19/2009. (VIII. 14.) NFGM rendelete a Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz Határon Átnyúló Együttműködési

19/2009. (VIII. 14.) NFGM rendelete a Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz Határon Átnyúló Együttműködési Programból származó, az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikk (1) bekezdés hatálya alá tartozó állami támogatások felhasználásának szabályairól és egyes támogatási jogcímeiről. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény 51. § (6) bekezdésében, valamint a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladat- és ha tásköréről szóló 134/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § h) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el: A rendelet hatálya és célja, általános rendelkezések 1. § (1) E rendelet hatálya a Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007–2013. (a továbbiakban: operatív program) keretében meghirdetendő támogatási konstrukciókra rendelt források terhére a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 800/2008/EK bizottsági rendelet), a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1998/2006/EK bizottsági rendelet), az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 86. cikk (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vállalkozásoknak közszolgáltatásért járó ellentételezés formájában megítélt állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló 2005. november 28-i 2005/842/EK bizottsági határozat (a továbbiakban: 2005/842/EK bizottsági határozat), az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz létrehozására vonatkozó általános rendelkezések meghatározásáról szóló 2006. október 24-i 2006/1638/EK európai parlamenti és tanácsi rendelete, valamint e rendelet alapján nyújtható támogatások, valamint a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény XIX. Uniós fejlesztések fejezet, 2. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 5. Területi Együttműködés alcím, 10. ENPI HU–SK–RO–UA Együttműködési program jogcímcsoport felhasználására, kezelésére, működtetésére terjed ki. (2) Az operatív program keretében megvalósuló projektekhez állami támogatás az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: 85/2004. Korm. rendelet) összhangban nyújtható. (3) A (2) bekezdésben meghatározottakon túl az adott támogatási kategóriára vonatkozóan az alábbi előírásokat, az ott meghatározottak szerint kell alkalmazni, figyelemmel a 2–8. §-ban foglaltakra: a) regionális beruházási támogatás és foglalkoztatási támogatás esetében e rendelet 10–15. §-ban, a 85/2004. Korm. rendelet 30. §-ában, illetve a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. fejezetében, valamint a II. fejezet 1. szakaszában foglaltak az irányadók, b) környezetvédelmi támogatás esetében, a 29–34. §-ban foglaltak, valamint a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. fejezetében, valamint a II. fejezet 4. szakaszában foglaltak az irányadók, c) hátrányos helyzetű, illetve fogyatékossággal élő munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott támogatás esetében a 16–18. §-ban, valamint a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. fejezetében, valamint a II. fejezet 9. szakaszában foglaltak az irányadók, d) kutatás-fejlesztési és innovációs támogatás (a továbbiakban: kutatási-fejlesztési és innovációs támogatás) esetében, a 22–28. §-ban foglaltak, illetve a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. fejezetében, valamint a II. fejezet 7. szakaszában foglaltak az irányadók, e) képzési támogatások esetében a 19. §-ban, illetve a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. fejezetében, valamint a II. fejezet 8. szakaszában foglaltak az irányadók, f) csekély összegű támogatások esetében a 8. §-ban, valamint az 1998/2006/EK bizottsági rendeletben foglaltak az irányadók, g) pénzügyi válság kapcsán nyújtandó átmeneti támogatások (a továbbiakban: átmeneti támogatás) esetében a 9. §-ban, valamint a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 23/A. és 23/D. §-aiban foglaltak az irányadók, h) közszolgáltatások ellentételezése formájában támogatás a 35. §-ban foglaltakkal, valamint a 85/2004. Korm. rendelet 30/A.–30/C. §-okban foglaltakkal, illetve a 2005/842/EK bizottsági határozat szabályaival összhangban nyújtható, i) KKV-k részére tanácsadáshoz és a KKV-k vásárokon való részvételéhez nyújtott támogatások esetében a 20–21. §-ban, valamint a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. fejezetében, valamint a II. fejezet 5. szakaszában foglaltak az irányadók. (4) A kedvezményezetteknek és a támogatást nyújtó szervnek a támogatás igénylését, felhasználását, ellenőrzését alátámasztó bizonylatokat, dokumentumokat és nyilvántartásokat, valamint minden olyan nyilvántartást, amely az elszámolható költségeket és a megengedhető maximális támogatási intenzitás betartására vonatkozó információkat tartalmazza, a támogatás odaítélésétől számított 10 évig – illetve amennyiben más jogszabály ennél hosszabb megőrzési időt rendel, annak megfelelő ideig – meg kell őrizniük. 2. § (1) E rendelet alapján nem nyújtható támogatás: a) a 800/2008/EK rendelet 1. cikk (2) bekezdésében foglaltakra, b) a 800/2008/EK rendelet 1. cikk (3) bekezdés a) pont jában foglalt tevékenységekhez az alábbi kivételekkel: ba) képzési támogatás, bb) kutatási-fejlesztési és innovációs támogatás, bc) hátrányos helyzetű és fogyatékossággal élő munka vállalóknak nyújtott támogatás, c) a 800/2008/EK rendelet 1. cikk (3) bekezdés b) pont jában foglalt tevékenységekhez az alábbi kivételekkel: ca) képzési támogatás, cb) kutatási-fejlesztési és innovációs támogatás, cc) környezetvédelmi támogatás, cd) hátrányos helyzetű és fogyatékossággal élő munka vállalóknak nyújtott támogatás, d) a 800/2008/EK rendelet 1. cikk (3) bekezdés c) pont jában foglalt tevékenységekhez, e) a 800/2008/EK rendelet 1. cikk (3) bekezdés d) pont jában foglalt tevékenységekhez az alábbi kivételekkel: ea) képzési támogatás, eb) kutatási-fejlesztési és innovációs támogatás, ec) környezetvédelmi támogatás, f) a 800/2008/EK rendelet 1. cikk (3) bekezdés e)–g) pontjában foglalt tevékenységekhez regionális támogatás, g) a 800/2008/EK rendelet 1. cikk (4) bekezdésében meghatározott célra, kivéve a turisztikai tevékenységekre irányuló programok esetében, h) a 800/2008/EK rendelet 1. cikk (6) bekezdésében meghatározott támogatásokra. (2) E rendelet alapján nem nyújtható csekély összegű (de minimis) támogatás az 1998/2006/EK bizottsági rendelet 1. cikkében meghatározottakra. (3) E rendelet alapján nem nyújtható átmeneti támogatás a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 23/A. § (2) bekezdésében foglaltakra. (4) E rendelet alapján nem lehet támogatást kifizetni olyan vállalkozás részére, amely a vele szemben egy támogatást jogellenesnek és a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító bizottsági határozaton alapuló visszafizetési kötelezettségnek nem tett eleget. (5) E rendelet alapján támogatás csak akkor ítélhető meg, ha a kedvezményezett a projekttel kapcsolatos munkálatok vagy tevékenységek megkezdése előtt a támogatás iránti kérelmét benyújtja. Egyedi támogatás megítélését megelőzően nagyvállalkozások esetében a fentieken kívül a kedvezményezettek kötelesek bizonyítani azt, hogy az alábbiak közül egy vagy több kritérium teljesül: a) a támogatás segítségével lényegesen megnövekszik a projekt mérete, b) kiszélesedik a tevékenység köre, c) növekszik a kedvezményezett által a projektre fordí tandó összeg, d) lényegesen felgyorsult a projekt végrehajtási üteme, e) regionális beruházási támogatás esetében a projekt a támogatás hiányában nem az érintett támogatott régióban valósult volna meg. Nem nyújtható támogatás e rendelet alapján azon projektekhez, amelyek esetében a támogatási program interneten történő, a 2. § (7) bekezdése szerinti közzététele előtt merültek fel költségek. (6) Az e rendeletben szereplő, a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatás különböző elszámolható költségek esetén nyújtható más, a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatással együtt. Azonos, vagy részben azonos elszámolható költségek esetében a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatás abban az esetben halmozható más a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatással, illetve csekély összegű támogatással, ha az nem vezet a 800/2008/EK bizottsági rendelet szerinti legmagasabb támogatási intenzitás, illetve támogatási összeg túllépéséhez. (7) Az (5) bekezdéstől eltérően fogyatékossággal élő munkavállalóknak nyújtott támogatás az ugyanazon elszámolható költségek vonatkozásában halmozható a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott egyéb támogatással, amennyiben az nem vezet az érintett munkavállalók alkalmazási idejének bármely időszakában a vonatkozó költségek 100%-át meghaladó támogatási intenzitáshoz. (8) A támogatások átláthatóságának növelése céljából e rendelet 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatásokra vonatkozó előírásai a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján is közzétételre kerülnek. A támogatási programot nem lehet az interneten való közzététel előtt elindítani. 3. § (1) E rendelet szerint kell eljárnia az 1. § (1) bekezdésben meghatározott Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz végrehajtásában jogszabály vagy felhatalmazás alapján eljáró természetes vagy jogi személyeknek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságoknak, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 1. § (2) bekezdés a)–f) és m) pontjában meghatározott szervezeteknek. (2) E rendelet hatálya kiterjed mindazokra, akik az 1. § (1) bekezdésben meghatározott Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszközből közösségi támogatási, illetve hazai társfinanszírozásból hazai társfinanszírozási szerződés alapján vissza nem térítendő támogatásban vagy társfinanszírozásban részesül. A rendelet hatálya alá tartozó források terhére támogatás – a pályázati konstrukció tartalmától függően – a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 22. § (1) bekezdés b)–d), f) és g)–j) pontjaiban meghatározott személyek részére nyújtható. Értelmező rendelkezések 4. § (1) E rendelet alkalmazásában 1. alapkutatás: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 30. cikk 2. pontjában meghatározott fogalom; 2. állami támogatás: az Európai Közösséget létrehozó Szerződés (a továbbiakban: EK Szerződés) 87. cikk (1) bekezdése és az 1998/2006/EK bizottsági rendelet szerinti csekély összegű (de minimis) támogatás; 3. általános képzés: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 38. cikk 2. pontjában meghatározott fogalom; 4. bérköltség: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 15. pontjában meghatározott fogalom; 5. bioüzemanyagok: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 17. cikk 5. pontjában meghatározott fogalom; 6. diszkont kamatláb: a 85/2004. Korm. rendelet 1. § 36. pontjában meghatározott fogalom; 7. egyedi támogatás: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 3. pontjában meghatározott támogatás; 8. energiamegtakarítási intézkedések: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 17. cikk 2. pontjában meghatározott fogalom; 9. fenntartható bioüzemanyagok: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 17. cikk 6. pontjában meghatározott fogalom; 10. fogyatékossággal élő munkavállaló: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 20. pontjában meghatározott fogalom; 11. hátrányos helyzetű munkavállaló: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 18. pontjában meghatározott fogalom; 12. immateriális javak: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 11. pontjában meghatározott fogalom; 13. ipari kutatás: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 30. cikk 3. pontjában meghatározott fogalom; 14. ideiglenes átadás: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 30. cikk 6. pontjában meghatározott fogalom; 15. kísérleti fejlesztés: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 30. cikk 4. pontjában meghatározott fogalom; 16. kis- és középvállalkozás (a továbbiakban együttesen: KKV): az a vállalkozás, amely a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában megfelel a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. mellékletében meghatározott vállalkozások valamelyikének; 17. környezetvédelem: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 17. cikk 1. pontjában meghatározott fogalom; 18. környezetvédelmi támogatások nyújtása esetén tárgyi eszközök: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 17. cikk 12. pontjában meghatározott fogalom; 19. közösségi szabvány: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 17. cikk 3. pontjában meghatározott fogalom; 20. közszolgáltatás: az EK Szerződés 86. cikk (2) bekezdése szerinti általános gazdasági érdekű szolgáltatás; 21. közvetlenül a beruházási projekt által teremtett munkahelyek: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 14. pontjában meghatározott fogalom; 22. kutatási szervezet: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 30. cikk 1. pontjában meghatározott fogalom; 23. K+F projekttámogatás: alapkutatásra, ipari kutatásra vagy kísérleti fejlesztésre irányuló projekthez nyújtott támogatás; 24. magasan képzett munkaerő: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 30. cikk 5. pontjában meghatározott fogalom; 25. megújuló energiaforrások: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 17. cikk 4. pontjában meghatározott fogalom; 26. megújuló energiaforrásokból származó energia: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 17. cikk 7. pontjában meghatározott fogalom; 27. mezőgazdasági termék: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 22. pontjában meghatározott fogalom; 28. mezőgazdasági termék feldolgozása: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 23. pontjában meghatározott fogalom; 29. nagyberuházás: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 12. pontjában meghatározott fogalom; 30. nehéz helyzetben lévő vállalkozás: a 85/2004. Korm. rendelet 8. mellékletében meghatározott vállalkozás; 31. referencia alapkamatláb: a 85/2004. Korm. rendelet 1. § 20. pontjában meghatározott fogalom; 32. saját forrás: a kedvezményezett által a fejlesztési programhoz biztosított forrás, amelybe az államháztartás alrendszereiből kapott támogatás nem számítható be; 33. súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 19. pontjában meghatározott fogalom; 34. szakképzés: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 38. cikk 1. pontjában meghatározott fogalom; 35. támogatási intenzitás: a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 1. § 24. pontjában meghatározott fogalom; 36. támogatási program: a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 1. § 26. pontja szerint értelmezendő fogalom; 37. támogatástartalom: a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 1. § 31. pontjában meghatározott fogalom; 38. támogatás szempontjából elszámolható költség (a továbbiakban: elszámolható költség): a támogatás alapjának meghatározásakor figyelembe vett, a támogatás tárgyával összefüggésben közvetlenül felmerült vagy ahhoz közvetett módon hozzárendelhető költségek, ráfordítások és beszerzett eszközök bekerülési értéke, amelyek finanszírozására a támogatás felhasználható; 39. támogatott területek: – az EK Szerződés 87. cikk (3) bekezdés a) pontja sze rint támogatott régiók: Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl; – az EK Szerződés 87. cikk (3) bekezdés c) pontja szerint támogatott régió: Közép-Magyarország; 40. tárgyi eszköz: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 10. pontjában meghatározott fogalom; 41. védett munkahely: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 21. pontjában meghatározott fogalom. (2) Az (1) bekezdésben meg nem határozott fogalmak a 2007–2013. programozási időszakban az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszközből társfinanszírozott Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna ENPI Határon Átnyúló Együttműködési Program végrehajtásáról szóló 228/2008. (IX. 12.) Korm. rendeletben foglaltak szerint értelmezendők. A támogatások jogcímei 5. § Az operatív program esetében az alábbi prioritási tengelyekhez kapcsolódó tevékenységekhez nyújthatók támogatások: a) A gazdasági és társadalmi fejlődés ösztönzése, különös tekintettel a KKV-k fejlesztésére és a határmenti idegenforgalomra: aa) A turizmus harmonikus fejlesztése, ab) A gazdasági fejlődés elősegítése és kedvezőbb fel tételek megteremtése a KKV-k számára. b) A Környezet minőségének javítása: a levegő, a vi zek, a talaj és az erdészeti erőforrások minőségének javítása, valamint a természeti környezet károsodásával kapcsolatos kockázatok csökkentése: ba) Környezetvédelem, természeti források fenntartható használata és menedzsmentje. c) A határok hatékonyságának növelése: A határon áthaladó forgalom infrastukturális és felszereltségi fejlesztése a határátkelőhelyeken. d) Az emberek közötti közvetlen együttműködés ösztönzése: a közszolgálatok hatékonyságának javítása, és a társadalom különböző csoportjai közötti kölcsönös megértés javítása: da) Intézmények közötti együttműködés, különösen az oktatás, egészségügy, kultúra és kutatás területén, db) Emberek közötti kisléptékű kapcsolatépítés. A támogatási kategóriák 6. § (1) Az 5. § alapján – tekintettel az 1. § (3) bekezdés f) pontjára és a 2. § (4) bekezdésére – csekély összegű (de minimis), továbbá átmeneti támogatás is nyújtható. (2) Az 5. § a) pontja, b) pont ba) alpontja alapján regionális beruházási és foglalkoztatási támogatás nyújtható. (3) Az 5. § a) pont ab) alpontja, a d) pont da) alpontja alapján K+F projekttámogatás, műszaki megvalósíthatósági tanulmányokhoz támogatás, kis- és középvállalkozások részére iparjogvédelmi jogokkal kapcsolatban felmerülő költségekhez nyújtott támogatás, mezőgazdasági és halászati ágazatban nyújtott kutatás-fejlesztési és innovációs támogatás, fiatal innovatív vállalkozások részére nyújtott támogatás, a magasan képzett munkaerő ideiglenes átadásához nyújtott támogatás nyújtható. (4) Az 5. § b) pont ba) alpontja alapján vállalatok számára a közösségi környezetvédelmi szabványok túlteljesítését, illetve közösségi szabványok hiányában a környezetvédelem szintjének emelését lehetővé tevő beruházási támogatás, közösségi szabványok túlteljesítését, illetve közösségi szabványok hiányában a környezetvédelem szintjének emelését lehetővé tevő, új szállítóeszközök be szerzéshez nyújtott támogatás, energiamegtakarítási intézkedésekhez nyújtott környezetvédelmi beruházási támogatás, megújuló energiaforrásokból származó energia előmozdítására irányuló környezetvédelmi beruházási támogatás, környezetvédelmi tanulmányokra nyújtott támogatás, a KKV-k jövőbeni közösségi szabványokhoz idő előtt történő alkalmazkodáshoz nyújtott támogatás nyújtható. (5) Az 5. § a) pont ab) alpontja alapján fogyatékossággal élő munkavállalók foglalkoztatásához bértámogatás formájában nyújtott támogatás, fogyatékossággal élő munkavállalók foglalkoztatása többletköltségeinek ellentételezésére nyújtott támogatás, hátrányos helyzetű munkavállalók felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatás nyújtható. (6) Az 5. § b) pont ba) alpontja, c) pontja, d) pont da) és db) alpontjai alapján közszolgáltatások ellentételezése formájában nyújtható támogatás. (7) Az 5. § a) pont aa) és ab) alpontjai, b) pont ba) alpontja, d) pont da) és db) alpontjai alapján képzési támogatás nyújtható. (8) Az 5. § a) pont aa) és ab) alpontjai, b) pont ba) alpontja, d) pont da) alpontja alapján KKV-k részére tanácsadáshoz és KKV-k vásárokon való részvételéhez nyújtható támogatás. (9) Az 5. § a) pont aa) alpontja, d) pont da) és db) alpontjai alapján kulturális támogatás nyújtható. A támogatások formái 7. § Az 5. §-ban meghatározott jogcímek alapján támogatásban részesíthetők részére visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás (vissza nem térítendő támogatás) nyújtható. A csekély összegű (de minimis) támogatás 8. § (1) A csekély összegű támogatás odaítélésének feltétele, hogy a kedvezményezett nyilatkozik arról, hogy az előző három pénzügyi évben általa igénybe vett csekély összegű támogatások támogatástartalma nem haladja meg a 200 000 eurónak, közúti szállítási ágazatban a 100 000 eurónak megfelelő forint összeget. (2) A több részletben fizetendő támogatást az odaítélése időpontjában érvényes értékre kell diszkontálni. (3) Minden egyes új csekély összegű támogatás odaítélésekor az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatás teljes összegét figyelembe kell venni. (4) Az 1998/2006/EK bizottsági rendelet 3. cikk 1. pontja szerinti kötelezettséget, a támogatást nyújtó köteles teljesíteni. Átmeneti támogatások 9. § (1) Az átmeneti támogatásként nyújtott összes támogatás támogatástartalma vállalkozásonként nem haladhatja meg az ötszázezer eurónak megfelelő forintösszeget, figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra. (2) A több részletben fizetendő támogatást az odaítélése időpontjában érvényes értékre kell diszkontálni. (3) Egy vállalkozásnak 2008. január 1-je és 2010. december 31-e között odaítélt átmeneti támogatás és csekély összegű támogatás támogatástartalma együttesen nem haladhatja meg az ötszázezer eurónak megfelelő forintösszeget. (4) Azonos elszámolható költségek tekintetében az átmeneti támogatás nem halmozható csekély összegű támogatással. (5) Azonos elszámolható költségek tekintetében az átmeneti támogatás nem halmozható állami támogatással, ha az ilyen jellegű kumuláció olyan támogatási intenzitást eredményezne, amely túllépi az adott állami támogatásra vonatkozóan rögzített támogatási intenzitást. (6) Átmeneti támogatással csak olyan vállalkozás támogatható, amely 2008. július 1-jén nem minősült nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak. (7) A támogatás nyújtását megelőzően a vállalkozás írásban tájékoztatja a támogatást nyújtót az átmeneti támogatás, illetve csekély összegű támogatás formájában 2008. január 1-jét követően neki odaítélt támogatásokról és a még el nem bírált támogatási kérelmeiről. (8) A támogatást nyújtó kötelessége, hogy felhívja a kedvezményezett figyelmét arra, hogy pénzügyi válság kapcsán nyújtandó átmeneti támogatásban részesült, és egy vállalkozásnak 2008. január 1-je és 2010. december 31-e között odaítélt átmeneti támogatás és csekély összegű támogatás támogatástartalma együttesen nem haladhatja meg az ötszázezer eurónak megfelelő forintösszeget. Regionális támogatás A beruházási és foglalkoztatási támogatásokra vonatkozó szabályok 10. § (1) E rendelet alapján beruházási támogatás csak abban az esetben nyújtható, ha a beruházás az alábbi célt szolgálja: a) tárgyi eszközbe vagy immateriális javakba történő beruházás, amely új létesítmény létrehozásához, meglévő létesítmény bővítéséhez, egy létesítmény termelésének további új termékekkel történő diverzifikációjához vagy egy meglévő létesítmény termelési folyamatának alapvető megváltoztatásához kapcsolódik, vagy b) egy létesítményhez közvetlenül kapcsolódó befektetett eszközök beszerzése, amennyiben a létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna, ha nem vásárolták volna fel és az eszközöket független beruházó vásárolja meg. (2) A támogatási intenzitást a tárgyi eszközökbe és immateriális javakba történő beruházás elszámolható költségeinek hányadaként százalékos formában kifejezve, illetve – közvetlenül a beruházási projekttel létrehozott munkahelyek esetén – az új munkavállaló két éves becsült bérköltségének hányadaként, vagy e fenti két módszer együttes alkalmazásával kell kiszámítani, feltéve, hogy a támogatás nem lépi túl a kétfajta számítás alkalmazásából eredő kedvezőbb értéket. (3) Az egyes (azonos elszámolható költségekkel rendelkező) projektekhez nyújtható támogatás intenzitása nem haladhatja meg a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdésében meghatározott mértékeket. (4) Nagyberuházás esetén a támogatási intenzitás a (3) bekezdés alapján meghatározott támogatási intenzitás a) 100%-a, jelenértéken 50 millió eurónak megfelelő forintösszegig, b) 50%-a, jelenértéken 50 és 100 millió eurónak megfelelő forintösszeg közötti részre, c) 34%-a, a jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszeg feletti részre. (5) Amennyiben a pályázó a pályázat benyújtásakor a) kisvállalkozásnak minősül, akkor – szállítási ágazat és nagyberuházás kivételével – a támogatási intenzitás 20 százalékponttal, b) középvállalkozásnak minősül, akkor – szállítási ágazat és nagyberuházás kivételével – 10 százalékponttal növelt értéke a (3) bekezdésben meghatározott mértéknek, c) a mezőgazdasági termékek feldolgozásához, illetve forgalmazásához kapcsolódó beruházások esetén a maximális támogatási intenzitások az alábbiak: ca) amennyiben a kedvezményezett KKV, az EK Szerződés 87. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján támogatott területek esetében a támogatási intenzitás 50%, az EK Szerződés 87. cikk (3) bekezdés c) pontja alapján támogatott területek esetében 40%, cb) amennyiben a kedvezményezett által a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. mellékletének megfelelően számított foglalkoztatottainak száma kevesebb, mint 750 fő vagy árbevétele kevesebb, mint 200 millió euró az EK Szerződés 87. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján támogatott területek esetében a támogatási intenzitás 25%, az EK Szerződés 87. cikk (3) bekezdés c) pontja alapján támogatott területek esetében 20%. A támogatott beruházás elszámolható költségei és a beruházás által indukált elszámolható költségek 11. § (1) A támogatást a tárgyi vagy immateriális beruházási költségek, illetve létesítmény felvásárlása esetén a felvásárlás költségei alapján kell kiszámítani, vagy a beruházás üzembe helyezését követő harmadik év végéig újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók bérköltsége alapján kell kiszámítani. a) Elszámolható költségek: aa) a beruházás célját szolgáló tárgyi eszköznek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) szerinti bekerülési értéke, ab) a tárgyi eszköz vételára létesítmény felvásárlásakor, ac) immateriális javak közül a találmány, a szabadalom, a licenc és a know-how Sztv. szerinti bekerülési értéke (a továbbiakban: támogatható immateriális javak), ad) pénzügyi lízinggel kapcsolatos költségek, ae) ingatlan bérletének költségei, vagy b) a beruházás üzembe helyezését követő harmadik év végéig újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók – az Sztv. 79. §-a szerint elszámolható – személyi jellegű ráfordításának 24 havi összege, a munkakör létrehozásának napjától számítva. (2) Az (1) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott elszámolható költségek részletes felsorolását a pályázati dokumentáció tartalmazza. A pályázati dokumentáció az elszámolható költségek körét az (1)–(2) bekezdésben meghatározottaknál szűkebben is meghatározhatja. (3) A támogatott projekt kapcsán beszerzett eszköznek újnak kell lennie, kivéve a felvásárlás esetét, vagy amennyiben KKV részesül támogatásban. Felvásárlás, illetve KKV által vásárolt használt eszköz támogatása esetén az ügylet, vagy az eszköz vásárlása kizárólag piaci értéken történhet. (4) A földterülettől és épülettől eltérő eszközök lízingjével kapcsolatos költségeket csak akkor lehet figyelembe venni, ha az pénzügyi lízing formájában valósul meg, és a szerződés tartalmazza az eszköznek a futamidő lejárta utáni megvásárlására vonatkozó kötelezettséget. Földterület és épületek bérlése esetén a beruházási projekt befejezésének várható időpontját követően a bérletnek nagyvállalatok esetében még legalább öt évig, míg KKV-k esetében három évig kell folytatódnia. A beruházási támogatás igénybevételének alapvető feltételei 12. § (1) A támogatás akkor vehető igénybe, amennyiben a kedvezményezett kötelezettséget vállal arra, hogy a be ruházást annak befejezésétől (üzembe helyezés időpontjától) számított legalább öt évig – kis- és középvállalkozások esetében legalább három évig – fenntartja (kötelező üzemeltetési időszak) az érintett régióban. (2) Az (1) bekezdésben megfogalmazott követelmény nem akadályozza a gyors technológiai változások miatt a meghatározott fenntartási időszak alatt korszerűtlenné vált eszköz cseréjét, amennyiben a fenntartási időszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása az érintett régióban biztosított. A korszerűtlenné vált üzem, illetve eszköz és cseréjét követő fenntartási időszakban a kedvezményezett az üzem vagy a fejlesztés cseréjére támogatásban nem részesülhet. (3) A támogatás akkor vehető igénybe, ha a kedvezményezett a tárgyi eszközök és az immateriális javak beszerzésekor, illetve felvásárlás esetén az elszámolható költségek legalább 25%-át saját forrásból biztosítja. (4) Az elszámolható költséget szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az a kedvezményezett és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő személy között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel. (5) Az immateriális eszközök költségként csak akkor számolhatóak el, ha a) kizárólag a regionális támogatásban részesülő létesítményben használják fel, b) amortizálható eszköznek minősülnek, c) piaci feltételek mellett olyan társaságtól szerezték be, amely felett a kedvezményezettnek külön jogszabály szerinti sem közvetlen, sem közvetett befolyása nincs, d) a kedvezményezett immateriális eszközként tartja nyilván azokat, a kedvezményezett tulajdonát képezik nagyvállalatok esetén legalább öt, KKV-k esetében legalább három éven keresztül. Nagyvállalatok esetében az immateriális javak aránya nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át. (6) A beruházáshoz kapcsolódóan csak az annak megvalósításához feltétlenül szükséges ingatlan megvásárlásának költsége számolható el. (7) A vissza nem térítendő támogatás igénybevételével beszerzett tárgyi eszközök a zárójegyzőkönyv felvételéig (a fenntartási időszak végéig) kizárólag a támogatási szerződésben és a pályázatban meghatározott céloknak megfelelően hasznosíthatók, az Ámr. 89. §-ában meghatározott feltételek szerint. (8) Amennyiben a támogatás kiszámítása a bérköltségek alapján történik, a támogathatóság feltétele, hogy a munkahelyeket közvetlenül a beruházási projekt hozza létre, valamint a munkahelyeket a beruházás befejezésétől számított 3 éven belül létre kell hozni és a munkahelyeket legalább öt évig, KKV-k esetén 3 évig fenn kell tartani. (9) Munkahelyteremtést szolgáló beruházás esetén a támogatás igénybevételének feltétele, hogy a beruházási projekt eredményeként újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott nettó munkavállalói létszám a kérelem (pályázat) benyújtását megelőző 12 hónap átlagában a kedvezményezett adott székhelyén, telephelyén, fióktelepén közvetlenül teljes munkaidőben alkalmazott személyek számához képest növekedjen. Az újonnan létrehozott munkakörök számának megállapításakor a részmunkaidős és az idénymunkás alkalmazottak a teljes munkaidőben alkalmazottak arányos törtrészének felelnek meg. 13. § (1) Beruházási támogatás nem nyújtható e rendelet alapján azon projektekhez, amelyek esetében (az előkészítő tanulmányok kivételével) a támogatási program interneten történő, a 2. § (6) bekezdése szerinti közzététele előtt merültek fel költségek. (2) Nem nyújtható támogatás továbbá az alábbi költségekre: a) a szinten tartást szolgáló tárgyi eszközök bekerülési értéke, illetve vételára létesítmény felvásárlásakor, b) a korábban már használatba vett olyan tárgyi eszköz bekerülési értéke, amelynek alapján a kedvezményezett, más gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó támogatást vett igénybe, c) olyan tárgyi eszköz bekerülési értéke, amelyet a kedvezményezett csődeljárás vagy felszámolás alatt álló társaságtól szerzett be, d) személygépkocsi bekerülési értéke, e) szállítási ágazatban a szállító berendezések (gördülő eszközök) bekerülési értéke. 14. § (1) A támogatott projektek megkezdése időpontjának az alábbi időpontok minősülnek: a) építési tevékenységet tartalmazó projekt esetén: aa) az építési naplóba történt első bejegyzés időpontja (építési naplóval igazolva), ab) olyan építési jellegű munkák esetében, ahol építési napló vezetése nem kötelező, ott a kivitelezői szerződés alapján a kivitelező nyilatkozata a munkálatok megkezdésére vonatkozóan, b) gép, berendezés, anyag, termék beszerzését tartalmazó projekt esetén az első beszerzendő gép, berendezés, anyag, termék stb. megrendelése, c) egyéb tevékenységhez kapcsolódó projekt esetén, amennyiben a szerződéskötést megelőzően megrendelésre kerül sor, ennek időpontja, előzetes megrendelés hiányában pedig a megvalósításra megkötött első szerződés létrejöttének napja, d) amennyiben a pályázatban ismertetett projektet több célterületre (építés, gépbeszerzés vagy egyéb) kiterjedően valósítják meg, a projekt megkezdésének időpontja az egyes célterületeknek megfelelő tevékenységek kezdési időpontjai közül a legkorábbi időpont. (2) A projekt előkészítő tanulmányok megrendelése, elkészítése nem minősül a fejlesztés, beruházás (1) bekezdésben meghatározott megkezdésének. Újonnan létrehozott kisvállalkozások részére nyújtott támogatásokra vonatkozó szabályok 15. § (1) E rendelet alapján: a) az EK Szerződés 87. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján támogatott területeken újonnan létrehozott kisvállalkozások részére 2 millió euró, b) az EK Szerződés 87. cikk (3) bekezdés c) pontja alapján támogatott területeken újonnan létrehozott kisvállalkozások részére pedig 1 millió euró támogatás nyújtható. (2) A támogatás éves összege nem haladhatja meg a fenti összegek 33%-át. (3) A támogatási intenzitás az (1) bekezdés a) pontjában szabályozott esetben a vállalkozás megalakulását követő három évben nem haladhatja meg az elszámolható költségek 35%-át, az azt követő két évben pedig 25%-át. Az (1) bekezdés b) pontjában szabályozott esetben a támogatási intenzitás a vállalkozás megalakulását követő három évben nem haladhatja meg az elszámolható költségek 25%-át, az azt követő két évben 15%-át. (4) A fenti támogatási intenzitások 5%-kal növelhetőek, amennyiben az EK Szerződés 87. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján támogatott azon területeken, ahol az egy főre jutó GDP kevesebb, mint az Európai Unió 27 tagállama alapján meghatározott átlag 60%-a, illetve ahol a népsűrűség alacsonyabb, mint 12,5 lakos négyzetkilométerenként. (5) Elszámolható költségek a kisvállalkozás létrehozásához közvetlenül kapcsolódó jogi, tanácsadói, konzultációs és adminisztratív költségek, valamint – amennyiben a kisvállalkozás létrehozását követő öt évben merülnek fel – az alábbi költségek: a) a külső finanszírozás kamata és a saját tőkére jutó osztalék, amennyiben referencia-kamatlábbal számolt osztalékot nem haladja meg, b) termelési létesítmény, illetve felszerelés bérleti díja, c) energia-, víz és fűtési díj, valamint adók – kivéve az általános forgalmi adó és a társasági adó – és adminisztratív díjak, d) értékcsökkenés, a termelési létesítmény, illetve felszerelés bérleti díja, valamint a bérköltségek, amennyiben a beruházás vagy munkahely-teremtési intézkedés egyéb támogatásban nem részesült. A fogyatékossággal élő munkavállalók foglalkoztatásához bértámogatás formájában nyújtott támogatás 16. § (1) A fogyatékossággal élő munkavállalók foglalkoztatásához bértámogatás formájában nyújtott támogatás támogatási intenzitása nem haladhatja meg a bármely adott időszak – amely alatt a fogyatékossággal élő munkavállaló foglalkoztatásban van – bérköltségének 75%-át. Ha a foglalkoztatás 12 hónapnál rövidebb, a támogatást arányosan csökkenteni kell. (2) A fogyatékossággal élő munkavállaló felvételének az érintett vállalkozás munkavállalói létszámának nettó növekedését kell eredményeznie az előző 12 hónap átlagához viszonyítva, kivéve, ha a munkahely megüresedése önkéntes kilépés, munkaképtelenné válás, öregségi nyugdíjazás, önkéntes munkaidő csökkentés vagy kötelezettségszegés miatti jogszerű elbocsátás és nem létszámleépítés következtében történt. A fogyatékossággal élő munkavállalók foglalkoztatása többletköltségeinek ellentételezésére nyújtott támogatás 17. § (1) A fogyatékossággal élő munkavállalók foglalkoztatása többletköltségeinek ellentételezésére nyújtott támogatás támogatási intenzitása nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100%-át. (2) Elszámolható költségnek minősülnek a bérköltségek, kivéve azok a költségek, amely a nem fogyatékossággal élő munkavállalók foglalkoztatásának költségein felül merülnek fel. (3) Az elszámolható költségek a következők: a) a helyiségek átalakításának költségei, b) a fogyatékossággal élő munkavállalók segítésével foglalkozó személyek alkalmazáshoz kapcsolódó költségek, c) a fogyatékossággal élő munkavállalók által használt berendezések átalakításának vagy beszerzésének, vagy a szoftverek beszerzésének és érvényesítésének költségei – beleértve az átalakított vagy segítség nyújtására alkalmas technológiai felszerelések költségeit is, d) amennyiben a kedvezményezett védett munkahelyeket biztosít, az érintett létesítmény létrehozásának, üzembe helyezésének vagy kibővítésének költségei, továbbá minden a fogyatékossággal élő munkavállalók alkalmazásából közvetlenül eredő adminisztrációs és szállítási költség. A hátrányos helyzetű munkavállalók felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatásokra vonatkozó szabályok 18. § (1) A hátrányos helyzetű munkavállalók felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatás támogatási intenzitása nem haladhatja meg a felvételt követő legfeljebb 12 hónap, súlyosan hátrányos helyzetű munkavállalók esetében 24 hónap bérköltségének 50%-át. Ha a foglalkoztatás a fenti időszakoknál rövidebb, a támogatást arányosan csökkenteni kell. (2) A hátrányos helyzetű munkavállaló felvételének az érintett vállalkozás munkavállalói létszámának nettó növekedését kell eredményeznie az előző 12 hónap átlagához viszonyítva, kivéve, ha a munkahely megüresedése önkéntes kilépés, munkaképtelenné válás, öregségi nyugdíjazás, önkéntes munkaidő csökkentés vagy kötelezettségszegés miatti jogszerű elbocsátás és nem létszámleépítés következtében történt. Képzési célú támogatások 19. § (1) Képzési támogatást általános és szakképzéshez lehet nyújtani. (2) E rendelet alapján képzési támogatás a kedvezményezettel munkaviszonyban álló munkavállalók képzéséhez nyújtható. (3) Elszámolható költségek: a) az oktatók személyi jellegű költségei, b) az oktatók és képzésben részt vevők utazási költsé gei, beleértve a szállásköltségeket is, c) egyéb folyó költségek, úgymint a projekthez közvet lenül kapcsolódó anyagok, fogyóeszköz, d) az eszközök és berendezések amortizációja, olyan mértékben, amennyire azokat kizárólag a képzési projekt céljaira használják, e) a képzési projekttel kapcsolatos tanácsadói szolgáltatások költségei, f) a képzésben részt vevők személyes költségei az a)–e) pontban felsorolt egyéb elszámolható költségek összegével egyező összegig. Csak a képzésben ténylegesen eltöltött idő vehető számításba, az ebből termelésben eltöltött idő vagy annak megfelelője levonása után. (4) Az elszámolható költségeket dokumentált bizonyítékokkal kell alátámasztani, áttekinthetően és tételesen részletezve. (5) Az egyes (azonos elszámolható költségekkel rendelkező) projektekhez nyújtható, bármely államháztartási forrásból származó összes támogatás – beleértve a projekthez nyújtott csekély összegű támogatásokat is – intenzitása nem haladhatja meg a (6)–(7) bekezdésben meghatározott mértékeket. (6) A maximális támogatási intenzitás a) általános képzés esetén az elszámolható költségek 60%-a, b) szakképzés esetén az elszámolható költségek 25%-a. (7) A (6) bekezdésben meghatározott maximális támogatási intenzitás az elszámolható költségek 80%-ának megfelelő maximális támogatási intenzitásig növelhető a következők szerint: a) 10 százalékponttal, a fogyatékossággal élő vagy hátrányos helyzetű munkavállalóknak nyújtott képzés esetén, b) 10 százalékponttal, ha a támogatást középvállalkozásoknak, és 20 százalékponttal, ha a támogatást kisvállalkozásnak nyújtják. (8) Ha valamely támogatási projektben mind szakképzési, mind általános képzési összetevők szerepelnek, amelyek a képzés támogatási intenzitásának a kiszámítása céljából egymástól nem választhatók el, vagy ha a támogatási projektben szereplő képzés szakosított, illetve általános jellege nem állapítható meg, a (6) bekezdés b) pontja szerinti szakképzésre vonatkozó támogatási intenzitásokat kell alkalmazni. A KKV-k részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás 20. § (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át. (2) Az elszámolható költségek a külső tanácsadók által nyújtott szolgáltatások tanácsadói költségei. Az érintett szolgáltatás nem lehet folyamatos vagy időszakosan visszatérő tevékenység, és nem kapcsolódhat a vállalkozás szokásos működési költségeihez, úgymint folyamatos adótanácsadáshoz, rendszeres jogi szolgáltatáshoz vagy hirdetéshez. A KKV-k vásárokon való részvételéhez nyújtott támogatás 21. § (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át. (2) Az elszámolható költségek a vállalkozásnak valamely kiállításon vagy vásáron való első részvétele esetén a kiállító helyiség bérletével, felállításával és működtetésével kapcsolatos költségei. Kutatás-fejlesztési és innovációs támogatás 22. § E rendelet alapján kutatás-fejlesztési és innovációs támogatás az alábbi kategóriák szerint nyújtható: a) K+F projekttámogatás. b) A műszaki megvalósíthatósági tanulmányokhoz nyújtott támogatás. c) A mezőgazdasági és halászati ágazatban nyújtott ku tatási és fejlesztési támogatás. d) Fiatal innovatív vállalkozások részére nyújtott támo gatás. e) A magasan képzett munkaerő kölcsönzéséhez nyúj tott támogatás. K+F projekttámogatás 23. § (1) A K+F projekttámogatás esetén a támogatott résznek teljes egészében a következő kutatás-fejlesztés adott fajtájának egyikébe kell tartoznia: a) alapkutatás, b) ipari kutatás, c) kísérleti fejlesztés. (2) Abban az esetben, ha egy projekt több feladatot foglal magában, az egyes feladatokat minősíteni kell aszerint, hogy az (1) bekezdésben felsorolt kutatásfajták valamelyikébe beletartoznak-e, vagy nem. (3) A támogatási intenzitást külön kell megállapítani az egyes kedvezményezettekre, ideértve az (5) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti együttműködési projektben résztvevőket. Amennyiben olyan kutatási-fejlesztési projekt részesül támogatásban, amely kutatási szervezetek és vállalkozások együttműködésében valósul meg, az adott projekthez nyújtott közvetlen kormányzati hozzájárulás és – amennyiben támogatásnak minősül – a kutatási szervezetek projekthez nyújtott hozzájárulása nem haladhatja meg az egyes kedvezményezettre alkalmazandó támogatási intenzitást. (4) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg: a) alapkutatásnál az elszámolható költségek 100%-át, b) ipari kutatásnál az elszámolható költségek 50%-át, c) kísérleti fejlesztésnél az elszámolható költségek 25%-át. (5) Az ipari kutatásra és kísérleti fejlesztésre a (4) bekezdésben megállapított támogatási intenzitások a következők szerint növelhetők: a) amennyiben a támogatást KKV-nak nyújtják, a maximális támogatási intenzitás 10 százalékponttal növelhető a középvállalkozások és 20 százalékponttal a kisvállalkozások esetében, b) az elszámolható költségek 80%-ának megfelelő támogatási intenzitásig további 15 százalékpontos növelés adható, ha: ba) a projekt legalább két, egymástól független vállalkozás tényleges együttműködésével valósul meg, és a következő feltételek teljesülnek: baa) egyik vállalkozás sem viseli az együttműködésen alapuló projekt elszámolható költségeinek több mint 70%-át, és bab) a projekt legalább egy KKV-val folytatott együttműködésben valósul meg, vagy legalább két különböző tagállamban végzik, vagy bb) a projekt egy vállalkozás és egy kutatási szervezet tényleges együttműködésével valósul meg, és a következő feltételek teljesülnek: bba) a kutatási szervezet az elszámolható projektköltségek legalább 10%-át viseli, és bbb) a kutatási szervezet jogosult a kutatási projektek eredményeinek közzétételére, amennyiben azok a szervezet által végzett kutatásból származnak, vagy bc) ipari kutatás esetében a projekt eredményeit széles körben technikai és tudományos konferenciák keretében vagy tudományos és műszaki folyóiratokban vagy szabadon hozzáférhető adattárakban (adatbankok, amelyekben bárki hozzáférhet a kutatási nyersadatokhoz) vagy nyílt és szabad forráskódú szoftvereken keresztül terjesztik. A b) pont ba) és bb) pontjának alkalmazása szempontjából az alvállalkozásba adás nem minősül tényleges együttműködésnek. (6) Elszámolható költségnek minősülnek: a) a projekttel összefüggésben közvetlenül felmerült személyi jellegű ráfordítások – az Sztv. szerint –, ideértve kizárólag a kutatók, fejlesztők, technikusok és egyéb kisegítő személyzethez kapcsolódóan felmerült személyi jellegű ráfordítások a támogatott projektben való foglalkoztatásuk arányában, b) a projekttel összefüggésben közvetlenül felmerült anyagjellegű ráfordítások, ideértve ba) az anyagköltséget, bb) az igénybevett szolgáltatásokat (beleértve a szerző déses kutatás-fejlesztés költségét, valamint a tanácsadás és hasonló szolgáltatások igénybevétele, valamint épület és földhasználattal összefüggésben igénybevett szolgáltatások miatti költségeket), bc) egyéb szolgáltatásokat, c) az általános költségeknek a projekthez – a kuta tás-fejlesztést megfelelően jellemző – vetítési alap arányában, a számviteli politikában meghatározott módon, hozzárendelt összege, d) a projekttel összefüggésben használt épület – Sztv. szerinti – értékcsökkenési leírásának a támogatott projektben való használat mértékében meghatározott összege, valamint a projekttel összefüggésben használt földterület beszerzése esetén annak bekerülési értéke, valamint az adásvétellel összefüggésben felmerülő egyéb költségei, e) a műszaki berendezések, gépek és egyéb berendezések, felszerelések – Sztv. szerinti – bekerülési értéke a támogatott projektben való használatuk mértékéig és idejére, f) a harmadik féltől piaci áron megvásárolt, illetve pénzügyi lízingbe vett tudás és szabadalmak – Sztv. szerinti – bekerülési értéke, illetve a lízingdíjak tőketörlesztő része. A bb) pont szerinti szerződéses kutatás-fejlesztés költsége, valamint az f) pont szerint vásárolt, illetve pénzügyi lízingbe vett tudás és szabadalom bekerülési értéke, illetve lízingdíjának tőketörlesztő összege abban az esetben vehető figyelembe az elszámolható kiadások között, ha a szerződéskötésre a piaci feltételeknek megfelelően került sor. (7) Valamennyi elszámolható költségnek a kutatás-fejlesztés adott fajtájához kell kapcsolódnia. Műszaki megvalósíthatósági tanulmányok támogatása 24. § (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg: a) KKV-k esetében az ipari kutatási tevékenységeket előkészítő tanulmányok esetében az elszámolható költségek 75%-át és a kísérleti fejlesztési tevékenységeket előkészítő tanulmányok esetében az elszámolható költségek 50%-át, b) nagyvállalkozásoknál az ipari kutatási tevékenységeket előkészítő tanulmányok esetében az elszámolható költségek 65%-át, és a kísérleti fejlesztési tevékenységeket előkészítő tanulmányok esetében az elszámolható költségek 40%-át. (2) Elszámolható költségek a tanulmánnyal összefüggésben felmerült anyagjellegű és személyi jellegű ráfordítások. A kis- és középvállalkozások részére iparjogvédelmi jogokkal kapcsolatban felmerülő költségekhez nyújtott támogatásokra vonatkozó szabályok 25. § (1) A kis- és középvállalkozások részére iparjogvédelmi jogokkal kapcsolatban felmerülő költségekhez nyújtott támogatások esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg a 23. § (4) bekezdése alá tartozó kutatás-fejlesztési és innovációs támogatás azon intenzitását, amely az érintett ipari tulajdonjogokhoz elsőként vezető kutatási tevékenységekre vonatkozna. (2) Az elszámolható költségek a következők: a) az oltalomnak az első iparjogvédelmi hatóság által történő megítélését megelőzően felmerülő valamennyi költség, beleértve a bejelentés előkészítéséhez, benyújtásához és a vizsgálatához kapcsolódó költségeket, valamint az oltalom megadása előtt az iparjogvédelmi oltalom megszerzése iránti eljárásban felmerülő költségeket, b) fordítási és egyéb költségek, amelyek az oltalomnak – az a) pontban szereplő iparjogvédelmi hatóságtól eltérő – másik iparjogvédelmi hatóság előtt, az oltalom megszerzésével vagy érvényesítésével kapcsolatban merülnek fel, c) az oltalom megadása iránti hivatalos eljárásban, illetve az esetleges felszólalási eljárás során az oltalom érvényességének védelme érdekében felmerülő költségek, abban az esetben is, ha ezek a költségek az oltalom megadását követően merülnek fel. A mezőgazdasági és halászati ágazatban nyújtott kutatás-fejlesztési és innovációs támogatás 26. § (1) A mezőgazdasági és halászati ágazatban nyújtott kutatási és fejlesztési támogatásoknál a támogatást valamely ágazat vagy alágazat valamennyi gazdálkodójának érdekeit figyelembe véve kell nyújtani. (2) A kutatás megkezdése előtt az interneten közzé kell tenni a kutatás elvégzésére és annak céljára vonatkozó információt. A közzétételnek tartalmaznia kell a várható eredmények hozzávetőleges időpontját és az interneten való közzétételének helyét, valamint utalást arra, hogy az eredmények ingyenesen állnak majd rendelkezésre. A kutatás eredményeit legalább 5 éves időszakon keresztül hozzáférhetővé kell tenni az interneten. Ezen eredményeket legkésőbb abban az időpontban kell közzétenni, amikor azokat közlik bármely szervezet tagjai részére. (3) A támogatást közvetlenül a kutatási szervezet részére kell nyújtani, és az nem foglalhat magában mezőgazdasági termékek előállításával, feldolgozásával vagy forgalomba hozatalával foglalkozó vállalat részére nyújtott, a kutatással össze nem függő közvetlen támogatást, és nem jelenthet ártámogatást az ilyen termékek előállítói részére. (4) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100%-át. (5) Az elszámolható költségek a 23. § (6) bekezdésében említett költségek. Fiatal innovatív vállalkozások részére nyújtott támogatás 27. § (1) A fiatal innovatív vállalkozások részére nyújtott támogatásról akkor van szó, ha a kedvezményezett olyan kisvállalkozás, amely a támogatás odaítélésének időpontjában hat évnél rövidebb ideje létezik. (2) A kedvezményezett kutatási és fejlesztési költségeinek az összes működési költség legalább 15%-át kell kitennie a támogatás odaítélését megelőző három év legalább egyikében. (3) Az egy teljes üzleti évvel nem rendelkező induló vállalkozás esetén a (2) bekezdésben foglalt százalékos arányt a pályázat benyújtásáig felmerülő költségek alapján kell megvizsgálni, és azt független könyvvizsgáló véleményével kell alátámasztani. (4) A támogatási összeg azonban nem haladhatja meg az 1,5 millió eurót a Szerződés 87. cikk (3) bekezdés a) pontja szerinti, eltérésre jogosult régiókban, illetve az 1,25 millió eurót a Szerződés 87. cikk (3) bekezdés c) pontja szerinti, eltérésre jogosult régiókban. (5) A kedvezményezett csak egyszer részesülhet a támogatásban azon időszak alatt, amikor fiatal innovatív vállalkozásnak minősül. A magasan képzett munkaerő ideiglenes átadásához nyújtott támogatás 28. § (1) A magasan képzett munkaerő ideiglenes átadásához nyújtott támogatás csak akkor nyújtható, ha az ideiglenesen átadott munkatárs nem helyettesít más munkaerőt, hanem új munkahelyet tölt be a kedvezményezett vállalkozásnál, a kirendelő kutatási szervezetnél vagy nagyvállalatnál pedig azt megelőzően kétéves munkaviszonnyal rendelkezett. A ideiglenesen átadott munkavállalóknak kutatás-fejlesztési vagy innovációs tevékenységet kell folytatniuk a támogatásban részesülő KKV-nál. (2) Az elszámolható költségek a magasan képzett munkaerő ideiglenes átadásának és foglalkoztatásának KKV-knál felmerült költségei, beleértve a közvetítő ügynökség igénybevételének költségeit és a kirendelt munkatárs munkába járási juttatásait. (3) A magasan képzett munkavállalók ideiglenes átadására vonatkozó támogatás esetén a KKV részére nyújtott tanácsadás költségei nem minősülnek elszámolható költségnek. (4) A magasan képzett munkaerő ideiglenes átadásához nyújtott támogatás maximális támogatási intenzitása nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át, legfeljebb 3 éves időszakra, vállalkozásonként és kölcsönzött személyenként. A környezetvédelmi támogatásokra vonatkozó szabályok A vállalatok számára a közösségi környezetvédelmi szabványok túlteljesítését, illetve közösségi szabványok hiányában a környezetvédelem szintjének emelését lehetővé tevő beruházási támogatás 29. § (1) A támogatott beruházásnak meg kell felelnie a következő feltételek egyikének: a) a beruházás a közösségi szabványok túlteljesítése révén lehetővé teszi a kedvezményezett számára a tevékenységeiből eredő környezetvédelmi szint emelését, függetlenül az alkalmazandó közösségi szabványoknál szigorúbb kötelező nemzeti szabványok meglététől, b) a beruházás lehetővé teszi a kedvezményezett számára a tevékenységeiből eredő környezetvédelmi szint emelését a közösségi szabványok hiányában. (2) Nem nyújtható támogatás, ha a tervezett fejlesztések annak biztosítására irányulnak, hogy a társaság megfeleljen a már elfogadott, de még hatályban nem lévő közösségi szabványoknak. (3) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 35%-át. A támogatási intenzitás azonban 20 százalékponttal növelhető a kisvállalkozásoknak, illetve 10 százalékponttal a középvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetén. (4) Az elszámolható költségek a vonatkozó közösségi szabványok által előírtnál magasabb szintű környezetvédelem eléréséhez szükséges többletköltségek, a működési előnyök és működési költségek figyelembevétele nélkül. (5) A (4) bekezdés alkalmazása szempontjából a beruházásnak a környezetvédelemhez közvetlenül kapcsolódó költségeit az alternatív helyzetből kiindulva kell meghatározni: a) amennyiben beruházás összköltségén belül a környezetvédelmi beruházás költsége egyszerűen meghatározható, a környezetvédelemhez szorosan kapcsolódó e költség az elszámolható költség, b) minden más esetben úgy kell megállapítani a beruházás többletköltségeit, hogy a beruházást össze kell hasonlítani az állami támogatás nélküli alternatív helyzettel, az alternatív helyzet egy, műszaki szempontból hasonló, alacsonyabb környezetvédelmi szintet képviselő beruházás (amely megfelel a kötelező közösségi szabványoknak, ha vannak ilyenek), amely hitelt érdemlően megvalósítható lenne támogatás nélkül (a továbbiakban: referencia-beruházás); a műszaki szempontból hasonló beruházás olyan beruházást jelent, amelynek termelőkapacitása és minden egyéb műszaki jellemzője azonos a beruházáséval (kivéve azon jellemzőket, amelyek közvetlenül a környezetvédelmi többletberuházáshoz kapcsolódnak), az ilyen referencia-beruházásnak továbbá üzletileg hiteles alternatívát kell jelentenie az értékelés tárgyát képező beruházáshoz képest. (6) A támogatható beruházást tárgyi eszközökbe és/vagy immateriális javakba történő beruházás formájában kell megvalósítani. (7) A közösségi szabványok által előírt szintnél magasabb környezetvédelmi szint megvalósítását célzó beruházások esetében az alternatív helyzetet az alábbiak szerint kell meghatározni: a) ha a vállalkozás a közösségi szabványok hiányában elfogadott nemzeti szabványokhoz igazodik, az elszámol ható költségek a nemzeti szabványok által előírt szintű környezetvédelem megvalósításához szükséges beruházási többletköltséget foglalják magukban, b) ha a vállalkozás olyan nemzeti szabványokhoz igazodik vagy olyanokat teljesít túl, amelyek szigorúbbak a közösségi szabványoknál, vagy túlteljesítik a közösségi szabványokat, az elszámolható költségek a közösségi szabványok által előírt szintnél, magasabb környezetvédelmi szint megvalósításához szükséges beruházási többletköltséget foglalják magukban. A közösségi szabványok által előírt szintű környezetvédelem megvalósításához szükséges beruházások költségei nem számolhatók el, c) szabványok hiányában az elszámolható költségek azon beruházási költségek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy magasabb környezetvédelmi szintet valósítsanak meg annál, mint amelyet a környezetvédelmi támogatás hiányában az érintett vállalkozás vagy vállalkozások elérnének. (8) Más vállalkozás hulladékának gazdálkodásával kapcsolatos beruházásokhoz nyújtott támogatás nem adható. A közösségi szabványok túlteljesítését, illetve közösségi szabványok hiányában a környezetvédelem szintjének emelését lehetővé tevő, új szállítóeszközök beszerzéshez nyújtott támogatás 30. § (1) A támogatott beruházásnak meg kell felelnie a 29. § (1) bekezdésében foglalt feltételek valamelyikének. (2) Az elfogadott közösségi szabványoknak megfelelő közúti, vasúti, belvízi hajóutakon és tengeren történő szállítást szolgáló új járművek beszerzéséhez abban az esetben nyújtható támogatás, ha a beszerzés a közösségi szabványok hatálybalépése előtt történik, és kötelezővé válásukkor azok nem alkalmazhatók visszamenőleges hatállyal a már megvásárolt járművekre. (3) A környezetvédelmi visszamenőleges műveletekhez támogatás abban az esetben nyújtható, amennyiben a meglévő szállítási eszközöket a szállítási eszköz forgalomba helyezésekor még nem hatályos környezetvédelmi szabványoknak megfelelően átalakították, vagy ha e szállítási eszközökre nem vonatkoznak környezetvédelmi szabványok. (4) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 35%-át. A támogatási intenzitás kisvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetében 20 százalékponttal, közepes vállalkozásoknak nyújtott támogatások esetében 10 százalékponttal növelhető. (5) Az elszámolható költségek a közösségi szabványok által előírt környezetvédelmi szint meghaladását lehetővé tevő beruházási többletköltségek. Az elszámolható költségek kiszámításához a 29. § (5) és (6) bekezdésében rögzített módszert kell alkalmazni, a működési előnyöket és a működési költségeket pedig figyelmen kívül kell hagyni. Az energiamegtakarítási intézkedésekhez nyújtott környezetvédelmi beruházási támogatás 31. § (1) Energiamegtakarítási intézkedésekhez nyújtott környezetvédelmi beruházási támogatást a (2) és (3) bekezdésben rögzített feltételek vagy a (4) és (5) bekezdésben rögzített feltételek alapján lehet nyújtani. (2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 60%-át. A támogatási intenzitás azonban 20 százalékponttal növelhető a kisvállalkozásoknak, illetve 10 százalékponttal a középvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetén. (3) Az elszámolható költségek a közösségi szabványok által előírtnál magasabb szintű energiamegtakarítás megvalósításához szükséges beruházási többletköltségek. Az elszámolható költségek kiszámításához a 29. § (5) és (6) bekezdésében rögzített módszert kell alkalmazni. Az elszámolható költségek kiszámítása során figyelmen kívül kell hagyni az energiamegtakarításhoz szükséges többletberuházáshoz kapcsolódó költségeket és működési előnyöket, amelyek KKV-k esetében e beruházás első három éve alatt, az EU széndioxid-kibocsátás-kereskedelmi rendszerében részt nem vevő nagyvállalatok esetében a beruházás első négy éve alatt, az EU széndioxid-kibocsátás-kereskedelmi rendszerében részt vevő nagyvállalatok esetében pedig a beruházás első öt éve alatt jelentkeztek. Nagyvállalkozások esetén ez az időszak csökkenthető e beruházás élettartamának első három évére, amennyiben bizonyítható, hogy a beruházás értékcsökkenés-leírási ideje nem haladja meg a három évet. Az elszámolható költségek számítását független könyvvizsgálóval kell hitelesíttetni. (4) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 20%-át. A támogatási intenzitás azonban 20 százalékponttal növelhető a kisvállalkozásoknak, illetve 10 százalékponttal a középvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetén. (5) Az elszámolható költségek kiszámításához 29. § (5) és (6) bekezdésében rögzített módszert kell alkalmazni, a működési előnyöket és működési költségeket pedig figyelmen kívül k …