZtv. 31. és 33. §-ában szabályozott, a vagyonmegóvási intézkedéssel, valamint az ellenőrzött szervezet intézkedési kötelezettségével kapcsolatos, külön szabályzatban rögzített feladatok ellátásának irányításáért, b) az ÁSZtv. 6. §-a alapján az ÁSZ feladatkörébe tartozó jogszabály-véleményezés kiadmányozásáért. (3) A főtitkár az 5. § (1) bekezdésében foglalt felelőssége körében: a) a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben munkakapcsolatot tart, és képviseli az általa irányított egységet, b) irányítási feladatainak ellátásához kontroller feladatot ellátót jelöl ki, c) kiadmányozási jogot gyakorol, amit a  31.  §-ban foglaltak szerint az  általa irányított egység vezetőjére átruházhat, ez azonban nem jelenti az egység munkájáért való felelősség átruházását, d) munkáltatói jogkört gyakorol a  32.  §-ban foglaltak szerint, figyelemmel kíséri és elősegíti az  alkalmazottak szakmai fejlődését, e) vezetői és munkaértekezleteket tart, f ) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket az elnök állandó vagy eseti jelleggel feladatkörébe utal, g) feladatkörében – az elnök megbízása alapján – képviseli az Állami Számvevőszéket. (4) A főtitkár a felelősségi körébe tartozó tevékenységről folyamatosan tájékoztatja az elnököt és az alelnököt. (5) A főtitkárt távollétében vagy akadályoztatása esetén az általa javasolt és az elnök által kijelölt számvevő helyettesíti. Az erőforrás-gazdálkodási vezető 6. § (1) Az  erőforrás-gazdálkodási vezető felelős az  ellenőrzési támogató funkcióhoz tartozó tevékenységek közül az  ellenőrzés-előkészítési, adatbekérési tevékenység, továbbá a  munkaügyi tevékenység, az  erőforrás-tervezési tevékenység, az  informatikai üzemeltetési és logisztikai tevékenység, valamint e  tevékenységeket ellátó szervezeti egységek szabályszerű és eredményes működésének irányításáért. (2) Az erőforrás-gazdálkodási vezető felelős a) az üzembiztonsághoz kapcsolódó informatikai rendszerek tervezéséért, fejlesztéséért, b) az Informatikai részstratégia által meghatározott, tevékenységi körébe tartozó feladatok végrehajtásának irányításáért. (3) Az erőforrás-gazdálkodási vezető a 6. § (1) bekezdésében foglalt felelőssége körében: a) a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben munkakapcsolatot tart, és képviseli az általa irányított egységet, b) irányítási feladatainak ellátásához kontroller feladatot ellátót jelöl ki, c) kiadmányozási jogot gyakorol, amit a  31.  §-ban foglaltak szerint az  általa irányított egység vezetőjére átruházhat, ez azonban nem jelenti az egység munkájáért való felelősség átruházását, d) munkáltatói jogkört gyakorol a  32.  §-ban foglaltak szerint, figyelemmel kíséri és elősegíti az  alkalmazottak szakmai fejlődését, e) szakértői szerződéseket köt, f ) vezetői és munkaértekezleteket tart, g) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket az elnök állandó vagy eseti jelleggel feladatkörébe utal, h) feladatkörében – az elnök megbízása alapján – képviseli az Állami Számvevőszéket. (4) Az erőforrás-gazdálkodási vezető a felelősségi körébe tartozó tevékenységről folyamatosan tájékoztatja az elnököt és az alelnököt. (5) Az erőforrás-gazdálkodási vezetőt távollétében vagy akadályoztatása esetén az általa javasolt és az elnök által kijelölt számvevő helyettesíti. A szervezési vezető 7. § (1) A szervezési vezető felelős a vezetési törzskari funkcióhoz tartozó tevékenységek és szervezeti egységek, továbbá a  szervezeti szintű kontroller és a  vezetési-törzskari egységekért felelős kontroller szabályszerű és eredményes működésének koordinálásáért. Ennek keretében a szervezési vezető szervezi a) a vezetési törzskari funkció működését, b) a vezetői információs rendszer és a  belső információs rendszer működését és kontrollingját, továbbá számonkérésének előkészítését, c) az elnök személyéhez kapcsolódó titkársági feladatokat. (2) A szervezési vezető felelős a szervezeti szintű humánpolitikai és vezetői munkáltatói tevékenység irányításáért. (3) A szervezési vezető a 7. § (1) bekezdésében foglalt felelőssége körében: a) a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben munkakapcsolatot tart, és képviseli a koordinálása alá tartozó területet, b) kiadmányozási jogot gyakorol, amelyet a  31.  §-ban foglaltak szerint a  koordinálása alá tartozó egységek vezetőire átruházhat, ez azonban nem jelenti a munkájáért való felelősség átruházását, c) munkáltatói jogot gyakorol a  32.  §-ban foglaltak szerint, figyelemmel kíséri és elősegíti az  alkalmazottak szakmai fejlődését, d) az alá tartozó egységek feladatkörébe tartozó esetekben szakértői szerződéseket köt, e) vezetői és munkaértekezleteket tart, f ) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket az elnök állandó vagy eseti jelleggel feladatkörébe utal. (4) A szervezési vezető feladatkörében – az elnök megbízása alapján – képviseli az Állami Számvevőszéket. (5) A szervezési vezető a felelősségi körébe tartozó tevékenységről folyamatosan tájékoztatja az elnököt és az alelnököt. (6) A  szervezési vezetőt távolléte vagy akadályoztatása esetén az  általa javasolt és az  elnök által kijelölt számvevő helyettesíti. A tervezési vezető 8. § (1) A  tervezési vezető felelős az  ellenőrzést támogató funkcióhoz tartozó tevékenységek közül az  ellenőrzésekkel kapcsolatos ellenőrzés-tervezési, alkalmazott módszertani, az  ellenőrzésekkel összefüggő kockázatelemzési tevékenység, továbbá a jogi támogató tevékenység, az elvi módszertani és nemzetközi feladatokat ellátó tevékenység, valamint e tevékenységeket ellátó szervezeti egységek szabályszerű és eredményes működésének irányításáért. (2) A tervezési vezető felelős a) az ellenőrzési dokumentációs rendszer működtetéséből adódó szakmai feladatok végrehajtásáért, b) a 6. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt kivétellel az informatikai rendszerek tervezéséért, fejlesztéséért, c) a Nemzetközi részstratégia, a Módszertani részstratégia, valamint az Informatikai részstratégia tervezéséért és végrehajtásának felügyeletéért. (3) A tervezési vezető a 8. § (1) bekezdésében foglalt felelőssége körében: a) a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben munkakapcsolatot tart, és képviseli az általa irányított egységet, b) irányítási feladatainak ellátásához kontroller feladatot ellátót jelöl ki, c) kiadmányozási jogot gyakorol, amit a  31.  §-ban foglaltak szerint az  általa irányított egység vezetőjére átruházhat, ez azonban nem jelenti az egység munkájáért való felelősség átruházását, d) munkáltatói jogkört gyakorol a  32.  §-ban foglaltak szerint, figyelemmel kíséri és elősegíti az  alkalmazottak szakmai fejlődését, e) szakértői szerződéseket köt a  felelősségi körébe tartozó tevékenység szakmai, módszertani feladatainak kialakítása és továbbfejlesztése körében, valamint az Állami Számvevőszék feladatkörébe tartozó elemzések és tanulmányok készítésére. f ) vezetői és munkaértekezleteket tart, g) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket az elnök állandó vagy eseti jelleggel feladatkörébe utal, h) feladatkörében – az elnök megbízása alapján – képviseli az Állami Számvevőszéket. (4) A tervezési vezető a felelősségi körébe tartozó tevékenységről folyamatosan tájékoztatja az elnököt és az alelnököt. (5) A  tervezési vezetőt távolléte vagy akadályoztatása esetén az  általa javasolt és az  elnök által kijelölt számvevő helyettesíti. A gazdasági igazgató 9. § (1) A  gazdasági igazgató felelős az  ellenőrzést kiegészítő funkcióhoz tartozó pénzügyi, számviteli és számfejtési tevékenység és a vagyonkezelési és üzemeltetési tevékenység, valamint e tevékenységeket ellátó szervezeti egységek szabályszerű és eredményes működésének irányításáért. (2) A gazdasági igazgató felelős az Állami Számvevőszék gazdasági szervezetének vezetéséért. (3) A gazdasági igazgató a 9. § (1) bekezdésében foglalt felelőssége körében: a) elnöki jóváhagyással megállapítja az  irányítási jogkörébe utalt egységek vezetőinek feladatait, a  vezetők esetében közvetlenül, az  egységeken dolgozó munkatársak esetében vezetőik útján ellenőrzi a  feladatok végrehajtását, b) irányítási feladatainak ellátásához kontroller feladatot ellátót jelöl ki, c) kiadmányozási jogot gyakorol, amit a  31.  §-ban foglaltak szerint az  általa irányított egység vezetőjére átruházhat, ez azonban nem jelenti az egység munkájáért való felelősség átruházását, d) az irányítása alá tartozó egységek feladatkörébe tartozó esetekben szakértői szerződéseket köt, e) munkáltatói jogkört gyakorol a  32.  §-ban foglaltak szerint, figyelemmel kíséri és elősegíti az  alkalmazottak szakmai fejlődését, f ) vezetői és munkaértekezleteket tart, g) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket az elnök állandó vagy eseti jelleggel feladatkörébe utal. (4) A gazdasági igazgató feladatait az elnök közvetlen vezetése és ellenőrzése mellett látja el, gazdasági intézkedéseket hoz, ellenjegyzési jogot gyakorol, és e jog gyakorlására írásban más személyt is kijelölhet. (5) A gazdasági igazgató a felelősségi körébe tartozó tevékenységről folyamatosan tájékoztatja az elnököt és az alelnököt. (6) A gazdasági igazgatót távollétében vagy akadályoztatása esetén az általa javasolt és az elnök által kijelölt számvevő helyettesíti. Az osztályvezető 10. § (1) Az  osztályvezető felelős az  alárendelt egység vezetéséért, annak szabályszerű és eredményes működtetéséért, feladatainak maradéktalan ellátásáért. (2) Az  osztályvezető megállapítja az  egység beosztott dolgozóinak a  feladatait, gondoskodik a  munkaköri leírások előkészítéséről és – munkáltatói jogköréből adódó jogosultsága szerint – azok kiadásáról, ellenőrzi a  feladatok végrehajtását. (3) Az  osztályvezető helyettesítése a  helyettesítésről szóló elnöki intézkedésben meghatározott helyettesítési rend szerint történik. (4) Az osztályvezető az általa vezetett egység feladatainak végrehajtása érdekében: a) közreműködik az Állami Számvevőszék törvényi kötelezettségeinek megvalósításában, gondoskodik az egység feladatkörébe tartozó tevékenységek eredményes ellátásáról, a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben munkakapcsolatot tart, és képviseli az általa irányított egységet, b) átruházott hatáskörben, a 31–32. §-ban foglaltak szerint kiadmányozási és munkáltatói jogot gyakorol, c) munkaértekezletet tart, d) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a felettes vezetője megbízza. (5) Az osztályvezető az általa irányított egység tevékenységéről folyamatosan tájékoztatja a közvetlen felettes vezetőjét. (6) Az osztályvezető feladatkörében – az elnök megbízása alapján – képviseli az Állami Számvevőszéket. A felügyeleti vezető 11. § (1) A  felügyeleti vezetőt az  elnök jelöli ki. Az  elnöki kijelölés előtt a  felügyeletivezető-jelöltnek nyilatkoznia kell arról, hogy vállalja a felügyeleti vezetői feladat ellátását, továbbá az ellenőrzési program szakmai programrészével egyetért, és a személyével kapcsolatban nem áll fenn összeférhetetlenség. (2) A felügyeleti vezető felügyeli az ellenőrzés folyamatát, az ellenőrzési program végrehajtását. (3) E feladatkörében a felügyeleti vezető felelős a) az ÁSZtv. szerinti adatkérés, adatbetekintés, adatkezelés szabályosságának felügyeletéért, valamint az  ellenőrzött szervezet közreműködési kötelezettsége teljesítésével kapcsolatos külön eljárásrendben meghatározott feladatok végrehajtásáért, b) az ellenőrzött szervezettel történő kapcsolattartásért, az  ellenőrzés keretében az  Állami Számvevőszék képviseletéért, c) a számvevőszéki jelentéstervezet következtetéseinek, javaslatainak és az  általa felügyelt elemzések elnöki értekezletre történő beterjesztéséért, d) az elnöki értekezletet követően a számvevőszéki jelentéstervezet egyeztetéséért és kiadmányozásra történő előkészítéséért, e) az ellenőrzött szervezet által megküldött intézkedési terv értékelésében való közreműködésért, továbbá az ellenőrzési jelentések megállapításainak jelen szabályzatban és a vonatkozó külön szabályzatban foglaltak szerinti hasznosításáért, f ) a 31.  §-ban foglaltak szerint a  kiadmányozási jog gyakorlásáért, a  figyelemfelhívó levél szövegének véglegezéséért, g) az általa felügyelt ellenőrzések hasznosulásának figyelemmel kíséréséért, a  kiadmányozott jelentéssel kapcsolatos, utólagosan felmerülő feladatok ellátásáért, h) az elnöki értekezletre beterjesztésre kerülő, javaslatot magalapozó megállapítások, továbbá az  elnöki értekezletet követően az  ellenőrzési dokumentumok ellenőrzési dokumentációs rendszerben történő rögzítéséért. (4) A  felügyeleti vezetőnek joga és egyben kötelessége az  ellenőrzés folyamatáról tájékozódni, az  ellenőrzéssel kapcsolatos kérdésekben szükség szerint egyeztetést kezdeményezni és véleményt adni. Az  ellenőrzés célszerinti végrehajtását veszélyeztető körülményekről köteles az elnököt tájékoztatni. (5) A felügyeleti vezető véleményt nyilvánít az ellenőrzés-felügyeleti tapasztalatairól, továbbá ez alapján javaslatot tesz a  tapasztalatok módszertan-fejlesztési, képzési célokra, valamint a  jó gyakorlat kialakítása érdekében történő felhasználására. (6) A felügyeleti vezetőt távollétében, akadályoztatása esetén az elnök által kijelölt másik felügyeleti vezető helyettesíti. (7) A felügyeleti vezető és az ellenőrzésvezető egymásnak utasítást nem adhatnak. Az ellenőrzésvezető 12. § (1) Az ellenőrzésvezetőt az elnök bízza meg. A megbízás előtt az ellenőrzésvezető-jelöltnek nyilatkoznia kell arról, hogy egyetért az  ellenőrzési programban foglaltakkal, továbbá vállalja az  ellenőrzési program végrehajtását, és a személyével kapcsolatban nem áll fenn összeférhetetlenség. (2) E feladatkörében az ellenőrzésvezető felelős a) a jóváhagyott ellenőrzési program végrehajtásának előkészítéséért, a helyszíni ellenőrzés megszervezéséért, az  ellenőrzési feladatok összehangolásáért és eredményes lefolytatásáért, amely a  megbízólevelének átadás-átvételétől a számvevőszéki jelentéstervezet felügyeleti vezető részére történő átadás-átvételéig tart, b) az ellenőrzési program célra tartott, szabályos és határidőben történő maradéktalan végrehajtásáért, c) a számvevői feladatok meghatározásáért, a számvevői munka operatív koordinálásáért, d) az ellenőrzésben részt vevő számvevő ellenőrzési tevékenységének értékeléséért, e) az ellenőrzött szervezettől egyedi elnöki döntés alapján történő adatbekérés, valamint a  mintavételhez kapcsolódó dokumentumok adatbekérésének szabályosságáért, f ) az ellenőrzés során felmerült, jelen szabályzat IV. fejezetében foglaltak szerinti akadályok elnöknek és felügyeleti vezetőnek történő jelzéséért a vonatkozó külön szabályzatban foglaltak szerint, g) az ÁSZtv.-ben szabályozott közreműködési kötelezettség megszegése esetén a  szükséges intézkedések megtételének kezdeményezéséért, figyelemmel a vonatkozó külön szabályzatban foglaltakra is, h) a figyelemfelhívó levél tervezetének előkészítéséért, i) a számvevőszéki jelentés (részletes, összegző, valamint javaslatot megalapozó megállapítások) tervezetének elkészítéséért, a jelentéstervezet adatainak és ténymegállapításainak valódiságáért és helytállóságáért, továbbá a javaslatot megalapozó megállapítások nélküli jelentéstervezet elnöki értekezletre történő beterjesztéséért, j) a számvevőszéki jelentéstervezet elnöki értekezleten történő elfogadásáig az  ellenőrzési dokumentumok ellenőrzési dokumentációs rendszerben való rögzítéséért. (3) Az ellenőrzésvezető távollétében vagy akadályoztatása esetén a helyettesítéséről a szervezési vezető dönt. (4) Az ellenőrzésvezető jogosítványait az elnök a megbízólevélben állapítja meg. (5) Amennyiben az ellenőrzésvezető megbízatása idejére számvevő osztályvezető-főtanácsosi besorolásnak megfelelő illetményre jogosult, megbízatásának időtartamára járó illetményét az elnök a megbízólevél kiadásával egyidejűleg, külön dokumentumban állapítja meg. (6) Az  ellenőrzésvezető megbízatása idejére számfejtett osztályvezető-főtanácsosi besorolás szerinti illetményt a megbízatás megkezdésének első napjától a jelentéstervezet tárgyaló első elnöki értekezletet követő kijelölt átadásátvétel napjáig kell az ellenőrzésvezető számára számfejteni. (7) Amennyiben az  ellenőrzésvezető által benyújtott jelentéstervezet az  elnöki értekezleten nem kerül elfogadásra, úgy  az  ellenőrzésvezető megbízatása a  jelentéstervezet ismételt megtárgyalását követő átadás-átvételig meghosszabbodik, azonban ellenőrzésvezetői illetménye nem kerül meghosszabbításra. Ettől eltérő döntésre az elnök jogosult. (8) Az ellenőrzésvezető és a felügyeleti vezető egymásnak utasítást nem adhatnak. A projektvezető 13. § (1) Az  elnök az  Állami Számvevőszék feladatkörébe tartozó tevékenység vagy fejlesztési feladat ellátására projekt végrehajtását, indokolt esetben projektszervezet létrehozását rendelheti el. A projekt végrehajtását a projektvezető irányítja és koordinálja. (2) A projekt vezetője és tagjai a külön projekt végrehajtásáról szóló egyedi elnöki döntés alapján, az elnöki döntés szerint meghatározott jogállással és feladatkörrel, a  kijelölt cél megvalósítása érdekében, a  projekthez kapcsolódó feladatkörükben eljárva végzik feladataikat. (3) A projektvezető – megbízása időtartamára – vezetői kinevezést kaphat. (4) A projekt vezetése keretében kifejtett szakmai tevékenysége és a projektben történő feladatellátás során a projekt vezetője és a tagok önálló számvevői felelősséggel járnak el. Vezetői kinevezések 14. § (1) Az elnök az osztályvezetőt számvevő osztályvezető-főtanácsosnak vagy számvevő igazgatóhelyettesnek nevezheti ki. (2) A 6–9. §-ban, valamint a 11. §-ban meghatározott feladatok ellátására, a feladatellátás időtartamára az elnök számvevő osztályvezető-főtanácsos, számvevő igazgatóhelyettes, számvevő igazgató és számvevő főigazgató kinevezést adhat. 4. Cím Az Állami Számvevőszék nem vezetői munkakört betöltő alkalmazottai A számvevő 15. § (1) A számvevő közreműködik az Állami Számvevőszék célkitűzéseinek és feladatainak megvalósításában, köteles a belső szabályozókban, valamint a  munkaköri leírásában (alap munkaköri leírás és kiegészítő munkaköri leírás), a feladatkiszabó vezetői utasításban és az ellenőrzési tervben, valamint a feladattervben szereplő feladatait ellátni, a felettes vezetője által adott munkaköri utasításokat teljesíteni. (2) A számvevő felelős a feladatkörébe tartozó feladatok etikai követelményeknek megfelelő, határidőben történő, önálló ellátásáért a jelen fejezetben foglaltakkal összhangban. (3) Az ellenőrzést végző számvevő felelős: a) az ellenőrzési programban szereplő feladatainak megvalósítására való felkészüléséért, b) az ellenőrzési feladatainak a jogszabályok, az ellenőrzési program, az ellenőrzési szakmai szabályok, módszerek és az  etikai normák, valamint a  minőségelv szerint történő, célra tartott végrehajtásáért; ellenőrzési tapasztalatainak írásba foglalásáért, az  ellenőrzésvezetőnek történő átadásáért, a  megállapítások helytállóságáért és azok bizonyítékon alapuló, adatszerű megalapozásáért, valamint megfelelő dokumentumokkal való alátámasztásáért, továbbá egyéb ellenőrzés-szakmai feladatokban való közreműködésért, c) a vezető által adott értékelő, elemző feladat ellátásáért, d) a bűncselekményre, a  pazarló, rendeltetésellenes pénzfelhasználásra, a  súlyos kárt okozó szabályszegésre, a  közbeszerzési vagy munkajogi szabálytalanságra utaló tény, adat, körülmény ellenőrzésvezetővel való haladéktalan közléséért, e) a feladatellátása során az  ellenőrzési dokumentumok ellenőrzési dokumentációs rendszerben történő rögzítéséért. (4) A számvevő részére cím adományozását és visszavonását munkahelyi felettes vezetője kezdeményezheti, amelyet a  számvevő teljesítményértékelésével kell alátámasztani. A  címadományozás indokoltságát az  adományozástól számított egy év múlva, ezt követően évente felül kell vizsgálni. (5) A  számvevő számvevő asszisztensi munkakörben is foglalkoztatható. A  számvevő asszisztensi munkakörben foglalkoztatott személy a  számvevő munkáját támogató ellenőrzési, egyéb szakmai, adminisztrációs és technikai feladatokat láthat el. A számvevő asszisztens felelőssége a részére kiadott feladatok megfelelő ellátására korlátozódik, az  általa elvégzett feladatokért számvevői felelősséggel a  munkáját közvetlenül meghatározó szakmai irányító tartozik. A számvevő gyakornok 16. § (1) Az Állami Számvevőszék a társadalmi felelősségvállalás jegyében mentori rendszert működtet. A mentori rendszerben részt vevő számvevő gyakornok számvevő asszisztensi munkakört lát el, hat hónapos próbaidő kikötésével, tizennyolc hónapos határozott idejű kinevezéssel. A határozott idejű kinevezés lejártát követően – sikeres – pályázat alapján a számvevő gyakornok részére újabb határozott idejű kinevezés adható. (2) A számvevő gyakornokra a jogszabályokban és a jelen szabályzatban foglalt eltéréseket figyelembe véve a számvevők foglalkoztatási viszonyára vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni. (3) A számvevő gyakornokot az alapszabadságon felül az ÁSZtv. 21. § (12) bekezdése szerinti számvevői pótszabadság nem illeti meg. (4) A számvevő gyakornok felelőssége a részére kiadott feladatok megfelelő ellátására korlátozódik, az általa elvégzett feladatokért számvevői felelősséggel a munkáját közvetlenül meghatározó szakmai irányító tartozik. (5) A számvevő gyakornok a jogviszonya megszűnése után a megszerzett munkatapasztalatról igazolást kap. (6) A  számvevő gyakornok számvevő asszisztensi munkakörben a  számvevő munkáját támogató ellenőrzési, egyéb szakmai, adminisztrációs és technikai feladatokat láthat el. A köztisztviselők, ügykezelők és a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó alkalmazottak 17. § (1) A  számvevői tevékenységi körbe nem tartozó feladatokat ellátó, legalább középiskolai végzettséggel rendelkező alkalmazott köztisztviselőnek minősül, és tevékenységét a  közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénynek (a továbbiakban: Kttv.), az egyéb jogszabályoknak, a belső szabályozóknak, munkaköri leírásának, egyéb előírásoknak és felettese utasításainak megfelelően végzi. (2) Az Állami Számvevőszék alaptevékenységéhez közvetlenül nem kapcsolódó, ügyviteli feladatokat ellátó közszolgálati ügykezelő tevékenységét a  Kttv.-nek, az  egyéb jogszabályoknak, a  belső szabályozóknak, munkaköri leírásának, az egyéb előírásoknak és felettese utasításainak megfelelően végzi. (3) Az Állami Számvevőszék alaptevékenységéhez közvetlenül nem kapcsolódó feladatokat ellátó, nem köztisztviselői vagy közszolgálati ügykezelői besorolású alkalmazott munkavállalónak minősül, tevékenységét a  munka törvénykönyvéről szóló törvény (a továbbiakban: Mt.) előírásainak, az egyéb jogszabályoknak, a belső szabályozóknak, munkaköri leírásának, az egyéb előírásoknak és felettese utasításainak megfelelően végzi. (4) A  köztisztviselő, a  közszolgálati ügykezelő és a  munkavállaló felelős a  feladatkörébe tartozó feladatok jogszerű, hatékony és maradéktalan ellátásáért. Szakmai felelősségvállalását az ügyiratok, munkaanyagok aláírásával ismeri el, a jelen szabályzatban foglaltak szerint. (5) A köztisztviselők részére a Kttv.-ben foglaltak szerint legfeljebb hat szakmai tanácsadói és négy szakmai főtanácsadói cím adományozható azzal, hogy az  adományozott szakmai tanácsadói és szakmai főtanácsadói címek együttesen nem haladhatják meg az Állami Számvevőszéknél kinevezett felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező köztisztviselők létszámának 20%-át. (6) A  köztisztviselő és a  munkavállaló asszisztensi munkakörben is foglalkoztatható. Az  asszisztensi munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő ügyviteli (iratkezelési és ügyintézési) feladatokkal kapcsolatos támogató feladatokat láthat el, felelőssége a  részére kiadott feladatok megfelelő ellátására korlátozódik, az  általa elvégzett feladatokért felelősséggel a  munkáját közvetlenül meghatározó szakmai irányító tartozik. Az  asszisztensi munkakörben foglalkoztatott munkavállaló kommunikációs, ügyviteli, egyéb szakmai, dokumentációs, szervezési és koordinációs tevékenységet láthat el. Egyedi ügyek gazdája 18. § (1) Az elnök, alelnök egyedi feladat ellátására egyedi ügyek gazdája megnevezéssel az Állami Számvevőszék állományából átcsoportosítással vagy belső pályáztatást követően a feladathoz szakmailag kompetens személyt foglalkoztathat. (2) A feladatellátás idejére, a feladat ellátására az elnök, alelnök ad megbízást. (3) Az  egyedi ügyek gazdája a  feladatok ellátása tekintetében a  számvevővel azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik. Feladatait, felelőségi körét a munkaköri leírása rögzíti. 5. Cím Vállalkozási és megbízási szerződés kötése 19. § (1) A  kötelezettségvállalásra jogosult a  feladatok ellátása érdekében külső személlyel vállalkozási vagy megbízási szerződést köthet. (2) A megbízottat, vállalkozót, külső szakértőt a feladatának teljesítése során tudomására jutott – az Állami Számvevőszék vagy az ellenőrzött szerv, illetve természetes személy működésével, tevékenységével kapcsolatos – irat, adat, tény, körülmény, információ, módszer tekintetében titoktartási és adatvédelmi kötelezettség terheli. A  külső szakértő a  titokvédelmi, illetve adatvédelmi szabályok megsértéséért – a  jogszabályi feltételek fennállása esetén – jogi felelősséggel tartozik. 6. Cím A vagyonnyilatkozat 20. § (1) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre, annak elmulasztására és a szándékosan téves tartalmú vagyonnyilatkozat közlésére, továbbá a  vagyonnyilatkozatok őrzésére, ellenőrzésére az  ÁSZtv. 19.  §-ában foglalt rendelkezéseket és az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A  vagyonnyilatkozatokban foglalt személyes adatok védelmére a  vonatkozó külön szabályzat rendelkezései az irányadók. (3) A  vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek nyilvántartásáról, értesítésükről, a  vagyonnyilatkozat átadásánakátvételének lebonyolításáról, a  leadott vagyonnyilatkozatok nyilvántartásáról és őrzéséről, a  személyes adatok védelmének biztosításáról, a  kötelezettek meghallgatásának megszervezéséről, az  adóhatósági eljárás kezdeményezése esetén annak lebonyolításáról az előzőekben jelölt jogszabályok és a vonatkozó külön szabályzat alapján a kötelezett munkáltatója – illetékesség szerint – a humánpolitikai feladatokat ellátásáért felelős egységen vagy a munkaügyi feladatok ellátásáért felelős egységen keresztül gondoskodik. 7. Cím A munkavégzés és az egyes pótlékokra való jogosultság szabályai A munkavégzés főbb szabályai 21. § (1) Az Állami Számvevőszék számvevőinek, köztisztviselőinek és munkavállalóinak (a továbbiakban együtt: alkalmazott) kötelezettsége és joga a  jelen szabályzatból következő feladatok ellátása és hatáskörök gyakorlása, amelyekért felelősséggel tartoznak. (2) Az Állami Számvevőszék minden egységének vezetője felelős a feladatköre vonatkozásában a belső kontrollrendszer működtetéséért. (3) Az  Állami Számvevőszék egységei és az  ott feladatot ellátó alkalmazottak tevékenységük során értelemszerű együttműködésre, közreműködésre kötelezettek. Bármely egység a  feladatkörébe eső, de (részben) más egység feladatkörébe is tartozó vagy azt érintő ügyekben az  érintettekkel egyeztetve köteles eljárni. A  közreműködési kötelezettség a feladat-végrehajtás eredményéhez való tevőleges hozzájárulást és eredményfelelősséget jelent. (4) Az  egyeztetés, illetve az  együttműködés kezdeményezéséért annak az  egységnek a  vezetője a  felelős, amelynek az adott ügy (feladat) a feladatkörébe (hatáskörébe) tartozik. A kezdeményező egység vezetője az első helyen lévő szakmai felelős. A vezetők kizárólag elnöki felhatalmazás birtokában jogosultak arra, hogy más egységeknek feladatot szabjanak ki. Az elnök az erre vonatkozó felhatalmazás megadását átruházhatja. (5) Ha az együttműködés, illetve az egyeztetés során egyenrangú egységek, illetve azok vezetői között véleményeltérés marad fenn, akkor haladéktalanul a közvetlen közös felettes vezető elé kell utalni az ügyet döntésre. (6) Az  Állami Számvevőszéknél a  munkafeladatok megállapítására és teljesítésére, a  munkavégzés jogszerűségére, kulturáltságára, a vezetők és a beosztottak viszonyára, munkakapcsolatára, a felettes által adott utasítás végrehajtására, illetve annak megtagadására az ÁSZtv., a Kttv., az Mt., valamint az Állami Számvevőszék elnökének szervezetszabályozó normatív utasítása, továbbá az Állami Számvevőszék egyéb belső irányítási eszközeiben foglaltak az irányadók. (7) A munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg munkaköri leírásban az általa irányított egységen belül foglalkoztatottak munkaköri feladatait, azok betartásának ellenőrzésére köteles. A munkaköri leírás – a felelősség megállapítására is alkalmas módon – tartalmazza a  munkakörhöz tartozó alapvető feladatokat, az  ellátandó tevékenységi kört, a kapcsolódó jogosítványokat, a legfontosabb munkakapcsolatokat, az alá- és fölérendeltségi előírásokat, valamint az adott munkakör ellátására vonatkozó követelményeket. (8) Az  Állami Számvevőszék alkalmazottját közvetlen felettes vezetője irányítja. Az  ellenőrzésvezető az  ellenőrzés vezetése során kifejtett szakmai tevékenységét illetően önálló, független a felügyeleti vezetőtől, aki az ellenőrzésvezető által vezetett ellenőrzést felügyeli. (9) Az  Állami Számvevőszék ügymenetében kiadott alkalmazotti aláírás, szignálás a  feladat- és hatáskörbe tartozóan a munkaköri leírásban jelölt szakmai felelősségvállalást, formai, tartalmi és jogszerűségért való helytállást jelenti. (10) A számvevő szakmai véleményéért felelősséget vállal. Szakmai véleménye kialakítása során a számvevő és a számvevő vezető az ellenőrzés során alkalmazandó szabályok betartására köteles. (11) A  számvevő a  külön szabályokban foglalt esetekben és módon köteles kockázati jelzést tenni. A  kockázati jelzés megtétele nem mentesíti a számvevőt a feladatellátás felelőssége alól. (12) Az  Állami Számvevőszék szervezetében a  feladatellátás zavartalan biztosítása érdekében minden munkatárs szakszerű, tervezett és előkészített helyettesítéséről gondoskodni kell. A helyettesítésről az egyéb munkáltatói jogkört gyakorló vezető gondoskodik. (13) Az Állami Számvevőszék alkalmazottja szakmai és egyéb jellegű továbbképzésre kötelezhető. (14) Az  alkalmazott az  Állami Számvevőszékkel fennálló foglalkoztatási jogviszonyának megszűnése, megszüntetése, illetve az  Állami Számvevőszéken belüli átcsoportosítása esetén munkaköri leírásában meghatározott feladatait a  vonatkozó külön szabályzatban foglaltak szerint, a  folyamatban lévő ügyeket, valamint hivatali ügyiratait – erre vonatkozó jegyzőkönyv felvételével együtt – átadás-átvételi eljárással köteles átadni. Az Állami Számvevőszéktől való vezetői hozzájáruláshoz kötött távozáshoz a  hozzájárulás csak akkor és arra az  időpontra adható meg, amikor az érintett a folyamatban lévő feladatait igazoltan befejezte, és átadta az átvételre kijelölt munkatársnak. Az eljárást a közvetlen felettes vezető, és amennyiben az átadás-átvétel minősített ügyiratokat is érint, a titkos ügyiratkezelés (TÜK) képviselője részvételével kell lefolytatni. A  jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a  munkáltatói jogkört gyakorló vezetőnek. (15) Az egységek közötti kapcsolattartás a szervezeti irányítási rend szerinti szolgálati út betartásával történik. A szervezeti irányítási rend hierarchiájában alsóbb szintű egység vezetője információt csak a felettes vezetője előzetes tájékoztatása mellett adhat. (16) A munkavégzés egyéb szabályait a vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok tartalmazzák. (17) Az Állami Számvevőszék a szervezeti kultúrát támogató karriertervezési programot működtet. Az idegennyelv-tudási pótlékra való jogosultság szabályai 22. § (1) Az idegennyelv-tudási pótlékra való jogosultság szabályait jelen szabályzat 3. melléklete tartalmazza. (2) Az  idegennyelv-tudási pótlékra való jogosultságot az  eredeti, államilag elismert nyelvvizsga eredményét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirat bemutatásával – munkáltatói jogkörgyakorlás szerinti illetékesség alapján – a humánpolitikai feladatokat ellátó egység vagy a munkaügyi feladatok ellátásáért felelős egység felé kell igazolni, amely a kinevező okirat egyidejű módosítása mellett a számfejtési feladatokat ellátó egység felé intézkedik a pótlék folyósítása iránt. A pótlék az igazoló bizonyítvány vagy egyenértékű okirat bemutatását követő hónap első napjától egész hónapokra jár. (3) A munkáltató munkáltatói érdekből elrendelheti vagy engedélyezheti, hogy az alkalmazott iskolai vagy tanfolyami nyelvoktatásban vegyen részt. A  kötelezően elrendelt nyelvi képzés költségeit és egyéb tanulmányi feltételeit az Állami Számvevőszék biztosítja. A képzettségi pótlékra vonatkozó általános szabályok 23. § (1) Az alkalmazott képzettségi pótlékban részesülhet. (2) A képzettségi pótlékra jogosító képzettségeket a jelen szabályzat 4. melléklete tartalmazza. (3) A képzettségi pótlékra jogosultságot az alkalmazottnak kell a megfelelő dokumentumokkal igazolnia. A képzettségi pótlék, ha a  jogosultság igazolása az  Állami Számvevőszékhez történő felvétel vagy a  kinevezés alkalmával nem történt meg, az igazoló dokumentumnak – munkáltatói jogkörgyakorlás szerinti illetékesség alapján – a humánpolitikai feladatokat ellátó egységen vagy a munkaügyi feladatok ellátásáért felelős egységen történő bemutatását követő hónap első napjától állapítható meg. (4) Ha valamely munkakör vagy képzettség, pótlékra jogosító szakképesítés jellege tekintetében értelmezési kérdés merül fel, e kérdésben – a munkáltatói jogkört gyakorló vezető javaslata alapján – az elnök dönt. A számvevő képzettségi pótlékára vonatkozó szabályok 24. § (1) A  számvevőt – a  kinevezéséhez szükséges egy felsőfokú iskolarendszerű képzésben szerzett képesítésén túl – a következő képzettségei jogosítják képzettségi pótlékra: a) doktori (PhD) fokozat vagy azzal egyenértékű tudományos fokozat, b) további felsőfokú iskolarendszerű képzésben szerzett képesítés, c) további emeltszintű vagy felsőfokú szakképzés vagy szakvizsga (jogi és felsőfokú költségvetési szakvizsga). (2) A képzettségi pótlék alapját és mértékét az ÁSZtv. 21. § (1) és (7)–(8) bekezdése szabályozza. (3) Képzettségi pótlékra jogosít az a  feladatkörön belüli szakosodást elősegítő további szakképesítés, szakképzettség, amely a munkaköri feladatokhoz egyértelműen köthető. (4) A számvevőt több különböző szintű szakképesítés esetén is csak egy, a legmagasabb szintű képzettség után illeti meg képzettségi pótlék. (5) A  képzettségi pótlék szempontjából több azonos szintű szakképesítés esetén is csak egyszeres pótlék állapítható meg. (6) Az elnök egyedi elbírálással a (3)–(5) bekezdésben foglaltaktól eltérhet. A Kttv. hatálya alá tartozó felső- és középfokú végzettségű köztisztviselők képzettségi pótlékára vonatkozó szabályok 25. § (1) A felső- és középfokú végzettségű köztisztviselők képzettségi pótlékára vonatkozó részletes szabályokat a közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról és az egyes illetménypótlékokról szóló jogszabály tartalmazza. (2) Az  Állami Számvevőszék szervezeti struktúrájában az  alábbi területeken közreműködő köztisztviselők jogosultak – a 4. mellékletben foglalt képzettségek szerint – képzettségi pótlékra: a) az Állami Számvevőszék vezetésének és a  felügyeleti vezetők közvetlen támogatását biztosító titkársági és igazgatási területen közreműködők, b) az ellenőrzési területen közreműködő ellenőrzési projekttechnikai támogatói, c) az ellenőrzési támogató területen közreműködő szakügyintézők és adminisztrátorok, d) az ellenőrzési kiegészítő területen közreműködő szakügyintézők. (3) Képzettségi pótlékra jogosít a  feladatkörön belüli szakosodást elősegítő további szakképesítés, szakképzettség, amely a munkaköri feladatokhoz egyértelműen köthető. (4) A köztisztviselőt több különböző szintű szakképesítés esetén is csak egy, a legmagasabb szintű képzettség után illeti meg képzettségi pótlék. (5) A  képzettségi pótlék szempontjából több azonos szintű szakképesítés esetén is csak egyszeres pótlék állapítható meg. 8. Cím Egyes munkakörökre vonatkozó szabályok A belső kontrollrendszer és a belső ellenőrzés 26. § (1) Az  Állami Számvevőszék a  szabályszerűség, gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség követelményeit szem előtt tartva, továbbá a  kockázatok kezelésére és az  erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás elvére figyelemmel belső kontrollrendszert működtet. (2) A belső kontrollrendszerelemek alkalmazási körét, szabályait külön szabályzatok és eljárásrendek tartalmazzák. (3) A belső kontrollrendszer keretén belül tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység ellátására az elnök közvetlen alárendeltségében az operatív működéstől független belső ellenőrzés működik. A szervezeti és feladatköri függetlenség körében a  belső ellenőrzési feladatokat ellátó számvevők önállóan, külső befolyástól mentesen, pártatlanul és tárgyilagosan járnak el, éves jelentés keretében közvetlenül az elnöknek számolnak be. A jogi, megfelelőségi elemzés 27. § (1) Az Állami Számvevőszéknél a jogszerű működés és tevékenység biztosítása érdekében jogi, megfelelőségi elemzés működik. (2) A  jogi, megfelelőségi elemző tevékenységet közvetlenül az  elnök irányításával, az  elnöknek alárendelten, a  jogi, megfelelőségi elemzésért felelős vezető látja el. (3) A jogi, megfelelőségi elemzésért felelős vezető a tevékenységét az általa készített és az elnök által jóváhagyott éves terv szerint, illetve az elnök eseti utasítása alapján végzi. (4) A jogi, megfelelőségi elemzés kiterjed: a) az Állami Számvevőszék szervezeti felépítésének, működésének és tevékenysége ellátásának jogszabályi megfelelőségére, b) az irányítási eszközök jogszabályokkal és egymással való összhangjára, c) az Állami Számvevőszék által kötött szerződések, megállapodások jogszabályoknak, illetve belső szabályozásnak való formai, tartalmi megfelelőségére, d) az Állami Számvevőszék egyedi munkáltatói intézkedései jogszabályoknak, illetve belső szabályozásnak való megfelelőségére, e) a normatív szabályok és az azokra épülő gyakorlati működés közti összhangra, f ) a belső szabályozási hiányosságok feltérképezésére, g) az ellenőrzést végző számvevők munkájának megfelelőségére, h) az ellenőrzést végző számvevő és az  ellenőrzésvezető között felmerülő szakmai véleménykülönbség megfelelőségi elemzésére, i) az ellenőrzési alapfunkció, valamint az  azt támogató és kiegészítő funkciók szabályszerű működésének megfelelőségére. (5) A jogi, megfelelőségi elemzésért felelős vezető a tevékenységének tapasztalatairól jelentést készít az elnök részére, amelyben értékeli az  elemzett tárgykör (4)  bekezdés köréből meghatározott szempontok szerinti megfelelőségét vagy annak hiányát, rámutat a hiányosságokra, illetve az eltérések okaira, és intézkedési javaslatot fogalmaz meg. (6) A jogi, megfelelőségi elemzésért felelős vezető tevékenységének ellátása érdekében a vezetők és az általuk irányított egységnél dolgozó személyek együttműködésre (adat, információ, tájékoztatás, dokumentum szolgáltatására) kötelesek. 9. Cím A fizikai és elektronikus információs biztonságra vonatkozó feladat- és hatáskörrel rendelkező személyek Biztonsági vezető, elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy 28. § (1) Az  Állami Számvevőszéknél az  elnök által kinevezett biztonsági vezető a  tevékenységét az  elnök irányításával, az elnöknek közvetlenül alárendelten látja el. (2) A  biztonsági vezető feladatait külön szabályzat rögzíti, ezen túlmenően számára feladatot kizárólag az  elnök határozhat meg. (3) Az  Állami Számvevőszéknél az  elnök irányítása és ellenőrzése mellett látja el feladatát az  elnök által kinevezett elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy. Feladatai ellátása során az  elnököt közvetlenül tájékoztatja, valamint jelentést készít. Tevékenységét, feladatait külön szabályzat határozza meg. III. FEJEZET AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK MŰKÖDÉSÉNEK RENDJE 1. Cím Az Állami Számvevőszék működésének általános szabályai Az irányítás eszközei 29. § (1) A normatív elnöki utasítás az Állami Számvevőszék elnöke által kiadott közjogi szervezetszabályozó eszköz, amely a  szervezet alaptevékenységének, a  vezetés-irányítás feladatai végrehajtásának szabályozásáról, az  Állami Számvevőszék szervezetéről, működéséről, belső irányítási rendjéről rendelkezik. A  normatív elnöki utasítás mint közjogi szervezetszabályozó eszköz tartalmára és végrehajtására a  jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény és a jelen szabályzat rendelkezései az irányadóak. (2) Az Állami Számvevőszék elnöke elnöki intézkedésben rendelkezik a szervezet működtetésével, az ellenőrzési eljárás részletszabályaival, a  gazdálkodással, a  munkavégzéssel, munkajogi kérdésekkel, a  szociális és a  béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos olyan feladatok hivatali végrehajtásáról, amelyek elrendelésére nem szükséges normatív elnöki utasítás kiadása. Az Állami Számvevőszék elnöke elnöki intézkedésben rendelkezik továbbá a korábbi normatív utasításban foglalt vagy abból következő feladatok végrehajtásáról. Az  Állami Számvevőszék elnöke a  szervezeti működést érintő tárgyban, a  szervezet működtetésében közreműködő külső szervezet vezetőjével együttes intézkedést adhat ki, melynek hatálya mindegyik intézkedő fél szervezetére kiterjed. Az elnök a feladat-végrehajtás módjára vonatkozóan – a feladat jellegéhez igazodóan – körlevelet is kiadhat. (3) Az  elnök és az  5–9.  § szerinti vezetők az  Állami Számvevőszék alapfeladatát érintő tárgyban együttes intézkedést adhatnak ki, melynek szakmai tartalmáért az 5–9. § szerinti érintett vezető felel. Az 5–9. § szerinti vezetők a szakmai felügyeletük körébe tartozó feladatok végrehajtására – a  szakmai tartalomért és helytállóságért vállalt felelősség mellett – intézkedést adhatnak ki, amely az elnök tájékoztatását igazoló, határozott vagy határozatlan időtartamra szóló, az intézkedésen feltüntetett „tájékoztatásra bemutatásra került” elnöki jegyzéssel válik hatályossá. (4) Az  elnök által kiadott, az  (1)–(3)  bekezdésben meghatározott irányítási eszközök megjelölésére a  Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló jogszabály előírásait kell értelemszerűen alkalmazni. (5) Az  irányítási eszközök rendelkezései között felmerülő ellentmondás vagy értelmezési nehézség esetén –  az  ellentmondás, értelmezési vita feloldása érdekében – követendő eljárás szabályait külön szabályzat rögzíti. A  szabályzatban rögzítetteken túl az  alkalmazottak kötelezettsége a  feladat- és hatáskörükben felmerülő ellentmondások, helytelen gyakorlat, valamint egyéb eljárási probléma rendszerszemléletű korrekciójára vonatkozó javaslat megfogalmazása és annak vezetői fórumon való megtárgyalásának kezdeményezése a  közvetlen felettes vezető útján. Az  alkalmazott a  kiemelt rendszerszintű kockázatok kezeléséhez szükséges azonnali intézkedések megtétele, valamint a szabálytalanságok soron kívüli jelzése tekintetében a vonatkozó külön szabályzatban foglalt eljárásrend alapján köteles eljárni. Az Állami Számvevőszék feladatterve 30. § (1) Az  Állami Számvevőszék éves feladatterve a  vezetés-irányítás eszközeként a  számvevőszéki tevékenység vitele és fejlesztése, az  ellenőrzési munkát támogató „szakmai infrastruktúra” szempontjából kiemelt jelentőségű, valamint az egyéb, az ellenőrzési tervben nem szereplő feladatokat tartalmazza. (2) Az  éves feladatterv összeállításáért a  stratégiai tervezési egység vezetője felelős, aki a  jóváhagyott feladatterv megvalósulását figyelemmel kíséri, és arról beszámol az elnöknek. (3) Az éves feladattervet az elnök hagyja jóvá, és gondoskodik annak végrehajtásáról, szükség esetén módosításáról. A kiadmányozás 31. § (1) A  kiadmányozási jog magában foglalja a  közbenső intézkedés megtételét, az  érdemi döntést, az  irat aláírását és az ügyirat irattárba helyezésének jogát. A kiadmányozott irat tartalmáért és alakiságáért a kiadmányozó felelős. (2) Külső szervhez vagy személyhez iratot csak a kiadmányozásra jogosult által hitelesítetten lehet továbbítani (külső kiadmányozás). Külső kiadmánynak minősül az  alkalmazott részére a  munkáltatói jogkörben kiadmányozott és átadott irat is. (3) A  kiadmányozásra jogosult vezető helyettesítőjének aláírási jogkörét a  helyettesítésről szóló elnöki intézkedés határozza meg. A  helyettesként kiadmányozó személy a  vezető feltüntetett neve alatti „h” jelzés alkalmazásával gyakorolhatja a kiadmányozást. (4) Az elektronikus aláírással ellátott irat hiteles kiadmányozásának módjáról külön szabályzat rendelkezik. (5) Az Állami Számvevőszék az elektronikus kézbesítés gyors és hatékony lehetőségének kihasználása érdekében igénybe veszi a  Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer Hivatali Kapun (a továbbiakban: HK) keresztül megvalósuló szolgáltatását. Hivatalos iratok fogadása és küldése más hivatalos szervekkel a HK-n keresztül is történhet. Az iktatott iratot a jelen szabályzat szerint kiadmányozásra jogosult egység vezetője kiadmányozza. (6) A  kiadmányozott irat papír alapon, illetve elektronikus úton (elektronikus levélben vagy HK-n keresztül) történő megküldésének részletes szabályait külön szabályzat tartalmazza. (7) Általános kiadmányozási joga az elnöknek van, amelyet eseti vagy állandó jelleggel a jelen szabályzatban, továbbá az  erre vonatkozó elnöki döntésekben jelölt rendelkezések szerint, az  ott meghatározott ügykörben átruházhat. Az átruházott hatáskör jogosultja eljárása minden szakaszában köteles vizsgálni, hogy az eljárása összhangban van-e az Állami Számvevőszék stratégiájával, normatív és vonatkozó egyéb utasításaival. Ha ezektől eltérést észlel, köteles a  hatáskör eredeti jogosultjától a  következő eljárási cselekmény előtt tájékoztatást kérni. Az  átruházott hatáskör jogosultja az  elnök által meghatározott rendszerességgel beszámolót készít az  átruházott hatáskörben végzett tevékenységéről. (8) Az elnök kiadmányozza: a) az Állami Számvevőszék jelentéseit (véleményeit, beszámolóit), ezt a jogkörét eseti jelleggel átruházhatja, b) az Országgyűlés tisztségviselőinek, a  köztársasági elnöknek, a  miniszterelnöknek, a  Kormány tagjainak, az  Alkotmánybíróság elnökének, a  Kúria elnökének, az  Országos Bírósági Hivatal elnökének, a  legfőbb ügyésznek, az országgyűlési biztosnak címzett iratokat, ezt a jogkörét eseti jelleggel átruházhatja, c) a fejezetet irányító szerv vezetőjének (fejezetgazda) hatáskörébe tartozó minden iratot, amelyre jogszabály kötelezi, illetve feljogosítja, d) minden iratot, amelyre az  Állami Számvevőszéken belüli irányítási, felügyeleti, munkáltatói szabályozásból adódó jogosítványa vonatkozik, és kiadmányozási jogát nem ruházta át, továbbá e) feljelentés kivételével az ÁSZtv. 28. § (5) bekezdésében, 31. §-ában, valamint 33. § (3), (5)–(6) és (8) bekezdésében foglaltakkal összefüggő iratot. (9) Az  elnök által kiadmányozásra kerülő iratot az  irat tartalmáért felelős személy által a  21.  § (9)  bekezdése szerint szignálva, az elnöknek címezve kell megküldeni az elnöki titkársági és igazgatási feladatokat ellátó egység vezetőjének, kivéve az  Állami Számvevőszék ellenőrzési tevékenységével kapcsolatos iratot, amelyet a  minőségirányítási és monitoring feladatokat ellátó egység vezetőjének kell megküldeni. Az  itt jelölt egységek vezetői gondoskodnak a megküldött irat elnökhöz történő beterjesztéséről. (10) Az  elnök által átruházott jogkörben az  alelnök kiadmányoz az  elnök helyettesítésével, valamint a  feladatkörével összefüggő ügyekben. (11) Az elnök által átruházott jogkörben a főtitkár kiadmányozza: a) mindazon iratokat, amelyeket feladatköréből adódóan – elnöki megbízás alapján – el kell készítenie, b) a feladatkörébe tartozó ügyiratokat, valamint c) a munkáltatói jog gyakorlásából adódó, hatáskörébe tartozó intézkedéseket. (12) Az erőforrás-gazdálkodási vezető kiadmányozza: a) mindazon iratokat, amelyeket feladatköréből adódóan – elnöki megbízás alapján – kell elkészítenie, b) az általa irányított egységek feladatkörébe, ellenőrzési hatáskörébe tartozó ügyiratokat, valamint c) a munkáltatói jog gyakorlásából adódó, hatáskörébe tartozó intézkedéseket. (13) Az  erőforrás-gazdálkodási vezető jelöli ki, hogy az  általa irányított egységeken belül feladatkörükben, valamint az ellenőrzéssel összefüggésben kik, milyen esetben kiadmányozhatnak. (14) Az elnök által átruházott jogkörben a szervezési vezető kiadmányozza: a) mindazon iratokat, amelyeket feladatköréből adódóan – elnöki megbízás alapján – el kell készítenie, b) a munkáltatói jog gyakorlásából adódó, hatáskörébe tartozó …