2/2018. (XII. 28.) MK rendelete a fejezeti és központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról.

2/2018. (XII. 28.) MK rendelete a fejezeti és központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról. Az államháztartásról szóló 2011.  évi CXCV.  törvény 109.  § (5)  bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az  államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1.  melléklet I.  pont 20.  alpontjában meghatározott feladatkörömben eljárva − a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 64. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben − a következőket rendelem el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet hatálya 1. § E rendelet hatálya kiterjed a) a  központi költségvetésről szóló törvény 1.  melléklet XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezetében eredeti előirányzatként megállapított fejezeti kezelésű előirányzatokra, és azokra a  központi kezelésű előirányzatokra, amelyek vonatkozásában az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 1. melléklete szerint a fejezetet irányító szerv és annak vezetője a Miniszterelnöki Kabinetiroda és a Kormánynak a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése szerinti tagja (a továbbiakban: miniszter), b) a  költségvetési évet megelőző évekre vonatkozó központi költségvetésről szóló törvényben a  miniszter által vezetett minisztérium (a  továbbiakban: minisztérium) és annak jogelődjei költségvetési fejezetében megállapított fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési maradványára, tekintet nélkül annak eredeti előirányzathoz való kapcsolódására vagy annak hiányára, és c) az Ávr. alapján az a) pont szerinti költségvetési fejezetben megállapított új fejezeti kezelésű előirányzatokra és a) pont szerinti központi kezelésű előirányzatokra, [az a)–c) pont a továbbiakban együtt: előirányzat]. 2. Felhasználásra vonatkozó általános szabályok 2. § (1) Az  egyes előirányzatoknak az  államháztartásról szóló 2011.  évi CXCV.  törvény 109.  § (5)  bekezdése szerinti felhasználási szabályait az 1. melléklet tartalmazza. (2) Az  Európai Unió működéséről szóló szerződés (a  továbbiakban: EUMSz) 107.  cikk (1)  bekezdése szerinti állami támogatások esetében az 1. mellékletben foglalt táblázat a) 7., 9. és 12–17. sora alapján az  Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108.  cikkének a  csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1407/2013/EU bizottsági rendelet) szerinti csekély összegű támogatás; b) 7., 9. és 12–17. sora alapján a  651/2014/EU bizottsági rendelet (a  továbbiakban: 651/2014/EU bizottsági rendelet) 53. cikke szerinti kultúrát és kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás; c) 12–13. sora alapján az  Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108.  cikkének a  mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december  18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet (a  továbbiakban: 1408/2013/EU bizottsági rendelet) szerinti mezőgazdasági csekély összegű támogatás; d) 12–17. sora alapján az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló 2011. december 20-i 2012/21/EU bizottsági határozat (a továbbiakban: 2012/21/EU bizottsági határozat) szerinti közszolgáltatásért járó ellentételezéshez nyújtott támogatás; e) 12–17. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 13–14. cikke szerinti regionális beruházási támogatás; f ) 12–13. sora alapján a  651/2014/EU bizottsági rendelet 18.  cikke szerinti kis- és középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás; g) 12–13. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 19. cikke szerinti kis- és középvállalkozás vásáron való részvételéhez nyújtott támogatás; h) 12–13. sora alapján a  651/2014/EU bizottsági rendelet 22.  cikke szerinti induló vállalkozásnak nyújtott támogatás; i) 12–13. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 25. cikke szerinti kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás; j) F:12. mező 1)  pontja és F:13. mező 5)  pontja alapján a  651/2014/EU bizottsági rendelet 28.  cikke szerinti kis- és középvállalkozásnak nyújtott innovációs támogatás; k) 12–13. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 31. cikke szerinti képzési támogatás; l) 12–17. sora alapján a  651/2014/EU bizottsági rendelet 55.  cikk szerinti sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatás; m) 12–17. sora alapján a  651/2014/EU bizottsági rendelet 56.  cikke szerinti helyi infrastruktúrára irányuló támogatás; n) 12–17. sora alapján a  mezőgazdasági és az  erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló európai uniós iránymutatásnak megfelelően jóváhagyott SA.46515 sz. bizottsági határozat (a továbbiakban: SA.46515  sz. bizottsági határozat) szerinti tudástranszferhez és tájékoztatási tevékenységekhez nyújtott támogatás; o) 12–17. sora alapján a SA.4651537599 sz. bizottsági határozat szerinti tanácsadási szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás; p) 12–17. sora alapján a  SA.46515 sz. bizottsági határozat szerinti mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos promóciós intézkedésekhez nyújtott támogatás nyújtható. (3) A miniszter felelősségi körébe tartozó feladatok ellátásához szükséges fordítási tevékenységet az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda Zártkörűen Működő Részvénytársaság végzi. II. FEJEZET AZ EURÓPAI UNIÓS ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 3. Az egyes támogatási kategóriákra vonatkozó közös szabályok 3. § (1) E fejezet alkalmazásában 1. acélipar: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 43. pontja szerinti tevékenység; 2. alapkutatás: a  651/2014/EU bizottsági rendelet 2.  cikk 84.  pontja szerinti kísérleti vagy elméleti munka, amelyet elsősorban a  jelenségek vagy megfigyelhető tények hátterével kapcsolatos új ismeretek megszerzésének érdekében folytatnak, anélkül, hogy kilátásba helyeznék azok közvetlen üzleti alkalmazását vagy felhasználását; 3. alkalmazott kutatás: a  651/2014/EU bizottság rendelet 2.  cikk 85.  pontja szerinti tervezett kutatás vagy kritikus vizsgálat, melynek célja új ismeretek és szakértelem megszerzése új termékek, eljárások vagy szolgáltatások kifejlesztéséhez vagy a  létező termékek, eljárások vagy szolgáltatások jelentős mértékű fejlesztések elősegítéséhez; 4. állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 2. § 1. pontja szerinti támogatás; 5. áttelepítés: ha a) a kérelmet benyújtó beruházó vagy a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó beruházó azonos vagy hasonló tevékenységet vagy annak egy részét az  EGT megállapodás egyik szerződő felének területén található létesítményből (eredeti létesítmény) az  EGT megállapodás egy másik szerződő felének területén található azon létesítménybe helyezi át, ahol a  támogatott beruházásra sor kerül (támogatott létesítmény), b) az eredeti, valamint a  támogatott létesítményben előállított termék vagy nyújtott szolgáltatás legalább részben ugyanazokat a  célokat szolgálja és ugyanazon fogyasztói típus keresletét vagy igényeit elégíti ki, és c) a kérelmet benyújtó beruházó vagy a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó vállalkozás valamely az  EGT-n belüli eredeti létesítményében folytatott azonos vagy hasonló tevékenység körében munkahelyek szűnnek meg; 6. azonos vagy hasonló tevékenység: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 50. pontja szerinti tevékenység; 7. bérköltség: a  támogatás kedvezményezettje által ténylegesen fizetendő teljes összeg, amely egy meghatározott időszakban magában foglalja az  adózás előtti bruttó bért, a  kötelező járulékokat a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 31. pontja szerint; 8. diszkont kamatláb: az Atr. 2. § 3. pontja szerinti kamatláb; 9. egy és ugyanazon vállalkozás: az  1407/2013/EU bizottsági rendelet 2.  cikk (2)  bekezdésében és az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk 2. pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő vállalkozás; 10. eljárási innováció: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 97. pontja szerinti innováció; 11. első kereskedelmi értékesítés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikke 75. pontja szerinti értékesítés, 12. elsődleges mezőgazdasági termelés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 9. pontja szerinti termelés; 13. elszámolható költség: az Atr. 2. § 6. pontja szerinti költség; 14. energetikai célú infrastruktúra: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 130. pontja szerinti fizikai berendezés vagy létesítmény; 15. észszerű nyereség: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 142. pontja szerinti nyereség; 16. fizikai átengedés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 136. pontja szerinti függetlenítés; 17. független harmadik fél: az  a  vállalkozás, ami nem minősül egy másik meghatározott vállalkozás vonatkozásában a  651/2014/EU bizottsági rendelet I.  melléklet 3.  cikk (2)  bekezdése szerinti partnervállalkozásnak vagy (3) bekezdése szerinti kapcsolt vállalkozásnak; 18. független magánbefektető: az a magánbefektető, aki a befektetés tárgyát képező kis- és középvállalkozásnak nem részvényese, különösen a tulajdonosi szerkezettől függetlenül az üzleti angyal és a pénzügyi közvetítő, ha az teljes mértékben viseli befektetése kockázatát; 19. hátrányos helyzetű munkavállaló: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 4. pontja szerinti munkavállaló; 20. helyi infrastruktúra: az  az infrastruktúra, ami helyi szinten járul hozzá az  üzleti és fogyasztói környezet korszerűsítéséhez és ipari bázisok fejlesztéséhez; 21. hitel: az  a  megállapodás, amiben a  hitelező kötelezi magát, hogy meghatározott pénzösszeget meghatározott időre a  hitelfelvevő rendelkezésére bocsát, és amely a  hitelfelvevőt arra kötelezi, hogy meghatározott időszakon belül visszafizesse az  összeget (pl. kölcsön vagy egyéb finanszírozási eszköz, ideértve a  lízinget is, amely a  hitelező számára elsődlegesen minimumhozamot nyújt azzal, hogy már meglévő hitel kiváltása nem finanszírozható); 22. hivatásos csapat: az a sportvállalkozás, amely hivatásos sportolót alkalmaz; 23. hivatásos sportoló: az  a  sportoló, aki jövedelemszerzési céllal, foglalkozásszerűen vagy más módon, ellenszolgáltatás fejében folytat sporttevékenységet; 24. immateriális javak: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 30. pontja szerinti javak; 25. induló beruházás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 49. pontja szerinti beruházás; 26. innovációs tanácsadás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 94. pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő tanácsadás, segítségnyújtás és képzés; 27. innovációs támogató szolgáltatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 95. pontja szerinti szolgáltatás; 28. kezességvállalás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 67. pontja szerinti kötelezettségvállalás; 29. kezességvállalási mérték: 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 68. pontja szerinti mérték; 30. kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó beruházó: az  a  beruházó, amely a  kérelmet benyújtó beruházóval a  számvitelről szóló 2000.  évi C.  törvény (a  továbbiakban: Sztv.) szerinti anya- vagy leányvállalati kapcsolatban áll; 31. kiegészítő befektetés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 77. pontja szerinti befektetés; 32. kilépési stratégia: adott részesedésre vonatkozó tulajdonviszony pénzügyi közvetítő vagy befektető általi megszüntetésére vonatkozó terv, különösen kereskedelmi értékesítés, leírás, részvények, kölcsönök visszafizetése, más pénzügyi közvetítő vagy egyéb befektető részére történő eladás, pénzügyi intézmény részére történő eladás, valamint nyilvános forgalomba hozatallal történő értékesítés; 33. kísérleti fejlesztés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 86. pontja szerinti fejlesztés; 34. kis- és középvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklete szerint meghatározott vállalkozás; 35. kiváltási tőke: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 78. pontja szerinti tőke; 36. kockázatfinanszírozási célú befektetés: a  végső kedvezményezett kis- és középvállalkozásnak nyújtott sajáttőke- és kvázisajáttőke-befektetés, hitel, kezességvállalás, illetve ezek kombinációja; 37. közösségi bormarketing: olyan ágazati marketing-együttműködés, amely túllép a  vállalati marketingtevékenységen, és azt egy termelői csoport, borvidék, borrégió vagy a  magyar borászat egésze számára, az érintettek érdekében, azokkal együttműködve végzik; 38. közszolgáltatás: az EUMSz 106. cikk (2) bekezdése szerinti általános gazdasági érdekű szolgáltatás; 39. kultúrát és a  kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás: a  651/2014/EU bizottsági rendelet 11. szakasz 53. cikke szerinti támogatás; 40. kutató-tudásközvetítő szervezet: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 83. pontja szerinti szervezet; 41. kutatási infrastruktúra: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 91. pontja szerinti infrastruktúra; 42. létesítmény: funkcionálisan megbonthatatlan egészet képező termelő vagy szolgáltató egység; 43. kvázisajáttőke-befektetés: a  saját tőke és a  hitelfinanszírozás közé besorolt finanszírozási forma, amely az  elsőhelyi hitelnél magasabb, de a  törzsrészvénynél alacsonyabb kockázattal jár, és a  nemfizetéssel szemben nincs biztosítva, valamint amelynek hozama a  tulajdonos számára elsősorban a  célvállalkozás nyereségétől vagy veszteségétől függ, különösen a  biztosíték nélküli és alárendelt kölcsöntőke, ideértve a mezzanin tőkét is, a tőkévé alakítható adósság vagy elsőbbségi tőke; 44. létesítmény felvásárlása: egy létesítményhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszközök és immateriális javak piaci feltételek mellett történő megvásárlása, ha a  létesítmény bezárásra került, vagy – ha nem vásárolják meg – bezárásra került volna, és – annak kivételével, ha egy kisvállalkozást az eladónak a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti közeli hozzátartozója vagy korábbi munkavállalója vásárol meg – a felvásárló beruházó a létesítmény tulajdonosától független harmadik fél; 45. magasan képzett munkaerő: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 93. pontja szerinti munkaerő; 46. megvalósíthatósági tanulmány: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 87. pontja szerinti tanulmány, 47. megváltozott munkaképességű munkavállaló: a  651/2014/EU bizottsági rendelet 2.  cikk 3.  pontja szerinti munkavállaló; 48. mezőgazdasági ágazat: mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások összessége; 49. mezőgazdasági termék: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 11. pontja szerinti termék; 50. mezőgazdasági termék feldolgozása: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 10. pontja szerinti feldolgozás; 51. mezőgazdasági termék forgalmazása: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 8. pontja szerinti forgalmazás; 52. minőségrendszer: az  agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló iránymutatások 2014–2020 (2014/C 204/01) (a továbbiakban: az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló európai uniós iránymutatás) II. rész 1. fejezet 1.1.9.  alpont (282)  bekezdésében meghatározott rendszerek; 53. multifunkcionális szabadidős létesítmény: a  651/2014/EU bizottsági rendelet 55.  cikk (3)  bekezdése szerinti létesítmény; 54. működési eredmény: a  beruházásnak az  Sztv. 3.  § (4)  bekezdés 5.  pontja szerinti hasznos élettartama alatt, elért – a projectkockázat és a tőkeköltség alapján a támogatást nyújtó által jóváhagyott diszkonttényezővel diszkontált – bevételei, csökkentve az  ugyanezen diszkonttényezővel diszkontált működési költségekkel, így különösen a  személyi jellegű ráfordítással, anyagköltséggel, szerződéses szolgáltatással, a  távközléssel, az energiával és a karbantartással, bérleti díjjal, az adminisztrációval összefüggő költséggel, kivéve az olyan értékcsökkenési és a finanszírozási költséget, amelyet beruházási támogatásból már fedeztek, azzal, hogy ha a számítás eredménye negatív, a működési eredmény nulla; 55. nagyberuházás: az az induló beruházás vagy új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás, amelyhez kapcsolódóan az  elszámolható költségek összege az  összeszámítási szabályt figyelembe véve jelenértéken meghaladja az 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget; 56. nagykereskedelmi hozzáférés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 139. pontja szerinti hozzáférés; 57. nagyvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 24. pontja szerinti vállalkozás; 58. nehéz helyzetben lévő vállalkozás: az Atr. 6. §-ában meghatározott vállalkozás; 59. összeszámítási szabály: a  nagyberuházás elszámolható költségei kiszámításakor egyetlen beruházásnak kell tekinteni a kérelemben szereplő beruházást és a kérelmet benyújtó beruházó, valamint a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó beruházó által a kérelemben szereplő beruházás megkezdésétől számított háromszor háromszázhatvanöt napos időszakon belül a kérelemben szereplő beruházással azonos megyében megkezdett, regionális beruházási támogatásban részesülő beruházást; 60. pályázat: támogatási program végrehajtása érdekében megjelentetett pályázati felhívás, pályázati útmutató vagy pályázati kiírás a támogatási programban való részvételre; 61. pénzügyi közvetítő: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 34. pontja szerinti pénzügyi intézmény; 62. regionális beruházási támogatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 41. pontja szerinti támogatás; 63. saját forrás: a  kedvezményezett által a  projektekhez igénybe vett, állami támogatást, valamint az  Európai Unió intézményei, ügynökségei, közös vállalkozásai vagy más szervei által központilag kezelt, a  tagállam ellenőrzése alá közvetlenül vagy közvetve nem tartalmazó forrás; 64. sajáttőke-befektetés: közvetlen vagy pénzügyi közvetítőn keresztül történő közvetett tőkejuttatás egy vállalkozás számára a vállalkozásban a megfelelő arányú részesedés megszerzése ellenében; 65. szállítás: a  651/2014/EU bizottsági rendelet 2.  cikk 5.  pontja szerinti ellenszolgáltatás fejében végzett légi, tengeri, közúti, vasúti vagy belvízi úton történő személyszállítás vagy áruszállítási szolgáltatás; 66. széles sávú alaphálózat: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 133. pontja szerinti alaphálózat; 67. személyi jellegű ráfordítás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 88. pontja szerinti ráfordítás; 68. szénipar: az  Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága által a  szén tekintetében megállapított és  a  versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő állami támogatásról szóló, 2010. december 10-i 2010/787/EU tanácsi határozatban pontosított nemzetközi kodifikációs rendszer értelmében kiváló minőségű, közepes minőségű és gyenge minőségű A és B csoportba sorolt szén kitermelésével kapcsolatos tevékenység; 69. szintetikusszál-ipar: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 44. pontja szerinti eljárás; 70. szokásos piaci feltételek: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 89. pontja szerinti feltétel; 71. támogatás: minden olyan intézkedés, amely teljesíti a  Szerződés 107.  cikkének (1)  bekezdésében meghatározott valamennyi feltételt; 72. támogatási intenzitás: az Atr. 2. § 15. pontja szerinti intenzitás; 73. támogatás nyújtásának a  napja: az  a  nap, amelyen az  alkalmazandó nemzeti jogrendszer értelmében a támogatás igénybevételének a jogát a kedvezményezettre ruházzák; 74. támogatási program: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 15. pontja szerinti program; 75. támogatástartalom: az Atr. 2. § 19. pontja szerinti tartalom; 76. támogatást nyújtó: az  egyedi támogatás odaítéléséről döntő vagy a  támogatási program, illetve a  pályázat elkészítéséért felelős szerv vagy személy; 77. tárgyi eszköz: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 29. pontja szerinti eszköz; 78. termelői csoport és szervezet: az  agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatások. rész 2. fejezet 2.4. pont (35) bekezdés 22. pontja szerinti csoport vagy szervezet; 79. teljes finanszírozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 37. pontja szerinti finanszírozás; 80. természetes személy: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 73. pontja szerinti személy; 81. tőkebefektetés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 74. pontja szerinti befektetés; 82. tőkejuttatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 70. pontja szerinti juttatás; 83. tőzsdén nem jegyzett kis- és középvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 76. pontja szerinti kis és középvállalkozás; 84. turisztikai tevékenység: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 47. pontja szerinti tevékenység; 85. új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás: az  a  tárgyi eszközök vagy immateriális javak beszerzésére irányuló beruházás, amely új létesítmény létrehozatalát vagy meglévő létesítmény tevékenységének olyan új tevékenységgel történő bővítését eredményezi, amely nem minősül a  korábban végzett tevékenységgel azonos vagy hasonló tevékenységnek, valamint az  olyan létesítmény eszközeinek független harmadik fél beruházó általi felvásárlása is, amely létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna, feltéve, hogy az új vagy a megvásárolt eszközökkel végzett tevékenység nem minősül az adott létesítményben a korábban végzett tevékenységgel azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységnek; 86. újgenerációs hozzáférési hálózat: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 138. pontja szerinti hálózat. (2) Az  (1)  bekezdés 23.  pontja szerinti ellenszolgáltatásnak meg kell haladnia a  részvételi költségeket, és a  sportoló jövedelmének jelentős részét kell kitennie függetlenül attól, hogy a sportoló és az érintett sportvállalkozás kötött-e munka- vagy más, munkavégzésre irányuló szerződést. Nem minősül ellenszolgáltatásnak a sportrendezvényen való részvételhez kapcsolódó utazási és szállásköltségek megtérítése. (3) Az 1. mellékletben foglalt táblázat F:12. mező 27) pontjában szabályozott tevékenység végrehajtása során a) a  mezőgazdasági termékek és az  élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet), b) az  1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az  oltalom alatt álló eredetmegjelölések, az  oltalom alatt álló földrajzi jelzések és a  hagyományos különleges termékek uniós szimbólumainak létrehozása tekintetében, valamint a származásra vonatkozó bizonyos szabályok, bizonyos eljárási szabályok és bizonyos kiegészítő átmeneti szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2013. december 18-i 664/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben, c) a  mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a  922/72/EGK, a  234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, d) a  szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az  1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben, e) az 1408/2013/EU bizottsági rendeletben, f ) az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló európai uniós iránymutatásban, g) a 651/2014/EU bizottsági rendeletben foglalt fogalommeghatározásokat is alkalmazni kell. 4. § (1) A  támogató az  állami támogatás odaítélésekor tájékoztatja a  kedvezményezettet a  nyújtott támogatás támogatástartalmáról, a támogatásra vonatkozó 8–30. § szerinti támogatási kategóriáról és annak szabályairól. (2) A  kedvezményezett köteles a  támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a  támogatási döntés meghozatala napjától számított tíz évig megőrizni. 5. § (1) A  651/2014/EU bizottsági rendelet, az  1407/2013/EU bizottsági rendelet és az  1408/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatás kizárólag átlátható formában nyújtható. (2) Nem ítélhető meg támogatás a) a  halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az  1184/2006/EK és az  1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a  104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. december 11-ei 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) meghatározott akvakultúra-termékek termeléséhez, feldolgozásához és értékesítéséhez a 3–7., 10., 12–13., 15–18. alcímek szerinti támogatás esetén, b) elsődleges mezőgazdasági termeléshez a 3., a 6., a 8., a 10., a 12. és a 18. alcím szerinti támogatás esetén, c) mezőgazdasági termék feldolgozásában és mezőgazdasági termék forgalmazásában tevékeny vállalkozás részére, ha ca) a  támogatás összege az  elsődleges termelőktől beszerzett vagy érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, vagy cb) a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ, d) exporttal kapcsolatos tevékenységhez, ha az az exportált mennyiségekhez, értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az  exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódik, e) ha azt import áru helyett hazai áru használatától teszik függővé, f ) olyan feltétellel, amely az európai uniós jog megsértését eredményezi, g) csekély összegű támogatásban részesülő vállalkozás kivételével azon szervezet részére, amely az  Európai Bizottság által hozott, európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatás visszafizettetésére irányuló, Magyarországnak címzett határozat alapján fennálló visszafizetési kötelezettségének, h) csekély összegű támogatásban részesülő vállalkozás kivételével nehéz helyzetben lévő vállalkozás részére, i) kultúrát és kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatásban részesülő vállalkozás esetén nyomtatott vagy elektronikus formában közzétett sajtótermék és magazin kiadására. (3) Az  agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló európai uniós iránymutatás szerinti támogatás – a  29.  § (2)  bekezdés b), c) és d)  pontja kivételével – csak akkor ítélhető meg, ha a  kedvezményezett az agrár- és erdészeti iránymutatás I. rész 2. fejezet 3.4. pont (35) bekezdés 71. pontjában meghatározott kötelező tartalmi elemeket tartalmazó támogatási kérelmét a projekt megkezdése előtt írásban benyújtotta. (4) A  nagyvállalkozásnak a  (3)  bekezdés szerinti támogatási kérelemben a  kötelező tartalmi elemeken kívül ki kell fejtenie, hogy milyen helyzet állt volna elő a támogatás igénybevétele nélkül, és ezt alá kell támasztania. (5) A  9. alcím szerinti támogatás kisvállalkozás részére, a  7–8., a  10. és – a  30.  § (4)  bekezdés a)  pontja figyelembevételével – 18. alcím szerinti támogatás kis- és középvállalkozás részére nyújtható. (6) Nem minősül exporttámogatásnak az  olyan támogatás, amellyel a  kereskedelmi vásárokon való részvétel költségeihez, vagy olyan tanulmányok vagy tanácsadói szolgáltatások költségeihez járulnak hozzá, amelyek valamely új vagy már meglévő terméknek egy új piacra történő bevezetéséhez szükségesek. (7) A 651/2014/EU bizottsági rendelet alapján támogatás – az induló vállalkozásnak nyújtott támogatás és a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás kivételével – csak akkor ítélhető meg, ha a kedvezményezett a 651/2014/EU bizottsági rendelet 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott kötelező tartalmi elemeket tartalmazó támogatási kérelmét a projekt megkezdése előtt írásban benyújtotta. 6. § (1) Azonos vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetén az e  rendelet szerinti támogatás abban az  esetben halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással, ha az  nem vezet a  csoportmentességi rendeletekben vagy az  Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás túllépéséhez. (2) Az  e  rendelet szerinti támogatás különböző azonosítható elszámolható költségek esetén halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással. (3) Az  egy projekthez igénybe vett összes támogatás – függetlenül attól, hogy annak finanszírozása uniós, országos, regionális vagy helyi forrásból történik – támogatási intenzitása nem haladhatja meg az  irányadó uniós állami támogatási szabályokban meghatározott támogatási intenzitást vagy támogatási összeget. (4) Az  azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező, a  3., a  4., valamint a  8. alcím szerinti, azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatás bármely egyéb, azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező állami támogatással halmozható. Az azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatás a csoportmentességi rendeletekben és az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb teljes finanszírozási határértékig bármilyen más, azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező állami támogatással halmozható. (5) Az  azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező, az  5., a  11., a  13. és a  15–17. alcím szerinti támogatás az  ugyanazon elszámolható költségek vonatkozásában nyújtott 4. alcím szerinti támogatással az  ezen alcímekre vonatkozó támogatási intenzitásig halmozható. 7. § (1) A  támogatási intenzitás kiszámítása során valamennyi felhasznált számadatot az  adók és illetékek levonása előtt kell figyelembe venni. Ha a  támogatást visszatérítendő formában nyújtják, a  támogatás összegének a támogatástartalmat kell tekinteni. (2) A  jövőben fizetendő támogatást – ideértve a  több részletben fizetendő támogatást is – a  támogatás nyújtásának időpontjára számított jelenértékre kell diszkontálni. (3) Ha a  támogatás nyújtása az  uniós állami támogatási szabályok értelmében az  Európai Bizottság előzetes jóváhagyásától függ, a  támogatás az  Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követően fizethető ki. (4) A  15–17. alcím szerinti támogatások esetén az  általános forgalmi adó (áfa) nem támogatható, kivéve, ha az  áfára vonatkozó nemzeti jogszabályok értelmében nem igényelhető vissza. (5) A mezőgazdasági ágazat részére nyújtott állami támogatások ugyanazon elszámolható költségek tekintetében nem halmozhatók az  Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a  továbbiakban: 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) 81.  cikk (2)  bekezdésében és 82.  cikkében említett kifizetésekkel, ha az  ilyen halmozódás eredményeként a  támogatási intenzitás vagy a  támogatási összeg meghaladná az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló európai uniós iránymutatásban megállapított intenzitást vagy összeget. (6) Az  Atr. 18.  § (2)  bekezdés a)  pontja szerint előzetesen be kell jelenteni az  Európai Bizottság részére az  egyedi támogatást, ha a támogatás összege a) induló vállalkozásnak nyújtott támogatás esetén meghaladja a  támogatási kategóriára vonatkozó szabályokban meghatározott mértéket, b) kutatásfejlesztési projekthez nyújtott támogatás esetén ba) vállalkozásonként és projektenként meghaladja a  40 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a  projekt elszámolható költségeinek több mint fele az  alapkutatás kategóriájába tartozó tevékenységgel kapcsolatban merül fel, bb) vállalkozásonként és projektenként meghaladja a  20 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele az  ipari kutatás kategóriájába vagy együttesen véve az ipari kutatás és az alapkutatás kategóriájába tartozó tevékenységgel kapcsolatban merül fel, bc) vállalkozásonként és projektenként meghaladja a  15 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a  projekt elszámolható költségeinek több mint fele a  kísérleti fejlesztés kategóriájába tartozó tevékenységgel kapcsolatban merül fel, bd) meghaladja a ba)–bc) alpont szerinti összeg kétszeresét EUREKA-projekt vagy az EUMSz 185. cikke vagy 187. cikke alapján létrehozott közös vállalkozás által megvalósított projekt esetén, be) meghaladja a  ba)–bd)  alpont szerinti összeg 150%-át, ha a  kutatásfejlesztési projekthez a támogatást visszafizetendő előleg formájában nyújtják (amelyet a bruttó támogatási egyenérték kiszámításához használt módszertan hiánya esetén az  elszámolható költségek százalékában kell kifejezni) és ha az  intézkedés biztosítja, hogy a  projekt észszerű és prudenciális megfontolások alapján megállapított, sikeres befejezése esetén az  előleg legalább a  támogatás odaítélésekor irányadó diszkont kamatláb szerint számított kamattal megnövelve kerül visszafizetésre, bf ) kutatási tevékenységet előkészítő megvalósíthatósági tanulmányhoz nyújtott támogatás esetén tanulmányonként meghaladja a 7,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget, c) a  kis- és középvállalkozásnak nyújtott innovációs támogatás esetén vállalkozásonként és projektenként meghaladja az 5 millió eurónak megfelelő forintösszeget, d) sportlétesítményhez és multifunkcionális szabadidős létesítményhez nyújtott beruházási támogatás esetén meghaladja a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget, vagy a projekt teljes költsége meghaladja a  100  millió eurónak megfelelő forintösszeget, valamint sportlétesítményhez nyújtott működési támogatás esetén infrastruktúránként és évenként meghaladja a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget, e) regionális beruházási támogatás esetén a  beruházáshoz igényelt összes állami támogatással együtt –  figyelembe véve a  nagyberuházásokra vonatkozó rendelkezéseket – meghaladja azt az  összeget, amelyet ugyanazon településen egy jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó elszámolható költségű beruházás az adott régióban kaphat, f ) regionális beruházási támogatás esetén, ha a  kérelmet benyújtó beruházó vagy a  kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó beruházó a támogatási kérelem benyújtását megelőző két évben a  támogatási kérelemmel érintett tevékenységgel azonos vagy hasonló tevékenységet szüntetett meg az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes tagállam területén, vagy a támogatási kérelem benyújtásakor tervezi, hogy a támogatási kérelem benyújtásától a beruházás befejezésétől számított második év végéig a  támogatási kérelemmel érintett tevékenységgel azonos vagy hasonló tevékenységet szüntet meg az Európai Gazdasági Térség, g) a kis- és középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás esetén vállalkozásonként és beruházási projektenként meghaladja a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget, h) a  kis- és középvállalkozás vásáron való részvételéhez nyújtott támogatás esetén vállalkozásonként meghaladja a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget, i) képzési támogatás esetén képzési projektenként meghaladja a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget, j) kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító ja) beruházási támogatás esetében meghaladja a  projektenként 150 millió eurónak megfelelő forintösszeget; jb) működési támogatás esetében meghaladja a vállalkozásonként évente 75 millió eurónak megfelelő forintösszeget, k) helyi infrastruktúra fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás esetén meghaladja egyazon infrastruktúra esetén a  10 millió eurónak megfelelő forintösszeget vagy a  20 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó összköltséget. (7) Az  Atr. 18.  § (2)  bekezdés a)  pontja szerint előzetesen be kell jelenteni az  Európai Bizottság részére a  támogatási intézkedést, ha a projekt összköltsége meghaladja a 70 millió eurónak megfelelő forintösszeget. (8) E rendelet alapján a) a  651/2014/EU bizottsági rendelet szerinti támogatás esetén – a  regionális beruházási támogatás kivételével – 2021. június 30-ig, b) csekély összegű támogatás és mezőgazdasági csekély összegű támogatás esetén 2021. június 30-ig, c) regionális beruházási támogatás esetén 2020. december 31-ig, d) az  agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló európai uniós iránymutatás szerinti támogatás esetén 2020. december 31-ig, e) az  SA.46515 sz. határozat szerinti támogatás esetében 2021. június 30-ig SA.46515 (2016/N) sz. bizottsági határozat 2.4. pontjában rögzített feltételek mellett) lehet támogatási döntést hozni. 8. § (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó, a) 500  000 eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó támogatásokról a  651/2014/EU bizottsági rendelet 9. cikke szerinti közzététel céljából, b) az  elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó kedvezményezettek esetében 60  000 eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó támogatásokról az  agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló európai uniós iránymutatás I. rész 3. fejezet 3.7. pontja szerinti közzététel céljából, c) a  mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy mezőgazdasági termékek forgalmazásával foglalkozó, az  erdészeti ágazatban működő vagy az  EUMSz 42.  cikkének hatályán kívül eső tevékenységet folytató kedvezményezettek esetében az  500  000 eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó támogatásokról, kedvezményezettek esetében az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló európai uniós iránymutatás 3.7. pontja szerinti közzététel céljából adatot kell szolgáltatni a  Támogatásokat Vizsgáló Iroda mint az  állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére. (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti adatszolgáltatást az Atr. 18/A–18/D. §-a szerint kell teljesíteni. (3) Az  (1)  bekezdés b) és c)  pontja szerinti adatszolgáltatást a  támogatást nyújtó a  támogatás odaítélését követő 3 hónapon belül teljesíti az alábbi adatokról: a) a kedvezményezett neve, székhelye, adószáma, b) a  kedvezményezett az  agrár- és erdészeti iránymutatás I. rész 2. fejezet 2.4.  pont (35)  bekezdés 13. és 14. alpontja szerinti típusa (mikro-, kis- és középvállalkozás vagy nagyvállalat), c) a  kedvezményezett főtevékenysége a  mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerint, egyéni vállalkozó esetén ÖVTJ-kódok szerint, d) támogatás összege, e) támogatástartalom, f ) támogatás formája, g) támogatás célja, h) támogatást nyújtó hatóság megnevezése. 4. A csekély összegű (de minimis) támogatás 9. § (1) Az  egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az  1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatás (ezen alcím vonatkozásában a  továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 200 000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző, egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások esetén a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését. (2) A  támogatás odaítélése során az  adott pénzügyi évben, valamint az  előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni. (3) Az  1407/2013/EU bizottsági rendelet 1.  cikk (2)  bekezdésében foglaltak kivételével nem lehet kedvezményezett az  a  vállalkozás, amely az  igényelt támogatást az  1407/2013/EU bizottsági rendelet 1.  cikk (1)  bekezdésében meghatározott kivételek szerint használná fel. (4) Hitel vagy kezességvállalás formájában nyújtott támogatás esetén nem lehet kedvezményezett az  a  vállalkozás, amelyet kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá vontak vagy hitelezői kérelemre kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá lenne vonható, valamint az a nagyvállalkozás, amely „B” hitelminősítésnek megfelelő helyzetnél rosszabb helyzetben van. (5) Nem nyújtható támogatás a  közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatásért végző vállalkozás részére teherszállító jármű vásárlására. (6) A támogatás a csekély összegű közszolgáltatási támogatással az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108.  cikkének az  általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. A  támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az (1) bekezdésben meghatározott felső határig halmozható. (7) A támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha az  így halmozott összeg meghaladná a  csoportmentességi rendeletekben vagy az  Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget. (8) A  kedvezményezettnek az  1407/2013/EU bizottsági rendelet 5.  cikk (1)  bekezdése figyelembevételével –  az  ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – nyilatkoznia kell a  részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról. 5. A mezőgazdasági csekély összegű támogatás 10. § (1) Az  egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az  1408/2013/EU bizottsági rendelet (ezen alcím alkalmazásában a  továbbiakban: támogatás) hatálya alá tartozó, Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatás bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 15 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését. (2) A  támogatás odaítélése során az  adott pénzügyi évben, valamint az  előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni. (3) Nem lehet kedvezményezett az  a  vállalkozás, amely az  igényelt támogatást az  1408/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerint használná fel. (4) Hitel vagy kezességvállalás formájában nyújtott támogatás esetén nem lehet kedvezményezett az  a  vállalkozás, amelyet kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá vontak vagy hitelezői kérelemre kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá lenne vonható, valamint az  a  nagyvállalkozás, amely a  B-hitelminősítésnek megfelelő helyzetnél rosszabb helyzetben van. (5) A  támogatás más csekély összegű támogatásról szóló rendeletnek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az adott csekély összegű támogatásról szóló rendeletben meghatározott felső határig halmozható. (6) A támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha az  így halmozott összeg meghaladná a  csoportmentességi rendeletekben vagy az  Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget. (7) A  kedvezményezettnek az  1408/2013/EU bizottsági rendelet 5.  cikk (1) és (2)  bekezdése figyelembevételével –  az  ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – nyilatkoznia kell a  részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról. 6. A regionális beruházási támogatás 11. § (1) A  regionális beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a  továbbiakban: támogatás) igénybevételének feltétele, hogy a tervezett beruházás a) olyan induló beruházásnak minősüljön, amelyet aa) az Atr. 25. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti régióban kis- és középvállalkozás vagy nagyvállalkozás, vagy ab) az Atr. 25. § (1) bekezdés d) pontja szerinti településen kis- és középvállalkozás, vagy b) olyan új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházásnak minősüljön, amelyet az  Atr. 25.  § (1) bekezdés d) pontja szerinti településen nagyvállalkozás valósít meg. (2) A nagyvállalkozások esetén a termelési folyamat alapvető megváltoztatásához a támogatás akkor vehető igénybe, ha az  elszámolható költségek összege meghaladja a  korszerűsítendő tevékenységhez kapcsolódó eszközökre a kérelem benyújtásának adóévét megelőző három adóévben elszámolt terv szerinti értékcsökkenés összegét. (3) Meglévő létesítmény tevékenységének új tevékenységgel történő bővítését eredményező beruházáshoz a  támogatás akkor vehető igénybe, ha az  elszámolható költségek legalább 200%-kal meghaladják az  eredeti tevékenység keretében használt és az  új tevékenység keretében is használni tervezett eszközöknek a  beruházás megkezdése előtti adóévben nyilvántartott könyv szerinti értékét. (4) A beruházás megkezdésének napja a) építési munka esetén az  építési naplóba történő első bejegyzés vagy az  építésre vonatkozó első visszavonhatatlan kötelezettségvállalás időpontja, b) tárgyi eszköz és immateriális javak beszerzése esetén ba) a vállalkozás általi első jogilag kötelező érvényűnek tekintett megrendelés napja, bb) a  ba)  alpont szerinti megrendelés hiányában, az  arra vonatkozóan megkötött, jogilag kötelező érvényűnek tekintett szerződés létrejöttének a napja, bc) a  ba)  alpont szerinti megrendelés és a  bb)  alpont szerinti szerződés hiányában, a  beruházó által aláírással igazolt átvételi nap az  első beszerzett gép, berendezés, anyag vagy termék szállítását igazoló okmányon, c) létesítmény felvásárlása esetén a felvásárlás időpontja, d) az a)–c) pont közül több pont együttes megvalósulása esetén a legkorábbi időpont azzal, hogy nem tekintendő a beruházás megkezdésének a földterület megvásárlása, ha az nem képezi a beruházás elszámolható költségét, valamint az előkészítő munka költségének felmerülése. (5) A  támogatás akkor vehető igénybe, ha a  támogatott vállalkozás kötelezettséget vállal arra, hogy a  beruházással létrehozott tevékenységet az  üzembe helyezés időpontjától számított legalább öt évig, kis- és középvállalkozás esetén legalább három évig fenntartja. (6) A beszerzett eszköznek újnak kell lennie, kivéve a felvásárlás esetét, vagy, ha a beruházó kis- és középvállalkozásnak minősül. (7) Az  (1)  bekezdés szerinti követelmény nem akadályozza a  gyors technológiai változások miatt a  fenntartási időszak alatt korszerűtlenné vált vagy meghibásodott tárgyi eszköz cseréjét, ha a  fenntartási időszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása az érintett régióban biztosított. A korszerűtlenné vált vagy meghibásodott és támogatásban már részesült tárgyi eszköz cseréjére a fenntartási időszakban a beruházó állami támogatásban nem részesülhet. Az új eszköznek a lecserélt tárgyi eszközzel azonos funkcióval és azonos vagy nagyobb kapacitással kell rendelkeznie, továbbá a gyártási időpontja nem lehet korábbi, mint a lecserélt tárgyi eszközé. (8) A  támogatás akkor vehető igénybe, ha a  beruházó az  elszámolható költségek legalább 25%-át saját forrásból biztosítja, továbbá a  teljes beruházás megvalósításához szükséges költségek forrását a  támogató számára bemutatja. (9) Regionális beruházási támogatás esetén a  támogatás odaítélését megelőzően – a  támogatási kérelemben és a  támogatási szerződésben – a  kedvezményezett a  támogatás visszafizetésének terhe mellett nyilatkozik arról, hogy a támogatási kérelem benyújtását megelőző két évben nem valósított meg áttelepítést abba a létesítménybe, amelyben a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházást meg kívánja valósítani, és kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházás befejezését követő legalább két évig nem kerül sor a  létesítmény áttelepítésére abba a  létesítménybe, amelyben a  támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházást meg kívánja valósítani. (10) Nem nyújtható támogatás a) acélipari tevékenységhez, b) hajógyártási tevékenységhez, c) szénipari tevékenységhez, d) szintetikusszál-ipari tevékenységhez, e) ellenszolgáltatásért végzett légi, tengeri, közúti, vasúti és belvízi úton történő személy- vagy áruszállítási szolgáltatás nyújtásához, vagy a kapcsolódó infrastruktúrához, f ) energiatermelési, energiaelosztási tevékenységhez és energetikai célú infrastruktúra létrehozását szolgáló beruházáshoz, g) az  1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott akvakultúra-termékek termelését, feldolgozását és értékesítését szolgáló beruházáshoz, h) széles sávú infrastruktúra kiépítéséhez, kivéve a 49. §-ban meghatározott feltételekkel, i) kutatási infrastruktúra fejlesztéséhez, kivéve a 48. §-ban meghatározott feltételekkel. (11) A  támogatási intenzitás legmagasabb mértéke az  egyes régiókban az  Atr. 25.  § (1)  bekezdésében meghatározott mérték, figyelemmel a (2)–(6) bekezdésben foglaltakra. (12) A  támogatási intenzitás – a  nagyberuházások kivételével – kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozás esetén 10 százalékponttal növelhető, ha a  beruházó a  kérelem benyújtásakor, valamint a  döntés meghozatalakor is megfelel az adott vállalkozási méret feltételeinek. (13) A támogatási intenzitás legmagasabb mértéke nagyberuházás esetén az Atr. 25. § (3) bekezdésében meghatározott mérték. (14) Nagyberuházás esetén az odaítélhető összes állami támogatás összegéből le kell vonni a beruházás megkezdését megelőző háromszor háromszázhatvanöt napos időszakban a  kedvezményezett által vagy a  kedvezményezettől független harmadik félnek nem minősülő beruházó által azonos megyében megkezdett beruházáshoz vagy beruházásokhoz odaítélt állami támogatás jelenértéken meghatározott összegét. (15) Ha az  összeszámítási szabály figyelembevétele nélkül az  adott beruházáshoz nyújtható állami támogatás jelenértéken kisebb, mint a  (4)  bekezdés szerint meghatározott támogatási összeg, akkor ez  a  kisebb összeg az  odaítélhető állami támogatás felső korlátja. Ellenkező esetben állami támogatás a  (4)  bekezdésben meghatározott összegig nyújtható. (16) Annak kiszámításakor, hogy egy nagyberuházás elszámolható költsége eléri-e a  jelenértéken 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget, a beruházás elszámolható költségeibe tartozó tételek vagy a létrehozott új munkahelyek személyi jellegű ráfordításai közül a nagyobb értékűt kell elszámolható költségként figyelembe venni. (17) A támogatás keretében elszámolható a) a beruházás érdekében felmerült tárgyi eszközök és immateriális javak költsége, b) a beruházás által létrehozott munkahelyek két évre számított becsült bérköltsége, vagy c) az  a) és b)  pontban szereplő költségtípusok kombinációja, ha az  így kapott összeg nem haladja meg az a) és b) pont szerinti összeg közül a magasabbat. (18) Az elszámolható költség az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a következők szerint határozható meg: a) a tárgyi eszköznek az Sztv. 47. §-a, 48. §-a és 51. §-a szerinti költsége, b) immateriális javak esetén a  vagyoni értékű jogok és a  szellemi termékek (a  továbbiakban: támogatható immateriális javak) Sztv. 47. §-a, 48. §-a és 51. §-a szerinti költsége, c) létesítmény felvásárlása esetén a tárgyi eszközök és a támogatható immateriális javak vételára, d) az ingatlan, gép, berendezés bérleti díjának a fenntartási időszak végéig elszámolt összege. (19) Az  (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a beruházás üzembe helyezését követő háromszor háromszázhatvanöt napon belül újonnan létrehozott munkahelyeken foglalkoztatott munkavállalók – Sztv. 79.  §-a szerint elszámolható  – személyi jellegű ráfordításának – ide nem értve az  egyéb személyi jellegű kifizetéseket – 24 havi összege számolható el a munkakör betöltésének napjától számítva. (20) A tárgyi eszköz bérléséhez kapcsolódó költség elszámolható, ha a) a  földterületre vagy épületre vonatkozó bérleti jogviszony nagyvállalkozás esetén a  beruházás üzembe helyezését követő legalább öt évig, kis- és középvállalkozás esetén a  beruházás üzembe helyezését követő legalább három évig fennáll, illetve b) a  pénzügyi lízing formájában beszerzett üzemre, gépre, berendezésre vonatkozó szerződés tartalmazza az eszköznek a bérleti időtartam lejáratakor történő megvásárlására vonatkozó kötelezettséget. (21) Tárgyi eszköz esetén az  elszámolható költséget a  szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az  a  beruházó és a beruházótól nem független harmadik vállalkozás között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel. (22) Az immateriális javak költsége elszámolható, ha a) azokat kizárólag a támogatásban részesült létesítményben használják fel, b) az az Sztv. előírásai szerinti terv szerinti értékcsökkenési leírás alá esik, c) azokat szokásos piaci feltételek mellett, a vevőtől független harmadik féltől vásárolják meg, d) azok kis- és középvállalkozás esetén legalább három évig a beruházó eszközei között szerepelnek és ahhoz a projekthez kapcsolódnak, amelyhez a támogatást nyújtották, e) azok nagyvállalkozás esetén legalább öt évig a beruházó eszközei között szerepelnek, és ahhoz a projekthez kapcsolódnak, amelyhez a támogatást nyújtották, f ) azok költsége nagyvállalkozás esetén az elszámolható költségek legfeljebb 50%-át teszik ki. (23) Nem minősül elszámolható költségnek a) a szinten tartást szolgáló tárgyi eszköz és immateriális javak költsége, b) a  korábban már használatba vett olyan tárgyi eszköz és támogatható immateriális javak költsége, amelyre a beruházó, más társaság vagy egyéni vállalkozó állami támogatást vett igénybe, c) az  olyan tárgyi eszköz és támogatható immateriális javak költsége, amelyet a  beruházó nehéz helyzetben lévő vagy csődeljárás, felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt álló beruházótól szerzett be, d) a kérelem benyújtásának napja előtt felmerült költség, ráfordítás, e) a  társasági adóról és az  osztalékadóról szóló 1996.  évi LXXXI.  törvény 4.  § 31/c.  pontja szerinti személygépkocsi költsége, f ) nagyvállalkozásnál a  korábban már bárki által használatba vett tárgyi eszköz költsége, kivéve létesítmény felvásárlása esetén a beszerzett eszköz vételárát. (24) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti elszámolható költség esetén akkor nyújtható támogatás, ha a) a beruházás a kedvezményezett vállalkozásnál foglalkoztatottak számának nettó növekedését eredményezi a beruházás megkezdését megelőző 12 hónap átlagához képest, b) a munkahelyeket a beruházás befejezésétől számított három éven belül betöltik, c) kis- és középvállalkozás esetén a beruházó a beruházás megkezdésekor már létező, továbbá a beruházással létrejött új munkahelyeket a munkahely első betöltésétől számított legalább három évig az érintett területen fenntartja, d) nagyvállalkozás esetén a beruházó a beruházás megkezdésekor már létező, továbbá a beruházással létrejött új munkahelyeket a munkahely első betöltésétől számított legalább öt évig az érintett területen fenntartja. (25) Ha a tárgyi eszköz és az immateriális javak beszerzéséhez a vásárlást megelőzően már nyújtottak támogatást, ezen tárgyi eszköz és immateriális javak költségét le kell vonni a  létesítmény felvásárlásához kapcsolódó elszámolható költségekből. Ha egy kisvállalkozást az  eredeti tulajdonos családtagjai vagy korábbi munkavállalók vesznek át, a tárgyi eszköznek és az immateriális javaknak a vevőtől független harmadik féltől való megvásárlására vonatkozó feltételnek nem kell teljesülnie. (26) Kutatási infrastruktúra fejlesztéséhez akkor nyújtható támogatás, ha az  infrastruktúrához való hozzáférést több felhasználó számára átlátható és megkülönböztetésmentes módon biztosítják. (27) A  támogatás széles sávú infrastruktúra kiépítéséhez abban az  esetben nyújtható, ha a  beruházást olyan területen valósítják meg, ahol nincs azonos kategóriájú infrastruktúra (pl. széles sávú alaphálózat, újgenerációs hozzáférési hálózat) és ahol a piaci szereplő – egy ebből a célból meghirdetett nyilvános konzultáció keretében – nyilatkozik, hogy a  támogatási döntés meghozatalától számított három éven belül piaci feltételek mellett nem tervez azonos kategóriájú infrastruktúrát kiépíteni. (28) A hálózat üzemeltetője tisztességes és megkülönböztetésmentes feltételek mellett a lehető legszélesebb körű aktív és passzív nagykereskedelmi hozzáférést köteles biztosítani a támogatott infrastruktúrához. (29) A  hálózat üzemeltetője a  nagykereskedelmi hozzáférést az  újgenerációs elérési hálózat esetén fizikai átengedés révén köteles biztosítani. (30) A kedvezményezettről és a támogatás összegéről a támogatást nyújtó nyílt, átlátható, megkülönböztetésmentes és a technológiasemlegesség elvén alapuló pályáztatás alapján köteles dönteni. 7. A kis- és középvállalkozás vásáron való részvételéhez nyújtott támogatás 12. § (1) A  kis- és középvállalkozás vásáron való részvételéhez nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át. (2) A  támogatás keretében a  vállalkozásnak valamely kiállításon vagy vásáron való részvételekor felmerülő, a  kiállító helyiség bérletével, felállításával és működtetésével kapcsolatos költség számolható el. 8. A kis- és középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás 13. § (1) A  kis- és középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a  továbbiakban: támogatás) esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át. (2) A  támogatás keretében a  külső szakértő által nyújtott tanácsadási szolgáltatás költsége számolható el azzal, hogy az érintett szolgáltatás nem lehet folyamatos vagy időszakosan visszatérő tevékenység és nem kapcsolódhat a vállalkozás szokásos működési költségeihez (pl. folyamatos adótanácsadáshoz, rendszeres jogi szolgáltatáshoz vagy hirdetéshez). 9. Az induló vállalkozásnak nyújtott támogatás 14. § (1) Induló vállalkozásnak nyújtott támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) azon legfeljebb öt éve bejegyzett, tőzsdén nem jegyzett kisvállalkozás részére nyújtható, amely teljesíti az alábbi feltételeket: a) nem vette át egy másik vállalkozás tevékenységét, b) még nem osztott nyereséget, c) nem összefonódás útján jött létre. (2) Azon vállalkozás esetén, amely nem kerül hivatalos bejegyzésre, az  ötéves támogathatósági időszak kezdetének az  az időpont tekinthető, amikor a  vállalkozás megkezdi gazdasági tevékenységét vagy amikor gazdasági tevékenysége alapján adóztathatóvá válik. (3) Az  (1)  bekezdés c)  pontjától eltérően az  (1)  bekezdés alapján támogathatónak minősülő vállalkozások közötti összefonódás útján létrejött vállalkozások az  összefonódásban részt vevő legrégebbi vállalkozás bejegyzésének időpontjától számított legfeljebb öt évig támogathatónak minősülnek. (4) Ha a támogatás formája nem piaci kamatozású, legfeljebb tízéves futamidőre nyújtott hitel, annak névértéke nem haladhatja meg a) az 1 millió eurót, b) az Atr. 25. § (1) bekezdés d) pontja szerinti településen letelepedett vállalkozás esetén az 1,5 millió eurót, c) az Atr. 25. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti régióban letelepedett vállalkozás esetén a 2 millió eurót. (5) Az  5 és 10 év közötti futamidővel rendelkező hitel esetén a  névérték legmagasabb összege az  (1)  bekezdésben meghatározott összeg, valamint a  10 év és a  hitel tényleges futamideje hányadosának szorzataként határozható meg. Az 5 évnél rövidebb futamidejű hitel esetén a legmagasabb összeg megegyezik az 5 éves futamidejű hitelre vonatkozó legmagasabb összeggel. (6) Ha a  támogatás formája nem piaci díj ellenében, legfeljebb 10 éves futamidőre nyújtott kezességvállalás, a kezességvállalással biztosított hitel névértéke nem haladhatja meg a) az 1,5 millió eurót, b) az A …