45/2015. (III. 12.) Korm. rendelete a Magyar Nemzeti Bank csoportfelügyelettel kapcsolatos átmeneti felügyeleti feladataival kapcsolatos részletes sza

45/2015. (III. 12.) Korm. rendelete a Magyar Nemzeti Bank csoportfelügyelettel kapcsolatos átmeneti felügyeleti feladataival kapcsolatos részletes szabályokról. A biztosítókról és a  biztosítási tevékenységről szóló 2003.  évi LX.  törvény 234.  § f )  pontjában meghatározott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a Kormány a következőket rendeli el: I. FEJEZET HATÁLY ÉS ALKALMAZÁS 1. § E kormányrendelet hatálya kiterjed: a) a  csoportfelügyelet hatálya alá tartozó biztosítóra és viszontbiztosítóra, továbbá azon vállalkozásokra, amelyekre a csoportfelügyelet kiterjed; b) a  pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet) e kormányrendeletben meghatározott tevékenységére. 2. § (1) A  Felügyelet csoportfelügyelettel kapcsolatos – a  biztosítókról és a  biztosítási tevékenységről szóló 2003.  évi LX.  törvény (a  továbbiakban: Bit.) 231/J.  §-ában meghatározott – átmeneti felügyeleti feladatait és eljárásait e kormányrendelet II. fejezete rendelkezései alapján végzi, illetve folytatja le, így: a) a csoportfelügyelet szintjének és hatáskörének megállapítására vonatkozó felügyeleti feladatokat a 4–7. §-sal összhangban, b) a csoportfelügyeleti hatóság azonosítására vonatkozó felügyeleti feladatokat a 27. §-sal összhangban, c) a felügyeleti kollégium létrehozására vonatkozó felügyeleti feladatokat a 28. §-sal összhangban, d) a részesedés szabályszerű levonása ellenőrzésével összefüggő felügyeleti feladatokat a 11. § (9) bekezdésével összhangban, e) a csoportszintű szavatolótőke-megfelelés számítási módszere kiválasztásának meghatározásához kapcsolódó eljárásokkal összefüggő felügyeleti feladatokat a 10. § (1) bekezdésével összhangban, f ) az  egyenértékűség meghatározásához kapcsolódó eljárásokkal összefüggő felügyeleti feladatokat a  12.  § (5)–(12) bekezdésével és a 40. §-sal összhangban, g) a  biztosító vagy a  viszontbiztosító leányvállalataival kapcsolatosan a  szavatolótőke-szükséglet meghatározásával, valamint a  szavatolótőke és a  minimális tőkeszükséglet nemteljesítésével összefüggő engedélyezési eljárásokkal kapcsolatos felügyeleti feladatokat a 18. §, 20. és 21. §-sal összhangban, h) az  Európai Unión kívül székhellyel rendelkező anyavállalatokkal kapcsolatos egyenértékűség hiányával és az ilyen anyavállalatokkal kapcsolatos szintekkel összefüggő eljárásokkal kapcsolatos felügyeleti feladatokat a 42–43. §-sal összhangban. (2) E rendelet rendelkezéseit kizárólag az (1) bekezdés szerinti felügyeleti feladatokkal és eljárásokkal összefüggésben kell alkalmazni. 3. § E rendelet alkalmazásában csoport: a vállalkozások olyan összessége, amelyet egy anyavállalat, annak leányvállalatai és mindazon vállalkozások alkotnak, amelyekben az  anyavállalat vagy leányvállalata ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik, ideértve az alcsoportot is. II. FEJEZET A CSOPORTFELÜGYELET SZABÁLYAI 1. A csoportfelügyelet terjedelme 4. § (1) A csoportfelügyelet alá tartozik az a biztosító és viszontbiztosító, a) amely anyavállalata másik biztosítónak, viszontbiztosítónak vagy harmadik országbeli biztosítónak, viszontbiztosítónak, vagy részesedési viszonnyal rendelkezik legalább egy másik biztosítóban, viszontbiztosítóban vagy harmadik országbeli biztosítóban, viszontbiztosítóban, b) amelynek anyavállalata biztosítói holdingtársaság, vegyes pénzügyi holdingtársaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító vagy harmadik országbeli viszontbiztosító, c) amelynek anyavállalata vegyes tevékenységű biztosítói holdingtársaság. (2) A csoportfelügyelet kiterjed az (1) bekezdésben foglaltakon túl a) a biztosító vagy viszontbiztosító anyavállalatára, vagy a biztosítóban vagy a viszontbiztosítóban részesedési viszonnyal rendelkező vállalkozásra, b) a  biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalatára, vagy a  biztosítónak vagy viszontbiztosítónak olyan vállalkozására, amelyben részesedési viszonya van, c) a biztosító vagy viszontbiztosító anyavállalatának, vagy a biztosítóban vagy viszontbiztosítóban részesedési viszonnyal rendelkező vállalkozásának más leányvállalatára vagy olyan vállalkozására, amelyben részesedési viszonya van. (3) A  csoportfelügyelet – a  Felügyelet határozata alapján – nem terjed ki a  biztosítóra, viszontbiztosítóra, biztosítói holdingtársaságra, vegyes pénzügyi holdingtársaságra és vegyes tevékenységű biztosítói holdingtársaságra, ha a) olyan harmadik országban van a  székhelye, ahol a  székhely szerinti állam jogrendszere nem teszi lehetővé a csoportfelügyelet ellátásához szükséges információk átadását, b) bevonása a csoportfelügyelet céljára nézve félrevezető eredményt adna, vagy c) bevonása a  csoportfelügyelet céljára nézve elhanyagolható jelentőségű, kivéve, ha az  egyedileg elhanyagolható jelentőségű biztosítók, viszontbiztosítók, biztosítói holdingtársaságok, vegyes pénzügyi holdingtársaságok vagy vegyes tevékenységű biztosítói holdingtársaságok együttesen már nem elhanyagolható jelentőségűek. (4) Amennyiben a (3) bekezdés b) és c) pontja alapján a vállalat nem kerül csoportfelügyelet alá, az erről szóló döntést megelőzően a csoportfelügyeletért felelős hatóság konzultál az érintett felügyeleti hatóságokkal. (5) A  Felügyelet a  (3)  bekezdés b) és c)  pontja alapján kizárt vállalattól is kérhet adatot és információt a csoportfelügyelet gyakorlásához. (6) A  (2)  bekezdés a) és b)  pontjában említett esetekben, amennyiben a  részesedéssel rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító, vagy az  Európai Unión belül központi irodával rendelkező biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság maga is a  pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló 2013.  évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Konglomerátum tv.) szerinti kiegészítő felügyelet hatálya alá tartozó szabályozott vállalkozás vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság vagy annak kapcsolt vállalkozása, akkor a  Felügyelet, mint a  csoportfelügyeletért felelős hatóság – a  többi érintett felügyeleti hatósággal folytatott konzultációt követően  – dönthet úgy, hogy nem végzi el a kockázatkoncentráció-felügyeletet vagy a csoporton belüli ügyletekre vonatkozó felügyeletét, vagy ezek egyikét sem a  részesedéssel rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító, illetve biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság szintjén. (7) Ha a  vegyes pénzügyi holdingtársaságra a  Konglomerátum tv. vagy a  hitelintézetekről és a  pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013.  évi CCXXXVII.  törvény (a  továbbiakban: Hpt.) alapján, vagy a  Felügyelet megítélése szerint a  magyarországi szabályozással egyenértékű szabályok vonatkoznak, akkor a  Felügyelet, mint a  csoportfelügyeletért felelős hatóság – a  többi érintett hatósággal való konzultációt követően – kizárólag a  Konglomerátum tv. vagy a  Hpt. rendelkezéseit is alkalmazhatja attól függően, hogy a  vegyes pénzügyi holdingtársaság melyik törvény hatálya alá tartozik. (8) Ha az  (1)  bekezdés a) és b)  pontja szerinti, tagállamban székhellyel rendelkező biztosítóban, viszontbiztosítóban vagy biztosítói holdingtársaságban részesedési viszonnyal rendelkezik egy szabályozott vállalkozás vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság, és a  Felügyelet a  csoportfelügyeletet ellátó felügyeleti társaság, akkor a  Felügyelet a  többi érintett felügyeleti hatósággal való egyeztetést követően dönthet úgy, hogy nem végzi el a  kockázati koncentráció felügyeletét vagy csoporton belüli ügyletek felügyeletét, vagy egyiket sem az anyavállalat szintjén. (9) A Felügyelet, mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság tájékoztatja az Európai Bankhatóságot, valamint az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságot (a  továbbiakban: EBFH) a  (7) és a  (8)  bekezdés alapján meghozott határozatokról. 5. § (1) A Felügyelet a csoportfelügyelet alá tartozó biztosítókról és viszontbiztosítókról nyilvántartást vezet. (2) A  Felügyelet feladata a  4.  § (1)  bekezdésében meghatározott, magyarországi székhelyű biztosítónak és viszontbiztosítónak az e fejezet szerinti csoportfelügyelete. (3) A csoportfelügyelet alá tartozó magyarországi székhelyű biztosító és viszontbiztosító két munkanapon belül köteles bejelenteni a Felügyeletnek a  (2) bekezdés szerinti anya- és leányvállalati, valamint részesedési viszony létrejöttét, módosulását, illetve megszűnését. (4) A  4.  § (1)  bekezdése alapján a  csoportfelügyelet alá tartozó biztosító és viszontbiztosító a  csoportfelügyelethez kapcsolódó információátadás rendjének bemutatását a Felügyelet rendelkezésére köteles bocsátani akkor, amikor első alkalommal kerül a 4. § (2) bekezdésének hatálya alá. (5) Ha a  biztosító vagy viszontbiztosító anyavállalata, leányvállalata, olyan vállalkozása, amelyben a  biztosító vagy a  viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, illetve a  biztosítóban vagy viszontbiztosítóban részesedési viszonnyal rendelkező vállalkozás első alkalommal kerül a 4. § (2) bekezdésének hatálya alá, akkor ezen vállalkozás nyilatkozatot köteles adni arról, hogy a  biztosító vagy a  viszontbiztosító csoportfelügyelete érdekében szükséges adatot, tényt és információt a Felügyelet rendelkezésére bocsátja. (6) Ha a  Felügyelet be nem jelentett anya- és leányvállalati, valamint részesedési viszonyt állapít meg, határozatban köteles felhívni a biztosítót vagy a viszontbiztosítót a viszony e rendeletben meghatározottak szerinti kezelésére. 6. § (1) Ha egy biztosító, viszontbiztosító, biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság a  csoportfelügyelet alá tartozik és egy tagállamban székhellyel rendelkező biztosítói holdingtársaságnak vagy vegyes pénzügyi holdingtársaságnak a  leányvállalata, akkor a  csoportfelügyeletet kizárólag arra a  tagállamban székhellyel rendelkező anyavállalatra (a  továbbiakban: EU-szintű anyavállalat) kell alkalmazni, amelynek nincs tagállamban székhellyel rendelkező anyavállalata. (2) Ha az  EU-szintű anyavállalat a  Konglomerátum tv. 7.  § (2)  bekezdése alapján kiegészítő felügyelet alá tartozó vállalat leányvállalata, akkor a  Felügyelet – mint a  csoportfelügyeletért felelős hatóság – dönthet úgy az  érintett felügyeletekkel folyatott konzultációt követően, hogy nem szükséges a  kockázati koncentráció és a  csoportbeli ügyletek felügyelete az EU-szintű anyavállalat szintjén. (3) Ha egy csoportfelügyelet alá tartozó biztosítónak, viszontbiztosítónak, biztosítói holdingtársaságnak vagy vegyes pénzügyi holdingtársaságnak van egy másik tagállamban székhellyel rendelkező anyavállalata, akkor erre a  tagállami szintű anyavállalatra a  Felügyelet – az  EU-szintű anyavállalattal folytatott egyeztetést követően  – alkalmazhatja a csoportfelügyeletet vagy a csoport szavatolótőke-számítás egyes szabályait. (4) A Felügyelet nem dönthet a tagállami szintű anyavállalat csoportfelügyeléséről, vagy az erre vonatkozó, már kiadott határozatát vissza kell vonnia, ha az  EU-szintű anyavállalatnak a  felügyeleti hatósága engedélyezte a  20–21.  § alkalmazását. (5) Ha a  Felügyelet a  (3)  bekezdés alapján tagállami szintű anyavállalatra alkalmazza a  csoportfelügyeletet, akkor a  szavatolótőke számításánál ugyanazt a  módszert kell alkalmaznia, mint ami a  tagállami szintű anyavállalat EU-szintű anyavállalata esetében alkalmazásra kerül. (6) Ha a Felügyelet a (3) bekezdés alapján a tagállami szintű anyavállalatra alkalmazza a csoportfelügyeletet, valamint az  EU-szintű anyavállalat a  belső modell módszert alkalmazza a  szavatolótőke-szükségletének megállapításához és a  Felügyelet megítélése szerint ennek a  módszernek az  alkalmazása a  tagállami szintű anyavállalat esetében félrevezető eredményt adna, mivel a  tagállami szintű anyavállalat kockázati profilja jelentősen eltér az  EU-szintű anyavállalat kockázati profiljától, akkor a Felügyelet előírhatja a tagállami szintű anyavállalatnak a standard módszer alkalmazását. (7) A  Felügyelet a  (2)  bekezdésben hozott határozatát, amely tartalmazza az  eltérő módszertan előírásainak részletes indokolását, megküldi a tagállami szintű anyavállalatnak és az EU-szintű anyavállalat felügyeleti hatóságának. (8) Ha a  Felügyelet a  (3)  bekezdés alapján a  tagállami szintű anyavállalatra alkalmazza a  csoportfelügyeletet, akkor a tagállami szintű anyavállalat nem kérelmezheti a 20–21. §-ok alkalmazását. 7. § (1) A Felügyelet megállapodást köthet egy olyan másik tagállamban lévő tagállami anyavállalat felügyeleti hatóságával, amely a tagállami anyavállalatára alkalmazza a csoportfelügyelet szabályait, ha a Felügyelet által felügyelt és a másik tagállamban székhellyel rendelkező tagállami szintű anyavállalat részesedési viszonyban áll egymással. (2) Ha a  Felügyelet és egy másik felügyeleti hatóság az  (1)  bekezdésben rögzített megállapodást kötött, akkor a megállapodásban rögzítik, hogy a két tagállami anyavállalat közül melyik esetében végzik el a csoportfelügyeleti feladatokat, figyelemmel a 6. § (3)–(8) bekezdésében foglaltakra. 2. A biztosító és viszontbiztosító korrigált szavatolótőke-megfelelése 8. § (1) A 4. § (1) bekezdés a) pontja alapján a csoportfelügyelet hatálya alá tartozó biztosító és viszontbiztosító a 10–16. § szerint számítja ki a szavatolótőkéjét. (2) A 4. § (1) bekezdés b) pontja alapján a csoportfelügyelet hatálya alá tartozó biztosító és viszontbiztosító a 10–16. § szerint számítja ki a szavatolótőkéjét azzal, hogy a biztosítói holdingtársaság és a vegyes pénzügyi holdingtársaság anyavállalatként úgy jár el, mint a 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti biztosító vagy viszontbiztosító. (3) Ha a csoportfelügyelet hatálya alá tartozó vállalkozás észleli, hogy nem tesz eleget az összevont alapon számított szavatolótőke-szükséglet mértékének vagy megítélése szerint a  következő három hónapban várhatóan nem fog eleget tenni annak, akkor erről haladéktalanul – de legkésőbb a  tudomására jutásától számított öt munkanapon belül – írásban tájékoztatja a Felügyeletet. (4) A Felügyelet a (3) bekezdés szerinti tájékoztatást követően öt munkanapon belül tájékoztatja a felügyeleti kollégium tagjait a (3) bekezdés szerinti tájékoztatásról és az általa készített elemzésről. 9. § (1) A  korrigált szavatolótőke-megfelelés számításának célja annak ellenőrzése, hogy a  csoportfelügyelet alá tartozó biztosító vagy viszontbiztosító korrigált szavatolótőkéje fedezetet nyújt-e a korrigált szavatolótőke-szükségletére. (2) Ha a  biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalat vagy egy vállalkozás a  biztosítóban vagy viszontbiztosítóban részesedési viszonnyal rendelkezik és ezen biztosító vagy viszontbiztosító anyavállalat egy másik biztosítóban vagy viszontbiztosítóban vagy részesedési viszonnyal rendelkezik egy másik biztosítóban vagy viszontbiztosítóban, a korrigált szavatolótőke-megfelelés számítását minden olyan biztosítónak és viszontbiztosítónak el kell végeznie, amely anyavállalat vagy részesedési viszonnyal rendelkezik egy másik biztosítóban vagy viszontbiztosítóban. (3) Ha több biztosító vagy viszontbiztosító ugyanazon biztosítói holdingtársaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító, harmadik országbeli viszontbiztosító vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság leányvállalata, akkor a  korrigált szavatolótőke-megfelelés számítását a  biztosítói holdingtársaság, a  viszontbiztosító, a  harmadik országbeli biztosító, a harmadik országbeli viszontbiztosító vagy a vegyes pénzügyi holdingtársaság végzi el és adja át a csoportfelügyelet alá tartozó biztosító vagy viszontbiztosító részére. (4) Az  összevont alapon számított szavatolótőke megfelelésére vonatkozó számításokat évente legalább egyszer kell elvégezni azzal, hogy, ha a csoport összetétele jelentősen megváltozik, akkor öt munkanapon belül a számításokat újra el kell végezni és a Felügyelet részére meg kell küldeni. (5) Ha a  Felügyelet észleli a  csoport kockázati összetételének jelentős megváltozását, akkor határozatban kötelezi a (2) vagy (3) bekezdésbeli vállalkozást az újraszámításra. (6) A  csoportfelügyeleti feladatok ellátása érdekében a  Felügyelet eseti jelleggel jelentést, adatot, illetve információt kérhet a csoportfelügyelet alá tartozó biztosítótól, amely köteles azt a Felügyeletnek megadni. (7) A csoportfelügyelet alá tartozó biztosítónak és viszontbiztosítónak rendelkeznie kell a csoportfelügyelet ellátásához szükséges adatok és információk szolgáltatására alkalmas információs rendszerrel, illetve azok megbízhatóságát biztosító belső ellenőrzési rendszerrel. (8) A  4.  § (2)  bekezdésében megjelölt vállalkozás – ha jogszabály másként nem rendelkezik – köteles a  csoportfelügyelet alá tartozó biztosító és viszontbiztosító részére megadni a  csoportfelügyelet ellátásához szükséges minden adatot és információt. (9) Ha a  4.  § (2)  bekezdésében megjelölt vállalkozás nem szolgáltatja a  csoportfelügyelet alá tartozó biztosító vagy viszontbiztosító részére a  korrigált szavatolótőke-megfelelés számításához szükséges adatokat, akkor a  csoportfelügyelet alá tartozó biztosító vagy viszontbiztosító köteles levonni a  szavatolótőkéből a  4.  § (2) bekezdésében megjelölt vállalkozásában fennálló részesedés könyv szerinti értékét, valamint az ilyen vállalkozás részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke könyv szerinti értékét. (10) A  Felügyelet a  4.  § (2)  bekezdésében megjelölt vállalkozástól – eseti jelleggel – közvetlenül is kérhet a csoportfelügyeleti feladatok ellátása érdekében szükségessé váló adatot és információt. 10. § (1) A  4.  § (1)  bekezdés a)  pontja alapján a  csoportfelügyelet hatálya alá tartozó biztosító vagy viszontbiztosító az  összevont szavatolótőke-megfelelés számítását a  13.  § szerinti 1. módszer szerint végzi el azzal, hogy ha az  1.  módszer alkalmazása félrevezető eredményt ad és a  Felügyelet a  csoportfelügyeletért felelős hatóság, akkor engedélyezheti – a  többi érintett felügyeleti hatósággal való konzultációt követően – a  16.  § szerinti 2. módszer vagy az 1. és 2. módszer kombinációjának alkalmazását. (2) A csoport szavatolótőke-megfelelés számítása során figyelembe kell venni a csoportba tartozó összes vállalkozást azzal, hogy a beszámítás során: a) a 13. § szerinti 1. módszer esetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szmt.) szerint összeállított összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésekor használt százalékos arányokat kell alkalmazni, b) a  16.  § szerinti 2. módszer esetében az  anyavállalat vagy a  részesedési viszonnyal rendelkező vállalkozás közvetlen vagy közvetett – a Bit. 3. mellékletében rögzített módon számított – tulajdoni hányada alapján kell az arányokat alkalmazni. (3) Ha valamely leányvállalatnál tőkehiány jelentkezik, a  leányvállalat teljes tőkehiányát figyelembe kell venni. A Felügyelet egyedi mérlegelés alapján mentesítést adhat ezen előírás alkalmazása alól, és az arányos beszámítást engedélyezheti abban az esetben, ha az anyavállalat hitelt érdemlően bizonyítani tudja, hogy kötelezettségvállalás kizárólag tulajdoni hányada arányában terhelheti. (4) Az  összevonás módját a  Felügyelet, ha ő a  csoportfelügyeletért felelős felügyeleti hatóság, akkor az  érintett felügyeleti hatóságokkal való konzultációt követően határozza meg, ha a) az ellenőrző befolyás tőkekapcsolat nélkül valósul meg, b) a  Felügyelet vagy valamely érintett felügyeleti hatóság megállapította, hogy egy vállalkozás szavazati jogának vagy tőkéjének közvetett vagy közvetlen birtoklása részesedésnek tekinthető, mert ténylegesen jelentős befolyást gyakorol a  csoportfelügyelet hatálya alá tartozó valamely vállalkozás a  szóban forgó vállalkozás felett, c) a  Felügyelet vagy valamely érintett felügyeleti hatóság megállapította, hogy egy vállalkozás egy másik vállalkozás anyavállalata azáltal, hogy ténylegesen jelentős befolyást gyakorol felette. 11. § (1) A korrigált szavatolótőke-megfelelés számítása során ugyanazon tőkeelemet, azon vállalkozások között, amelyekre a  csoportfelügyelet kiterjed, csak egyszer lehet számításba venni. Ennek érdekében a  korrigált szavatolótőkemegfelelés számítása során figyelmen kívül kell hagyni: a) a  biztosító vagy viszontbiztosító minden olyan tőkeelemét, amelyet valamely olyan leányvállalata vagy valamely olyan vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatolótőke-szükségletének fedezeteként figyelembe vesz, b) a  biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalatának vagy részesedési viszonya alatt álló vállalkozásának minden olyan tőkeelemét, amelyet a  biztosító vagy viszontbiztosító saját szavatolótőke-szükségletének fedezeteként figyelembe vesz, és c) a  biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalatának vagy olyan vállalkozásának, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, minden olyan tőkeelemét, amelyet a  biztosító vagy viszontbiztosító egy másik olyan leányvállalata vagy egy másik olyan vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatolótőke-szükségletének fedezeteként figyelembe vesz. (2) Egy életbiztosító, a) amelynek biztosító az  anyavállalata vagy abban a  biztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, eredménytartaléka és mérleg szerinti eredménye, vagy b) bármely leányvállalatának vagy olyan vállalkozásának, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, jegyzett, de még be nem fizetett tőkéje a korrigált szavatolótőke számítása során kizárólag akkor vehető figyelembe, ha az  annak a  biztosítónak, amely leányvállalat vagy amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik egy vállalat, a szavatolótőkéjébe beszámítható. (3) A (2) bekezdésben foglaltaktól függetlenül nem vehető figyelembe: a) a  biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalata vagy a  biztosító vagy viszontbiztosító olyan vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, jegyzett, de még be nem fizetett tőkéjének azon része, amellyel összefüggésben a biztosítónak vagy viszontbiztosítónak az adott vállalkozás felé még kötelezettségvállalása keletkezhet, b) a  biztosító vagy viszontbiztosító jegyzett, de még be nem fizetett tőkéjének azon része, amellyel összefüggésben bármely leányvállalatának vagy bármely vállalkozásának, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, még kötelezettségvállalása keletkezhet, és c) a  leányvállalat vagy olyan vállalkozás, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, jegyzett, de még be nem fizetett tőkéjének azon része, amellyel összefüggésben a  biztosító vagy viszontbiztosító valamely más leányvállalatának vagy más vállalkozásának, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, még kötelezettségvállalása keletkezhet. (4) A  Felügyelet egyedi mérlegelés alapján más, olyan szavatolótőke-elemek beszámíthatóságát is korlátozhatja, amelyek nem állnak szabadon a biztosító rendelkezésére és előírhatja, hogy egy adott leányvállalati biztosító vagy viszontbiztosító, vagy egy olyan biztosító vagy viszontbiztosító, amelyben egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatolótőkéjének részét képező tétel a  korrigált szavatolótőke-megfelelés számítása során csak akkor vehető figyelembe, ha az  a  leányvállalati biztosító vagy viszontbiztosító, vagy az  olyan biztosító vagy viszontbiztosító, amelyben egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatolótőkéjébe is beszámítható. (5) A  (2)–(4)  bekezdésben meghatározott tőkeelemek összege nem haladhatja meg a  leányvállalati biztosító vagy viszontbiztosító, vagy olyan biztosító vagy viszontbiztosító, amelyben egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatolótőkéjét. (6) A korrigált szavatolótőke számítása során figyelmen kívül kell hagyni minden olyan tőkeelemet, amely a biztosító vagy viszontbiztosító és a) valamely leányvállalata vagy valamely vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, b) a  biztosító vagy viszontbiztosító anyavállalata, vagy olyan vállalkozása, amelyben a  biztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, vagy c) a  b)  pont szerinti vállalkozások valamelyikének másik leányvállalata vagy más vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, között kölcsönös finanszírozás eredményeként keletkezett. (7) Kölcsönös finanszírozásnak tekintendő, ha egy biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalata vagy vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, olyan harmadik vállalkozásnak az anyavállalata, vagy olyan harmadik vállalkozásban rendelkezik részesedési viszonnyal, vagy olyan harmadik vállalkozás részére nyújt kölcsönt, amely közvetlenül vagy közvetetten rendelkezik a  biztosító vagy viszontbiztosító szavatolótőkéjének, illetve saját tőkéjének valamelyik elemével. (8) A  korrigált szavatolótőke számítása során figyelmen kívül kell hagyni azon tőkeelemeket is, amelyeket a  korrigált szavatolótőke számítására kötelezett biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalata vagy olyan vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatolótőke számítása során ugyan figyelembe vesz, de az  a  biztosító vagy viszontbiztosító egy másik leányvállalata vagy másik vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, által nyújtott kölcsönös finanszírozást takar. (9) Ha biztosító vagy viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik hitelintézetben, befektetési vállalkozásban, pénzügyi vállalkozásban, akkor részesedésének könyv szerinti értékét, valamint az  előbb említett vállalkozások részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke könyv szerinti értékét le kell vonnia a korrigált szavatolótőkéjének számítása során. 12. § (1) A  4.  § (1)  bekezdés a)  pontjában meghatározott biztosító vagy viszontbiztosító korrigált szavatolótőkemegfelelésének számításába valamennyi leányvállalatát vagy olyan vállalkozását, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, be kell vonni. (2) A Felügyelet egyedi mérlegelés alapján engedélyezheti, hogy a biztosító vagy a viszontbiztosító más tagállamban bejegyzett biztosítója vagy viszontbiztosítója – ha az  leányvállalata vagy olyan vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik – szavatolótőke-szükségletét és szavatolótőkéjét az  adott ország előírásainak megfelelően számított értéken vegye figyelembe a korrigált szavatolótőke-megfelelés számításakor. (3) A  korrigált szavatolótőke-megfelelés számítása során a  biztosító vagy viszontbiztosító valamennyi leányvállalatát vagy olyan vállalkozását, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, ha az  viszontbiztosító, az  e  rendeletben rögzített szabályoknak megfelelően kalkulált tőkekövetelményekre vonatkozó előírások alapján veszi figyelembe. (4) Ha a  biztosító biztosítói holdingtársaságon vagy vegyes pénzügyi holdingtársaságon keresztül rendelkezik részesedési viszonnyal más biztosítóban, viszontbiztosítóban, harmadik országbeli biztosítóban vagy harmadik országbeli viszontbiztosítóban, a  közbenső biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság szavatolótőke-szükségletét a  biztosító korrigált szavatolótőke-szükségletének számítása során nullának kell tekinteni, a  szavatolótőke-elemei pedig megegyeznek a  (3)  bekezdésben megjelölt tőkekövetelmények számításánál figyelembe vehető tőkeelemekkel. (5) Ha egy biztosító vagy viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik egy harmadik országbeli biztosítóban vagy viszontbiztosítóban, akkor ezeket a  csoport szavatolótőke-megfelelés számítása során biztosítóként vagy viszontbiztosítóként kell kezelni. (6) Ha a harmadik országbeli biztosítóra az e rendeletben rögzítettekkel egyenértékű engedélyezési és szavatolótőkekövetelmények vonatkoznak, a  Felügyelet érvényben lévő felügyeleti megállapodáson alapuló egyedi mérlegelés alapján engedélyezheti, hogy a  biztosító vagy viszontbiztosító a  harmadik országbeli kapcsolt biztosítója vagy viszontbiztosítója szavatolótőke-szükségletét és szavatolótőkéjét az  adott ország előírásainak megfelelően számított értéken vegye figyelembe a korrigált szavatolótőke-megfelelés számításakor. (7) Annak megállapítására, hogy egy harmadik ország jogrendje a  biztosítók vagy viszontbiztosítók szavatolótőkeszükséglete és szavatolótőkéje tekintetében egyenértékű, az  Európai Bizottság (a  továbbiakban: Bizottság) által hozott határozatban foglaltakat kell figyelembe venni. (8) Ha a  Bizottság a  (7)  bekezdés szerint nem hoz határozatot és a  Felügyelet a  csoportfelügyeletért felelős hatóság, akkor a  Felügyelet – az  EBFH közreműködésével – a  4.  § szerinti valamely vállalkozás kérésére vagy hivatalból megállapíthatja a vizsgálat lefolytatása után, hogy egyenértékű-e a harmadik ország vonatkozó jogrendje. (9) A  (8)  bekezdésben meghatározott vizsgálat során az  EBFH közreműködésével a  Felügyelet egyeztet az  érintett felügyeleti hatóságokkal. (10) A  Felügyelet (8)  bekezdés szerinti határozata nem lehet ellentmondásban a  harmadik országgal kapcsolatban hozott korábbi határozatokkal, kivéve, ha a fogadó országban vagy a harmadik országban a vonatkozó szabályozás jelentősen megváltozott. (11) Ha a Felügyelet nem a csoportfelügyeletért felelős hatóság, de érintett felügyeleti hatóság, a) akkor részt vesz a (9) bekezdés szerinti egyeztetésen, b) ha nem ért egyet a  csoportfelügyeletért felelős hatóság (4)  bekezdés szerinti határozatával, akkor a  (9)  bekezdésben meghatározott egyeztetés során a  határozat közlésétől számított három hónapon belül az EBFH-hoz fordulhat segítség kérése érdekében. (12) Ha a Bizottságnak a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) szóló 2009. november 25-i 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a  továbbiakban: Szolvencia  2 irányelv) 227.  cikk (5)  bekezdésében meghatározott tárgykörben kiadott rendelete alapján egy harmadik ország szolvenciarendszere ideiglenesen egyenértékű, akkor azt a  harmadik országot a  (6)  bekezdés tekintetében egyenértékűnek kell tekinteni. 3. A korrigált szavatolótőke-megfelelés 1. számítási módszere: konszolidált beszámolón alapuló módszer 13. § (1) Ha a biztosító vagy viszontbiztosító anyavállalat részesedési viszonnyal rendelkezik, akkor korrigált szavatolótőkemegfelelését az Szmt. összevont (konszolidált) éves beszámolóra vonatkozó előírásai szerint összeállított összevont (konszolidált) beszámolók alapján számítja. (2) Az  anyavállalati vagy részesedési viszonnyal rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító korrigált szavatolótőkemegfelelését az a) és b) pontban foglaltak különbségeként kell számítani: a) az összevont (konszolidált) alapon számított szavatolótőke, b) az összevont (konszolidált) alapon számított szavatolótőke-szükséglet. (3) A  (2)  bekezdés b)  pontja szerinti érték minimuma az  anyavállalati vagy részesedési viszonnyal rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító minimális szavatolótőke-szükséglete és a  leányvállalati vagy olyan biztosító vagy viszontbiztosító, amelyben egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, minimális szavatolótőke-szükséglete. (4) A  szavatolótőke és a  szavatolótőke-szükséglet meghatározása során a  részesedési viszonyban lévő vállalkozás, az  anyavállalat és a  leányvállalat esetén az  összevont (konszolidált) beszámolók összeállítása során használt százalékos arányok kerülnek alkalmazásra. (5) Az  (1)  bekezdés b)  pontja szerinti összevont (konszolidált) alapon számított szavatolótőke-szükséglet meghatározása a) a standard formula alapján, vagy b) a jóváhagyott belső modell alapján történhet. (6) A  (3)  bekezdés szerinti minimális tőkeszükségletet a  biztosítók és a  viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendeletben meghatározott figyelembe vehető alapvető szavatoló tőkével kell fedezni. 4. Csoportszintű belső modell 14. § (1) Ha egy biztosító vagy viszontbiztosító és ezek leányvállalatai, kapcsolt vállalkozásai vagy egy biztosítói holdingtársaság vagy egy vegyes pénzügyi holdingtársaság leányvállalatai és kapcsolt vállalkozásai együttesen kérelmezik a) a csoport szavatolótőke-szükséglet, vagy b) a szavatolótőke-szükséglet belső modell alapján történő számítása engedélyezését, akkor a  Felügyelet és az  érintett felügyeleti hatóságok együttesen járnak el (a  továbbiakban: többoldalú eljárás) az  engedély megadása vagy az  engedély feltételekkel történő megadása vonatkozásában. (2) Ha a  Felügyelet látja el a  csoportfelügyeletet, akkor az  (1)  bekezdésben meghatározott eljárás megkezdésekor a Felügyelet a) haladéktalanul továbbítja a  szükséges információkat és dokumentumokat a  felügyeleti kollégium tagjai számára, és b) ezzel egyidejűleg tájékoztatja a  felügyeleti kollégium tagjait a  határozattervezetre vonatkozó vélemény, elemzés és fenntartás Felügyelet részére történő megküldésének határidejéről. (3) A Felügyelet a többoldalú eljárás keretében csak valamennyi, az eljárásban részt vevő tagállam érintett felügyeleti hatósága egyetértésével hozhat érvényes határozatot (a  továbbiakban: többoldalú eljárás keretében hozott határozat), amely határozat meghozatalának határideje a hiánytalan kérelem beérkezésétől számított hat hónap. (4) Ha az  eljárásban részt vevő tagállam érintett felügyeleti hatósága egyetértésének hiánya miatt a  többoldalú eljárás eredménytelen, akkor a  (3)  bekezdésben rögzített határidőn belül az  eljárásban részt vevő bármelyik tagállam érintett felügyeleti hatósága kérésére a  Felügyelet az  EBFH-val a  többoldalú eljárás eredménytelensége vonatkozásában egyeztetést köteles folytatni vagy saját kezdeményezésére egyeztetést folytathat. (5) Ha az eljárásban részt vevő tagállam érintett felügyeleti hatósága egyetértésének hiánya miatt a többoldalú eljárás eredménytelen, a Felügyelet a többoldalú eljárás lezárultát követő tíz munkanapon belül, az eljárásban részt vevő valamennyi tagállam érintett felügyeleti hatóságának a többoldalú eljárás során adott véleményére, elemzésére és fenntartására figyelemmel hozza meg a határozatát. (6) Ha a  Felügyelet a  (4)  bekezdés szerinti egyeztetést folytat az  EBFH-val, akkor a  (3)  bekezdéstől eltérően az  eljárás határideje az  EBFH-nak az  európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. november 24-i 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a  továbbiakban: 1094/2010/EU rendelet) 19. cikk (3) bekezdése szerinti határozatának a Felügyelet részére történő átadását követő tíz munkanap elteltével jár le. (7) A  (6)  bekezdés esetén a  megkeresést követő egy hónapon belül az  EBFH határozatot hoz. A  Felügyelet, mint a  csoportfelügyeletért felelős hatóság az  EBFH határozatnak megfelelően hozza meg saját határozatát, amelyet az érintett felügyeleti hatóságok irányadónak tekintenek és teljesítik az abban foglaltakat. (8) A  Felügyelet az  (5) és (7)  bekezdés szerinti – részletes indokolást is tartalmazó – határozatát közli a  többoldalú eljárásban részt vevő valamennyi tagállam érintett felügyeleti hatóságával és a  csoportfelügyelet alá tartozó anyavállalattal. (9) Ha az eljárás lefolytatására másik tagállam érintett felügyeleti hatósága jogosult, és a Felügyelet érintett felügyeleti hatóság, akkor a  Felügyelet az  eljárásra jogosult tagállam érintett felügyeleti hatósága által meghatározott határidőn belül megküldi a véleményét, fenntartását. (10) Ha a  csoportfelügyelet tekintetében érintett felügyeleti hatóság – amely nem a  Felügyelet – az  (1)  bekezdés szerinti eljárást követően döntést hozott, határozata Magyarországon közvetlenül alkalmazandó és végrehajtható. A  Felügyelet a  tagállam érintett felügyeleti hatósága határozatának szövegét magyar nyelven a  honlapján közzéteszi. A  Felügyelet hatáskörébe tartozó szervezet tekintetében a  más tagállam érintett felügyeleti hatósága által hozott határozatban foglaltak végrehajtására, teljesítésének ellenőrzésére, az  ellenőrzés alapján hozható intézkedésre a Felügyelet által hozott határozatokra vonatkozó magyar jogszabályok alkalmazandóak. (11) Ha a Felügyelet nem a csoportfelügyeletért felelős hatóság és a  felügyelete alá tartozó, csoportbeli biztosító vagy viszontbiztosító kockázati profilja jelentősen eltér a belső modell alapjául szolgáló feltevésektől, akkor többlettőkekövetelményt írhat elő a  biztosító vagy viszontbiztosító számára, amíg az  nem bizonyítja megnyugtatóan a  Felügyelet számára, hogy nem indokolt a  többlettőke-követelmény. A  Felügyelet ezen határozatáról és annak indokolásáról írásban tájékoztatja a csoportfelügyeletért felelős hatóságot és a többi érintett hatóságot. 15. § (1) Azon vállalkozások vonatkozásában, amelyekre a  csoportfelügyelet kiterjed, a  Felügyelet, mint a  csoportfelügyeletért felelős hatóság a  kockázati profilt figyelembe veszi a  csoport szavatolótőke-szükséglet meghatározásakor, így különösen, ha a) a  kapcsolt biztosító vagy viszontbiztosító szavatolótőke-szükségletéhez többlettőke követelmény került előírásra, vagy b) a kockázatok nehezen számszerűsíthetők vagy egyedi jellegűek. (2) Ha a  csoportfelügyelet keretében a  felügyelt vállalkozások összevont alapon számított szavatolótőke-szükséglete nem megfelelően fedi le a vállalkozások együttes kockázati profilját, akkor a Felügyelet többlettőke-követelményt írhat elő a biztosító vagy viszontbiztosító számára. 5. A korrigált szavatolótőke-megfelelés 2. számítási módszere: levonás és összeadás módszere 16. § (1) Ha a  biztosító vagy viszontbiztosító anyavállalat vagy részesedési viszonnyal rendelkezik más biztosítóban vagy viszontbiztosítóban, akkor korrigált tőkemegfelelését az a) és b) pontban foglaltak különbségeként kell számítani: a) a  biztosító vagy viszontbiztosító szavatolótőkéjének és a  leányvállalati biztosító vagy viszontbiztosító vagy olyan biztosító vagy viszontbiztosító, amelyben egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatolótőkéjéből az  anyavállalati vagy részesedési viszonnyal rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító tulajdoni hányadával arányos részének összege, b) a  leányvállalati biztosító vagy viszontbiztosító, vagy olyan biztosító vagy viszontbiztosító, amelyben egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, az  anyavállalati vagy részesedési viszonnyal rendelkező biztosítóban, vagy viszontbiztosítóban lévő befektetéseinek könyv szerinti értékének, az  anyavállalati vagy részesedési viszonnyal rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító szavatolótőke-szükségletének, és a  leányvállalati vagy olyan biztosító vagy viszontbiztosító, amelyben egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatolótőke-szükséglete arányos részének összege. (2) Egy biztosító vagy viszontbiztosító, amely leányvállalat vagy abban egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatolótőkéjének és szavatolótőke-szükségletének meghatározása során ugyanazon részesedési arányokkal kell számolni. A szavatolótőke számításánál és a szavatolótőke-szükséglet meghatározásánál a közvetett részesedéseket is figyelembe kell venni. (3) Ha egy biztosítóban vagy viszontbiztosítóban részben vagy egészben közvetett tulajdona van a  számítások elvégzésére kötelezett biztosítónak vagy viszontbiztosítónak, akkor szavatolótőkéjének és szavatolótőkeszükségletének meghatározása során arányosan figyelembe kell vennie ezen részesedést is. (4) Ha a  biztosító, viszontbiztosító és kapcsolt vállalkozásai vagy egy biztosító holdig társaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság kapcsolt vállalkozásai a  14.  §-nak megfelelően együttesen nyújtanak be kérelmet a  belső modell módszer alkalmazására, akkor a 14. § alkalmazandó. 6. A biztosítói holdingtársaság és a vegyes pénzügyi holdingtársaság szavatolótőke-megfelelése a csoportfelügyelet tekintetében 17. § Ha egy biztosító vagy viszontbiztosító egy biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság leányvállalata és a  Felügyelet a  csoportfelügyeletért felelős felügyeleti hatóság, akkor a  Felügyelet engedélyezi, hogy a  biztosító holdingtársaság vagy a  vegyes pénzügyi holdingtársaság végezze el a  szavatolótőkemegfelelésének számítását e  résznek megfelelően azzal, hogy az  anyavállalatot úgy kell kezelni a  szavatolótőkeszükséglet meghatározása során, mintha biztosító vagy viszontbiztosító lenne. 7. Biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalataival kapcsolatos feltételek 18. § (1) A  20. és 21.  § alkalmazandó minden olyan biztosítóra vagy viszontbiztosítóra, amely egy biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalata, ha a) a  leányvállalat tekintetében a  csoportfelügyeletért felelős hatóság nem hozott határozatot, azonban a csoportfelügyelet kiterjed rá, b) az  anyavállalat kockázatkezelése és belső ellenőrzési mechanizmusai kiterjednek a  leányvállalatra és az  anyavállalat eleget tesz az  érintett felügyeleti hatóságok elvárásainak a  leányvállalat prudens irányítását illetően, c) az anyavállalat megkapta a 36. § (2) bekezdése szerinti engedélyt, és d) az  anyavállalat 20. és 21.  § alkalmazása iránti engedélykérelmet nyújtott be és az  engedélykérelemnek a hatóság helyt adott. (2) E § rendelkezéseit a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 241. cikk a) pontjában meghatározott tárgykörben kiadott rendeletében megállapított szabályokkal együtt kell alkalmazni. 8. Biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalataival kapcsolatosan határozat a kérelemről 19. § (1) A  20. és 21.  §-ban meghatározott szabályok alkalmazása iránti engedélykérelmek esetében a  Felügyelet, mint érintett felügyeleti hatóság a felügyeleti kollégium keretében – a többi érintett felügyeleti hatósággal – teljes körű konzultációt folytat egyrészt annak eldöntésére, hogy megadják-e a kért engedélyt, másrészt, hogy adott esetben meghatározzák azokat a többletfeltételeket, amelyekhez az engedélyt kötik. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti kérelmet kizárólag a  Felügyeletnek kell benyújtani, amennyiben ő a  leányvállalatot korábban engedélyező felügyeleti hatóság. A  Felügyelet ez  esetben haladéktalanul tájékoztatja a  felügyeleti kollégium tagjait, valamint továbbítja számukra a teljes kérelmet. (3) A  Felügyelet a  (2)  bekezdés szerinti esetben mindent megtesz annak érdekében, hogy a  kérelemről – annak a felügyeleti kollégium valamennyi felügyeleti hatósága által történt kézhezvételét követő – három hónapon belül – az érintett felügyeleti hatóságokkal közös – határozatot hozzon. (4) Ha a  (3)  bekezdésben említett három hónapos időszak alatt valamelyik érintett felügyeleti hatóság az  ügyet –  az  1094/2010/EU rendelet 19.  cikkével összhangban – az  EBFH elé utalja, akkor a  Felügyelet mint a  csoportfelügyeletért felelős hatóság köteles a döntését elhalasztani és megvárni az EBFH által – az 1094/2010/EU rendelet 19.  cikk (3)  bekezdése alapján – hozott határozatot, majd az  EBFH határozatának megfelelően köteles meghozni saját határozatát. Amennyiben a Felügyelet nem a csoportfelügyeletért felelős hatóság, hanem érintett felügyeleti hatóságként jár el, úgy köteles elismerni az említett határozatot és köteles teljesíteni az abban foglaltakat. (5) Amennyiben az EBFH – az 1094/2010/EU rendelet 41. cikk (2) és (3) bekezdésével, illetve 44. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban – a javasolt határozatot elutasítja, a Felügyelet, mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság hozza meg a végső döntést. Amennyiben a Felügyelet nem a csoportfelügyeletért felelős hatóság, hanem érintett felügyeleti hatóságnak minősül, úgy köteles elismerni az említett határozatot és köteles teljesíteni az abban foglaltakat. A három hónapos időtartam eltelte vagy az  együttes határozat meghozatala után az  ügy már nem utalható az EBFH elé. (6) Ha az  érintett felügyeleti hatóságok megállapodtak a  (3)  bekezdésben említett közös határozatban, a  Felügyelet, mint a leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatóság köteles a kérelmező rendelkezésére bocsátani a határozatot. (7) Ha a (3) bekezdésben meghatározott három hónapos időtartamon belül a felügyeleti hatóságok nem hoznak közös határozatot, a Felügyelet, mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság saját maga határoz a kérelemről. (8) Döntése során a  Felügyelet, mint a  csoportfelügyeletért felelős hatóság megfelelően figyelembe veszi a következőket: a) bármely álláspont vagy fenntartás, amelyet a  többi érintett felügyeleti hatóság az  alkalmazandó időtartam során kifejezett; b) bármely fenntartás, amelyet a  felügyeleti kollégiumon belüli többi érintett felügyeleti hatóság az alkalmazandó időtartam során kifejezett. (9) A (7) bekezdés szerinti határozat indokolásában ki kell térni a többi érintett felügyeleti hatóság fenntartásaitól való bármely jelentős eltérés magyarázatára. A  Felügyelet, mint a  csoportfelügyeletért felelős hatóság a  kérelmező és a többi érintett felügyeleti hatóság rendelkezésére bocsátja a határozat másolatát. (10) Amennyiben a  Felügyelet nem a  csoportfelügyeletért felelős hatóság, hanem érintett felügyeleti hatóságnak minősül, úgy köteles magára nézve irányadónak elismerni a  (7) bekezdés szerinti határozatot és köteles teljesíteni az abban foglaltakat. (11) A  Felügyelet e  § szerinti jogaira és kötelezettségeire vonatkozó részletszabályokat a  Bizottságnak a  Szolvencia  2 irányelv 237.  cikk (4)  bekezdésében és a  241.  cikk c)  pontjában meghatározott tárgykörökben kiadott rendeletei tartalmazzák. 9. Biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalataival kapcsolatosan a szavatolótőke-szükséglet meghatározása 20. § (1) A  leányvállalat a  14.  § sérelme nélkül a  (2)–(4)  bekezdésben meghatározottak szerint számítja ki szavatolótőke-szükségletét. (2) Ha a Felügyelet nem a csoportfelügyeletért felelős hatóság és a  felügyelete alá tartozó, csoportbeli biztosító vagy viszontbiztosító kockázati profilja jelentősen eltér a belső modell alapjául szolgáló feltevésektől, akkor a) többlettőke-követelményt írhat elő a  leányvállalat biztosító vagy viszontbiztosító számára, amíg az  nem bizonyítja megnyugtatóan a Felügyelet számára, hogy nem indokolt a többlettőke-követelmény, vagy b) a  standard formula által való szavatolótőke-szükséglet meghatározását írhatja elő a  leányvállalat biztosító vagy viszontbiztosító számára. (3) A  Felügyelet a  (2)  bekezdésben meghatározott határozatáról és annak indokairól írásban tájékoztatja a csoportfelügyeletért felelős hatóságot, a többi érintett hatóságot és a leányvállalatot. (4) Ha a Felügyelet nem a csoportfelügyeletért felelős hatóság és a  felügyelete alá tartozó, csoportbeli biztosító vagy viszontbiztosító kockázati profilja jelentősen eltér a standard formula alapjául szolgáló feltevésektől, akkor a) többlettőke-követelményt írhat elő a  leányvállalat biztosító vagy viszontbiztosító számára, amíg az  nem bizonyítja megnyugtatóan a Felügyelet számára, hogy nem indokolt a többlettőke-követelmény, vagy b) a  Felügyelet előírhatja a  leányvállalat biztosító vagy viszontbiztosító számára, hogy helyettesítse az  élet-, nem-élet- és az  egészségbiztosítási kockázati modul kiszámításakor alkalmazott paraméterek egy részét a  biztosítók és a  viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint. (5) A  Felügyelet a  (4)  bekezdésben meghatározott határozatáról és annak indokairól írásban tájékoztatja a csoportfelügyeletért felelős hatóságot, a többi érintett hatóságot és a leányvállalatot. (6) A felügyeleti kollégiumban, ha a) a Felügyelet az (1)–(5) bekezdés szerint járt el, vagy b) egy másik felügyeleti hatóság járt el az (1)–(5) bekezdéssel megegyező módon, akkor a  Felügyelet mindent megtesz annak érdekében, hogy a  felügyeleti kollégiumban a  felügyeleti hatóságok megállapodjanak a Felügyelet a) pont szerinti vagy egy másik felügyeleti hatóság b) pont szerinti javaslatáról. (7) Ha a  Felügyelet a  csoportfelügyeletért felelős hatóság, és nem ért egyet a  leányvállalat felügyeletéért felelős felügyeleti hatóság javaslatával, akkor a  Felügyelet ezen felügyeleti hatóság kezdeményezésére vagy saját kezdeményezésre az ügyet konzultáció céljából az EBFH elé terjeszti. (8) Ha a csoportfelügyeletért felelős hatóság és a leányvállalat felügyeletéért felelős felügyeleti hatóság nem ért egyet, akkor a Felügyelet, mint érintett felügyeleti hatóság is az EBFH elé terjesztheti az ügyet konzultáció céljából. (9) A  (7) és (8)  bekezdés esetén az  EBFH által a  megkeresést követő egy hónapon belül hozott határozatával összhangban kell a Felügyeletnek, mint a  leányvállalatért felelős felügyeleti hatóságnak, a határozatát meghoznia. Ha az EBFH egy hónapon belül nem hoz határozatot, akkor a Felügyelet, mint a  leányvállalatért felelős felügyeleti hatóság, meghozza a határozatát. (10) A Felügyelet, mint a leányvállalatért felelős felügyeleti hatóság a részletes indokolást is tartalmazó határozatát közli a többi érintett felügyeleti hatósággal és a leányvállalattal. (11) A  Felügyelet e  § szerinti jogaira és kötelezettségeire vonatkozó részletszabályokat a  Bizottságnak a  Szolvencia  2 irányelv 241. cikk c) pontjában meghatározott tárgykörben kiadott rendelete tartalmazza. 10. Biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalataival kapcsolatosan a szavatolótőke és a minimális tőkeszükséglet nemteljesítése 21. § (1) A  szavatolótőke-szükséglet nemteljesítése esetén, a  20.  §-ban foglaltak sérelme nélkül a  Felügyelet – ha a  leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatóság – haladéktalanul továbbítja a  leányvállalat által benyújtott helyreállítási tervet a  felügyeleti kollégium tagjai számára. A  helyreállítási tervet annak érdekében készíti a  leányvállalat, hogy a  szavatolótőke-szükséglet nemteljesítésének első észlelését követő hat hónapon belül helyre lehessen állítani a  szavatolótőke-szükséglet fedezéséhez figyelembe vehető szavatolótőke szintjét, vagy a szavatolótőke-szükséglet teljesítése céljából csökkenteni lehessen a kockázati profilt. (2) A  Felügyelet a  felügyeleti kollégium tagjaként minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy a  szavatolótőke-szükséglet nemteljesítésének első észlelését követő négy hónapon belül megállapodás szülessen a  Felügyelet – mint a  leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatóság – javaslatáról a  helyreállítási terv vonatkozásában. (3) A  (2)  bekezdés szerinti megállapodás hiányában a  Felügyelet, mint a  leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatóság határoz a helyreállítási terv jóváhagyásáról, a felügyeleti kollégium többi érintett felügyeleti hatósága által kifejezett bármely álláspont vagy fenntartás kellő figyelembevétele mellett. (4) Ha nem a Felügyelet a leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatóság, és a felügyeleti kollégium tagjai nem tudnak megállapodni a  helyreállítási terv tekintetében, akkor a  Felügyelet véleményt ad az  érintett felügyeleti hatóság részére a helyreállítási terv tekintetében. (5) Ha a  Felügyelet, mint a  leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatóság romló pénzügyi helyzetet észlel, haladéktalanul értesíti a  felügyeleti kollégiumot a  javasolt meghozandó intézkedésekről. Szükséghelyzetek kivételével a  Felügyelet kezdeményezi, hogy az  intézkedéseket a  felügyeleti kollégiumon belül megvitassák. Szükséghelyzet esetén a  Felügyelet haladéktalanul köteles tájékoztatni a  felügyeleti kollégiumot a  megtett intézkedésekről. (6) A Felügyelet a felügyeleti kollégium tagjaként –vélemény, javaslat adásával – minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy a közlés időpontjától számított egy hónapon belül megállapodás szülessen a felügyeleti hatóság meghozandó intézkedésekről szóló javaslata tekintetében. (7) A  (6)  bekezdés szerinti megállapodás hiányában a  Felügyelet, mint a  leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatóság határoz a javasolt intézkedések jóváhagyásáról, a felügyeleti kollégium többi érintett felügyeleti hatósága által kifejezett bármely álláspont vagy fenntartás kellő figyelembevétele mellett. (8) A  minimális tőkeszükséglet nemteljesítése esetén – a  35.  §-ban foglaltak sérelme nélkül – a  Felügyelet, mint a  leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatóság haladéktalanul továbbítja a  leányvállalat által benyújtott rövid távú pénzügyi tervet a  felügyeleti kollégium tagjai számára annak érdekében, hogy a  minimális tőkeszükséglet nemteljesítésének első észlelését követő három hónapon belül helyre lehessen állítani a minimális tőkeszükségletet fedező figyelembe vehető szavatolótőke szintjét, vagy a  minimális tőkeszükséglet teljesítése céljából csökkenteni lehessen a  kockázati profilt. A  felügyeleti kollégium tagjait tájékoztatja a  Felügyelet a  minimális tőkeszükséglet végrehajtása érdekében a leányvállalat szintjén hozott valamennyi intézkedésről is. (9) Ha a  Felügyelet, mint leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatóság nem ért egyet a  csoportfelügyeletért felelős hatósággal vagy a  Felügyelet, mint a  csoportfelügyeletért felelős hatóság nem ért egyet a  leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatósággal a) a helyreállítási terv jóváhagyását – beleértve a helyreállításhoz rendelkezésre álló időszak meghosszabbítását – illetően, a  felügyeleti kollégiumnak a  (2)  bekezdéssel összefüggésben létrejött megállapodáson alapuló határozata meghozatalára előírt négy hónapos időszak alatt, illetve b) a  javasolt intézkedések elfogadását illetően a  felügyeleti kollégiumnak a  (6)  bekezdéssel összefüggésben létrejött megállapodáson alapuló határozata meghozatalára előírt egy hónapos időszak alatt, az ügyet a  Felügyelet – az  1094/2010/EU rendelet 19.  cikkével összhangban – az  EBFH elé utalhatja és kérheti a segítségét a megállapodás eléréséhez. (10) Az ügy nem utalható az EBFH elé, ha a következő körülmények egyike fennáll: a) a (2) és (6) bekezdés szerinti négy hónapos vagy egy hónapos időszak leteltével; b) a kollégiumon belül megállapodás jön létre; c) az (5) bekezdésben említett szükséghelyzetek esetén. (11) A  Felügyelet, mint leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatóság elhalasztja határozatának meghozatalát és megvárja az  EBFH által – az  1094/2010/EU rendelet 19.  cikke alapján – meghozott határozatot, majd az  EBFH határozatának megfelelően hozza meg saját határozatát. A  határozatot teljes körű indokolással kell ellátni. A határozatot mind a leányvállalatnak, mind a felügyeleti kollégiumnak meg kell küldeni. (12) Amennyiben a  Felügyelet érintett felügyeleti hatóságnak minősül, úgy köteles magára nézve elismerni a (11) bekezdés szerinti határozatot és köteles teljesíteni az abban foglaltakat. (13) A  Felügyelet e  § szerinti jogaira és kötelezettségeire vonatkozó részletszabályokat a  Bizottságnak a  Szolvencia  2 irányelv 241. cikk b) és c) pontjában meghatározott tárgykörökben kiadott rendeletei tartalmazzák. 11. Biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalatai: egy leányvállalatra vonatkozó eltérések megszűnése 22. § (1) A 20. és 21. §-ban előírt szabályokat nem kell alkalmazni, amennyiben: a) a 18. § (1) bekezdés a) pontjában említett feltétel a továbbiakban nem teljesül; b) a  18.  § (1)  bekezdés b)  pontjában említett feltétel a  továbbiakban nem teljesül és a  csoport az  előírt időtartamon belül nem tesz újra eleget a feltételnek; c) a 18. § (1) bekezdés c) és d) pontjában említett feltételek a továbbiakban nem teljesülnek. (2) Az  (1)  bekezdés a)  pontjában említett esetben, ha a  Felügyelet, mint a  csoportfelügyeletért felelős hatóság a felügyeleti kollégiummal történt konzultációt követően úgy határoz, hogy többé nem vonja be az általa végzett csoportfelügyeletbe a leányvállalatot, erről azonnal tájékoztatja az érintett felügyeleti hatóságot és az anyavállalatot. (3) A 18. § (1) bekezdés b)–d) pontjának alkalmazása során az anyavállalat felelős a feltételek folyamatos teljesülésének biztosításáért. Nemteljesítés esetén haladéktalanul tájékoztatja a  Felügyeletet, mint a  csoportfelügyeletért felelős hatóságot és az  érintett leányvállalat érintett felügyeleti hatóságát. Az  anyavállalat tervet mutat be a  teljesülés megfelelő határidőn belüli visszaállításáról. (4) A  (3)  bekezdésben foglaltakkal összhangban, a  Felügyelet, mint a  csoportfelügyeletért felelős hatóság évente legalább egyszer hivatalból ellenőrzi, hogy továbbra is teljesülnek-e a  18.  § (1)  bekezdés b)–d)  pontjában foglalt feltételek. A Felügyelet, mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság ezt az ellenőrzést az érintett felügyeleti hatóság kérésére is elvégzi, amennyiben annak jelentős kétségei vannak a  feltételek folyamatos teljesülését illetően. Amennyiben a Felügyelet nem mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság, hanem mint érintett felügyeleti hatóság jár el, úgy az e bekezdés szerinti kérést intézheti a csoportfelügyeletért felelős hatósághoz. (5) Amennyiben az  elvégzett ellenőrzés során a  Felügyelet, mint a  csoportfelügyeletért felelős hatóság hiányosságot tapasztal, kötelezi az anyavállalatot, hogy nyújtson be tervet a hiányosság kiküszöböléséről. (6) Amennyiben a  felügyeleti kollégiummal történt konzultációt követően a  Felügyelet, mint a  csoportfelügyeletért felelős hatóság megállapítja, hogy a (3) vagy (5) bekezdésben említett terv nem elegendő, vagy nem hajtják végre a  megállapított határidőn belül, akkor megállapítja, hogy a  18.  § (1)  bekezdés b)–d)  pontjában említett feltételek többé nem teljesülnek, és erről haladéktalanul tájékoztatja az érintett felügyeleti hatóságot. (7) A 20. és 21. §-ban előírt rendszer akkor alkalmazható újra, ha az anyavállalat erre irányuló új kérelmére a felügyeleti kollégium ezt – a 19. §-ban meghatározott eljárással összhangban – engedélyezi. (8) A  Felügyelet e  § szerinti jogaira és kötelezettségeire vonatkozó részletszabályokat a  Bizottságnak a  Szolvencia  2 irányelv 241. cikk c) pontjában meghatározott tárgykörben kiadott rendelete tartalmazza. 12. Biztosítói holdingtársaság és vegyes pénzügyi holdingtársaság leányvállalatai 23. § A 18–22.  § értelemszerűen alkalmazandó azokra a  biztosítókra és viszontbiztosítókra, amelyek biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság leányvállalatai. 13. Kockázatkoncentráció felügyelete 24. § (1) A kockázatkoncentráció felügyeletét csoportszinten e §-ban, valamint a 26–39. §-ban foglaltakkal összhangban kell gyakorolni. (2) A  biztosító, viszontbiztosító, biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság – a  Bizottságnak a  Szolvencia 2 irányelv 244.  cikk (6)  bekezdésében meghatározott tárgykörben kiadott végrehajtástechnikai standardjában foglaltakkal összhangban – rendszeresen, évente legalább egyszer jelentést köteles tenni a  Felügyelet, mint a  csoportfelügyeletért felelős hatóság részére bármely jelentős csoportszintű kockázatkoncentrációról, azon esetek kivételével, amelyekre a 6. § (2) bekezdését kell alkalmazni. (3) A  szükséges információt a  csoport élén álló biztosító vagy viszontbiztosító, vagy ha nem biztosító vagy viszontbiztosító áll a csoport élén, akkor a biztosítói holdingtársaság vagy a vegyes pénzügyi holdingtársaság vagy a Felügyelet, mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság által – a többi érintett felügyeleti hatósággal és a csoporttal folytatott konzultációt követően – kijelölt csoporton belüli biztosító vagy viszontbiztosító köteles benyújtani a Felügyelethez mint a csoportfelügyeletért felelős hatósághoz. (4) Az  (1)  bekezdés szerinti kockázatkoncentráció felülvizsgálata a  Felügyelet, mint a  csoportfelügyeletért felelős hatóság feladatkörébe tartozik. (5) A  Felügyelet, mint a  csoportfelügyeletért felelős hatóság – a  többi érintett felügyeleti hatósággal és a  csoporttal folytatott konzultációt követően, a  Bizottságnak a  Szolvencia 2 irányelv 244.  cikk (4) és (5)  bekezdésében meghatározott tárgykörökben kiadott rendeleteiben foglaltakkal összhangban – megállapítja azon kockázattípusokat, amelyeket az adott csoporton belül a biztosítóknak vagy a viszontbiztosítóknak jelenteniük kell. (6) A Felügyelet, mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság és a  többi érintett felügyeleti hatóság a kockázattípusok meghatározásakor vagy véleményezésekor figyelembe veszi az  adott csoport jellemzőit és a  csoport kockázatkezelési struktúráját …