2006. LXIX. törvény. az európai szövetkezetről A törvény célja, hogy – az európai belső piac kiteljesedése, valamint a letelepedés szabadságának akadá

2006. LXIX. törvény. az európai szövetkezetről A törvény célja, hogy – az európai belső piac kiteljesedése, valamint a letelepedés szabadságának akadálymentes működése érdekében – létrehozza a magyarországi székhelyű európai szövetkezet alapításának és működésének belső jogi kereteit, továbbá megállapítsa a munkavállalói részvétel európai közösségi joggal harmonizált szabályait. Mindezek érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: A törvényt az Országgyűlés a 2006. július 24-i ülésnapján fogadta el. ELSŐ RÉSZ AZ EURÓPAI SZÖVETKEZET ALAPÍTÁSA, SZERVEZETE ÉS MEGSZŰNÉSE I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Hatály 1. § (1) A magyarországi székhelyű európai szövetkezet (rövidített néven: SCE) alapítására, szervezetére, működésére és megszűnésére az európai szövetkezet (SCE) statútumáról szóló, 2003. július 22-i, 1435/2003/EK tanácsi rendeletet (a továbbiakban: Rendelet) és az e törvényben meghatározott szabályokat kell alkalmazni. (2) E törvény rendelkezéseit magyarországi székhelyű jogi személyre vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra, valamint Magyarországon honos természetes személyre mint az európai szövetkezet alapítójára akkor is megfelelően alkalmazni kell, ha a létrejövő európai szövetkezet székhelye külföldön van. (3) A magyarországi székhelyű európai szövetkezet alapítása és működése során a munkavállalóknak az európai szövetkezet döntéshozatali rendjébe történő bevonását e törvény második részében foglalt szabályok szerint kell biztosítani. (4) E törvény második részének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a részt vevő jogalanyok (52. §), az európai szövetkezet, ezek leányvállalata vagy telephelye belföldön foglalkoztatott munkavállalói képviselőinek (a különleges tárgyaló testület és a képviseleti testület tagjainak, valamint az európai szövetkezet felügyelőbizottságában, illetve igazgatótanácsában lévő munkavállalói küldötteknek) a megválasztására, visszahívására, valamint a részt vevő jogalanyok, az európai szövetkezet, az üzemi tanács, a munkavállalók és a munkavállalói képviselők ezzel kapcsolatos jogaira és kötelességeire, akkor is, ha a létrejövő európai szövetkezet székhelye külföldön van. (5) Ahol e törvény vagy a Rendelet az európai szövetkezet székhely szerinti tagállamának vagy az érintett tagállamnak a szövetkezetekre vonatkozó jogszabályaira utal, belföldi székhelyű európai szövetkezet vagy alapító esetében azon a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvényt (a továbbiakban: Sztv.), és az Sztv. 107. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján kiadott kormányrendeletet kell érteni. (6) Ahol a Rendelet az európai szövetkezet székhely szerinti tagállamának vagy az érintett tagállamnak a részvénytársaságokra vonatkozó jogszabályaira utal, azon a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.), illetve a cégnyilvánosságról, a bíró sági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) rendelkezéseit kell érteni. (7) Ha törvény valamely tevékenység folytatására szövetkezeti formát ír elő, illetve amennyiben törvény valamely tevékenység végzését szövetkezeti formában lehetővé teszi, azon az európai szövetkezeti formát is érteni kell. (8) Más jogszabályokban szabályozott jogviszonyai tekintetében a) az európai szövetkezet tagja a szövetkezet tagjának, b) az európai szövetkezet személyesen közreműködő tagja a szövetkezet személyes közreműködésre (munkavégzésre) kötelezett tagjának, c) az európai szövetkezet vezető tisztségviselője a szövetkezet vezető tisztségviselőjének minősül. Nyilvántartásba vétel 2. § Az európai szövetkezet alapításának nyilvántartásba vételére, valamint az európai szövetkezetre vonatkozó cégeljárásra a Ctv. irányadó. A cégbíróság hatásköre 3. § A Rendelet 7., 29., 30., 35., 54. és 76. cikkében meghatározott esetekben illetékes hatóságnak az a megyei (fővárosi) bíróság mint cégbíróság (a továbbiakban: cégbíróság) minősül, amelynek illetékességi területén az európai szövetkezet, a Rendelet 29. cikkének (2) bekezdésében, egyesülés esetében az alapító székhelye van. A Rendelet 73. cikkében meghatározott esetekben illetékes hatóságnak a cégbíróság minősül azzal, hogy az európai szövetkezet felszámolását az európai szövetkezet székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság rendeli el. II. Fejezet AZ EURÓPAI SZÖVETKEZET ALAPÍTÁSA Székhely 4. § Az európai szövetkezet alapszabályában meghatározott székhelye a központi ügyintézés helye. Az európai szövetkezet egyesüléssel történő alapítása 5. § (1) Ha a szövetkezet egyesülés útján európai szövetkezet alapításában vesz részt, a létrejövő európai szövetkezetben részt venni nem kívánó, kisebbségben maradó tagokkal (a továbbiakban: kisebbségi tagok) el kell számolni. (2) Az egyesülő szövetkezet igazgatósága – a közgyűlés által meghatározott fordulónapra – elkészíti a szövetkezet vagyonmérleg-tervezetét és vagyonleltár-tervezetét, amely alapjául szolgál a kisebbségi tagokkal való elszámolás módjáról szóló tervezetnek. A kisebbségi tagokkal való elszámolás a vagyonmérleg-tervezet szerinti saját tőke és a jegyzett tőke, illetve a saját tőke és a mérleg főösszeg arányának figyelembevételével történik. (3) A vagyonmérleg-tervezetet és a vagyonleltár-tervezetet a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) előírásai szerint kell elkészíteni. Az egyesülő szövetkezet vagyonmérleg-tervezeteként a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlege is elfogadható abban az esetben, ha annak fordulónapja az egyesülésről való döntés időpontját legfeljebb hat hónappal előzte meg. A vagyonmérleg-tervezet és a vagyonleltár-tervezet elkészítésére vonatkozó részletes szabályokat a számviteli törvény tartalmazza. (4) A vagyonmérleg- és a vagyonleltár-tervezet elfogadásáról a közgyűlés dönt. A vagyonmérleg-tervezet fordulónapjától a döntés időpontjáig – a (3) bekezdésben foglalt esetet kivéve – nem telhet el hosszabb idő, mint három hónap. (5) A vagyonmérleg-tervezet adatai és az igazgatóság előterjesztése alapján a közgyűlés tételesen megállapítja a kisebbségi tagokat megillető vagyonhányadot, továbbá ennek kiadási módját. (6) A kisebbségi tagokat megillető vagyonhányadot a létrejövő európai szövetkezet cégbejegyzését követő harminc napon belül kell kiadni, kivéve, ha az érintettekkel kötött megállapodás későbbi időpontot jelöl meg. III. Fejezet AZ EURÓPAI SZÖVETKEZET SZERVEZETE Nem egységes irányítási rendszer 6. § (1) A nem egységes irányítási rendszerű európai szövetkezet ügyvezetését igazgatóság látja el, amely az alapszabályban meghatározott létszámú, de legalább három természetes személy tagból áll. (2) Ötven főnél kisebb létszámú európai szövetkezetben az alapszabály az igazgatóság helyett ügyvezető elnöki tisztséget rendszeresíthet. Az ügyvezető elnök az igazgatóság hatáskörében jár el. (3) A nem egységes irányítási rendszerű európai szövetkezet vezető tisztségviselői az igazgatóság tagjai, vagy az ügyvezető elnök. (4) Az igazgatóság tagjait, illetve az ügyvezető elnököt a közgyűlés választja meg és hívja vissza. 7. § (1) Az európai szövetkezet felügyelőbizottsága az alapszabályban meghatározott számú, de legalább három természetes személy tagból áll. (2) Ha a felügyelőbizottság a tagját kijelöli arra, hogy az az igazgatóságból kivált valamely igazgató helyett tagként eljárjon, a kijelölt felügyelőbizottsági tag ezt a tisztséget az új igazgatósági tag megválasztásáig, de legfeljebb hatvan napig töltheti be. Az európai szövetkezet alapszabálya ettől eltérő időtartamot is meghatározhat. Egységes irányítási rendszer 8. § (1) Az egységes irányítási rendszerben működő európai szövetkezet ügyvezetését az igazgatótanács látja el. Az európai szövetkezet vezető tisztségviselői az igazgatótanács tagjai. (2) Az igazgatótanács legalább öt és – ha az alapszabály a munkavállalói részvétel érvényesítése érdekében eltérően nem rendelkezik – legfeljebb tizenegy természetes személy tagból áll. (3) Az igazgatótanács tagjainak többsége független személy. Az európai szövetkezet alapszabálya ennél magasabb arányt is megállapíthat. (4) Függetlennek minősül az igazgatótanács tagja, ha az európai szövetkezettel az igazgatótanácsi tagságán kívül – figyelemmel az (5) bekezdésben foglaltakra is – más jogviszonyban nem áll. (5) Nem minősül függetlennek az igazgatótanács tagja különösen akkor, ha a) az európai szövetkezet munkavállalója vagy volt munkavállalója e jogviszonyának megszűnésétől számított öt évig, b) az európai szövetkezet vagy igazgatótanácsa számára és javára ellenérték fejében szakértői vagy más megbízási jogviszonyban tevékenységet folytat, c) az európai szövetkezet eredményes működése esetén igazgatótanácsi tagsága alapján vagyoni juttatásokra jogosult (pl. jegyzési jogot biztosító kötvény, sikerdíj), d) az európai szövetkezet valamely – nem független – igazgatótanácsi tagjának vagy vezető állású munkavállalójának közeli hozzátartozója [a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pont] vagy élettársa, e) az európai szövetkezet igazgatótanácsának nem független tagjával egy másik gazdálkodó szervezetben [Ptk. 685. § c) pont] olyan jogviszonyban áll, amely alapján a nem független tagnak irányítási, ellenőrzési joga van, f) az európai szövetkezet független könyvvizsgálója, a könyvvizsgáló alkalmazottja vagy üzlettársa e jogviszony megszűnésétől számított három évig. 9. § (1) Ha az európai szövetkezet tevékenységének jellege vagy más ésszerű ok indokolja, a szövetkezet az alapszabályban bizottságokat (jelölési, javadalmazási bizottság stb.) hozhat létre. (2) Egységes irányítási rendszerű európai szövetkezetben audit bizottság létrehozása kötelező. A bizottságnak legalább három tagja van, akiket az igazgatótanács a független tagjai közül választ. (3) Az audit bizottság hatáskörébe tartozik: a) a számviteli törvény szerinti éves beszámoló véle ményezése, b) javaslattétel a könyvvizsgáló személyére, díjazá sára, c) a könyvvizsgálóval megkötendő szerződés előkészí tése, valamint az alapszabály felhatalmazása alapján a szövetkezet képviseletében a szerződés aláírása, d) a könyvvizsgálóval szembeni szakmai követelmények és összeférhetetlenségi előírások érvényre juttatásának figyelemmel kísérése, a könyvvizsgálóval való együttműködéssel kapcsolatos teendők ellátása, valamint – szükség esetén – az igazgatótanács számára intézkedések megtételére való javaslattétel, e) a pénzügyi beszámolási rendszer működésének értékelése és javaslattétel a szükséges intézkedések megtételére, f) az igazgatótanács munkájának segítése a pénzügyi beszámolási rendszer megfelelő ellenőrzése érdekében, g) továbbá mindazon kérdések, amelyeket az európai szövetkezet alapszabálya a hatáskörébe utal. IV. Fejezet SZÉKHELYÁTHELYEZÉS 10. § (1) Ha az európai szövetkezet székhelyének egy másik tagállamba történő áthelyezését határozza el, a szövetkezet köteles – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – azon hitelezőknek, akiknek a szövetkezettel szemben fennálló, le nem járt követelései a székhelyáthelyezésről hozott döntés közzétételét megelőzően keletkeztek, követeléseik erejéig biztosítékot nyújtani. (2) A hitelező a biztosítékadásra vonatkozó igényét a székhelyáthelyezésről hozott döntés közzétételét követő 30 napos jogvesztő határidőn belül jelentheti be az európai szövetkezet igazgatóságának (igazgatótanácsának). (3) Nem jogosult biztosítékra a hitelező, ha azzal egyébként – jogszabály rendelkezése vagy szerződés alapján – már rendelkezik vagy az európai szövetkezet pénzügyi, vagyoni helyzetére tekintettel a biztosítékadás indokolatlan. (4) Az igazgatóság (igazgatótanács) a kérelem előterjesztésére biztosított határidő lejártát követő nyolc napon belül köteles biztosítékot nyújtani, vagy a kérelem elutasításáról indokolással ellátott határozatot a hitelezőnek kézbesíteni. Az elutasító vagy nem megfelelő biztosíték nyújtásáról szóló határozat felülvizsgálatát az érintett hitelező a határozat kézhezvételétől számított nyolc napon belül az európai szövetkezet székhelye szerint illetékes cégbíróságtól kérheti. (5) A cégbíróság – a törvényességi felügyeleti eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával – a kérelem előterjesztésétől számított harminc napon belül határoz. A cégbíróság az eljárás lefolytatását követően elutasítja a kérelmet, vagy az európai szövetkezetet megfelelő biztosíték nyújtására kötelezi. 11. § (1) Ha a Magyarországon működő európai szövetkezet székhelyét más tagállamba helyezi át, az új székhely bejegyzése napjával – mint mérlegfordulónappal – köteles a számviteli törvény szerinti beszámolókészítési, könyvvizsgálati, letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének eleget tenni, az új székhely bejegyzése napjától számított 150 napon belül. (2) Ha az európai szövetkezet székhelyét egy másik tagállamból Magyarországra helyezi át, a székhelyáthelyezés cégbírósági bejegyzése napjával köteles eszközeiről és az eszközök forrásairól a számviteli törvény előírásainak megfelelő nyitóleltárt és nyitómérleget készíteni. (3) Az európai szövetkezet könyvviteli nyilvántartásait a (2) bekezdés szerinti nyitóleltárban szereplő eszközök és források tételes adatai (eredeti bekerülési érték, elszámolt értékcsökkenés, értékvesztés, értékelési különbözet) figyelembevételével kell megnyitni. (4) Ha a beszámoló és a könyvvezetés pénzneme az európai szövetkezet székhelyének Magyarországra történő áthelyezésekor megváltozik, a (2) bekezdés szerinti nyitóleltárt és nyitómérleget a székhely áthelyezése előtt alkalmazott pénznemben kell elkészíteni, majd ezt kell – ugyanezen időponttal – a beszámoló és a könyvvezetés választott pénznemére a számviteli törvény előírásai szerint átszámítani. V. Fejezet AZ EURÓPAI SZÖVETKEZET MEGSZŰNÉSE 12. § (1) Az európai szövetkezet végelszámolással történő jogutód nélküli megszűnésére a Ctv. rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Az európai szövetkezet fizetésképtelensége esetén a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) rendelkezéseit kell alkalmazni. MÁSODIK RÉSZ A MUNKAVÁLLALÓK BEVONÁSA AZ EURÓPAI SZÖVETKEZET DÖNTÉSHOZATALI RENDJÉBE VI. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 13. § Az európai szövetkezetben biztosítani kell a munkavállalók döntéshozatalba történő bevonását. 14. § A legalább két részt vevő jogalany által vagy átalakulással létrehozandó európai szövetkezet munkavállalóinak a döntéshozatali rendbe történő bevonására a 16–52. § rendelkezéseit kell alkalmazni. 15. § (1) A kizárólag természetes személyek vagy egyetlen részt vevő jogalany és természetes személyek által létrehozandó európai szövetkezet esetében a munkavállalók bevonására a 16–52. § rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha az alapítók – legalább két tagállamban – összesen legalább ötven munkavállalót foglalkoztatnak. (2) Ha a munkavállalók létszáma – függetlenül attól, hogy őket egy vagy több tagállamban foglalkoztatják – nem éri el az ötvenet vagy az ötvenet meghaladja, de foglalkoztatásukra egyetlen tagállamban kerül sor, a munkavállalóknak az európai szövetkezet döntéshozatali rendjébe történő bevonására az európai szövetkezet, illetve magyarországi telephelye és leányvállalata esetében az Sztv. szabályait kell alkalmazni. (3) Ha a (2) bekezdés hatálya alá tartozó európai szövetkezet bejegyzése után az európai szövetkezetben, annak telephelyein és leányvállalataiban foglalkoztatott összes munkavállaló – legalább két tagállamban foglalkoztatott – legalább egyharmada ezt kéri vagy a legalább két tagállamban foglalkoztatott összes munkavállaló száma eléri az ötven főt, a munkavállalóknak az európai szövetkezet döntéshozatali rendjébe történő bevonására a 16–52. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (4) Ha egy másik tagállamban az (1) bekezdés szerint alapított európai szövetkezetben a munkavállalók részvételi joggal rendelkeztek, az európai szövetkezet székhelyének Magyarországra történő áthelyezése esetén legalább a korábbival egyező szintű részvételi jogokat kell biztosítani. 16. § (1) A munkavállalóknak az európai szövetkezet döntéshozatali rendjébe történő bevonásának szabályait a) a 19–31. §-ban meghatározott eljárás alapján, vagy b) e törvényben meghatározott esetekben, a VIII. feje zet rendelkezései szerint kell megállapítani. (2) Az e törvény által nem szabályozott kérdésekben az európai szövetkezet, annak leányvállalata vagy telephelye belföldön foglalkoztatott munkavállalóinak tájékoztatási és konzultációs jogaira a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Munka Törvénykönyve) rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) Az e rész szerinti tárgyalások és eljárások során a különleges tárgyaló testület, a képviseleti testület, a munkavállalói képviselők, az európai szövetkezet igazgatósága, igazgatótanácsa (vagy az általuk felhatalmazott más szerv), továbbá a felügyelőbizottság és a részt vevő jogalanyok ügyvezető szervei a jóhiszeműség és tisztesség követelményeinek megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni. 17. § (1) A VIII. fejezet rendelkezéseit az európai szövetkezet bejegyzésének napjától – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – akkor kell alkalmazni, ha a) a különleges tárgyaló testület és a részt vevő jogalanyok ügyvezető szervei így állapodnak meg, vagy b) a 26. §-ban meghatározott időtartamon belül megállapodás nem jön létre, továbbá a különleges tárgyaló testület nem hozza meg a 30. § (1) bekezdése szerinti határozatot, és minden részt vevő jogalany ügyvezető szerve úgy határoz, hogy e szabályok alkalmazása mellett, folytatja az európai szövetkezet bejegyzésére irányuló eljárást. (2) A munkavállalói részvételre vonatkozó szabályokat (49–51. §) akkor kell alkalmazni, ha az (1) bekezdés szerinti feltételek fennállnak, és a) az európai szövetkezet átalakulással jön létre, és az átalakuló szövetkezet igazgatótanácsában vagy felügyelőbizottságában érvényesültek munkavállalói részvételi jogok; b) az európai szövetkezet egyesüléssel jön létre, és a részt vevő szövetkezetekben vagy valamelyik részt vevő szövetkezetben a munkavállalók részvételi joggal rendelkeztek, úgy, hogy ez a részt vevő szövetkezetek valamennyi munkavállalójának huszonöt százalékát érintette; c) az a) és b) ponton kívül más módon létrehozott európai szövetkezet esetében a részt vevő jogalanyokban vagy valamelyik részt vevő jogalanyban a munkavállalók részvételi joggal rendelkeztek, úgy, hogy ez a részt vevő jogalanyok valamennyi munkavállalójának ötven százalékát érintette. (3) A munkavállalói részvételre vonatkozó szabályokat alkalmazni kell akkor is, ha a részt vevő jogalanyokban vagy valamely részt vevő jogalanyban a munkavállalói részvétel joga biztosított, és bár az érintett munkavállalók aránya nem éri el a (2) bekezdés b), illetve c) pontjában meghatározott arányt, a különleges tárgyaló testület mégis a 49–51. § szerinti szabályok alkalmazásáról dönt. (4) Ha a részt vevő jogalanyokban egymástól eltérő munkavállalói részvételi jogokat biztosítottak, a különleges tárgyaló testület dönt arról, hogy az európai szövetkezetben – a részt vevő jogalanyokban létező jogok közül – melyik érvényesüljön. Ha a különleges tárgyaló testület a döntést nem hozza meg, az európai szövetkezetben érvényesülő munkavállalói részvételi jogokra a részt vevő jog alanyokban létező részvételi jogok közül a munkavállalókra kedvezőbb szabályok az irányadók. (5) A különleges tárgyaló testület minden, e § alapján hozott döntéséről köteles a részt vevő jogalanyok ügyvezető szerveit tájékoztatni. 18. § Ha a közösségi szinten működő vállalkozás, vagy egy közösségi szinten működő vállalkozáscsoporthoz tartozó ellenőrző vállalkozás [52. § (4)–(8) bekezdés] a Rendelet és e törvény rendelkezései szerint jött létre, rá az európai szövetkezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha a különleges tárgyaló testület úgy dönt, hogy a munkavállalóknak az európai szövetkezet döntéshozatali rendjébe történő bevonására irányuló megállapodás megkötése érdekében a tárgyalásokat nem kezdi meg, vagy a már megkezdett tárgyalásokat berekeszti (30. §). Ez utóbbi esetben az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló 2003. évi XXI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. VII. Fejezet A KÜLÖNLEGES TÁRGYALÓ TESTÜLET A különleges tárgyaló testület megalakítása 19. § (1) Az európai szövetkezet alapítását megelőzően, a részt vevő jogalanyok, érintett leányvállalatok és telephelyek munkavállalóinak képviseletére egy különleges tárgyaló testületet kell létrehozni, abból a célból, hogy a munkavállalóknak az európai szövetkezet döntéshozatali rendjébe történő bevonásáról szóló megállapodás megkötése érdekében a részt vevő jogalanyok ügyvezető szerveivel tárgyalást folytasson. (2) A részt vevő jogalanyok ügyvezető szervei az európai szövetkezet alapítására vonatkozó döntés meghozatalát, valamint az egyesülési tervezet, az átalakulási tervezet közzétételét követő lehető legrövidebb időn belül kötelesek megtenni a különleges tárgyaló testület megalakításához szükséges lépéseket. Ennek keretében a munkavállalói képviselőket tájékoztatni kell a részt vevő jogalanyok, érintett leányvállalatok és telephelyek nevéről és székhelyéről, az ott foglalkoztatott munkavállalók számáról, valamint arról, hogy a tervezett alapítás milyen hatással lehet a munkavállalók tájékoztatási, konzultációs és részvételi jogaira. 20. § (1) A különleges tárgyaló testület legalább tíz tagból áll. A testületben a tagállamot, ahol a részt vevő jogalanyok, érintett leányvállalatok vagy telephelyek munkavállalót foglalkoztatnak, a tagállamokban foglalkoztatott összes munkavállalók számának minden megkezdett tíz százaléka után egy hely illeti meg. (2) Ha az európai szövetkezet egyesüléssel jön létre, a különleges tárgyaló testületben minden olyan bejegyzett és az adott tagállamban munkavállalókat foglalkoztató részt vevő szövetkezet munkavállalóinak képviseletét is biztosítani kell, amely az európai szövetkezet bejegyzésekor jogutódlással megszűnik. Ennek érdekében, a különleges tárgyaló testületbe további tagokat kell jelölni. E tagok száma azonban nem haladhatja meg az (1) bekezdés alapján megállapított tagok számának egyötödét, és nem vezethet kettős képviselethez az érintett munkavállalók tekintetében. (3) Ha az egyesülésben részt vevő szövetkezetek száma magasabb, mint ahány további tag – a (2) bekezdés alapján – a különleges tárgyaló testületbe jelölhető, a rendelkezésre álló helyek a különböző tagállamokban lévő részt vevő szövetkezetek között oszlanak meg, az általuk foglalkoztatott munkavállalók száma szerinti csökkenő sorrendben. 21. § (1) A részt vevő jogalany, érintett leányvállalat vagy telephely belföldön foglalkoztatott munkavállalói képviseletében a különleges tárgyaló testület tagját (tagjait) a) az üzemi tanács, b) ha központi üzemi tanács működik, a központi üze mi tanács, c) ha több központi üzemi tanács működik, a központi üzemi tanácsok közösen jelölik. (2) A különleges tárgyaló testület tagjainak kijelölésével egyidejűleg gondoskodni kell póttag jelöléséről is. (3) A jelölés során biztosítani kell azt, hogy minden egyes részt vevő jogalany munkavállalói képviselethez jussanak a különleges tárgyaló testületben, amennyiben ez a tagok számának növelése nélkül lehetséges. (4) A különleges tárgyaló testület tagjainak kijelölése során a nők és a férfiak arányát a részt vevő jogalany, érintett leányvállalat vagy telephely által belföldön foglalkoztatott nők és férfiak arányának figyelembevételével kell megállapítani. 22. § (1) Ha a 21. § (1) bekezdése szerinti valamely részt vevő jogalanynál, érintett leányvállalatnál vagy telephelyen nincs üzemi tanács, e jogalany, leányvállalat vagy telephely munkavállalóinak képviselőjét az üzemi tanács, a központi üzemi tanács, illetve a központi üzemi tanácsok jelölő gyűlésére meg kell hívni. A munkavállalók képviselője a jelölő gyűlésen az üzemi tanács, illetve a központi üzemi tanács tagjának minősül. (2) A részt vevő jogalany, leányvállalat vagy telephely ügyvezető szerve köteles tájékoztatni a munkavállalókat a különleges tárgyaló testület megalakításának szándékáról, továbbá arról, hogy a munkavállalók képviselőjét az (1) bekezdés szerinti jelölő gyűlésre meg kell hívni. (3) Az (1) bekezdés szerinti munkavállalói képviselőt a részt vevő jogalanynál, leányvállalatnál vagy telephelyen foglalkoztatott, a munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállalók választják meg. (4) A munkavállalói képviselő megválasztásával kapcsolatos feladatok lebonyolítása a választási bizottság feladata. A választási bizottság három tagból áll, akiket a munkavállalók közvetlenül választanak. A választási bizottság meghatározza a választás eljárási rendjét, időpontját, gondoskodik a választás lebonyolításáról és megállapítja a szavazatszámlálás szabályait. (5) Munkavállalói képviselővé az a cselekvőképes munkavállaló választható, aki a munkáltatóval legalább hat hónapja munkaviszonyban áll. A választásra jogosult, valamint a választható munkavállalók jegyzékét a munkáltatónak a választási bizottság kérésére öt napon belül rendelkezésre bocsátott adatai alapján a választási bizottság állapítja meg és teszi közzé. A választás érvényességére a Munka Törvénykönyvének 51/A. § (1) bekezdésében foglaltak irányadók. Érvénytelen választás esetén a választást harminc napon belül meg kell ismételni. A megismételt választást akkor kell érvényesnek tekinteni, ha azon a választásra jogosultak több mint egyharmada jelen van. (6) A munkavállalók képviselőjének azt a munkavállalót kell tekinteni, aki a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet megszerezte. 23. § (1) A részt vevő jogalany ügyvezető szerve köteles a többi részt vevő jogalany ügyvezető szervét haladéktalanul tájékoztatni a jogalanynál, leányvállalatánál vagy telephelyén kijelölt tag nevéről és elérhetőségéről, valamint arról, hogy a tag melyik leányvállalat vagy telephely munkavállalója. (2) A részt vevő jogalanyok ügyvezető szerve az (1) bekezdés alapján kapott tájékoztatást köteles a jogalanynál, leányvállalatánál vagy telephelyén működő üzemi tanácsnak (központi üzemi tanácsnak) haladéktalanul továbbítani. 24. § (1) A különleges tárgyaló testület tagjának megbízatása megszűnik, ha a) lemond, b) valamely részt vevő jogalanynál, érintett leányvállalatnál vagy telephelyen munkáltatói jogok gyakorlására válik jogosulttá, c) munkaviszonya megszűnik. (2) Az (1) bekezdésben foglalt esetben a tag helyére az azonos tagállamban választott póttag lép. (3) A különleges tárgyaló testület az európai szövetkezet bejegyzésének napján megszűnik. A különleges tárgyaló testület eljárása 25. § (1) A különleges tárgyaló testület és a részt vevő jogalanyok ügyvezető szervei – ha e törvény eltérően nem rendelkezik vagy a különleges tárgyaló testület másként nem határoz – megállapodásban rögzítik a munkavállalóknak az európai szövetkezet döntéshozatali rendjébe történő bevonására vonatkozó szabályokat. A megállapodást írásba kell foglalni. (2) A megállapodás megkötése érdekében az ügyvezető szervek a különleges tárgyaló testület részére – az európai szövetkezet bejegyzéséig – folyamatos tájékoztatást nyújtanak az európai szövetkezet alapításának tervéről, és a tájékoztatás alapjául szolgáló iratokat a különleges tárgyaló testület rendelkezésére bocsátják. 26. § (1) A megállapodás megkötése érdekében a tárgyalásokat a különleges tárgyaló testület megalakulása után haladéktalanul meg kell kezdeni, és hat hónap alatt be kell fejezni. (2) A felek közös megegyezéssel úgy határozhatnak, hogy a tárgyalások időtartamát meghosszabbítják. A tárgyalások tartama ebben az esetben sem haladhatja meg a különleges tárgyaló testület megalakításától számított egy évet. 27. § (1) A különleges tárgyaló testület a tárgyalások során – munkája segítésére – szakértőt vehet igénybe, ideértve a megfelelő közösségi szintű szakszervezetek képviselőit is. A szakértő a testület kérésére – szavazati jog nélkül – jelen lehet a tárgyalásokon. (2) A különleges tárgyaló testület jogosult tájékoztatni az eljárásban nem érintett szakszervezeteket és más külső szervezeteket is a tárgyalások megkezdéséről. 28. § A különleges tárgyaló testület működésével és a tárgyalásokkal kapcsolatban felmerülő indokolt és szükséges költségeket (helyiség, szakértői és tolmácsdíj, utazási és szállásköltség stb.) – az általuk foglalkoztatott munkavállalók arányában – a részt vevő jogalanyok viselik. A részt vevő jogalanyok által viselt költségek mértékének megállapítására a Munka Törvénykönyvének 63. §-át megfelelően alkalmazni kell. A különleges tárgyaló testület határozatai 29. § (1) A különleges tárgyaló testület akkor határozatképes, ha az ülésen tagjainak több mint a fele jelen van. (2) A döntéshozatal során minden tagnak egy szavazata van. Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a különleges tárgyaló testület határozatait – a teljes taglétszámához képest számított – egyszerű szótöbbséggel hozza meg, feltéve, hogy e szótöbbség egyidejűleg valamennyi munkavállaló többségét is képviseli. (3) Ha a munkavállalókat részvételi jogok illetik meg a) az európai szövetkezet egyesüléssel történő alapítá sa esetén azon részt vevő szövetkezetekben, amelyek az összes munkavállaló legalább huszonöt százalékát foglalkoztatják, b) az európai szövetkezet nem egyesüléssel történő alapítása esetén pedig azon részt vevő jogalanyokban, amelyek az összes munkavállaló legalább ötven százalékát foglalkoztatják, a részvételi jogok csökkentéséhez a különleges tárgyaló testület – a teljes taglétszámához képest számított – kétharmados szótöbbséggel meghozott határozata szükséges. E határozat csak akkor hozható meg, ha az igenlő szavazatot leadó tagok az összes munkavállalónak legalább – két különböző tagállamban foglalkoztatott – kétharmadát képviselik. 30. § (1) A különleges tárgyaló testület – a teljes taglétszámához képest számított – kétharmados szótöbbséggel hozott határozatával, feltéve, hogy e tagok a részt vevő jogalanyok valamennyi munkavállalójának legalább – két különböző tagállamban foglalkoztatott – kétharmadát képviselik, úgy dönthet, hogy nem kezdi meg a tárgyalásokat vagy a már megkezdett tárgyalásokat berekeszti. Ebben az esetben az európai szövetkezet belföldön foglalkoztatott munkavállalóinak tájékoztatására és a velük való konzultációra a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A különleges tárgyaló testület az (1) bekezdés szerinti határozatot nem hozhatja meg, ha az európai szövetkezet átalakulással jön létre, és az átalakuló szövetkezetben a munkavállalóknak részvételi joga van. (3) A felek közös megegyezéssel bármikor újra megnyithatják a tárgyalásokat. (4) Az (1) bekezdés szerinti döntés meghozatalától számított két év elteltével, az európai szövetkezet, annak leányvállalatai és telephelyei munkavállalóinak tíz százaléka vagy képviselőik írásban kérhetik az európai szövetkezet igazgatóságától (igazgatótanácsától) a különleges tárgyaló testület összehívását. A kérelem alapján a testületet össze kell hívni. Ha a testület kezdeményezi a tárgyalásokat, de a felek között megállapodás nem jön létre, a belföldön foglalkoztatott munkavállalók jogaira a Munka Törvénykönyvének a munkavállalók tájékoztatására és a velük való konzultációra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A munkavállalók bevonására vonatkozó megállapodás tartalma 31. § (1) A 19. § (1) bekezdése szerinti megállapodásnak legalább a következő kérdésekre kell kiterjednie: a) a megállapodás hatálya; b) az európai szövetkezetben működő képviseleti testü let összetétele, tagjainak száma, és a helyek elosztása; c) a képviseleti testület feladatai, valamint a tájékoztatással és konzultációval kapcsolatos eljárása; d) a képviseleti testület üléseinek gyakorisága; e) a képviseleti testület számára elkülönített pénzügyi és dologi eszközök; f) ha az egyeztetések során a felek úgy döntenek, hogy a képviseleti testület helyett egy vagy több tájékoztatási és konzultációs eljárást hoznak létre, ezen eljárások szabályai; g) ha az egyeztetések során a felek úgy döntenek, hogy az európai szövetkezetben a munkavállalók számára részvételi jogokat biztosítanak, akkor e szabályok lényege, ideértve az európai szövetkezet igazgatótanácsában vagy felügyelőbizottságában részt vevő azon tagok számát, akiket a munkavállalók jogosultak választani, kinevezni, javasolni vagy ellenezni, e tagok munkavállalók általi megválasztására, kinevezésére, ajánlására vagy ellenzésére vonatkozó eljárási szabályokat, valamint e tagok jogait; h) a megállapodás hatálybalépésének időpontja és a megállapodás időtartama, továbbá azon esetek nevesítése, amelyek a megállapodás újratárgyalására alapul szolgálnak – ideértve azt az esetet is, amikor az európai szövetkezet létrehozása után az európai szövetkezetben, annak leányvállalatainál és telephelyein szerkezeti változások következnek be –, továbbá az újbóli egyeztetésre vonatkozó eljárás. (2) A megállapodás tartalmára – a felek eltérő rendelkezése hiányában – nem kell alkalmazni a 36–51. §-ban meghatározott szabályokat. (3) Ha az európai szövetkezet átalakulással jön létre, a megállapodásban a munkavállalók bevonásának legalább az átalakuló szövetkezetben meglévővel azonos szintjét kell biztosítani. 32. § (1) Ha az európai szövetkezet székhelye szerinti tagállamának joga lehetővé teszi és az európai szövetkezet alapszabálya előírja, hogy a munkavállalók, illetve azok képviselői jogosultak a közgyűlésen, a részközgyűlésen vagy az ágazati közgyűlésen részt venni és szavazni, akkor ezen jogok – a (2) bekezdés szerinti esetekben – az európai szövetkezet belföldön foglalkoztatott munkavállalóit is megilletik. (2) Az (1) bekezdés szerinti jogok akkor illetik meg az európai szövetkezet belföldön foglalkoztatott munkavállalóit, ha a) a különleges tárgyaló testület és a részt vevő jogalanyok ügyvezető szervei a 19. § (1) bekezdés szerinti megállapodásban így határoztak, vagy b) olyan szövetkezet alakul át európai szövetkezetté, amelyben a munkavállalók az (1) bekezdés szerinti jogokkal rendelkeztek, vagy c) a nem átalakulással létrehozott európai szövetkezet alapításában olyan szövetkezet vett részt, amelyben a munkavállalók az (1) bekezdés szerinti jogokkal rendelkeztek, feltéve, hogy a munkavállalók részvétele az euró pai szövetkezet alapításában részt vevő szövetkezetek közül e szövetkezetben biztosított a legmagasabb arányban, és ca) a 19. § (1) bekezdése szerinti megállapodást a 26. §-ban meghatározott határidőn belül nem kötötték meg, továbbá cb) a különleges tárgyaló testület nem hozza meg a 30. § (1) bekezdése szerinti határozatot és minden részt vevő jogalany ügyvezető szerve úgy határoz, hogy a VIII. fejezet rendelkezéseinek alkalmazása mellett folytatja az európai szövetkezet bejegyzésére irányuló eljárást, és a 17. § (2) bekezdésének b) és c) pontja, vagy (3) bekezdése alapján a munkavállalói részvételre vonatkozó szabályokat (49–51. §) kell alkalmazni. Titoktartás 33. § (1) Az európai szövetkezet igazgatóságát (igazgatótanácsát), illetve az európai szövetkezet alapításában részt vevő jogalany ügyvezető szervét az e törvényben foglalt tájékoztatási kötelezettség csak abban az esetben terheli, ha tájékoztatás nyújtása nem veszélyezteti az európai szövetkezet vagy a részt vevő jogalany, illetve azok leányvállalatának vagy telephelyének üzleti titkaihoz fűződő jogos érdekeit. (2) Ha az európai szövetkezet igazgatósága (igazgatótanácsa) vagy a részt vevő jogalany ügyvezető szerve nem adta meg a tájékoztatást, a különleges tárgyaló testület, a képviseleti testület vagy a munkavállalói képviselők kérelmére a cégbíróság kötelezheti az európai szövetkezetet, illetve a részt vevő jogalanyt a felvilágosítás megadására. (3) A különleges tárgyaló testület, továbbá a képviseleti testület tagja és póttagja azokat a tényeket, adatokat, amelyeket részére a részt vevő jogalanyok ügyvezető szervei vagy az európai szövetkezet igazgatósága, igazgatótanácsa (vagy az általuk felhatalmazott szerv) – testületi tagságára tekintettel – kifejezetten üzleti titokként adott át, harmadik személynek nem adhatja át, nem hozhatja nyilvánosságra, és azokat semmilyen más módon nem használhatja fel az e törvényben meghatározott célok elérésén kívüli tevékenységében. Ez a kötelezettség a különleges tárgyaló testület, és a képviseleti testület tagját és póttagját megbízatása megszűnése után is terheli. (4) A (3) bekezdés szerinti kötelezettség terheli a munkavállalói képviselőket is a tájékoztatási és konzultációs eljárások során megismert tények, adatok tekintetében, továbbá a munkavállalói küldötteket, a tolmácsot és a szakértőt is. Munkajogi védelem 34. § (1) A különleges tárgyaló testület és a képviseleti testület belföldön foglalkoztatott tagjának és póttagjának, a tájékoztatási és konzultációs eljárásban részt vevő munkavállalói képviselőnek, továbbá az európai szövetkezet igazgatótanácsában vagy felügyelőbizottságában lévő munkavállalói küldötteknek a munkajogi védelmére a Munka Törvénykönyve üzemi tanács tagjára vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy a feladatai ellátásához szükséges időtartamra mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól, és erre az időre távolléti díja illeti meg. A képviseleti testület tagját ez a jog a továbbképzéséhez szükséges időtartamra is megilleti. A munkaidő-kedvezmény időtartamára – ha a 31. § szerinti megállapodás eltérően nem rendelkezik – a Munka Törvénykönyve 62. §-ának (2) bekezdése megfelelően irányadó. Jogorvoslat 35. § (1) Az e részben meghatározott jogok vagy kötelezettségek megsértése esetén a különleges tárgyaló testület, a képviseleti testület, a tájékoztatási és konzultációs eljárásban részt vevő munkavállalói képviselők – a Munka Törvénykönyve rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – az európai szövetkezet igazgatósága (igazgatótanácsa), továbbá a részt vevő jogalanyok ügyvezető szervei ellen munkaügyi jogvitát kezdeményezhetnek. (2) Az (1) bekezdés szerinti jog az európai szövetkezet igazgatóságát (igazgatótanácsát), továbbá a részt vevő jogalanyok ügyvezető szerveit is megilleti a különleges tárgyaló testülettel, a képviseleti testülettel, illetve a munkavállalói képviselőkkel szemben. VIII. Fejezet VÁLASZTHATÓ SZABÁLYOK A képviseleti testület összetétele, megalakítása és megszűnése 36. § (1) A képviseleti testület az európai szövetkezet, annak leányvállalatai, illetve telephelyei munkavállalóinak képviselőiből áll. (2) A képviseleti testület megalakítására a 20. § (1) bekezdése, a 21. § (1)–(2) és (4) bekezdése, továbbá a 22. § rendelkezései megfelelően irányadók. 37. § A képviseleti testület megalakítását követően haladéktalanul tájékoztatni kell az európai szövetkezet igazgatóságát (igazgatótanácsát) a képviseleti testület tagjainak nevéről és elérhetőségéről, valamint arról, hogy a tag melyik részt vevő jogalany, leányvállalat vagy telephely munkavállalója. Az igazgatóság (igazgatótanács) ezekről az adatokról haladéktalanul tájékoztatja az európai szövetkezet valamennyi leányvállalatának, telephelyének ügyvezető szervét, valamint a munkavállalók képviseleti szerveit. 38. § (1) A képviseleti testület megbízatása három évre szól. (2) A képviseleti testület megszűnik, ha a) az európai szövetkezet jogutód nélkül megszűnik, b) megbízatási ideje lejárt, c) visszahívják, d) tagjainak száma bármely okból több mint egyhar maddal csökkent. (3) A képviseleti testület visszahívásáról szavazást kell tartani, ha azt a választásra jogosult munkavállalók legalább harminc százaléka – írásban – indítványozza. A szavazás érvényes, ha ezen a választásra jogosult munkavállalók több mint fele részt vett. A visszahíváshoz a leadott érvényes szavazatok több mint kétharmada szükséges. Visszahívásra irányuló indítvány egy éven belül ismételten nem tehető. (4) A képviseleti testület visszahívására a megválasztására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (5) A képviseleti testületet olyan időben kell megválasztani, hogy a korábbi képviseleti testület megbízatásának lejártát követően működését azonnal megkezdhesse. Ha a képviseleti testület a (2) bekezdés c)–d) pontban meghatározott okból szűnt meg, három hónapon belül új képviseleti testületet kell választani. 39. § (1) A képviseleti testület tagjának megbízatása megszűnik, ha a) lemond; b) megbízatásának ideje lejárt; c) visszahívják; d) az európai szövetkezetnél, valamely leányvállalatá nál vagy telephelyén munkáltatói jogok gyakorlására válik jogosulttá; e) munkaviszonya megszűnik; f) az a leányvállalat vagy telephely, amelyhez a képvi selő tartozik, megszűnik. (2) A képviseleti testület tagjának visszahívására a tagot jelölő üzemi tanács (központi üzemi tanács) jogosult. A tag visszahívásához a leadott érvényes szavazatok több mint fele szükséges. A visszahívásról szavazást kell tartani, ha ezt a tagot jelölő üzemi tanács tagjainak legalább harminc százaléka javasolja. Visszahívásra irányuló indítvány hat hónapon belül ismételten nem tehető. (3) Ha a képviseleti testület belföldön lévő leányvállalatánál vagy telephelyén választott tagjának megbízatása a képviseleti testület megbízatásának lejárta előtt megszűnik, helyére a belföldön választott póttag lép. A képviseleti testület működése 40. § (1) A képviseleti testület tagjai közül elnököt és elnökhelyettest választ. (2) Ha a képviseleti testület legalább tizenöt tagból áll, háromtagú ügyvezető bizottságot választ. A bizottságnak tagja a képviseleti testület elnöke. Az elnököt és a két tagot különböző tagállamokból kell választani. (3) A képviseleti testület akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. A testület elfogadja saját ügyrendjét. Ha az ügyrend eltérően nem rendelkezik, a képviseleti testület határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza meg. 41. § (1) A képviseleti testület – munkájának segítésére – szakértőt vehet igénybe. (2) A képviseleti testület működésével kapcsolatban felmerülő indokolt és szükséges költségeket (tárgyalások szervezése, szakértői és tolmácsdíj, utazási és szállásköltség stb.) az európai szövetkezet viseli. Ugyanígy köteles biztosítani a testület tagjainak a feladatuk megfelelő ellátásához szükséges pénzügyi és dologi eszközöket. Az európai szövetkezet által viselt költségek mértékének megállapítására a Munka Törvénykönyvének 63. §-át megfelelően alkalmazni kell. 42. § (1) A képviseleti testület megalakítását követően, a testület kérésére az európai szövetkezet igazgatósága (igazgatótanácsa) – legfeljebb – évente megvizsgálja, hogy az egyes tagállamokban foglalkoztatott munkavállalói létszám a 36. §-ban foglaltakhoz képest változott-e oly mértékben, amely a képviseleti testület létszámának, illetve összetételének a változását indokolja. A vizsgálat eredményéről a képviseleti testületet az igazgatóság (igazgatótanács) tájékoztatja. (2) Ha a képviseleti testület létszámának, illetve összetételének megváltoztatása indokolt, a testület kezdeményezi, hogy az érintett tagállamokban megfelelő létszámú tagot válasszanak. Az új választással megszűnik az adott tagállamban foglalkoztatott munkavállalók képviseletét ellátó tag megbízatása. 43. § (1) Megalakításától számított legkésőbb négy év elteltével a képviseleti testület köteles vizsgálatot lefolytatni, és határozatot hozni arról, hogy a 31. § szerinti megállapodás megkötése érdekében tárgyalást kezdeményez-e az európai szövetkezet igazgatóságával (igazgatótanácsával) vagy a továbbiakban is a 36–51. § szerinti szabályokat alkalmazza. (2) Ha a képviseleti testület tárgyalások kezdeményezéséről határoz, a 26–31. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. (3) Ha a törvényben megállapított határidő alatt a megállapodás nem jön létre, a munkavállalóknak az európai szövetkezet döntéshozatali rendjébe történő bevonására továbbra is a 36–51. § rendelkezéseit kell alkalmazni. A munkavállalók tájékoztatása és a konzultáció szabályai 44. § A képviseleti testület hatásköre csak olyan kérdésekre terjed ki, amelyek az európai szövetkezetet, annak egy másik tagállamban lévő leányvállalatát vagy telephelyét érintik, továbbá amelyek meghaladják az egyes tagállamokban működő döntéshozó szervek hatáskörét. 45. § (1) Az európai szövetkezet igazgatósága (igazgatótanácsa) a képviseleti testület megalakulását, és a 37. § szerinti tájékoztatást követően haladéktalanul első tárgyalásra hívja meg a képviseleti testület tagjait. A képviseleti testület jogosult évente egy alkalommal az igazgatósággal (igazgatótanáccsal) ülést tartani annak érdekében, hogy tájékoztatást kapjon és konzultáljon az igazgatóság (igazgatótanács) által összeállított jelentés alapján az európai szövetkezet gazdasági helyzetéről és annak várható alakulásáról. Az ülés időpontjában és helyszínében az igazgatóság (igazgatótanács) és a képviseleti testület előzetesen megállapodik, és arról az igazgatóság (igazgatótanács) tájékoztatja a leányvállalatok, telephelyek ügyvezető szerveit. (2) Az igazgatóság (igazgatótanács) és a képviseleti testület megállapodása alapján egy éven belül több ülés is tartható. (3) Az európai szövetkezet igazgatósága (igazgatótanácsa) az ülést megelőző legalább 15 nappal a képviseleti testület rendelkezésére bocsátja az igazgatóság (igazgatótanács), illetve a felügyelőbizottság üléseinek napirendjét, valamint a közgyűlés elé terjesztett valamennyi dokumentum másolatát. 46. § (1) Az európai szövetkezet gazdasági helyzetéről és annak várható alakulásáról történő tájékoztatás és konzultáció keretében, a 45. § szerinti jelentés kiterjed különösen a) az európai szövetkezet szerkezetére, valamint gazdasági és pénzügyi helyzetére; b) az üzleti tevékenység, a termelés (szolgáltatás), valamint az értékesítés várható fejlődésére; c) a foglalkoztatási helyzetre és annak várható alakulására; d) a befektetésekre és befektetési programokra; e) a szervezetet érintő lényeges változásokra; f) az egyesülésre; g) az új munkamódszerek és termelési eljárások beve zetésére; h) a vállalkozások, telephelyek vagy a működés szempontjából lényeges üzem-, illetve üzletrészek, továbbá a termelés áthelyezésére; i) a vállalkozások, telephelyek vagy a működés szempontjából lényeges üzem-, illetve üzletrészek tevékenységének csökkentésére vagy megszüntetésére; j) a csoportos létszámcsökkentésre; k) az európai szövetkezet társadalmi felelősségvállalá sával kapcsolatos döntésekre. (2) Ha az európai szövetkezet igazgatósága (igazgatótanácsa) az (1) bekezdés h)–j) pontjaiban meghatározott, a munkavállalók érdekeit jelentős mértékben érintő intézkedés végrehajtását tervezi, köteles a döntést megelőzően legalább 15 nappal a képviseleti testületet tájékoztatni. (3) Tekintet nélkül arra, hogy az európai szövetkezet igazgatósága (igazgatótanácsa) a (2) bekezdés szerinti kötelezettségének eleget tett-e, a képviseleti testület, illetve – sürgős esetben – az ügyvezető bizottság jogosult az igazgatósággal (igazgatótanáccsal), illetve az európai szövetkezet megfelelő szintű vezetésével tárgyalást kezdeményezni annak érdekében, hogy tájékoztatást kapjon és konzultáljon a munkavállalók lényeges érdekeit érintő rendkívüli körülményekről. Ha a tárgyaláson a képviseleti testület nevében az ügyvezető bizottság vesz részt, az ülésre meg kell hívni a képviseleti testület azon tagjait, akiket az intézkedéssel közvetlenül érintett munkavállalók választottak meg. (4) Ha az európai szövetkezet igazgatósága (igazgatótanácsa) olyan döntést hoz, amely nincs összhangban a képviseleti testület – legkésőbb – a (3) bekezdés szerinti tárgyaláson kifejtett véleményével, a testület – a megállapodás elérése érdekében – 8 napon belül írásban kezdeményezheti újabb tárgyalás tartását. Az újabb tárgyalást a kezdeményezéstől számított 15 napon belül kell megtartani. Az újabb tárgyalás megtartásáig a döntés nem hajtható végre. Ha a képviseleti testület határidőn belül nem kéri az újabb tárgyalás megtartását, vagy a tárgyaláson nem jelenik meg, illetve, ha a felek az újabb tárgyalás eredményeként sem jutnak megállapodásra, az igazgatóság (igazgatótanács) a működésére egyébként irányadó szabályok szerint jár el. Ha a tárgyaláson megállapodás jön létre, azt írásba kell foglalni. (5) Ha az európai szövetkezet igazgatósága (igazgatótanácsa) a 45–46. §-ban meghatározott eljárás rendjét megsérti, a képviseleti testület az európai szövetkezet székhelye szerinti munkaügyi bírósághoz fordulhat. Mind az elsőfokon, mind a másodfokon eljáró bíróság a kérelemről nemperes eljárásban, tizenöt napon belül határoz. Ha a bíróság megállapítja az eljárás rendjének megsértését, elrendeli az eljárási cselekmény végrehajtását vagy megismétlését. 47. § (1) A képviseleti testület, illetve az ügyvezető bizottság tagjai a 45–46. § szerinti tárgyalás előtt jogosul tak az igazgatóság (igazgatótanács) képviselőjének távollétében tanácskozni. (2) Ha a tanácskozást az ügyvezető bizottság tartja, a tanácskozásra meg kell hívni a képviseleti testület azon tagjait, akiket az intézkedéssel közvetlenül érintett munkavállalók választottak meg. 48. § A képviseleti testületnek, illetve az ügyvezető bizottságnak a 45–46. § szerinti tárgyaláson részt vevő tagjai – az üzleti titok körén kívül – kötelesek tájékoztatni az európai szövetkezet, annak leányvállalatai, illetve telephelyei munkavállalói képviselőit a tájékoztatás, illetve a konzultáció tartalmáról és eredményéről. A munkavállalói részvétel szabályai 49. § (1) Az európai szövetkezetnek, leányvállalatainak, illetve telephelyeinek munkavállalói az európai szövetkezet igazgatótanácsában vagy felügyelőbizottságában ugyanolyan arányban jogosultak küldöttről dönteni, amilyen arány a részt vevő jogalanyok közül abban volt, amely a munkavállalói részvétel legmagasabb szintjét biztosította. (2) Ha az európai szövetkezet átalakulással jön létre, és a részt vevő szövetkezetre irányadó tagállami jog munkavállalói részvételt ír elő az igazgatótanácsban vagy a felügyelőbizottságban, a munkavállalói részvételt – az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően – az európai szövetkezet igazgatótanácsában vagy felügyelőbizottságában ezzel azonos arányban és módon kell biztosítani. (3) Ha egyik részt vevő jogalanyban sem érvényesültek munkavállalói részvételi jogok, az európai szövetkezet nem köteles azt biztosítani. (4) A munkavállalói küldötteket – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – a képviseleti testület választja, jelöli ki, ajánlja az európai szövetkezet, annak leányvállalata vagy telephelye munkavállalói közül. A képviseleti testület jogosult a munkavállalói küldöttek visszahívására, valamint arra, hogy a más által javasolt személyek megválasztását ellenezze. A képviseleti testület dönt a munkavállalói küldöttek számára rendelkezésre álló helyek elosztásáról oly módon, hogy valamennyi tagállam munkavállalói képviselethez jussanak, vagy a munkavállalók a tagállamok szerinti megoszlásuk arányában legyenek képviselve. (5) A képviseleti testület úgy is határozhat, hogy a munkavállalói küldötteket – a munkavállalók tagállamok szerinti megoszlásának arányában – a munkavállalók választják, jelölik ki vagy ajánlják. Ebben az esetben a munkavállalók jogosultak a munkavállalói küldöttek visszahívására, valamint arra, hogy a más által javasolt személyek megválasztását ellenezzék. A képviseleti testületnek meg kell határoznia a munkavállalói küldöttek választására, jelölésére, ajánlására, ellenzésére, továbbá visszahívására vonatkozó eljárás szabályait. (6) A képviseleti testület tagja nem választható, jelölhető, ajánlható munkavállalói küldöttnek. 50. § A munkavállalói küldötteket az igazgatótanácsban, illetve a felügyelőbizottságban a többi taggal azonos jogok illetik meg (ideértve a szavazati jogot is) és azonos kötelezettségek terhelik. 51. § (1) Ha a munkavállalói küldötteket megillető helyek elosztása következtében valamely tagállam munkavállalói nem jutnak képviselethez, a képviseleti testület e tagállamok egyikéből kijelöl egy küldöttet. Ebben az esetben az európai szövetkezet székhelye szerinti tagállam munkavállalóját előnyben kell részesíteni. (2) Ha a belföldön foglalkoztatott munkavállalók képviseletére az igazgatótanácsban vagy a felügyelőbizottságban több hely áll rendelkezésre, az a leányvállalatok, telephelyek által foglalkoztatott munkavállalók arányában oszlik meg. IX. Fejezet ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 52. § (1) E rész alkalmazásában a) a munkavállalók bevonása: minden olyan mecha nizmus, amely által a képviseleti testület, a munkavállalói képviselők vagy a munkavállalók részt vehetnek az európai szövetkezet döntéseinek meghozatalában. A munkavállalók bevonása magában foglalja a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt, továbbá – ha a 31. § alapján megkötött megállapodás vagy e törvény így rendelkezik – a munkavállalói részvétel jogának gyakorlását is; b) munkavállalói képviselők: az üzemi tanács tagja és póttagja; c) különleges tárgyaló testület: a 19–22. §-ban foglaltak szerint létrehozott testület, amely a részt vevő jogalanyok ügyvezető szerveivel tárgyal a munkavállalók bevonása szabályainak meghatározásáról; d) képviseleti testület: a munkavállalók képviseletét ellátó testület, amely a 31. § alapján megkötött megállapodás, vagy a 36–39. §-ban meghatározott szabályok szerint kerül megalakításra az európai szövetkezet, annak az Európai Közösség területén lévő leányvállalatai és telephelyei munkavállalóinak tájékoztatása és a velük való konzultáció céljából, továbbá, ha az európai szövetkezetben munkavállalói részvételi jogok állnak fenn, ezek gyakorlására; e) tájékoztatás: a képviseleti testület, illetve a munkavállalói képviselők tájékoztatása az európai szövetkezet igazgatósága, igazgatótanácsa (vagy az általa felhatalmazott más szerv) által olyan kérdésekben, amelyek ea) az európai szövetkezetet, eb) az európai szövetkezet egy másik tagállamban lévő leányvállalatát vagy telephelyét érintik, vagy ec) meghaladják az egyes tagállamokban működő döntéshozó szervek hatáskörét; f) konzultáció: a képviseleti testület, illetve a munkavállalói képviselők és az európai szövetkezet igazgatósága, igazgatótanácsa (vagy az általa felhatalmazott más szerv) közötti párbeszéd és véleménycsere kialakítása; g) munkavállalói részvétel: a képviseleti testület, illetve a munkavállalói képviselők azon joga, hogy ga) megválasszák vagy kijelöljék a felügyelőbizottság vagy az igazgatótanács egyes tagjait, vagy gb) ajánlják, illetve ellenezzék a felügyelőbizottság vagy az igazgatótanács egyes tagjainak kinevezését; h) a részvételi jogok csökkenése: az európai szövetkezet igazgatótanácsában vagy felügyelőbizottságában a g) pont szerinti munkavállalói részvétel alacsonyabb, mint a részt vevő jogalanyokban meglévő legmagasabb arány; i) részt vevő jogalany: a Római Szerződés 48. cikkének második bekezdése szerinti társaságok, beleértve a szövetkezeteket is, valamint valamely tagállam joga szerint létrehozott és e jog szerint működő, az európai szövetkezet létrehozásában közvetlenül részt vevő jogalanyok; j) leányvállalat: olyan gazdasági társaság vagy szövetkezet, amely felett a részt vevő jogalany vagy az európai szövetkezet meghatározó befolyást [52. § (4)–(8) bekezdés] gyakorol; k) érintett leányvállalat vagy telephely: a részt vevő jogalany olyan leányvállalata vagy telephelye, amelyre nézve javasolják, hogy az európai szövetkezet alapításával annak leányvállalatává vagy telephelyévé váljon; l) ügyvezető szerv: a szövetkezet igazgatósága vagy igazgatótanácsa, a részvénytársaság igazgatósága vagy igazgatótanácsa, a korlátolt felelősségű társaság ügyvezetője, továbbá más jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet ügyvezetése; m) belföldön foglalkoztatott munkavállaló: a részt vevő jogalanyok, az európai szövetkezet, illetve ezek leányvállalatai vagy telephelye által Magyarország területén foglalkoztatott munkavállaló – ideértve a Munka Törvénykönyve 76/C. §-ának (2) bekezdésében foglalt esetet is –, tekintet nélkül arra, hogy az európai szövetkezet székhelye Magyarországon vagy külföldön van. (2) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti tájékoztatásnak olyan időben, módon és tartalommal kell történnie, hogy a képviseleti testületnek, illetve a munkavállalói képviselőknek elegendő ideje és ismerete legyen a lehetséges hatások elemzésére, és ha szükséges, az igazgatósággal, igazgatótanáccsal (vagy az általa felhatalmazott más szervvel) való konzultáció előkészítésére. (3) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti konzultáció rendjét úgy kell kialakítani, hogy az lehetővé tegye a képviseleti testület, illetve a munkavállalói képviselők számára, hogy a kapott tájékoztatás alapján olyan időben nyilváníthassanak véleményt az európai szövetkezet igazgatósága, igazgatótanácsa által tervezett intézkedésekről, hogy e vélemény a döntéshozatal során még figyelembe vehető legyen. Konzultációnak az (1) bekezdés ea)–ec) pontjaiban meghatározott kérdésekben van helye. (4) Az (1) bekezdés j) pontja alkalmazásában a meghatározó befolyás fennállását – az (5)–(6) bekezdésben foglalt kivétellel – az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, ha a részt vevő jogalany vagy az európai szövetkezet egy gazdasági társaság vagy szövetkezet (a továbbiakban együtt: ellenőrzött társaság) tekintetében közvetlenül vagy közvetve a) az ellenőrzött társaság jegyzett tőkéjének többségével, vagy b) az ellenőrzött társaságban való részesedéshez kapcsolódó szavazatok többségével rendelkezik, illetve c) az ellenőrzött társaság ügyvezető vagy felügyelő szerve tagjai több mint a felének kijelölésére jogosult. (5) Nem vélelmezhető meghatározó befolyás a csődeljárás, a felszámolási eljárás, valamint a végelszámolás körében a felszámoló, illetve a végelszámoló által tett intézkedés alapján. (6) A részt vevő jogalany, illetve az európai szövetkezet nem minősül meghatározó befolyással rendelkezőnek a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 1989. december 21-i 4064/89/EGK tanácsi rendelet 3. cikke (5) bekezdésének a) és c) pontja szerinti esetekben. (7) A (4) bekezdés b) és c) pontja alkalmazásában a részt vevő jogalany, illetve az európai szövetkezet szavazati, illetve kijelölési jogaként kell számításba venni minden más, általa ellenőrzött társaságot megillető jogot, továbbá minden olyan személy vagy testület jogait, aki, illetve amely a saját nevében, de a részt vevő jogalany, illetve az európai szövetkezet vagy az általuk ellenőrzött másik társaság javára jár el. (8) Ha a (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek ugyanazon vállalkozáscsoporthoz tartozó két vagy több részt vevő jogalany, illetve európai szövetkezet is megfelel, az ellenkező bizonyításáig azt a részt vevő jogalanyt, illetve európai szövetkezetet kell meghatározó befolyással rendelkezőnek tekinteni, amely a (4) bekezdés c) pontja szerinti feltételnek megfelel. HARMADIK RÉSZ ZÁRÓ, MÓDOSÍTÓ ÉS HATÁLYON KÍVÜL HELYEZŐ RENDELKEZÉSEK X. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 53. § (1) E törvény – a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével – 2006. augusztus 18. napján lép hatályba. (2) E törvény 58. §-ának (2) bekezdése a törvény kihirdetését követő napon lép hatályba. (3) E törvény 58. §-ának (3) bekezdése 2007. január 1-jén lép hatályba. 54. § (1) Ez a törvény az európai szövetkezet (SCE) statútumáról szóló, 2003. július 22-i, 1435/2003/EK tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg. (2) Ez a törvény az európai szövetkezet statútumának a munkavállalói részvétel tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2003. július 22-i 2003/72/EK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. XI. Fejezet MÓDOSÍTÓ ÉS HATÁLYON KÍVÜL HELYEZŐ RENDELKEZÉSEK A Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása 55. § A Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 349. §-ának (2) bekezdése d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [(2) Az (1) bekezdés szerinti munkaügyi pernek minősül:] „d) az európai részvénytársaságban, valamint az európai szövetkezetben a munkavállalók döntéshozatalba történő bevonására vonatkozó szabályok megsértésére” [alapított igény érvényesítése.] A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosítása 56. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [685. § E törvény alkalmazásában] „c) gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, az …