27/2013. (III. 29.) EMMI rendelete az állami sport célú támogatások felhasználásáról és elosztásáról.

27/2013. (III. 29.) EMMI rendelete az állami sport célú támogatások felhasználásáról és elosztásáról. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § k) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § b) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el: I. FEJEZET AZ ÁLLAMI SPORT CÉLÚ TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet hatálya 1. § E rendelet hatálya a) a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény 1. melléklet XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 23–24. alcímbe és 30. alcím 26. jogcím-csoportba sorolt előirányzatokra, b) az előző évekről áthúzódó, az a) pont szerinti költségvetési fejezetet irányító szerv vezetőjének, a sportpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési maradványára, tekintet nélkül annak eredeti előirányzathoz való kapcsolódására vagy annak hiányára, valamint c) az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) alapján év közben megállapított új fejezeti kezelésű előirányzatokra [az a)–c) pont szerinti előirányzatok a továbbiakban együtt: előirányzatok] terjed ki. 2. Az előirányzatok kezelésével kapcsolatos szabályok 2. § Az előirányzatokból nyújtott költségvetési támogatások tekintetében – a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) 41. § c) pontjában a Magyar Olimpiai Bizottság (a továbbiakban: MOB) tekintetében meghatározott feladatra is figyelemmel – az előirányzatok kezelő szerve a miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium). 3. § (1) Az előirányzatokon rendelkezésre álló eredeti előirányzat legfeljebb három százaléka kommunikációs feladatok ellátására is fordítható, kivéve a „Sport népszerűsítésével összefüggő kiadások” előirányzatot. (2) Az előirányzatokon összesen rendelkezésre álló összeg öt százaléka – az 56. §-ban meghatározott előirányzaton rendelkezésre álló összeg nyolc százaléka – az előirányzatok pályázat útján történő felhasználására, a pályáztatás lebonyolítására, valamint a költségvetési támogatások szerződésszerű felhasználásának ellenőrzésére is fordítható. 4. § A kedvezményezett részére – ha e rendelet, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) vagy az Ávr. eltérően nem rendelkezik – vissza nem térítendő költségvetési támogatás nyújtható támogatási kérelem vagy pályázat alapján, az e rendeletben meghatározott szervezetek javaslatára. 3. A pályázat útján nyújtott költségvetési támogatások eljárási rendje 5. § (1) A pályázati úton nyújtott költségvetési támogatásokkal kapcsolatosan a pályázati kiírás honlapon történő közzétételével, a pályázati kiírás és a támogatási döntés előkészítésével, a támogatási szerződés megkötésével, módosításával, nyilvántartásával, a támogatási szerződés teljesítésének ellenőrzésével, valamint a tájékoztatással kapcsolatos feladatokat pályázatkezelő szervezet is elláthatja. (2) Ha a pályázati kiírás előírja, a pályázó a pályázat benyújtásakor pályázati díjat köteles fizetni. A pályázati díj mértékét a pályázati kiírás határozza meg, amelynek összege legfeljebb húszezer forint lehet. 6. § (1) A pályázatot a pályázati kiírásban megjelölt címre és formában kell benyújtani. (2) Érvénytelen a pályázat, ha a) azt a pályázati kiírás alapján pályázni nem jogosult pályázó nyújtotta be, b) a pályázat határidőn túl érkezett, vagy c) a pályázati kiírás nem biztosít lehetőséget hiánypótlásra és a pályázat hiányosan került benyújtásra. (3) Ha a pályázat érvénytelen, erről az érvénytelenség okának megjelölésével a pályázat, a hiánypótlás beérkezésétől számított nyolc napon belül a pályázót értesíteni kell. (4) A pályázat értékelésének és elbírálásának szempontjait a pályázati kiírás tartalmazza. 7. § A támogatási szerződéseket a támogatási döntésről szóló értesítés kézhezvételét követő hatvan napon belül kell megkötni. 4. Az egyedi döntéssel nyújtott költségvetési támogatások eljárási rendje 8. § (1) A nem pályázati úton biztosított költségvetési támogatás iránt támogatási kérelmet lehet írásban benyújtani a miniszternek. (2) A támogatási kérelem tartalmazza a költségvetési támogatásból megvalósítani tervezett tevékenységek, feladatok, beszerzések részletes ismertetését, azok tervezett szakmai hatásait, összefüggéseit. (3) Ha a támogatási kérelem nem tartalmazza a (2) bekezdésben foglaltakat, a miniszter a támogatási kérelem kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a költségvetési támogatás igénylőjét legfeljebb tizenöt napos határidő kitűzésével írásban hiánypótlásra hívja fel. Ha a költségvetési támogatás igénylője a hiánypótlási felhívásnak határidőben nem vagy nem megfelelően tesz eleget, a miniszter a támogatási kérelmet elutasítja, és erről a költségvetési támogatás igénylőjét – az elutasítás indokának megjelölésével – írásban értesíti. 9. § (1) Ha a költségvetési támogatás igénylője a támogatási kérelemben kifejezetten ellenkezően nem nyilatkozik, az Ávr. 72. § (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozatot a támogatási kérelem benyújtásával a költségvetési támogatás igénylője által megtettnek, a miniszter részéről pedig elfogadottnak kell tekinteni. (2) A költségvetési támogatás igénylője a (2) bekezdés szerint megtett nyilatkozatát – az Ávr. 76. § (1) bekezdés f) pontja, 78. § (10) bekezdése és 82. § c) pontja szerinti következmények érvényesítése mellett – írásban visszavonhatja. 10. § (1) A miniszter a támogatási kérelemről annak kézhezvételétől számított negyvenöt napon belül dönt. Az elbírálás határidejét – annak lejárta előtt – a miniszter indokolt esetben legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja, és erről a költségvetési támogatás igénylőjét írásban értesíti. (2) A támogatási döntés meghozatalában a miniszternek mérlegelési joga van, amely során vizsgálja a költségvetési támogatás forrásául szolgáló előirányzat által finanszírozott közfeladat – a költségvetési támogatás igénylője által történő – ellátásának szervezeti célszerűségét, valamint a kérelemnek a közfeladat ellátását szolgáló megfelelését. (3) Költségvetési támogatás a támogatási kérelemben megjelöltnél kisebb összegben is megállapítható azzal, hogy ez esetben a kedvezményezettnek a tényleges támogatási összegnek megfelelő költségvetési tervet kell benyújtania. 5. A támogatási szerződés előkészítése, megkötése és módosítása 11. § (1) A kedvezményezett a támogató részére a támogatási szerződés előkészítése érdekében a következő adatokat, valamint dokumentumokat nyújtja be: a) gazdasági társaság esetén teljes – cégnyilvántartás szerinti – cégnevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, képviselője nevét, adószámát, bankszámlaszámát, harminc napnál nem régebbi cégkivonatát, hiteles cégaláírási nyilatkozatát, b) gazdasági társaságnak nem minősülő gazdálkodó szervezet esetén hatályos létesítő okiratának egyszerű másolatát; képviselőjének banki aláírási címpéldány-másolatát vagy – cég esetén – ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintáját, helyi önkormányzatok társulása esetén a társulási megállapodás másolatát, c) egyéni vállalkozó esetén nevét, székhelyét, nyilvántartási számát vagy vállalkozói igazolvány számát, adószámát, bankszámlaszámát, az egyéni vállalkozó hatályos adatait tartalmazó hatósági igazolás másolatát vagy az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő hatályos adatait igazoló, harminc napnál nem régebbi hatósági bizonyítványt, d) az a)–c) pontban meghatározottaktól eltérő egyéb jogi személy esetén harminc napnál nem régebbi igazolást az egyéb jogi személyt nyilvántartó szervezettől az egyéb jogi személy nyilvántartásban szereplő adatairól, képviselőjének banki aláírási címpéldány-másolatát, adószámát, bankszámlaszámát, e) az a)–d) pont szerinti szervezet működési engedélyét, ha a szervezet tevékenysége működési engedély-köteles, f) természetes személy esetén nevét, anyja nevét, lakcímét, adóazonosító jelét, adószámát, bankszámlaszámát, g) a 60. § alapján nyújtott működési célú költségvetési támogatás esetén a kedvezményezett költségvetését, h) a 60. § alapján nyújtott működési célú költségvetési támogatás kivételével a tervezett program szakmai és költségtervét, a felhasználás részletes leírását, i) a támogatott tevékenységhez szükséges jogerős hatósági engedélyeket, j) felhalmozási célú költségvetési támogatás esetén elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolatot, építési engedély-köteles beruházás támogatására benyújtott pályázat, kérelem esetén a jogerős elvi építési engedélyt az ingatlan tulajdoni lapon bejegyzett tulajdonosától származó hozzájáruló nyilatkozattal vagy a jogerős építési engedélyt, k) beruházási célú költségvetési támogatás esetén – a támogatási szerződésben foglaltaknak megfelelően – a kedvezményezett nyilatkozatát arról, hogy tizenöt évig biztosítja a létesítmény támogatási szerződésben foglalt célú fenntartását, üzemeltetését, l) a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendelet alapján a doppingellenes tevékenységet végző kedvezményezett nyilatkozatát, igazolását arról, hogy doppingellenes feladatainak eleget tesz, m) a kedvezményezett sportszövetség nyilatkozatát, igazolását arról, hogy a sportágában a kötelező képesítési követelmények előírására vonatkozó szabályzatalkotási kötelezettségének eleget tett, n) a kedvezményezett nyilatkozatát arról, hogy a nemzeti sportinformációs rendszer részére történő adatszolgáltatási kötelezettségének a jogszabályban foglaltaknak megfelelően eleget tesz. (2) Az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott személyes adatok kedvezményezett részéről történő szolgáltatása önkéntes, de azok támogató részére való rendelkezésre bocsátása és a kezelésükhöz való hozzájárulás a költségvetési támogatás feltételét képezi. (3) A támogató a kedvezményezettet hiánypótlásra szólítja fel, ha a kedvezményezett nem nyújtja be a támogatási szerződés megkötéséhez szükséges dokumentumokat. Hiánypótlásra csak egy alkalommal, a felszólítás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül van lehetőség, ennek elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A hiánypótlás ideje a támogatási szerződés megkötésére meghatározott határidőbe nem számít bele. (4) A 25. § (2) bekezdése szerinti esetben a kezesi felelősséggel helytálló sportszövetségnek az (1) bekezdés b) pontja szerinti dokumentumot, valamint a tartozás visszafizetése esetére az azonnali beszedési megbízás alkalmazására vonatkozó meghatalmazást kell csatolnia. (5) A támogatási szerződés megkötésének feltétele, hogy a kedvezményezettnek esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozása nem áll fenn, és erről a kedvezményezett nyilatkozatot vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiállított, harminc napnál nem régebbi igazolást nyújt be a támogató részére, továbbá hozzájárul ahhoz, hogy a támogató a nyilatkozat valóságtartalmának igazolását kérje. 12. § (1) A 11. § (1) bekezdés a), b), d) és e) pontjában meghatározott dokumentumokat nem kell benyújtani, ha a kedvezményezett a) a miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv, b) az államháztartás központi alrendszerébe sorolt és nem a miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv, c) olyan gazdasági társaság, amelynek vonatkozásában a miniszter a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel kötött szerződés alapján tulajdonosi jogokat gyakorol és a miniszter a támogató, d) olyan közalapítvány, alapítvány, amely tekintetében a miniszter alapítói jogokat gyakorol és a miniszter a támogató, e) helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, jogi személyiségű társulás, térségi fejlesztési tanács. (2) Ha az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó kedvezményezettről a kincstár törvényben meghatározott közhiteles és nyilvános nyilvántartást vezet, a kedvezményezettnek a 11. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott dokumentumot nem kell benyújtania. Ez esetben a kedvezményezett létezését a támogató ellenőrzi a nyilvántartásban. (3) Ha a kedvezményezett a köznevelés információs rendszerébe bejelentkezett, OM azonosítóval nyilvántartott intézmény vagy a felsőoktatás információs rendszerének intézménytörzsében nyilvántartott szervezet, a 11. § (1) bekezdés a), b), d) és e) pontjában meghatározott dokumentumokat nem kell benyújtania. A kedvezményezett létezését és egyéb nyilvántartott adatait a támogató ellenőrzi a nyilvántartásokban. (4) Ha a kedvezményezett az Stv.-ben meghatározott olyan köztestület, amelynek létezését a sportigazgatási szerv tartja nyilván, a 11. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott dokumentumokat nem kell benyújtania. (5) Ha a kedvezményezett a miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv, az Ávr. 72. § (2) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozatot nem kell benyújtania. (6) Ha a támogató részére a támogatási szerződés előkészítése érdekében a) a civil szervezet, közhasznú szervezet nem csatolta adatairól a nyilvántartást vezető bíróság által kiállított, harminc napnál nem régebbi kivonatot, a miniszter a civil szervezet, közhasznú szervezet bírósági nyilvántartásba vett adatait a bíróság nyilvántartásából szerzi be, illetve ellenőrzi; b) az egyéni vállalkozó nem csatolta az egyéni vállalkozó hatályos adatait tartalmazó hatósági igazolás másolatát vagy az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő hatályos adatait igazoló, harminc napnál nem régebbi hatósági bizonyítványt, a miniszter az adatokat az egyéni vállalkozók nyilvántartásából szerzi be, illetve ellenőrzi; c) a gazdasági társaság nem csatolta harminc napnál nem régebbi cégkivonatát, a miniszter az adatokat a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi be. (7) A Kormány hatáskörében végrehajtott, nem a központi költségvetés fejezetei közötti megállapodás alapján lebonyolított tárgyévi, a sport célú előirányzatok javára történt előirányzat-átcsoportosítás, valamint az Ávr. 153. § (1) bekezdése alapján meghiúsult, illetve kötelezettségvállalással nem terhelt maradványok Kormány döntése alapján, az eredetitől eltérő célra visszahagyott forrásai esetében az ezek terhére történő támogatásnyújtáskor a miniszter a támogatási szerződést a 11. § (1) bekezdés k)–n) pontja szerinti dokumentumok hiányában is megkötheti. A támogatás folyósításának – a 15. §-ban meghatározottak mellett – feltétele, hogy a kedvezményezett a 11. § (1) bekezdés k)–n) pontja szerinti dokumentumokat a szerződéskötést követő tizenöt napon belül benyújtsa. Ennek hiányában a támogatás folyósítására nem kerül sor. 13. § Az Ávr. 77. § (1) és (5) bekezdésének figyelembevételével a kedvezményezett az Ávr. 77. § (2) bekezdésében meghatározott biztosítékként köteles benyújtani a támogatóhoz valamennyi, jogszabály alapján beszedési megbízással megterhelhető fizetési számlájára vonatkozóan, a támogató javára szóló, csak a támogató írásbeli hozzájárulásával visszavonható beszedési megbízásra felhatalmazó nyilatkozatát pénzügyi fedezethiány miatt nem teljesíthető fizetési megbízás esetére a követelés legfeljebb harmincöt napra való sorba állítására vonatkozó rendelkezéssel együtt. Több bankszámla esetén a kedvezményezettnek meg kell adnia a felhatalmazó nyilatkozatok érvényesítésének sorrendjét is. A kedvezményezett biztosítékként egyéb olyan eszközt is felajánlhat a támogatónak, amely lehetővé teszi, hogy a támogató a költségvetési támogatás visszafizetésére vonatkozó igényét maradéktalanul, a lehető legrövidebb időn belül eredményesen érvényesítse. A biztosítékadási kötelezettség elmulasztása esetén a költségvetési támogatás folyósítását annak pótlásáig fel kell függeszteni. 14. § (1) A támogatási szerződés módosítását bármelyik fél – a költségvetési támogatás célja, összege, az azt alátámasztó költségterv, továbbá a költségvetési támogatás felhasználásának kezdő időpontja és véghatárideje tekintetében – a költségvetési támogatás felhasználására az eredeti vagy a korábban módosított támogatási szerződésben meghatározott véghatáridő leteltéig írásban kezdeményezheti. A költségvetési támogatás összegének módosítása többlet költségvetési támogatás biztosítására is kiterjedhet. A költségvetési támogatás felhasználásáról történő beszámolás határidejének módosítása írásban kezdeményezhető az eredeti vagy a korábban módosított támogatási szerződésben meghatározott beszámolási határidő leteltéig. A támogatási szerződés módosítására irányuló kezdeményezésnek tartalmaznia kell a módosítás indokát is. (2) Ha a támogatási szerződés megkötését követően eltérő finanszírozást megalapozó indok merül fel, a támogatási szerződést módosítani kell. (3) A támogatási szerződésben meghatározott módon – a kedvezményezett írásbeli indokolási kötelezettsége mellett – a költségtervben rögzített összegek – a bérköltség és egyéb személyi jellegű kifizetések, a munkaadókat terhelő járulékok, a dologi kiadások, a beruházás és a felújítás rovatok (a továbbiakban együtt: a költségterv rovatai) szintjén – a költségvetési támogatás és – ha az előírásra került – a saját forrás főösszegén belül eltérhetnek. (4) A költségvetési támogatás terhére történő felhasználás esetében a (3) bekezdés szerinti, a támogatási szerződésben meghatározott mértéket, de a költségterv rovatai szintjén pozitív irányban külön-külön legalább tíz százalékot meghaladó eltérés elfogadására csak a támogatási szerződés módosítása keretében kerülhet sor az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével. 15. § (1) A költségvetési támogatás folyósítására a támogató részéről akkor kerülhet sor, ha a) a kedvezményezettnek a támogató által azonos fejezeti kezelésű előirányzatból biztosított költségvetési támogatás felhasználásával kapcsolatos – jogszabályban vagy a támogatói okiratban, támogatási szerződésben foglalt – lejárt esedékességű kötelezettségeinek teljesítéséről vagy részbeni teljesítéséről szóló elszámolását a támogató elfogadta; b) a kedvezményezettnek az olimpiai központok működtetését és fejlesztését végző szervezettel, vagy a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt.-vel szemben kilencven napnál régebbi, esedékessé vált és meg nem fizetett tartozása nem áll fenn; és c) a kedvezményezett a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény alapján igénybe vehető látvány-csapatsport támogatásból nincs kizárva. (2) A költségvetési támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében abban az esetben történhet egy összegben, ha a) a támogatott tevékenység időtartama nem éri el a hatvan napot; b) a támogatott tevékenység jellege vagy megvalósításának sürgőssége ezt kifejezetten szükségessé teszi és a költségvetési támogatás mértéke nem haladja meg a hárommillió forintot; vagy c) a pályázati terv, ennek hiányában a miniszter egyedi engedélye azt kifejezetten lehetővé teszi és a költségvetési támogatás mértéke nem haladja meg a hárommillió forintot. (3) Ha a költségvetési támogatás nem folyósítható a (2) bekezdésben foglaltak szerint egy összegben, a költségvetési támogatás ütemezetten, a kiadásoknak a költségterv alapján megállapítható felmerülésével arányosan, valamint az Ávr. 78. § (1) bekezdésében meghatározott szempontok mérlegelése alapján időarányosan, vagy utófinanszírozás keretében egy összegben folyósítható. 6. A költségvetési támogatás felhasználása, elszámolása és a felhasználás ellenőrzése 16. § (1) A költségvetési támogatás – a támogató és a kedvezményezett közötti támogatási szerződésben foglalt célra és feltételekkel – e rendelet és a támogatási szerződés előírásainak megfelelő harmadik személy által is felhasználható. (2) A költségvetési támogatás felhasználásáról történő elszámolást számviteli bizonylattal – ideértve a kifizetést igazoló bizonylatot, szerződést is – alátámasztott módon az 1. melléklet szerinti nyomtatványon (a továbbiakban: összesített elszámolási táblázat) kell benyújtani. A költségvetési támogatás felhasználását igazoló beszámolóhoz az összesített elszámolási táblázatot is mellékelni kell. 17. § (1) Ha a költségvetési támogatás végső felhasználója nem a kedvezményezett, a kedvezményezett köteles a költségvetési támogatásról a költségvetési támogatás végső felhasználóját az összesített elszámolási táblázat szerint elszámoltatni, és az összesített elszámolási táblázat kedvezményezett által hitelesített másolatát a támogatónak átadni a 2. melléklet szerinti elszámolással egyidejűleg. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az elszámoltatás költségei a kedvezményezettet terhelik. 18. § (1) A támogatott tevékenység három hónapon belüli megvalósítása, valamint az egymillió forintot meg nem haladó összegű költségvetési támogatás esetén a beszámoló benyújtására előírt határidőt a költségvetési támogatás felhasználásának véghatáridejét követő harminc, más esetben hatvan napon belüli időpontra kell a támogatási szerződésben meghatározni. (2) A pénzügyi elszámolást a támogatási szerződés mellékletét képező költségtervvel összehasonlítható módon kell elkészíteni. A pénzügyi elszámolás számlaösszesítőből és a költségvetési támogatás, valamint – ha előírásra került – a saját forrás felhasználását igazoló számviteli bizonylatoknak, kifizetést igazoló bizonylatoknak, a költségvetési támogatás jogszerű és a céljának megfelelő felhasználását igazoló egyéb dokumentumoknak a kedvezményezett képviselője által hitelesített másolatából áll. A költségek felmerülését igazoló, eredeti számviteli bizonylatokat a kedvezményezett záradékkal látja el, amelyben jelzi, hogy a számviteli bizonylaton szereplő összegből mennyit számolt el a szerződésszámmal hivatkozott támogatási szerződés terhére. (3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a százmillió forintot meghaladó összegű költségvetési támogatásban részesülő kedvezményezett esetében a támogató a támogatási szerződésben meghatározott módon eltekinthet a százezer forint értékhatárt meg nem haladó számviteli bizonylatok, kifizetést igazoló bizonylatok és dokumentumok benyújtásától, ha a számlaösszesítőn feltüntetett adatok valódiságát, az eredeti bizonylatokkal való egyezőségét és az eredeti bizonylatok (2) bekezdés szerinti záradékolásának megtörténtét könyvvizsgáló igazolja. (4) A beszámolót a támogató az annak kézhezvételétől számított hatvan napon belül megvizsgálja, és dönt annak elfogadásáról vagy elutasításáról. A támogató döntéséről, továbbá az esetleges visszafizetési kötelezettségről a döntést követő öt napon belül írásban értesíti a kedvezményezettet. A támogató a beszámoló elbírálására vonatkozó határidőt annak lejárta előtt, indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb húsz nappal meghosszabbíthatja kiegészítés kérés esetén. (5) Ha a kedvezményezett a hiánypótlási határidőt elmulasztja, vagy a hiánypótlást második alkalommal is hibásan vagy hiányosan teljesíti, a beszámoló vagy annak érintett része nem fogadható el. A hiánypótlás eredménytelenségét követően a támogató érvényesítheti a beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazást. 19. § (1) Ha a MOB-nak nyújtott költségvetési támogatás végső felhasználója nem a MOB, a MOB elnöke a költségvetési támogatás végső felhasználójának a költségvetési támogatás felhasználását igazoló beszámolóját annak kézhezvételétől számított hatvan napon belül megvizsgálja és tájékoztatja a költségvetési támogatás végső felhasználóját a beszámoló elfogadásáról vagy annak hiányosságáról. Hiánypótlásra két alkalommal, megfelelő, de alkalmanként legfeljebb tizenöt napos határidő tűzésével kerülhet sor, és a felhívásban meg kell jelölni a beszámoló hiányosságát. (2) Ha a költségvetési támogatás végső felhasználója az (1) bekezdés szerinti hiánypótlási határidőt elmulasztja, vagy a hiánypótlást második alkalommal is hibásan vagy hiányosan teljesíti, a beszámoló vagy annak érintett része nem fogadható el. A hiánypótlás eredménytelenségét követően a MOB elnöke érvényesítheti a beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazást. 20. § (1) A költségvetési támogatás felhasználását és elszámolását a minisztérium, valamint a jogszabályban, a pályázati felhívásban és a támogatási szerződésben meghatározott szervek ellenőrizhetik. (2) A költségvetési támogatások összegének legalább három százalékát érintően, de minden százmillió forint feletti kötelezettségvállalás esetében a támogató – a felhasználási időszakban vagy a beszámoló benyújtását követően, de legkésőbb a beszámoló elfogadását követő hat hónapon belül – a felhasználás helyszínén ellenőrzi a költségvetési támogatás felhasználását. (3) A támogató a beszámoltatás során ellenőrzi, hogy a költségvetési támogatás felhasználása során a kedvezményezett a közbeszerzésekről szóló törvény előírásait betartotta-e. Az ennek megállapításához szükséges dokumentumokat a kedvezményezett a közbeszerzési eljárás befejezését követően nyújtja be a támogató részére. A kedvezményezett e kötelezettségéhez kapcsolódóan benyújtandó dokumentumok körét és a benyújtás határidejét a támogatási szerződésben kell meghatározni. 7. A költségvetési támogatás felfüggesztése, visszavonása 21. § (1) A támogató a) felfüggeszti vagy visszavonja annak a versenyzőnek és sportszakembernek a Gerevich Aladár-sportösztöndíját, akivel szemben a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendelet alapján doppingeljárás megindítására kerül sor vagy a lefolytatott doppingeljárás eredményeként jogerős eltiltás büntetés kerül kiszabásra, b) felfüggeszti vagy – a meghatározott időszakra vonatkozó költségvetési támogatás esetén – visszavonja annak a sportszervezetnek vagy sportegyesület jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységének a költségvetési támogatását, ba) amellyel az a) pontban meghatározott versenyző vagy sportszakember tagsági, illetve szerződéses jogviszonyban áll, és bb) amellyel szemben az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség vagy a fogyatékosok országos sportszövetsége (a továbbiakban együtt: sportszövetség) a doppingszabályzatának az a) pontban meghatározott versenyző vagy sportszakember általi megsértésével összefüggésben jogerős sportfegyelmi büntetést szab ki, c) felfüggeszti vagy – a meghatározott időszakra vonatkozó költségvetési támogatás esetén – visszavonja annak a sportszövetségnek a költségvetési támogatását, ca) amelynek a b) pontban meghatározott sportszervezet a tagja, illetve amelynek versenyrendszerében részt vesz, és cb) amely sportszövetség – a nemzeti doppingellenes szervezet vezetőjének tájékoztatása szerint – nem tesz eleget a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott feladatainak. (2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott, a kedvezményezettre vonatkozó jogerős büntetést kiszabó határozat egy példányát az eljáró doppingbizottság a határozat jogerőre emelkedésétől számított öt napon belül továbbítja a támogatónak. (3) A nemzeti doppingellenes szervezet vezetője az (1) bekezdés c) pont cb) alpontjában foglaltakról szóló tájékoztatását a tudomásszerzéstől számított öt napon belül továbbítja a támogatónak. (4) A költségvetési támogatás teljes összegének – (1) bekezdés szerinti – felfüggesztésére vagy visszavonására akkor van lehetőség, ha: a) a doppingszabályzat megsértése, a doppingellenes feladatok teljesítésének elmulasztása kiemelt nemzetközi sporteseményen történik, b) a doppingvétséget a sportág utánpótláskorú versenyzőjének sérelmére követik el, vagy c) a doppingvétséget a sportbeli dopping elleni nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló kormányrendeletben foglalt, tiltott szereket és módszereket meghatározó jegyzékben szereplő anabolikus szerekkel, peptid hormonokkal (ennek mimentikumaival és analógjaival) vagy antiösztrogén szerekkel összefüggésben követik el. 22. § (1) A költségvetési támogatás visszavonásáról vagy felfüggesztésének időtartamáról, a visszafizetendő költségvetési támogatás összegéről a támogató a 21. § (1) bekezdésében meghatározott magatartások, a 21. § (4) bekezdése, valamint a (2) és a (3) bekezdés figyelembevételével, a határozat vagy a tájékoztatás kézhezvételétől számított nyolc napon belül dönt. (2) A költségvetési támogatás felfüggesztésének kezdő időpontja a Gerevich Aladár-sportösztöndíj esetében a felfüggesztésről szóló döntést követő hónap első napja, egyébként a költségvetési támogatás felfüggesztéséről szóló döntés meghozatalának napja. (3) A költségvetési támogatás felfüggesztésének időtartama a) a 21. § (1) bekezdés a) pontja esetén nem lehet hosszabb, mint a versenyzővel vagy sportszakemberrel szemben kiszabott jogerős döntésben meghatározott eltiltás büntetés időtartama, más büntetés alkalmazása esetén legfeljebb egy év, b) a 21. § (1) bekezdés b) és c) pontja esetén legfeljebb egy év. (4) A költségvetési támogatás felfüggesztésének időtartama alatt állami sport célú támogatás a sportág szakmai feladatainak ellátásával összefüggésben – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – nem nyújtható. (5) A költségvetési támogatás visszavonásáról, illetve felfüggesztéséről való döntés nem veszélyeztetheti a sportszervezet vagy a sportszövetség utánpótlás-nevelési feladatainak ellátását. (6) A visszavont költségvetési támogatást a (7) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel a kedvezményezett – a visszavonásról szóló értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül – visszafizeti a minisztérium 10032000-01220328-50000005 számú fejezeti kezelésű előirányzat felhasználási keretszámlára az átutalási megbízás közlemény rovatában az Áht. azonosító és a szerződésszám megjelölésével. (7) Ha a MOB-nak nyújtott költségvetési támogatás végső felhasználója nem a MOB, a visszavont költségvetési támogatást a költségvetési támogatás végső felhasználója – a visszavonásról szóló értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül – a MOB részére fizeti vissza. A MOB a visszafizetett költségvetési támogatást az előirányzat felhasználásával azonos célra 2014. június 30-ig felhasználhatja. A fel nem használt támogatást a MOB a minisztérium számára visszafizeti. (8) A támogató a költségvetési támogatás visszavonásáról vagy felfüggesztéséről a döntés meghozatalát követő öt napon belül értesíti a nemzeti doppingellenes szervezet vezetőjét. 23. § (1) Ha a kedvezményezett neki fel nem róható okból nem teljesíti a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeit vagy a támogatási szerződés meghiúsul, köteles azt az okról való tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül írásban bejelenteni a támogatónak, és a fel nem használt költségvetési támogatásról írásban lemondani, azt visszafizetni, valamint a költségvetési támogatás felhasznált részéről elszámolni. (2) A vissza nem térítendő céllal nyújtott költségvetési támogatás esetén bármely okból visszafizetésre kötelezett kedvezményezettnek a visszafizetési határidő lejárta előtt írásban benyújtott, részletes indokolást tartalmazó kérelmére biztosított részletekben történő teljesítés a hárommillió forintot el nem érő költségvetési támogatások esetén a hat hónapot, a hárommillió forint összegű és az azt meghaladó költségvetési támogatások esetén a tizenkét hónapot nem haladhatja meg. A részletfizetési kedvezmény biztosítására a támogató és a kedvezményezett külön megállapodást kötnek. II. FEJEZET SPORTTEVÉKENYSÉG TÁMOGATÁSA 8. Versenysport támogatása 24. § (1) A miniszter a „Versenysport támogatása” előirányzat terhére támogatja a) a kiemelt hazai rendezésű sportesemények rendezését, b) a versenysport fejlesztésének feladatait, különösen a sportági stratégiai fejlesztési koncepciók megvalósítását, valamint a korábban felmerült, ki nem egyenlített tartozásállomány kezelését, c) a sportszakemberek képzését, továbbképzését, valamint sporteseményeken, kongresszusokon, konferenciákon történő részvételt, ezek magyarországi megrendezését, a megrendezésre való pályázást, valamint sportdiplomáciai tevékenységgel összefüggő feladatok ellátását, d) a sportszakmai képesítések modul rendszerű szakmai és vizsgakövetelményein alapuló kerettantervei, oktatási segédletei, valamint a szakmai vizsga szóbeli és írásbeli tételeinek kidolgozását és kiadását, e) a sportinformációs rendszerek kialakításával, működtetésével, modulszerű továbbfejlesztésével kapcsolatos feladatokat, szakértői tevékenységet, f) a fogyatékkal élők speciális világjátékaira történő felkészülést és részvételt, valamint a fogyatékkal élők felnőtt világ- és Európa-bajnokságaira történő felkészülést és részvételt. (2) A „Versenysport támogatása” előirányzat terhére elő- és utófinanszírozással is nyújtható költségvetési támogatás, egyedi döntés alapján, a költségvetési támogatás részletekben vagy egy összegben történő kifizetésével, továbbá támogatási előleg biztosításával. 25. § (1) A miniszter a „Versenysport támogatása” előirányzat terhére költségvetési támogatást nyújthat a sportszövetség, annak jogi személyiséggel felruházott szervezeti egysége, a sportszövetséggel tagsági viszonyban álló sportszervezet, a MOB, az a)–d) pont szerinti esemény megvalósításában résztvevő gazdasági társaság, valamint a testkultúrával kapcsolatos felsőoktatási képzésben részt vevő felsőoktatási intézmények részére az a)–d) pont szerinti kiemelt hazai rendezésű, nemzetközi jelentőségű sport- és sportdiplomáciai események rendezésével összefüggő költségek legfeljebb ötven százalékának fedezetéhez: a) a felnőtt és az az alatti első utánpótlás korosztály világbajnoksága, b) a felnőtt és az az alatti első utánpótlás korosztály Európa-bajnoksága, c) a felnőtt Világkupa (az adott sportág nemzetközi szövetsége által az éves versenynaptárban Világkupaként meghatározott verseny), d) világ- és európai sportági szövetség által rendezett kongresszus, konferencia, ilyen szövetség irányító és szakmai szerveinek ülése. (2) Ha a sportszövetség előzetes jóváhagyását követően a sportszövetség jogi személyiséggel felruházott szervezeti egysége vagy a sportszövetséggel tagsági viszonyban álló sportszervezet nyeri el az (1) bekezdés szerinti sportesemény rendezési jogát, a regisztrációs kérelem és a támogatási kérelem benyújtására, valamint sikeres pályázat esetén a sportesemény költségvetési támogatására a sportszövetség bevonásával kerülhet sor a sportszövetség kezesi felelőssége mellett. (3) Az Európa- és világbajnoki versenysorozaton belül megrendezett mérkőzés, verseny, futam nem minősül az (1) bekezdés szerinti sporteseménynek. 26. § (1) A sportrendezvény rendezési jogára vonatkozó pályázat benyújtását legalább negyvenöt nappal – ha a pályázat benyújtásához a Kormánynak a 25. § (1) bekezdése szerinti sportesemény rendezésére, létesítményfejlesztésre, beruházásra vonatkozó garanciavállalása, a költségvetési támogatásról szóló, vagy ötvenmillió forintot meghaladó támogatási kérelemre vonatkozó szándéknyilatkozata szükséges, legalább kilencven nappal – megelőzően a 25. § (1) bekezdésében meghatározott szervezet a sportesemény megrendezésének szándékát és az előirányzatból való költségvetési támogatás iránti kérelmét tartalmazó regisztrációs kérelmet nyújt be a miniszter részére, kivéve a 27. § (2) bekezdésében meghatározott esetet. A regisztrációs kérelmet a 3. melléklet szerinti – a minisztérium honlapján is közzétett – nyomtatványon kell postai és elektronikus úton megküldeni. (2) A miniszter a regisztrációs kérelmet annak kézhezvételétől számított harminc napon belül elbírálja, dönt annak nyilvántartásba vételéről vagy elutasításáról, amelyről a 25. § (1) bekezdésében meghatározott szervezetet értesíti. Ha a regisztrációs kérelem kiegészítésre vagy kijavításra szorul, azt a miniszter hiánypótlás végett a kérelmező sportszövetségnek legfeljebb tizenöt napos határidő kitűzésével visszaküldi. (3) A miniszter a regisztrációs kérelem nyilvántartásba vételét elutasítja, ha a) nem a 25. § (1) bekezdésében meghatározott szervezet nyújtotta be, b) nem a 25. § (1) bekezdése szerinti sportesemény megrendezésének szándékát tartalmazza, vagy c) a regisztrációs kérelem a 25. § (1) bekezdésében meghatározott szervezet hibájából hiányosan került benyújtásra, és a hiánypótlás nem vezetett eredményre. (4) Ha a sportesemény rendezési jogára vonatkozó pályázathoz a Kormány döntését igénylő létesítményfejlesztés, beruházás szükséges, a regisztrációs kérelemhez – a sportesemény megrendezésének támogatási kérelme mellett – a sportesemény tervezett helyszínéül szolgáló létesítmény vezetőjének a sportesemény megrendezéséhez szükséges előzetes és részletes beruházási és fejlesztési költségtervét tartalmazó írásbeli nyilatkozatát is csatolni kell. (5) A regisztrációs kérelem nyilvántartásba vétele a miniszter részére fizetési kötelezettségvállalást nem jelent. 27. § (1) A sportesemény rendezési jogának elnyerése esetén a 25. § (1) bekezdésében meghatározott szervezet támogatási kérelmet nyújthat be – legkésőbb a sportesemény időpontját megelőző év április 30-ig – a miniszter részére. A támogatási kérelmet a 4. melléklet szerinti – a minisztérium honlapján is közzétett – nyomtatványon kell postai és elektronikus úton megküldeni. (2) A miniszter – egyedi kérelemre – a 25. § (1) bekezdése szerinti sportesemény esetén eltekinthet a regisztrációs kérelem benyújtásától, és a támogatási kérelem az (1) bekezdés szerinti határidőt követően is benyújtható, ha: a) a sportesemény rendezési jogára vonatkozó pályázat az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát követően kerül kiírásra; b) az adott nemzetközi szövetség előzetes írásbeli egyeztetést követően a sportesemény megrendezésére kéri fel a 25. § (1) bekezdésében meghatározott szervezetet; vagy c) a sportesemény kiemelkedő sportszakmai jelentőségű. (3) Ha az évenként megrendezendő Világkupa rendezési jogára vonatkozóan pályázat nem kerül kiírásra, a sportszövetségnek kizárólag a 4. melléklet szerinti támogatási kérelmet kell postai és elektronikus úton megküldenie a minisztérium részére a sportrendezvény időpontját megelőző év április 30-ig. 28. § (1) A miniszter a beérkezett támogatási kérelmek alapján dönt a költségvetési támogatásban részesíthető, a 25. § (1) bekezdésében meghatározott szervezetekről. (2) A tárgyévre vonatkozó költségvetési támogatásról való döntés során a következő szempontokra kell figyelemmel lenni: a) a sportesemény hazai megrendezésének eredményességi, kvalifikációs, sportdiplomáciai szerepe, b) a sporteseményen részt vevő országok, sportolók, nézők várható száma, c) a sportesemény közvetítésének Magyarország kedvező nemzetközi megítélésére gyakorolt hatása, d) a sporteseménnyel összefüggő sportinfrastruktúra-fejlesztés, akadálymentesítés, a beruházás sportágfejlesztési és sportpolitikai, valamint gazdaságösztönző hatása, e) a sportesemény, valamint az azzal összefüggő sportinfrastruktúra-fejlesztés, beruházás hosszú távú – költségvetési éven áthúzódó – hatása, f) a sporteseménnyel összefüggő sportinfrastruktúra-fejlesztéshez kapcsolódó egyéb állami sport célú támogatási kérelem, g) a sporteseménnyel összefüggő sportinfrastruktúra-fejlesztés a nyári olimpiai és paralimpiai játékok, valamint a Nemzetközi Világjátékok Szövetsége (Sportaccord) IWGA Világjátékok Magyarországon történő megrendezésével is összefüggő összetettsége, jelentősége, h) a sporteseménynek a sportág további fejlődésére gyakorolt, várható hatása, i) a fogyatékos személyek társadalmi integrációjára gyakorolt hatása. 29. § A 25. § szerinti költségvetési támogatás esetén – a 11. §-ban meghatározottak mellett – a támogatási szerződés megkötésének feltételei a következők: a) a 25. § (1) bekezdésében meghatározott szervezet lehetővé teszi, hogy a támogatási szerződés megkötésétől a költségvetési támogatás felhasználásával történő elszámolásig a miniszter képviselője tanácskozási joggal részt vehessen a szervezőbizottság munkájában, b) a 25. § (1) bekezdésében meghatározott szervezet költségvetést készít és nyújt be a miniszter részére, amely alapján meghatározásra kerül, hogy a miniszter által nyújtott költségvetési támogatás milyen rendezési költségekhez használható fel. 30. § (1) A 25. § (1) bekezdésében meghatározott szervezet a támogatási szerződésben megállapított elszámolási határidőig a miniszter részére megküldi a sportesemény szakmai értékelését is. (2) Az elszámolás (1) bekezdés szerinti határideje legkésőbb 2014. november 30-a lehet. 31. § A 24. § (1) bekezdés b) és d) pontja esetében kedvezményezett lehet az országos sportági szakszövetség, az országos sportági szövetség, sportköztestület, a fogyatékosok országos szövetségei, sportszervezetek, a testkultúrával kapcsolatos felsőoktatási képzésben részt vevő felsőoktatási intézmény, központi költségvetési szerv és a Magyar Turizmus Zrt. 32. § A 25. § (1) bekezdése szerinti sportesemények körébe nem tartozó, azonban sportszakmai szempontból kiemelkedő jelentőségű hazai rendezésű, nemzetközi sportesemények rendezésével összefüggő költségek legfeljebb harminc százalékának fedezetéhez a miniszter a „Versenysport támogatása” előirányzat terhére költségvetési támogatást nyújthat sportszövetség, sportszövetség jogi személyiséggel felruházott szervezeti egysége, sportszervezet, sport köztestület, a sportesemény megvalósításában részt vevő gazdasági társaság, valamint a testkultúrával kapcsolatos felsőoktatási képzésben részt vevő felsőoktatási intézmények támogatási kérelme alapján. 33. § A miniszter a „Versenysport támogatása” előirányzat terhére költségvetési támogatást nyújthat sportszövetség, sportszervezet, sport köztestület, a sportesemény megvalósításában részt vevő gazdasági társaság, valamint költségvetési szerv részére a 25. § (1) bekezdése és a 32. § szerinti sportesemény rendezéséhez szükséges sporteszközök, berendezések, sportfelszerelések beszerzéséhez. 34. § (1) A 24. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt, a sportinformációs rendszer kialakításával, működtetésével, modulszerű továbbfejlesztésével kapcsolatos feladatok keretében kerül támogatásra a rendszer adattörzs bővítéséhez és frissítéséhez kapcsolódó feladatok folyamatos ellátása, különösen a) a funkcionalitás javítása és az esetleges redundanciák kiküszöbölését célzó informatikai-paraméterezési feladatok elvégzése, b) a rendszer használatába bevont szervezetek adminisztrátori struktúrájának kialakítása, valamint c) a rendszer széles körben történő megismeréséhez és használatához szükséges kommunikációs és disszeminációs, különösen médiakampányok lebonyolítása. (2) A 24. § (1) bekezdés e) pontja szerinti költségvetési támogatás kedvezményezettje a MOB és központi költségvetési szerv lehet. 9. Országos sportági szakszövetségek akadémiai rendszerének kialakításával, továbbá az MLSZ utánpótlás-neveléssel összefüggő feladatainak támogatása 35. § (1) A miniszter az „Országos sportági szakszövetségek akadémiai rendszerének kialakításával, továbbá az MLSZ utánpótlás-neveléssel összefüggő feladatainak támogatása” előirányzat terhére a sportolói életpálya bevezetése és fenntartása, a magyar sporttehetségek kiválasztásának és folyamatos nyomon követési rendszerének kiépítése érdekében – a MOB szakmai felügyelete mellett – támogatja a kiemelt utánpótlás-nevelési központok akadémiai rendszerű fejlesztését, ennek keretében biztosítja az emelt szintű szakmai képzést és a felkészüléshez szükséges sportegészségügyi, sporttudományi hátteret, továbbá intézményesített kapcsolatot, átjárhatóságot a köznevelés intézményrendszerével a fokozott sporttevékenységgel együtt járó terhelés, időbeosztás rugalmas kialakítása céljából (a továbbiakban: akadémiai program). (2) Az (1) bekezdés szerinti költségvetési támogatás kedvezményezettjei országos sportági szakszövetségek és sportszervezetek. (3) Az (1) bekezdés szerinti költségvetési támogatás a 45. § (1) bekezdésében meghatározott feladatok mellett a) tárgyi eszköz beruházásra, felújításra; b) a köznevelési intézményrendszerben megvalósuló köznevelési, képzési feladatokra; c) az akadémiai program megvalósítását segítő kollégiumi nevelésre és ellátásra, sportegészségügyi és sporttudományi feladatok elvégzésére; d) az akadémiai programban részt vevő igazolt sportolók havonta legfeljebb bruttó százezer forint összegű, az akadémiai programban való részvétel céljaival összhangban álló támogatására; e) versenyre, mérkőzésre, edzésre, edzőtáborba történő személyszállítás költségére; f) sportlétesítmény, sportpálya – igazolt használat alapján számított – bérleti díjára; g) felkészítéssel, edzőtáboroztatással és versenyeztetéssel közvetlenül összefüggő szállás és étkezés költségére használható fel. (4) A miniszter az „Országos sportági szakszövetségek akadémiai rendszerének kialakításával, továbbá az MLSZ utánpótlás-neveléssel összefüggő feladatainak támogatása” előirányzat terhére támogatja – a MOB szakmai felügyelete mellett – a Magyar Labdarúgó Szövetség (a továbbiakban: MLSZ) utánpótlás-nevelési programját és az abban részt vevő sportszervezeteket, ezek jogi személyiséggel rendelkező szakosztályait, szervezeti egységeit, köznevelési intézményeket, sportiskolákat és diáksport egyesületeket, valamint a sport fejlesztését szolgáló, utánpótlás-neveléssel foglalkozó közhasznú alapítványokat. A költségvetési támogatás a 45. § (1) bekezdésében foglalt feladatokra használható fel. (5) A „Országos sportági szakszövetségek akadémiai rendszerének kialakításával, továbbá az MLSZ utánpótlás-neveléssel összefüggő feladatainak támogatása” előirányzat terhére elő- és utófinanszírozással is nyújtható támogatás, egyedi döntés alapján, a költségvetési támogatás részletekben vagy egy összegben történő kifizetésével, továbbá támogatási előleg biztosításával. 10. Az olimpiai mozgalommal összefüggő, valamint egyéb, a sport stratégiai fejlesztését szolgáló feladatok támogatása 36. § (1) Az „olimpiai mozgalommal összefüggő, valamint egyéb, a sport stratégiai fejlesztését szolgáló feladatok támogatására” előirányzatból nyújtott költségvetési támogatás kedvezményezettje – a 44. § (2) bekezdésében meghatározott költségvetési támogatás kivételével – a MOB, központi költségvetési szerv, sportszövetségek. Az „olimpiai mozgalommal összefüggő, valamint egyéb, a sport stratégiai fejlesztését szolgáló feladatok támogatására” előirányzat terhére elő- és utófinanszírozással is nyújtható költségvetési támogatás, egyedi döntés alapján, a költségvetési támogatás részletekben vagy egy összegben történő kifizetésével, továbbá támogatási előleg biztosításával. (2) Az előirányzatból nyújtott költségvetési támogatás egyes jogcímei felhasználásának részletes szabályait a 37–49. § határozza meg. 37. § A miniszter a „Versenysport és olimpiai felkészülés szakmai támogatása” előirányzat terhére támogatja a versenysport és az olimpiai felkészülés következő szakmai feladatait: a) az olimpiai és paralimpiai felkészülést, az olimpiai és paralimpiai kvalifikációt eredményező versenyekre történő felkészülést és részvételt, az országos sportági szakszövetségek, az országos sportági szövetségek, a fogyatékosok országos sportszövetségei, a sérülés-specifikus sportszövetségek, valamint e sportszövetségek jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységei, továbbá – a sportágak olimpiai és paralimpiai eredményességét is figyelembe véve – tagszervezeteiként működő sportszervezetek (műhelyek) szakmai feladatainak ellátását; b) az országos sportági szakszövetségek és az országos sportági szövetségek szakmai programjai és feladatai megvalósításával összefüggő működési költségeit; c) a Nemzetközi Világjátékok Szövetségének (Sportaccord) IWGA Világjátékaira, valamint a Küzdősportok Világjátékaira való felkészülés szakmai feladatainak ellátását, valamint a részvétellel kapcsolatos költségeket; d) a versenysport fejlesztésének feladatait, különösen a sportági stratégiai fejlesztési koncepciók (ideértve az utánpótlás-fejlesztési koncepciókat is) megvalósítását, a korábban felmerült, ki nem egyenlített tartozásállomány kezelését; e) az olimpiai központok működtetését és fejlesztését végző szervezet útján a Magyar Paralimpiai Bizottságnak (a továbbiakban: MPB) és az országos sportági szakszövetségnek – az olimpiai központokról szóló jogszabályban meghatározott – olimpiai központban való edzőtáborozását és versenyrendezését; f) a Gerevich Aladár-sportösztöndíj folyósítását; g) a II. Nyári Ifjúsági Olimpiai Játékokra történő felkészülést és kvalifikációt; h) a téli és nyári Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválon (EYOF) való részvételt; i) az Ausztrál Ifjúsági Olimpiai Fesztiválon (AYOF) történő részvételt. 38. § (1) A 37. § a), c) és g) pontja szerinti költségvetési támogatás felhasználása során a következő tételek számolhatók el: a) a hazai és külföldi versenyeken, edzőtáborokban, más szakmai programokon való részvétel költségei, b) a versenyrendezés (beleértve a jogdíjakat is) és más szakmai programok rendezésének költségei, c) a sportdiplomáciai feladatokkal összefüggő költségek, d) a sportegészségügyi ellátással (különösen válogatott vagy olimpiai, paralimpiai kerettagok sporttevékenységével összefüggő sport- és egyéb egészségügyi szolgáltatások, táplálkozási tanácsadás, sportegészségügyi eszközök, műszerek, gyógyszerek, étrend-kiegészítők, vitaminok vásárlása) összefüggő költségek, e) a válogatott kerettag versenyzők doppingvizsgálatával, doppingellenes felvilágosításával összefüggő költségek, f) sportfelszerelés, sporteszközök, sportág-specifikus technikai eszközök, a sporttevékenységhez közvetlenül kapcsolódó sportruházat biztosításával, valamint a sporttevékenységbe bevont állatok vásárlásával és tartásával kapcsolatos költségek, g) a sportszövetség vagy sportszervezet tulajdonában, vagyonkezelésében lévő, vagy az általa bérelt, a felkészülésre vagy edzőtáborozásra szolgáló sportlétesítmény fenntartásával, működtetésével összefüggő költségek, h) a költségvetési támogatás legfeljebb harminc százalékáig a munkaviszonyban, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott, a sportolók felkészítésében közvetlenül közreműködő sportszakemberek juttatásai és a munkaadókat terhelő járulékok, i) sportszakmai kiadványok elkészítésének, megjelentetésének, beszerzésének költségei. (2) A 37. § b) pontja szerinti költségvetési támogatás felhasználása során – az (1) bekezdésben meghatározottak mellett – a következő tételek számolhatók el: a) a nemzeti és a nemzetközi szervezetek tagdíjai, a regisztrációs és licencdíjak, b) a sportszövetségi, sportszervezeti iroda működésével kapcsolatos költségek, c) a sporttevékenységgel közvetlenül összefüggő szakmai, kommunikációs és marketing kiadványok megjelentetésének, beszerzésének költségei, d) a költségvetési támogatás legfeljebb harminc százalékáig a munkaviszonyban, valamint a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott sportszakemberek juttatásai, a munkaadót terhelő járulékok, e) a pénzügyi tevékenységgel és könyveléssel kapcsolatos költségek, f) a költségvetési támogatás legfeljebb tíz százalékáig a sportszövetség, sportszervezet sporttevékenységével kapcsolatos belföldi utazási költségek. (3) A 37. § b) pontja szerinti költségvetési támogatásban részesülő országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség a költségvetési támogatást az Stv.-ben, valamint az alapszabályában meghatározott feladatokra köteles fordítani. A szövetségi költségvetési támogatások összegének meghatározásakor az országos sportági szakszövetségek, országos sportági szövetségek következő szövetségi adatait kell figyelembe venni: a) a sportágban kiadott belföldi versenyengedélyek száma több mint ötszáz; b) a szövetségi tagszervezetek száma több mint húsz; c) az 5. melléklet szerinti pontérték-táblázat alapján számított sportági eredményességi pontszám nem nulla. (4) Ha az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség a (3) bekezdésben meghatározott feltételek közül kettőnek nem felel meg, a 37. § b) pontja szerinti költségvetési támogatása az adott évben nem lehet több másfélmillió forintnál. (5) Ha az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség a (3) bekezdésben meghatározott feltételek közül legalább kettőnek megfelel, a támogatási döntéskor az országos sportági szakszövetségek, országos sportági szövetségek következő adatait kell figyelembe venni: a) a 37. § b) pontjában foglaltak költségvetési támogatására rendelkezésre álló összeg huszonöt százalékának felosztása az 5. mellékletben meghatározott pontérték-táblázat alapján kiszámított sportági eredményességi pontszám alapján történik; b) a 37. § b) pontjában foglaltak költségvetési támogatására rendelkezésre álló összeg hetvenöt százalékának felosztása a következő adatok alapján történik, a megjelölt arányban ba) a sportszövetség által fizetendő nemzetközi tagdíjak egyszeres szorzóval, bb) a sportágban kiadott belföldi versenyengedélyek száma négyszeres szorzóval, bc) a sportszövetségi tagszervezetek száma négyszeres szorzóval, bd) a sportszövetség közgyűlése által elfogadott mérleg szerinti éves költségvetés egyszeres szorzóval, be) a sportági tradíciók (a magyar sportszövetség megalakulásának éve) háromszoros szorzóval, bf) egyéb, előre nem számszerűsíthető szempontok, azaz a sportág szállítási igénye kétszeres szorzóval, pályaigénye kétszeres szorzóval, technikai igényei és állatok bevonásának igénye négyszeres szorzóval, edzőpartner bevonásának igénye négyszeres szorzóval, női és férfi szakágai hatszoros szorzóval, olimpiai szakágak száma hatszoros szorzóval. (6) A 37. § d) pontjában meghatározott költségvetési támogatás felhasználása során a sportszövetség által igénybe vett, a versenysport fejlesztésével, különösen a sportági stratégiai fejlesztési koncepció megvalósításával összefüggő szakértői tevékenység díjazása számolható el. (7) A 37. § e) pontjában meghatározott költségvetési támogatás felhasználása során a következő költségek számolhatók el: a) az edzőtáboroztatással közvetlenül összefüggő szállás és étkezés költsége; b) a létesítménybérlet (az igazolt használat alapján); c) az edzőmérkőzés rendezésével (ideértve az edzőmérkőzés biztonságos megrendezésével összefüggő, a mentéssel, a biztonság biztosításával) kapcsolatos költség; d) az olimpiai központ sportorvosi szakrendelőjében rendelkezésre álló gyógyszerek költsége; e) versenyrendezéssel összefüggő költségek. (8) A 37. § c), valamint h)–i) pontjában meghatározott költségvetési támogatás felhasználása során a Nemzetközi Világjátékok Szövetségének (Sportaccord) IWGA Világjátékain, a Küzdősportok Világjátékain, a téli és nyári Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválon (EYOF), valamint az Ausztrál Ifjúsági Olimpiai Fesztiválon (AYOF) történő részvétellel összefüggő kiadások számolhatók el. 39. § A „Sporteredmények, sportszakmai tevékenység anyagi elismerése” előirányzat szolgál a következő célok költségvetési támogatására: a) a Nemzet Sportolója Címmel járó életjáradék folyósítása, b) az olimpiai járadék folyósítása, c) nyugdíjas olimpiai és világbajnoki érmes sportolók, azok özvegyei, valamint a kiemelkedő sporteredmények elérésében közreműködő nyugdíjas sportszakemberek rászorultsági alapon történő költségvetési támogatása, d) a Gerevich Aladár-sportösztöndíj rendszer működtetése, e) eredményességi támogatás. 40. § (1) A MOB Gerevich Aladár-sportösztöndíjként kiemelt sportösztöndíjat és szövetségi sportösztöndíjat adományozhat az olimpiai, paralimpiai, sakkolimpiai, speciális világjáték-válogatott kerettag versenyző, valamint a felkészítésében közreműködő edző, szövetségi kapitány, válogatott vezetőedző és a versenyző felkészítésében közvetlenül részt vevő egyéb sportszakember (a 41. § és a 42. § alkalmazásában a továbbiakban együtt: edző) részére. (2) A sportösztöndíj 2013. évi keretösszegét, valamint a 41. § és a 42. § alapján sportösztöndíjban részesíthető természetes személyek legnagyobb számát a MOB elnöksége állapítja meg. A szövetségi sportösztöndíj keretét a MOB elnöksége az 5. melléklet szerinti pontérték-táblázat alapján az országos sportági szakszövetségek és országos sportági szövetségek javaslatára figyelemmel határozza meg azzal, hogy az egyes sportágak keretösszegeit a sportági összpontszám arányában veszi figyelembe. (3) A 41. §-ban és a 42. §-ban meghatározott jogosultsági feltételek mellett sportösztöndíjra a) csak válogatott kerettag versenyző jogosult, amely feltétel meglétét a szövetség igazolja, b) csak olyan, az a) pontban meghatározott versenyzőt felkészítő edző jogosult, aki ba) a sport területén képesítéshez kötött tevékenység szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott legalább középfokú edzői képesítéssel, vagy más, a közvetlen sportszakmai felkészítéssel összefüggő képesítéssel, továbbá bb) a versenyző sporttevékenységének feltételeit, felkészítését biztosító sportszervezettel vagy a versenyző részére versenyengedélyt kiadó sportszövetséggel fennálló, foglalkoztatásra irányuló jogviszonnyal rendelkezik, és e feltételek fennállását igazolja. (4) Külföldi állampolgárságú edző sportösztöndíjra jogosultságának – kivéve az (5) bekezdésben foglaltakat – a (3) bekezdés b) pontjában foglaltakon kívül további feltétele, hogy az edző a) az edzői tevékenység végzésére jogosító okirat honosított példányának másolatát, b) a társadalombiztosítási jogviszony fennállásának igazolására alkalmas okirat másolatát, c) annak igazolását, hogy bankszámlával rendelkezik, továbbá d) a tartózkodási engedélye másolatát – amelyből megállapítható, hogy legalább a munkaszerződés, munkavégzésre irányuló egyéb szerződés időtartamával megegyező időtartamban Magyarország területén jogszerűen tartózkodik – csatolja. (5) Az EGT-állampolgárságú edzők esetében a sportösztöndíjra jogosultság feltételei azonosak a magyar állampolgárságú edzőkre a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételekkel. (6) A sportösztöndíjban részesülőkről a MOB elnöksége a 41. §-ban és a 42. §-ban meghatározottak szerint dönt és gondoskodik a havi sportösztöndíjak tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig történő folyósításáról. (7) Ha a versenyzővel, edzővel szemben doppingvétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt doppingeljárás indul, a sportösztöndíj folyósítását fel kell függeszteni. (8) Vissza kell vonni a sportösztöndíjat, ha a) a versenyző válogatott kerettagsága megszűnik, b) az edző (3) bekezdés a) pontjában meghatározott versenyzőt felkészítő jogosultsága megszűnik, c) a versenyzővel vagy az edzővel szemben jogerős doppingbüntetésként eltiltás kerül kiszabásra. 41. § (1) Kiemelt sportösztöndíjban részesíthető az előző négy évben olimpiai játékokon, paralimpián és világbajnokságokon, sakkolimpián és speciális világjátékokon kizárólag olimpiai, paralimpiai, sakkolimpiai és speciális világjáték versenyszámban olimpiai, paralimpiai érmes vagy világbajnoki eredményt elért a) versenyző, b) versenyzőt felkészítő edző. (2) A kiemelt sportösztöndíj mértéke a) versenyző esetén aa) egyéni sportágban elért, sportösztöndíjra jogosító eredmény után havonta négyszázezer forint, ab) egyéni sportág csapat versenyszámaiban vagy csapatsportágban elért, sportösztöndíjra jogosító eredmény után versenyzőnként havonta legalább kétszázezer, legfeljebb háromszázezer forint; b) edző esetén – a (3) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel – ba) az a) pont aa) alpontjában meghatározott versenyző által elért, kiemelt sportösztöndíjra jogosító eredmény után havonta négyszázezer forint, bb) az a) pont ab) alpontjában meghatározott versenyzők, csapat által elért, kiemelt sportösztöndíjra jogosító eredmény után havonta háromszázezer forint. (3) A kiemelt sportösztöndíjban részesülő személyekről a MOB elnöksége a) versenyző esetén az elért eredményekre, b) edző esetén a legjobb eredményt elért versenyzőjének eredményessége és az edző szakmai pályafutásának értékelésére figyelemmel dönt. (4) A versenyző a (2) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontjában meghatározott jogcímek közül csak egy alapján jogosult költségvetési támogatásra. Az edző a (2) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában meghatározott jogcímek közül csak egy alapján jogosult költségvetési támogatásra. 42. § (1) Szövetségi sportösztöndíjban részesíthető a 41. § (1) bekezdése hatálya alá nem tartozó felnőtt, valamint utánpótlás korosztályban induló versenyző, és a felkészítését végző edző. (2) A szövetségi sportösztöndíj mértéke a …