23/2012. (IV. 26.) BM rendelete a 2007–2013 közötti programozási időszakban a Szolidaritási programokból származó támogatások felhasználásának alapvet

23/2012. (IV. 26.) BM rendelete a 2007–2013 közötti programozási időszakban a Szolidaritási programokból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól, intézményrendszeréről, a pénzügyi irányítási és kontrollrendszerekről. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. melléklet 11. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § b) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el: 1. Általános rendelkezések 1. § (1) E rendelet hatálya a Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény 1. melléklet XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím 9. Szolidaritási programok alcím 1. Európai Menekültügyi Alap, 2. Integrációs Alap, 3. Visszatérési Alap, és 4. Külső Határok Alap, 5. Szolidaritási programokhoz kapcsolódó technikai költségek, 6. Szolidaritási programokhoz kapcsolódó céltartalék jogcímcsoportok fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználására, valamint az ezekből az előirányzatokból származó támogatások felhasználásának pénzügyi lebonyolításában és ellenőrzésében részt vevő szervezetekre és a végső kedvezményezettekre terjed ki. (2) E rendelet szerinti előirányzatokból nyújtott támogatások végső kedvezményezettje lehet a) egyesület a párt kivételével, b) köztestület, c) egyház és belső egyházi jogi személy, d) alapítvány, e) közalapítvány, f) nonprofit gazdasági társaság, g) nonprofit szövetkezet, h) egyéb jogi személyiségű nonprofit szervezet, i) helyi önkormányzat, j) nemzetiségi önkormányzat, k) önkormányzati társulás, l) költségvetési szerv, m) nemzetközi szervezet, n) kormányközi szervezet és o) gazdasági társaság abban az esetben, ha az általa végrehajtott projektet nonprofit módon hajtja végre. 2. § E rendelet alkalmazásában a) Ellenőrzési Hatóság: az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság; b) előzetes projekt adatlap: zárt kétfordulós kiválasztási eljárás esetén a pályázó által tervezett projekt lényegi elemeit tartalmazó dokumentum; c) Európai Menekültügyi Alap: a 2007/573/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal létrehozott alap; d) éves program: a 2007/575/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 21. cikk (3) bekezdése, a 2007/574/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 23. cikk (3) bekezdése, továbbá a 2007/435/EK tanácsi határozat 19. cikk (3) bekezdése szerinti éves programok; e) Hitelesítő Hatóság: a Belügyminisztériumnak (a továbbiakban: BM) a belügyminiszter (a továbbiakban: miniszter) által a kiadásigazoló nyilatkozatok Európai Bizottsághoz való benyújtást megelőző igazolására kijelölt, a Felelős Hatóságtól funkcionálisan független szervezeti egysége; f) informatikai rendszer: a „Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása” általános program keretében végrehajtott projektek nyomon követését szolgáló, a 2007/435/EK tanácsi határozat 22. cikk e) pontjában, a 2007/573/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 24. cikk e) pontjában, a 2007/574/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 26. cikk e) pontjában és a 2007/575/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 24. cikk e) pontjában meghatározott informatikai alapú nyilvántartó rendszer; g) Integrációs Alap: a 2007/435/EK tanácsi határozattal létrehozott alap; h) közvetlen támogatási szerződés: a Felelős Hatóság és a zárt kétfordulós kiválasztási eljárásban nyertes végső kedvezményezett között létrejött magánjogi szerződés, amely tartalmazza a közvetlen támogatás nyújtásának és felhasználásának részletes szabályait; i) Külső Határok Alap: a 2007/574/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal létrehozott alap; j) mérlegbeszámoló: a Felelős Hatóság által készített olyan speciális beszámoló, amely elkülönített, eredményszemléletű könyvvezetés alapján készül az Európai Menekültügyi Alap, az Integrációs Alap, a Visszatérési Alap és a Külső Határok Alap egyes allokációinak zárásáról szóló, az Európai Bizottság részére megküldendő zárójelentés adatainak alátámasztására, és amely nem tartozik a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számv. törvény) hatálya alá; k) Működési Kézikönyv: a Felelős Hatóság működésére vonatkozó szabályokat és egyes azzal kapcsolatos adatokat tartalmazó dokumentum; l) pályázati adatlap: nyílt és az egyszerűsített kiválasztási eljárás esetén a pályázó által tervezett projekt megvalósításával összefüggő információkra kiterjedő dokumentum; m) partner: a projekttel megvalósítani kívánt tevékenységek ellátására alkalmas szervezet, amely a végső kedvezményezett felelőssége mellett, a végső kedvezményezettel kötött partnerségi megállapodás alapján a végső kedvezményezettel közösen valósítja meg a projektet; n) projekt: a támogatások végső kedvezményezettjei által egy intézkedés egészének vagy egy részének végrehajtása érdekében felvonultatott egyedi, gyakorlati eszközök; o) részletes projekt adatlap: zárt kétfordulós kiválasztási eljárás esetén a pályázó által tervezett projekt megvalósításával összefüggő minden releváns információra kiterjedő dokumentum; p) szabálytalanság: az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK EURATOM rendelet 1. cikk (2) bekezdésében foglaltak, továbbá a jogszabályok előírásainak, a támogatási szerződésben és a közvetlen támogatási szerződésben a felek által vállalt kötelezettségeknek a megsértése, amelyek eredményeképpen a Magyarország pénzügyi érdekei sérülnek vagy sérülhetnek; q) szabálytalansági elektronikus nyilvántartó rendszer: a „Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása” általános program keretében végrehajtott projekteket érintő szabálytalanságokkal kapcsolatos adatokat tartalmazó informatikai alapú nyilvántartó rendszer; r) szabálytalansági gyanú: bármilyen adat vagy információ, amely szabálytalanság elkövetésére utal; s) támogatási szerződés: a Felelős Hatóság és a nyílt és az egyszerűsített kiválasztási eljárásban nyertes végső kedvezményezett között létrejött magánjogi szerződés, amely tartalmazza a támogatás nyújtásának és felhasználásának részletes szabályait; t) többéves program: a 2007/573/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 18. cikk (1) bekezdése, a 2007/575/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 19. cikk (1) bekezdése, a 2007/574/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 21. cikk (1) bekezdése, továbbá a 2007/435/EK tanácsi határozat 17. cikk (1) bekezdése szerinti program; u) végső kedvezményezett: a projekt megvalósításáért felelős szervezet; v) Visszatérési Alap: a 2007/575/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal létrehozott alap. 2. Intézményrendszer 3. § A Felelős Hatóság a miniszter által kijelölt szervezeti egységeiből áll, amely a) felelős az Európai Menekültügyi Alapból, az Integrációs Alapból, a Visszatérési Alapból és a Külső Határok Alapból (a továbbiakban együtt: Alapok) támogatott többéves program és az éves programok stratégiai, operatív és adminisztratív igazgatásáért, b) felelős az Európai Bizottsággal az Alapokkal kapcsolatban folytatott kommunikációért; c) ellátja továbbá a 2007/573/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 27. cikkében, a 2007/575/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 27. cikkében, a 2007/574/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 29. cikkében, a 2007/435/EK tanácsi határozat 25. cikkében, valamint az e rendeletben meghatározott feladatokat. 4. § A Felelős Személy a miniszter által kijelölt, a miniszter nevében eljáró személy, aki a Felelős Hatóság nevében meghozza a 2007/573/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 27. cikkében, a 2007/575/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 27. cikkében, a 2007/574/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 29. cikkében, a 2007/435/EK tanácsi határozat 25. cikkében, továbbá e rendeletben meghatározott, a Felelős Hatóság feladatainak ellátása érdekében szükséges döntéseket, kötelezettséget vállal a Felelős Hatóság intézkedéseiért és jóváhagyja azok végrehajtását. 5. § A Hitelesítő Hatóság ellátja a) a 2007/573/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 29. cikkében, b) a 2007/575/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 29. cikkében, c) a 2007/574/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 31. cikkében, továbbá d) a 2007/435/EK tanácsi határozat 27. cikkében meghatározott feladatokat. 6. § Az Ellenőrzési Hatóság felelős az irányítási és kontrollrendszer hatékony működésének vizsgálatáért, és ellátja a 44. § és 45. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat. 7. § (1) Az Európai Menekültügyi Alap, az Integrációs Alap, valamint a Visszatérési Alap éves és többéves programjaiban megfogalmazott célkitűzések vagy prioritások teljesülésének nyomon követését független, legalább öt tagú Monitoring Bizottság (a továbbiakban: MB) végzi. (2) Az MB működésének alapelveit az általa elfogadott ügyrend szabályozza. (3) Az MB-be tagot a Felelős Hatóság, valamint a Felelős Személy által erre felkért miniszterek és nemzetközi szervezetek delegálnak. (4) Az MB-ben megfigyelőként részt vehet az Ellenőrzési Hatóság és a Hitelesítő Hatóság által delegált személy. 8. § (1) Az MB áttekinti az éves program célkitűzéseinek vagy prioritásainak megvalósulását és javaslatot tesz az Európai Bizottság részére megküldendő jelentések tartalmával kapcsolatban. (2) Az MB javaslatot tehet a Felelős Hatóságnak az Európai Menekültügyi Alap, az Integrációs Alap, valamint a Visszatérési Alap hazai felhasználásának olyan felülvizsgálatára, amely elősegítheti az Európai Menekültügyi Alap, az Integrációs Alap, valamint a Visszatérési Alap célkitűzéseinek vagy prioritásainak hatékonyabb elérését és az éves program irányításának vagy pénzügyi ellenőrzésének a javítását. 9. § (1) A Külső Határok Alap Tárcaközi Egyeztető Fórum (a továbbiakban: Fórum) létrehozásának és működésének célja a folyamatos információáramlás, a Külső Határok Alap felhasználásával kapcsolatos szakmai és technikai egyeztetések biztosítása, valamint a fejlesztések folyamatos nyomon követése. (2) A Fórum 5 tagját a miniszter által elnökként, továbbá tagként, illetve a nemzetgazdasági miniszter, a közigazgatási és igazságügyi miniszter és a külügyminiszter által tagként kijelölt személyek alkotják. (3) A Fórum feladatai: a) a végső kedvezményezettek fejlesztési javaslatai alapján a több éves fejlesztési program szakmai előkészítése, megvitatása és összehangolása; b) a végső kedvezményezettek projektjavaslatai alapján az éves fejlesztési programok szakmai előkészítése, megvitatása és összehangolása; c) a fejlesztési tervekkel összefüggő kormányzati és miniszteri hatáskörbe tartozó döntések megfogalmazása, előkészítése; d) a Külső Határok Alap terhére megvalósuló fejlesztések végrehajtásának folyamatos nyomon követése; e) az előrehaladási és a zárójelentés megküldése előtt az éves program célkitűzéseinek vagy prioritásainak tükrében a projektek megvalósulásának áttekintése és javaslattétel az Európai Bizottság részére megküldendő jelentések tartalmával kapcsolatban; f) javaslattétel a Felelős Hatóságnak a Külső Határok Alap célkitűzéseinek vagy prioritásainak hatékonyabb elérésére és az éves program irányításának vagy pénzügyi ellenőrzésének a javítására. 3. Projektek kiválasztása 10. § A projektek kiválasztása nyílt, egyszerűsített vagy zárt kétfordulós kiválasztási eljárás keretében történik. 11. § (1) Zárt kétfordulós kiválasztási eljárással kell kiválasztani azokat a projekteket, amelyek esetében az adott tevékenység jellege nem teszi lehetővé a nyílt kiválasztási eljárással történő kiválasztást, különösen, ha a tervezett tevékenységet a végső kedvezményezett jogszabályi felhatalmazás alapján, kizárólagos hatáskörrel látja el, vagy amelyek Magyarország különleges biztonsági vagy nemzetbiztonsági érdekeit érintik vagy különleges biztonsági intézkedést igényelnek. Egyszerűsített kiválasztási eljárással kell kiválasztani azokat a projekteket, amelyek a Külső Határok Alapból, valamint az előcsatlakozási alapok kivételével, a Külső Határok Alappal azonos célkitűzéseket támogató európai uniós forrásokból beszerzett eszközök, rendszerek javítására, fenntartására irányulnak. A projektek kiválasztása egyéb esetben nyílt pályázati eljárással történik. (2) Az éves programok összeállítása előtt le kell folytatni a zárt kétfordulós kiválasztási eljárás első fordulóját, és az ott kiválasztott projekteknek szerepelniük kell az Európai Bizottságnak megküldendő éves programban. 12. § (1) A Felelős Hatóság a nyílt, az egyszerűsített és a zárt kiválasztási eljárás első fordulója során felhívást jelentet meg, amelynek tartalmaznia kell: a) az éves programok azon prioritásait vagy célkitűzéseit, amelyek megvalósítására a pályázók projektjavaslata irányulhat; b) a támogató megnevezését; c) a projekt maximális időtartamát; d) a pályázati dokumentáció benyújtásának határidejét, módját; e) a pályázati felhíváshoz kapcsolódó útmutató, az egyéb szükséges dokumentumok és információk elérésének helyét. (2) A pályázati útmutatónak az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 66. § (2) bekezdésében foglaltakon túl tartalmaznia kell: a) a partnerekkel, a projekt megvalósításához igénybe vett harmadik személyekkel vagy szervezetekkel szemben támasztott alkalmassági feltételeket; b) a jogszabályi háttér ismertetését; c) a támogatás felhasználásával kapcsolatos ellenőrzés-tűrési és adatszolgáltatási kötelezettségről való tájékoztatást; d) a logikai keretmátrix és a GANTT-diagramm alkalmazására vonatkozó útmutatást, és e) a további információk elérhetőségét. (3) Nyílt kiválasztási eljárás esetén a pályázati adatlapnak és mellékleteinek az Ávr. 67. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmaznia kell: a) ha van ilyen, a partner nevét; b) ha van ilyen – a partner elérhetőségeit, cégadatait, továbbá hozzájárulást az egyes adatok e rendelet szerinti nyilvános közzétételéhez; c) a prioritás vagy célkitűzés, a célcsoport és a tevékenységi terület pontos meghatározását hivatkozással az érintett európai uniós jogi aktus és a pályázati útmutató vonatkozó előírásaira; d) a megvalósítás helyszínét vagy helyszíneit; e) a logikai keretmátrixot; f) a projektet megvalósító szervezet bemutatását, a megvalósítás személyi és tárgyi feltételeinek bemutatását; g) a projekt ütemezésének bemutatását GANTT-diagram segítségével; h) a szolgáltatott adatok igazolására szolgáló dokumentumokat, és i) a pályázati adatlaphoz csatolandó mellékletek listáját. (4) A zárt kétfordulós kiválasztási eljárás első fordulója során benyújtott előzetes projekt adatlap az Ávr. 67. § (1) bekezdésében foglaltakon túl a (3) bekezdés a) és c)–d) pontjaiban szereplő elemeket tartalmazza azzal, hogy a (3) bekezdés c) pontja tekintetében a Külső Határok Alap esetében a Magyar Köztársaság Külső Határok Alap Nemzeti Program vonatkozó előírásaira is hivatkozni kell. Az előzetes projekt adatlap tartalmazza továbbá a projekt költségvetését és azt az indokot, amely alapján a végső kedvezményezett közvetlen támogatásra jogosult. Az Ávr. 67. § (1) bekezdésében foglaltakon túl a (3) bekezdés b) és e)–i) pontjaiban szereplő elemek részletes kidolgozását a második fordulóban kitöltendő részletes projekt adatlap tartalmazza. (5) Az egyszerűsített kiválasztási eljárás esetén a pályázati útmutató és a pályázati adatlap vonatkozásában a (2) és (3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a pályázati útmutatónak nem kell tartalmaznia a (2) bekezdés e) pontjában meghatározott tartalmi elemeket, a pályázati adatlap pedig nem foglalja magában a (3) bekezdés c), e), g) pontjában szereplő elemeket. 13. § (1) A nyílt kiválasztási eljárás pályázati felhívását a Felelős Hatóság megjelenteti legalább egy országos napilapban. (2) Zárt kétfordulós kiválasztási eljárás első fordulója során – az éves program összeállítását megelőzően – a Felelős Hatóság a felhívást és az előzetes projekt adatlap nyomtatványát megküldi a tervezett tevékenységet jogszabályi felhatalmazás alapján, kizárólagos hatáskörrel ellátó szervezetek részére. Amennyiben a zárt kétfordulós kiválasztási eljárás lefolytatása Magyarország különleges biztonsági vagy nemzetbiztonsági érdekei miatt szükséges vagy a projekt különleges biztonsági intézkedést igényel, a Felelős Hatóság a felhívást és az előzetes projekt adatlap nyomtatványát a zárt kétfordulós kiválasztási eljárás első fordulója során a tervezett tevékenységet jogszabályi felhatalmazás alapján, kizárólagos hatáskörrel ellátó szervezetek részére küldi meg. (3) Zárt kétfordulós kiválasztási eljárás második fordulója során a részletes projekt adatlap benyújtására vonatkozó felhívást és a részletes projekt adatlap nyomtatványát a Felelős Hatóság elhelyezi honlapján, és egyidejűleg megküldi a végső kedvezményezett szervezetek részére. (4) Egyszerűsített kiválasztási eljárás során a pályázati adatlap benyújtására vonatkozó felhívást és a pályázati adatlap nyomtatványát a Felelős Hatóság elhelyezi honlapján, és egyidejűleg megküldi a végső kedvezményezett szervezetek részére. 14. § (1) Projekt többéves projektként akkor valósítható meg, ha a) a projekt célja érdekében megvalósítandó beruházás, tevékenység jellege és a lebonyolításához szükséges időtartama ezt feltétlenül indokolja, valamint b) a pályázati felhívás lehetőséget ad rá és meghatározza az egyéb feltételeket. (2) A többéves projekttel szemben a pályázati felhívásban támasztott valamennyi feltételt minden egyes évre vonatkozóan teljesíteni kell az adott allokáció évére vonatkozó pályázati dokumentációban. (3) A többéves projekt az Alapok legfeljebb három éves program allokációját érintheti. (4) A Felelős Hatóság kötelezettséget csak az Európai Bizottság által jóváhagyott allokáció terhére vállal. (5) A támogatási szerződés és a közvetlen támogatási szerződés évente kerül megkötésre, amelynek alkalmával az előző év tapasztalatai alapján a projektet a végrehajtás objektív körülményeire tekintettel felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat eredményeképpen a projekt újraértékelésre kerül, melynek eredményétől függően tervezett költségvetése és indikátorai, valamint ezek alapján a tervezett támogatási összege módosíthatóak. 15. § A benyújtott pályázatok értékelését a nyílt kiválasztási eljárás és a zárt kétfordulós kiválasztási eljárás első fordulójában független Értékelő Bizottság (a továbbiakban: ÉB) végzi. 16. § (1) Az ÉB működését a Felelős Személy által jóváhagyott ügyrend szabályozza. (2) Az ÉB a Felelős Hatóság által meghatározott szakmai és pénzügyi szempontok szerint, valamint a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően értékeli a benyújtott pályázatokat, és a zárt kétfordulós kiválasztási eljárás első fordulójában megállapítja az éves programba kerülő támogatható projektek körét, a nyílt kiválasztási eljárás esetén megállapítja a támogatásra javasolt projektek sorrendjét. (3) A Külső Határok Alap esetén a Fórum a 9. § (3) bekezdésének b) pontjával összhangban javaslatot tesz, hogy az éves programban mely támogatható projektek szerepeljenek. (4) Az ÉB az adott alap tekintetében benyújtott pályázat elbírásához szükséges szakmai tapasztalattal rendelkező – az adott szakterületet érintő szabályozásban, feladatok ellátásában érdemi szerepet betöltő szervezetek és a felügyeletet ellátó minisztériumok, valamint a Felelős Hatóság által delegált – tagokból áll. Az ÉB elnökét a Felelős Személy jelöli ki. (5) Az ÉB ülésein megfigyelők vehetnek részt, akik észrevétel-tételi joggal rendelkeznek. (6) Az értékelésben résztvevőket titoktartási kötelezettség terheli az értékelés során tudomására jutott információk tekintetében, amelyről nyilatkozatot kell aláírniuk. (7) Az ÉB szavazással, egyszerű többséggel dönt a vitás kérdésekről. 17. § (1) Az ÉB üléséről emlékeztető készül. Az emlékeztető tartalmazza az ülés helyét és időpontját; a jelen lévő tagok és megfigyelők nevét; támogatás esetén a támogatás összegét és arányát, az összköltség csökkentése esetén a csökkentett összköltséget és annak indoklását, feltételekkel történő támogatás esetén a feltételt és teljesítésének határidejét, elutasítás esetén annak részletes indoklását; vitás kérdés esetén a szavazatok arányát és bármely tag különvéleményét, ha azt a tag kéri. (2) A zárt kétfordulós kiválasztási eljárás második fordulójában, valamint az egyszerűsített kiválasztási eljárásban a Felelős Hatóság által delegált tagokból álló bizottság végzi az első fordulóban támogathatónak ítélt projektek értékelését a 16. § (1)–(2) és (5)–(7) bekezdésében, valamint az (1) bekezdésben foglaltak szerint azzal, hogy lehetősége van a végső kedvezményezettel folytatott konzultációra. A bizottság elnökét a Felelős Személy jelöli ki. (3) A Felelős Személy az ÉB és a (2) bekezdés szerinti bizottság döntési javaslata alapján dönt az egyes projektek támogatásáról vagy elutasításáról. 18. § (1) A támogatásról szóló döntésről a Felelős Hatóság tájékoztatja a pályázókat. (2) A Felelős Személy által jóváhagyott, támogatott projektek listáját nyílt kiválasztási eljárás esetén a döntést követő 8 napon belül, zárt kétfordulós kiválasztási eljárás második fordulójában született döntést követő 8 napon belül a Felelős Hatóság honlapján közzéteszi. A támogatott projektek listáján fel kell tüntetni a projekt címét, a megvalósító szervezet nevét, a döntés időpontját, valamint a megítélt támogatás összegét. 19. § A támogatási szerződést és a közvetlen támogatási szerződést (a továbbiakban együtt: szerződés) a Felelős Hatóság és a végső kedvezményezett szervezet köti meg. A szerződés aláírására a Felelős Személy jogosult. 20. § (1) A projektek támogatása vissza nem térítendő támogatás formájában valósul meg. (2) A projektek megvalósítása érdekében – a szerződésben foglaltak szerint – a végső kedvezményezett előleg igénybevételére jogosult előleg-finanszírozás esetén. (3) A szerződés aláírásának feltétele az Ávr. 72. §-ában és a pályázati útmutatóban előírt dokumentumok becsatolása. (4) A szerződés tervezetét a Felelős Hatóság állítja össze. (5) A közvetlen támogatási szerződés megkötésének feltétele, hogy az Ávr. 72. §-ában és a zárt kétfordulós pályázati eljárás második fordulójában előírt dokumentumokat a végső kedvezményezett határidőre benyújtsa, azt a Felelős Hatóság elfogadja, és a Felelős Személy jóváhagyja. 21. § A végső kedvezményezett felelős a partner által végzett tevékenységekért és az általa elszámolt költségek vonatkozásában az elszámolhatósági szabályok betartásáért, továbbá a felmerülő kiadásokat és bevételeket rögzítő számviteli dokumentumok hiteles másolatának megőrzéséért. 22. § Amennyiben a pályázati eljárásra vagy a támogatási döntés meghozatalára vonatkozó kifogást nyújtottak be, a kifogás elbírálásáig a támogatási szerződés nem köthető meg. 4. Projektek megvalósítása 23. § (1) Ha a végső kedvezményezett a projekt megvalósításához harmadik szervezetet vagy személyt vesz igénybe, és a harmadik szervezet vagy személy igénybevételére irányuló szerződés a közbeszerzésről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerinti becsült értéke, figyelemmel a Kbt. egybeszámítási szabályaira is, nem éri el a költségvetési törvényben nemzeti értékhatárként meghatározott közbeszerzési értékhatárt, vagy ha az eljárás más okokból nem tartozik a Kbt. hatálya alá, a végső kedvezményezettnek legalább három érdekelt, Kbt. szerinti gazdasági szereplőt kell ajánlattételre felkérnie, kivéve, ha a szerződés műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott szervezettel vagy személlyel köthető meg. (2) Az (1) bekezdés szerinti eljárás tekintetében legkésőbb az eljárás előkészítésével egy időben a végső kedvezményezett önálló eljárási szabályokat alakíthat ki, azonban a szabályok kialakítása, valamint a projekt megvalósításában közreműködő harmadik szervezet vagy személy kiválasztásra irányuló eljárásának előkészítése és lefolytatása során figyelemmel kell lennie a (3)–(6) bekezdésben foglaltakra. Amennyiben a Kedvezményezett rendelkezik olyan beszerzési szabályzattal, amely általános jelleggel az (1) bekezdés szerinti eljárásokra is kiterjed és megfelel a (3)–(6) bekezdésben foglaltaknak, a szerint is eljárhat. (3) Végső kedvezményezett az eljárás előkészítése és lefolytatása során köteles biztosítani támogatás ésszerű és hatékony felhasználását. Az eljárás előkészítése és lefolytatása során a végső kedvezményezett köteles biztosítani a verseny tisztaságát, átláthatóságát, az ellenőrizhetőséget, az esélyegyenlőséget és az egyenlő bánásmódot, valamint köteles jóhiszeműen és tisztességesen eljárni. (4) Az (1) bekezdés szerinti felkérésnek mindazon információkat tartalmaznia kell, amely az eljárásban való megfelelő ajánlattételhez szükséges, így különösen a szerződés legfontosabb részleteit: a szerződés tárgyát, a szerződéses feltételeket, a projekt megvalósításában közreműködő harmadik szervezet vagy személy kiválasztásra irányuló eljárási szabályok rövid leírását – különösen a hiánypótlás, felvilágosítás kérés szabályai esetében – valamint az értékelés szempontját, módszerét. (5) A végső kedvezményezett a szerződés tárgyát, a szerződéses feltételeket, az eljárási szabályokat vagy az értékelési szempontját, módszerét nem határozhatja meg olyan módon, hogy azzal egyes gazdasági szereplőket vagy árukat, szolgáltatásokat az eljárásból kizár vagy más módon indokolatlan és hátrányos vagy előnyös megkülönböztetésüket eredményezi. (6) A végső kedvezményezett kizárólag a legelőnyösebb ajánlatot benyújtó gazdasági szereplőt választhatja ki, amely (4) bekezdés szerinti értékelési szempont, módszer szerint a legalacsonyabb ellenszolgáltatást tartalmazó vagy az összességében legelőnyösebb ajánlat benyújtója lehet. (7) Az (1)–(6) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a szerződés Kbt. szerinti becsült értéke, figyelemmel az egybeszámítási szabályokra is, nem éri el a nettó 1 000 000 forint összegű értékhatárt. 24. § (1) A Felelős Hatóság köteles gondoskodni a közbeszerzésekre és egyéb beszerzési eljárásokra (a továbbiakban együttesen: közbeszerzés eljárások) vonatkozó előírások teljesülésének ellenőrzéséről. A Felelős Hatóság az ellenőrzést folyamatba épített, utólagos, dokumentum alapú, illetve helyszíni vizsgálatként folytathatja le. (2) A Felelős Hatóság az ellenőrzés keretében vizsgálja különösen a) az eljárás jogalapját; b) a közbeszerzési dokumentációk jogszabályi rendelkezéseknek való megfelelését; c) a szerződés tárgyának, tartalmának támogatási szerződéssel való összhangját; d) a közbeszerzési eljárás előkészítésének, lefolytatásának, valamint a szerződés odaítélésének szabályszerűségét; e) a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség teljesítését és a nyilvánosságára vonatkozó követelmények betartását; f) a közbeszerzési eljárások előkészítésével, lefolytatásával összefüggő felelősségi rend kialakításra, valamint a dokumentálásra vonatkozó kötelezettség betartását; g) a szerződés teljesítésének körülményeit, valamint szerződésmódosítás esetén a módosítás körülményeit és megalapozottságát. (3) A végső kedvezményezett – a támogatási szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a közbeszerzési eljárásának megindításának tervezett időpontja előtt legalább 15 naptári nappal – rendkívüli sürgősség jogszabályi feltételeinek fennállása esetén 3 naptári nappal – köteles megküldeni a Felelős Hatóságnak előzetes véleményezésre az eljárás dokumentációját. Ha a végső kedvezményezett a Kbt. szerinti nyílt vagy meghívásos eljárástól eltérő eljárást kíván lebonyolítani, köteles megküldeni a választott eljárásfajta jogszabályi feltételei fennállásának indoklását és az abban foglaltak alátámasztásául szolgáló bizonyítékokat is, ha azokat előzetesen a pályáztatás során nem nyújtotta be vagy attól el kíván térni. A Felelős Hatóság a véleményadási jogával az eljárás megindításának tervezett időpontjáig élhet. (4) A végső kedvezményezett a közbeszerzési eljárással összefüggésben keletkezett összes dokumentumot, tájékoztatást köteles a Felelős Hatóság rendelkezésére bocsátani, illetve részére megadni. (5) A Felelős Hatóság az ellenőrzési jogának gyakorlása során közbeszerzési szakértő közreműködését veheti igénybe. (6) A Felelős Hatóság a zárt kétfordulós kiválasztási eljárással kiválasztott projektek esetén, a miniszter irányítása alá tartozó szervek részben vagy egészben e rendelet 1. § (1) bekezdése szerinti támogatásból finanszírozott, a költségvetési törvényben uniós értékhatárként meghatározott közbeszerzési értékhatárt elérő vagy meghaladó becsült értékű közbeszerzési eljárásának előkészítését és lefolytatását magához vonhatja, vagy abban közvetlenül részt vehet. 25. § (1) Ha a Felelős Hatóságnak az ellenőrzés során a Kbt., a Kbt. felhatalmazása alapján kiadott, beszerzésekre vonatkozó jogszabályok, az Európai Unió közbeszerzésekre vonatkozó kötelező jogi aktusa vagy a 23. §-ban foglaltak megsértése jut tudomására, további vizsgálat céljából írásban felhívja a végső kedvezményezettet, hogy a jogsértéssel kapcsolatos álláspontját fejtse ki, illetve az álláspontját alátámasztó dokumentumokat nyújtson be. A Felelős Hatóság a vizsgálata során a támogatási szabályok és a támogatási szerződében foglaltak alapján a támogathatóság és az elszámolhatóság feltételeit is vizsgálja. A vizsgálata eredményét a Felelős Hatóság a végső kedvezményezettel írásban közli. (2) Ha a Felelős Hatóság a Kbt.-be vagy a Kbt. felhatalmazása alapján kiadott, beszerzésekre vonatkozó jogszabályokba ütköző magatartást vagy mulasztást észlel, az (1) bekezdés szerinti vizsgálat részeként vagy annak lezárását követően, a Kbt. 140. § (1) bekezdés g) pontja alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását kezdeményezheti. 26. § (1) A végső kedvezményezett köteles a projekt előrehaladásáról – pénzügyi és szakmai szempontú, szöveges értékelést is tartalmazó, magyar nyelvű – a Felelős Hatóság által üzemeltetett informatikai rendszerben, az ott meghatározott formában és tartalommal jelentést készíteni és rögzíteni, és azt megküldeni a Felelős Hatóság részére. (2) Az (1) bekezdés szerinti jelentéseket a végső kedvezményezett a szerződésben meghatározott gyakorisággal és a szerződésben meghatározott határidőig köteles beküldeni azzal, hogy legalább negyedévente kötelező jelentést küldeni. (3) A végső kedvezményezett köteles a Felelős Hatóság által üzemeltetett informatikai rendszerben, az ott meghatározott formában és tartalommal zárójelentést készíteni és rögzíteni az utolsó projekt előrehaladási jelentésére a Felelős Hatóság által megküldött szakmai és pénzügyi monitoring-jelentés kézhezvételétől számított 15 napon belül. A szerződés hosszabb határidőt is megállapíthat. (4) A zárójelentésben be kell mutatni a) a projekt céljainak teljesülését, konkrét elemzésekkel alátámasztva; b) a tényleges költségek tervezett költségeknek való megfelelését, és az esetleges eltérések indokait; továbbá c) a támogatás könyvelésben való kezelését és elkülönítését. 27. § (1) A projekt lezárását követően a végső kedvezményezett köteles a projekt végrehajtása során elért eredményeket a szerződésben rögzített időtartamig és az ott rögzített célnak megfelelően fenntartani. (2) A projekttel kapcsolatos dokumentumokat a végső kedvezményezett, a Felelős Hatóság, az Ellenőrzési Hatóság és a Hitelesítő Hatóság a projekt Felelős Hatóság által történő lezárásától 10 évig megőrzi. 5. A pénzügyi lebonyolítás rendje 28. § A Felelős Hatóság a pénzügyi lebonyolítás során olyan irányítási és kontrollrendszert alakít ki, amely biztosítja az Alapokból társfinanszírozott intézkedések teljesítésének és az igényelt kiadások hitelességének ellenőrzését, valamint biztosítja az alkalmazandó jogszabályok és uniós jogi aktusok betartását, különösen a kiadások támogathatósága, a közbeszerzések, az állami támogatás, a tisztességes verseny és az esélyegyenlőség tárgyában. Az irányítási és kontroll intézményrendszer működése az Alapokhoz kapcsolódó technikai költségkeret terhére finanszírozható. 29. § (1) A Felelős Személy és a Hitelesítő Hatóság vezetője az 1. melléklet szerint nyilatkozik az általa működtetett irányítási és kontrollrendszerek megfelelő és megbízható működéséről. (2) Ha év közben változás történik a Felelős Személy vagy a Hitelesítő Hatóság vezetője személyében, továbbá szervezeti átalakulás vagy megszűnés esetén, a távozó Felelős Személy vagy Hitelesítő Hatóság vezetője köteles a nyilatkozatot az addig eltelt időszak vonatkozásában kitölteni, a nyilatkozatot a tisztséget betöltő személynek átadni, aki köteles azt az éves beszámolóhoz mellékelni saját nyilatkozatával együtt. (3) A Felelős Személy és a Hitelesítő Hatóság vezetője a saját szervezetére vonatkozó nyilatkozatot a tárgyévet követő év május 31-ig megküldi az államháztartásért felelős miniszter részére. 30. § A Hitelesítő Hatóság nem igazolhatja azt a kiadást, amely olyan költséget tartalmaz, amelyre vonatkozóan szabálytalansági vizsgálat van folyamatban, vagy amelyre vonatkozóan a szabálytalanság ténye megállapítást nyert. Ezen összegek 39. § (4) bekezdés c) pontja szerinti nyilvántartásáról a Felelős Hatóság gondoskodik. 31. § (1) A jóváhagyott éves programok alapján az Európai Bizottság által átutalt európai uniós támogatásból származó előfinanszírozás, időközi kifizetések és végső egyenleg-kifizetések fogadása a Felelős Hatóság által a Magyar Államkincstárban nyitott devizaszámlán történik a Magyar Államkincstár által meghirdetett feltételekkel. (2) Az Alaponként nyitott devizaszámlák felett a Felelős Hatóság rendelkezik. (3) Az Alapokhoz biztosított uniós forrás és a hazai társfinanszírozás összege a Magyar Államkincstárban megnyitott elkülönített számlán keresztül kerül felhasználására. (4) Az igényelt előleget és végső egyenleget a Felelős Hatóság nyílt kiválasztási eljárás esetén a végső kedvezményezett által nyitott elkülönített számla javára teljesíti a támogatási szerződésben foglaltak szerint. (5) Közvetlen támogatás esetén a Felelős Hatóság a végső kedvezményezett számlájára teljesíti az igényelt előleg és az egyenleg kifizetését, valamint a közvetlen támogatási szerződésben foglaltak szerint a projekt megvalósításához igénybe vett harmadik személy vagy szervezet által benyújtott számla összegét a szerződésszerű és igazolt teljesítés alapján. (6) A számlák vezetésével kapcsolatos, a Felelős Hatóságnál felmerülő költségek a Felelős Hatóságot terhelik. 32. § (1) A Felelős Hatóság a végső kedvezményezett szervezetek által benyújtott kifizetésekhez szükséges dokumentumok ellenőrzését és jóváhagyását követően gondoskodik az igényelt támogatás átutalásáról. (2) A teljes támogatási összeg részletekben kerül kifizetésre előleg-finanszírozás, egyenlegkifizetés, a projekt megvalósításához igénybe vett harmadik személy vagy szervezet által benyújtott számla összegének a végső kedvezményezett részére történő kifizetése és utófinanszírozás formájában a szerződésben meghatározott határidők szerint. (3) A támogatás kifizetéséhez a végső kedvezményezett kifizetési kérelmet nyújt be a szerződésben meghatározott időben és tartalommal. A hiányos vagy hibás kifizetési kérelmet a Felelős Hatóság elutasítja. (4) A végső kedvezményezett az eredeti bizonylatokon köteles feltüntetni a projekt regisztrációs számát és az alap, valamint az alap azon évi allokációjának megnevezését, amelyből a támogatást nyerte. (5) A végső kedvezményezett a kapott támogatással a szerződésben meghatározottak szerint köteles elszámolni. Ennek megtörténtéről a Felelős Hatóság kiállítja a 36. § (1) bekezdésben meghatározott dokumentumokat. Az elszámolással az előleg végleges támogatássá válik. (6) A végső kedvezményezett – közvetlen támogatás biztosítása és a projekt megvalósításához harmadik személy vagy szervezet részére történő közvetlen kifizetés esetén – a nevére kiállított, a projekt megvalósításához igénybe vett harmadik személy vagy szervezet által benyújtott számlák kifizetéséhez szükséges bizonylatokat benyújtja a Felelős Hatóság részére, amely intézkedik a számlán szereplő jogosult részére történő átutalásáról. Bizonylatként benyújtandóak a végső kedvezményezett által igazolt számlamásolatok, a projekt megvalósításához igénybe vett harmadik személlyel vagy szervezettel kötött szerződésben meghatározott dokumentumok hiteles másolata, valamint a kifizetéshez szükséges dokumentumok. 6. Költségigazolási tevékenység rendje 33. § Az Alapok keretében megítélt támogatások felhasználásának hitelesítése a Felelős Hatóság feladata. 34. § (1) A folyamatba épített ellenőrzés részeként a Felelős Hatóságnak gondoskodnia kell a végső kedvezményezett által benyújtott valamennyi jelentés, nyilatkozat és bizonylat dokumentum alapú, formai és tartalmi ellenőrzésének lefolytatásáról. (2) A pénzügyi lebonyolítás során a dokumentum alapú ellenőrzés a kifizetési kérelem és az azt alátámasztó bizonylatok ellenőrzéséből áll. (3) A bekért bizonylatoktól függően a dokumentum alapú ellenőrzések keretében ellenőrizni kell: a) a projektek szerződéseknek – ideértve az azoknak elválaszthatatlan részét képező mellékleteket is – megfelelő fizikai és pénzügyi előrehaladását; b) azt, hogy a benyújtott számla vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylat valós költségeken alapul, az Alapok keretében jóváhagyott projekt kapcsán merült fel és megfelel a céljainak; c) a teljesítés igazolását; d) a kettős finanszírozás elkerülésére vonatkozó előírások teljesülését; valamint e) azt, hogy a benyújtott számlán vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylaton szereplő teljesítés összhangban van-e a pályázat kiválasztására vonatkozó döntéssel, a szerződéses feltételekkel, a fizikai és teljesítmény mutatószámok teljesítésével, a tárgyi és időbeli elszámolhatósági szabályokkal és a közbeszerzésre vonatkozó előírásokkal. 35. § (1) A folyamatba épített ellenőrzés részeként a Felelős Hatóságnak gondoskodnia kell a projektek megvalósításának helyszíni vizsgálatáról. (2) A helyszíni vizsgálat során ellenőrizni kell különösen: a) a projektek szerződéseknek – ideértve az azoknak elválaszthatatlan részét képező mellékleteteket – megfelelő fizikai és pénzügyi előrehaladását; b) az előrehaladási jelentések és a projekt tényleges fizikai és pénzügyi előrehaladásának összhangját; c) azt, hogy az elszámolt költségeket alátámasztó bizonylatok eredeti példányai a végső kedvezményezettnél vagy a partnernél felmerült költségek esetében a partnernél rendelkezésre állnak és fellelhetőek-e, továbbá, hogy megegyeznek-e a végső kedvezményezett által az előrehaladási jelentések és a zárójelentés mellékleteként benyújtott hiteles másolatokkal; d) a végső kedvezményezett által benyújtott nyilatkozat összhangját az azt megalapozó bizonylatokkal; e) a termékek és szolgáltatások teljesítésének a szerződéssel való összhangját; f) a nyilvánosságra és tájékoztatásra vonatkozó uniós szabályok betartását; valamint g) a közbeszerzésekre vonatkozó előírások betartását. (3) A helyszíni vizsgálatok keretében a költségek elszámolhatóságának megállapításához ellenőrizni kell a számlákat, ezek között a korábbi számlaösszesítőkben feltüntetett, a számlákhoz kapcsolódó szerződéseket és az azokhoz kapcsolódó teljesítésigazolásokat. (4) A folyamatba épített ellenőrzéseket, ideértve a dokumentum alapú ellenőrzéseket és a helyszíni vizsgálatokat megfelelően dokumentálni kell, rögzítve az elvégzett munkát, az ellenőrzések eredményeit, valamint a szabálytalanságok és a hibák feltárása esetén a megtett intézkedéseket. 36. § (1) A Felelős Hatóság a végső kedvezményezett által beküldött szakmai és pénzügyi jelentés beérkezésétől számított 30 napon belül monitoring lapot és monitoring jelentést állít ki, melyben nyilatkozik a jelentésben foglaltak elfogadásáról vagy elutasításáról, egyes kifizetési tételek felfüggesztéséről, és szükség esetén hiánypótlást ír elő, amelyet a következő szakmai és pénzügyi jelentésben kell teljesíteni. (2) A Felelős Hatóság elkészíti, és a Hitelesítő Hatóság által kiállított költségigazoló nyilatkozattal együtt az Európai Bizottság részére benyújtja az éves programok végrehajtásáról szóló előrehaladási jelentéseket és zárójelentéseket. (3) A pályázati dokumentációt, a szerződést, az (1) és (2) bekezdésben foglalt jelentéseket, a kifizetésekkel kapcsolatos adatokat, a helyszíni vizsgálatok dokumentumait és a monitoring tevékenységet támogató egyéb adatokat a Felelős Hatóság feltölti az informatikai rendszerbe azok beérkezésétől számított 30 napon belül. 37. § (1) A 62. §-ban meghatározott uniós határozatok szerinti igazolási tevékenységet a Hitelesítő Hatóság végzi. (2) A Hitelesítő Hatóság felelősségi körébe tartozik a végső kedvezményezetteknél felmerült – a végső kedvezményezettek által számlával vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylattal igazolt – kifizetett költségek alapján a Felelős Hatóság jelzésére a költségigazoló nyilatkozat kiállítása, majd 14 napon belüli benyújtása a Felelős Hatóság részére. A Felelős Hatóság megküldi a Hitelesítő Hatóságnak a költségigazoló nyilatkozat kiadása előtt az Európai Bizottság részére benyújtandó, az éves programok végrehajtásáról szóló előrehaladási jelentéseket és zárójelentéseket. (3) A Hitelesítő Hatóság jogosult a költségigazoló nyilatkozat alátámasztásához kapcsolódó, kiegészítő információ kérésére, melyet a Felelős Hatóság köteles haladéktalanul a Hitelesítő Hatóság rendelkezésére bocsátani. (4) A Hitelesítő Hatóság az igazolási tevékenységének alátámasztása érdekében dokumentum alapú tényfeltáró vizsgálatot végez vagy helyszíni tényfeltáró látogatást tesz a Felelős Hatóságnál mintavétel alapján kiválasztott költségtételek esetében. A tényfeltáró vizsgálat során a Hitelesítő Hatóság meggyőződik arról, hogy a végső kedvezményezett által benyújtott elszámolások ellenőrzése kellő megalapozottságot nyújt-e a költségek elszámolhatóságának megállapításához és a végső kedvezményezetti elszámolások feldolgozása során teljesülnek-e azok az ellenőrzések, amelyek biztosítják a számviteli nyilvántartásba bekerülő adatok pontosságát és megbízhatóságát. (5) A Felelős Hatóság – előzetes értesítés alapján – hozzáférést biztosít a Hitelesítő Hatóság részére a nála elektronikus és papír formában rendelkezésre álló, igazoláshoz kapcsolódó dokumentumokhoz és adatokhoz. 38. § A Felelős Hatóság annak érdekében, hogy a Hitelesítő Hatóság az irányítási és kontrollrendszerek megfelelőségét meg tudja ítélni: a) tájékoztatásul továbbítja a Hitelesítő Hatóság részére a belső ellenőrzési rendszerében elkészült, valamint az egyéb, ellenőrzésre jogosult hazai vagy külföldi szervezetek által elkészített ellenőri jelentéseket a jelentés kézhezvételét követő 5 munkanapon belül, b) tájékoztatásul megküldi a Hitelesítő Hatóság részére a Működési Kézikönyvet annak mellékleteivel és az ellenőrzési nyomvonallal együtt, valamint tájékoztatja ezek módosításáról, c) a 9. alcím előírásainak megfelelően rendszeresen tájékoztatja a Hitelesítő Hatóságot a szabálytalanságok kezeléséről, d) haladéktalanul írásban tájékoztatja a Hitelesítő Hatóságot az Európai Bizottság esetleges, az irányítási és kontroll eljárásokkal és a monitoringgal kapcsolatban megfogalmazott ajánlásainak tartalmáról, az Európai Bizottság által javasolt kiigazító intézkedések megvalósítása érdekében megtett lépésekről és azokról az indokokról, amelyekre hivatkozva a javasolt intézkedéseket a Felelős Hatóság nem hozta meg. 7. A számviteli nyilvántartás és az adatszolgáltatás rendje 39. § (1) Az Európai Bizottság felé történő beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítését elkülönített, eredményszemléletű kettős könyvviteli nyilvántartásokkal kell biztosítani, amelyet a Számv. törvényben foglalt számviteli alapelvek figyelembevételével kell vezetni. (2) Az (1) bekezdés szerinti, az európai uniós támogatások lebonyolításával kapcsolatos feladataihoz kötődő számviteli nyilvántartást a Felelős Hatóság vezeti. (3) Az elkülönített számviteli nyilvántartás részletes szabályait a Felelős Hatóság határozza meg. Az elkülönített számviteli nyilvántartásoknak biztosítania kell, hogy az Európai Bizottság részére küldendő évközi adatszolgáltatásoknak a pénzügyi zárások számviteli nyilvántartásból, beszámolóból nyerhető adatai, valamint az éves pénzügyi jelentések elkészítéséhez szükséges számviteli adatok megfelelő részletességgel rendelkezésre álljanak. (4) A Felelős Hatóság elkülönített számviteli nyilvántartásainak vezetése során gondoskodik arról, hogy naprakészen rendelkezésre álljanak: a) az Európai Bizottságtól beérkezett támogatások összegei alapok szerint, b) a Felelős Hatóság alaponkénti számláinak tételes forgalma, c) a Felelős Hatóság által hitelesített, az Európai Bizottságtól igényelt, az Európai Bizottság által még ki nem fizetett összegek és a szabálytalanságok miatt visszajáró összegek mint követelések adatai, d) az Európai Bizottság felé fennálló visszafizetési kötelezettségek összege. (5) A Felelős Hatóság az elkülönített, eredményszemléletű könyvvezetés alapján mérlegbeszámolót készít az adott allokáció zárásáról szóló zárójelentés adatainak alátámasztására. (6) A számviteli nyilvántartásokat forintban kell vezetni. 40. § A Felelős Hatóság köteles a könyvvezetésére vonatkozó számviteli kézikönyvét elkészíteni, melynek részei: a) a számviteli folyamatok eljárási rendje, b) a számviteli politika, a számlatükör és a számlarend, c) a bizonylati album. 8. A támogatások felhasználásának ellenőrzése 41. § A BM belső ellenőrzési egysége az európai uniós támogatások vonatkozásában lefolytatott belső ellenőrzések lezárt ellenőrzési jelentéseit haladéktalanul megküldi az államháztartásért felelős miniszter, a Hitelesítő Hatóság és az Ellenőrzési Hatóság részére. 42. § (1) Az Ellenőrzési Hatóság elkészíti az Alapokra vonatkozó közös ellenőrzési stratégiát, és azt a többéves programok jóváhagyásától számított 6 hónapon belül benyújtja az Európai Bizottságnak. (2) Ha az Európai Bizottság az (1) bekezdésnek megfelelően benyújtott közös ellenőrzési stratégia kézhezvételét követő 3 hónapon belül észrevételt tesz a benyújtott stratégiára vonatkozóan, az Ellenőrzési Hatóság köteles az Európai Bizottság által a válaszadásra meghatározott időn belül a nemzeti ellenőrzési stratégiát felülvizsgálni, és az észrevételekre vonatkozó válaszokat az Európai Bizottságnak megküldeni. (3) Az Ellenőrzési Hatóság az Európai Bizottság által elfogadott közös ellenőrzési stratégiát megküldi a Felelős Hatóság, a Hitelesítő Hatóság és az államháztartásért felelős miniszter részére. (4) Az Ellenőrzési Hatóság a Felelős Hatóság által szolgáltatott adatok figyelembe vételével, az általa végzett kockázatelemzés és mintavételezés alapján február 15-ig elkészíti az éves ellenőrzési tervét. (5) Az Ellenőrzési Hatóság évente felülvizsgálja a közös ellenőrzési stratégiát, amelyet az éves ellenőrzési tervvel együtt – összhangban a 2008/456/EK bizottsági határozat, a 2008/457/EK bizottsági határozat, a 2008/458/EK bizottsági határozat, valamint a 2008/22/EK bizottsági határozat 25. cikk (2) bekezdésével – minden év február 15-ig megküld az Európai Bizottság részére. 43. § A 2007/435/EK tanácsi határozat 28. cikkében, a 2007/573/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 30. cikkében, a 2007/574/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 32. cikkében és a 2007/575/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 30. cikkében meghatározott rendszerellenőrzéseket éves rendszerességgel az Ellenőrzési Hatóság végzi el. 44. § (1) Az Ellenőrzési Hatóság elvégzi az éves programok esetében a 2007/435/EK tanácsi határozat 28. cikkében, a 2007/573/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 30. cikkében, a 2007/574/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 32. cikkében és a 2007/575/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 30. cikkében meghatározott mintavételes ellenőrzéseket. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzések végrehajtása érdekében az Ellenőrzési Hatóság részére korlátlan betekintést és hozzáférést kell biztosítani a nyilvántartási, adatszolgáltatási és működési rendszerbe, lehetővé téve azt, hogy az arra felhatalmazott, megbízólevéllel ellátott ellenőrök a támogatásra vonatkozó valamennyi információt megszerezhessék, és azok valódiságáról meggyőződhessenek. 45. § (1) A Felelős Személy és a Hitelesítő Hatóság vezetője köteles minden, az éves programok felhasználásával összefüggő ellenőrzési jelentés alapján – ha a jelentésben rá vonatkozó, intézkedést igénylő megállapítás, ajánlás vagy javaslat szerepel – intézkedési tervet készíteni, és azt a jelentés kézhezvételétől számított 20 naptári napon belül egymásnak, az Ellenőrzési Hatóságnak és az államháztartásért felelős miniszternek megküldeni. (2) Az (1) bekezdésben felsorolt vezetők gondoskodnak az intézkedési tervekben megfogalmazottak megvalósításáról, illetve azok folyamatos nyomon követéséről, és az intézkedési tervekben megfogalmazottak megvalósításának helyzetéről minden év január 31-ig tájékoztatják egymást, valamint az Ellenőrzési Hatóságot a (2) bekezdésben foglaltak szerint. 46. § (1) A 62. §-ban megjelölt uniós határozatok szerinti éves vizsgálati jelentés, a vélemény és a nyilatkozat kiadásához szükséges ellenőrzéseket az Ellenőrzési Hatóság hajtja végre. (2) A Felelős Személy az éves programok Felelős Hatóság által történő várható lezárását a zárást megelőző év december 31-ig jelzi az Ellenőrzési Hatóságnak, hogy a zárónyilatkozat kiadásához kapcsolódó ellenőrzéseket munkatervében tervezni tudja. (3) Az éves programok lezárásáról a Felelős Személy a lezárást követő 8 munkanapon belül tájékoztatja az Ellenőrzési Hatóságot. (4) Az Ellenőrzési Hatóság elkészíti a vizsgálati jelentést, a véleményt és a nyilatkozatot, melyeket a záróegyenleg kifizetési kérelem vagy visszafizetési nyilatkozat kézhezvételét követő 60 napon belül megküld a Felelős Hatóságnak és az államháztartásért felelős miniszternek. (5) Ha az Európai Bizottság az (1)–(4) bekezdéseknek megfelelően benyújtott, a 62. §-ban megjelölt uniós határozatok szerinti záróbeszámoló kézhezvételét követő 6 hónapon belül véleményt fogalmaz meg a benyújtott záróbeszámoló tartalmára vonatkozóan, az Ellenőrzési Hatóság köteles a vizsgálati jelentést, a véleményt és a nyilatkozatot felülvizsgálni, és az észrevételekre vonatkozó választervezetet a Felelős Hatóságnak és az államháztartásért felelős miniszternek megküldeni véleményezésre. 47. § (1) A 2007/435/EK tanácsi határozat 31. cikk (3) bekezdésében, a 2007/573/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 33. cikk (3) bekezdésében, a 2007/574/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 35. cikk (3) bekezdésében és a 2007/575/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 33. cikk (3) bekezdésében meghatározott felkérés teljesítése az Ellenőrzési Hatóság feladata. (2) A Felelős Hatóság haladéktalanul tájékoztatja az Ellenőrzési Hatóságot az (1) bekezdésben meghatározott felkérésről. (3) Az Ellenőrzési Hatóság haladéktalanul tájékoztatja az államháztartásért felelős minisztert, ha az Európai Bizottság felkéri az Ellenőrzési Hatóságot ellenőrzés végzésére. (4) Az ellenőrzendő szervezetek haladéktalanul értesítik az államháztartásért felelős minisztert és az Ellenőrzési Hatóságot az Európai Bizottság által tervezett ellenőrzésekről. (5) Az ellenőrzések nyitó és záró megbeszélésén az államháztartásért felelős miniszter és az Ellenőrzési Hatóság részt vehet. (6) Az ellenőrzött szervezetek kötelesek a jelentés-tervezetekre készítendő választ az államháztartásért felelős miniszterrel és az Ellenőrzési Hatósággal előzetesen egyeztetni, valamint a végleges jelentést számukra tájékoztatásul a végleges jelentés kézhezvételét követő 15 napon belül megküldeni. 9. Szabálytalanságok kezelése 48. § (1) A szabálytalanságok nyilvántartása és jelentése érdekében a miniszter kijelöli a BM szabálytalanságok nyilvántartásáért és jelentéséért felelős szervezeti egységét (a továbbiakban: szabálytalanság-felelős). (2) A szabálytalanság-felelős gondoskodik a) a szabálytalanságok nyilvántartásáról; b) a szabálytalanságokkal kapcsolatos jelentések összeállításáról; c) a Hitelesítő Hatósággal történő együttműködésről. 49. § (1) Ha az Ellenőrzési Hatóság szabálytalanságot állapít meg, az e rendelet szerinti intézkedések megtételének szükségességéről értesíti a Felelős Hatóságot. (2) Ha a Hitelesítő Hatóság, a belső ellenőrzési egység vagy bármely ellenőrzést végző szervezet a szabálytalansági gyanúról értesíti a Felelős Hatóságot, akkor a Felelős Személy köteles a szabálytalansági vizsgálat lefolytatására. Ha az ellenőrzést végző szerv megállapításait elfogadja, további vizsgálat lefolytatása nélkül megállapíthatja a szabálytalanságot. (3) A támogatási folyamat bármely szakaszában a Felelős Hatóság azon tagja, aki a szabálytalansági gyanút észlelte, és akinek szabálytalansági gyanú tudomására jutott, azonnal írásban rögzíti a szabálytalansági gyanút, melyet haladéktalanul megküld a szabálytalanság-felelősnek. (4) A szabálytalanság-felelős haladéktalanul megküldi a Felelős Személynek a szabálytalansági gyanúról kapott tájékoztatást, a kapcsolódó dokumentumokat, az azokkal kapcsolatos véleményét és az ügy kivizsgálására vagy annak mellőzésére vonatkozó javaslatát. A tájékoztatást követően a szabálytalansági gyanút 5 munkanapon belül rögzíti a szabálytalansági elektronikus nyilvántartó rendszerben. (5) A Felelős Személy 5 munkanapon belül dönt a szabálytalansági vizsgálat elindításáról vagy az arra irányuló javaslat elutasításáról. (6) A szabálytalansági vizsgálat elindításáról való döntés esetén, azzal egyidejűleg ki kell jelölni a szabálytalansági vizsgálat vezetőjét, valamint a vizsgálatba bevonandó szakértőket, valamint értesíteni kell a végső kedvezményezettet a szabálytalansági vizsgálat megindításáról és a szabálytalansági gyanút megalapozó körülményekről. A szabálytalanság-felelős a szabálytalansági vizsgálat elindításának vagy elutasításának tényét a döntéstől számított 2 munkanapon belül rögzíti a szabálytalansági elektronikus nyilvántartó rendszerben. 50. § (1) A szabálytalansági vizsgálat eredményéről – szabálytalanság megállapításának hiányában is – a vizsgálat vezetője szabálytalanság-vizsgálati jelentést készít. (2) A szabálytalanság-vizsgálati jelentésnek tartalmaznia kell: a) az érintett projekt megnevezését, a végső kedvezményezett adatait; b) az érintett összeg nagyságát finanszírozási forrásonként; c) a szabálytalansági gyanúról való tudomásszerzés módját és idejét; d) a szabálytalansági gyanú rövid összefoglalását; e) a vizsgálatban közreműködők megnevezését; f) a megvizsgált dokumentumok, körülmények és tények felsorolását; g) a meghallgatott személyek megnevezését, a meghallgatás és a helyszíni vizsgálat során készült jegyzőkönyvnek a vizsgálatot végző, a meghallgatott, valamint a helyszíni vizsgálat során jelenlévő személyek aláírásával ellátott példányát; h) a meghallgatott, valamint a helyszíni vizsgálat során jelenlévő személynek a g) pont szerinti jegyzőkönyv tartalmával kapcsolatos egyet nem értése esetén az erre utaló záradékot; i) a vizsgálat során megállapított következtetéseket és az azt alátámasztó dokumentumoknak a vizsgálatvezető által hitelesített másolatát. (3) A szabálytalanság tényének megállapítása esetén a szabálytalanság-vizsgálati jelentésnek tartalmaznia kell továbbá a) a megsértett rendelkezések pontos hivatkozását; b) azt, hogy a szabálytalanság Európai Bizottság által meghatározott jelentéstételi kötelezettség alá tartozik; c) rendszerjellegű szabálytalanság megállapítása esetén az arra való utalást; valamint d) a további intézkedésekre tett javaslatot. (4) A Felelős Személy a szabálytalanság-vizsgálati jelentés alapján dönt a szabálytalansági vizsgálat lezárásáról. A szabálytalansági vizsgálat eredményéről a végső kedvezményezettet haladéktalanul tájékoztatni kell. (5) A szabálytalansági vizsgálat lezárulhat: a) a szabálytalanság hiányának megállapításával és a szabálytalansági eljárás intézkedés nélküli megszüntetésével, vagy b) a szabálytalanság megtörténtét megállapító és intézkedést elrendelő döntéssel. (6) A szabálytalansági vizsgálat során elrendelt intézkedés lehet: a) a szabálytalanság következményeinek enyhítésére vagy megszüntetésére vonatkozó intézkedés elrendelése; b) a támogatás egészének vagy egy részének visszakövetelése; illetve c) pénzügyi korrekció megállapítása az Európai Bizottság útmutatói alapján. (7) Az elrendelt intézkedés a szabálytalanság jellegére és súlyára tekintettel kerül megállapításra. 51. § (1) A Felelős Személy a jelentés, valamint a döntésének megküldésével értesíti a szabálytalanság-felelőst. (2) Ha a szabálytalansági vizsgálat szabálytalanságot állapít meg, a Felelős Személy dönt a szükséges intézkedések alkalmazásáról. (3) A szabálytalansági vizsgálat lezárásának időpontja az 50. § (5) bekezdés szerinti döntéshozatal napja. (4) A szabálytalanság-felelős a szabálytalansági vizsgálat eredményeit a döntéshozataltól számított 2 munkanapon belül rögzíti a szabálytalansági elektronikus nyilvántartó rendszerben. (5) A szabálytalansági eljárás lefolytatásáról a Felelős Hatóságnak a szabálytalansági gyanúnak a szabálytalanság-felelős tudomására jutásától számított 45 naptári napon belül kell gondoskodnia. (6) Ha a szabálytalanság megállapításához hatóság előzetes döntése szükséges, a szabálytalansági eljárást mindaddig fel kell függeszteni, amíg a hatáskörrel rendelkező hatóság döntést nem hozott. A felfüggesztés időtartama az elintézési határidőbe nem számít be. (7) A Felelős Hatóság a szabálytalansági eljárás felfüggesztésének elrendelésével egyidejűleg dönthet a kifizetések felfüggesztésének elrendeléséről. A kifizetések felfüggesztésének elrendeléséről és megszüntetéséről a végső kedvezményezettet haladéktalanul tájékoztatni kell. (8) A döntést követő 30 napon belül a Felelős Hatóság honlapján közzéteszi – a hozzájárulással nem érintett személyes adatok kivételével – a szabálytalansági eljárásban hozott, szabálytalanság megtörténtét megállapító döntéseket. A közzétételben szerepelnie kell a végső kedvezményezett nevének, a projekt címének, a szabálytalanság elkövetése módjának, a szabálytalanság következményének és a szabálytalansággal érintett összegnek. 52. § Rendszerjellegű szabálytalanság megállapításáról a szabálytalansági vizsgálatot lefolytató szervezet köteles a belső ellenőrzési egységet, a Felelős Hatóságot, az Ellenőrzési Hatóságot és a Hitelesítő Hatóságot a rendszerjellegű szabálytalanság megállapításától számított 5 munkanapon belül értesíteni. 53. § (1) A szabálytalansági eljárással érintett végső kedvezményezett, akire nézve a szabálytalansági döntés a támogatási jogviszonyból származó jogokat vagy kötelezettségeket állapít meg, módosít, illetve megszüntet, a szabálytalansági döntés ellen jogorvoslattal élhet, ha a döntés jogszabálysértő, támogatási szerződésbe vagy pályázati útmutatóba ütközik. (2) A jogorvoslati kérelmet a szabálytalansági döntés közlésétől számított 5 napon belül az indokok megjelölésével írásban kell előterjeszteni a Felelős Személynél, aki haladéktalanul továbbítja a miniszter részére a szabálytalansági eljárás irataival együtt. A szabálytalansági eljárás során hozott döntésben meghatározott intézkedésekre és korrekcióra vonatkozó döntés végrehajtását a jogorvoslati eljárás lezárásáig, illetve megszüntetéséig a miniszter felfüggesztheti. (3) A jogorvoslati kérelemben meg kell jelölni a megsértett jogszabályi vagy a támogatási szerződésben meghatározott rendelkezést, a kérelem indokoltságát alátámasztó egyéb tényeket, illetve körülményeket. A kérelemben új – a szabálytalansági eljárás során nem vizsgált – tényekre és körülményekre is lehet hivatkozni. (4) Az elkésett, a nem jogosulttól származó, valamint a kedvezményezett által a szabálytalansági döntés ellen ismételten előterjesztett jogorvoslati kérelmet a Felelős Személy érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. (5) A jogorvoslati kérelemről a miniszter a kérelem hozzá beérkezésétől számított 45 napon belül dönt. (6) A miniszter a sérelmezett szabályta …