72/2010. (V. 13.) FVM rendelete a gyümölcs szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról.

72/2010. (V. 13.) FVM rendelete a gyümölcs szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról. A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 30. §-a (2) bekezdésének a)–i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. Általános rendelkezések 1. § (1) Az e rendeletben foglaltakat kell alkalmazni a) az 1. mellékletben felsorolt gyümölcstermő és alany célra használatos aa) növénynemzetségek, növényfajok és azok hibridjei fajtáinak ab) az alany céljára szolgáló fajoknak és hibrideknek szaporítóanyagként felhasznált növényállományaira és azok forgalomba hozatalra szánt, valamint forgalomba hozott szaporítóanyagára, valamint ac) az 1. mellékletben fel nem sorolt, alanyként vagy más növényi részként használt nemzetségek, fajok és hibridjeik szaporítóanyagára, ha az 1. mellékletben felsorolt nemzetségek, fajok vagy hibridjeik fajtáit oltják rájuk, b) az a) pontban meghatározott szaporítóanyagot előállító, forgalomba hozó, illetve felhasználó természetes és jogi személyekre, illetve jogi személyiség nélküli jogalanyokra (a továbbiakban együtt: szállító), valamint c) a gyümölcs szaporítóanyag előállításának és forgalomba hozatalának ellenőrzését, valamint növény-egészségügyi ellenőrzését végző Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központjára és területi szerveire (a továbbiakban együtt: MgSzH). (2) E rendeletben foglaltakat az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvényben és a növényegészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben foglalt növényegészségügyi előírásokkal együtt kell alkalmazni. 2. § (1) A gyümölcs szaporítóanyagok előállítása, forgalomba hozatalával kapcsolatos ellenőrzési, minősítési, minőségtanúsítási feladatokat az MgSzH látja el. (2) Az MgSzH a) a certifikációs rendszer keretében előállított gyümölcs szaporítóanyag-tételeket kategóriába sorolással minősíti, illetve a minősítést ellenőrzi a tételek faj-, illetve fajtaazonossága, származása, szaporítási fokozata, növény-egészségügyi állapota és külső minősége alapján; a minősített tételeket a szakterületnek megfelelő certifikációs címkével, valamint a növényegészségügyi előírásoknak megfelelően növényútlevéllel látja el, b) a certifikációs rendszerbe nem tartozó gyümölcs szaporítóanyagoknak az Európai Unió minimum követelményeinek megfelelő előállítását és forgalomba hozatalát ellenőrzi, ideértve a 2. mellékletben meghatározott, minőséget befolyásoló károsító szervezetektől való mentességet. (3) Az MgSzH a) a certifikációs rendszer keretében előállított gyümölcs szaporítóanyag-tételek zárlati károsítóktól és a 3. melléklet szerinti károsítóktól való mentességét ellenőrzi, elvégzi a vizsgálatokhoz szükséges mintavételezést, a minták vizsgálatát, valamint határozatban kiadja a vizsgálatok eredményét, valamint b) a certifikációs rendszerbe nem tartozó gyümölcs szaporítóanyagok esetében a zárlati károsítóktól való mentességet ellenőrzi. 2. Értelmező rendelkezések 3. § E rendelet alkalmazásában: 1. Bázis szaporítóanyag: közvetlenül vagy ismert számú vegetatív szaporítási lépés eredményeként a központi törzsültetvény növényanyagából származó, üzemi törzsültetvény létesítésére szolgáló szaporítóanyag, amely a) előállítása során fajtatulajdonságait megőrizte, b) kielégíti a bázis szaporítóanyagra fajonként előírt növény-egészségügyi követelményeket, c) a hatósági ellenőrzés eredményeként minősítést kapott, valamint d) a továbbszaporítása során certifikált szaporítóanyag előállítására szolgál. 2. Bázis szaporítóanyag: olyan szaporítóanyag, a) amelyet közvetlenül vagy ismert számú lépésen keresztül vegetatív módon állítottak elő a prebázis szaporító anyagból a fajta azonosságának, fontos pomológiai jellemzőinek és növényegészségügyi állapotának megőrzését biztosító módon; b) amelyet certifikált szaporítóanyag termesztésére szánnak; c) amely megfelel a bázis szaporítóanyagra vonatkozóan megállapított növényegészségügyi és egyéb különleges követelményeknek; és d) amelyet a hivatalos vizsgálatok alkalmával az a)–c) pontban szereplő feltételeknek megfelelőnek nyilvánítottak. 3. Certifikáció (tanúsítás): a szaporítóanyag-előállítás ellenőrzési rendszere, amelynek eredményeként a hivatalos ellenőrző szervek igazolják, hogy a termelő a terméket a vonatkozó hazai és nemzetközi előírásoknak megfelelően állította elő; az előállítás során az anyag utódvonalát bizonylati rendszerrel nyilvántartják, minőségét a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően ellenőrzik, az eljárás eredményességét az eljáró hatóság certifikációs címkével tanúsítja. 4. Certifikációs (tanúsító) címke: a certifikációs rendszerben előállított szaporítóanyag-tétel növényeire, illetve kötegeire, zárt csomagolási egységeire a szállító által felhelyezett, annak kategóriáját tanúsító, fémzár jellegű jelölés, amelyet az MgSzH azonosíthatóan megjelölve ad ki a forgalmazónak, és amely tartalmazza a felhasználó számára szükséges összes adatot, beleértve a növényútlevél adatait is. 5. Certifikált szaporítóanyag: közvetlenül vagy ismert számú vegetatív szaporítási lépés eredményeként üzemi törzsültetvény növényanyagából származó szaporító alapanyag, vagy gyümölcstermő ültetvény létesítésére szolgáló – a certifikációs rendszert elhagyó – ültetési anyag, amely a) előállítása során fajtatulajdonságait megőrizte, b) kielégíti a certifikált szaporítóanyagra fajonként előírt növény-egészségügyi követelményeket, valamint c) hatósági ellenőrzés eredményeként minősítést kapott. 6. Certifikált szaporítóanyag: olyan a) szaporítóanyag, aa) amelyet vegetatív módon állítottak elő prebázis vagy bázis szaporítóanyagból vagy magonc alanyok esetében bázis vagy certifikált magtermő ültetvény magjából; ab) amely certifikált ültetési anyag előállítására szolgál; ac) amely megfelel a certifikált szaporítóanyagra vonatkozóan megállapított növényegészségügyi és egyéb különleges követelményeknek; ad) amely a hivatalos vizsgálatok során megfelelt az aa).-ad). pontban szereplő feltételeknek; vagy b) ültetési anyag ba) amelyet közvetlenül certifikált, bázis vagy prebázis szaporítóanyagból állítottak elő; bb) amely gyümölcstermesztésre szolgál; bc) amely megfelel a certifikált szaporítóanyagra vonatkozóan megállapított növényegészségügyi és egyéb különleges követelményeknek; bd) amely a hivatalos vizsgálatok alkalmával megfelelt az ba)–bd) pontban szereplő feltételeknek. 7. C. A. C. (Conformitas Agraria Communitatis) szaporítóanyag: a certifikációs rendszeren kívül előállított fajtaazonos és megfelelően fajtatiszta szaporítóanyag, szaporítóanyag termesztésre szánt ültetvény, vagy gyümölcstermesztésre szánt ültetési anyag, amely megfelel a kategóriára meghatározott minőségi és növényegészségügyi követelményeknek. 8. Egyéb károsító: a növényegészségügyi előírások szerinti nem zárlati és nem vizsgálatköteles károsító, amely a szaporítóanyag útján terjed. 9. Faiskola: gyökeres gyümölcs szaporítóanyagot előállító szaporító terület a rajta lévő növényállománnyal, törzsültetvénnyel, felszerelésekkel, épületekkel, amelynek működését az MgSzH engedélyezte. 10. Faiskolai lerakat: a faiskolában termelt ültetési anyagnak a faiskolán kívüli – gyümölcs szaporítóanyag kiskereskedelmi forgalomba hozatalát végző – árusító helye, így különösen az áruda, kertészeti áruház. 11. Fajtaazonos szaporítóanyag: a megjelölésnek megfelelő fajtájú szaporítóanyag, oltvány esetén ideértve az alanyfajtát is. 12. Fajtatiszta szaporítóanyag: a tétel vagy csomagolási egység megjelölésétől eltérő fajtájú, alanyú egyedet nem tartalmazó szaporítóanyag. 13. Harmadik ország: bármely ország a Magyar Köztársaság és az Európai Unió tagállamain (a továbbiakban: tagállam) kívül. 14. Házi faiskola: ültetési anyagot kizárólag saját felhasználás céljára előállító, szaporítóanyag forgalomba hozatalára nem jogosult faiskola. 15. Károsító: a növényre vagy növényi termékre káros bármely növény, állat, kórokozó vagy egyéb fertőzőképes megbetegedést okozó szervezet. 16. Kiinduló anyag: a törzskönyvezett növényállománnyal fajtaazonos növény, amely növényanyagának szaporulatából a központi törzsültetvény jelöltet létrehozzák. 17. Központi (prebázis) törzsültetvény: központi törzsültetvény jelöltből minősített vagy annak szaporítóanyagából létesített növényállomány, amely prebázis fokozatú szaporító alapanyag előállítására szolgál. Az ültetvény mindaddig megőrzi minősítését és helyben megújítható, amíg a meghatározott nevelési körülmények fennállnak és az egyedi vizsgálatok során a vonatkozó növény-egészségügyi követelményeket teljesíti. 18. Központi törzsültetvény jelölt: a törzskönyvezett növényállománnyal fajtaazonos olyan növények, amelyek központi törzsültetvénnyé minősíthetők, vagy amelyekről nyert szaporítóanyaggal központi törzsültetvény létesíthető, ha a vonatkozó növény-egészségügyi követelményeket teljesítik. 19. Magtermő törzsültetvény: generatív szaporítású alanyfajták vegetatív úton előállított ültetési anyagával telepített, magot termő ültetvény. 20. Prebázis szaporítóanyag: a központi (prebázis) törzsültetvény létesítésére szolgáló növényanyag, amely a) előállítása során fajtatulajdonságait megőrizte, b) kielégíti a prebázis szaporítóanyagra fajonként előírt növény- egészségügyi követelményeket, c) hivatalos ellenőrzések eredményeképpen minősítést kapott, valamint d) továbbszaporítása során bázis szaporítóanyag előállítására szolgál. 21. Prebázis szaporítóanyag: olyan szaporítóanyag, a) amelyet általánosan elfogadott módszerek alapján állítottak elő, melyek biztosítják a fajta azonosságának, fontos pomológiai jellemzőinek és növényegészségügyi állapotának megőrzését; b) amelyet bázis szaporítóanyag vagy certifikált szaporítóanyag termesztésére szánnak; c) amely megfelel a prebázis szaporítóanyagra vonatkozóan megállapított növényegészségügyi és egyéb külön leges követelményeknek és d) amely a hivatalos vizsgálatok alkalmával megfelel az a)–c) pontban szereplő feltételeknek. 22. Szaporítási fokozat (szaporulati fok, kategória): a certifikációs rendszerben a továbbszaporítás során a központi törzsültetvényhez viszonyított leszármazási szint, amely a szaporítás sorrendjében lehet: prebázis, bázis, certifikált fokozatú vagy a certifikációs rendszerbe nem tartozó C.A.C., attól függően, hogy a szaporítóanyag milyen fokozatú ültetvényből származik, valamint a nevelés során mely kategóriára előírt növény-egészségügyi technológiát alkalmazták; az oltvány szaporítási fokozatát az alacsonyabb szaporítási fokozatú komponens határozza meg. 23. Szaporítóanyag kiskereskedelmi forgalomba hozatala: végső felhasználók részére történő, kis mennyiségű, nem árutermő ültetvény létesítését szolgáló ültetési anyag értékesítése. 24. Szaporítóanyag nagykereskedelmi forgalomba hozatala: saját előállítású vagy vásárolt szaporítóanyag értékesítése árutermelési célú gyümölcs ültetvény telepítők, faiskolák, lerakatok részére, valamint a szaporítóanyag export és import. 25. Szaporítóanyag tétel: egy egységként kezelt, azonos fajú, fajtájú, alanyú, szaporítási fokozatú szaporító anyag, amely homogén áruösszetétel és árueredet alapján azonosítható. 26. Szűrő faiskola: prebázis törzsültetvény létesítésére szolgáló ültetési anyagot előállító, az adott kategóriára vonatkozó növényegészségügyi előírásoknak megfelelő faiskola, ahol a törzsültetvény jelölt egyedeit vírustesztelésükkel egyidejűleg szaporítják annak érdekében, hogy a szaporulatot törzsültetvénybe és törzsgyümölcsösbe helyezzék. 27. Termelői (termék jelölő) címke: C.A.C. kategóriájú szaporítóanyagok növényeire, illetve kötegeire a szállító által felhelyezett, a fajtaazonosságot és minőséget igazoló jelölés, amelynek előállításáról a termelő gondoskodik, és amely tartalmazza a felhasználó számára szükséges legfontosabb adatokat. 28. Törzsgyümölcsös: a fajták eredeti tulajdonságainak folyamatos ellenőrzésére, hiteles megőrzésére hivatott virágzó és termést hozó ültetvény, amelyet a központi törzsültetvénnyel párhuzamosan, azonos tételből származó ültetési anyaggal létesítenek. 29. Törzskönyvezés: az adott fajta azonosítását szolgáló növényállomány hivatalos nyilvántartásba vétele. 30. Törzskönyvi előjegyzés: törzskönyvezés céljára telepített vagy kijelölt, de a fajtaazonosság elbírálására még nem alkalmas, illetve államilag még nem elismert fajtájú növényállomány hivatalos nyilvántartásba vétele. 31. Üzemi (bázis) törzsültetvény: bázis szaporítóanyagból létesített, certifikált fokozatú szaporítóanyag előállítására szolgáló, az MgSzH által törzsültetvénnyé minősített növényállomány. 32. Üzemi (certifikált) törzsültetvény: perbázis vagy bázis szaporítóanyagból létesített, certifikált fokozatú szaporítóanyag előállítására szolgáló, az MgSzH által törzsültetvénnyé minősített növényállomány. 33. Üzemi (bázis) törzsültetvény jelölt: bázis szaporítóanyagból létesített, certifikált szaporítóanyag előállítására szolgáló, de az MgSzH által törzsültetvénnyé még nem minősített növényállomány. 34. Üzemi (certifikált) törzsültetvény jelölt: perbázis vagy bázis szaporítóanyagból létesített, certifikált szaporítóanyag előállítására szolgáló, de az MgSzH által törzsültetvénnyé még nem minősített növényállomány. 35. Vegetatív szaporító alapanyagot termő törzsültetvény: szemzőhajtás, oltóvessző, dugvány, bujtvány, sarj, palánta előállítására létesített ültetvény. 36. Virológiai állapot: az ellenőrzésre feljogosított szervezet által igazolt, a vírusfertőzöttségre vonatkozó kategória, amely „Vírusmentes”, „Vírustesztelt” vagy „Tünetmentes” lehet. a) Tünetmentes szaporítóanyag: vizuális vizsgálat alapján a karantén- és a certifikációs rendszerbe tartozó egyéb károsítók tüneteit nem mutató növényanyag. b) Vírusmentes (VF) szaporítóanyag: olyan vírusmentes anyanövényekről, illetőleg azok vírusmentesen fenntartott szaporulatáról származó növény, amelyet nemzetközileg elismert tudományos módszerekkel megvizsgáltak és az adott fajt fertőző valamennyi ismert vírustól és vírusszerű kórokozótól mentesnek találtak, és amelynek termesztése során az MgSzH által igazoltan a vírusmentes technológiai előírásokat megtartották. c) Vírustesztelt (VT) szaporítóanyag: olyan anyanövényekről, illetve azok szaporulatáról származó növényanyag, amelyet nemzetközileg elismert tudományos módszerekkel vírusfertőzöttségre megvizsgáltak, és az adott fajra jellemző, meghatározott gazdasági kárt okozó vírusoktól és vírusszerű szervezetektől mentesnek találtak, illetve amelyet az MgSzH által igazoltan vírusmentes technológiai előírások szerint állítottak elő. 37. Vizsgálatköteles nem zárlati károsító: olyan károsító, amelyet gazdasági jelentőségénél fogva e rendelet a meghatározott szaporítóanyag kategóriára e körbe sorol. 38. Zárlat: a követelményeknek nem megfelelő minőségű vagy nem megfelelő módon előállított szaporítóanyag felhasználásának, illetve forgalomba hozatalának korlátozása. 39. Zárlati termesztés: az MgSZH eseti engedélye alapján olyan tétel faiskolai termesztése, amely valamely tulajdonsága miatt nem bizonyult az Európai Unió területén forgalomba hozatalra alkalmasnak; a harmadik országba szánt, bértermelésre szaporított tételek termesztése is zárlati termesztésnek minősül. 3. A gyümölcs szaporítóanyagok előállításának és forgalomba hozatalának általános követelményei 4. § (1) Gyümölcs szaporítóanyagot kizárólag az MgSzH által engedélyezett faiskolában, illetve szaporítás céljára engedélyezett ültetvényben szabad forgalomba hozatal céljára előállítani. Forgalomba hozatal céljából szaporítani – a kísérleti, nemesítési és génmegőrzési célból végzett szaporítások, valamint a céltermeltetés kivételével – csak azokat a fajtákat, klónokat szabad, amelyek a Nemzeti Fajtajegyzékben, a Szállítói Fajtajegyzékben szerepelnek, más tagállamban elismertek, növényfajta-oltalommal védettek vagy egyedi szaporítási engedéllyel rendelkeznek. Más tagállamokban elismert, hivatalos (DUS) leírással nem rendelkező gyümölcsfajták csak a Szállítói Fajtajegyzékre vételt követően szaporíthatók. (2) Gyümölcs szaporítóanyagot kizárólag az MgSzH által engedélyezett faiskolában, illetve szaporítás céljára engedélyezett ültetvényben szabad forgalomba hozatal céljára előállítani. Forgalomba hozatal céljából szaporítani – a kísérleti, nemesítési és génmegőrzési célból végzett szaporítások, valamint a céltermeltetés kivételével – csak azokat a fajtákat, klónokat szabad, amelyek a Nemzeti Fajtajegyzékben szerepelnek, más tagállamban elismertek, növényfajtaoltalommal védettek, növényfajta-oltalom vagy állami elismerés iránt bejelentettek. (3) A certifikációs rendszer keretében nem szaporíthatóak a Szállítói fajtajegyzéken szereplő fajták. (4) Forgalomba hozni csak az e rendeletben előírt, legalább a C.A.C. kategóriára előírt követelményeket kielégítő szaporítóanyagot lehet. (5) Az előállítás és forgalomba hozatal során a szállító köteles az 7. §-ban részletezett, az általa folytatott tevékenységre jellemző kritikus pontokat figyelemmel kísérni. (6) A szaporítóanyag előállító köteles a tárgyévi tevékenységét az MgSzH-nak minden év február 28-áig bejelenteni. A bejelentésben nyilatkozni kell a) a tárgyévi faiskolai, szaporítóanyag nagykereskedelmi tevékenység folytatásáról, b) a C.A.C. szaporító alapanyag előállító ültetvények üzemeltetéséről, valamint c) az előállított szaporítóanyag kategóriájáról. 5. § (1) A szaporítóanyagot a szaporítás, nevelés, kitermelés, osztályozás, árukikészítés, kötegelés (csomagolás), tárolás és szállítás során tételenként el kell különíteni, és egyértelműen meg kell jelölni, továbbá gondoskodni kell arról, hogy minőségét a szállítás és tárolás során megőrizze. (2) Ha különböző eredetű gyümölcsszaporító és ültetvényanyagokat egyberaknak, vagy összekevernek a csomagolás, a raktározás, a szállítás vagy kiszállítás során, a szállító nyilvántartást vezet a következő adatokkal: az árutétel összetétele és az egyes összetevők eredete. (3) A certifikációs rendszer keretében előállított szaporítóanyag csak certifikációs címkével ellátva hozható forgalomba. A C.A.C. kategóriájú szaporítóanyagot a 8. § (6) bekezdése szerinti adatokat tartalmazó árucímkével megjelölten szabad forgalomba hozni. (4) A faiskolai engedélyes és az ellenőrzött C.A.C. kategóriájú szaporítóanyag termő ültetvény fenntartója a tanúsított és C.A.C. szaporítóanyagot telephelyéről külön engedély nélkül a forgalomba hozhatja. Egyéb telephelyről a 37. §-ban előírt engedély birtokában lehet szaporítóanyagot forgalomba hozni. (5) Tanúsított szaporítóanyagot csak a 4. és 5. mellékletben előírt követelményeknek megfelelő minőségben szabad forgalomba hozni. 6. § (1) A hazai előállítású C.A.C. szaporítóanyagok minőségének el kell érnie a 4. és 5. mellékletben foglalt követelményeket, kivéve ha a szállító és a vásárló írásban attól eltérően állapodott meg. Minőségi vita esetén az erre vonatkozó írásban kötött megállapodás hiányában a 4. és 5. mellékletben részletezett követelmények az irányadók. (2) A C.A.C. szaporítóanyagok minőségének a) szaporító alapanyagok tekintetében a 4. melléklet 1.1. pontjában, b) ültetési anyagok és alanycsemeték tekintetében pedig az 5. melléklet 2.1.1., 2.2.1., 2.3.1., 2.4., 2.5.1. és 2.6.1. pontjában foglalt követelményeknek kell legalább megfelelnie, eltekintve a méretekre vonatkozó táblázatokban foglaltaktól. (3) A vásárolt szaporító alapanyagot megbontott kötegzárú tételből továbbértékesíteni (viszonteladás) nem szabad. (4) Harmadik országból behozott szaporító alapanyagot a 41. §-ban foglaltak szerint lehet termesztésbe vonni és forgalomba hozni. (5) A szaporítóanyagokat csak azzal a fajtanévvel lehet forgalomba hozni, amelyet a 4. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott, a fajták szaporíthatóságát biztosító hivatalos jegyzékek, dokumentumok tartalmaznak. 4. A szállítók ellenőrzési feladatai 7. § A szállítónak a szaporítóanyag termő ültetvény, a faiskola és a nagykereskedelmi telephely üzemeltetése során figyelemmel kell kísérnie az alábbi, a tevékenységére vonatkozó kritikus pontokat: a) a felhasznált szaporító alapanyagok kezelése, tárolása során biztosítania kell, hogy a szaporítandó alapanyagok minősége aa) a minősített (certifikált) anyag esetében feleljen meg a 4. és 5. mellékletben foglalt minőségi követel ményeknek, ab) a C.A.C. anyag esetében pedig legalább az életképesség tekintetében ne legyen kifogásolható; a minőségi követelmények megítélése tekintetében a 4. és 5. számú mellékletben foglaltak az irányadók; b) a szaporítóanyagok kiültetése, (magvetés, ki- vagy átültetés) során ba) biztosítani kell az a) pont szerinti minőségi követelmények fenntartását; bb) a tételeket megfelelően jelölni kell a keveredés elkerülése érdekében; bc) a műveleteket dokumentálni kell szabadföldi azonosításra alkalmas vázrajzon, illetve a 28. § (2) bekez désében előírt nyilvántartásban; c) a 3. mellékletben felsorolt, a termesztett növényfajra és az állomány kategóriájától függően előírt jellemző kártevők elszaporodásának megakadályozása érdekében a diagnosztizálásra alkalmas időszakban folyamatosan ellenőrizni kell a növényállományt és meg kell tenni a szükséges beavatkozásokat; d) a szállítónak ki kell dolgoznia a művelési módra vonatkozó saját eljárási szabályzatát és gondoskodnia kell annak betartásáról, illetve nyomon követhető dokumentációjáról, ha az általa alkalmazott tevékenység eltér a hazai gyakorlatban alkalmazott szokványos termesztési technológiától vagy szaporítóanyag kezelési eljárásoktól; e) a faiskolai nevelés – ideértve a szaporítóanyag termő ültetvények fenntartását is – folyamán a növényállomány tekintetében a károsítók megtelepedésének megakadályozása és a növényanyag megfelelő fejlődésének érdekében ea) azt megfelelő szinten gyommentesen kell tartani, különös tekintettel azokra a gyomfajokra, melyek a termesztett fajt károsító kártevőkkel közös gazdanövények, eb) gondoskodni kell a megfelelő vízellátásról, ec) a metszési munkákat (gyökérsarj eltávolítás, szemre metszés, koronába metszés, hónaljazás stb.) a megfelelő időben, és minőségben kell elvégezni; f) a szaporítási műveletek végzése során különös figyelmet kell fordítani a szaporító alapanyagok életképességének fenntartására, valamint az egyes tételek keveredésének elkerülésére; g) a szaporító alapanyagok szedése és az ültetési anyagok kitermelése során úgy kell eljárni, hogy a növényanyag az a) pont szerinti minőségi követelményeknek megfeleljen; a szedés, kitermelés, átmeneti és tartós tárolás, kötegelés, csomagolás és szállítás tekintetében a 4. és 5. mellékletben foglaltak az irányadók; h) az ápolási műveletek során, különös tekintettel a növényanyag sebzésével járó beavatkozásokra (metszés, hónaljazás stb.) a károsítók elterjesztésének megakadályozására kell törekedni, így ha) a művelő eszközt megfelelő rendszerességgel, arra alkalmas módszerrel fertőtleníteni kell, hb) a C.A.C. állományban használt művelő eszközökkel csak fertőtlenítést követően lehet tanúsított állományban munkát végezni; i) a növényállományban végzett kezeléseket (növényvédelem, tápanyag utánpótlás, egyéb kémiai beavatkozások) dokumentálni kell a kezelés okának feltüntetésével; j) a tevékenységgel kapcsolatos nyilvántartásokat folyamatosan, szakszerűen és napra készen kell vezetni, különös tekintettel az egyes tételek azonosíthatóságára vonatkozó feljegyzésekre. 5. A gyümölcs szaporítóanyagok megjelölése, címkézés 8. § (1) A gyümölcs szaporítóanyagok megjelölésére felhasznált certifikációs címkét az MgSzH biztosítja a szállítók számára. A megfelelő minőséget és a címke-előállítás ellenőrizhetőségét biztosító feltételek megtartása mellett a certifikációs címkék saját célra történő előállítására az MgSzH feljogosíthatja a szállítót. (2) A C.A.C. szaporítóanyagok megjelölésére szolgáló termelői címkéről a szállító gondoskodik. (3) Az e rendeletben előírt termékjelölés (certifikációs vagy termelői címke) nélküli termékek nem forgalmazhatók. A címkék anyagának és az arra nyomtatott, illetve írt szövegnek olyan ellenállónak kell lennie, ami legalább egy évig biztosítja a feltüntetett adatok olvashatóságát szabadföldi vagy mesterséges körülmények közötti termesztés, illetve tárolás során. (4) A címke kategóriánként a) a prebázis és bázis kategóriájú szaporítóanyag esetében fehér, b) a certifikált kategóriájú szaporítóanyag esetében kék, c) a C. A. C. kategóriájú szaporítóanyag esetében narancssárga, vagy bármilyen más, de nem kék színű. (5) A certifikációs címkén a következő adatokat kell feltüntetni: a) EU minőség, b) a tagállam kódja, c) az ellenőrző hatóság neve vagy kódja, d) a szállító regisztrációs vagy engedélyszáma, e) a szállító neve, f) az egyedi sorozatszám, a naptári hét száma vagy tétel száma, g) a botanikai név, h) a fajta neve; ha van, akkor az alany fajta neve vagy faja, vagy interspecifikus hibrid neve, i) a mennyiség, j) a kategória, k) a harmadik országból importált szaporítóanyag esetén az előállító ország neve, l) a virológiai állapot, m) a növényútlevél további adatai. (6) A C.A.C. kategóriájú szaporítóanyagok megjelölésére szolgáló termelői címkéken az (5) bekezdésben felsorolt adatok közül legalább az a), c), h) és j) pontok adatait fel kell tüntetni, amennyiben a címke növényútlevél adatait is tartalmazza. A többi pontban felsorolt adatot elegendő a származási igazolványon feltüntetni. A virológiai állapotra vonatkozó megállapítás nem tehető sem a termelői címkén, sem a kísérő dokumentumokon (származási igazolvány, számla, szállítólevél). 9. § (1) A certifikált kategóriájú fás oltványok minden egyedét a kitermelést megelőzően, a tenyészedényes növényanyagot, a szamócapalántákat és a kötegelt árut a forgalomba hozatalt megelőzően kell certifikációs vagy termelői címkével ellátni. Certifikált kategóriájú fás oltványok kötegelten láthatók el tanúsító címkével, ha a) árutermő ültetvény telepítése céljára hozzák forgalomba, b) az egy telepítő részére forgalmazni kívánt tétel legalább 200 db oltványból áll, c) a szállítónak a telepítőtől írásos megrendelése van, melyet a kötegellenőrzéskor az MgSzH részére be kell mutatni, d) a kötegelten tanúsított fás oltványokat a 33. § a) és b) pontja szerint a faiskola telephelyén végzett köteg ellenőrzést követően hozzák forgalomba, (2) A kötegelten tanúsított fás oltványokat megbontott kötegből tovább forgalmazni tilos. (3) Az egy kötegbe köthető növények darabszámát a 4. melléklet 2. pontja, valamint a 5. melléklet 3. pontja tartalmazza. (4) A címkét terméktípustól függően a) a koronás oltványokra a korona vesszők közötti törzsrészre, illetve a suhángoltvány fele magasságában, b) az egyéb tenyészedényes növények esetén – szamóca kivételével – azok tövi részére, c) a kötegelten jelölhető faiskolai termékekre – a fémzárolás gyakorlatához hasonlóan – a köteg felső kötésére tűzőgéppel kell felhelyezni. (5) A (3) bekezdés c) pontja szerinti esetekben a címkét oly módon kell felhelyezni, hogy a köteget a címke levétele nélkül ne lehessen felbontani, vagy fémzárat kell alkalmazni. (6) A saját felhasználásra, nyilvántartott kísérletre, illetve kísérleti, nemesítési vagy génmegőrzési célra szaporított tételeket a faiskola saját címkéjével szabad felhasználni, illetve forgalomba hozni. A forgalomba hozatal során a kísérő dokumentumon fel kell tüntetni a felhasználás célját. 6. Nyilvántartás 10. § (1) A gyümölcs szaporítóanyag-termő ültetvény és az árutermelő faiskola és a nagykereskedelmi engedéllyel rendelkező szállító köteles a felhasznált, előállított és forgalomba hozott szaporító- és ültetési anyagokról az MgSzH által rendszeresített, a 28. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartást folyamatosan vezetni, és azt az ellenőrzés során az MgSzH részére átadni vagy megküldeni. (2) A gyümölcs szaporítóanyag felhasználás és forgalomba hozatal esetén az engedélyes köteles az MgSzH által szigorú számadású nyomtatványként átadott származási igazolványt a nyomtatvány kitöltési útmutatója szerint kiállítani – amellyel kötelezettséget vállal a gyümölcs szaporítóanyag megfelelő fajtatisztaságára, fajtaazonosságára és minőségére – és annak egy példányát az áru kísérőjeként a vásárlónak átadni, egy példányát az MgSzH részére megküldeni, a tőpéldányt pedig a nyomtatvány tömbbel együtt megőrizni. (3) Telephelyről történő kiskereskedelmi értékesítés esetén eladási jegyzéket kell kiállítani, amely legalább tartalmazza a 8. § (5) bekezdésének a), c), e), h) és j) pontjaiban felsorolt adatokat. A forgalmazási szezon végén a kistételes értékesítésekről kiállított eladási jegyzék tételenkénti összesítésével kell származási igazolványt kiállítani. (4) A forgalomba hozott tételekről kiállított származási igazolvány egy példányát meg kell küldeni az MgSzH részére havi rendszerességgel, de legkésőbb az alábbi határidőkig: a) ültetési anyagok és szaporító alapanyagok aa) őszi forgalomba hozataláról: december 15., ab) tavaszi forgalomba hozataláról: május 15.; b) szemzőhajtás forgalomba hozatalról: október 1.; c) oltóvessző forgalomba hozatalról: május 25. 11. § (1) A nem Magyarországon előállított, tagállamokból behozott szaporító alapanyagról az engedélyes (faiskolás vagy nagykereskedő) a behozatalt követően az e rendeletben előírt honosító származási igazolványt köteles kiállítani és a továbbiakban ezt nyilvántartásaiban feltüntetni. A honosító származási igazolvány egy példányát az MgSzH részére a 10. § (4) bekezdése szerinti határidőre kell megküldeni. (2) A honosító származási igazolványon fel kell tüntetni a forgalmazó nevét, a szaporítóanyag ellenőrző hatóság által nyilvántartott regisztrációs számát, valamint a származási ország megnevezését. Az engedélyes nyilvántartásaiban e bizonylatot szerepelteti, a szállítótól átvett származási bizonylat másolati példányát a honosító származási igazolvány mellékleteként kell kezelni, melyet az ellenőrzés során be kell mutatni. (3) A 10. § és az (1)–(2) bekezdés szerinti nyilvántartásokat és mellékleteit (pl. jegyzőkönyvek, származási igazolványok) 10 évig meg kell őrizni. (4) Az adminisztráció pontos és szakszerű vezetéséért az MgSzH által kiadott engedélyben szakmai vezetőként megjelölt személy, faiskolai lerakat esetén pedig a faiskolai lerakatot üzemeltető felelős. 7. Növény-egészségügyi követelmények 12. § (1) Forgalomba hozni csak az MgSzH által a külön jogszabályokban előírt növényegészségügyi követelmények alapján ellenőrzött gyümölcs szaporítóanyagot szabad. (2) Egy állomány akkor tekinthető növény-egészségügyi szempontból a certifikációs rendszer szerint megfelelőnek, ha a) a termőhelye előzetes növény-egészségügyi szemle alapján (izoláció, elővetemény, talajvizsgálat) alkalmasnak minősül a telepítésre, b) a felhasznált szaporítóanyag a certifikáiós rendszerben előállított növényállományról vagy annak a kategóriának megfelelő körülmények között fenntartott szaporulatairól származik, c) a növény-egészségügyi állapot megőrzésére vonatkozó technológiai előírásokat a termelő betartotta, d) kötelező és rendszeres növény-egészségügyi ellenőrző vizsgálatban részesült. (3) A fásszárú törzsültetvényekben és faiskolákban a vegetációs időszak folyamán legalább két alkalommal, bogyós törzsültetvényekben legalább három alkalommal a károsítók diagnosztizálására legmegfelelőbb időpontban vizuális vizsgálatot kell végezni. A fertőzött egyedeket a hatósági intézkedés alapján meg kell semmisíteni. (4) A C.A.C. növényállománnyal való keveredés (az izolációs távolság be nem tartása) esetén a virológiai állapotra vonatkozó jelzést valamennyi növényről el kell távolítani, a növényanyag csak C.A.C. minősítésű lehet. (5) Az MgSzH a certifikált jelzés használatát azonnali hatállyal megtiltja, ha a szaporítóanyag az ellenőrző vizsgálatok alapján nem felel meg a kategóriájára vonatkozó követelménynek és a termesztés során a termelő a vonatkozó növény-egészségügyi állapot fenntartását biztosító technológiai előírásokat nem tartotta be. 8. Törzskönyvezés 13. § (1) A növényfajtát állami elismerésre bejelentőnek vagy a fajta fenntartójának minden faiskolai termesztésre szánt fajta esetében a fajta azonosítására szolgáló növényállományát törzskönyvezésre az MgSzH-nak be kell jelentenie. Amennyiben a bejelentett állomány fajtája még nem részesült állami elismerésben vagy az állomány még nem alkalmas a fajtaazonosság elbírálására, a fajta elismeréséig, illetve a növények kifejlődéséig az állományt az MgSzH törzskönyvezésre előjegyzi. (2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell a növény eredetét, az ültetés idejét, és mellékelni kell a növény-egészségügyi alkalmasságot igazoló jegyzőkönyvet, valamint a terület helyszínrajzát a növények pontos helyének megjelölésével. (3) A bejelentett növények törzskönyvezésre való alkalmasságát az MgSzH által összehívott szakbizottság bírálja el. A törzskönyvezett állomány legkisebb nagysága fás fajok esetében négy, bogyós fajoknál öt egyed. A bizottság javaslata alapján az alkalmasnak minősített növényeket az MgSzH a törzskönyvbe bejegyzi és erről a bejelentőt értesíti. (4) A törzskönyvezett állomány szerepét az értékelés alapján azonos pomológiai értékű törzsgyümölcsös veheti át. 9. Kiinduló anyag, központi törzsültetvény jelölt 14. § (1) Központi (prebázis) törzsültetvény a törzskönyvezett állományból kijelölt vagy a fajtafenntartó által igazolt eredetű, fajtaazonos kiinduló anyag szaporulatából létesíthető. (2) A szaporításra kiválasztott növényegyedet fenntartója jelöli ki és növény-egészségügyi ellenőrzés céljából az MgSzH-nak bejelenti. (3) A kiválasztott egyed helyszíni vizuális növény-egészségügyi vizsgálata kiterjed a növény és környezete egészségi állapotára, zárlati és a certifikációs rendszerben vizsgálatköteles, valamint a szaporítóanyaggal átvihető más, gazdaságilag jelentős károsítók jelenlétére. (4) Az MgSzH által növényegészségügyi szempontból továbbszaporításra alkalmasnak minősített egyedet a fajtajogosult vagy fajtafenntartó nyilvántartja az MgSzH által rendszeresített minőségi származási igazolványon, valamint gondoskodik a kiinduló anyag felszaporításáról és virológiai tesztelésének, illetve vírusmentesítésének elvégzéséről. (5) A kiválasztott növényegyedet a mentességet megőrző körülmények biztosításával le kell szaporítani. Az így kapott szaporulatot a tesztelés időtartama alatt a gyökérösszenövéssel, pollennel, légbeli vagy talajban élő vektorokkal történő fertőzéstől mentességet biztosító körülmények között szűrő faiskolában kell nevelni. A szükséges ellenőrző vizsgálatok elvégzése után ez az anyag a fajta (klón) központi (prebázis) törzsültetvény- és törzsgyümölcsös alapanyaga. (6) A kiinduló anyagot az MgSzH által kiadott módszertani útmutató alapján kell a mentesség megállapítása céljából az 3. mellékletben meghatározott károsítókra megvizsgálni. A fertőzött anyag vírusmentesítéséről, illetve a mentesítés eredményéről ismételt vizsgálattal kell meggyőződni. 10. A gyümölcs szaporítóanyag-termő ültetvényekre vonatkozó általános követelmények 15. § (1) A növényállománynak fajtatisztának, illetve fajtaazonosnak kell lennie, és ezt a gyümölcs szaporítóanyag forgalomba hozatala során származási igazolvánnyal kell igazolni. (2) A központi törzsültetvényből, illetve bázis faiskolából évente kikerülő bázis ültetési anyag valamennyi tételéből ellenőrző termesztésre mintát kell átadni az MgSzH részére. (3) A központi törzsültetvényből, illetve bázis törzsültetvényről évente szaporított prebázis, illetve bázis ültetési anyag valamennyi tételéből ellenőrző termesztésre mintát kell átadni az MgSzH részére. (4) Az ültetvényekben lévő fajtákat, illetve klónokat egymástól jól elkülöníthetően, és a tételeket időjárásálló egyértelmű jelöléssel ellátva kell fenntartani. (5) Az ültetvény kategóriája központi (prebázis), üzemi (bázis) törzsültetvény vagy szaporításra kijelölt C.A.C. ültetvény lehet. (6) Az ültetvény kategóriája központi (prebázis), bázis és üzemi (certifikált) törzsültetvény vagy szaporításra kijelölt C.A.C. ültetvény lehet. 16. § (1) Az ültetvény és az egyed kondíciójának, kezeltségének alkalmasnak kell lennie az előírt minőségű szaporító- és ültetési anyag termelésének biztosítására. (2) Az üzemi és a központi törzsültetvények növényeit szaporítóanyag-termesztésre csak akkor szabad felhasználni, ha azok rendelkeznek az MgSzH tanúsítványával és éves minősítő szemle során a követelményeknek megfeleltek. A C.A.C. ültetvények növényeinek rendelkeznie kell az MgSzH által az adott évre kiállított érvényes szemlejegyzőkönyvvel. (3) A törzsültetvények állományáról az MgSzH által rendszeresített nyilvántartást kell vezetni, amely a bogyós gyümölcsű és az alanyültetvények esetében az adott év szemlejegyzőkönyve. A tanúsítvány csak a nyilvántartó lappal, illetve az adott év szemlejegyzőkönyvével együtt érvényes. (4) A törzsültetvényeken termett gyümölcs szaporítóanyagokról, valamint azok felhasználásáról a szemlejegyzőkönyveken és származási igazolványokon alapuló naprakész nyilvántartást kell vezetni. 17. § (1) A törzsültetvények szaporítóanyaga mindaddig felhasználható, amíg az ültetvény eleget tesz a kategóriájára előírt növény-egészségügyi követelményeknek és a megtermelt szaporítóanyag kielégíti a 4. és 5. mellékletben előírt minőségi követelményeket. E követelmények nem teljesülése esetén az MgSzH a törzsültetvények tanúsítványát visszavonja. A törzsültetvények élettartama szamóca esetében legfeljebb 2 év, málna esetében legfeljebb 4 év. (2) A C.A.C. ültetvény szaporítóanyagának felhasználására a 6. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. (3) A tanúsítvánnyal rendelkező törzsültetvényekben üzemeltetésük ideje alatt az MgSzH évente – bejelentés nélkül – elvégzi a minősítő szemlét. (4) A C.A.C. kategóriájú szaporításra kijelölt fákat, ültetvényeket az MgSzH-hoz évenkénti szemlére február 28-áig be kell jelenteni. A kérelemben – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon túl – fel kell tüntetni az ültetvények fajtáját, területnagyságát vagy egyedszámát és helyét (helység, helyrajziszám, táblaszám). 11. Törzsültetvények létesítése, üzemeltetése 18. § (1) A fajtafenntartónak a Nemzeti Fajtajegyzékre felvett növényfajta törzskönyvezett növényeiből kiindulva vagy az általa igazoltan fajtaazonos kiinduló anyag felhasználásával létrehozott központi törzsültetvény jelöltből központi törzsültetvényt – bázis szaporítóanyagot termőt és törzsgyümölcsöst – kell létesítenie. (2) Törzsültetvényt csak faiskolai engedélyes természetes személy vagy szervezet létesíthet az MgSzH előzetes engedélyével. A létesítés iránti kérelmet a telepítést megelőzően legalább 6 hónappal kell az MgSzH-hoz benyújtani. A kérelemben meg kell jelölni: a) a tervezett telepítés helyét, nagyságát; b) a törzsültetvény típusát; c) a telepítendő fajokat. (3) A terület növényegészségügyi szempontból való alkalmasságának elbírálására előzetes termőhelyi szemlét kell kérni az MgSzH-tól. A termőhelyi szemle: a) az izolációs távolság felmérésére, b) az előveteményekre, c) a talaj vírusvektor fonálféreg fertőzöttségének meghatározására, valamint d) a területnek a kérelemben megjelölt fajokra vonatkozó, talajvizsgálaton alapuló talajtani alkalmasságára terjed ki. (4) Az MgSzH a törzsültetvény létesítésének engedélyezéséről, vagy annak elutasításáról határozatot hoz. (5) A szaporítás célját szolgáló központi (prebázis) törzsültetvényekben a fajtafenntartó vagy megbízottja, az üzemi (bázis) törzsültetvényben az ültetvény fenntartója szükség esetén köteles negatív szelekciót végezni és az ültetvényt minősítésre, szemlére előkészíteni. (6) A szaporítás célját szolgáló központi (prebázis) és bázis törzsültetvényekben a fajtafenntartó vagy megbízottja, az üzemi (certifikált) törzsültetvényben az ültetvény fenntartója szükség esetén köteles negatív szelekciót végezni és az ültetvényt minősítésre, szemlére előkészíteni. 19. § (1) Az MgSzH a törzsültetvények minősítését és éves szemléjét a vizsgálatra legalkalmasabb időpontban végzi el. (2) Az MgSzH a törzsültetvények minősítő szemléjéről jegyzőkönyvet készít, amelynek tartalmaznia kell a törzsültetvény elfogadott kategóriáját, valamint a szaporítóanyag szedésének és forgalomba hozatalának az engedélyezhetőségét. (3) A törzsültetvény megszüntetéséről a tulajdonosnak értesítenie kell az MgSzH-t. 20. § (1) A törzsültetvény fenntartása során a fenntartó köteles olyan növényvédelmi technológiát alkalmazni, amely a vírusátvitel szempontjából veszélyes vektorok (levéltetvek, kabócák, fonálférgek stb.), illetve egyéb károsítók megtelepedését megakadályozza. Ennek érdekében a) az ültetvényt gyommentesen kell tartani, b) az ültetvényben a légbeli vektorok megjelenését arra alkalmas módszerekkel kell előre jelezni, c) a sharka vírusfertőzésre fogékony fajoknál a fertőzött egyedek szelektálását a tünetek jelentkezésének időpontjában, a vegetációban folyamatosan kell elvégezni, a fertőzésre gyanús növényeket meg kell jelölni, és szelektálás céljából az ellenőrzésre jogosultnak be kell jelenteni, d) az előírt növény-egészségügyi ellenőrző vizsgálatokat el kell végezni, illetve végeztetni, e) minden olyan eseményt, munkafázist (telepítés, szemzés, szelektálás, kitermelés), amely az elhelyezett növények állagát, növény-egészségügyi állapotát módosíthatja, az ellenőrzést végzőnek be kell jelenteni, f) a növény-egészségügyi előírásokat és egyéb biztonsági intézkedéseket maradéktalanul be kell tartani. (2) A szemzőhajtást termő törzsültetvény növényeiről a csonthéjas fajoknál a pollennel történő vírusátvitel, az almatermésűeknél pedig a tűzhalás (Erwinia amylovora) terjedésének megakadályozása céljából a virágokat bimbós állapotban el kell távolítani. Ettől eltérni csak a 24. § (5) bekezdésében meghatározott módon lehet, a fajtaazonosság megállapítása céljából. (3) Törzsültetvényekben köztes kultúra termesztése nem engedélyezhető. (4) A törzsültetvények létesítésének és üzemeltetésének részletes szabályait a 6. és 7. melléklet, a törzsültetvények fenntartásának részletes növény-egészségügyi követelményeit a 8. melléklet tartalmazza. 12. Központi és bázis törzsültetvény létesítése, üzemeltetése 21. § (1) Központi (prebázis) törzsültetvény létesítésére szűrő faiskolában előállított, az MgSzH által fémzárolt és károsítóktól mentesnek minősített, hatóságilag ellenőrzött, vagy a károsítóktól mentes, és minőségi származási igazolvánnyal ellátott ültetési anyag használható fel. Külföldről behozott gyümölcs szaporítóanyag csak a vírustesztelések után használható fel, kivéve, ha annak növényegészségügyi alkalmasságát az MgSzH a bemutatott bizonylatok alapján igazolja. (2) A szűrő faiskolából kikerülő ültetési anyagot – az alany fajták kivételével – gyümölcs szaporítóanyagot termő központi törzsültetvénybe és egyidejűleg ugyanazon tételből törzsgyümölcsösbe kell kihelyezni. (3) A törzsgyümölcsös mérete – fajtánként és tételenként – törzses fajok esetén legalább öt egyed, bokrok és egyéb bogyós fajok esetén legalább tíz egyed. (4) A törzsgyümölcsös állományáról nyilvántartást kell vezetni. A törzsgyümölcsösben a fajta eredeti tulajdonságának megőrzése érdekében a fajtafenntartónak rendszeres ellenőrzést kell végeznie, amely egyben a fajtafenntartás része is. (5) A törzsültetvény növényállományát saját állományáról származó szaporító alapanyagból, annak kategóriájára előírt növény-egészségügyi követelmények között nevelt, fajtaazonos ültetési anyaggal meg lehet újítani. A megújított prebázis törzsültetvény állomány egyedeit szaporításba vonás előtt a kategóriára előírt vizsgálandó károsítókra ellenőrző vizsgálatnak (tesztelésnek) kell alávetni. A megújításra előállított ültetési anyagokból egyidejűleg törzsgyümölcsöst is kell telepíteni. (6) A központi törzsültetvény növényállományát a saját állományból történő megújítás lehetőségének hiányában a törzsgyümölcsösből vagy a fajtafenntartó által megjelölt törzsfáról származó gyümölcs szaporítóanyag felhasználásával, szűrő faiskolában előállított ültetési anyaggal kell leváltani. 22. § (1) Bázis törzsültetvény létesítésére a kategóriának megfelelő növényegészségügyi körülmények között előállított, hatóságilag ellenőrzött, a kategóriára előírt növényegészségügyi követelményeknek megfelelő, fémzárolt, minőségi származási igazolvánnyal ellátott prebázis szaporítóanyag használható fel. Külföldről behozott prebázis gyümölcs szaporítóanyag csak a vírustesztelések után használható fel, kivéve, ha annak növényegészségügyi alkalmasságát az MgSzH a bemutatott bizonylatok alapján igazolja. (2) A bázis törzsültetvény létesítésével egyidejűleg azonos szaporítóanyag tételből bázis törzsgyümölcsöst kell eltelepíteni. A bázis törzsgyümölcsösre a 14. § (3) és (4) bekezdéseinek előírásait kell alkalmazni. (3) A törzsültetvény növényállományát saját állományáról származó szaporító alapanyagból, annak kategóriájára előírt növény-egészségügyi követelmények között nevelt, fajtaazonos ültetési anyaggal meg lehet újítani. A megújított bázis törzsültetvény állomány egyedeit szaporításba vonás előtt a kategóriára előírt vizsgálandó károsítókra ellenőrző vizsgálatnak (tesztelésnek) kell alávetni. A megújításra előállított ültetési anyagokból egyidejűleg törzsgyümölcsöst is kell telepíteni. 23. § (1) A prebázis és bázis törzsültetvényben a sharkagazda fajokhoz tartozó növényeket a pollennel, légbeli vagy talajlakó szervezetek által történő fertőződés megakadályozása érdekében izolátor alatt, tenyészedényben kell fenntartani. Kivételt képeznek a prebázis és bázis magonc alany előállítására szolgáló magtermő fák, melyeket évente egyedileg a kategóriára előírt vizsgálandó károsítókra ellenőrző vizsgálatnak (tesztelésnek) kell alávetni. (2) Az izolátort és 20 méteres környezetét kiemelt növényvédelmi körzetként kell kezelni, amelyen belül létesítésekor pollennel terjedő vírusok gazdanövényei nem lehetnek. (3) Az izolátor alatti elkülönített elhelyezés során a) az izolátornak olyan stabil építménynek kell lennie, amely a szélsőséges időjárási körülmények között is alkalmas a növények védelmére, b) egy izolátor alatt különböző szaporítási fokozatú szaporítóanyag elhelyezése kizárólag csak a teljes légteret elválasztó válaszfalak beépítése esetén engedélyezhető, c) a tenyészedényben felhasznált tápközeg vírusvektor fonálférgeket nem tartalmazhat, tápanyag utánpótlásra szerves trágya nem használható, valamint d) az izolátor alatt nevelt növények talaját ültetés céljára ismételten felhasználni tilos. (4) Vizuális vizsgálat alapján a szabadföldre kiültetett bogyós központi törzsültetvény anyagban fajtánként, klónonként egy növényegyed vírusfertőzöttségének észlelése esetén a vírus kimutatására alkalmas speciális vizsgálatot (tesztelést) a fajta (klón) egyedeinek húsz százalékára ki kell terjeszteni. A vizsgálat lezárásáig a fajta (klón) továbbszaporításra nem használható fel. Pozitív tesztelési eredmény esetén a fajtát (klónt) az ültetvényből el kell távolítani és meg kell semmisíteni. 13. Üzemi (bázis) törzsültetvények létesítése és üzemeltetése 24. § (1) Üzemi törzsültetvényt csak az MgSzH által fémzárolt, prebázis vagy bázis szaporítóanyaggal szabad létesíteni. Külföldről behozott szaporítóanyag csak ellenőrző vizsgálat után használható fel, kivéve, ha a behozott anyagnak a 3. mellékletben felsorolt károsítóktól való mentességét az MgSzH a bemutatott bizonylatok alapján igazolja. (2) Az üzemi törzsültetvény állományát a nem sharkagazda fajok esetében legfeljebb két alkalommal saját állományáról származó szaporító alapanyagból, az e kategóriára előírt növény-egészségügyi követelmények között nevelt bázis 2., illetve bázis 3. ültetési anyaggal meg lehet újítani. (3) A bázis 2. és 3. ültetési anyag – a szamóca kivételével – nem hozható forgalomba, annak valamennyi tételéből ellenőrző termesztésre mintát kell átadni az MgSzH-nak. Fás gyümölcsfajok esetében a bázis 2. és 3. ültetési anyagból létesített üzemi 2. és 3. törzsültetvény valamennyi egyedét a szaporítás megkezdése előtt az előírt módszerrel végzett ellenőrző vizsgálatban kell részesíteni. (4) Üzemi 2. és 3. törzsültetvény esetében az MgSzH a tanúsítványt az ültetvényről csak az ellenőrző termesztés és az ellenőrző vizsgálat kedvező eredményét követően adja ki. (5) Az üzemi törzsültetvény tételei fajtaazonosságának ellenőrzése érdekében tételenként egy egyeden – de húsz darabot meghaladó tétel esetén legfeljebb az egyedszám tíz százalékán – a virágok egy alkalommal fennhagyhatók. A virágoztatott egyedeket a fajtaazonosság megállapítása után az ültetvényből el kell távolítani vagy a fát újbóli ellenőrző vizsgálatnak kell alávetni. Ebben az esetben a virágzott fa szaporítóanyagát az újbóli vírustesztelés eredményének ismertté válásáig felhasználni tilos. Öntermékeny fajtáknak az MgSzH által növényegészségügyi szempontból ellenőrzött mesterségesen izolált virágoztatását követően az újbóli vírustesztelés nem követelmény. (6) A fajta azonosítás céljából virágoztatott és termést érlelő egyed, illetve egyedek kiválasztása és kijelölése során a) a várhatóan terméshozásra képes – megfelelő kondíciójú – tételek egyedét, illetve egyedeit tárgyév február 28-áig be kell jelenteni az MgSzH részére, b) a bejelentésnek tartalmaznia kell a tétel törzsültetvény nyilvántartó lapon feltüntetett sorszámát (tételszámát), a fajtát és a telepítés évét, c) meg kell jelölni a tételen belül a terméshozás céljából virágoztatott fa, illetve fák sor- és tőszámát és ezzel egyidejűleg az ültetvényben egyértelmű azonosításra alkalmas jelöléssel kell ellátni a bejelentett fát, illetve fákat. 14. A C.A C. ültetvények követelményei 25. § (1) A C.A.C. ültetvény tételeit egymástól el kell különíteni és a 15. § (4) bekezdésében foglaltak szerint meg kell jelölni. (2) A tételek fajtaazonosságát és fajtatisztaságát az ültetvény tulajdonosa a tétel származási bizonyítványával, illetve saját írásos nyilatkozatával tanúsítja. (3) Az ültetvény szaporítóanyagának felhasználását az MgSzH a szemle során megállapított szaporításra való alkalmasság és a növény-egészségügyi szemlejegyzőkönyv alapján évente engedélyezi. 15. Gyümölcsfaiskola létesítése, megszűnése 26. § (1) Gyümölcs szaporítóanyagot forgalomba hozatal céljából előállítani csak az MgSzH engedélyével rendelkező gyümölcsfaiskolában szabad. Az engedély iránti kérelmet a szaporítás megkezdése előtt kell az MgSzH-hoz benyújtani. Az MgSzH a gyümölcsfaiskola létesítését és üzemeltetését a kérelmező részére akkor engedélyezi, ha a) a kérelemben megjelölték a faiskola szakmai felelősét, aki az ellenőrző hatóságokkal kapcsolatot tart, b) a szakmai vezető legalább középfokú kertészeti vagy mezőgazdasági növénytermesztési végzettséggel rendel kezik, és ezt a végzettséget igazoló okirat másolatát mellékelve igazolja, továbbá nyilatkozik a gyümölcsfaiskolai tevékenység jogszabályi és nyilvántartási előírásainak ismeretéről, c) a termesztésre kijelölt terület a mellékelt vázrajz alapján beazonosítható, a jogszerű földhasználat igazolt, d) a területnek a certifikációs rendszerben meghatározott növény-egészségügyi követelményeknek való meg felelését, illetve alkalmasságát az MgSzH igazolja, e) a kérelmező – társas vállalkozás esetén a szakmai vezető – a kérelem benyújtását megelőző öt évben a növény fajták állami elismerésére, valamint a szaporítóanyag előállítására, forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozó jogszabályok előírásait szándékosan nem sértette meg. (2) Az MgSzH a gyümölcsfaiskolai engedélyt határozatlan vagy határozott időtartamra adja ki. (3) Az engedély adataiban történt változást az engedélyes köteles 30 napon belül írásban bejelenteni az MgSzH-nak. (4) Az MgSzH a gyümölcsfaiskolai engedélyt visszavonja, ha a) az engedélyes a szaporítási tevékenységet megszünteti, b) az engedélyes a szaporítóanyag előállításával, forgalomba hozatalával kapcsolatos jogszabályokat súlyosan vagy ismételten megszegi, c) a faiskolai terület növény-egészségügyi szempontból alkalmatlanná válik, és az MgSzH az engedély visszavonását javasolja, d) az engedélyes három egymást követő évben nem folytat termelést, vagy e) az (1) bekezdés szerinti feltételek valamelyike nem teljesül. (5) A megszűnt faiskolában lévő szaporítóanyag kitermelésének és felhasználásának határidejét az MgSzH írja elő. (6) Az MgSzH tájékoztatja az Európai Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) az engedély visszavonásáról, ha arra a (4) bekezdés b) vagy c) pontja miatt került sor. 16. A gyümölcsfaiskola üzemeltetése és ellenőrzése 27. § (1) A gyümölcsfaiskolában felhasználásra kerülő, nevelés alatt álló és előállított szaporítóanyagnak meg kell felelnie a vonatkozó növény-egészségügyi jogszabályok követelményeinek. (2) Céltermeltetésre zárlati termesztés keretei között a megrendelés szerinti mennyiségben bármely fajta szaporítható, amennyiben származása igazolt és a növény-egészségügyi jogszabályok előírásainak megfelel. (3) Nemesítési célt szolgáló szaporítás esetén a nemesítő írásos megrendelése szükséges. (4) A tanúsított szaporítóanyagot előállító és a C.A.C. gyümölcsfaiskolát – az izolációs távolság megtartásával – elkülönítetten kell fenntartani. (5) A tételeket egymástól egyértelműen el kell választani és meg kell jelölni. (6) A növényállomány területi elhelyezkedéséről vázrajzot kell készíteni, amely alapján a tételek azonosíthatók. 28. § (1) A faiskola fenntartóinak az ellenőrzésekhez a faiskola növényállományát, a kapcsolatos bizonylatokat, valamint a nyilvántartásokat elő kell készítenie. (2) A faiskolának a gyümölcsfaiskolai szaporítóanyag termeléséről az MgSzH által rendszeresített nyilvántartást határidőre és szakszerűen kell vezetnie. A megfelelően vezetett nyilvántartást az MgSzH részére a) az eltelepített alanycsemetékről, csírásmagról és az elvetett vetőmagról évente május 25-éig, b) a kézbenoltásokról, a továbbnevelésről, a tenyészedényes nevelésről és az iskolázott dugványokról (például mogyoró, ribiszke, köszméte), sarjról, palántáról (például málna, szamóca) évente május 25-éig, a gesztenye oltásokról évente június 20-áig, c) a tárgyévi szemzésekről és bogyós oltásokról évente október 30-áig, d) a fás és az október 30. utáni kitermelésre előállított szamóca kivételével a bogyós ültetési anyag leltárról évente július 20-áig, e) az alanycsemete (magcsemete, gyökeres dugvány, bujtvány) és az október 30. után kitermelendő szamóca palánta leltárról évente október 30-áig meg kell küldeni. (3) Az MgSzH a minőség tanúsítás tényét igazoló címkét a faiskolai szemle jegyzőkönyv és a beküldött leltár jelentés alapján adja át a faiskolának. (4) A szaporításra és forgalomba hozatalra vonatkozó nyilvántartásokat a származási igazolványok adatai szerint kell vezetni. A certifikációs rendszer keretében nevelt vírusmentes (vírustesztelt) tételeket a C. A. C. szaporításoktól külön kell nyilvántartani. (5) A faiskola működését az MgSzH a vegetációs időben végzett helyszíni szemlék és a gyümölcsfaiskola által vezetett nyilvántartások – beleértve az 7. §-ban meghatározott kritikus pontok figyelemmel kísérésének dokumentációját is – ellenőrzése útján a kategóriának megfelelő technológiai előírások betartására, a bizonylatolásra, a nyilvántartásra és a tanúsítás rendjére is kiterjedően felügyeli, egyúttal minősíti a faiskolai növényállományt. 29. § (1) A szabadgyökerű ültetési anyagok kitermelése – a zöld palántaként forgalmazott szamóca kivételével – legkorábban október 10-étől engedélyezett. (2) Szabadgyökerű fás szárú ültetési anyagot április 15. és október 9. között kitermelni és forgalomba hozni tilos. Ettől eltérni az MgSzH külön engedélyével lehet. 17. A tanúsított (certifikált) szaporítóanyagot termelő faiskola üzemeltetése, ellenőrzése 30. § (1) A tanúsított szaporítóanyagot termelő gyümölcsfaiskolákban az MgSzH évente két szemlét tart. Az első szemlét legkésőbb július 15-éig, a második szemlét pedig legkésőbb október 10-éig, de még kitermelés előtt, lombos állapotban kell végezni. Indokolt esetben összevont szemle is végezhető. Az MgSzH a szakmai felügyelet keretében a termelés más időpontjaiban is végezhet ellenőrzést. (2) Az első gyümölcsfaiskolai szemlén a) a területre kiadott gyümölcsfaiskolai engedély érvényességét, b) az előző évben előállított, forgalmazott és selejtezett szaporítóanyag mennyiségét, valamint a nyilvántartási napló, a származási igazolványok, a szemle jegyzőkönyvek és a zárolt tételek selejtezési jegyzőkönyvei alapján a felhasználás és forgalomba hozatal szabályszerűségét, c) a tárgyévi nyilvántartási napló szakmailag helyes vezetését, a helyszínrajzzal való egyezését, a felhasznált szaporító alapanyagok származását, a származási igazolványok felhasználását, a kiadás jogosságát és helyes kitöltését, d) a fajta szaporíthatóságát, e) a nyilvántartási napló és a területi szemle alapján a vázrajz helyességét, f) a szaporított tételek elválasztását, megjelölését, valamint g) a szaporítások becsült tételenkénti mennyiségét, egyeztetve a nyilvántartási napló adataival kell ellenőrizni. (3) A második gyümölcsfaiskolai szemlén ellenőrizni kell: a) az első szemle intézkedéseinek elvégzését, b) a nyilvántartási napló, a vázrajz adatai és a faiskolai táblában történt megjelölése alapján azonosított minden kitermelésre szánt tétel fejlettségét, kezeltségét, fajtatisztaságát, valamint becsléssel az üzemi leltár adatainak valódiságát, c) a növény-egészségügyi vizsgálat megtörténtét az MgSzH jegyzőkönyve alapján. 18. C.A.C. faiskola üzemeltetése és ellenőrzése 31. § (1) A C.A.C. gyümölcsfaiskolában az MgSzH évente legalább egy szemlét tart, amely során ellenőrzi a 30. § (2) és (3) bekezdése szerinti követelmények teljesülését. (2) Az (1) bekezdés szerinti szemlét legkésőbb a kitermelést megelőzően el kell végezni. (3) Ha a faiskolában nevelt ültetési anyag és alanycsemete tételek nem érik el az 5. mellékletbe foglalt, a méretekre vonatkozó részletes minőségi követelményeket, de az 5. melléklet a) 2.1.1. pontjában az oltványokra, b) 2.2.1. pontjában a gyökeres dugványokra és bokrokra, c) 2.3.1. pontjában a málna, szeder, málnaszederre, d) 2.4. pontjában a szamóca palántára, e) 2.5.1. pontjában a termesztőedényben nevelt ültetési anyagokra, f) 2.6.1. pontjában az alanycsemetékre vonatkozó alapvető minőségi követelményeknek eleget tesznek, akkor ezt az ellenőrzés során kiállítandó jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. 19. A gyümölcsfaiskolai ellenőrzés részletes követelményei 32. § (1) A gyümölcsfaiskolai ellenőrzésről a szemle időpontjában jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a) az ellenőrzött faiskola nevét és címét, b) az ellenőrzés tárgyát, c) a vizsgálat helyét és időpontját, d) a szemlén részt vevők nevét és beosztását, e) az ellenőrzött növényanyag és a zárolt tételek szabványos megnevezését, mennyiségét, f) a szaporítóanyag előállításával, felhasználásával és forgalomba hozatalával kapcsolatban végzett vizsgálat megállapításait, g) az ellenőrzés során tapasztalt hiányosságokra vonatkozó intézkedéseket, valamint h) az esetleges hiányosságok megszüntetésének határidejét, és az ellenőrzöttnek a megállapításokra vonatkozó nyilatkozatát tartalmazza. (2) A gyümölcsfaiskola teljes növényállományát zárolni kell, ha a) nem engedélyezett területen létesítették, b) oly mértékben károsodott vagy gyenge a fejlettsége, hogy a szakmai előírásoknak nem felel meg, vagy c) növény-egészségügyi zárlat alatt áll. (3) A gyümölcsfaiskolai tételt zárolni kell, ha a) a szaporított fajta a Nemzeti Fajtajegyzékben, a Szállítói Fajtajegyzékben vagy a Közösségi Fajtajegyzékben nem szerepel, b) a szaporításhoz felhasznált alapanyag származása nem igazolt, a származási igazolványról azonosítást szolgáló adat hiányzik vagy valótlan, c) a szaporítóanyag a 6. § (3) bekezdése szerinti legalacsonyabb követelményeket sem elégíti ki, d) fajtaazonossága vagy fajtatisztasága nem megfelelő vagy nem állapítható meg, így például nem egyezik meg a nyilvántartás, illetve a származási igazolvány adataival, vagy e) növény-egészségügyi zárlat alatt áll. (4) A gyümölcsfaiskolai tételt alacsonyabb kategóriájúnak kell minősíteni, ha a) a különböző kategóriájú növényeket nem különítették el és azonos származásfokozatú tételként jelölték, amely esetben a legalacsonyabb származásfokozatú szaporítóanyag határozza m …