6/2016. (VII. 21.) MK utasítása a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos eljárási rendről és hatáskörökről.

6/2016. (VII. 21.) MK utasítása a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos eljárási rendről és hatáskörökről. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja alapján, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 10.  § (5)  bekezdésére, valamint az  államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 13.  § (3) bekezdésére figyelemmel a következő utasítást adom ki: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. Az utasítás hatálya 1. § (1) Ezen utasítás hatálya a) a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvénynek a Miniszterelnöki Kabinetiroda (a továbbiakban: MK) fejezetében eredeti előirányzatként megállapított fejezeti kezelésű előirányzatokra, b) a költségvetési évet megelőző évek központi költségvetéséről szóló törvényben az a) pont szerinti költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium és annak jogelődjei költségvetési fejezetében megállapított fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési maradványára, c) az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) alapján az a) pont szerinti költségvetési fejezetben a költségvetési évben megállapított új előirányzatokra, d) az év közben megállapodással átcsoportosított, átvett új előirányzatokra, e) az MK által természetes vagy jogi személlyel, jogi személyiség nélküli szervezettel kötendő valamennyi szerződésre és az  MK képviseletében teendő valamennyi jognyilatkozatra, amennyiben az  a  költségvetési kiadási előirányzat terhére vagy javára fizetési, illetve más teljesítési, szolgáltatási kötelezettséggel jár, terjed ki. (2) Jelen szabályzat hatálya nem terjed ki azokra a kötelezettségvállalásokra, amelyeknek rendjét jogszabály vagy külön utasítás, így különösen a  Miniszterelnöki Kabinetiroda Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló utasításban meghatározott külön szabályok állapítják meg. (3) A  kötelezettségvállalásokat kezdeményező, véleményező, ellenjegyző és aláíró, továbbá a  kapcsolódó pénzügyiszámviteli tevékenységeket végző foglalkoztatottak a kötelezettségek vállalása, nyilvántartása során a jelen szabályzat rendelkezéseinek megfelelően kötelesek eljárni. (4) Jelen utasításban nem szabályozott kérdésekben a  költségvetési törvény, az  államháztartásról szóló 2011. évi CXCV.  törvény (a továbbiakban: Áht.), az  Ávr., a  számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.), az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: számviteli kormányrendelet), valamint a  Miniszterelnöki Kabinetiroda Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2015. (X. 27.) MK utasítás (a továbbiakban: SZMSZ) előírásait kell alkalmazni. 2. Értelmező rendelkezések 2. § Jelen utasítás alkalmazásában 1. kötelezettségvállalás: az Áht. 1. § 15. pontja szerinti jognyilatkozat, amelyet az MK a költségvetési előirányzatainak terhére, illetve a fejezeti kezelésű előirányzatainak és az MK fejezetébe sorolt központi kezelésű előirányzatainak a terhére vállal, 2. kötelezettségvállalás jogi szempontú ellenjegyzése: annak írásban történő igazolása, hogy az  adott kötelezettségvállalásra vonatkozóan a  szerződés és a  kezdeményező által rendelkezésre bocsátott iratok összhangban vannak, a  szerződés az  annak alapjául szolgáló jogviszonyra vonatkozó jogi előírásoknak megfelel, 3. kötelezettségvállalás pénzügyi szempontú ellenjegyzése: annak írásban történő igazolása, hogy a  jóváhagyott költségvetés fel nem használt, illetve le nem kötött, a  kötelezettségvállalás tárgyával összefüggő kiadási előirányzata rendelkezésre áll, illetve a  befolyt vagy a  megtervezett és várhatóan befolyó bevétel biztosítja a  fedezetet, a  kifizetés időpontjában a  fedezet rendelkezésre áll, a  kötelezettségvállalási jogkör fennáll, és a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat, 4. kötelezettségvállalás dokumentumának szakmai szempontú ellenjegyzése: a  kötelezettségvállalás indokoltságának és a fejezeti kezelésű előirányzat céljával való összhangjának – a pénzügyi és jogi ellenjegyzést követő – igazolása, 5. teljesítés igazolása: a kötelezettségvállalás dokumentumában foglaltak teljesítésének írásban történő igazolása, 6. érvényesítés: a  teljesítés igazolása alapján az  összegszerűségnek a  szerződéssel való egyeztetése, a  fedezet megléte és az érvényesítést megelőző ügymenetben az Áht., az Ávr. és számviteli kormányrendelet előírásai betartásának ellenőrzése, ideértve a szükséges aláírások meglétének, az ellenjegyző nevének és az ellenjegyzés időpontja megjelölésének, a teljesítést igazoló jogosultságának ellenőrzését is, 7. utalványozás: a kiadások teljesítésének, a bevételek beszedésének, valamint elszámolásának elrendelése, 8. fedezetigazolás: a kötelezettségvállalás kezdeményezéséhez a pénzügyi fedezet rendelkezésre állását igazoló dokumentum, 9. kezdeményező irat: az MK gazdálkodási és kötelezettségvállalási szabályzatában ekként meghatározott irat, 10. kezelő szerv: az  MK fejezeti kezelésű előirányzatainak a  gazdálkodással összefüggő feladatait a  vonatkozó jogszabályok – Áht., Ávr., számviteli kormányrendelet, Szt. – figyelembevétele mellett ellátó szervezet, 11. szakmai kezelő: az MK azon hivatali egysége, mely az adott előirányzat felhasználásával összefüggő társadalmi cél működtetését szakmai felelősként ellátja. II. Fejezet Az előirányzatok tervezése 3. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatok tervezése az Áht. és az Ávr. hatályos előírásai, továbbá az államháztartásért felelős miniszter által kiadott tervezési köriratban foglaltak alapján történik. (2) A költségvetés szakmai tervezése és végrehajtása során a kötelezettségvállaló a felügyelete alá tartozó egyes fejezeti kezelésű előirányzatokért tartozik felelősséggel. (3) A fejezeti kezelésű előirányzatok tervezéséért a Pénzügyi Főosztály vezetője felelős, aki az államháztartásért felelős miniszter által kiadott tervezési körirat – az  abban szereplő határidők – ismeretében szervezi, illetve osztja fel a feladatokat. (4) Az  éves költségvetési törvényjavaslat összeállításához a  kötelezettségvállaló az  előirányzat mértékének megállapításához indokolással ellátott javaslatot küld a Pénzügyi Főosztály részére. (5) A  központi költségvetésről szóló törvény elfogadását követően a  gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár a Pénzügyi Főosztály vezetőjének javaslata alapján megállapítja az egyes fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési előirányzatait (a továbbiakban: kincstári költségvetés). (6) A  megállapított kincstári költségvetés alapján a  fejezeti kezelésű előirányzatok elemi költségvetését a  Pénzügyi Főosztály Fejezeti Osztálya a  Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) honlapján közzétett űrlapok, illetve a rendelkezésre bocsátott elektronikus program segítségével készíti el és nyújtja be feldolgozásra. (7) A fejezeti kezelésű előirányzatok elemi költségvetését a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár hagyja jóvá. 4. § (1) A  fejezeti kezelésű előirányzatok terhére – előirányzat-módosítás nélkül közvetlenül – teljesítendő kifizetéseknél előirányzat-finanszírozási terv és az Ávr. 86. § (1) bekezdése szerinti szempontok mérlegelésével hozott döntés alapján a  felhasználás történhet teljesítésarányosan vagy időarányosan. Az  előirányzat-finanszírozási terv az  éves kiadási előirányzatot negyedéves és havi, a tárgyhónapi kiadásokat dekádonkénti részletezésben bontja le. (2) A  Fejezeti Osztály az  előirányzat-finanszírozási tervet január hónapra a  tárgyévet megelőző év december 22-éig, az  éves előirányzat-finanszírozási tervet tárgyév január 15. napjáig, majd ezt követően havonta a  tárgyhónapot megelőző hó 20. napjáig nyújtja be a Kincstárhoz. (3) A  benyújtott terv a  Kincstár engedélyével változtatható. A  részletes indokolással ellátott módosítási kérelmet a  szakmai javaslattevő vezető indítványára a  Fejezeti osztály továbbítja a  Kincstár részére, a  kiadás várható teljesítésének időpontját megelőző 10. napig. A  szakmai javaslattevő vezető feljegyzésének a  Kincstárhoz való beérkezésre előírt határnapot megelőző 8. napig kell a Főosztályra e-mailben megérkeznie. (4) Az előirányzat-finanszírozási tervben bejelentett kiadási ütemezéstől történő eltérés esetén fizetendő rendelkezésre állási díj biztosítására a kincstári szolgáltatási és rendelkezésre állási díjak cím rendelkezését kell alkalmazni. 5. § (1) A  megküldött adatszolgáltatások, dokumentumok, a  ForrásDotNet ügyviteli rendszerből kinyerhető, illetve más hasonló adatok felhasználásával a  Fejezeti osztály figyelemmel kíséri és jelzi a  fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának és a  fejezet likviditásának helyzetét, a  kötelezettségvállalások dokumentumaiban rögzített beszámolási és utalási kötelezettségek teljesítését, valamint az előirányzatok tervszerű felhasználását szolgáló tervek érvényesülését. (2) A kötelezettségvállalók jelen szabályzatban előírt kötelezettségeinek ismételt elmulasztása, nem megfelelő teljesítése, a  kötelezettségvállalások vagy kifizetések ütemezésétől történő eltérés, zárolási kötelezettség teljesítése, valamint az  MK fejezet likviditási zavarának veszélye esetén a  miniszter az  érintett előirányzatok – azok eredeti céljának megfelelő – lekötését, a  felhasználás átmeneti korlátozását, illetve az  azokból teljesíthető kifizetések korlátozását rendelheti el. III. Fejezet Az előirányzatok megváltoztatásának és átcsoportosításának szabályai 6. § (1) A  Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben a  Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezeti kezelésű előirányzatai egy költségvetési címet (20. cím) alkotnak. Felhasználásuk a fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésének és felhasználásának szabályairól szóló 2/2015. (XII. 16.) MK rendeletben (a továbbiakban: MK rendelet) meghatározott célokra történhet. (2) A  fejezeti kezelésű előirányzaton keletkezett megtakarítással vagy közfeladatok változásával kapcsolatos átcsoportosítás esetében a 8. §-ban foglaltakat kell alkalmazni. 7. § (1) A  fejezeti kezelésű előirányzatokat érintő előirányzat-átcsoportosításokra az  Áht. 33.  §-ában és 35.  §-ában és az Ávr.-ben előírtak szerint kerülhet sor. (2) A fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításra az adott előirányzat kötelezettségvállalója és az érintett fejezet által jóváhagyott megállapodás – és amennyiben szükséges, az államháztartásért felelős miniszter előzetes hozzájárulása, illetve a Kormány döntése – alapján kerülhet sor. (3) Abban az esetben, ha – az Áht. 33. § (3) bekezdés b) pontja alapján – az MK igazgatása meghatározott feladat ellátására fejezeti kezelésű előirányzatból támogatásban részesül – közbeszerzési eljárás lefolytatását igénylő kötelezettségvállalás kivételével –, meg kell határozni a támogatott feladat megvalósítását célzó kötelezettségvállalás megtételének határidejét, amelynek végső határideje november 15-e, ezt követő előirányzat átcsoportosítás esetén december 20-a lehet. 8. § (1) Az előirányzat-átcsoportosítási és módosítási jogkört a miniszter által átruházott hatáskörében, az SZMSZ-ben kapott jogkörében eljárva a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár gyakorolja. (2) Az  átcsoportosított előirányzatot a  megvalósító intézmény fejezeti kezelésű előirányzatonként, feladatonként és kiadási jogcímenként elkülönítetten köteles kezelni és azok igénybevételéről – a feladat elvégzését követően – az átcsoportosításra vonatkozó intézkedésben foglaltak szerint, valamint az éves beszámoló keretében elszámolni. (3) Az  előirányzatok felhasználása során szükségessé váló, fejezeti hatáskörű előirányzat-módosítás végrehajtását a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár – ha szükséges az államháztartásért felelős miniszter engedélye, akkor annak birtokában – engedélyezi. Az engedélyezés a Pénzügyi Főosztály külön feljegyzése alapján történik. (4) A költségvetési év során megállapodással átcsoportosított, átvett új előirányzatok felhasználása, azok elszámolása során – az e mellékletben foglaltakra is figyelemmel – a megállapodásban foglaltak szerint kell eljárni. IV. Fejezet Az előirányzatok felhasználásának általános szabályai 9. § Az  előirányzatok szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználásáért a  kötelezettségvállaló és a kezelő szerv felel. 10. § (1) Az előirányzatok felhasználása támogatási szerződés, visszterhes polgári jogi szerződés, megállapodás, visszaigazolt megrendelés, egyoldalú jognyilatkozat (fejezeten belüli előirányzat-átcsoportosítás) alapján történhet. (2) Ha az előirányzatok felhasználása polgári jogi szerződés alapján történik, a szerződés megkötésére és az azt megelőző eljárásra az MK Gazdálkodási és Kötelezettségvállalási szabályzatának rendelkezéseit is alkalmazni kell. (3) Támogatási szerződéssel történő felhasználás esetében a VI. Fejezetben foglaltak szerint kell eljárni. (4) Az  Ávr. 34.  § (2)  bekezdés b)  pontja szerinti kiadási előirányzatok továbbadására szolgáló pénzeszköz-átadási megállapodásokat, valamint az  Áht. 33.  §-a szerinti, fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításra irányuló megállapodásokat és az egyoldalú jognyilatkozatokat a Pénzügyi Főosztály készíti elő. 11. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) alapján kötött szerződéshez kapcsolódó, havi nettó 200 ezer forintot meghaladó kifizetés akkor teljesíthető, ha a  kifizetés időpontjában rendelkezésre áll a  jogosult 30 napnál nem régebbi nemlegesnek minősülő együttes adóigazolása vagy a  vállalkozás szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban. (2) Az együttes adóigazolás beszerzéséről vagy a köztartozásmentes adózói adatbázisban való szereplés ellenőrzéséről a teljesítésigazoló gondoskodik. (3) A közbeszerzésekről szóló törvény alapján kötött szerződések esetében a teljesítésigazoló a nettó 200 ezer forintot elérő vagy az alatti kifizetés kezdeményezésekor a korábbi kifizetések adatait a Pénzügyi Főosztállyal egyezteti. (4) Amennyiben a teljesítésigazolónak együttes adóigazolás beszerzéséről kellett gondoskodnia, a beszerzett együttes adóigazolást a teljesítésigazolás dokumentációjával együtt küldi meg a Pénzügyi Főosztály részére. 12. § A  kötelezettségvállalásra, a  teljesítés igazolására, a  kötelezettségvállalás ellenjegyzésére, az  érvényesítésre, az  utalványozásra, valamint az  utalvány ellenjegyzésére felhatalmazottak nevéről és aláírásmintájáról a  Pénzügyi Főosztály naprakész nyilvántartást vezet. 13. § Az idegen nyelven kiállított számviteli bizonylatokhoz, nyilatkozathoz, dokumentumhoz magyar nyelvű fordítást is csatolni kell. 14. § (1) Az  államháztartásért felelős miniszter a  Kormány döntését követően hagyja jóvá a  tárgyévet megelőző évi előirányzatok maradványát. Ezt megelőzően a maradvány terhére csak az Áht. 36. § (2) bekezdése szerinti, a tárgyévet megelőző évről áthúzódó más fizetési kötelezettségek teljesíthetők a maradvánnyal a címrendben azonos jogcímen tervezett tárgyévi előirányzat terhére történő kötelezettségvállalás szakmai javaslattevő vezetőjének intézkedésére. (2) Az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyását követően a fejezet által felhasználható előirányzat-maradványt jogcímenként – a kötelezettségvállaló javaslata alapján – a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár hagyja jóvá. (3) A  ForrásDotNet rendszerben az  előirányzat-maradványok előirányzatosításának felvezetéséről, valamint az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összegek átvezetéséről a Fejezeti Osztály gondoskodik. (4) A kötelezettségvállalással terhelt felhasználható előirányzat-maradvány változatlan rendeltetéssel, az előző években keletkezett kötelezettségek pénzforgalmilag tárgyév június 30-áig teljesülő kiegyenlítésére használható fel az Ávr.-ben foglalt szabályok szerint, az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összeg erejéig. Az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyását megelőző felhasználást – az előirányzat-maradvány jóváhagyásától függő – utólagos korrekció és ezzel összefüggő visszapótlási kötelezettség terheli. (5) A  kötelezettségvállalással terhelt, de tárgyév június 30-áig pénzügyileg nem teljesült, továbbá meghiúsult kötelezettségvállalás miatt kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradvány elvonásáról vagy változatlan célú felhasználásnak további engedélyezéséről a  kötelezettségvállaló javaslata alapján a  Kormány dönt. Az  intézményeknél keletkezett, fejezeti kezelésű előirányzatból származó előirányzat-maradvány további felhasználására tett intézményi javaslatnak az engedélyezésre történő felterjesztéséhez a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár jóváhagyása szükséges. V. Fejezet A kötelezettségvállalás 15. § (1) Az Áht. 37. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az MK nevében kötelezettséget vállalni kizárólag pénzügyi ellenjegyzést követően és a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően írásban lehet. (2) Az  MK fejezeti kezelésű előirányzatai költségvetésének terhére történő kötelezettségvállalásokhoz a  nettó 500  000  forintot elérő vagy azt meghaladó kötelezettségvállalások esetén – kivéve megrendelők esetén – a közigazgatási államtitkár előzetes jóváhagyása szükséges. (3) Tárgyévi előirányzatot terhelő kötelezettségvállalás legkésőbb a  tárgyév december 15-éig, ezt követően csak a  gazdasági vezető engedélyével kezdeményezhető. A  kötelezettségvállalás dokumentumát úgy kell előkészíteni, hogy a szükséges aláírásokra – az érintett szervezeti egységek részére biztosított megfelelő határidő mellett – tárgyév december 31-éig sor kerüljön. (4) A tárgyévi kiadási előirányzatok terhére abban az esetben vállalható kötelezettség, ha az abból származó valamennyi kifizetés – főszabályként – a költségvetési év december 31-éig, de legkésőbb a költségvetési évet követő év június 30-áig megtörténik. (5) Határozatlan idejű vagy a  költségvetési évet követő év június 30-át követő időpontra is fizetési kötelezettséget tartalmazó határozott idejű fizetési kötelezettség (több év előirányzatait terhelő kötelezettségvállalás) a) a december 31-éig esedékes fizetési kötelezettségek mértékéig a költségvetési év, b) a december 31-ét követően esedékes fizetési kötelezettségek az esedékesség szerinti év kiadási előirányzatai terhére vállalhatóak. (6) Kötelezettségvállalásra az  adott költségvetési év előirányzatai terhére az  adott évet terhelő korábbi kötelezettségvállalásokkal és más fizetési kötelezettségekkel csökkentett összegű eredeti vagy módosított kiadási előirányzatok mértékéig kerülhet sor figyelemmel a (7) és (8) bekezdésben foglaltakra. (7) Több év vagy a  költségvetési éven túli év kiadási előirányzata terhére kötelezettségvállalásra a  költségvetési évet követő három évben az Áht. 29. § (1) bekezdése szerinti középtávú tervezésben meghatározott kiadási tervszámokkal, az  azt követő években a  kiadási tervszámok utolsó évére megállapított kiadási tervszámmal megegyező összegű kiadási előirányzatok szabad előirányzatának mértékéig kerülhet sor, amelynek fedezetét a kötelezettséget vállalónak a tervezéskor biztosítania kell. (8) A középtávú tervadatok közzététele hiányában a (7) bekezdést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy több év vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzata terhére kötelezettségvállalás és más fizetési kötelezettség a) a  személyi juttatások, a  munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó, a  dologi kiadások és az ellátottak pénzbeli juttatásainak kiadási előirányzatai terhére azoknak a költségvetési évben jóváhagyott eredeti előirányzatának mértékéig, b) az  egyéb működési célú kiadások és a  felhalmozási kiadások előirányzatai terhére azoknak a  költségvetési évben jóváhagyott eredeti előirányzatának ötven százalékáig vállalható. (9) Több év előirányzatait terhelő kötelezettség csak a  fejezetet irányító szerv előzetes engedélyével vállalható, ha a kötelezettségvállalás összegének a) költségvetési évre jutó része a kötelezettségvállalás időpontjában a módosított kiadási előirányzatok 10%-át vagy b) egy évre számított értéke a költségvetési évet követő három év bármelyikében az (7) bekezdés szerint adott évre vállalható kötelezettségek 5%-át eléri vagy meghaladja. (10) A (8) bekezdés szerinti, az ötmilliárd forintot elérő vagy azt meghaladó értékű, többéves fizetési kötelezettséggel járó szerződések megkötéséhez a Kormány előzetes engedélye szükséges. (11) Az  aláírás-bélyegző használata nem engedélyezett a  kötelezettségvállalás, a  jogi és pénzügyi ellenjegyzés, az érvényesítés, az utalványozás során. (12) A  (11)  bekezdésben felsorolt eseteken kívül az  aláírás-bélyegző használható azzal, hogy az  aláírás-bélyegző használatáért minden esetben az azt alkalmazó vezető felelős. (13) A kötelezettségvállalás során az összeférhetetlenségre vonatkozó előírásokat be kell tartani. 16. § (1) A kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet. (2) Ugyanazon gazdasági esemény tekintetében az érvényesítő nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel. (3) Kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezhet az  a  személy, aki ezt a  tevékenységét a  Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozója vagy a maga javára látná el. 17. § (1) Az MK képviseletében a fejezeti kezelésű előirányzatok terhére kötelezettségvállalásra jogosult a) a miniszterelnök értékhatár nélkül; b) a miniszter értékhatár nélkül; c) az államtitkár értékhatár nélkül; d) a miniszter által felhatalmazással írásban kijelölt, az MK alkalmazásában álló munkatárs a  felhatalmazásban meghatározott értékhatárig; e) a gazdasági vezető nettó 500 000 Ft értékhatárig, megrendelések esetében értékhatár nélkül, figyelemmel a 16. § szerinti összeférhetetlenségi szabályok betartására. (2) A miniszter írásban ad felhatalmazást a kötelezettségvállalásra jogosult számára. (3) A  kötelezettségvállalásra, teljesítésigazolásra, pénzügyi ellenjegyzésre, érvényesítésre, utalványozásra jogosultak köréről és aláírás-mintájukról a Pénzügyi Főosztály teljes körű, naprakész nyilvántartást vezet. 18. § (1) Kötelezettségvállalás kezdeményezhető kérelem, ajánlat, szakmai feladatellátáshoz kapcsolódó vállalás vagy váratlan esemény bekövetkezése, jogszabályi rendelkezés, a  Kormány határozata, illetve működési és beruházási jellegű (beszerzés, megrendelés, közbeszerzési eljárások megindítása) döntések alapján. (2) A kezdeményező felelős a) a kötelezettségvállalás szükségességéért, indokoltságáért; b) a kötelezettségvállalás megfelelő időben történő kezdeményezéséért; c) a kezdeményezés szakmai tartalmáért, megalapozottságáért; d) a kötelezettségvállalás előkészítése során, az  azt megelőző eljárásban az  MK szakmai érdekeinek érvényesítéséért; e) a színlelt szerződés tilalmának [Ptk. 6:92. § (2) bekezdés] betartásáért; f ) azért, hogy az  általa javasolt szerződő fél jogosult a  szerződés tárgyát képező feladat ellátására, illetve szolgáltatás nyújtására. (3) A  kötelezettségvállalás előkészítése során a  kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység vezetője a  Pénzügyi Főosztály bevonásával előzetes fedezetvizsgálatot kezdeményezhet a  fedezet rendelkezésre állásának megállapítása érdekében. (4) A  kötelezettségvállalás megrendelés és szerződéskötésre irányuló kezdeményezés esetén külön meghatározott űrlapokon, az (5) bekezdés szerinti esetben feljegyzéssel kezdeményezhető. (5) Nem szükséges a  kötelezettségvállalás kezdeményezésére irányuló űrlap kitöltése az  olyan beszerzések vagy szolgáltatások igénybevétele esetén, amelyek pénzügyi teljesítése nem átutalással, hanem előleg biztosításával vagy  anélkül, készpénzfizetéssel történik, valamint megrendelő esetén. A  kötelezettségvállalást ebben az  esetben – megrendelő kivételével – feljegyzéssel kell kezdeményezni a kötelezettségvállaló felé, és a 4. § (2) bekezdés szerinti jóváhagyást és pénzügyi ellenjegyzést követően teljesíthető. (6) A  kötelezettségvállalás kezdeményezéséhez csatolni kell a  kötelezettségvállalás dokumentumait, melyeket a kezdeményező szervezeti egység készít elő. A partner felkutatása a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység feladata. A  kezdeményező szervezeti egység felelős a  szükséges okiratok és dokumentációk szerződő partnertől, szállítótól való bekéréséért és a  kötelezettségvállalás kezdeményezését megelőző belső egyeztetések lefolytatásáért. (7) A kötelezettségvállalást kezdeményező űrlapon, illetve az egyéb csatolt dokumentációban a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység minden olyan információt és adatot köteles feltüntetni, amelyből megállapítható a) a kötelezettségvállalás célja, melynek összhangban kell lennie a fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésének és felhasználásának szabályairól szóló 2/2015. (XII. 16.) MK rendeletben meghatározott feladataival; b) a kötelezettségvállalás eredményeként beszerzésre, teljesítésre kerülő termékek, szolgáltatások egyértelműen, pontosan mérhető módon történő meghatározása; c) annak igazolása, hogy a partner alkalmas a termék, szolgáltatás határidőben és az elvárt minőségi, mennyiségi feltételekkel történő teljesítésére; d) a teljesítési ár és annak alátámasztása, hogy a teljesítési ár a partner által szállított termékkel, szolgáltatással és a teljesítés egyéb feltételeivel (pl. határidő) arányban áll, amit a piacon elfogadott árak figyelembevételével, a közbeszerzési eljárás kivételével, a (9) bekezdésben foglaltaknak megfelelően köteles a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység alátámasztani. (8) A kötelezettségvállalást megelőzően vizsgálni kell, hogy szükséges-e közbeszerzési eljárás lefolytatása. (9) Közbeszerzési eljárás lefolytatásának szabályait az  MK közbeszerzési eljárások rendjéről szóló külön szabályzat tartalmazza. 19. § (1) Előzetes kötelezettségvállalásra az Ávr. 45. § (1) bekezdésében felsorolt esetekben (közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény, részvételi, ajánlattételi felhívás, pályázati felhívás, valamely személy nyilatkozatától függő fizetési kötelezettséget tanúsító nyilatkozat, harmadik személlyel szemben vállalt kötelezettség) kerülhet sor. (2) Az előzetes kötelezettségvállalásra vonatkozó kezdeményező ügyiratnak tartalmaznia kell a) az előzetes kötelezettségvállalás indokolását, b) a pályázati felhívás dokumentációjának tervezetét, c) a kezdeményezést alátámasztó, a felelős döntéshez szükséges valamennyi okiratot, dokumentációt. (3) Az  előzetes kötelezettségvállalás akkor érvényes, ha a  kötelezettségvállalás dokumentumait az  arra jogosult kötelezettségvállaló és pénzügyi ellenjegyző aláírta. (4) A  pályázati felhívás csak a  (3)  bekezdésben foglalt aláírást követően hirdethető meg. A  pénzügyi ellenjegyzést megelőzően vagy annak hiányában kiírt pályázati felhívás érvénytelen. 20. § (1) A kötelezettségvállalás módosítása szükséges a következő esetekben: a) kötelezettségvállalás dokumentumának meghatározó adataiban (pl. a szerződő felek, a megrendelt termék, szolgáltatás összetétele, tartalma, pénzügyi ellenértéke, pénzügyi forrása, teljesítési határidő, egyéb teljesítési feltételek) változás áll be, b) jogszabályi változás (pl. adótörvények változása) áll be. (2) A kötelezettségvállalás módosításáról vagy módosulásáról a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység a  36–37.  §-ban foglaltak szerint köteles a  kötelezettségvállalás módosítását haladéktalanul kezdeményezni a Magánjogi Főosztálynál (a továbbiakban: MJF). VI. Fejezet A Kötelezettségvállalások egyes típusaira vonatkozó szabályok 1. Kötelezettségvállalás általános szabályai 21. § (1) A  kezdeményező szervezeti egység árubeszerzés vagy szolgáltatás megrendelését kezdeményezheti, ha a  18.  § (5) bekezdése szerint a kötelezettségvállalás szerződésbe foglalása nem szükséges, és a) a szolgáltatás teljesítése, a  termék szállítása – jellegénél fogva – a  piacon általánosan elfogadott és ismert feltételek szerint történik, b) a kötelezettségvállalás tárgya egyszerű, teljesítése rövid határidőn belül történik, vagy c) az ellenérték nem haladja meg a nettó 500 000 forintot. (2) A megrendelés a külön meghatározott űrlapon kezdeményezhető az űrlapnak a Pénzügyi Főosztály részére történő megküldésével. Vitás esetben a szerződéskötés szükségességéről az MJF dönt. (3) A  megrendelést az  MK képviseletében a  kötelezettségvállalásra jogosult személy írja alá a  pénzügyi ellenjegyzést követően. A megrendelés elfogadásáról, a partner részéről írásbeli visszaigazolás szükséges. 22. § (1) Szerződést kell kötni abban az esetben, ha a) nemzetbiztonsági szempontból vagy minősített adatok védelme érdekében szükséges, b) a szerződés tárgya a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény rendelkezései értelmében szerzői jogi védelem alatt áll, c) a szerződés értékére vagy rendszerességére tekintettel szükséges, vagy d) az ügyfél kifejezetten kéri. (2) Nem köthető polgári jogi szerződés az MK alapfeladatainak ellátására. Az MK alapfeladatának ellátásához feltétlenül szükséges feladatra szerződés akkor köthető, ha a feladat elvégzésére megfelelő szakértelemmel, szakképzettséggel és gyakorlattal vagy egyéb megfelelő sajátos szakmai adottságokkal, képességekkel rendelkező személyt az MK nem alkalmaz, vagy a  szerződés tárgyát képező szolgáltatás egyedi, időszakos vagy időben rendszertelenül ellátandó feladat. (3) Amennyiben a  szerződés teljesítéséhez az  egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII.  törvény 3.  § (3)  bekezdés e)  pontjában foglaltak szerint vagyonnyilatkozat tétele szükséges, a  nyilatkozat hiányában a szerződés nem köthető meg, illetve a vagyonnyilatkozat tételét megtagadó vagy a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségnek eleget nem tevő személy a teljesítésben nem vehet részt. (4) A  szerződéskötést a  kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység a  szerződés megkötésére irányuló rendszeresített adatlap MJF-re történő megküldésével kezdeményezheti. A szerződés előkészítése az MJF feladata. (5) Nem szükséges a szerződés létrehozására irányuló űrlap kitöltése, ha a beszerzést közbeszerzési eljárás előzte meg. (6) A  közbeszerzés eredményeképpen megkötendő szerződést az  MJF-nek az  eljárást lezáró döntésnek a  nyertes ajánlattevő részére történő megküldését követő napon kell megindítania. (7) A  kezdeményező szervezeti egységnek a  szerződéskötéshez minden olyan (elektronikus vagy papíralapú) dokumentumot mellékelnie kell, amely a szerződés megkötését elősegíti, valamint amelyet az MJF meghatároz, így különösen: a) aláírási címpéldány/aláírásminta-másolat, b) szükség esetén kiegészítő feljegyzés a feladat indokáról, szükségességéről és várható eredményéről, c) feladatleírás és d) a teljesítés vizsgálatához mérhető követelmények. (8) Nemzetbiztonsági ellenőrzés szükségessége esetén az MJF az ellenőrzést az e célra rendszeresített személyi biztonsági adatlapon kezdeményezi. (9) Közreműködő esetén annak jogviszony igazolásáról szóló nyilatkozatot is csatolni szükséges a  dokumentációhoz, melynek beszerzéséről az MJF gondoskodik. (10) Természetes személlyel kötendő szerződés esetén a nyilvántartásba vételhez szükséges adatokkal kitöltött adatlapot a kezdeményezéshez csatolni kell. (11) Ha a megbízandó személy a kezdeményező szervezeti egység vezetőjének a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pont szerinti közeli hozzátartozója, ezt a kötelezettségvállalás kezdeményezésekor egyértelműen jelezni kell. Ebben az esetben a  közigazgatási államtitkár jogosult dönteni a  szerződés megkötésének engedélyezéséről vagy az  engedély megtagadásáról. (12) Az  MJF vezetője indokolt esetben jogosult kezdeményezni bármely szerződés megkötésének felfüggesztését, ha jogszabálysértés fennállásának lehetőségét észleli. Erről a  döntéséről a  gazdasági vezetőt haladéktalanul köteles tájékoztatni. (13) Az Ávr. 50. § (1) bekezdése szerint az MK által megkötött visszterhes szerződésnek, adott megbízásnak, megrendelésnek vagy más hasonló visszterhes magánjogi kötelem írásba foglalását tartalmazó okiratnak az  általános adatokon, feltételeken túlmenően tartalmaznia kell: a) a szakmai, műszaki teljesítés mennyiségi és minőségi jellemzőinek meghatározását, határidejét, b) a  kifizetendő összeget vagy a  számlázás alapjául szolgáló egységárat, a  pénzügyi teljesítés devizanemét, módját és feltételeit, c) a kifizetés határidejét, több év előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén évenkénti ütemezésben és d) a pénzügyi ellenjegyzés tényét és a pénzügyi ellenjegyző keltezéssel ellátott aláírását. (14) A  központi költségvetési kiadási előirányzatok terhére jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel kötött visszterhes szerződés esetén az  (1)  bekezdés szerinti okiratnak az  (1)  bekezdésben meghatározottakon túl tartalmaznia kell a szervezet képviselőjének nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy átlátható szervezetnek minősül. A szervezet képviselője a nyilatkozatban foglaltak változása esetén arról haladéktalanul köteles a  kötelezettségvállalót tájékoztatni. A  valótlan tartalmú nyilatkozat alapján kötött visszterhes szerződést a kötelezettségvállaló felmondja, vagy – ha a szerződés teljesítésére még nem került sor – a szerződéstől eláll. (15) Az  egységes rovatrend K122. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem saját alkalmazottnak fizetett juttatások és K336. Szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások rovatain megtervezett költségvetési kiadási előirányzatok terhére akkor köthető szerződés, ha a) azt jogszabály nem zárja ki, b) a szerződés megkötése a közfeladatok ellátásához feltétlenül szükséges, és c) törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában az  adott feladat elvégzéséhez megfelelő szakértelemmel, szakképzettséggel és gyakorlattal vagy egyéb megfelelő sajátos szakmai adottságokkal, képességekkel rendelkező személyt a  szerződést kötő nem alkalmaz, vagy a  szerződés tárgyát képező szolgáltatás egyedi, időszakos vagy időben rendszertelenül ellátandó feladat. (16) Az  MJF szükség szerint gondoskodik a  szerződés, megállapodás idegen nyelven történő elkészítéséről vagy a kezdeményező szervezeti egység közreműködésével a magyar nyelven elkészített tervezet lefordításáról. A nem magyar nyelvű szerződések és megállapodások esetén a  kötelezettségvállalás és az  ellenjegyzések feltétele azok kétnyelvű változatban történő rendelkezésre bocsátása. (17) Az  MJF a  csatolt dokumentumokat tartalmi és formai szempontból ellenőrzi, és a  szabályszerű kezdeményezést nyilvántartásba veszi. (18) A kezdeményezés tartalmi vagy formai hiányossága esetén az MJF felhívja a kötelezettségvállalás kezdeményezőjét a  hiányosság pótlására, a  hiba kijavítására vagy további információ csatolására, illetve szükség szerint intézkedik további nyilatkozatok benyújtása, illetve nemzetbiztonsági eljárás megindítása iránt. (19) A szabályszerű kezdeményezést követően az MJF a szerződéstervezetet és a szükséges dokumentumokat megküldi pénzügyi véleményezésre a Pénzügyi Főosztály részére. 23. § (1) A  fejezeti kezelésű előirányzatból államháztartáson kívüli és belüli szervezetek részére az  Áht. 48.  §-a szerint költségvetési támogatás – az Áht. 50. §-át figyelembe véve – nyújtható. (2) Az Áht. 48/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatási szerződés vagy a támogatói okirat előkészítése a támogatási döntés alapján történik. 2. Egyedi támogatási kérelem útján biztosított költségvetési támogatások különös szabályai 24. § (1) Egyedi döntés alapján nyújtott támogatás során figyelemmel kell lenni az Áht. 48. § (2) bekezdésére. (2) Az egyedi döntéssel biztosított költségvetési támogatások esetében az igénylő a költségvetési támogatást írásban igényli (a továbbiakban: egyedi támogatási kérelem) a minisztertől vagy a kötelezettségvállalásra jogosulttól. (3) Amennyiben az egyedi támogatási kérelem nem a  (2) bekezdésben meghatározott személyhez érkezik, az egyedi támogatási kérelmet a szakmai kezelőhöz szükséges továbbítani. (4) Ha az  egyedi támogatási kérelem nem tartalmazza az  Ávr. 69.  § (1)  bekezdésében meghatározottakat, a  szakmai kezelő írásban felhívja az  igénylő figyelmét a hiány pótlására. Ha az  igénylő a hiányt határidőben nem, vagy nem megfelelően pótolja, a kötelezettségvállaló az egyedi támogatási kérelmet az Ávr. 70. § (3) bekezdésében foglaltak szerint elutasíthatja. (5) A szakmai kezelő feladata gondoskodni arról, hogy az Ávr. 75. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott, az Áht. 55. §-a szerinti adattartalommal rendelkező nyilatkozatok és dokumentumok a támogatási szerződés megkötéséig, illetve támogatói okirat kiadásáig rendelkezésre álljanak. (6) A támogatási igény akkor minősül befogadottnak, ha a támogatási kérelem mellett a (5) bekezdés szerinti, hiánytalanul kitöltött iratok a kötelezettségvállaló rendelkezésére állnak, és a kötelezettségvállaló az igénylő részére a befogadó nyilatkozatot kibocsátja. (7) A támogatási döntés meghozatalára és a szerződés aláírására a fejezeti kezelésű előirányzatok esetében az előirányzat felett kötelezettségvállalási jogkört gyakorló személy jogosult. (8) A támogatási döntés meghozatalában a kötelezettségvállalónak mérlegelési joga van, amely során vizsgálja az egyedi támogatási kérelemben meghatározott tevékenység ellátásának célszerűségét, hatékonyságát, valamint a kérelemnek az előirányzat jogszabályban vagy jelen szabályzatban meghatározott felhasználási céljának való megfelelését. (9) A támogatási döntés előkészítését az Ávr. 71. § (1) bekezdése szerint írásban dokumentálni, valamint az Áht. 56/C. §-a szerint a Kincstár által működtetett monitoring rendszerbe való átadásról gondoskodni szükséges. Az Áht. 56/B. § (2) bekezdése szerint a monitoring rendszerben nem rögzített támogatási döntés alapján érvényes támogatás nem nyújtható. Az adatszolgáltatáshoz szükséges dokumentációkat a kötelezettségvállaló megküldi a Pénzügyi Főosztály számára, aki gondoskodik a kincstári monitoring rendszerbe való bejelentésről. (10) A szakmai kezelő az igénylőt a kötelezettségvállaló döntéséről az Ávr. 73. § (1) bekezdése szerint a támogatási döntés meghozatalát követő öt napon belül tájékoztatja. (11) A támogatói szerződés megkötését a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység a szerződés megkötésére irányuló rendszeresített adatlap MJF-re történő megküldésével kezdeményezheti. A támogatási szerződés előkészítése az MJF feladata. 3. Pályázati úton nyújtott költségvetési támogatások különös szabályai 25. § (1) A  pályázati kiírást a  Kormány honlapjának MK oldalán, valamint megbízott szervezet esetén – ha a  megbízási megállapodás másként nem rendelkezik – a  megbízott szervezet honlapján is közzé kell tenni. A  pályázati kiírást a szakmai kezelő vagy a megbízott szervezet készíti elő. (2) A pályázati kiírást a  szakmai kezelő, a  megbízott szervezet vagy a – miniszter által kijelölt – döntés-előkészítő munkacsoport, az MJF és a Pénzügyi Főosztály véleményezi. (3) A döntés-előkészítő munkacsoport a  pályázat elbírálásához szükséges döntési javaslatát a  pályázat benyújtására nyitva álló határidő lejártát követő kilencven napon belül készíti el. A  döntés-előkészítő munkacsoport a  szakmai kezelővel együtt vizsgálja, hogy a benyújtott pályázat tartalmazza-e az Ávr. 69. § (1) bekezdése szerinti követelményeket,  valamint, hogy az  Ávr. 75.  § (2)–(3)  bekezdésében meghatározott, az  Áht. 55.  §-a szerinti adattartalommal rendelkező nyilatkozatok és dokumentumok a  támogatási szerződés megkötéséig, illetve támogatói okirat kiadásáig rendelkezésre álljanak. (4) A pályázat befogadásáról a  szakmai kezelő legfeljebb a  pályázat benyújtását követő hetedik napig befogadó nyilatkozatot bocsát a pályázó rendelkezésére. (5) A pályázat befogadása során a szakmai kezelő vizsgálja az Ávr. 70. § (2) bekezdése szerinti követelményeket, valamint hiánypótlás lehetősége esetén felszólítja a  pályázót a  pályázat határidőre történő kijavítására. Amennyiben a  hiánypótlásra nincs lehetőség, illetve a  hiánypótlást a  pályázó nem megfelelően vagy nem határidőre teljesíti, a pályázat az Ávr. 70. § (3) bekezdése szerint további vizsgálat nélkül, az Ávr. 70. § (1) bekezdésében meghatározott módon a döntés-elkészítő munkacsoport elutasíthatja. (6) Ha a pályázat jellege vagy a pályázati kiírás ezt lehetővé teszi, a döntési javaslatban az adott pályázaton forráshiány miatt nem támogatott, de szakmailag megfelelő, költségvetési támogatásra érdemesnek ítélt pályázatok sorrendjét is meg kell határozni, és a döntési javaslatban fel kell tüntetni. (7) A pályázatokról készített döntési javaslatot a döntés meghozatala céljából a szakmai kezelő öt napon belül jóváhagyás céljából a miniszter elé terjeszti. (8) Az Ávr. 66. § (1) bekezdésében előírt kötelezettség teljesítése érdekében a szakmai kezelő a pályázati kiírás tervezetét annak megjelenését megelőző huszadik napig a megbízott szervezet vagy a gazdálkodási szervezet részére megküldi. (9) A támogatási döntés előkészítését az  Ávr. 71. § (1)  bekezdése szerint írásban dokumentálni, valamint az  az Áht. 56/C. §-a szerint a Kincstár által működtetett monitoring rendszerbe való átadásról gondoskodni szükséges. Az Áht. 56/B. § (2) bekezdése szerint a monitoring rendszerben nem rögzített támogatási döntés alapján érvényes támogatás nem nyújtható. Az  adatszolgáltatáshoz szükséges dokumentációkat a  kötelezettségvállaló megküldi a  Pénzügyi Főosztály Fejezeti Osztálya számára, aki gondoskodik a kincstári monitoring rendszerbe való bejelentésről. (10) A szakmai kezelő a pályázót a kötelezettségvállaló döntéséről az Ávr. 73. § (1) bekezdése szerint a támogatási döntés meghozatalát követő öt napon belül tájékoztatja. (11) A támogatói szerződés megkötését a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység a szerződés megkötésére irányuló rendszeresített adatlap MJF-re történő megküldésével kezdeményezheti. A támogatási szerződés előkészítése az MJF feladata. 4. Lebonyolító szerv megbízása támogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátására 26. § (1) Az  Áht. 49. §-a szerint a  költségvetési támogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátására lebonyolító szervezet megbízására van lehetőség, ha azt a jogszabály lehetővé teszi. (2) Lebonyolító szerv megbízása esetén a  szakmai kezelő szerv erre vonatkozóan döntés-előkészítést küld a kötelezettségvállaló részére, aki a mérlegeli a megbízás szükségszerűségét, lehetőségét. (3) Amennyiben a  kötelezettségvállaló jóváhagyja a  lebonyolító szervvel kötendő megbízás kezdeményezését, úgy a  szakmai kezelő szerv a  megállapodáshoz szükséges dokumentációknak az  MJF részére történő megküldéséről gondoskodik. A megállapodás előkészítése az MJF feladata. (4) A megállapodásban figyelemmel kell lenni az Ávr. 65/C. §-ára és 79. §-ára. 5. Támogatási szerződés, támogatói okirat általános szabályai 27. § (1) A támogatási szerződés vagy a támogatói okirat az Ávr. 76. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza a) a támogatás jogcímét, b) a támogatás indokait és c) – amennyiben jogszabály kifejezetten rendelkezik az  adott célra nyújtandó költségvetési támogatásról – a támogatási döntés meghozatalának alapjául szolgáló jogszabályi helyet. (2) A támogatási jogviszony vizsgálatakor az  Áht. 48/B.  §-át szükséges figyelembe venni, vagyis vizsgálni azt, hogy a támogatási jogviszonyból a kedvezményezett kizárható-e. (3) A költségvetési támogatás a támogatási igényben megjelöltnél kisebb összegben is megállapítható. Ha kisebb összeg került megállapításra, a  kedvezményezettnek a  szakmai kezelő felhívására a  tényleges támogatási összegnek megfelelő költségtervet kell benyújtania. (4) Ha a  támogatási szerződés megkötésének feltételéül közbeszerzési eljárás megindítása vagy más egyéb feltétel teljesítése kerül meghatározásra, akkor a támogatási szerződés hatálya csak ezen feltételek teljesítésével áll be. Ezen feltételek teljes dokumentációja a döntés-előkészítés dokumentáció részét képezik. (5) Részelszámolás benyújtására, támogatási előleg folyósítására az Ávr. 87. §-a alapján lehetőség van, amennyiben ezt a jogosultságot a támogatási szerződés vagy a támogatói okirat tartalmazza. (6) A támogatási szerződés módosítására az  Ávr. 95.  §-ának figyelembevételével az  eredeti támogatási szerződésben vagy támogatói okiratban a költségvetési támogatás felhasználására vonatkozó véghatáridők lejártának időpontja előtt bármelyik fél írásbeli kezdeményezése alapján módosítható. A kedvezményezett kezdeményezése alapján akkor van lehetőség a támogatási szerződés módosítására, ha a kedvezményezett a kérelemhez indokolást is benyújtott. Ha a módosítás a költségtervet is érinti a benyújtott módosítási kérelem mellé módosított költségtervet is be kell kérni. (7) Az MK igazgatása előirányzatainak terhére támogatási szerződés nem köthető, támogatási okirat nem adható ki, kivéve az Áht. 41. § (3) bekezdésében foglaltak esetén. VII. Fejezet A Kötelezettségvállaláshoz kapcsolódó ellenjegyzések 28. § (1) Szerződés megkötése előtt meg kell vizsgálni, hogy az  nem ütközik-e hatályos jogszabályba. A  szerződések, megállapodások jogi szempontú vizsgálata kiterjed az MK érdekeinek jogi szempontú védelmére irányuló, valamint a jogtechnikai javaslatok megtételére is. (2) A kötelezettségvállalás létrejöttét megelőzően vizsgálni kell azt is, hogy a) a kötelezettségvállalás szerinti adott építési beruházás, szolgáltatásmegrendelés vagy hasonló áruk beszerzése a Kbt. 19. § (3) bekezdésében foglalt egybeszámítási szabály alkalmazásával sem éri-e el vagy haladja meg az  irányadó közbeszerzési értékhatárt, és – amennyiben igen – fennállnak-e a  közbeszerzési eljárás lefolytatásának Kbt.-ben foglalt feltételei; b) a termék nem tartozik-e a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében foglalt kiemelt termékek közé; c) az adott kötelezettségvállalás nem tartozik-e a  Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságról szóló 53/2011. (III. 31.) Korm. rendelet értelmében a KEF, illetve a NISZ hatáskörébe. (3) A  (2) bekezdés a) pontjában foglalt esetben kezdeményezni kell a közbeszerzési eljárás lefolytatását, amennyiben a kötelezettségvállalás értéke eléri vagy meghaladja az irányadó közbeszerzési értékhatárt, és a közbeszerzési eljárás lefolytatásának Kbt.-ben foglalt feltételei fennállnak. Közbeszerzési eljáráshoz a Pénzügyi Főosztály a közbeszerzés értékével megegyező összegű fedezetigazolással igazolja a  forrás rendelkezésre állását, amely előzetes kötelezettségvállalásnak minősül. Végleges kötelezettségvállalásra csak a közbeszerzési eljárás lefolytatását követően kerülhet sor. (4) A  (2)  bekezdés b)  pontjában foglalt esetben ellenőrizni kell, hogy van-e a  termékre vonatkozó hatályos keretmegállapodás. Ha van a  termékre vonatkozó hatályos keretmegállapodás, úgy a  terméket a  központosított közbeszerzési rendszerből kell beszerezni, kivéve a  központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a  központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdésében rögzített esetekben. (5) A (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetben, amennyiben megállapítható, hogy az adott kötelezettségvállalás a KEF vagy a NISZ hatáskörébe tartozik, csak abban az  esetben kerülhet sor kötelezettségvállalásra, amennyiben a  KEF, illetve a NISZ nyilatkozik arra vonatkozóan, hogy az adott szolgáltatás, árubeszerzés biztosítására nem képes, továbbá a  NISZ hatáskörébe tartozó feladat tekintetében a  központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló 309/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. §-a szerinti miniszteri felmentés esetén. (6) A  kötelezettségvállalást megelőzően vizsgálni kell, hogy a  szerződő partner a  nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény értelmében átlátható szervezetnek minősül-e. (7) A kötelezettségvállalás dokumentumának jogi ellenjegyzése annak igazolása, hogy a szerződés (megállapodás) és annak mellékletei megfelelnek a  vonatkozó jogszabályoknak. Az  MJF által vagy közreműködésével készített szerződést, megrendelést – ha az megfelel a jogszabályoknak – az MJF vezetője vagy az általa írásban kijelölt személy látja el jogi ellenjegyzéssel. (8) A  szerződés, megállapodás jogszabályoknak való megfelelőségét a  jogi ellenjegyző a  kötelezettségvállalás dokumentumának valamennyi példányán aláírásával igazolja, és egyidejűleg keltezéssel látja el. (9) A  szerződő fél által használt általános szerződési feltételeket tartalmazó szerződéseket – amennyiben azok nem ellentétesek a magyar jogszabályokkal – az MJF vezetője, vagy az általa írásban kijelölt személy szignálja. (10) Ha a  kötelezettségvállalásnak jogi akadálya van, a  jogi ellenjegyző írásban tájékoztatja a  kötelezettségvállalót és a pénzügyi ellenjegyzőt. Ha a kötelezettségvállaló a tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad a jogi ellenjegyzésre, a jogi ellenjegyző köteles annak eleget tenni és e tényről a minisztert haladéktalanul értesíteni. (11) A jogi ellenjegyzést követően a kötelezettségvállalás dokumentumát az MJF a Pénzügyi Főosztály részére megküldi pénzügyi ellenjegyzésre. (12) Az  aláírt szerződések jogosultak részére (partner, kezdeményező szervezeti egység, Pénzügyi Főosztály) történő továbbítása az MJF feladata, egy példány az MJF-nél marad. 29. § (1) Pénzügyi ellenjegyzésre jogosult személy pénzügyi ellenjegyzése nélkül az MK fejezeti kezelésű előirányzatait terhelő pénzügyi kötelezettség nem vállalható, követelés nem írható elő. (2) A pénzügyi ellenjegyzés nélkül vállalt kötelezettségekkel kapcsolatos felelősséget az MK nevében jogellenesen eljáró munkatárs viseli. (3) A megrendelés esetét kivéve jogi ellenjegyzés hiányában pénzügyi ellenjegyzésre nem kerülhet sor. (4) A pénzügyi ellenjegyzést utólagosan teljesülő feltételhez kötni nem lehet. (5) Pénzügyi ellenjegyzésre a  gazdasági vezető vagy az  általa írásban kijelölt, az  Ávr. 55.  § (3)  bekezdése szerinti végzettséggel rendelkező személy jogosult. (6) A pénzügyi ellenjegyzés során az összeférhetetlenségre vonatkozó előírásokat be kell tartani. (7) A pénzügyi ellenjegyzésre jogosultnak az ellenjegyzést megelőzően meg kell győződnie arról, hogy a jóváhagyott költségvetés fel nem használt, illetve le nem kötött, a kötelezettségvállalás tárgyával összefüggő kiadási előirányzat rendelkezésre áll, a befolyt vagy várhatóan befolyó bevétel biztosítja a fedezetet (fedezetvizsgálat), az előirányzatfelhasználási terv szerint a kifizetés időpontjában a  fedezet rendelkezésre áll, továbbá a kötelezettségvállalás nem sérti-e a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat. (8) A pénzügyi ellenjegyző az ellenjegyzés jogszabályban előírt feltételeinek fennállását, a szükséges forrás rendelkezésre állását a  kötelezettségvállalás ellenjegyzésével igazolja. A  pénzügyi ellenjegyzés tényét a  pénzügyi ellenjegyző a megrendelés, szerződéstervezet valamennyi példányának aláírásával igazolja, és egyidejűleg keltezéssel látja el. (9) A  Pénzügyi Főosztály a  kötelezettségvállalás összegét a  fedezet rendelkezésre állása esetén nyilvántartásba veszi, és továbbítja a dokumentumokat a kötelezettségvállalónak aláírásra. (10) Ha a kötelezettségvállalás nem felel meg az Áht. 37. § (1) bekezdésében előírtaknak, a pénzügyi ellenjegyzőnek erről írásban tájékoztatnia kell a kötelezettségvállalót és a gazdasági vezetőt. (11) Ha a kötelezettségvállaló a tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad a pénzügyi ellenjegyzésre, a pénzügyi ellenjegyző köteles annak eleget tenni. Ez  esetben a  kötelezettségvállalás dokumentumát „a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzése utasításra történt” záradékkal köteles ellátni. Az  írásbeli utasítás tényéről és a  záradékolásról haladéktalanul írásban értesítenie kell a minisztert. 30. § Az MK szervezeti egységei által megkötött szerződéseket tartalmazó nyilvántartást az MJF vezeti. Az MJF gondoskodik a  szerződések jogszabályoknak megfelelő közzétételéről, illetve közérdekű adatigénylés esetén – szükség esetén a Pénzügyi Főosztály közreműködésével – tájékoztatást ad. VIII. Fejezet Teljesítésigazolás 31. § (1) A költségvetési előirányzatot érintő kifizetéseket csak a teljesítés igazolása alapján lehet érvényesíteni. (2) A  teljesítésigazolásra jogosult személyt a  szerződésben szükséges megjelölni. Ezek hiányában vagy a kötelezettségvállalást követően a teljesítésigazoló személyének megváltozása esetén a teljesítésigazolásra jogosult személy a kötelezettségvállaló. (3) Az MK képviseletében teljesítésigazolásra jogosult a) a miniszterelnök értékhatár nélkül, b) a miniszter értékhatár nélkül, c) az államtitkár értékhatár nélkül, d) a miniszter vagy a kötelezettségvállaló által írásban kijelölt, az MK alkalmazásában álló személy. (4) A teljesítést a kötelezettségvállalásban meghatározott feltételek szerint kell vizsgálni és igazolni. A teljesítés igazolása során okiratok alapján meg kell győződni arról, hogy a  feladat elvégzése előírásszerűen, a  megrendelésben, szerződésben foglaltak szerint megtörtént-e, illetve az ellenérték kifizetése és annak összegszerűsége megalapozott-e. (5) A teljesítésigazoló felelős a) a teljesítés megfelelő ellenőrzéséért, a hiányosság feltárásáért, b) a teljesítésigazolás határidőben történő kiállításáért, c) a teljesítésigazolásban foglalt megállapításokért. (6) Amennyiben a  teljesítéssel kapcsolatban kifogás nem merül fel, az  igazolásra jogosult személy a  teljesítésről teljesítésigazolást állít ki. (7) A teljesítés elfogadásáról a partnert, szerződő felet a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység írásban tájékoztatja, aki a teljesítésigazolás szerint jogosult a számla kiállítására és benyújtására a teljesítésigazoló részére. (8) A  teljesítésigazolásra jogosult személy a  megfelelően kiállított számlát – a  szerződésben foglalt beszámolási kötelezettség esetén annak dokumentumait – a teljesítésigazolással együtt továbbítja a Pénzügyi Főosztály részére. (9) A (7) bekezdésben foglaltaknak megfelelően szabály szerint számlát a partner, szerződő fél csak a teljesítés elfogadását követően állíthat ki. A  számla kiállítása előtti szakmai teljesítés elfogadása a  következő, kivételes esetekben nem kötelező: a) külföldi/belföldi kiküldetéshez, egyedi képzéshez kapcsolódó szállítói számlák, b) előfizetési díjak számlái. IX. Fejezet Érvényesítés 32. § (1) Az  érvényesítés a  számla beérkezését követő, az  elvégzett munka, a  szállított anyag, áru, a  teljesített szolgáltatás kifizetését, illetőleg a bevételek beszedését megelőző ellenőrző tevékenység. (2) Az érvényesítés a teljesítésigazoláson alapul. (3) Érvényesítést csak a gazdasági vezető vagy az általa írásban megbízott, a felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel rendelkező munkatárs végezhet. (4) A teljesítés igazolása alapján az érvényesítőnek ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy a  megelőző eljárásban az  Áht., az  Ávr. és az  számviteli kormányrendelet rendelkezéseit, valamint a  belső szabályzatokban foglaltakat megtartották-e. (5) Az érvényesítés során ellenőrizni kell, hogy a bizonylatok megfelelnek-e az alaki és tartalmi követelményeknek. (6) Az érvényesítéssel megbízott személy e feladat keretében köteles meggyőződni arról, hogy a) a jóváhagyott költségvetés fel nem használt, illetve le nem kötött, a kötelezettségvállalás tárgyával összefüggő kiadási előirányzat biztosítja-e a fedezetet, b) a teljesítés a kötelezettségvállalás alapján és annak megfelelően történt-e, c) jogszabály szerint jogos-e a követelés, d) a számla megfelel-e az alaki követelményeknek, e) a számla számszakilag helyes-e, f ) a befektetett eszközök, készletek, anyagok bevételezése vagy átvétele megtörtént-e, g) az elvégzett munka, szolgáltatás átvétele a megrendelő, illetve az igénybevevő részéről megtörtént-e, h) a számlát, a teljesítésigazolást a kötelezettségvállalás dokumentumával összhangban állították-e ki, i) a kifizetés időpontjában a fedezet rendelkezésre áll-e, j) a kifizetés nem sérti-e a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat. (7) Az érvényesítésnek tartalmaznia kell a megállapított összeget, az érvényesítés dátumát és az érvényesítő aláírását. (8) Az érvényesítő feladata továbbá annak igazolása, hogy a pénzügyi-számviteli integrált informatikai rendszer analitikus nyilvántartásában rögzített számla, bizonylat vagy egyéb elszámolás nyilvántartásba vétele helyesen történt-e. (9) Ha a kifizetés bármely okból nem engedélyezhető, a Pénzügyi Főosztály szakmailag illetékes munkatársa gondoskodik a  számla kiállítójának tájékoztatásáról, és – szükség esetén a  kezdeményező szervezeti egység útján – intézkedik a hiánypótlás iránt. (10) Ha az érvényesítő a jogszabályok, belső szabályzatok megsértését tapasztalja, köteles ezt jelezni az utalványozónak. Az érvényesítés nem tagadható meg, ha ezt követően az utalványozó erre írásban utasítja. Ez esetben az érvényesítő az utalványrendeletet „az utalványozás érvényesítése utasításra történt” záradékkal köteles ellátni. Az utasítás tényéről és a záradékolásról az érvényesítőnek 8 napon belül értesítenie kell a gazdasági vezetőt. X. Fejezet Utalványozás 33. § (1) Az utalványozó köteles ellenőrizni, hogy a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzése során az Ávr.-ben és a jelen szabályzatban előírtaknak megfelelően jártak-e el, továbbá hogy a teljesítésigazolás és az érvényesítés megtörtént-e. (2) A  bevételek és a  kiadások utalványozására jogosult személyeket írásbeli felhatalmazással a  kötelezettségvállaló jelöli ki. (3) Az utalványozásra jogosult vonatkozásában az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat be kell tartani. (4) Utalványozni készpénzes fizetési mód esetén az érvényesített pénztárbizonylatra rávezetett rendelkezéssel, minden más esetben külön írásbeli rendelkezéssel lehet. (5) Nem kell utalványozni a fizetési számla vezetésével és az azon végzett műveletekkel kapcsolatban a számlavezető által felszámított díjakkal, költségekkel kapcsolatos költségvetési kiadásokat és kamatbevételeket. XI. Fejezet Szakmai és pénzügyi beszámolási kötelezettség, a költségvetési támogatás visszafizetése 34. § (1) A támogatási szerződésben beszámolási kötelezettséget szükséges előírni, mely szakmai és pénzügyi részből áll. (2) A támogatási szerződésben előírt beszámoló szakmai részének tartalmaznia szükséges a támogatott program, projekt vagy feladat megvalósításának helyét, időpontját és tartalmát (elvégzett feladat paramétereit és elért céljait) a  pályázati kiírásban, a  támogatási szerződésben vagy a  támogatói okiratban a  szakmai beszámoló elkészítésére meghatározott feltételek szerint. (3) A  támogatási szerződésben előírt beszámoló pénzügyi részének – ha pályázati kiírás, támogatási szerződés vagy támogatói okirat másként nem rendelkezik – a következő előírásokat szükséges tartalmaznia: a) az  elszámolni kívánt számlák tekintetében a  számlaszámot, a  számla kiállítójának nevét, címét, adószámát, a  számla kiállításának idejét és teljesítési időpontját, a  szolgáltatás megnevezését, a  nettó és bruttó számlaértéket, a  kifizetés időpontját és a  költségvetési támogatás terhére elszámolt összeget tartalmazó számlaösszesítőt, b) a  személyi juttatásokra, a  munkaadókat terhelő járulékokra és a  szociális hozzájárulási adóra vonatkozóan cégszerűen aláírt olyan összesítőt, amely tartalmazza: ba) a feladatellátásban részt vevő személyek nevét, bb) az illetmény bruttó összegét, a levont személyi jövedelemadó-előleg mértékét, a munkaadót terhelő járulék és a  szociális hozzájárulási adó mértékét, a  kifizetés időpontját havonkénti kimutatásban az éves jövedelemre vonatkozóan oly módon, hogy egy esetleges tételes ellenőrzés sorá …