83/2018. (IV. 20.) Korm. rendelete a 2014–2020 programozási időszakban az Európai Szomszédsági Támogatási Eszközből társfinanszírozott Magyarország–Sz

83/2018. (IV. 20.) Korm. rendelete a 2014–2020 programozási időszakban az Európai Szomszédsági Támogatási Eszközből társfinanszírozott Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna ENI Határon Átnyúló Együttműködési Program végrehajtásáról. A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 15a. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a II. Fejezet tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, a 77.  § tekintetében az  államháztartásról szóló 2011.  évi CXCV.  törvény 109.  § (2)  bekezdés c)  pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet alkalmazási köre és személyi hatálya 1. § (1) E  rendeletet kell alkalmazni a  2014–2020 programozási időszakban az  Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz (a továbbiakban: Támogatási Eszköz) által társfinanszírozott Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna ENI Határon Átnyúló Együttműködési Program (a továbbiakban: Program) végrehajtására, valamint a Program uniós támogatása és hazai társfinanszírozása felhasználásának lebonyolítására és ellenőrzésére. (2) E  rendelet hatálya kiterjed a  Program alapján uniós és hazai támogatásban részesülő jogi személyekre, valamint a technikai segítségnyújtás (a továbbiakban: TA) projektek kedvezményezettjeire. 2. § A hazai társfinanszírozás felhasználásának lebonyolítása és ellenőrzése során – e  rendelet eltérő rendelkezése hiányában – az Uniós fejlesztések fejezetbe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának rendjéről szóló 549/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet és az  államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) rendelkezéseit kell alkalmazni. 2. Értelmező rendelkezések 3. § (1) E rendelet alkalmazásában 1. hazai kedvezményezett: a Program keretében, több jogi személy által közösen megvalósítandó projekt esetén az adott projektrész megvalósításáért a partnerségi megállapodásban meghatározott kötelezettséget viselő, uniós támogatásban részesülő hazai fél, 2. hazai társfinanszírozás: az  uniós támogatás hazai kedvezményezettje részére nyújtott vissza nem térítendő hazai támogatás, 3. hazai társfinanszírozási támogatási szerződés: az  uniós támogatás hazai kedvezményezettje részére nyújtott vissza nem térítendő hazai támogatás vonatkozásában megkötött támogatási szerződés, 4. hitelesítés: a  897/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 26.  cikk (5)  bekezdés a) és b)  pontja szerinti feladatok összessége, amelyet projektek esetén a  költségellenőrzési jelentés alapján, az  abban szereplő költségek mintavételes ellenőrzésével a közös technikai titkárság lát el, TA projektek esetén pedig az irányító hatóság gondoskodik róla, 5. hitelesítési jelentés: hitelesítést követően a  közös technikai titkárság által a  vezető kedvezményezett részére, illetve az  irányító hatóság által a  TA kedvezményezett számára kiadott, hitelesítés tényét igazoló dokumentum, mely által a költségek Programra történő elszámolhatósága jóváhagyásra kerül, 6. IMIR 2014–2020 rendszer: a  2014–2020 programozási időszakban az  Európai Területi Együttműködési Programok és az  azok keretében megvalósuló projektek adatainak gyűjtésére, rendszerezésére szolgáló monitoring- és információs rendszer, 7. költségellenőrzés: a  897/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 32.  cikk (1)  bekezdése szerinti, a költségellenőrzési tevékenységre kijelölt szervezet, TA projektek esetén külső audit által végzett mindazon folyamatba épített adminisztratív, pénzügyi, szakmai és helyszíni ellenőrzések összessége, amelyek annak megállapítására irányulnak, hogy a  hazai kedvezményezett, a  TA kedvezményezett és a  TA projektrész kedvezményezettje a kötelezettségeit szabályszerűen teljesítette, 8. költségellenőrzési jelentés: költségellenőrzést követően a  költségellenőrzést végző szervezet által a  hazai kedvezményezett részére, illetve a  külső audit által a  TA kedvezményezett és a  TA projektrész kedvezményezettje számára kiadott, elfogadható költség tényét igazoló dokumentum, 9. közös technikai titkárság: a  897/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 27.  cikk (2)  bekezdése szerinti, valamint projektek esetén hitelesítési tevékenységet ellátó szervezet, 10. monitoring: a  források felhasználása, az  eredmények és a  teljesítmény mindenre kiterjedő – így különösen szabályossági, hatékonysági és célszerűségi szempontból történő – nyomon követése rendszeres jelleggel projekt-, illetve programszinten, 11. pénzügyi átutalási egység: az  irányító hatóság által megbízott azon szervezet, amely a  vezető kedvezményezettek részére az uniós támogatás kifizetését és a visszakövetelésekkel kapcsolatos feladatokat végzi, továbbá a  nemzeti hatóság által megbízott azon szervezet, amely a  hazai társfinanszírozás hazai kedvezményezettek felé történő kifizetését és a visszakövetelésekkel kapcsolatos feladatokat végzi, 12. programszámla: a  897/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 59.  cikk 2.  pontja szerinti, az  uniós támogatások fogadása, valamint a  kifizetések lebonyolításának céljából, adott programozási időszakra, a  Program irányító hatósága által nyitott, euró devizanemű pénzforgalmi számla, amely felett az  irányító hatóság és a pénzügyi átutalási egység rendelkezik, 13. projekt: uniós támogatási szerződés keretében finanszírozott, meghatározott célok megvalósítására irányuló tevékenységek sorozata egy előre meghatározott költségvetési és időkereten belül, 14. szabálytalanság: a  897/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 2.  cikk m)  pontjában meghatározott fogalom, továbbá a  nemzeti jogszabály előírásának, az  uniós támogatási szerződésben vagy a  hazai társfinanszírozási szerződésben a  kedvezményezett által vállalt kötelezettségnek a  megsértése, amely eredményeként Magyarország pénzügyi érdekei sérülnek, illetve sérülhetnek, 15. tagállami helytállás: olyan, Magyarország központi költségvetéséből finanszírozott összeg, amelyet az  együttműködési program irányító hatósága részére szükséges biztosítani, ha valamely projektben részt vevő hazai kedvezményezett az  általa jogosulatlanul felhasznált uniós támogatás határidőben történő visszafizetését a vezető kedvezményezett részére elmulasztja, vagy a hazai vezető kedvezményezett az általa jogosulatlanul felhasznált uniós támogatás határidőben történő visszafizetését az  irányító hatóság részére elmulasztja, 16. TA kedvezményezett: olyan jogi személy, amely a  közös monitoringbizottság által elfogadott TA projekt megvalósításának egészéért – ha az  adott TA projektben több TA projektrész is megtalálható, akkor a  pénzügyi megállapodásban foglalt mértékig – felelősséget visel, és annak vonatkozásában uniós támogatásban részesül, 17. TA költségvetés: az együttműködési program közös monitoringbizottsága által elfogadott, a teljes 2014–2020 programozási időszakra vonatkozó pénzügyi keret, 18. TA projekt: olyan – az  együttműködési program TA keretéből finanszírozott – projekt, amelynek célja az együttműködési program hatékony, eredményes, szabályszerű és átlátható megvalósításának biztosítása, valamint a végrehajtásáért felelős intézményrendszer magas színvonalú működése, 19. TA projektrész: a TA projekt azon része, amelynek megvalósítása egyértelműen hozzákapcsolható egy hazai vagy egy külföldi félhez, 20. TA projektrész kedvezményezettje: több jogi, illetve magánszemély által közösen megvalósítandó TA projekt esetén az  adott projektrész megvalósítása érdekében aláírt pénzügyi megállapodásban meghatározott kötelezettséget és felelősséget viselő, uniós támogatásban részesülő fél, 21. TA támogatási szerződés: az irányító hatóság és a TA kedvezményezett között létrejövő támogatási szerződés, amely kizárólag uniós forrást tartalmaz, 22. uniós támogatási szerződés: az  együttműködési program irányító hatósága és a  vezető kedvezményezett között létrejött, költségvetési támogatásnak nem minősülő uniós támogatás nyújtásának és felhasználásának részletes szabályait tartalmazó szerződés, amelynek formai és tartalmi követelményeit az  együttműködési program közös monitoringbizottsága hagyja jóvá, 23. vezető kedvezményezett: több jogi személy által közösen megvalósítandó projekt esetén a  teljes projekt megvalósításának biztosításáért felelősséget viselő, uniós támogatásban részesülő fél. (2) Az  (1)  bekezdésben nem értelmezett fogalmakat a  232/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 897/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet szerint kell értelmezni. II. FEJEZET A PROGRAMSZINTŰ VÉGREHAJTÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI 3. Az irányítási és kontrollrendszer 4. § Az irányító hatóság kialakítja a  Program irányítási és kontrollrendszerét, amelynek megfelelően elkészíti annak leírását, amelyet a  kijelölési folyamat részeként az  audithatóság részére megküld. A  kijelölési folyamat lezárását követően az irányító hatóság évente aktualizálja a Program irányítási és kontrollrendszerének leírását, és azt minden év október 31-éig megküldi az audithatóság részére. 5. § A közös monitoringbizottság a) jóváhagyja a projektek kiválasztásának szempontrendszerét, b) a 897/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 24. cikk (3) bekezdés d) pontjának megfelelően felelősséget visel a Program keretében finanszírozandó projektekre alkalmazandó értékelési és kiválasztási eljárásért, c) elfogadja a panaszkezelést szabályozó dokumentumokat, d) kiválasztja a támogatásban részesülő projekteket. 6. § (1) A  közös monitoringbizottság által kiválasztott projekt vezető kedvezményezettjével a  Program irányító hatósága köti meg az uniós támogatási szerződést. (2) Az  uniós támogatási szerződés abban az  esetben módosítható, ha a  támogatott tevékenység a  módosított feltételekkel is támogatható lett volna. A  módosítás nem irányulhat a  támogatási döntésben meghatározott összeget meghaladó uniós támogatás biztosítására, kivéve, ha a) a közös monitoringbizottság így dönt, b) jogszabály ezt lehetővé teszi, vagy c) vis maior esemény következik be. 4. A programszámla 7. § (1) Az  Európai Bizottságtól érkező előfinanszírozás, időközi kifizetések és egyenleg kifizetés fogadására az  irányító hatóság euró-programszámlát nyit a Magyar Államkincstárnál (a továbbiakban: kincstár). (2) A  programszámla szolgál az  uniós támogatásra jogosult költségeknek a  Támogatási Eszközből történő megtérítésére, illetve a  vezető kedvezményezett és a  TA kedvezményezett által bármilyen jogcímen történő visszafizetésére. 8. § (1) A programszámla felett az irányító hatóság és a pénzügyi átutalási egység rendelkezik. (2) A programszámla feletti rendelkezési jogosultságot két bejelentett személy együttes aláírásával lehet gyakorolni. 9. § A programszámla vezetésével és forgalmával kapcsolatos bárminemű költséget a  Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben meghatározott A  költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, Egyéb költségvetési kiadások cím, Vegyes kiadások alcím, Egyéb vegyes kiadások jogcímcsoport terhére kell elszámolni. 10. § (1) A  programszámláról indított átutalásokhoz az  átutalási megbízást az  IMIR 2014–2020 rendszerben kell kiállítani. Az átutalási megbízást elektronikus formában kell átadni pénzügyi teljesítésre a kincstár részére. (2) A pénzügyi átutalási egység a kincstár által kiállított pénzforgalmi számlakivonat adatait a kézhezvételtől számított három napon belül rögzíti az IMIR 2014–2020 rendszerben. 5. Az uniós támogatás folyósítása és visszakövetelése 11. § (1) Az uniós támogatás folyósítására az uniós támogatási szerződés alapján a) kezdeti előlegként, b) időközi előlegként vagy c) egyenleg kifizetéseként kerül sor. (2) A  kezdeti előleg mértéke az  uniós támogatási szerződésben kerül meghatározásra, kifizetése az  uniós támogatási szerződés megkötésétől számított harminc napon belül esedékes. Az  időközi előleg folyósítása és az  egyenleg kifizetése a vezető kedvezményezett által benyújtott kifizetési kérelem alapján történik. (3) Az  időközi előleg folyósításához és az  egyenleg kifizetéséhez a  vezető kedvezményezett az  IMIR 2014–2020 rendszerben elkészíti és elektronikusan benyújtja a  projekt-előrehaladási jelentéseket, valamint az  előrehaladási jelentéshez kapcsolódó, költségellenőrzési jelentés alapján összeállított kifizetési kérelmet, és kezdeményezi az időközi előleg folyósításához vagy az egyenleg kifizetéséhez szükséges folyamat elindítását. (4) A  közös technikai titkárság elvégzi a  hitelesítést, majd ellenőrzi és jóváhagyja a  benyújtott projekt-előrehaladási jelentést és kifizetési kérelmet az IMIR 2014–2020 rendszerben. Ha a kifizetési kérelmet a közös technikai titkárság elfogadja, akkor kiállítja a  hitelesítési jelentést. Az  irányító hatóság a  közös technikai titkárság által kiállított hitelesítési jelentésben szereplő összeget ellenőrzi, kifizetésre jóváhagyja, és megküldi azt a  pénzügyi átutalási egység részére az IMIR 2014–2020 rendszerben. (5) A  pénzügyi átutalási egység a  (4)  bekezdés szerinti ellenőrzést és jóváhagyást követően gondoskodik az  uniós támogatás elektronikus átutalásáról a vezető kedvezményezett euróalapú fizetési számlája javára a programszámla egyenlegének erejéig. A pénzügyi átutalási egység a programszámláról részteljesítést nem végez. (6) A  programszámláról csak akkor lehet átutalást kezdeményezni, ha az  adatok az  IMIR 2014–2020 rendszerben rögzítésre és jóváhagyásra kerültek. 12. § (1) Az  irányító hatóság a  közös titkárság bevonásával gondoskodik a  vezető kedvezményezettel szemben előírt követelések behajtásáról. (2) Ha a  vezető kedvezményezett a  megadott határidőre nem teljesíti az  uniós támogatást érintő visszafizetési kötelezettségét, az  igénybe vett uniós támogatás egészét vagy arányos részét az  uniós támogatási szerződésben meghatározottak szerint kell rendeznie. (3) Ha a  szabálytalanság által érintett összeget a  Program zárásáig nem lehetett behajtani, akkor a  behajtásra tett kísérlet és intézkedés valamennyi dokumentációját a Programra vonatkozó záró egyenleg kifizetését követő öt évig meg kell őrizni. 13. § (1) Miután az  Európai Bizottság megtette a  897/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 58.  cikk (1)  bekezdése alapján a kezdeti kötelezettségvállalásokat, valamint ezt követően minden pénzügyi évben megtette a kapcsolódó kötelezettségvállalást, és az erről szóló tájékoztató levelet megküldte az irányító hatóság részére, az irányító hatóság a (2) és a (3) bekezdés szerint jár el. (2) Az irányító hatóság minden pénzügyi évben, miután értesült az (1) bekezdés szerinti éves kötelezettségvállalásról, kéri az  adott pénzügyi évre vonatkozó uniós hozzájárulás legfeljebb 80%-ának előlegként történő átutalását, ha a  programszintű kifizetések azt szükségessé teszik. A  második pénzügyi évtől az  irányító hatóság az előlegkérelmekhez mellékeli az előzetes költségvetést, amelyben részletesen bemutatja a kötelezettségvállalásait és a  kifizetéseit a  897/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 68.  cikke szerinti legutolsó ellenőrzési véleményt követő két számviteli év vonatkozásában. (3) A pénzügyi év folyamán az irányító hatóság további előlegként kéri a 897/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 60.  cikk (2)  bekezdése szerinti alátámasztó dokumentumok benyújtása mellett az  Európai Bizottság által már lekötött források teljes vagy részleges átutalását, ha a programszintű kifizetések azt szükségessé teszik. (4) Az előlegek összegével az irányító hatóság az éves elszámolások keretében számol el az Európai Bizottsággal. 6. Éves elszámolás az Európai Bizottsággal 14. § Az éves elszámolás időszaka a 897/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 2. cikk t) pontja szerinti számviteli év. 15. § (1) Az  irányító hatóság gondoskodik az  éves elszámolásnak a  897/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 68.  cikk (2) bekezdése szerinti határidőn belüli benyújtásáról, a (2)–(10) bekezdés figyelembevételével. (2) Az  irányító hatóság a  Program végrehajtási időszaka alatt minden év augusztus 15-éig megküldi az  audithatóság részére a  számviteli év vonatkozásában az  Európai Bizottsághoz benyújtani tervezett éves jelentés alapját jelentő tételeket statisztikai mintavételezés céljából. (3) Az  irányító hatóság a  Program végrehajtási időszaka alatt minden év október 15-éig megküldi a  számviteli évről az éves összefoglalót és az uniós előírásoknak megfelelő vezetői nyilatkozatot az audithatóság részére. (4) Az  audithatóság a  mintán elvégzett ellenőrzései alapján tett, az  egyes tételekre vonatkozó megállapításait december 15-éig megküldi az irányító hatóság részére. A megállapításokról az egyeztetést január 31-éig le kell zárni. (5) A  mintában talált, az  audithatóság által szabálytalannak tartott tételeket törölni kell az  éves elszámolásból. Ha a későbbiek során egy szabálytalan tétel a  szabálytalansági döntés felülvizsgálata értelmében ismét szabályosnak minősül, abban az esetben az ilyen tétel egy későbbi éves elszámolásba bekerülhet. (6) Az audithatóság az éves összefoglalóra tett észrevételeit december 15-éig megküldi az irányító hatóság részére. (7) Az irányító hatóság január 15-éig elkészíti és megküldi az uniós előírásoknak megfelelő éves beszámoló tervezetét az audithatóság részére. (8) Az irányító hatóság január 31-éig megküldi az audithatóság részére a) a végleges éves összefoglalót, b) a vezetői nyilatkozatot, c) az éves beszámolót. (9) Az  audithatóság a  nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardoknak és az  uniós mintának megfelelő auditvéleményt, valamint éves kontrolljelentést készít. (10) Az érintett szervezetek az éves elszámolás dokumentumait – az éves összefoglalót, a vezetői nyilatkozatot, az éves beszámolót, az  auditvéleményt és az  éves kontrolljelentést – a  monitoringbizottság jóváhagyását követően február 15-éig megküldik az Európai Bizottság részére. 7. Programszintű TA 16. § A közös monitoringbizottság elfogadja a TA projektet és ezzel egyidejűleg a TA költségvetést. 17. § (1) Az  irányító hatóság a  TA kedvezményezettel a  TA költségvetés szerinti keretre TA támogatási szerződést köt. Az  irányító hatóság a  TA támogatási szerződésben rögzíti a  TA kedvezményezett részére nyújtható legfeljebb 80%-os előleget, mely előleg több részletben is kifizetésre kerülhet. Amennyiben a TA projekt több projektrésszel rendelkezik, akkor a  TA kedvezményezett a  saját projektrészén kívüli TA projektrész kedvezményezettjével pénzügyi megállapodást köt a TA projektrész kerete terhére, és gondoskodik a TA projektrészre eső előleg, valamint az utófinanszírozás továbbutalásáról a TA projektrész kedvezményezettje részére. (2) A TA támogatási szerződésben kizárólag uniós források vonatkozásában történik kötelezettségvállalás. (3) A TA támogatási szerződés euróban kerül megkötésre. 18. § Az irányító hatóság a  TA támogatási szerződés alapján gondoskodik a  TA kedvezményezett részére uniós támogatási előlegek és utófinanszírozások kifizetéséről a TA kedvezményezett által elkészített és az IMIR 2014–2020 rendszerben elektronikusan benyújtott kifizetési kérelmek alapján, a TA kedvezményezett euróban vezetett fizetési számlája javára. 19. § (1) A TA kedvezményezett a TA támogatási szerződésben előírt rendszerességgel elkészíti és elektronikusan benyújtja a  projekt-előrehaladási jelentést és a  költségellenőrzési jelentés alapján összeállított kifizetési kérelmet az  IMIR 2014–2020 rendszerben. Amennyiben a TA projekt rendelkezik több TA projektrésszel a TA projektrész előrehaladási jelentéssel együtt szükséges összeállítani a projekt-előrehaladási jelentést. (2) Az  irányító hatóság hitelesítést követően ellenőrzi, és megfelelőség esetén jóváhagyja a  projekt-előrehaladási jelentést és a  kifizetési kérelmet az  IMIR 2014–2020 rendszerben, valamint kiállítja a  hitelesítési jelentést, majd gondoskodik az előlegelszámolásról és a szükséges kifizetésről a TA támogatási szerződésben rögzítettek szerint. 20. § Az irányító hatóság gondoskodik a  TA kedvezményezettel szemben előírt uniós követelések érvényesítéséről a programszabályokban foglaltaknak megfelelően. 21. § A közös monitoringbizottság dönthet a  TA projektre jóváhagyott támogatás megemeléséről. A  TA támogatási szerződés a  támogatott tevékenység megvalósításának időtartama alatt módosítható azzal, hogy a  módosítás nem irányulhat a  támogatott tevékenység eredeti céljának megváltoztatására és a  TA támogatási szerződésben meghatározott támogatáson felüli összeg biztosítására, kivéve, ha a  többlettámogatás biztosítását a  közös monitoringbizottság döntése alapozza meg. III. FEJEZET A PROGRAM HAZAI SZINTŰ LEBONYOLÍTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI 8. Hazai társfinanszírozás 22. § (1) A  nemzeti hatóság biztosítja a  Program keretében meghirdetett pályázatokon uniós támogatásra jóváhagyott projektek hazai kedvezményezettjei számára – további pályáztatás nélkül – a  kapcsolódó hazai társfinanszírozást. A nemzeti hatóság bocsátja rendelkezésre a kapcsolódó hazai társfinanszírozást a hazai kedvezményezettek részére. (2) A hazai kedvezményezettek számára a hazai társfinanszírozás mértéke a) központi és köztestületi költségvetési szerv, valamint közvetlen vagy közvetett módon kizárólagosan állami tulajdonban lévő gazdasági társaság hazai kedvezményezett esetén a  projektrész összes elszámolható költségeinek legfeljebb 10%-a, b) az  a)  pont alá nem tartozó hazai kedvezményezett esetén a  projektrész összes elszámolható költségeinek legfeljebb 5%-a lehet. 23. § (1) A  hazai társfinanszírozási támogatási szerződést a  nemzeti hatóság megbízásából a  költségellenőrzési tevékenységre kijelölt szervezet köti meg a hazai kedvezményezettel. (2) A  hazai társfinanszírozási támogatás összege euróban kerül meghatározásra. A  hazai társfinanszírozás kifizetése euróban történik a hazai kedvezményezett euróban vezetett számlájára. (3) A  hazai kedvezményezettel – ide nem értve a  központi költségvetési szerv hazai kedvezményezettjét – kötendő hazai társfinanszírozási támogatási szerződésben rendelkezni kell a  hazai társfinanszírozás vonatkozásában az e rendeletben meghatározott jogcímen visszafizetendő támogatás visszafizetésének biztosítékáról, amely a hazai kedvezményezett választása szerint lehet a) a  hazai kedvezményezett valamennyi – jogszabály alapján beszedési megbízással megterhelhető – fizetési számlájára vonatkozó, a  támogató javára szóló beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó nyilatkozat, b) jelzálogjog, c) kezesség, d) bankgarancia. (4) A  nemzeti hatóság határozza meg és hagyja jóvá a  hazai társfinanszírozási támogatási szerződés további, a (3) bekezdés szerinti rendelkezéseken kívüli tartalmi követelményét. 24. § A nemzeti hatóság biztosítja a  tagállami helytállás összegét az  irányító hatóság részére a  jogszabályi feltételek teljesülését igazoló, irányító hatóság által megküldött dokumentumok alapján. 9. A hazai társfinanszírozás kifizetése és visszafizetésének kezelése 25. § A nemzeti hatóság a  3.  § (1)  bekezdés 15.  pontja szerinti esetben gondoskodik a  tagállami helytállás irányító hatóság részére történő kifizetéséről. 26. § (1) A  pénzügyi átutalási egység a  hazai társfinanszírozást a  Program keretében meghirdetett pályázaton uniós támogatásra jóváhagyott projekt hazai kedvezményezettje részére az  uniós támogatási szerződés megkötését követően megkötésre kerülő hazai társfinanszírozási támogatási szerződés alapján fizeti ki. (2) A  pénzügyi átutalási egység a  hazai kedvezményezett részére a  teljes hazai társfinanszírozást egyösszegű előleg formájában fizeti ki a hazai kedvezményezett euróban vezetett fizetési számlájára. 27. § (1) A  pénzügyi átutalási egység gondoskodik a  hazai társfinanszírozási támogatási szerződés megkötésétől számított huszonegy napon belül a  hazai társfinanszírozás hazai kedvezményezett részére történő átutalásáról, amelyet az IMIR 2014–2020 rendszerben kell kezdeményezni. (2) Az  előirányzat-felhasználási keretszámláról csak akkor lehet átutalást kezdeményezni, ha az  adatokat az  IMIR 2014–2020 rendszerben rögzítették és jóváhagyták. (3) A  pénzügyi átutalási egység a  kincstár által kiállított pénzforgalmi számlakivonat adatait a  számlakivonat kézhezvételét követő öt munkanapon belül rögzíti és hagyja jóvá az IMIR 2014–2020 rendszerben. 28. § A hazai társfinanszírozás hazai kedvezményezett részére történő folyósításának feltétele, hogy a  hazai kedvezményezett szerepeljen az  állami adóhatóság köztartozásmentes adózói adatbázisában, ennek hiányában harminc napnál nem régebbi együttes adóigazolás benyújtásával igazolja a köztartozás-mentességet. 29. § (1) A hazai társfinanszírozás teljes összegét a hazai kedvezményezett a projekt végrehajtásának teljes időtartama alatt jogosult felhasználni, és a vonatkozó előlegelszámolást a számlákkal és gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylatokkal együtt nyújtja be a költségellenőrzési tevékenységre kijelölt szervezetnek. (2) A  hazai kedvezményezett előlegelszámolása alatt a  11.  § (1)  bekezdése szerinti, a  korábbi jelentételi időszakkal összefüggésben a közös technikai titkárság által kiállított hitelesítési jelentésnek az adott hazai kedvezményezettre eső hazai társfinanszírozásra vonatkozó része értendő. (3) Az  előlegelszámolás elfogadottnak minősül, ha az  irányító hatóság a  hitelesítési jelentés hazai társfinanszírozásra vonatkozó részét a 11. § (4) bekezdése szerint jóváhagyta. 30. § (1) A hazai kedvezményezett köteles visszafizetni a) a  hazai társfinanszírozást, ha a  hazai társfinanszírozás kifizetésétől számított egy éven belül nem nyújt be előlegelszámolást, b) az elszámolásból eredő különbözetet, ha az előlegként kifizetett hazai társfinanszírozás összege magasabb, mint a hazai kedvezményezett részére hitelesített összköltség hazai társfinanszírozás része. (2) A  visszafizetés határideje a  projektrész pénzügyi zárását követően kiküldött fizetési felszólítás kézhezvételétől számított harminc nap. (3) Ha a  hazai kedvezményezett nem vagy csak részben tesz eleget a  hazai társfinanszírozás vonatkozásában az  e  rendeletben meghatározott jogcímen felmerült visszafizetési kötelezettségének, a  költségellenőrzési tevékenységre kijelölt szervezet a 36. §-ban foglaltak szerint jár el. (4) A  visszafizetési kötelezettséggel érintett összeg – az  annak visszafizetésére szóló fizetési felszólításban megjelölt határidő lejártáig – nem tekinthető a  támogatási összeg jogosulatlan igénybevételének. A  hazai társfinanszírozás fel nem használt részének határidőre történő visszafizetése esetén nem keletkezik az  Ávr. szerinti kamatfizetési kötelezettség. (5) Ha szabálytalanság esetén a  hazai kedvezményezett nem fizeti vissza határidőre az  uniós támogatási összeg visszafizetendő részét a  vezető kedvezményezett részére, így az  irányító hatóság és a  vezető kedvezményezett között fennálló uniós támogatási szerződés alapján az  uniós támogatási összeg nem hajtható be, és a  nemzeti hatóságnak helytállási kötelezettsége keletkezik, a költségellenőrzési tevékenységre kijelölt szervezet ezen összeget követelheti tőle. (6) Ha a  hazai kedvezményezettet érintő szabálytalanságból fakadó összeget a  Program zárásáig nem lehet behajtani, akkor a  behajtásra tett kísérlet és intézkedés valamennyi dokumentációját a  hazai kedvezményezett a zárójelentésének jóváhagyásától számított öt évig köteles megőrizni. 10. Költségellenőrzés 31. § A Program keretében a  hazai kedvezményezettek számára megítélt uniós támogatás és a  hazai társfinanszírozás felhasznált költségeinek ellenőrzése a költségellenőrzési tevékenységre jogszabály által kijelölt szervezet feladata. 32. § (1) A  költségek ellenőrzése során a  költségellenőrzési tevékenységre kijelölt szervezetnek gondoskodnia kell a  hazai kedvezményezett által benyújtott, felmerült és a  hazai kedvezményezett által kifizetett költséget alátámasztó valamennyi dokumentum formai és tartalmi ellenőrzésének lefolytatásáról. Az  IMIR 2014–2020 rendszerbe elektronikusan feltöltött dokumentum – ide nem értve az  eredeti számlát – egy tekintet alá esik a  papír alapon benyújtott dokumentummal. (2) A dokumentumok (1) bekezdés szerinti ellenőrzése keretében ellenőrizni kell különösen azt, hogy 1. a  hazai kedvezményezett által benyújtott jelentésben szereplő költségek kifizetésre kerültek, és számlákkal vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylattal megfelelően alátámasztottak, 2. a  benyújtott számlák vagy egyéb, a  gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylatok valós költségeken alapulnak, és a Program keretében jóváhagyott projekttel összefüggésben merültek fel, 3. a  benyújtott számlán vagy egyéb, a  gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylaton szereplő teljesítés összhangban van a  projektre vonatkozó döntéssel, valamint az  uniós támogatási szerződéssel és a hazai társfinanszírozási támogatási szerződéssel, 4. a költségek elszámolhatók az uniós és hazai jogszabályokkal, valamint a Program keretében meghatározott elszámolhatósági szabályokkal összhangban, 5. a költségeket alátámasztó dokumentumok teljes körűek, formai és tartalmi szempontból megfelelőek, 6. a hazai kedvezményezett az összes projekttevékenységre vonatkozóan megfelelő nyilvántartási rendszerrel, ellenőrzési nyomvonallal rendelkezik, 7. az uniós támogatás, illetve a hazai társfinanszírozás felhasználása során nem történt szabálytalanság, 8. kettős finanszírozás nem valósul meg, 9. az  állami támogatásokkal, a  környezetvédelemmel, az  esélyegyenlőséggel és a  fenntartható fejlődéssel kapcsolatos követelményeket betartották, 10. a nyilvánosságra és tájékoztatásra vonatkozó szabályokat betartották, 11. a közbeszerzésekre vonatkozó uniós és nemzeti szabályokat betartották, 12. az uniós támogatási szerződésnek és a hazai társfinanszírozási támogatási szerződésnek megfelelő a projekt fizikai és pénzügyi előrehaladása, 13. a vonatkozó teljesítésigazolások rendelkezésre állnak, valamint 14. a  Programra vonatkozó beszerzési szabályokat, különösen a  piaci ár vizsgálatára és alátámasztására vonatkozó szabályokat betartották. (3) A  költségellenőrzési tevékenységre kijelölt szervezet a  költségek ellenőrzésének a  részeként ellenőrzi a  közbeszerzésekről szóló törvény és a  közbeszerzésekre vonatkozó uniós szabályok betartását. A  hazai kedvezményezett köteles az  általa lefolytatott valamennyi közbeszerzési eljárás teljes dokumentációját a  költségellenőrzési tevékenységre kijelölt szervezet számára benyújtani. A  közbeszerzési eljárás hazai és uniós jogszabályok szerinti lebonyolítása a hazai kedvezményezett felelőssége. 33. § (1) A  költségellenőrzés részeként a  költségellenőrzési tevékenységre kijelölt szervezet köteles gondoskodni a projektrészek megvalósításának helyszíni ellenőrzéséről. (2) Ha a  projektrész megvalósításához nyújtott uniós támogatás és hazai társfinanszírozás összege nem haladja meg a  kétszázezer eurót, a  projektrész megvalósítási ideje alatt legalább egy helyszíni ellenőrzést le kell folytatni. Ezenfelül helyszíni ellenőrzést kell lefolytatni akkor is, ha azt a kockázatelemzés eredménye indokolja. (3) Ha a  projektrész megvalósításához nyújtott uniós támogatás és hazai társfinanszírozás összege meghaladja a kétszázezer eurót, de nem éri el az egymillió eurót, a (2) bekezdés szerinti helyszíni ellenőrzésen felül a projektrész megvalósítása során legalább további egy helyszíni ellenőrzést le kell folytatni. (4) Ha a  projektrész megvalósításához nyújtott uniós támogatás és hazai társfinanszírozási támogatás összege eléri vagy meghaladja az  egymillió eurót, a  (2)  bekezdés szerinti helyszíni ellenőrzésen felül a  projektrészt minden, a hazai kedvezményezett által benyújtott jelentés elfogadása előtt a helyszínen ellenőrizni kell. A költségellenőrzési tevékenységre kijelölt szervezet ettől eltekinthet, ha a hazai kedvezményezett által benyújtott jelentés elfogadása előtti egy évben már történt helyszíni ellenőrzés, vagy ha a  benyújtott jelentés nem tartalmaz elszámolni kívánt költséget, illetve kizárólag csak munkabér-elszámolást, illetve átalányköltséget tartalmaz. 34. § A helyszíni ellenőrzések során ellenőrizni kell különösen a) a  hazai kedvezményezett által megvalósított projektrész uniós támogatási szerződésnek és hazai társfinanszírozási támogatási szerződésnek megfelelő fizikai és pénzügyi előrehaladását, b) a  hazai kedvezményezett által benyújtott jelentés, valamint a  hazai kedvezményezett által megvalósított projektrész tényleges fizikai és pénzügyi előrehaladásának összhangját, c) azt, hogy a  jelentést alátámasztó bizonylatok eredeti példánya a  hazai kedvezményezettnél rendelkezésre áll, és megegyezik a hazai kedvezményezett által a jelentéshez elektronikusan vagy papír alapon benyújtott hiteles másolatokkal, d) a hazai kedvezményezett által elektronikusan vagy papír alapon benyújtott nyilatkozat és az azt megalapozó bizonylatok összhangját, e) a  termékek és szolgáltatások teljesítésének az  uniós támogatási szerződésben és a  hazai társfinanszírozási támogatási szerződésben foglaltakkal való összhangját, f ) a nyilvánosságra és tájékoztatásra vonatkozó uniós szabályok betartását, g) a  közbeszerzésekre vonatkozó uniós és nemzeti szabályok betartását, így különösen a  korábban már benyújtott dokumentumok eredeti dokumentumokkal való összhangját, a  benyújtott dokumentumok valódiságát és a dokumentumok megőrzésére vonatkozó szabályokat, h) a Program szintjén alkalmazandó beszerzési szabályok betartását, így különösen a rendelkezésre álló eredeti dokumentációt, a piaci árnak való megfelelőséget és a piaci árat alátámasztó árajánlatok meglétét, i) az  állami támogatásokkal, a  környezetvédelemmel, az  esélyegyenlőséggel és a  fenntartható fejlődéssel kapcsolatos követelmények betartását, valamint j) az elkülönített számviteli nyilvántartás vezetését. 35. § A költségellenőrzési tevékenységre kijelölt szervezet a  32–34.  § szerinti ellenőrzések elvégzését követően költségellenőrzési jelentést állít ki a hazai kedvezményezett részére. 36. § (1) A  költségellenőrzési tevékenységre kijelölt szervezet a  már kifizetett, de szabálytalanul felhasznált vagy fel nem használt hazai társfinanszírozás visszakövetelése érdekében a  hazai kedvezményezett részére visszafizetési felszólítást küld. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti intézkedés nem vezet eredményre, a költségellenőrzési tevékenységre kijelölt szervezet az  (1)  bekezdés szerinti követelés behajtása érdekében érvényesíti a  támogatási szerződésben meghatározott biztosítékot. (3) Ha a  (2)  bekezdés szerinti eljárás nem vezet eredményre, a  költségellenőrzési tevékenységre kijelölt szervezet az (1) bekezdés szerinti követelés behajtása érdekében kezdeményezi annak adók módjára történő behajtását. (4) Ha a  (3)  bekezdés szerinti eljárás sem vezet eredményre, és a  hazai kedvezményezett a  csődeljárásról és a  felszámolási eljárásról szóló 1991.  évi XLIX.  törvény 3.  § (1)  bekezdés b)  pontja szerinti adósnak minősül, a  költségellenőrzési tevékenységre kijelölt szervezet a  kedvezményezettel szemben felszámolási eljárást kezdeményez. 37. § A TA kedvezményezett és a TA projektrész kedvezményezettje TA forrás terhére felmerült költségeinek ellenőrzését, valamint az  ehhez kapcsolódó ellenőrzési feladatokat külső audit végzi. A  külső audit a  költségek ellenőrzését követően költségellenőrzési jelentést állít ki a TA kedvezményezettek, valamint a TA projektrész kedvezményezettjei részére. 38. § Az uniós támogatás és a  hozzá kapcsolódó hazai társfinanszírozás terhére elszámolható költségeket euróban kell megállapítani. Az  eurótól eltérő pénznemben kiállított számlán vagy egyéb, a  gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylaton szereplő összeget a Program szabályai szerint rögzített módon a hazai kedvezményezett, a hazai TA kedvezményezett és hazai TA projektrész kedvezményezettje átváltja euróra. 39. § (1) A  hazai kedvezményezett – ha nem ért egyet a  költségellenőrzési tevékenységre kijelölt szervezet által kiállított költségellenőrzési jelentés tartalmával – a költségellenőrzési jelentés kézhezvételétől számított nyolc napon belül panasszal élhet a nemzeti hatóság felé. (2) A  nemzeti hatóság – a  költségellenőrzési tevékenységre kijelölt szervezet bevonásával – megvizsgálja a  panaszt, majd annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül tájékoztatja a  hazai kedvezményezettet a  vizsgálat eredményéről. (3) Ha a  vizsgálat megállapította, hogy a  hazai kedvezményezett panasza megalapozott, a  nemzeti hatóság az  adott költségellenőrzési jelentés felülvizsgálatára utasítja a költségellenőrzési tevékenységre kijelölt szervezetet. (4) A  hazai TA kedvezményezett vagy hazai TA projektrész kedvezményezettje által benyújtott panasz e  § szerinti kivizsgálását a nemzeti hatóság a költségellenőrzési tevékenységre kijelölt szervezet bevonása nélkül végzi. 11. A társfinanszírozási források fogadására és kifizetésére szolgáló kincstári fizetési számla 40. § (1) A Program hazai társfinanszírozását a nemzeti hatóság biztosítja az előirányzat-felhasználási keretszámlán keresztül. (2) Az  előirányzat-felhasználási keretszámla vezetésével és forgalmával kapcsolatos költségek elszámolása a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben meghatározott A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, Egyéb költségvetési kiadások cím, Vegyes kiadások alcím, Egyéb vegyes kiadások jogcímcsoport terhére történik. (3) Az  előirányzat-felhasználási keretszámláról indított átutalásokhoz az  átutalási megbízást minden esetben az  IMIR 2014–2020 rendszerben kell kiállítani. (4) Az  IMIR 2014–2020 rendszerben kiállított átutalási megbízásokat elektronikus formában kell pénzügyi teljesítésre átadni a kincstárnak. (5) Az  előirányzat-felhasználási keretszámla feletti rendelkezési jogosultságot két bejelentett személy együttes aláírásával lehet gyakorolni. (6) Az előirányzat-felhasználási keretszámla felett a nemzeti hatóság és a pénzügyi átutalási egység rendelkezik. 41. § Az előirányzat-felhasználási keretszámla szolgál a  hazai kedvezményezett számára történő 100%-os hazai társfinanszírozási előleg kifizetésére és a hazai kedvezményezett által bármilyen jogcímen történő visszafizetésére is. 42. § A kincstár által kiállított számlakivonatok adatait a  pénzügyi átutalási egység az  IMIR 2014–2020 rendszerben a kézhezvételt követő öt munkanapon belül rögzíti és hagyja jóvá. 12. Szabálytalanságok kezelése 43. § (1) A nemzeti hatóság és a költségellenőrzési tevékenységre kijelölt szervezet (a továbbiakban együtt: szabálytalansági vizsgálatot lefolytató szervezet) feladata a  támogatás rendeltetésszerű és szabályszerű felhasználása érdekében annak biztosítása, hogy az Európai Unió, illetve Magyarország pénzügyi érdeke a támogatások felhasználása során ne sérüljön, illetve ne sérülhessen. (2) A szabálytalansági vizsgálatot lefolytató szervezet és az  irányító hatóság a szabálytalanságok jelentése érdekében együttműködik az Európai Csalás Elleni Hivatal Koordinációs Irodával. 44. § (1) A  szabálytalansági vizsgálatot lefolytató szervezet vezetője kijelöli a  szabálytalanságok nyilvántartásáért és jelentéséért felelős szervezeti egységet vagy személyt (a továbbiakban: szabálytalanság-felelős). (2) A szabálytalanság-felelős a) lefolytatja a szabálytalansági vizsgálatot, b) összeállítja a szabálytalanságokkal kapcsolatos jelentést, c) gondoskodik a szabálytalansággal kapcsolatos adatoknak az IMIR 2014–2020 rendszerbe való feltöltéséről. 45. § (1) Aki a  támogatási folyamat bármely szakaszában szabálytalanság gyanúját észleli, vagy akinek ilyen gyanú tudomására jut, köteles haladéktalanul írásban rögzíteni azt, és megküldeni a  költségellenőrzési tevékenységre kijelölt szervezet szabálytalanság-felelősének, hazai TA projekt, illetve hazai TA projektrész esetén a nemzeti hatóság szabálytalanság-felelősének. (2) A szabálytalanság-felelős a szabálytalanság gyanújáról való tudomásszerzés esetén javaslatot tesz a szabálytalansági vizsgálatot lefolytató szervezeti egység vezetője részére a  szabálytalansági vizsgálat megindítására és – ha szükséges – a kifizetések felfüggesztésére vagy a szabálytalansági vizsgálat elutasítására. (3) A  szabálytalansági vizsgálatot lefolytató szervezeti egység vezetője a  (2)  bekezdés szerinti javaslat alapján dönt a szabálytalansági vizsgálat megindításáról, elutasításáról, a kifizetések felfüggesztéséről. (4) A  szabálytalansági vizsgálat megindításáról, elutasításáról, a  kifizetések felfüggesztéséről a  szabálytalanság-felelős tájékoztatja a vizsgálatban érintetteket és a nemzeti hatóságot. (5) A szabálytalansági vizsgálat az Európai Bizottságnak a Program lezárásáról szóló döntése kiadásától számított ötödik év végéig indítható meg. 46. § (1) A  költségellenőrzési tevékenységre kijelölt szervezet által indított vagy elutasított szabálytalansági vizsgálat lefolytatásának jogát a  nemzeti hatóság vezetője az  erről szóló döntésről való értesítést követő öt munkanapon belül magához vonhatja, amely döntéséről haladéktalanul értesíti a  költségellenőrzési tevékenységre kijelölt szervezetet. (2) A  költségellenőrzési tevékenységre kijelölt szervezet szabálytalanság-felelőse a  rendelkezésre álló eredeti dokumentumokat – azok másolatának megtartása mellett – az  (1)  bekezdés szerinti döntésről való értesítést követően megküldi a nemzeti hatóság részére. 47. § (1) A nemzeti hatóság vezetője szabálytalansági vizsgálat mellőzésével állapíthat meg szabálytalanságot és rendelhet el az e rendelet szerinti jogkövetkezményt, ha a) a  hazai kedvezményezett ellen adósságrendezési, felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési vagy a megszüntetésére irányuló egyéb eljárás vagy csődeljárás indult, b) a cégbíróság a hazai kedvezményezett céget a  törvényességi felügyeleti eljárásban hozott intézkedés vagy megszüntetési eljárás következtében hivatalból törli a cégjegyzékből, c) a hazai kedvezményezett elismeri a szabálytalanság tényét, d) a szabálytalanság oka kizárólag számítási hiba, e) az Európai Unió erre feljogosított szervei vagy az audithatóság szabálytalanságot állapít meg, vagy f ) rendszerszintű szabálytalanság történt. (2) Ha a  szabálytalanság gyanúja az  (1)  bekezdés a)–d)  pontja szerinti ügyben érkezett a  költségellenőrzési tevékenységre kijelölt szervezet szabálytalanság-felelőséhez, akkor a  költségellenőrzési tevékenységre kijelölt szervezeti egység vezetője javaslatot tehet szabálytalanság – szabálytalansági vizsgálat lefolytatása nélküli  – megállapítására, illetve az alkalmazandó jogkövetkezményekre. 48. § A szabálytalanság-felelős a  szabálytalansági vizsgálat lezárását és a  szabálytalansági vizsgálat eredményét rögzíti az IMIR 2014–2020 rendszerben. 49. § (1) A  szabálytalansági vizsgálat megindítását követően a  szabálytalanság-felelős – szükség esetén – felhívja a  hazai kedvezményezettet vagy a hazai TA kedvezményezettet, illetve hazai TA projektrész kedvezményezettjét a vizsgálat lefolytatásához szükséges további iratok benyújtására, továbbá helyszíni vizsgálat lefolytatását kezdeményezheti. Az iratok benyújtásának és a helyszíni vizsgálat lefolytatásának időtartama az elintézési határidőbe nem számít bele. (2) A  szabálytalanság-felelős meghallgathatja az  érintett személyeket, és megvizsgálhat bármely dokumentumot, körülményt, tényt, amely a szabálytalanság gyanújával kapcsolatos tényállás tisztázásához szükséges. (3) Ha a  szabálytalanság megállapításához a  Közbeszerzési Döntőbizottság, más hatóság vagy bíróság előzetes döntése, illetve szakértői vizsgálat szükséges, a  szabálytalansági vizsgálat külön döntés nélkül felfüggesztésre kerül a  Közbeszerzési Döntőbizottság, más hatóság vagy bíróság döntésének, avagy a  szakvéleménynek a  szabálytalansági vizsgálatot lefolytató szervezet által történő kézhezvételéig. A  felfüggesztés időtartama az ügyintézési határidőbe nem számít bele. 50. § (1) A  szabálytalansági vizsgálat eredményéről – a  szabálytalanság hiányának megállapítása esetében is  – a szabálytalanság-felelős szabálytalanságvizsgálati jelentést készít. (2) A szabálytalanságvizsgálati jelentés legalább a következőket tartalmazza: a) az  érintett projekt megnevezését, azonosító számát, a  hazai kedvezményezett vagy a  hazai TA kedvezményezett, illetve TA projektrész kedvezményezettje azonosításához szükséges adatokat, b) a szabálytalansági gyanúról való tudomásszerzés módját és idejét, c) a szabálytalansági gyanú rövid összefoglalását, d) a szabálytalansági vizsgálatban részt vevők megnevezését, e) a megvizsgált dokumentumok, körülmények és tények felsorolását, f ) a  meghallgatás, illetve a  helyszíni vizsgálat során készült jegyzőkönyvnek a  vizsgálatot végző és a meghallgatás, illetve helyszíni vizsgálat során jelen lévő személyek aláírásával ellátott példányát, g) a  meghallgatott, illetve a  helyszíni vizsgálat során jelen lévő személynek az  f )  pont szerinti jegyzőkönyv tartalmával kapcsolatos egyet nem értése esetén az erre utaló záradékot, h) a szabálytalansági vizsgálat során tett megállapításokat és a levont következtetéseket. (3) A szabálytalanság tényének megállapítása esetén a szabálytalanságvizsgálati jelentésnek tartalmaznia kell továbbá a) a megsértett rendelkezésekre történő pontos hivatkozást, b) a pontos visszakövetelendő vagy el nem számolható összeget finanszírozási forrásonként, c) az alkalmazandó intézkedésre vonatkozó javaslatot, valamint az intézkedési javaslat indokait. 51. § (1) A költségellenőrzési tevékenységre kijelölt szervezet által indított szabálytalansági vizsgálatban a szervezet vezetője a  szabálytalanságvizsgálati jelentés alapján tesz javaslatot a  nemzeti hatóság vezetője részére a  szabálytalansági vizsgálat lezárására. A szabálytalansági vizsgálat lezárásának időpontja a vizsgálati jelentés jóváhagyásának napja. (2) A  szabálytalansági vizsgálatot a  megindításától számított negyvenöt napon belül le kell zárni, amely határidőt további egy alkalommal további negyvenöt nappal a nemzeti hatóság meghosszabbíthatja. 52. § (1) A nemzeti hatóság vezetője állapítja meg a szabálytalansági vizsgálat alapján elrendelt intézkedést. (2) A  költségellenőrzési tevékenységre kijelölt szervezet által lefolytatott szabálytalansági vizsgálat esetén a  nemzeti hatóság vezetőjének jóváhagyása szükséges a  költségellenőrzési tevékenységre kijelölt szervezet által javasolt intézkedéshez. (3) Ha a  nemzeti hatóság vezetője a  (2)  bekezdés szerint javasolt intézkedést nem hagyja jóvá, a  nemzeti hatóság vezetője a) a  költségellenőrzési tevékenységre kijelölt szervezetet legfeljebb két alkalommal új eljárás lefolytatására kötelezheti, b) az elrendelt intézkedést megváltoztathatja, vagy c) saját hatáskörben új eljárást folytathat le. 53. § (1) A szabálytalansági vizsgálat lezárulhat a) annak megállapításával, hogy nem történt szabálytalanság, és a szabálytalansági vizsgálat intézkedés nélküli megszüntetésével, vagy b) a szabálytalanság megtörténtét megállapító és szükséges esetben intézkedést elrendelő döntéssel. (2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti döntésben a) a hazai kedvezményezett vagy a hazai TA kedvezményezett, illetve hazai TA projektrész kedvezményezettje részére kifizetett támogatás részleges vagy teljes visszafizetését vagy b) a  korrekció összegének a  hazai kedvezményezett vagy a  hazai TA kedvezményezett, illetve hazai TA  projektrész kedvezményezettje által benyújtott, következő időszakra vonatkozó jelentéshez kapcsolódó elszámolás jóváhagyható összegéből történő levonását lehet elrendelni. (3) A  szabálytalansági vizsgálatot lefolytató szervezet a  szabálytalanságot a  hazai kedvezményezettre vagy hazai TA kedvezményezettre, illetve hazai TA projektrész kedvezményezettjére vonatkozóan állapítja meg akkor is, ha annak alapjául más személy vagy szervezet tevékenysége vagy mulasztása szolgált. A  szabálytalanság megállapításával összefüggésben elrendelt intézkedés a hazai kedvezményezettet, illetve a hazai TA kedvezményezettet vagy a hazai TA projektrész kedvezményezettjét terheli. (4) A  szabálytalanság-felelős az  (1)  bekezdés b)  pontja szerinti döntésről értesíti az  elrendelt intézkedés végrehajtásában érintetteket. 54. § (1) A  közbeszerzésekről szóló törvény vagy a  közbeszerzési eljárásra vonatkozó egyéb jogszabály szabálytalanság megállapítására okot adó megsértésének gyanúja esetén a  szabálytalanság-felelős kezdeményezi a  Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását. (2) Közbeszerzést érintő jogsértés megállapítása esetén a  szabálytalansággal érintett közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő nevében eljáró vagy az eljárásba bevont személyek részére kifizetendő díj összegére eső támogatás kifizetése egészben vagy részben megtagadható, visszakövetelhető. 55. § (1) A  pénzügyi korrekcióval járó jogkövetkezményt minden esetben egyedileg, az  egyes ügyiratok alapján kell megállapítani. A  pénzügyi korrekció célja olyan helyzet visszaállítása, ahol a  támogatásra elszámolt költség összhangban van a vonatkozó uniós és nemzeti szabályokkal. (2) Ha nem lehetséges egyedi módon számszerűsíteni a pénzügyi korrekció mértékét, vagy adott esetben aránytalan lenne, vagy félrevezető eredményre vezetne az érintett kiadás egészének visszavonása, átalányon alapuló korrekciót kell alkalmazni. Az  átalányon alapuló korrekció mértékét a  szabálytalanság súlya és pénzügyi következményei alapján kell meghatározni. (3) A  hazai kedvezményezett vagy hazai TA kedvezményezett, illetve hazai TA projektrész kedvezményezettje a pénzügyi korrekcióval érintett összeget nem használhatja fel, azt az érintett projekt költségvetésében zárolni kell. A zárolt összegre vonatkozó további költségelszámolás nem nyújtható be. (4) Ha az audithatóság ellenőrzési tevékenysége során az éves elszámolás korrekciójával járó hibát, szabálytalanságot állapít meg, a) az  irányító hatóság a  soron következő éves elszámolást a  pénzügyi korrekció összegével csökkentett mértékben nyújtja be az Európai Bizottságnak, b) a nemzeti hatóság tájékoztatja a hazai kedvezményezettet vagy a hazai TA kedvezményezettet, illetve hazai TA projektrész kedvezményezettjét a szabálytalanság megállapításáról, c) az audithatóság felkéri a nemzeti hatóságot, hogy kezdeményezze az éves elszámolás korrekcióját. A nemzeti hatóság az  audithatóság megállapítására vonatkozóan gondoskodik az  e  rendelet szerinti szabálytalansági eljárás lefolytatásáról. Az irányító hatóság az érintett tételeket kiveszi az éves elszámolásból. (5) A visszakövetelést elrendelő döntés számítási hibája ellen jogorvoslati kérelem benyújtásának van helye. (6) A szabálytalanság megtörténtét megállapító és a kifizetett támogatás részleges vagy teljes visszafizetését elrendelő döntés esetén az irányító hatóság – ha a pénzügyi érdeksérelem elhárítása vagy mérséklése érdekében szükséges – a  visszafizetés megtörténtéig az  érintett projektben részt vevő kedvezményezett részére a  projekt keretében teljesíthető további kifizetést felfüggeszti. 56. § Az együttműködési program irányítási és ellenőrzési rendszerével kapcsolatos szabálytalanság megállapításáról – a nemzeti hatóság tájékoztatása alapján – az irányító hatóság tájékoztatja az audithatóságot. 13. A szabálytalansági döntés elleni jogorvoslat 57. § (1) Az  a  hazai kedvezményezett vagy hazai TA kedvezményezett, illetve hazai TA projektrész kedvezményezettje, akivel szemben szabálytalansági vizsgálat került lefolytatásra, a  szabálytalansági döntés jogszabálysértő volta, uniós támogatási szerződésbe, hazai társfinanszírozási támogatási szerződésbe, illetve TA támogatási szerződésbe (a  továbbiakban együtt jelen alcím alkalmazásában: támogatási szerződés) vagy felhívásba ütközése esetén a szabálytalansági döntés ellen egy alkalommal, jogorvoslattal élhet. (2) A  jogorvoslati kérelmet a  szabálytalansági döntés közlésétől számított tíz napon belül, írásban, az  indokok megjelölésével kell benyújtani – az  európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium jogorvoslati feladatokat ellátó szervezeti egysége (a  továbbiakban: jogorvoslati egység) részére címezve – a nemzeti hatósághoz. (3) A jogorvoslati kérelemben meg kell jelölni a) az  érintett projekt megnevezését, azonosító számát, a  hazai kedvezményezett vagy hazai TA kedvezményezett, illetve hazai TA projektrész kedvezményezettje azonosításához szükséges adatokat, b) a  szabálytalanságvizsgálati jelentés által megsértett rendelkezésekre vagy a  visszakövetelést elrendelő döntés számítási hibájára történő pontos hivatkozást és c) a jogorvoslati kérelem indokoltságát alátámasztó tényeket, körülményeket. (4) A jogorvoslati kérelemben új – a szabálytalansági vizsgálat során nem vizsgált – tényekre és körülményekre is lehet hivatkozni. 58. § (1) A nemzeti hatóság a jogorvoslati kérelmet annak vizsgálata után a) a szabálytalansági vizsgálat dokumentumaival, b) a jogorvoslati kérelem tárgyában kialakított álláspontjával és c) a  szabálytalansági vizsgálat tárgyában folyamatban lévő szabálytalansági, közbeszerzési döntőbizottsági vagy egyéb hatósági, illetve bírósági eljárásról szóló tájékoztatással együtt felterjeszti a jogorvoslati egységhez. (2) A  nemzeti hatóság álláspontja kialakítása során a  költségellenőrzési tevékenységre kijelölt szervezettől a szabálytalansági vizsgálattal kapcsolatban tájékoztatást kérhet. A tájékoztatást a költségellenőrzési tevékenységre kijelölt szervezet haladéktalanul köteles a nemzeti hatóság rendelkezésére bocsátani. (3) Ha a  nemzeti hatóság a  jogorvoslati kérelem felterjesztése előtt a  kérelem alapján megállapítja, hogy a  szabálytalansági döntés jogszabályt sért, támogatási szerződésbe, illetve a  felhívásba ütközik, vagy a visszakövetelést elrendelő döntésben számítási hiba van, a szabálytalansági döntést visszavonhatja, illetve annak számítási hibáját javíthatja. (4) A  szabálytalansági döntést hozó nemzeti hatóság a  jogorvoslati kérelem felterjesztésével egy időben értesíti a  jogorvoslati eljárás megindításáról a  szabálytalansági vizsgálattal érintett támogatási szerződés szerinti azon hazai kedvezményezettet vagy a  hazai TA kedvezményezettet, illetve hazai TA projektrész kedvezményezettjét, akire nézve a szabálytalansági döntés a támogatási jogviszonyból származó jogot vagy kötelezettséget állapít meg, módosít, illetve szüntet meg. 59. § A szabálytalansági döntésben meghatározott intézkedések végrehajtása – ide nem értve a  kifizetések felfüggesztését – a jogorvoslati eljárás lezárásáig, illetve érdemi vizsgálat nélküli elutasításáig nem kezdhető meg. 60. § (1) A jogorvoslati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye, ha a) a jogorvoslati kérelmet az arra nyitva álló határidőn túl terjesztették elő, b) a jogorvoslati kérelmet nem az arra jogosult nyújtotta be, c) a beadvány tartalmilag nem minősül jogorvoslati kérelemnek vagy nem tartalmazza a jogszabály, a felhívás, illetve a  támogatási szerződés megsértett rendelkezésére vonatkozó pontos hivatkozást vagy a  megsértett rendelkezésre vonatkozó indokok részletes kifejtését, d) a hazai kedvezményezett vagy a hazai TA kedvezményezett, illetve hazai TA projektrész kedvezményezettje a szabálytalansági döntés ellen ismételten jogorvoslati kérelmet terjeszt elő. (2) A jogorvoslati kérelmet az (1) bekezdés szerinti esetekben az iratok felterjesztéséig a nemzeti hatóság, azt követően a jogorvoslati egység köteles érdemi vizsgálat nélkül elutasítani. (3) A jogorvoslati kérelmet a kérelmező a jogorvoslati eljárás lezárásáig az erre irányuló nyilatkozattal visszavonhatja. 61. § (1) A jogorvoslati egység a sérelmezett szabálytalansági döntés és az azt megelőző szabálytalansági vizsgálat vizsgálata során nincs kötve a jogorvoslati kérelemben foglaltakhoz. (2) Ha a  szabálytalansági gyanúval kapcsolatos tényállás tisztázásához, illetve a  jogorvoslati kérelem elbírálásához szükséges, a jogorvoslati egység a jogorvoslati kérelem kiegészítésére szólíthatja fel a kérelmezőt. (3) A  jogorvoslati egység az  iratok felterjesztését követően, a  jogorvoslati eljárás során bármikor a  nemzeti hatóságtól további – a  szabálytalansági gyanúval kapcsolatos tényállás tisztázásához, illetve a  jogorvoslati kérelem elbírálásához szükséges – tájékoztatást kérhet. A  nemzeti hatóság köteles a  tájékoztatást haladéktalanul a jogorvoslati egység rendelkezésére bocsátani. (4) A  jogorvoslati egység az  iratok felterjesztését követően, a  jogorvoslati eljárás során bármikor utasíthatja a  nemzeti hatóságon keresztül a  költségellenőrzési tevékenységre kijelölt szervezetet a  kifizetések felfüggesztésére vagy a  felfüggesztés megszüntetésére. A  kifizetések felfüggesztésének elrendeléséről és megszüntetéséről a költségellenőrzési tevékenységre kijelölt szervezet haladéktalanul tájékoztatja az érintett hazai kedvezményezettet. A  hazai TA kedvezményezett, illetve hazai TA projektrész kedvezményezettje tájékoztatásáról a nemzeti hatóság közvetlenül gondoskodik. (5) Ha a jogorvoslati kérelem tárgyában a döntés olyan előzetes kérdés eldöntésétől, illetve elbírálásától függ, amelynek tárgyában az eljárás a Közbeszerzési Döntőbizottság, más hatóság vagy bíróság hatáskörébe tartozik, annak döntése közléséig a jogorvoslati egység a jogorvoslati eljárást felfüggeszti. (6) Ha az  (5)  bekezdés szerinti eljárás még nincs megindítva, a  jogorvoslati egység az  eljárás megindítására jogszabályban meghatározott határidőn belül is felfüggeszti a jogorvoslati eljárást. (7) A  jogorvoslati eljárás felfüggesztésének időtartama a  jogorvoslati kérelem elbírálásának határidejébe nem számít bele. 62. § (1) A jogorvoslati egység a jogorvoslati kérelem tárgyában a következő döntéseket hozhatja: a) a szabálytalansági döntést helybenhagyja, b) a  szabálytalansági döntést megsemmisíti, és – a  szabálytalansági gyanú fennállása esetén – új szabálytalansági vizsgálat lefolytatására utasítja a  nemzeti hatóságot, ha a  jogorvoslati döntés meghozatalához nincs elég adat, a  jogorvoslati eljárás alatt új tény merült fel, vagy a  tényállás tisztázása szükséges, de arra a jogorvoslati eljárás keretében nincs lehetőség, c) a  szabálytalansági döntést megsemmisíti annak jogsértő volta esetén, illetve ha megállapítást nyer, hogy a  szabálytalanság jogszabályban meghatározott feltételei – jogsértés, illetve az  ennek következtében bekövetkező pénzügyi érdeksérelem vagy ennek lehetősége – nem állnak fenn. (2) Ha a jogorvoslati egység a szabálytalansági döntésben foglaltakhoz képest új szabálytalansági gyanút állapít meg, ennek kivizsgálása érdekében új szabálytalansági vizsgálat lefolytatására utasítja a nemzeti hatóságot. (3) A jogorvoslati egység tájékoztatja az érintetteket a jogorvoslati döntésről. (4) A jogorvoslati eljárást a jogorvoslati kérelem beérkezésétől számított negyvenöt napon belül le kell zárni. 14. Jelentés a szabálytalanságokról 63. § (1) A nemzeti hatóság a megállapított szabálytalanságokról jelentést küld a) az  Európai Csalás Elleni Hivatal Koordinációs Iroda részére, az  1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 122.  cikk (2)  bekezdése szerinti esetben a  szabálytalanságot megállapító döntés meghozatalát követő tíz napon belül, b) az  audithatóság részére, évente egy alkalommal összesítetten, a  számviteli év végét követő két hónapon belül. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti jelentést az  Európai Csalás Elleni Hivatal Koordinációs Iroda az  újonnan megállapított szabálytalanságok esetén a  jelentés beérkezését követő tizenöt napon belül, egyéb esetben a negyedévet követő két hónapon belül megküldi az Európai Csalás Elleni Hivatal részére, illetve tájékoztatásul annak személyes adatokat nem tartalmazó kivonatát az audithatóságnak. (3) Az  Európai Csalás Elleni Hivatal Koordinációs Iroda a  nemzeti hatóság által küldött jelentést annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül – formai vagy tartalmi hiba megje …