2017. C. törvény Magyarország 2018. központi költségvetéséről.

2017. C. törvény Magyarország 2018. központi költségvetéséről. Az Országgyűlés az  Alaptörvény 36.  cikk (1)  bekezdése alapján Magyarország 2018.  évi központi költségvetéséről a  következő törvényt alkotja: I. FEJEZET A KÖZPONTI ALRENDSZER KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG ÉRTÉKE 1. Az államháztartás központi alrendszerének egyenlege és főösszegei 1. § (1) Az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének (a továbbiakban: központi alrendszer) 2018. évi a) bevételi főösszegét 18 751 458,2 millió forintban, b) kiadási főösszegét 20 112 108,4 millió forintban, c) hiányát 1 360 650,2 millió forintban állapítja meg. (2) Az  (1)  bekezdésben meghatározott bevételi és kiadási főösszegeken belül az  Országgyűlés a  hazai működési költségvetés 2018. évi a) bevételi főösszegét 15 894 506,4 millió forintban, b) kiadási főösszegét 15 894 506,4 millió forintban, c) egyenlegét 0,0 millió forintban állapítja meg. (3) Az  (1)  bekezdésben meghatározott bevételi és kiadási főösszegeken belül az  Országgyűlés a  hazai felhalmozási költségvetés 2018. évi a) bevételi főösszegét 942 681,0 millió forintban, b) kiadási főösszegét 1 799 959,0 millió forintban, c) hiányát 857 278,0 millió forintban állapítja meg. (4) Az  (1)  bekezdésben meghatározott bevételi és kiadási főösszegeken belül az  Országgyűlés az  európai uniós fejlesztési költségvetés 2018. évi a) bevételi főösszegét 1 914 270,8 millió forintban, b) kiadási főösszegét 2 417 643,0 millió forintban, A törvényt az Országgyűlés a 2017. június 15-i ülésnapján fogadta el. c) hiányát 503 372,2 millió forintban állapítja meg. 2. § Az 1. §-ban meghatározott bevételi és kiadási főösszegeknek a fejezetek, címek, alcímek, jogcímcsoportok, jogcímek szerinti részletezését az 1. melléklet tartalmazza. 2. Az államadósság értéke 3. § (1) A  Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011.  évi CXCIV.  törvény (a  továbbiakban: Gst.) 4.  § (1)  bekezdése alapján az  államháztartás 2018. december 31-ére tervezett adóssága 309,3 forint/euró, 289,0 forint/svájci frank és 286,4 forint/amerikai dollár árfolyam mellett 28 358,7 milliárd forint. (2) 2018. december 31-én az államadósság-mutató a) számlálójának a Gst. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti várható összege 28 043,6 milliárd forint, b) nevezőjének a Gst. 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti várható összege 40 352,7 milliárd forint. (3) Az államadósság-mutatónak a (2) bekezdés alapján 2018. december 31-ére tervezett mértéke 69,5%. (4) Az Országgyűlés megállapítja, hogy az államadósság-mutató (3) bekezdés szerinti mértéke a 2017. év utolsó napján várható 71,4%-hoz képest az  Alaptörvény 36.  cikk (5)  bekezdésében meghatározott államadósság-mutató csökkenése követelményének eleget tesz. II. FEJEZET A KÖZPONTI ALRENDSZER EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL ÉS FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK 3. A központi alrendszer tartalék-előirányzatai 4. § (1) Céltartalék szolgál a  XI. Miniszterelnökség fejezet, 32.  cím, 3. alcím, 1. Közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációja jogcímcsoporton a  költségvetési szerveknél és a  nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységet önmaga vagy intézménye útján ellátó egyházi jogi személynél foglalkoztatottak részére a  2018.  évben – jogszabály alapján – járó többlet személyi juttatások és az  azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetésére. (2) Céltartalék szolgál a XI. Miniszterelnökség fejezet, 32. cím, 3. alcím, 2. Különféle kifizetések jogcímcsoporton a) a  prémiumévek programról és a  különleges foglalkoztatási állományról szóló törvény szerinti munkáltatói kifizetésekre, b) az  Állami Számvevőszékről szóló 2011.  évi LXVI.  törvény 21.  § (1)  bekezdésében meghatározott számvevői illetményalap változása miatti személyi juttatás és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó növekményének kifizetésére, c) a  központi költségvetési szerveknél a  feladatok változásával, a  szervezetek, szervezetrendszerek korszerűsítésével, a  feladatellátás ésszerűsítésével megvalósuló, kiadás- és költségvetési támogatásmegtakarítást eredményező létszámcsökkentésekhez kötődő személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetéseire. (3) Céltartalék szolgál a  XI. Miniszterelnökség fejezet, 32.  cím, 3. alcím, 3. Ágazati életpályák és bérintézkedések jogcímcsoporton – jogszabály vagy kormányhatározat alapján járó – többlet személyi juttatások és az  azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetésére. (4) A költségvetési szerveknél és a nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységet önmaga vagy intézménye útján ellátó egyházi jogi személynél foglalkoztatott természetes személy és annak e  körben foglalkoztatott házas- vagy élettársa a  2018.  évi adó- és járulékváltozások ellentételezésének megállapításához a  saját és házas- vagy élettársa munkáltatója részére is nyilatkozik – a kompenzáció összegének megállapítása érdekében – a családi kedvezményre való jogosultságáról, az  annak igénylése során figyelembe vehető kedvezményezett eltartottak számáról, adóazonosító jeléről, illetményéről és a  jogviszonya keletkezésének időpontjáról. A  nyilatkozatra vonatkozó további rendelkezéseket a Kormány rendeletben állapítja meg. (5) Céltartalék szolgál a XI. Miniszterelnökség 32. cím, 3. alcím, 4. Hazai bölcsődefejlesztési program jogcímcsoporton a bölcsődei ellátást biztosító intézmények, szolgáltatások létrehozására, fejlesztésére. 4. Az állam vagyonával kapcsolatos rendelkezések 5. § (1) A  Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. hitel, kölcsön felvételére, kötvény kibocsátására, garancia és kezesség vállalására nem jogosult. (2) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet kiadásai terhére történő, 1000,0 millió forint összeget elérő mértékű kötelezettségvállalásokat és – a  központi alrendszer likviditási helyzetére figyelemmel  – a kifizetések ütemezését az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a rábízott vagyon vagyonkezelési tervének keretében hagyja jóvá. (3) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény a) 28. § (4) bekezdésében meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó érték a 2018. évben 25,0 millió forint, b) 33. § (2) bekezdésében meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó érték a 2018. évben 25,0 millió forint, c) 35. § (2) bekezdés i) pontjában meghatározott egyedi bruttó forgalmi érték a 2018. évben 25,0 millió forint, d) 36.  § (4)  bekezdésében meghatározott ingyenesen átruházható vagyontárgyak 2018.  évi összesített bruttó forgalmi értéke – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – 20 000,0 millió forint lehet. (4) Az állam javára megszerzett a) a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vagyonkezelésébe átadott ingatlanok és b) a PPP-konstrukcióban létrehozott sportlétesítmények a (3) bekezdés d) pontjában foglalt keretszámra tekintet nélkül, ingyenesen önkormányzati tulajdonba adhatók. (5) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény a) 11.  § (6)  bekezdésében meghatározott értékhatárt a  2018.  évben 25,0 millió forint egyedi bruttó forgalmi érték, b) 11. § (16) bekezdésében meghatározott értékhatárt a 2018. évben a hasznosítással érintett rész tekintetében 25,0 millió forint egyedi bruttó forgalmi érték, c) 13.  § (1)  bekezdésében meghatározott értékhatárt a  2018.  évben 25,0 millió forint egyedi bruttó forgalmi érték képezi. (6) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 1. cím, 1. alcím, 2. Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vagyonkezelésében lévő ingatlanok értékesítési bevétele jogcímcsoporton és 5. Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vagyonkezelésében lévő ingatlanok bérleti díja jogcímcsoporton elszámolt bevételek a  2018.  évben a  Kormány jóváhagyásával felhasználhatók a  Nemzeti Eszközkezelő Zrt. jogszabályban meghatározott feladatellátásának finanszírozására. A  Kormány határozatában legfeljebb a  pénzforgalmilag teljesült hasznosítási és értékesítési bevételek mértékéig engedélyezheti a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet Nemzeti Eszközkezelő Zrt. feladatait finanszírozó kiadási előirányzatainak növelését. (7) A  Kormány irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv feladatellátására feleslegessé nyilvánított, értékesítésre kijelölt, a  Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. rábízott állami vagyonába tartozó állami tulajdonú ingatlanok értékesítéséből származó – a  XLIII. Az  állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben elszámolandó – bevételek államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összege a  2018.  évben a  központi költségvetési szerv költségvetését tartalmazó költségvetési fejezet által finanszírozható felhalmozási kiadások teljesítésére használhatók fel. Az  államháztartásért felelős miniszter ennek érdekében – legfeljebb a  2018.  évben pénzforgalmilag teljesült értékesítési bevételek mértékéig – új kiadási előirányzat létrehozatalát és meglévő kiadási előirányzat növelését engedélyezheti e költségvetési fejezetben. (8) Az  Állami Egészségügyi Ellátó Központ tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó ingatlanok (7)  bekezdés szerinti értékesítése esetén a befolyó bevételeket, továbbá a  tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó vagyonnal kapcsolatos egyéb bevételeket a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 21. cím, 5. alcím, 1. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek jogcímcsoport előirányzaton belül kell elszámolni. E  bevételek államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összege a  2018.  évben a  XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetből finanszírozható felhalmozási kiadások teljesítésére használható fel a  (7)  bekezdésben meghatározott módon. (9) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 2. alcím, 2. jogcímcsoport, 3. A Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt. támogatása jogcím előirányzat tartalmazza a  mozgóképről szóló 2004. évi II.  törvény 9/A. § (2) bekezdése szerinti kiadást, amely előirányzat a hatoslottó szerencsejáték játékadója pénzforgalmilag teljesült összege 100%-ának mértékéig az  államháztartásért felelős miniszter engedélyével túlléphető. A  túllépés mértékének számítása során az  előirányzat összegének megállapításakor nem vehető figyelembe az előirányzat javára év közben a Kormány döntésével biztosított többlet. (10) A honvédelmi célra feleslegessé vált hadfelszerelések, haditechnikai eszközök és anyagok értékesítéséből származó bevételt a  honvédelemért felelős miniszter a  2018.  évben a  Magyar Honvédség technikai modernizációjára, a  technikai eszközök fenntartására és javítására, képesség- és hadfelszerelés fejlesztésre, illetve az  értékesítési eljárások során felmerült kiadások fedezetére használhatja fel. A  2018.  évben pénzforgalmilag teljesülő bevételt a  XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 2.  cím, 1. Honvéd Vezérkar közvetlen szervezetei alcím bevételeként kell elszámolni. (11) A  XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20.  cím, 3. alcím, 6. Felsőoktatási vagyongazdálkodási feladatok jogcímcsoport előirányzat a Kormány engedélyével 2018. szeptember 30. után túlléphető azzal, hogy ezen túllépés és a  19.  § (3)  bekezdésben foglalt tartalékösszeg-felhasználás együttes összegének figyelembevételével sem haladhatja meg az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a  túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló, 2009. május 25-ei 479/2009/EK tanácsi rendelet szerint benyújtott jelentésben (a  továbbiakban: EDP jelentés) szereplő 2018.  évre várható hiány (a  továbbiakban: EDP-hiány) a  GDP 2,4%-át. 6. § (1) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 5. Fejezeti tartalék alcímén szereplő kiadási előirányzat az  e  költségvetési fejezetben szereplő kiadási előirányzatok átcsoportosítás útján történő növelésére használható fel. A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 5. Fejezeti tartalék alcím kiadási előirányzatának felhasználásáról az  állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttesen dönt. (2) A  XLIII. Az  állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet bevételi előirányzatainak a  tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén különösen indokolt esetben, a  Kormány határozatában adott jóváhagyásával e  költségvetési fejezetnek a  Kormány határozatában megjelölt kiadási előirányzata –  legfeljebb a  pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékével – túlléphető, ha e  költségvetési fejezet bevételei együttes összegénél nem jelentkezik bevétel-elmaradás. (3) Az  állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a  XLIII. Az  állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2.  cím, 1. Ingatlanokkal és ingóságokkal kapcsolatos kiadások alcím és a  2. Társaságokkal kapcsolatos kiadások alcím kiadási előirányzatain belül és a  két alcím kiadási előirányzatai között átcsoportosíthat. Az  átcsoportosítás mértéke – ide nem értve a  (4)  bekezdés szerinti átcsoportosítást – az egyes kiadási előirányzatokat érintően egyedileg és együttesen sem haladhatja meg a  4000,0 millió forintot és nem történhet olyan előirányzat terhére, amelynek teljesülése módosítás nélkül eltérhet az előirányzattól. (4) Az  állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a  XLIII. Az  állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet Nemzeti Eszközkezelő Zrt. feladatait finanszírozó kiadási előirányzatai között átcsoportosíthat. (5) A  frekvenciahasználati jogosultság értékesítéséből származó bevételt a  XLIII. Az  állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 1. cím, 3. Egyéb bevételek alcímen belül önálló jogcímcsoporton kell elszámolni. 7. § (1) A  XLIV. A  Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2.  cím, 5. Fejezeti tartalék alcímén szereplő kiadási előirányzat az  e  költségvetési fejezetben szereplő kiadási előirányzatok átcsoportosítás útján történő növelésére használható fel. A  XLIV. A  Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2.  cím, 5. Fejezeti tartalék alcím kiadási előirányzatának felhasználásáról az  agrárpolitikáért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttesen dönt. (2) A  XLIV. A  Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet bevételi előirányzatainak a  tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén különösen indokolt esetben, a  Kormány határozatában adott jóváhagyásával e  költségvetési fejezetnek a  Kormány határozatában megjelölt kiadási előirányzata – legfeljebb a  pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékével – túlléphető, ha e  költségvetési fejezet bevételei együttes összegénél nem jelentkezik bevétel-elmaradás. 8. § (1) Az  állami tulajdonú gazdasági társaságok felett törvényben és miniszteri rendeletben kijelölt tulajdonosi jogok gyakorlására feljogosított szervezet által, e  minőségében beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat központi kezelésű előirányzatként kell megtervezni és elszámolni. A  tulajdonosi joggyakorló szervezet az  általa e  minőségében a  2018.  év során beszedett bevételeket előirányzat-módosítás nélkül is elszámolhatja, erről a  fejezetet irányító szervet és az  államháztartásért felelős minisztert írásban tájékoztatni kell. A  fejezetet irányító szerv e  tulajdonosi joggyakorlói minőségben végrehajtandó kiadások teljesítése érdekében – a  XLIII. Az  állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet kivételével – a fejezeten belül átcsoportosíthat és új központi kezelésű kiadási előirányzatot hozhat létre, erről az államháztartásért felelős minisztert írásban tájékoztatni kell. (2) A  XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 25.  cím, 5. alcím, 1. Gazdasági Zöldítési Rendszer jogcímcsoport és a  XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet, 20.  cím, 35. alcím, 4. Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer jogcímcsoport előirányzatát a  fejezetet irányító miniszter – az államháztartásról szóló 2011.  évi CXCV.  törvény (a továbbiakban: Áht.) 31. § (2b) bekezdése alapján – az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az  erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012.  évi CCXVII.  törvény (a  továbbiakban: Ügkr. tv.) által létrehozott légiközlekedési kibocsátási egységek 2018.  évi értékesítéséből az  e  törvényben megtervezetten felül pénzforgalmilag teljesült bevétel 50%-ával, továbbá az  Ügkr. tv. hatálya alá tartozó kibocsátási egységek 2018. évi értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevétel 25%-ával növelheti meg. (3) A  XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 25.  cím, 5. alcím, 1. Gazdasági Zöldítési Rendszer jogcímcsoport és a  XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet, 20.  cím, 35. alcím, 7. Zöld Beruházási Rendszer végrehajtásának feladatai jogcímcsoport előirányzatát a fejezetet irányító miniszter – az Áht. 31. § (2b) bekezdése alapján – az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007.  évi LX.  törvény (a  továbbiakban: Éhvt.) alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából pénzforgalmilag teljesült bevétel 50%-ával növelheti meg. (4) Az államháztartásért felelős miniszter az Éhvt. alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából befolyó bevételek elszámolására a XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 26. cím, 1. alcím, 1. Kibocsátási egységek értékesítéséből származó bevételek jogcímcsoporton belül új jogcímet hozhat létre. (5) A  fejlődő országok részére nyújtandó klímafinanszírozás kiadásait a  (2) bekezdésben meghatározott – az Ügkr. tv. hatálya alá tartozó kibocsátási egységek 2018.  évi értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevételhez kötött mértékű – kiadási előirányzatok terhére kell teljesíteni. 5. Egyes költségvetési szervek befizetési kötelezettségei 9. § (1) A  Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat 467,2 millió forintot, a  Nemzeti Fejlesztési Minisztérium igazgatása 25  768,6 millió forintot köteles a  2018.  évben befizetni a  bevételeiből a  központi költségvetés részére, amelyek esedékessége az  első három negyedév vonatkozásában a  negyedévet követő hónap 20.  napja, a  negyedik negyedévben december 10-e. (2) Az  Országos Atomenergia Hivatal 424,0 millió forintot köteles a  2018.  évben befizetni a  bevételeiből – az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott ütemezési terv szerint – a  központi költségvetés részére, amelyek esedékessége az első három negyedév vonatkozásában a negyedévet követő hónap 20. napja, a negyedik negyedévben december 10-e. (3) A  Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2241,9 millió forintot köteles fizetni a  bevételeiből a 2018. évben a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra. (4) A  fővárosi és a  megyei kormányhivatalok 1017,2 millió forintot kötelesek befizetni a  bevételeikből a  2018.  évben a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra. (5) A  Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 80,5 millió forintot köteles fizetni a  bevételeiből a  2018.  évben a  központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20.  napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra. (6) Ha az  (1)  bekezdésben meghatározott költségvetési szervek befizetési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a hiányzó összegre fejezeti tartalékot kell képezni, és a befizetést legkésőbb 2018. december 28-áig kell teljesíteni. (7) A  Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek az  irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerzett közalkalmazotti vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban állók jogviszonyának megszüntetéséből eredő kiadási megtakarításaikat – a  2018.  évi költségvetésbe már beépült megtakarítások kivételével – kötelesek befizetni a  Magyar Államkincstár „A zárolt álláshelyekhez kapcsolódó megtakarítások befizetései” megnevezésű, 10032000-01034286-00000000 számú számlájára, a központi költségvetés javára. 6. Az elkülönített állami pénzalapokkal összefüggő rendelkezések 10. § (1) A  LXIII. Nemzeti Foglalkoztatási Alap fejezet, 8. Start-munkaprogram  címen rendelkezésre álló előirányzat nyújt fedezetet a  2017.  évben, illetve azt megelőző években az  e  címen keletkezett, 2018.  évre áthúzódó kötelezettségvállalásokra is. (2) Az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program működtetésével kapcsolatos feladatokra a feladatot ellátó MTA Könyvtár és Információs Központ részére a LXII. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap fejezet, 1. Hazai innováció támogatása cím terhére 2018. évben 1950,0 millió forint támogatást kell biztosítani. (3) A  Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap a  2018.  évben a  központi költségvetés javára összesen 13  250,0  millió forintot ad át a  kutatás-fejlesztési tevékenység Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapon kívüli finanszírozásához. A befizetési kötelezettséget negyedévente, az éves előirányzat 25%-ával kell teljesíteni. (4) A  Paksi Atomerőmű Zrt. 2018.  évi befizetési kötelezettsége a  Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba 22 797,7 millió forint, amelyet havonta egyenlő részletekben köteles átutalni a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap fizetési számlájára. 7. A Nyugdíjbiztosítási Alappal összefüggő rendelkezések 11. § (1) A  LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnél a  2.  cím, 1. Nyugellátások alcímen belül az  adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugellátásra 200,0  millió forint, méltányossági alapú nyugdíjemelésre 800,0 millió forint, egyszeri segélyre 600,0 millió forint használható fel. (2) A  szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a  Nyugdíjbiztosítási Alap (a  továbbiakban: Ny. Alap) kezelőjének javaslatára az (1) bekezdésben meghatározott méltányossági keretösszegek között átcsoportosíthat. 8. Az Egészségbiztosítási Alappal összefüggő rendelkezések 12. § (1) A Kormány a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezetben kizárólag a) a  2.  cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport, a  4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport és az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport között és b) a  2.  cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport, 21. Gyógyító-megelőző ellátás céltartalék jogcímről a jogcímcsoport 1–18. jogcímére csoportosíthat át. (2) A  Kormány a  LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2.  cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport 1–18. jogcímei, 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport 1. jogcíme, valamint 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport 1. és 3. jogcímei előirányzatait megemelheti. (3) A  Kormány a  15.  § (2)  bekezdésében meghatározott keretösszeget is módosíthatja az  (1)  bekezdés b)  pontjában foglalt átcsoportosítással, vagy a (2) bekezdés szerinti előirányzat-emeléssel. 13. § (1) A  LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2.  cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoporton belül az  1–20. jogcímek között, valamint az  5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoporton belül a  jogcímek között az  egészségbiztosításért felelős miniszter az  államháztartásért felelős miniszter egyetértésével átcsoportosíthat. (2) A  LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2.  cím, 3. alcím, 8. Természetbeni ellátások céltartaléka jogcímcsoport előirányzatból a  2.  cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás, a  4. Gyógyszertámogatás, az  5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoportok jogcímeire és a  7. jogcímcsoport, 3. Külföldön tervezett egészségügyi ellátások megtérítése jogcímre az  egészségbiztosításért felelős miniszter az  államháztartásért felelős miniszter egyetértésével átcsoportosíthat. (3) Az egészségbiztosításért felelős miniszter a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 7. alcím, 7. jogcímcsoport, 1. Szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések jogcím, valamint 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcím előirányzaton elszámolt bevételek mértékéig a  LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2.  cím, 3. alcím, 4. jogcímcsoport, 4. Gyógyszertámogatási céltartalék jogcímről a  2.  cím, 3. alcím, 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport 1. jogcímre átcsoportosíthat. (4) Az  egészségbiztosításért felelős miniszter az  államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcímcsoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzatát év közben megemelheti a  LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1.  cím, 7. alcím, 7. jogcímcsoport, 1.  Szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések jogcím, 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcím bevételi előirányzatán felül jelentkező többletbevétel összegével. 14. § A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2.  cím, 3. Természetbeni ellátások alcímen belül az  időarányoshoz viszonyított évközi előirányzat-túllépést az  1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport, a  4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport, az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport, továbbá a 7. jogcímcsoport, 3. Külföldön tervezett egészségügyi ellátások megtérítése jogcím esetében az államháztartásért felelős miniszter engedélyezheti. 15. § (1) A  LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2.  cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport tartalmazza az  Egészségbiztosítási Alapból (a  továbbiakban: E. Alap) finanszírozott térítésmentesen vagy részleges térítés ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó egészségügyi szolgáltatók szerződésben meghatározott feladataira tárgyévben folyósítandó összeget. (2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport jogcímeinek előirányzatai együttesen 2000,0 millió forintot tartalmaznak az  egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény és végrehajtási rendelete szerinti többletkapacitás-befogadások várható éves teljesítményének finanszírozására. A  befogadásoktól eltérő, a  jogcímcsoporton belüli jogcímek szerinti célra történő felhasználását a tényleges kiadások függvényében az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével engedélyezheti. (3) A  LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2.  cím, 3. alcím, 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport tartalmazza a  Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által a  járóbeteg-szakellátás részére beszerzett gyógyászati segédeszközök kiadásait is. (4) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcímcsoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzata tartalmazza az 1200,0 millió forint finanszírozási előlegre fordítható összeget. 16. § A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2.  cím, 2. Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai alcímen belül az  adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén táppénz, csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj megállapítására együttesen 200,0 millió forint, rokkantsági, rehabilitációs ellátás megállapítására 150,0 millió forint, a 3. Természetbeni ellátások alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén gyógyító-megelőző ellátásra 2611,3 millió forint, gyógyszertámogatásra 10 000,0 millió forint, gyógyászati segédeszköz támogatásra 2000,0 millió forint használható fel. 9. A központi alrendszer előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai és bevételei 17. § Az 1.  mellékletben meghatározott kiadási előirányzatok közül a  4.  mellékletben meghatározott esetekben a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól. 10. Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre 18. § (1) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot a) az I. Országgyűlés fejezet, 8. Pártok támogatása cím és b) az I. Országgyűlés fejezet, 9. Pártalapítványok támogatása cím előirányzatainak év közbeni megváltoztatására. (2) Az  Országgyűlés magának tartja fenn a  jogot az  I. Országgyűlés fejezet, 24. Nemzeti Választási Iroda  cím előirányzatainak csökkentésére. (3) Az  Országgyűlés – az Áht. 30.  § (3)  bekezdése és 40.  § (4)  bekezdése szerinti esetek, valamint a  fejezetet irányító szervek vezetőinek a  költségvetési fejezetek között együttesen kezdeményezett előirányzat-átcsoportosítása kivételével – magának tartja fenn a jogot a) az  I. Országgyűlés fejezet, a  II. Köztársasági Elnökség fejezet, a  III. Alkotmánybíróság fejezet, a  IV. Alapvető Jogok Biztosának Hivatala fejezet, az V. Állami Számvevőszék fejezet, a VI. Bíróságok fejezet, a VIII. Ügyészség fejezet, a  XXX. Gazdasági Versenyhivatal fejezet, a  XXXIII. Magyar Tudományos Akadémia fejezet és a XXXIV. Magyar Művészeti Akadémia fejezet kiadási és bevételi előirányzatai főösszegének, b) a  XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20.  cím, 55. Egyházi célú központi költségvetési hozzájárulások alcím előirányzatai közül a  3. Egyházi alapintézmény-működés, SZJA rendelkezés és kiegészítése jogcímcsoport, a  4. Átadásra nem került ingatlanok utáni járadék jogcímcsoport, az  5.  Kistelepülési és szórvány egyházi támogatások jogcímcsoporton belül az  1. Az  5000 lakosnál kisebb településeken szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelempótléka – Bevett egyházak jogcím, valamint a  4. Külhonban szolgálatot teljesítő egyházi személyek támogatása – Határon túli egyház és annak belső egyházi jogi személye jogcím előirányzatai csökkentésére. 11. A Kormány, az államháztartásért felelős miniszter és a fejezetet irányító szervek vezetőjének különleges jogosítványai 19. § (1) Az  önkormányzati és az  állami feladatellátásban év közben bekövetkező változásokkal összefüggő, a  Kormány irányítása alá tartozó fejezetek között előirányzat-átcsoportosításra a) az  államháztartás központi alrendszerébe tartozó szervek és a  helyi önkormányzatok közötti feladat-, és intézmény átadás-átvétel esetén a Kormány jogosult, b) a helyi önkormányzatok és a helyi önkormányzati körön kívüli közszolgáltatók – így különösen az egyházi jogi személy, a civil szervezet, az alapítvány, a közalapítvány, a nemzetiségi önkormányzat, a gazdasági társaság és a humánszolgáltatást alaptevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a  továbbiakban: Szja tv.) hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó – közötti, a  2.  melléklet szerint támogatott feladat átadás-átvétele esetén az  államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével az  érintett fejezetet irányító szervek jogosultak. (2) A  XI. Miniszterelnökség fejezet, 32.  cím, 2. Országvédelmi Alap alcím előirányzatából legfeljebb 30  000,0 millió forint az  EDP jelentés 2018. március 31-ig történő benyújtását követően használható fel a  (4)  bekezdés figyelembevételével, amennyiben a  benyújtott EDP jelentésben szereplő EDP-hiány – a  felhasználni kívánt tartalékösszeg figyelembevételével – nem haladja meg a GDP 2,4%-át. (3) A  XI. Miniszterelnökség fejezet, 32.  cím, 2. Országvédelmi Alap alcím előirányzatának a  (2)  bekezdésen felüli része az  EDP jelentés 2018. szeptember 30-ig történő benyújtását követően használható fel a  (4)  bekezdés figyelembevételével, amennyiben a  benyújtott EDP jelentésben szereplő EDP-hiány – a  felhasználni kívánt tartalékösszeg figyelembevételével – nem haladja meg a GDP 2,4%-át. (4) A  (2) és (3)  bekezdés szerinti összeg felhasználásáról a  Kormány határozatban dönt, amelyet az  államháztartásért felelős miniszter készít elő, ennek során bemutatja a Kormány számára a) a 2018. évi gazdasági és költségvetési folyamatok, b) a 2018. évre várható EDP-hiány és c) a 2018. évre várható államadósság alakulását, továbbá javaslatot tesz a kiadási előirányzat felhasználásának céljára és ütemezésére. (5) A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 12. § j) pontja alapján a LXIII. Nemzeti Foglalkoztatási Alap fejezet, 2. Szakképzési és felnőttképzési támogatások cím előirányzata terhére év közben befizetést teljesíthet a központi költségvetés javára. (6) A  Kormány a  kéményseprő-ipari közszolgáltatás helyi önkormányzat általi ellátásának támogatása érdekében határozatban dönt a  XIV. Belügyminisztérium fejezet és a  IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetek közötti átcsoportosításról. (7) A  Kormány a  fejlesztési szükségletek alapján dönt a  4.  § (5)  bekezdése szerinti előirányzatból a  IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetekbe történő átcsoportosításról. 20. § (1) Az államháztartásért felelős miniszter a 4. § (2) és (3) bekezdése szerinti előirányzatból más fejezetre, címre, alcímre, jogcímcsoportra, jogcímre, előirányzat-csoportra, kiemelt előirányzatra – felmérés alapján – átcsoportosíthat. (2) Az államháztartásért felelős miniszter a XVI. Nemzeti Adó- és Vámhivatal fejezet, 1. Nemzeti Adó- és Vámhivatal cím, 1.  Működési költségvetés előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzatát legfeljebb 5000,0 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kiemelt előirányzatát legfeljebb 1000,0 millió forinttal negyedévente megemelheti, ha az általa a negyedévet megelőzően – az első negyedév tekintetében január hónapban – meghatározott adónemek vonatkozásában teljesülnek az általa ezzel egyidőben meghatározott negyedéves bevételi tervek. A  negyedik negyedévben ezen előirányzatok akkor is megemelhetőek, ha december 21-éig befolyt bevételek alapján megállapítható, hogy várhatóan teljesülni fog a negyedik negyedéves bevételi terv. (3) Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy az államháztartásért felelős miniszter az állam nevében kötelezettséget vállaljon a  Nemzetközi Fejlesztési Társulás 18. alapfelöltéséről szóló határozatában szereplő 13,25 millió SDR magyar hozzájárulás kifizetésére. Az alapfeltöltést 2018–2026. között, nemzeti valutában kell teljesíteni. (4) A kincstár a pénzügyi tranzakciós illeték megfizetése céljából az eredeti előirányzaton felüli, a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény 7. § (4) bekezdés alapján keletkezett többletbevételeivel az államháztartásért felelős miniszter engedélye nélkül, saját hatáskörben megnövelheti a bevételi és kiadási előirányzatait. 21. § (1) A Köztársasági Elnöki Hivatal főigazgatója a) a  II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2.  cím, 2. alcím, 1. Állami kitüntetések jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 1. Köztársasági Elnöki Hivatal cím javára, b) a  II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2.  cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 1. Államfői Protokoll kiadásai jogcím terhére átcsoportosíthat a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 1. Köztársasági Elnöki Hivatal cím javára, c) a  II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2.  cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 1. Államfői Protokoll kiadásai jogcím terhére a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet javára átcsoportosíthat, ha az államfői protokollal kapcsolatos feladatok ellátása érdekében szükséges, d) a  II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2.  cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 1. Államfői Protokoll kiadásai jogcím terhére a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet javára átcsoportosíthat, ha az államfői protokollal kapcsolatos feladatok ellátása érdekében szükséges. (2) Az  (1)  bekezdés c)–d)  pontja szerint átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre a  XVIII.  Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetet, valamint a  XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezetet irányító szerv vezetője jogosult. (3) Az  Országos Bírósági Hivatal elnöke a  VI. Bíróságok fejezet, 3. Fejezeti kezelésű előirányzatok  cím terhére átcsoportosíthat a VI. Bíróságok fejezet, 1. Bíróságok és 2. Kúria cím javára. (4) A  Gazdasági Versenyhivatal elnöke a  XXX. Gazdasági Versenyhivatal fejezet, 2.  cím, 1. OECD ROK alcím terhére átcsoportosíthat a XXX. Gazdasági Versenyhivatal fejezet, 1. Gazdasági Versenyhivatal igazgatása cím javára. (5) Az  Országgyűlés Hivatalának főigazgatója az  I. Országgyűlés fejezet, 4.  cím, 6. Képviselő-testület váltásával kapcsolatos kiadások alcím terhére átcsoportosíthat az I. Országgyűlés fejezet, 1. Országgyűlés Hivatala cím javára. 22. § (1) A  XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezetet irányító szerv vezetője a  XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 20.  cím, 1. alcím, 1. Kormányfői protokoll jogcímcsoport terhére a  XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet javára átcsoportosíthat, ha az a kormányfői protokollal kapcsolatos feladatok ellátása érdekében szükséges. Az  átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre a  XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője jogosult. (2) A  XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezetet irányító szerv vezetője a  XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 20.  cím, 1. alcím, 2. Kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatok jogcímcsoport terhére a  XIV. Belügyminisztérium fejezet javára átcsoportosíthat. Az  átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre a XIV. Belügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője jogosult. (3) A  XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezetet irányító szerv vezetője a  XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 20. cím, 1. alcím, 1. Kormányfői protokoll jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 1. Miniszterelnöki Kabinetiroda cím javára. (4) A  XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezetet irányító szerv vezetője a  XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 20.  cím, 1. alcím, 2. Kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatok jogcímcsoport terhére a  X. Igazságügyi Minisztérium fejezet javára átcsoportosíthat. Az  átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre a X. Igazságügyi Minisztérium fejezetet irányító szerv vezetője jogosult. (5) A XI. Miniszterelnökség fejezetet irányító szerv vezetője a XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 1. alcím, 60. Fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével kapcsolatos egyéb feladatok jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XI. Miniszterelnökség fejezet, 12. Fővárosi, megyei kormányhivatalok és járási kormányhivatalok cím javára. (6) A  XI. Miniszterelnökség fejezetet irányító szerv vezetője a  XI. Miniszterelnökség fejezet, 30.  cím, 1. alcím, 66.  Kormányablak program megvalósítása jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a  XI. Miniszterelnökség fejezet, 12. Fővárosi, megyei kormányhivatalok és járási kormányhivatalok cím javára. (7) A  XI. Miniszterelnökség fejezetet irányító szerv vezetője a  XI. Miniszterelnökség fejezet, 30.  cím, 3. alcím, 1. Nemzetpolitikai tevékenység támogatása jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XI. Miniszterelnökség fejezet, 1. Miniszterelnökség igazgatása cím javára. (8) A  XI. Miniszterelnökség fejezetet irányító szerv vezetője a  XI. Miniszterelnökség fejezet, 30.  cím, 1. alcím, 46.  Ludovika Campus jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a  XI. Miniszterelnökség fejezet, 14. Nemzeti Közszolgálati Egyetem cím javára. 23. § A XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 20.  cím, 5. alcím, 7. Fejlesztési típusú támogatások jogcímcsoport kiadási előirányzata terhére kell teljesíteni a  korábbi évekről áthúzódó agrárberuházások fizetési kötelezettségét, a XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 5. alcím, 8. Nemzeti agrártámogatások jogcímcsoport kiadási előirányzatáról pedig a  folyó költségként elszámolható, megszűnő agrár- és vidékfejlesztési támogatások korábbi években vállalt és 2018. évet terhelő áthúzódó fizetési kötelezettségeit. A XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 20.  cím, 5. alcím, 8. Nemzeti agrártámogatások jogcímcsoport kiadási előirányzatról kell teljesíteni a  kedvezőtlen adottságú térségekben gazdálkodók adósságrendezési programjának 2018. évet terhelő kiadásait is. 24. § A XIV. Belügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 19. A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia feladatrendszerének támogatása alcím terhére a  fejezeten belül és más fejezetek javára átcsoportosíthat, továbbá a  személyi juttatások költségvetési kiadásai előirányzatát a  XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20.  cím, 19. A  Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia feladatrendszerének támogatása alcím más kiemelt előirányzatai terhére megnövelheti. A  más fejezetek javára átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre annak a fejezetnek az irányító szerve jogosult, amely javára az átcsoportosítás történt. 25. § (1) A  XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezetet irányító szerv vezetője a  XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 25.  cím, 4. alcím, 1. Területfejlesztéssel összefüggő feladatok jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 8. Magyar Államkincstár cím javára. (2) A  XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 25.  cím, 2. alcím, 8. Felelős játékszervezési tevékenység támogatása jogcímcsoport kiadási előirányzata biztosítja a  szerencsejáték szervezéséről szóló 1991.  évi XXXIV.  törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 35. § (4) bekezdésében meghatározott célok teljesítését. (3) A XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezetet irányító szerv vezetője a XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 25.  cím, 4. alcím, 5. Pest megyei fejlesztések jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a  XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 8. Magyar Államkincstár cím javára. (4) A XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezetet irányító szerv vezetője a XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 9. alcím, 3. Szakképzési Centrumok által ellátott felnőtt oktatási tevékenység finanszírozása jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 7. Szakképzési Centrumok cím javára. (5) A XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezetet irányító szerv vezetője a XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 25.  cím, 2. alcím, 10. Kincstár informatikai stratégiájának végrehajtása jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 8. Magyar Államkincstár cím javára. (6) A XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezetet irányító szerv vezetője a XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 25.  cím, 7. alcím, 9. Költségvetési előrejelzések pontosságának javítása jogcímcsoport terhére a  fejezeten belül és más fejezetek javára átcsoportosíthat. 26. § (1) A  XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet, 20.  cím, 33. alcím, 25. Turisztikai fejlesztési célelőirányzata tartalmazza a turizmusfejlesztési hozzájárulásból származó bevétel mértékének megfelelő támogatást. Amennyiben e hozzájárulás 2018. évben pénzforgalmilag teljesült bevétele meghaladja a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 2. cím, 7. Turizmusfejlesztési hozzájárulás alcím eredeti költségvetési bevételi előirányzatát, akkor a pénzforgalmilag teljesült bevétel és az eredeti bevételi előirányzat különbségének megfelelő összeggel a Kormány határozatával engedélyezheti a  XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet, 20.  cím, 33. alcím, 25. Turisztikai fejlesztési célelőirányzat kiadási előirányzatának növelését. (2) A  XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet, 7.  cím, 1. alcím, 1. Beruházás ösztönzési célelőirányzat jogcímcsoport tekintetében a  tárgyéven túli fizetési kötelezettségvállalás állomány összege nem haladhatja meg a 150 000,0 millió forintot. 27. § A honvédelemért felelős miniszter az  államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével a  védelmi tevékenység, a  NATO felé vállalt haderő-fejlesztési célkitűzések, és az  előre nem tervezett nemzetközi feladatok végrehajtása céljából a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet címei, alcímei között – ide értve címen belül a kiemelt előirányzatokat is – indokolt esetben átcsoportosíthat. 28. § (1) A  XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetet irányító szerv vezetője az  államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a  XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20.  cím, 19. alcím, 7. Szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátási szerződésekkel történő finanszírozása jogcímcsoport és a  2.  cím, 3. Szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti feladatellátás és irányítás intézményei alcím között az állam fenntartói feladatainak ellátására a  Kormány rendeletében kijelölt szervnek a  szociális vagy gyermekvédelmi, gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatót, intézményt működtető fenntartóval létrejött – a szociális vagy gyermekvédelmi, gyermekjóléti szolgáltatás nyújtásának átvállalásáról szóló – megállapodásának, illetve ellátási szerződésének év közben bekövetkező változásaira tekintettel átcsoportosíthat. (2) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 23. Sporttevékenység támogatása és 24. Sportlétesítmények fejlesztése és kezelése alcímhez tartozó jogcímcsoportok és a  30. alcím, 26. Sport-, társadalmi, civil és non-profit szervezetek jogcímcsoport költségvetési kiadási előirányzatai – a  (3)  bekezdésben foglaltak kivételével  – tartalmazzák a  sportról szóló 2004.  évi I.  törvény 56.  § (2)  bekezdése szerinti bevételek mértékének megfelelő támogatást. (3) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 23. alcím, 5. Országos sportági szakszövetségek akadémia rendszerének kialakítása, továbbá az  MLSZ feladatainak támogatása jogcímcsoport költségvetési kiadási előirányzata tartalmazza a  bukmékeri rendszerű fogadások játékadójának ötven százalékából, a  távszerencsejáték játékadójából, valamint a  sportfogadások játékadójából származó bevétel mértékének megfelelő támogatást. Amennyiben e három játékadó 2018. évben pénzforgalmilag teljesült bevétele együttesen meghaladja a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 23. alcím, 5. Országos sportági szakszövetségek akadémia rendszerének kialakítása, továbbá az  MLSZ feladatainak támogatása jogcímcsoport eredeti költségvetési kiadási előirányzatát, akkor az  eredeti kiadási előirányzat és a  teljesült bevétel különbségének biztosítására a  Kormány határozatával a sportról szóló 2004. évi I. törvény 56. § (2) bekezdésében meghatározott célra új kiadási előirányzatot hozhat létre a  XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetben, vagy engedélyezheti a  XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20.  cím, 23. alcím, 5. Országos sportági szakszövetségek akadémia rendszerének kialakítása, továbbá az MLSZ feladatainak támogatása jogcímcsoport előirányzat kiadási előirányzatának növelését. (4) Az  emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a  gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 25/B. §-a szerint befizetésre kerülő igazgatási szolgáltatási díj 67,14%-át a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20.  cím, 22. alcím, 24. Egészségügyi intézmények fejlesztése és rendkívüli támogatása jogcímcsoport javára kell bevételként elszámolni. (5) A  XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetet irányító szerv vezetője az  államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a  XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20.  cím, 19. alcím, 8. Szociális humánszolgáltatók részére biztosított szociális- és gyermekvédelmi ágazati pótlék, és egyéb ágazati bérrendezéssel összefüggő támogatások jogcímcsoport és a 20. cím, 19. alcím, 9. Állami és köztestületi szociális intézmények részére biztosított ágazati pótlék jogcímcsoport között átcsoportosíthat. 12. Az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos szabályok 29. § (1) Az  Európai Gazdasági Térség Finanszírozási Mechanizmus és a  Norvég Finanszírozási Mechanizmus kereteiből finanszírozott programokra, az  5.  mellékletben meghatározott és kötelezettségvállalással még nem terhelt kötelezettségvállalási keretelőirányzat és az  ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegéig vállalható a 2009–2014-es időszak tekintetében tárgyévi, a 2014–2021-es időszak tekintetében tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség. (2) Az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások maradéktalan felhasználása érdekében az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével az  (1)  bekezdésben meghatározott mértéken túl is vállalható tárgyévi fizetési kötelezettség. 30. § (1) Az  Európai Bizottság által a  2014–2020-as programozási időszakban az  európai strukturális és beruházási alapokból, illetve a  leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapból finanszírozott programok esetén az 5. mellékletben meghatározott indikatív európai uniós kötelezettségvállalási keretelőirányzat kötelezettségvállalással nem terhelt keretének és az ahhoz kapcsolódó – az Európai Bizottság által elismert önerőn felüli  –, minimálisan szükséges központi költségvetési finanszírozás operatív program szintű együttes összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség. (2) Az  Európai Bizottság által a  2014–2020-as programozási időszakra létrehozott Belső Biztonsági Alap és Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap által finanszírozott projektek esetén az  5.  mellékletben a  2014–2020 évekre meghatározott és kötelezettségvállalással még nem terhelt európai uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség. (3) Az  európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások maradéktalan felhasználása érdekében az  (1)  bekezdésben meghatározott mértéken túl a  Kormány által külön jogszabályban meghatározottak szerint, míg a  (2)  bekezdés esetében az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség. 31. § A Gazdaságfejlesztési Operatív Program 4. prioritásából, valamint a  Közép-magyarországi Operatív Program 1.3  intézkedéséből nyújtott pénzügyi eszközök első kihelyezése után a program részére visszajuttatott eszközöket a  XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 25.  cím, 7. alcím, 3. A  2007–2013.  évek közötti operatív programok visszaforgó pénzeszközeinek felhasználása és kezelése jogcímcsoport előirányzatán kell kimutatni. A források újbóli kihelyezése kizárólag vonatkozó hazai és uniós jogszabályokban meghatározott célok mentén történhet. 32. § Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap által támogatott programok és intézkedések finanszírozásával összefüggő kockázatok kezelésére képzett céltartalék árfolyamkockázat esetén a  XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 11. alcím, 1. Uniós programok árfolyam-különbözete jogcímcsoport, egyéb esetben a XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 25.  cím, 11. alcím, 2. Egyéb, EU által nem térített kiadások jogcímcsoport előirányzatain kizárólag jogszabályban meghatározott célokra használható fel. III. FEJEZET A KÖZPONTI ALRENDSZEREN BELÜLI ELSZÁMOLÁSOK, KAPCSOLATOK 33. § (1) A  szociális hozzájárulási adó 2018-ban megfizetett összegének 79,5%-a az  Ny. Alapot, 20,5%-a az  E. Alapot illeti meg. A szociális hozzájárulási adó megfizetett összegéből az Alapokat megillető részt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állapítja meg és naponta utalja át a jogosult számlájára. (2) Ha az  E. Alap tárgyévi utolsó bevételének beérkezése és az  utolsó ellátás kifizetése után az  E. Alap pénzforgalmi egyenlege többletet mutat, a kincstár intézkedik a többlet összegének visszautalásáról, amely a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 35. cím, 2. alcím, 9. Kiadások támogatására pénzeszköz-átadás jogcímcsoport szerinti kiadást csökkenti. (3) Amennyiben az  Ny. Alap pénzforgalmi egyenlege a  tárgyévi utolsó bevételének beérkezése és az  utolsó ellátás kifizetése után többletet mutat, a  kincstár intézkedik a  többlet összegének visszautalásáról, amely a  XLII.  A  költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 35.  cím, 1. alcím, 5. Kiadások támogatására pénzeszköz-átadás jogcímcsoport szerinti kiadást csökkenti. IV. FEJEZET A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK ÉS A KÖZPONTI ALRENDSZER KAPCSOLATA 13. A helyi önkormányzatok központi alrendszerből származó forrásai 34. § (1) Az  Országgyűlés a  helyi önkormányzatok működéséhez és ágazati feladatainak ellátásához a  Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.  évi CLXXXIX.  törvény 117.  § (1)  bekezdésében meghatározottak szerint nyújtandó támogatások jogcímeit a 2. melléklet szerint állapítja meg. (2) Az  Országgyűlés működési és felhalmozási támogatást állapít meg a  helyi önkormányzatok által ellátandó 3. melléklet szerinti feladatokra. A 3. melléklet I. pont 1–6. és 8–10. alpontja, a 11. alpont d)–e) pontja, a II–III. pont szerinti támogatások felhasználási kötöttség mellett nyújthatóak. 35. § (1) A  IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben 2017.  évben év közben létrehozott új  címek, illetve alcímek 2017.  december 31-ei pozitív egyenlege esetén az  államháztartásért felelős miniszter gondoskodhat e  címek és alcímek 2018. évi címrendbe történő felvételéről és a 2017. december 31-én fennálló pozitív egyenlegnek megfelelő összeg biztosításáról. (2) A  helyi önkormányzatokért felelős miniszter az  államháztartásért felelős miniszter, illetve a  támogatás jellegétől függően a  feladatkörrel rendelkező miniszter egyetértésével a  IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben –  az 1.  mellékletben szereplő  címek, valamint a  2. és 3.  mellékletben szereplő, önkormányzatok által igényelhető jogcímek között és azokon belül – átcsoportosíthat. 36. § Az átalakult nemzetiségi önkormányzatot települési önkormányzatként a  2.  melléklet és a  3.  melléklet szerinti támogatások illetik meg. 14. A települési önkormányzatokat megillető átengedett bevételek 37. § (1) A települési önkormányzatot illeti meg a) a  gépjárműadóról szóló törvény alapján a  belföldi gépjárművek után a  települési önkormányzat által beszedett adó 40%-a és b) a gépjárműadóhoz kapcsolódó bírságból, pótlékból és végrehajtási költségből származó bevétel 100%-a. (2) A  termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni – a  települési önkormányzat által beszedett – személyi jövedelemadó 100%-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg. 38. § (1) A települési önkormányzatot illeti meg a) a települési önkormányzat jegyzője által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság 100%-a, b) a fővárosi és megyei kormányhivatal által a települési önkormányzat területén – a veszélyhelyzet kihirdetését megalapozó eseménnyel összefüggésben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok kivételével  – kiszabott, és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a, c) a  közúti közlekedésről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott jogsértésre (a  továbbiakban: közlekedési szabályszegés) tekintettel kiszabott – a  bírságot kiszabó szervre tekintet nélkül – közigazgatási bírság behajtásából, illetve végrehajtásából származó bevétel 40%-a, ha a behajtást, illetve a végrehajtást a települési önkormányzat jegyzője önkormányzati adóhatósági jogkörében eljárva foganatosította és d) a települési önkormányzat területén a közlekedési szabályszegések után a közterület-felügyelő által kiszabott közigazgatási bírság behajtott összegének 100%-a. (2) A szabálysértési pénz- és helyszíni bírság, valamint a közigazgatási bírság végrehajtását kérő szerv költségminimum megelőlegezésére nem köteles. 15. A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai 39. § (1) A 2. melléklet I. pontja, II. pontja, III. pont 2–7. alpontjai, IV. pontja, a 3. melléklet I. pont 11. alpont ce) és cf ) pontja alapján nyújtott támogatás folyósítása nettó finanszírozás keretében történik. (2) A  gyermekek védelméről és a  gyámügyi igazgatásról szóló 1997.  évi XXXI.  törvény (a  továbbiakban: Gyvt.) 19.  § (1a)  bekezdése szerinti pénzbeli ellátás esetében a  települési önkormányzat januárban teljesített kifizetéseit követően, az  őt megillető összeget január hónapban igényelheti jogszabályban meghatározott éven belüli elszámolási kötelezettséggel. A  szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.  évi III.  törvény (a továbbiakban: Szoctv.) alapján nyújtott, a 3. melléklet I. pont 11. alpont fa)–fb) pontjában meghatározott ellátások esetében, ha a) a települési önkormányzat a tárgyévet megelőző év decemberében igénylést nyújtott be, a január hónapban járó előleg folyósítása – jogszabályban meghatározott módon – igénylés nélkül történik, b) a  települési önkormányzat a  tárgyévet megelőző év decemberében nem nyújtott be igénylést, első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti jogszabályban meghatározott éven belüli elszámolási kötelezettséggel. (3) A  helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak ellátásához járó támogatás jogosulatlan igénybevételéhez kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség kiszámítása szempontjából a  2.  melléklet I.  pont 2. alpontja, II. pont 1–3. alpontjai, és a III. pont 3–7. alpontja szerinti támogatások együttes összegét kell figyelembe venni. (4) Az  önkormányzattól a  2.  melléklet V.  pontja szerinti szolidaritási hozzájárulás elvonása a  települési önkormányzat számára folyósítandó támogatás havi összegéből a  nettó finanszírozás keretében történik. Ennek összegét a  XLII.  A  költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 5.  cím, 5. Önkormányzati szolidaritási hozzájárulás alcímen kell elszámolni. (5) Ha a  települési önkormányzatot az  (1)  bekezdés alapján a  nettó finanszírozás keretében megillető adott havi források a  (4)  bekezdés szerint levonandó összegekre nem nyújtanak fedezetet, a  kincstár az  Áht. 83.  § (3) bekezdése alapján havonta beszedési megbízást nyújt be a települési önkormányzattal szemben. Ha a települési önkormányzatnak 2018. december 15-én bármilyen elmaradása van a (4) bekezdés szerinti befizetési kötelezettsége tekintetében, a kincstár a meg nem fizetett összegre a kötelezett fizetési számlájára beszedési megbízást nyújt be. V. FEJEZET A KÖZPONTI ALRENDSZER ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK KAPCSOLATA 16. Az egyházi jogi személyek, a nemzetiségi önkormányzatok és a magán intézmények fenntartói közcélú és egyéb tevékenységének támogatása 40. § (1) Az Országgyűlés a köznevelési feladat ellátására a) átlagbéralapú támogatást állapít meg a  nevelési-oktatási, valamint pedagógiai szakszolgálati intézményt fenntartó nemzetiségi önkormányzat, az  egyházi és magán köznevelési intézmény fenntartója részére az  általuk fenntartott nevelési-oktatási intézményben, továbbá pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógus és – a  (3)  bekezdés kivételével – a  nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak után a  7.  melléklet I.  pontjában meghatározott jogosultak után, az  őket ott megillető mértékek szerint, b) működési támogatást állapít meg a  nemzetiségi önkormányzat vagy az  egyházi jogi személy által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben ellátott, továbbá a pedagógiai szakszolgálati intézményekben gyógypedagógiai tanácsadásban, korai fejlesztésben, oktatásban és gondozásban, valamint a  fejlesztő …