479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelete a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajá

479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelete a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól. A Kormány a  számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178.  § (1)  bekezdés c)  pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. FEJEZET A RENDELET CÉLJA ÉS HATÁLYA 1. § E rendelet a  számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Tv.) alapelveivel összhangban a  2.  § (1)  bekezdése szerinti egyéb szervezetekre vonatkozó sajátos, a  vállalkozók tekintetében meghatározott szabályoktól − egyéb jogszabályi előírásból következően − eltérő beszámoló készítési és könyvvezetési szabályokat határozza meg. 2. § (1) E rendelet hatálya a Tv. 3. § (1) bekezdés 4. pontjában meghatározott egyéb szervezetek közül: a) az egyesületre − ideértve a sportszövetségeket is −, az alapítványra (a továbbiakban együtt: civil szervezet), b) a köztestületre, c) a közalapítványra, d) a  lakás, a nyugdíjasház, az üdülő, a személygépkocsitároló, a műhely vagy üzlethelyiség építő- és fenntartó szövetkezetre (a továbbiakban: lakásszövetkezet), e) a társasházra, f ) az ügyvédi irodára, a szabadalmi ügyvivő irodára, a végrehajtói irodára, a közjegyzői irodára, g) a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapra, h) a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetére, i) a közös jogkezelő szervezetre, j) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében létrejött szervezetre (a továbbiakban: MRP szervezet), k) a víziközmű társulatra, l) a külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezetre, valamint m) az a)−c) pont szerinti szervezetek jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységére terjed ki. (2) Az  (1) bekezdés l) pontja szerinti külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezet, különösen: a) a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság, b) a közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézmény, c) a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, d) a Felsőoktatási és Tudományos Tanács, e) a Magyar Rektori Konferencia, f ) a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, g) az európai területi együttműködési csoportosulás, h) az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium, valamint i) a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség. 3. § (1) A  2.  § (1)  bekezdése szerinti egyéb szervezetek közül a  civil szervezet, a  köztestület, a  közalapítvány, a  lakásszövetkezet, a  társasház, a  Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete, a  közös jogkezelő szervezet, az  MRP szervezet, a  víziközmű társulat (a továbbiakban együtt: egyéb szervezet) a Tv. előírásait az  e  rendeletben foglaltak figyelembevételével köteles alkalmazni. (2) A  közhasznú jogállású egyéb szervezet az  egyesülési jogról, a  közhasznú jogállásról, valamint a  civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.) előírásaival összhangban, a Tv. előírásait az e rendeletben foglaltak figyelembevételével köteles alkalmazni. (3) A  2.  § (1)  bekezdése szerinti egyéb szervezetek közül az  ügyvédi irodának, a  szabadalmi ügyvivő irodának, a végrehajtói irodának, a közjegyzői irodának, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapnak, a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróságnak, valamint a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának, továbbá a  közhasznú besorolással nem rendelkező európai területi együttműködési csoportosulásnak, az  európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorciumnak, valamint a  Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetségnek a  beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettsége megállapításánál a Tv. előírásait kell alkalmaznia. (4) A közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézménynek, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságnak, a  Felsőoktatási és Tudományos Tanácsnak, a  Magyar Rektori Konferenciának, valamint a  közhasznú szervezetként működő európai területi együttműködési csoportosulásnak a beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettsége megállapításánál a Tv. előírásait az Ectv. vonatkozó előírásai figyelembevételével kell alkalmaznia. (5) Az  egyéb szervezetek által alapított, fenntartott egészségügyi, szociális és oktatási tevékenységet ellátó, jogi személyiséggel rendelkező szervezetnél a Tv. 6. § (3) bekezdése szerint kell eljárni. (6) A  2.  § (1)  bekezdés m)  pontja szerinti szervezet beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségére az  azt létrehozó szervezet beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségére vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. 4. § A 2.  § (1)  bekezdés a)  pontja szerinti civil szervezetek közé tartozó párt beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének a  pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény előírásai szerint tesz eleget. 5. § A Tv. 3.  § (1)  bekezdés 4.  pontja szerinti egyéb szervezetek közül az  egyházi jogi személy, valamint a  befektetési alap, az  egyéb alapok, a  tőzsde, a  központi értéktári, a  központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, a  magánnyugdíjpénztár, az  önkéntes nyugdíjpénztár, az  önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztár, a  közraktár, a  kockázati tőketársaság, a  kockázati tőkealap, továbbá a  biztosító egyesület beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól külön kormányrendeletek rendelkeznek. 6. § Ha az  egyéb szervezet a  jogszabályban, illetve a  létesítő okiratában meghatározott alaptevékenységen (a  tevékenység célja szerinti, közhasznú, egyesületi, alapítványi célú tevékenység) felül vállalkozási tevékenységet is folytat, köteles az  alaptevékenységre, illetve a  vállalkozási tevékenységre vonatkozó adatait a  könyvvezetés és a beszámoló készítés során elkülöníteni. II. FEJEZET ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 1. Beszámolási kötelezettség 7. § (1) Az  egyéb szervezet működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az  üzleti év könyveinek lezárását követően az  üzleti év utolsó napjával, illetve a  megszűnés napjával mint mérlegfordulónappal a  Tv.-ben és az e rendeletben meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni. (2) Az  egyéb szervezetnél az  üzleti év azonos a  naptári évvel, kivéve az  év közben alakuló, illetve megszűnő egyéb szervezetnél. A mérleg fordulónapja − a megszűnést kivéve − december 31. (3) A beszámoló formáját az egyéb szervezet által folytatott tevékenység, az éves összes bevétel (az alaptevékenység és a vállalkozási tevékenység összes bevételének) nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg. (4) A beszámoló lehet: a) egyszerűsített beszámoló, b) egyszerűsített éves beszámoló, c) az egyéb szervezet választása vagy jogszabály előírása alapján a Tv. szerinti éves beszámoló. (5) Az  egyéb szervezet egyszerűsített beszámolója az  1.  melléklet szerinti egyszerűsített mérlegből és a  2.  melléklet szerinti eredménylevezetésből áll. (6) Az  egyéb szervezet egyszerűsített éves beszámolója a  3.  melléklet szerinti mérlegből és a  4.  melléklet szerinti eredménykimutatásból áll. (7) Annak az  egyéb szervezetnek, amely a  Tv. szerinti éves beszámoló készítését választotta, és vállalkozási tevékenységet is folytat, a  Tv.-ben előírt beszámoló készítése során biztosítania kell az  alap- és a  vállalkozási tevékenységéből származó bevételeinek, ráfordításainak (költségeinek), kiadásainak, valamint a  vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményének elkülönített bemutatását. (8) Az  egyéb szervezet az  egyszerűsített mérleg, a  mérleg, továbbá az  eredménylevezetés, az  eredménykimutatás tételeit − ha azt más jogszabály előírja − továbbtagolja, valamint saját igényei szerint továbbtagolhatja. 8. § (1) Egyszerűsített beszámolót készíthet az  az egyéb szervezet, amelynek az  alaptevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó (ár)bevételének együttes összege – két egymást követő évben, évenként – az 50 millió forintot nem haladja meg, vagy – értékhatártól függetlenül – amely csak alaptevékenységet folytat. (2) Egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni az  az egyéb szervezet, amelynek két egymást követő évben az  alaptevékenységből, valamint a  vállalkozási tevékenységből származó éves (ár)bevételének együttes összege évenként meghaladja az 50 millió forintot. (3) Ha a  jogelőd nélkül alapított egyéb szervezetnek a tárgyévet megelőző két üzleti év egyikére vagy mindkét üzleti évre vonatkozó (ár)bevételi adatai hiányoznak, vagy csak részben állnak rendelkezésre, az  (1)–(2)  bekezdésben foglaltak alkalmazásakor a  tárgyévi várható éves (ár)bevételt és − ha van − a  tárgyévet megelőző (első) üzleti évi (éves szintre átszámított) (ár)bevételt kell figyelembe vennie. 2. Könyvvezetési kötelezettség 9. § (1) Az  egyéb szervezet könyvvezetése − a  beszámolási kötelezettség függvényében − az  egyszeres vagy a  kettős könyvvitel rendszerében, magyar nyelven, forintban történik. (2) Egyszeres könyvvitelt köteles vezetni az egyszerűsített beszámolót készítő egyéb szervezet. (3) Az  egyszeres könyvvitelt vezető egyéb szervezet – saját elhatározása alapján – bármelyik üzleti év január 1-jével áttérhet a kettős könyvvitelre. Az egyszeres könyvvitelt vezető egyéb szervezet köteles áttérni a kettős könyvvitel vezetésére – és egyszerűsített éves beszámolót készíteni – azt az  évet követő üzleti év január 1-jével, amikor az  egyszerűsített beszámoló készítésére a  8.  § (1)  bekezdésében rögzített feltételnek két egymást követő üzleti évben már nem felel meg. (4) Kettős könyvvitelt köteles vezetni az  egyszerűsített éves beszámolót készítő egyéb szervezet, valamint minden olyan egyéb szervezet, amelynek a  3.  § (3)  bekezdése, valamint az  51.  § szerint a  Tv.-ben foglalt előírásokat kell kötelezően alkalmaznia, továbbá az az egyéb szervezet, amely saját döntése alapján a Tv. szerinti éves beszámoló készítését választotta. (5) Kettős könyvvitelt köteles vezetni a  közhasznú jogállású egyéb szervezet. Ha a  közhasznú jogállás megszerzésére az üzleti év során (év közben) kerül sor, úgy a kettős könyvvitel szabályainak alkalmazása már a közhasznú jogállás megszerzésének üzleti évére is vonatkozik. (6) A  kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezet az  egyszeres könyvvitel vezetésére azt az  évet követő üzleti év január 1-jével térhet át, amikor az  alaptevékenységből, valamint a  vonatkozó jogszabály szerinti vállalkozási tevékenységből származó éves összes (ár)bevétele − két egymást követő évben, évenként − nem haladta meg az 50 millió forintot. (7) A kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezet az egyszeres könyvvitel vezetésére a kettős könyvvitelre történő áttérés évét követő második üzleti év január 1-jével térhet át, ha az  alaptevékenységből, valamint a  vonatkozó külön jogszabály szerinti vállalkozási tevékenységből származó éves összes (ár)bevétele − két egymást követő évben, évenként − nem haladta meg az 50 millió forintot. (8) A  könyvvezetés során az  egyéb szervezetnek elkülönítetten kell kimutatni a  rá vonatkozó, sajátos gazdálkodási jogszabályban meghatározott alaptevékenységgel, valamint a  vonatkozó külön jogszabály szerint meghatározott vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos (ár)bevételeket, ráfordításokat (költségeket), kiadásokat. (9) Az  egyéb szervezet úgy köteles könyvvezetését kialakítani, hogy a  vonatkozó jogszabály szerint meghatározott vállalkozási tevékenység (ár)bevételei és ráfordításai (költségei), kiadásai az  alaptevékenység bevételeitől és ráfordításaitól (költségeitől), kiadásaitól, gazdasági eseményeitől elkülönüljenek, és ezáltal megbízhatóan kimutatható legyen a vállalkozási tevékenység tárgyévi eredménye. (10) Az  egyéb szervezetnek a  könyvvezetés során elkülönítetten kell kimutatni a  kapott adományt, a  közcélú adományt és azok felhasználását, amennyiben az  adományról a  társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény, illetve a  közcélú adományról a  személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerinti kedvezmény igénybevételére jogosító igazolást állít ki. 3. Könyvviteli rendszerek változása 10. § (1) Az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre történő áttéréskor az egyéb szervezet a Tv. 163. §-ában foglaltakat köteles alkalmazni. (2) Az  egyéb szervezetnek a  kettős könyvvitelről az  egyszeres könyvvitelre történő áttérésekor − ha egyébként annak feltételei fennállnak − az  áttérés napjával a  Tv. szerinti éves, illetve az  e  rendelet szerinti egyszerűsített éves beszámoló mérlege alapján egyszerűsített mérleget kell készítenie a  Tv. 163/A.  § (2)–(4)  bekezdésének figyelembevételével. Az  eredménykimutatást nem kell az  egyszeres könyvvitelre vonatkozó előírásoknak megfelelően átalakítani. 4. A mérlegre vonatkozó sajátos rendelkezések 11. § Az e  rendelet szerinti mérleg elkészítésénél a  Tv. vonatkozó előírásait a  23., 26., 31−32., 36−38., 44., 49.  §-ban meghatározott sajátosságok figyelembevételével kell alkalmazni. A  pénzügyi instrumentumok meghatározott körére vonatkozóan a Tv. szerinti valós értéken történő értékelés szabályait az e rendelet hatálya alá tartozó egyéb szervezet akkor alkalmazhatja, ha beszámolóját a Tv. előírásai szerint állítja össze. 5. Az eredménylevezetésre, az eredménykimutatásra vonatkozó sajátos rendelkezések 12. § (1) Az  e  rendelet szerinti eredménylevezetés, eredménykimutatás készítésénél a  Tv. vonatkozó előírásait a  (2)–(8)  bekezdésben és a  13−14., 24., 27., 33−34., 39., 45., 50., továbbá az  52.  §-ban foglalt sajátosságok figyelembevételével kell alkalmazni. (2) Az eredménylevezetés, az eredménykimutatás az egyéb szervezet tárgyévi eredményének levezetését tartalmazza, az eredmény keletkezésére ható főbb tényezőket, az eredmény összetevőit, az eredmény kialakulását mutatja be. (3) Az  eredménylevezetés, az  eredménykimutatás tételei tartalmának meghatározásánál a  bevételeket és ráfordításokat (költségeket), kiadásokat a Tv. előírásain túlmenően az egyéb szervezetekre vonatkozó jogszabályok figyelembevételével kell meghatározni. (4) Az eredménylevezetésben, az eredménykimutatásban egymástól elkülönítve kell kimutatni az alaptevékenységgel, valamint a vállalkozási tevékenységgel összefüggő tételeket. (5) Az alaptevékenységhez, illetve a vállalkozási tevékenységhez is kapcsolódó ráfordításokat (költségeket), kiadásokat az  egyéb szervezet, a  közhasznú egyéb szervezet a  tényleges használat (az igénybevétel) arányában, illetve ha ez nem állapítható meg, akkor a bevételek arányában köteles megosztani az alaptevékenység, illetve a vállalkozási tevékenység között. (6) A  továbbutalási céllal kapott, bevételként elszámolt támogatás összegét az  alaptevékenységhez, illetve a  vállalkozási tevékenységhez egyaránt felmerült ráfordítások (költségek), kiadások megosztásánál, valamint a könyvvezetési rendszerek közötti áttérést meghatározó (ár)bevételnél figyelmen kívül kell hagyni. (7) Az  eredménylevezetésben, az  eredménykimutatásban az  előző évi és a  tárgyévi adatokat, valamint a  jelentős összegű hibák elkülönített bemutatását alaptevékenység, vállalkozási tevékenység, összesen bontásban tovább kell részletezni. (8) Az  egyszerűsített beszámolót készítő egyéb szervezetnek az  eredménylevezetésben a  bevételeit, valamint a ráfordításait (költségeit), kiadásait meg kell bontani aszerint is, hogy azokat a tényleges pénzügyi teljesítés alapján vagy pénzmozgás nélküli ügylet kapcsán számolták el. 13. § (1) Az  eredménylevezetésben a  vállalkozási tevékenység tárgyévi eredménye az  üzleti év adóköteles pénzügyi eredménye és a nem pénzben realizált eredmény (a pénzbevételt nem jelentő adóköteles bevételek, a  ráfordítást jelentő eszközváltozások, a  ráfordítást jelentő elszámolások különbözete) összevont értéke, csökkentve az adófizetési kötelezettséggel. (2) Az  eredménykimutatásban a  vállalkozási tevékenység tárgyévi eredménye az  üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének, az  eszközök között állományba vett saját teljesítmények értékének, az  egyéb bevételeknek, a pénzügyi műveletek bevételeinek, valamint az üzleti évben elszámolt anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenési leírás, egyéb ráfordítások és a  pénzügyi műveletek ráfordításai együttes összegének különbözete, csökkentve az adófizetési kötelezettséggel. (3) Az  egyéb szervezet a  kapott alapítói, költségvetési, helyi önkormányzati és egyéb támogatásokat, az  érdekeltségi hozzájárulást − ha jogszabály másként nem rendelkezik − bevételként számolja el. (4) Az  egyéb szervezetnél a  továbbutalási céllal kapott támogatást kettős könyvvitel vezetése esetén egyéb bevételként, egyszeres könyvvitel vezetése esetén pénzügyileg rendezett bevételként kell kimutatni. Az  így kapott támogatás továbbutalt, átadott összegét − a könyvvezetés módjától függően − egyéb ráfordításként vagy ráfordításként érvényesíthető kiadásként kell elszámolni. E  támogatások továbbutalása, átadása nem minősül a Tv. szerinti költségek ellentételezésére, illetve fejlesztési célra adott támogatásnak, továbbá véglegesen átadott pénzeszköznek. (5) A  (4)  bekezdés szerinti, továbbutalási céllal kapott támogatásnak minősül az  olyan támogatás, amelyet az  egyéb szervezet az  alapítójától, a  költségvetésből, helyi önkormányzattól vagy más szervezettől, pályázati vagy egyéb más úton kap, és azt továbbutalja, vagy átadja olyan szervezet részére, amely a  támogatás célja szerinti feladatot közvetlenül megvalósítja, és az így támogatott szervezet az egyéb szervezettől kapott eszközöket (pénzeszközöket, egyéb eszközöket) bevételként mutatja ki. Az  egyéb szervezetnél az  eredménylevezetésben, illetve az  eredménykimutatásban az  ilyen tételeket elkülönítetten (továbbutalási céllal kapott támogatás, továbbutalt támogatás) be kell mutatni. Az  adott üzleti évben továbbutalási célú bevételként elszámolt, de még tovább nem utalt összeget a  kettős könyvvitelt vezetőknél időbelileg el kell határolni, egyszeres könyvvitelt vezetőknél kötelezettségként kell kimutatni. 14. § (1) Az  egyéb szervezet a  24. és 27.  §-ban, továbbá az  50.  §-ban meghatározottakon túlmenően oly módon köteles nyilvántartási rendszerét kialakítani (részletezni) − függetlenül a könyvvezetés módjától −, hogy abból a közpénzek felhasználásával, a  köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő jogszabályokban meghatározott adatokkal, a  továbbutalási céllal kapott támogatásokkal, valamint az európai uniós forrásokból származó összegekkel kapcsolatos információk is rendelkezésre álljanak. (2) Az  egyéb szervezet az  eredménylevezetésben, az  eredménykimutatásban tájékoztató adatként bemutatja az Ectv. 2. § 15. pont szerinti költségvetési támogatásként kapott összegeket. 6. Könyvviteli szolgáltatás 15. § (1) A vállalkozási tevékenységet is folytató egyéb szervezet a Tv. 150. § (2) bekezdése szerinti könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével a) olyan természetes személyt köteles megbízni, illetve ezen feladatok végzésére alkalmazni, aki okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel vagy mérlegképes könyvelői szakképesítéssel, illetve az  engedélyezés szempontjából mérlegképes könyvelői szakképesítéssel egyenértékű szakképesítéssel (ez utóbbiak a  továbbiakban együtt: mérlegképes könyvelői szakképesítés) és a  tevékenység ellátására jogosító engedéllyel rendelkezik, vagy aki a Tv. 152/B. § szerinti bejelentést tett, vagy b) olyan számviteli szolgáltatást nyújtó társaságot köteles megbízni, amelynek a  feladat irányításával, vezetésével, a  beszámoló elkészítésével megbízott tagja, alkalmazottja megfelel az  a)  pontban meghatározott követelményeknek. (2) Mentesül az  (1)  bekezdésben előírt kötelezettség alól az  a  vállalkozási tevékenységet is folytató egyéb szervezet, amelynél a  vállalkozási tevékenységből származó éves (éves szintre átszámított) (ár)bevétel a  tárgyévet megelőző két üzleti év átlagában, ennek hiányában az üzleti évben várhatóan a 10 millió forintot nem haladja meg. 7. Könyvvizsgálati kötelezettség 16. § (1) Kötelező a könyvvizsgálat annál az egyéb szervezetnél, amelynél a vállalkozási tevékenységből származó éves (éves szintre átszámított) (ár)bevétel az  üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában meghaladja a  300 millió forintot. Minden olyan esetben, amikor a  könyvvizsgálat e  rendelet vagy más jogszabály előírásai szerint nem kötelező, az egyéb szervezet dönthet arról, hogy a beszámoló felülvizsgálatával könyvvizsgálót bíz meg. (2) Ha a jogelőd nélkül alapított egyéb szervezetnél az üzleti évet megelőző két üzleti év egyikére vagy mindkét üzleti évre vonatkozó (ár)bevételi adatok hiányoznak, vagy csak részben állnak rendelkezésre, az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor a tárgyévi várható (ár)bevételt és − ha van − a megelőző (első) üzleti évi (éves szintre átszámított) (ár)bevételt kell figyelembe venni. (3) Ha az (1) bekezdés, a 29. §, a 42. §, valamint a 47. § vagy más jogszabály előírása alapján kötelező a könyvvizsgálat, illetve, ha az  egyéb szervezet azt saját elhatározásból választja, akkor az  üzleti évről készített 7.  § (4)  bekezdése szerinti beszámolók felülvizsgálatára az abban foglaltak valódiságának és jogszerűségének ellenőrzésére a Tv. 155. § (7) bekezdésében meghatározott feltételnek megfelelő könyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget kell − az előző üzleti évi beszámoló elfogadásakor, jogelőd nélkül alapított egyéb szervezetnél az üzleti év fordulónapja előtt − választani. (4) Jogelőd nélkül alapított, vállalkozási tevékenységet is folytató egyéb szervezet − az  (1)  bekezdés szerinti kötelezettség megállapításánál − a Tv. 155. § (4) bekezdésében foglaltakat is köteles figyelembe venni. 8. Nyilvánosságra hozatal, letétbe helyezés, közzététel 17. § (1) A  cégbíróságon bejegyzett egyéb szervezet beszámolójának nyilvánosságra hozatalára a  Tv. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (2) Az  a  cégbíróságon be nem jegyzett egyéb szervezet, amely más jogszabály alapján beszámolóját vagy annak fontosabb adatait köteles nyilvánosságra hozni, továbbá amely beszámolóját saját elhatározásából nyilvánosságra hozza, a közzétételnek − ha jogszabály másként nem rendelkezik − a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőjében való megjelentetéssel, a székhelyén történő betekinthetőséggel, internetes holnapján történő bemutatással vagy egyéb más, a számviteli politikájában rögzített módon tehet eleget. A közzététel határideje − ha jogszabály másként nem rendelkezik − az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napja. (3) Az  az  egyéb szervezet, amely sem jogszabályból adódóan kötelezően, sem saját döntés alapján nem vizsgáltatta felül a beszámolóját könyvvizsgálóval, de valamely jogszabály alapján köteles beszámolóját vagy annak fontosabb adatait közzétenni, a  beszámoló minden részén köteles feltüntetni a  következő szöveget: „A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva.” (4) Az  (1) és (2)  bekezdésben, valamint a  25.  §-ban meghatározottaktól eltérő egyéb szervezetnek, amelynek sem nyilvánosságra hozatali, sem közzétételi, sem beszámoló letétbe helyezési kötelezettsége nincs, a  beszámolóját legkésőbb az  adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell elkészítenie és a jóváhagyásra jogosult testülettel elfogadtatnia. 9. Az egyéb szervezet átalakulása, egyesülése, szétválása 18. § (1) Az egyéb szervezet átalakulására, egyesülésére, szétválására (a továbbiakban együtt: átalakulás) − ha az átalakulást törvényi szabályozás lehetővé teszi − a  Tv. 136−141.  §-át kell megfelelően alkalmazni, az  alapul szolgáló külön törvény előírásai, a (2)–(7) bekezdés és a 19. § figyelembevételével. (2) Az  egyéb szervezet átalakulása során az  átalakulással létrejövő szervezetre − ha külön törvény eltérően nem rendelkezik − az egyéb szervezet alapítására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (3) Az átalakuló, az egyesülő, a szétváló (a továbbiakban együtt: átalakuló) és az átalakulással létrejövő egyéb szervezet a működését meghatározó törvény szerint illetékes szerv (a továbbiakban: döntést hozó szerv) átalakulásról szóló döntése alapján, a döntést hozó szerv által meghatározott mérlegfordulónapra készíti el a 7. § (4) bekezdése szerinti beszámoló mérlegére és az  azt alátámasztó leltárra vonatkozó előírások alapján a  vagyonmérleg-tervezetet és a vagyonleltár-tervezetet. (4) Az  átalakuló egyéb szervezet a  vonatkozó törvényi rendelkezéseknek megfelelő bejegyzésig az  átalakulás előtti szervezeti formában folytatja tevékenységét, a  vagyonmérleg-tervezet fordulónapjára vonatkozóan analitikus és főkönyvi nyilvántartásait nem zárja le. (5) Az  átalakuló és az  átalakulással létrejövő egyéb szervezet a  nyilvántartásba vételére vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelő bírósági, cégbírósági, kamarai, más hatósági változásbejegyzések napjával (az átalakulás napjával) − a bejegyzést (az átalakulást) követő 90 napon belül − készíti el a 7. § (4) bekezdése szerinti beszámoló mérlegére és az  azt alátámasztó leltárra vonatkozó előírások alapján a  végleges vagyonmérleget és a  végleges vagyonleltárt. (6) Az  átalakulás során megszűnő egyéb szervezet a  végleges vagyonmérleg elkészítését megelőzően köteles az átalakulás napjával − mint mérlegfordulónappal − a 7. § (1) bekezdése szerinti beszámolóját elkészíteni, analitikus és főkönyvi nyilvántartásait lezárni, valamint a  17.  § figyelembevételével az  (5)  bekezdés szerinti határidőig nyilvánosságra hozni, letétbe helyezni és közzétenni. (7) Az  az  átalakuló egyéb szervezet, amely az  átalakulás során nem szűnik meg, az  (5)  bekezdés szerinti végleges vagyonmérlegét és vagyonleltárát a  folyamatos könyvelés adatai alapján készíti el az  átalakulás napjára vonatkozóan, analitikus és főkönyvi nyilvántartásait nem zárja le, azokat folyamatosan köteles vezetni. 19. § (1) Az egyéb szervezet az átalakulása során a vagyonmérleget (vagyonmérleg-tervezetet és végleges vagyonmérleget) − ha törvény eltérően nem rendelkezik − könyv szerinti értéken készíti el. Az  az  átalakuló egyéb szervezet, amelynél külön törvény lehetővé teszi a  vagyon átértékelését, a  vagyonmérlege összeállításánál alkalmazhatja a Tv. 136−141. §-ának vagyonátértékelésre vonatkozó rendelkezéseit. (2) Ha az  átalakulás során az  egyéb szervezet él az  (1)  bekezdés szerint a  vagyonátértékelés lehetőségével, a vagyonmérleget (a vagyonmérleg-tervezetet és a végleges vagyonmérleget) és az azt alátámasztó vagyonleltárt (a vagyonleltár-tervezetet és a  végleges vagyonleltárt) a  Tv. előírásai szerinti független könyvvizsgálóval kell ellenőriztetnie. (3) Ha egyesülés esetén az átalakuló és az átalakulással létrejövő egyéb szervezet(ek) könyvvezetése eltérő (egyszeres vagy kettős könyvvitel), az  átalakuláshoz kapcsolódóan a  vagyonmérlegek (vagyonmérleg-tervezetek és a végleges vagyonmérlegek) elkészítésekor először a könyvviteli rendszerek változtatására vonatkozó áttérés miatti rendezéseket kell elvégezni a 10. §-nak megfelelően. 10. Az egyéb szervezet megszűnése 20. § Az egyéb szervezet megszűnésére (felszámolására, végelszámolására) a  szervezetre vonatkozó jogszabály rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. III. FEJEZET CIVIL SZERVEZET BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSI ÉS KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK SAJÁTOSSÁGAI 21. § E rendelet civil szervezetre vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása során a) alaptevékenység alatt az  Ectv.-ben meghatározott alapcél szerinti tevékenységet (ideértve a  közhasznú tevékenységet is) kell érteni, b) vállalkozási tevékenység alatt az Ectv.-ben meghatározott gazdasági-vállalkozási tevékenységet kell érteni, c) közszolgáltatási bevétel alatt az  Ectv.-ben meghatározott közszolgáltatási szerződés alapján végzett tevékenységből származó bevételt kell érteni. 11. Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség 22. § (1) A  civil szervezet egyszerűsített éves beszámolója a  mérleg és az  eredménykimutatás mellett az  Ectv. szerinti kiegészítő mellékletet is tartalmaz. (2) A  civil szervezet nyilvántartási (könyvvezetési) rendszerét köteles oly módon továbbrészletezni, hogy abból az  Ectv.-ben meghatározott alaptevékenységgel, illetve a  vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos bevételek, ráfordítások (költségek), kiadások rendelkezésre álljanak. 12. A mérlegre vonatkozó sajátos rendelkezések 23. § (1) Az  egyszeres könyvvitelt vezető civil szervezet saját tőkéje induló tőkéből, tőkeváltozásból, lekötött tartalékból, tárgyévi eredményből [alaptevékenység (közhasznú tevékenység), vállalkozási tevékenység bontásban], a  kettős könyvvitelt vezető civil szervezet saját tőkéje induló tőkéből, tőkeváltozásból, lekötött tartalékból, értékelési tartalékból, valamint tárgyévi eredményből [alaptevékenység (közhasznú tevékenység), vállalkozási tevékenység bontásban] tevődik össze. (2) Induló tőkeként kell kimutatni a  bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjával a  civil szervezet létesítő okiratában (annak módosításában) meghatározott, az alapító, a tag, a csatlakozó által ilyen címen (induló tőkeként, illetve az induló tőke növelése érdekében) rendelkezésre bocsátott pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás összegét. 13. Az eredménylevezetésre, az eredménykimutatásra vonatkozó sajátos rendelkezések 24. § (1) Az egyszeres könyvvitelt vezető civil szervezetnek a pénzügyileg rendezett bevételeit legalább tagdíjak, alapítótól kapott befizetések, kapott támogatások, valamint egyéb bevételek, illetve pénzbevételt nem jelentő bevételek csoportosításban kell bemutatnia. (2) A  kettős könyvvitelt vezető civil szervezetnek a  bevételeit legalább az  értékesítés nettó árbevétele, az  aktivált saját teljesítmények értéke, egyéb bevétel és pénzügyi műveletek bevétele bontásban kell bemutatnia. Az  egyéb bevételeken belül részletezni kell legalább a  tagdíjak, az  alapítótól kapott befizetések, valamint a  kapott támogatások összegét. 14. Nyilvánosságra hozatal, letétbe helyezés 25. § A civil szervezet a  beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a  könyvvizsgálói záradékot vagy a  záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt az  Ectv. szerint hozza nyilvánosságra. IV. FEJEZET KÖZTESTÜLET ÉS KÖZALAPÍTVÁNY BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSI ÉS KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK SAJÁTOSSÁGAI 15. A mérlegre vonatkozó sajátos rendelkezések 26. § (1) Az  egyszeres könyvvitelt vezető köztestület saját tőkéje induló tőkéből, tőkeváltozásból, lekötött tartalékból, tárgyévi eredményből [alaptevékenység (közhasznú tevékenység), vállalkozási tevékenység bontásban], a  kettős könyvvitelt vezető köztestület, közalapítvány saját tőkéje induló tőkéből, tőkeváltozásból, lekötött tartalékból, értékelési tartalékból, valamint tárgyévi eredményből [alaptevékenység (közhasznú tevékenység), vállalkozási tevékenység bontásban] tevődik össze. (2) Induló tőkeként kell kimutatni a bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjával a köztestület, a közalapítvány létesítő okiratában (annak módosításában) meghatározott, az  alapító, a  tag, a  csatlakozó által ilyen címen (induló tőkeként, illetve az  induló tőke növelése érdekében) rendelkezésre bocsátott pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás összegét. 16. Az eredménylevezetésre, az eredménykimutatásra vonatkozó sajátos rendelkezések 27. § A kettős könyvvitelt vezető köztestületnek, közalapítványnak a bevételeit legalább az értékesítés nettó árbevétele, az aktivált saját teljesítmények értéke, egyéb bevétel és pénzügyi műveletek bevétele bontásban kell bemutatnia. Az  egyéb bevételeken belül részletezni kell a  tagdíjak, az  alapítótól kapott befizetések, valamint a  kapott támogatások összegét. 17. Könyvviteli szolgáltatás 28. § A köztestület, továbbá a  közalapítvány a  Tv. 150.  § (2)  bekezdése szerinti könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével a 15. § (1) bekezdésében meghatározott személyt, társaságot köteles megbízni. 18. Könyvvizsgálati kötelezettség 29. § Közalapítványnál kötelező a könyvvizsgálat. V. FEJEZET LAKÁSSZÖVETKEZET ÉS TÁRSASHÁZ BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSI ÉS KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK SAJÁTOSSÁGAI 19. Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség 30. § (1) A  szervezetére és működésére nem a  társasházakról szóló törvényben meghatározott rendelkezéseket alkalmazó, legfeljebb hatlakásos társasház közössége dönthet úgy, hogy beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségét a 3. § (1) bekezdése szerinti szabályok helyett a társasház közössége által határozatban elfogadott módon teljesíti. (2) Kettős könyvvitelt köteles vezetni – figyelemmel a  33.  § (1)–(4)  bekezdésében foglaltakra − az  egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá bejelentkezett lakásszövetkezet. 20. A mérlegre vonatkozó sajátos rendelkezések 31. § (1) A  lakásszövetkezetnél tagok és nem tag tulajdonosok terhére − az  arra jogosult által megállapított (közgyűlési, küldöttgyűlési, igazgatósági határozat alapján közölt) − fizetési kötelezettség nem teljesítéséből származó összegeket követelésként kell kimutatni. A  követeléseket meg kell bontani hátralékos követelésekre és egyéb követelésekre. (2) Az egyszeres könyvvitelt vezető lakásszövetkezet saját tőkéje jegyzett tőkéből, tőkeváltozásból, lekötött tartalékból, valamint tárgyévi eredményből (alaptevékenység, illetve vállalkozási tevékenység bontásban), a kettős könyvvitelt vezető lakásszövetkezet saját tőkéje jegyzett tőkéből, tőkeváltozásból, lekötött tartalékból, értékelési tartalékból, valamint tárgyévi eredményből (alaptevékenység, illetve vállalkozási tevékenység bontásban) tevődik össze. A tárgyévi eredményt alaptevékenység [ezen belül beruházási (építési), felújítási, fenntartási], valamint vállalkozási tevékenység bontásban kell a  tőkeváltozás tételbe átvezetni, és a  későbbiekben ennek megfelelően külön-külön nyilvántartani. (3) Annál a  lakásszövetkezetnél, ahol a  telek, a  felépítmény – ideértve a  tagok használatába adott lakásokat – a  lakásszövetkezet tulajdonában vannak, a  tagok által befizetett építési célú összegeket kell jegyzett tőkeként kimutatni. 32. § (1) A  társasháznak a  követelések között kell szerepeltetnie a  tulajdonosok közös költségeinek hátralékát (megbontva jelzáloggal terhelt és jelzáloggal nem terhelt követelésekre), valamint a  közös tulajdon hasznosításából származó követeléseket. (2) A társasháznak a felújítási célra elkülönített pénzeszközöket elkülönítve kell bemutatnia. (3) A  társasház saját tőkéje az  eredményből és a  tárgyévi eredményből tevődik össze. Eredményként a  tárgyévet megelőző évek eredményét kell összevontan szerepeltetni. 21. Az eredménylevezetésre, az eredménykimutatásra vonatkozó sajátos rendelkezések 33. § (1) A  lakásszövetkezetnél elkülönítetten kell kimutatni a  tag, a  nem tag tulajdonos által a  lakásszövetkezeti tulajdon használatára tekintettel és a saját közüzemi fogyasztása után a részére továbbhárított szolgáltatás finanszírozására (ellenértékének megtérítésére) teljesített befizetést. (2) A  lakásszövetkezet – mint önálló jogi személy – tulajdonában lévő, közösen használt eszközök (épületrészek) használatáért a  tagok, a  nem tag tulajdonosok által fizetett (fizetendő) használati, bérleti díjat a  lakásszövetkezet alaptevékenysége bevételeként kell elszámolni. (3) A  lakásszövetkezet − mint önálló jogi személy − tulajdonában lévő, közösen használt eszközök (épületrészek) felújítása céljára kapott (járó) külön hozzájárulást végleges pénzeszköz átvételként kell elszámolni. A még fel nem használt összegeket kettős könyvvitelt vezető lakásszövetkezetnél a passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként, egyszeres könyvvitelt vezető lakásszövetkezetnél kötelezettségként kell kimutatni. (4) A  tagok, a  nem tag tulajdonosok által a  saját közüzemi fogyasztásukért fizetett (fizetendő) ellenértéket továbbhárított szolgáltatásként kell az alaptevékenység bevételei között elszámolni. (5) A  kettős könyvvitelt vezető lakásszövetkezetnek a  tárgyi eszközöknél értéket növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe vennie a  meglévő tárgyi eszközök bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő munka, továbbá az  elhasználódott tárgyi eszközök eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló felújítási munka ellenértékét (saját vállalkozásban történt megvalósítása esetén a Tv. 51. §-a szerinti közvetlen önköltségen aktivált értékét). (6) Az  egyszeres könyvvitelt vezető lakásszövetkezetnek a Tv. 48.  § (1)  bekezdése szerinti, a  tárgyi eszközök felújítási munkái számlázott értékének, illetve közvetlen költségeinek aktiválására vonatkozó előírását nem kötelező alkalmaznia. 34. § (1) A  lakásszövetkezetnek a  bevételeit és ráfordításait (költségeit), kiadásait az  általános előírásokon túlmenően alaptevékenység [ezen belül beruházási (építési), felújítási, fenntartási], valamint vállalkozási tevékenység szerinti csoportosításban is ki kell mutatnia. (2) A társasháznak a bevételeit legalább közös költség bevétele, bérleti díjból származó bevétel, támogatási bevétel és egyéb bevétel csoportosításban, illetve a személyi jövedelemadóról szóló törvényben foglaltaknak megfelelően kell kimutatnia. VI. FEJEZET SZÖVETKEZETI HITELINTÉZETEK INTEGRÁCIÓS SZERVEZETE ÉVES BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSI ÉS KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK SAJÁTOSSÁGAI 22. Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség 35. § (1) A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény hatálya alá tartozó Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (a továbbiakban: Integrációs Szervezet) a  Tv. előírásait a  (2) és (3)  bekezdésben, valamint a  36−43.  §-ban foglaltak figyelembevételével alkalmazza. (2) Az Integrációs Szervezet az üzleti évről kettős könyvvitellel alátámasztott éves beszámolót köteles készíteni. (3) Az  Integrációs Szervezet éves beszámolója az  5.  melléklet szerinti mérlegből, a  6.  melléklet szerinti eredménykimutatásból és a  40.  § szerinti kiegészítő mellékletből áll. Az  éves beszámolóval egyidejűleg a  41.  § szerinti üzleti jelentést is el kell készíteni. 23. A mérlegre vonatkozó sajátos rendelkezések 36. § (1) A mérleg előírt tagolását az 5. melléklet tartalmazza. (2) Tagintézetekkel szembeni követelésként kell kimutatni az  Integrációs Szervezet tagjai (a továbbiakban: tagintézetek) által fizetendő, még nem teljesített tagdíjak összegét. (3) Egyéb követelések tagintézetekkel szemben mérlegtételként kell kimutatni a díjkövetelésen kívüli tagintézetekkel szembeni követelést. (4) Nem tag hitelintézetekkel szembeni követelésként kell kimutatni a  megszűnt tagokkal szembeni mérlegfordulónapon fennálló követeléseket. (5) Állammal szembeni követelésként kell kimutatni az  állammal szembeni követeléseket, az  adó és járulék jellegű túlfizetések kivételével. (6) Egyéb követelések között kell kimutatni az olyan követelések összegét, amelyeket az 5. melléklet szerinti mérlegben nem kell külön tételként szerepeltetni. (7) Egyéb értékpapírok között kell kimutatni a tagintézet felszámolása során az Integrációs Szervezet kezességvállalását fedező jogi biztosíték érvényesítése útján az  Integrációs Szervezet tulajdonába került kötvények, részvények és egyéb értékpapírok értékének összegét is. 37. § (1) Az  Integrációs Szervezet saját tőkéje a  jegyzett tőkét, a  tartalékot, a  lekötött tartalékot, az  értékelési tartalékot és a tárgyévi eredményt foglalja magában. (2) Az Integrációs Szervezet jegyzett tőkéje a) az  állam és a  tagintézetek által jegyzett tőke címén rendelkezésre bocsátott vagyoni hozzájárulás összege, csökkentve a megszűnt tagintézetekre jutó jegyzett tőke összegével, b) a jogutódlással szerzett vagyon azon része, amelyet az állam, a tagintézetek és a Takarékbank Zrt. a jogelődök részére vagyoni hozzájárulásként teljesített. (3) Az  Integrációs Szervezet jegyzett tőkéjéből a  már nem tagintézet jegyzett tőke részét a  tagsági viszony megszűnésekor át kell vezetni a tartalékok közé. (4) Az  Integrációs Szervezet jegyzett tőkéje a  tulajdonosi hányadok megtartása mellett leszállítható a  tartalék javára az erről szóló közgyűlési döntés időpontjával. (5) A tartalékon belül kell kimutatni a) az Integrációs Szervezet előző üzleti év(ek)ben keletkezett tárgyévi eredményét, előjelének megfelelően, b) a jogelődöktől átvett vagyonból a (2) bekezdés b) pontja szerinti vagyonon felüli részt, c) a jegyzett tőke leszállítása során a (4) bekezdés alapján átvezetett összegeket. (6) Tartalékot csökkentő tételként kell elszámolni a tagoknak fizetendő hozam összegét. (7) Az Integrációs Szervezet az igazgatóság által meghatározott célokra lekötött tartalékot képezhet a tartalék terhére. (8) Állammal szembeni rövid lejáratú kötelezettségként kell kimutatni az  állammal szembeni egy éven belül lejáró kötelezettséget (ideértve a hosszú lejáratú kötelezettségek éven belül lejáró összegeit is), kivéve az adó és járulék jellegű kötelezettségeket. (9) Egyéb rövid lejáratú kötelezettségként kell kimutatni az  olyan rövid lejáratú kötelezettségeket, amelyeket az 5. melléklet szerinti mérlegben nem kell külön tételként szerepeltetni. 24. A mérlegtételekhez kapcsolódó egyéb előírások 38. § (1) A  tagintézet felszámolása esetén az  Integrációs Szervezet kezességvállalását fedező jogi biztosíték érvényesítése útján az Integrációs Szervezet tulajdonába került vagyontárgyakat és értékpapírokat piaci értéken kell a számviteli nyilvántartásokba felvenni. (2) Az Integrációs Szervezet által a tagintézeteknek véglegesen nyújtott tőkejuttatások összegét a tartalék terhére kell elszámolni. 25. Az eredménykimutatásra vonatkozó sajátos rendelkezések 39. § (1) Az Integrációs Szervezet eredménykimutatásának előírt tagolását a 6. melléklet tartalmazza. (2) Tagdíj bevételként kell elszámolni a tagintézetek által a tárgyévi üzleti évben fizetendő tagdíjak összegét. (3) Tagintézetektől kapott egyéb bevételek között kell kimutatni a tagintézetek által teljesített tagdíjnak nem minősülő befizetéseket. (4) Tárgyévi eredményként − előjelének megfelelően − kell kimutatni az  üzleti év bevételeinek és ráfordításainak (költségeinek) különbözeteként adódó nyereség vagy veszteség összegét. (5) Az  Integrációs Szervezet tárgyévi eredménye a  tagintézetekkel szemben elszámolt bevételeknek, az  egyéb bevételeknek, a  pénzügyi műveletek bevételeinek, valamint az  egyéb ráfordítások, a  pénzügyi műveletek ráfordításai és a működési költségek együttes összegének a különbözete. (6) A  tárgyévet követő üzleti évben az  Integrációs Szervezet tárgyévi eredményének összegét tartalékot módosító tételként kell elszámolni. 26. Kiegészítő melléklet 40. § Az Integrációs Szervezet éves beszámolója kiegészítő mellékletének a Tv. előírásain túlmenően tartalmaznia kell a) tagintézetenkénti bontásban a  tagintézet hitelfelvétele után az  Integrációs Szervezet által vállalt kezesség összegét, b) tagintézetenkénti bontásban a tagdíj és a nem tagdíj bevételeket, c) tagintézetenkénti bontásban a  tagintézeteknek az  üzleti évben nyújtott kölcsönök nyitó értékét, növekedését, csökkenését, záró értékét, d) az Integrációs Szervezet saját tőkéjének tárgyévi mozgását jogcímenként és mérlegsoronként, e) az Integrációs Szervezet által felvett hitelek feltételeit és indoklását, f ) a tagoknak fizetendő hozam összegét. 27. Üzleti jelentés 41. § Az üzleti jelentésben ki kell térni: a) a mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges eseményekre, különösen jelentős folyamatokra és b) az  Integrációs Szervezet létesítő okiratában meghatározott irányító szerve által megállapított feladatok teljesítésére és azok értékelésére. 28. Könyvvizsgálati kötelezettség 42. § (1) Az Integrációs Szervezetnél kötelező a könyvvizsgálat. (2) Az  Integrációs Szervezet csak olyan kamarai tag könyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget választhat éves beszámolója felülvizsgálatára, aki vagy amely megfelel a  hitelintézetekről és a  pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény könyvvizsgálóval szemben támasztott követelményeinek. 29. Az éves beszámoló jóváhagyása és nyilvánosságra hozatala 43. § (1) Az éves beszámolót és az üzleti jelentést az Integrációs Szervezet közgyűlése hagyja jóvá. (2) Az  éves beszámolót és az  üzleti jelentést legkésőbb az  üzleti évet követő ötödik hónap utolsó napjáig kell elkészíteni és benyújtani a tagintézetekhez, a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter által vezetett minisztériumhoz és a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankhoz. VII. FEJEZET A KÖZÖS JOGKEZELŐ SZERVEZET ÉVES BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSI ÉS KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK SAJÁTOSSÁGAI 30. A mérlegre vonatkozó sajátos rendelkezések 44. § (1) A tárgyévhez kapcsolódó, de pénzügyileg nem rendezett tagdíjat a közös jogkezelő szervezet tagdíjkövetelésként számolja el és elkülönítetten mutatja be. (2) A  jogdíjak felosztása során az  ismert és ismert helyen tartózkodó jogosultak részére kifizethető jogdíjakat a közös jogkezelő szervezetnek az egyéb rövid lejáratú kötelezettségeken belül át kell sorolnia a kifizetésre váró jogdíjakból fakadó kötelezettségek közé. (3) Azokat a jogdíjakat, amelyek a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Kjkt.) 41.  §-a alapján ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodó jogosultakat illetnek meg (a továbbiakban: függő jogdíjak), az  egyéb rövid lejáratú kötelezettségeken belül függő jogdíjakból fakadó kötelezettségként kell kimutatni. (4) A  függő jogdíjak esetében a  jogosult vagy a  jogosult tartózkodási helyének ismertté válása következtében kifizethetővé váló jogdíjat a  közös jogkezelő szervezetnek az  egyéb rövid lejáratú kötelezettségeken belül át kell sorolnia a kifizetésre váró jogdíjakból fakadó kötelezettségek közé. (5) Ha a Kjkt. 42. §-a alapján a jogosult vagy a jogosult tartózkodási helyének ismeretlensége miatt ki nem fizethetővé minősített jogdíjat a  közös jogkezelő szervezet az  ismert jogosultak részére történő felosztásra és kifizetésre használja fel, a közös jogkezelő szervezetnek az ilyen jogdíjat az egyéb rövid lejáratú kötelezettségeken belül át kell sorolnia a felosztásra váró jogdíjakból fakadó kötelezettségek közé. (6) A  beszedett jogdíjakból a  Kjkt. 42.  § (3)  bekezdése alapján képzendő tartalék összegét az  egyéb rövid lejáratú kötelezettségeken belül a  felosztásra váró jogdíjakból fakadó kötelezettségek közül a  jogdíjakhoz kapcsolódó tartalékok közé kell átsorolni. (7) A beszedett jogdíjakból vagy a Kjkt. 42. §-a alapján a jogosult vagy a jogosult tartózkodási helyének ismeretlensége miatt ki nem fizethetővé minősített jogdíjból a Kjkt. 43−45. §-a alapján közösségi célra felhasználandó összegekkel kapcsolatos egyéb rövid lejáratú kötelezettségeket a felosztási szabályzatban meghatározottak szerint a közösségi célú felhasználásról hozott döntéssel kell átsorolni a  rövid lejáratú kötelezettségeken belül a  felosztásra váró jogdíjakból fakadó kötelezettségek közül az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek közé. 31. Az eredménykimutatásra vonatkozó sajátos rendelkezések 45. § (1) A közös jogkezelő szervezet az értékesítés nettó árbevételeként köteles kimutatni a beszedett jogdíjak összegét. (2) A  közös jogkezelő szervezet által még be nem szedett jogdíjakat bevételként nem lehet elszámolni, azokat a  mérlegen kívüli követelések között kell szerzői mű- vagy kapcsolódó jogi teljesítménytípusonként és vagyoni jogonként elkülönítve nyilvántartani. (3) Abban az  esetben, ha a  közös jogkezelő szervezet másik közös jogkezelő szervezettől vesz át jogdíjat, azt bevételként abban az  időszakban kell elszámolni, amikor azt pénzügyileg rendezik. A  másik közös jogkezelő szervezettől származó jogdíjbevételt a belföldi jogdíjbevétel vagy a külföldről származó jogdíjbevétel sorokon kell megjeleníteni attól függően, hogy a  jogdíjat átadó közös jogkezelő szervezet letelepedési helye belföldön vagy külföldön található. (4) A  kezelési költség bevételként a  közös jogkezelő szervezet a  bevételének azt a  részét köteles bemutatni, amelyet a Kjkt. 39. §-a szerinti kezelési költségként fog levonni. (5) Ha a  (4)  bekezdés szerinti összeg az  éves beszámoló készítésekor pontosan még nem ismert, akkor azt becslési eljárással kell megállapítani. Ha a  becslési eljárással megállapított kezelési költség bevétel eltér a  következő évben ténylegesen megállapított összegtől, a  különbözet a  (8)  bekezdésben meghatározottaknak megfelelően a következő év jogdíj ráfordításainak elszámolását módosítja. (6) A  jogdíjak beszedésével egyidejűleg a  jogdíjak becsült és ténylegesen felmerült kezelési költséggel csökkentett összegét a ráfordítások között mint a jogdíjbevételből felosztott vagy felosztandó jogdíjakat kell megjeleníteni. (7) A  (6)  bekezdésben szereplő ráfordítás elszámolásával egyidejűleg, amennyiben az  pénzügyileg nem került rendezésre, azt a mérlegben az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között elkülönítetten, felosztásra váró jogdíjak összegeként kell kimutatni. (8) Az  (5)  bekezdés szerint az  előző évben becslési eljárással megállapított kezelési költség bevétel és a  tényleges kezelési költség bevétel különbözetét a  tárgyévben a  jogdíjbevételből felosztott vagy felosztandó jogdíjak ráfordítása és a felosztásra váró jogdíjakból fakadó kötelezettségek között kell elszámolni. (9) A vállalkozási tevékenységből, valamint a jogdíjbevételek befektetéséből származó bevételekből felosztásra kerülő jogdíjat ráfordításként − mint felosztott vagy felosztandó jogdíjakat − és egyéb rövid lejáratú kötelezettségen belül − mint felosztásra váró jogdíjakat − abban az időszakban kell elszámolni, amikor a hozzá kapcsolódó kötelezettség felmerül. (10) A  közös jogkezelő szervezet a  beszedett jogdíjakat jogdíj bevételre és kezelési költség bevételre köteles megbontani. (11) A  közös jogkezelő szervezet az  adott évre vonatkozó tagdíjat − függetlenül annak befolyásától − az eredménykimutatásban az egyéb bevételeken belül külön soron, tagdíj bevételként köteles kimutatni. (12) A közös jogkezelő szervezet az értékesítés nettó árbevételét az alábbiak szerinti bontásban köteles bemutatni: a) belföldön letelepedett felhasználótól vagy más személytől, szervezettől származó jogdíj bevételek kezelési költség bevétel nélkül, b) belföldön letelepedett felhasználótól vagy más személytől, szervezettől származó jogdíj kezelési költség bevétele, c) egyéb belföldi értékesítés árbevétele, d) külföldön letelepedett felhasználótól vagy más személytől, szervezettől származó jogdíj bevételek kezelési költség bevétel nélkül, e) külföldön letelepedett felhasználótól vagy más személytől, szervezettől származó jogdíj kezelési költség bevétele, f ) egyéb külföldi értékesítés árbevétele. 32. Kiegészítő melléklet 46. § A közös jogkezelő szervezet éves beszámolója kiegészítő mellékletének a Tv. előírásain túlmenően tartalmaznia kell a  közös jogkezelő szervezetek és a  független jogkezelő szervezetek működésének és a  jogkezeléssel kapcsolatos eljárások részletes szabályairól szóló 216/2016. (VII. 22.) Korm. rendelet II. Fejezetében részletezett adatok bemutatását is. 33. Könyvvizsgálati kötelezettség 47. § A közös jogkezelő szervezetnél kötelező a könyvvizsgálat. VIII. FEJEZET A MUNKAVÁLLALÓI RÉSZTULAJDONOSI PROGRAM KERETÉBEN LÉTREJÖTT SZERVEZET BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSI ÉS KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK SAJÁTOSSÁGAI 34. Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség 48. § (1) Az  MRP szervezet nyilvántartási (könyvvezetési) rendszerét köteles oly módon továbbrészletezni, hogy abból a  Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvényben (a továbbiakban: Mrptv.) meghatározott adatok rendelkezésre álljanak. (2) A  javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelését szolgáló MRP szervezet a  Tv. és e rendelet előírásait az Mrptv. 24/A−24/L. §-ának figyelembevételével alkalmazza. 35. A mérlegre vonatkozó sajátos rendelkezések 49. § (1) Az  MRP szervezetnek a  befektetett pénzügyi eszközök, illetve az  értékpapírok analitikus nyilvántartását úgy kell kialakítania, hogy a  mérlegben a  megszerzett részvények, üzletrészek és az  egyéb értékpapírok elkülönítetten bemutathatók legyenek. (2) Az  MRP szervezetnél saját tőkeként induló tőke, eredmény, lekötött tartalék és tárgyévi eredmény alaptevékenységből, valamint kettős könyvvitel vezetése esetén értékelési tartalék szerepel a mérlegben. (3) Induló tőkeként kell kimutatni a  bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjával az  MRP szervezet létesítő okiratában (annak módosításában) meghatározott, az alapító, a résztvevő által alapítói vagyon címén rendelkezésre bocsátott pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás, valamint az  alapítói vagyonon felüli pénzbeli vagyoni hozzájárulás összegét. Az  induló tőkén belül külön-külön be kell mutatni az  alapítói vagyoni hozzájárulás, illetve az alapítói vagyonon felüli vagyoni hozzájárulás összegét. (4) Eredményként a tárgyévet megelőző évek eredményét kell összevontan szerepeltetni. 36. Az eredménylevezetésre, az eredménykimutatásra vonatkozó sajátos rendelkezések 50. § Az MRP szervezetnek a bevételeit legalább a saját erő címen a részt vevők által befizetett összegek, a résztvevőket foglalkoztató társaság által átutalt összeg, a  résztvevők egyéb befizetései, más természetes és jogi személy befizetései, kapott osztalék, részesedés, vagyonrészek értékesítéséből származó bevételek és az  egyéb bevételek csoportosításban kell bemutatni. Külön kell szerepeltetni a  működési költségeket, a  fizetett kamatokat, az  értékesített vagyonrészek nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékét, a  résztvevők tulajdonába adott vagyonrészek nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékét is. IX. FEJEZET A VÍZIKÖZMŰ TÁRSULAT BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSI ÉS KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK SAJÁTOSSÁGAI 37. Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség 51. § A víziközmű társulatnak beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettsége megállapításánál a Tv. előírásait kell alkalmazni, azzal, hogy az 52. §-t is figyelembe kell vennie. 38. Az eredménylevezetésre, az eredménykimutatásra vonatkozó sajátos rendelkezések 52. § Az érdekeltségi hozzájárulást csak a  pénzügyi teljesítés időpontjában lehet − egyéb bevételként − elszámolni. Amennyiben a  víziközmű beruházást nem a  víziközmű társulat valósítja meg, az  érdekeltségi hozzájárulásból történő pénzeszköz átadást egyéb ráfordításként kell elszámolni a pénzügyi rendezés időpontjában. X. FEJEZET KÜLÖN JOGSZABÁLYBAN MEGHATÁROZOTT JOGI SZEMÉLYNEK MINŐSÜLŐ EGYÉB SZERVEZET BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSI ÉS KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK SAJÁTOSSÁGAI 39. Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség 53. § A 2. § (1) bekezdés l) pontja szerinti külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezet beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségét a 3. § (1)–(5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével, a rá vonatkozó jogszabályi előírások alapján kell megállapítani. XI. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 54. § Ez a rendelet 2017. január 1-jén lép hatályba. 55. § (1) A  számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének e  rendeletben megállapított sajátos szabályait először a  2017. évben induló üzleti év könyvvezetésére és az  erről az üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni. (2) A  számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének e  rendeletben megállapított sajátos szabályait a  közös jogkezelő szervezetek a  2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazhatják. (3) A 2016. üzleti évről készített beszámolóra a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 2016. december 31-én hatályos szabályait kell alkalmazni. 56. § Hatályát veszti a  számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet. 57. § A 2.  § (2)  bekezdés és a  3.  § (3)  bekezdés az  európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 2006. július 5-i 1082/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 16.  cikk (1)  bekezdésének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök