310/2015. (X. 28.) Korm. rendelete a tervpályázati eljárásokról.

310/2015. (X. 28.) Korm. rendelete a tervpályázati eljárásokról. A Kormány a  közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198.  § (1)  bekezdés 3.  pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. FEJEZET A RENDELET HATÁLYA ÉS ALKALMAZÁSA 1. A rendelet hatálya 1. § E rendelet hatálya a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerint ajánlatkérőnek minősülő szervezetek által lefolytatott, a Kbt. 3. § 40. pontja szerinti tervpályázatokra terjed ki. 2. A tervpályázat alkalmazása 2. § (1) A  tervpályázat célja – főként a  település- és területrendezés, építészet és építés, belsőépítészet, illetve adatfeldolgozás területén készített – tervek vagy tervrajzok összevetése és rangsorolása. (2) A  tervpályázat célja lehet az  (1)  bekezdésben foglaltak mellett – például a  mikro-, kis- és középvállalkozásokat támogató – pénzügyi konstrukciók megtervezése, kert- és tájépítészeti feladatok szakmai előkészítése, valamint védett műemléki érték érintettsége esetén az ezeket megalapozó kutatási és szakági dokumentációk készítése is. (3) A  tervpályázat célja lehet továbbá képzőművészeti, iparművészeti vagy az  (1)–(2)  bekezdésben foglaltak körébe nem sorolható egyéb művészeti szolgáltatáshoz kapcsolódó tervek (mintadarab, részlet, vázlat vagy kisplasztikai modell) összevetése és rangsorolása is (a továbbiakban: művészeti tervpályázat). A művészeti tervpályázati eljárásra a IV. Fejezetben foglalt szabályokat kell alkalmazni. (4) Tervpályázati eljárást az  ajánlatkérő – az  (1)–(3)  bekezdésben foglaltakon kívül – bármely olyan esetben is alkalmazhat, amikor az ajánlatkérő célja a pályázók által elkészített pályaművek összehasonlítása és értékelése. (5) A  Közbeszerzési Hatóság az  építészeti-műszaki tervpályázatokra vonatkozó szakmaspecifikus szempontokról az illetékes szakmai kamarával együttműködve útmutatót adhat ki. 3. § (1) E rendelet szerinti eljárást nem kell alkalmazni a Kbt. 9. § (1)–(7) bekezdésében foglalt esetekben. (2) A Kbt. 6. §-a és 7. §-a szerinti ajánlatkérők esetében a Kbt. 10–13. §-a szerinti kivételeket akkor kell alkalmazni, ha a  tervpályázat célja az  ajánlatkérő Kbt. 6.  § (1)–(2)  bekezdésében meghatározott egy vagy több közszolgáltató tevékenysége előkészítésének, megkezdésének vagy folytatásának biztosítása. (3) Az  ajánlatkérő dönt arról, hogy a  tervszolgáltatás megrendelésére irányuló közbeszerzési eljárást megelőzően szükséges-e tervpályázati eljárás lebonyolítása. 4. § (1) Tervpályázati eljárást a Kbt. szabályai szerint ajánlatkérőnek nem minősülő szervezet vagy személy is lebonyolíthat e rendelet szabályainak alkalmazásával. (2) Tervpályázati eljárás nem alkalmazható, ha az  építési beruházás megvalósítására irányuló közbeszerzési eljárás tárgya – az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló kormányrendelet előírásainak megfelelően – építmény (építési munka) kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt. II. FEJEZET ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK 5. § A tervpályázati eljárásra a  Kbt. Első Részében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy közbeszerzési eljárás helyett tervpályázatot kell érteni. 6. § A tervpályázati eljárást – engedélyhez kötött tevékenység esetén – a  tervpályázat tárgya szerinti építésügyi vagy egyéb hatósági engedélyezési eljárásokat megelőzően kell lefolytatni. A  tervpályázati eljárás nem irányulhat magának az engedélyezési tervdokumentációnak az elkészítésére, azonban az ajánlatkérő kérheti olyan vázlatterv (tervjavaslat, látványterv, koncepcióterv) pályaműként történő bemutatását, amely más pályázók által benyújtott pályaművekkel összehasonlítható, értékelhető és a nyertes pályázó kiválasztására alkalmas. 7. § Tervpályázati pályamű – ideértve a  művészeti tervpályázati pályaművet is – megvétele alatt e  rendelet alkalmazásában azt kell érteni, ha az  ajánlatkérő a  díjazottként rangsorolt pályaműveken kívül a  jelentős részeredményeket tartalmazó további pályaművek tekintetében is előírta meghatározott felhasználási jogok átruházását. A  pályamű megvétele esetén a  pályázó a  bírálóbizottság által megállapított, a  pályamű értékét is figyelembe vevő vételi díjra jogosult. 3. A titkosság 8. § (1) A  tervpályázati eljárás során a  pályázók nevét, lakcímét, székhelyét, a  kiírásban kért egyéb adatait elkülönítetten, titkosan kell kezelni. (2) A pályázók adatait a bírálóbizottság csak a bírálat lezárását és a zárójelentés elfogadását követően ismerheti meg és hozhatja nyilvánosságra. (3) Az ajánlatkérő a kiírásban előírja, hogy a titkosság biztosítása érdekében a pályaműveknek, valamint a pályaművek benyújtása során a pályázóknak mely követelményeknek kell megfelelniük. (4) A  pályaművet tartalmazó csomagot és az  egyes munkarészeket a  titkosságot sértő módon megjelölni nem lehet. Elektronikus adathordozó benyújtása esetén a  pályázó személyére utaló bármely adat titkosságának megőrzése – az ajánlatkérő előírása szerint – az ajánlatkérő intézkedésével is történhet. 4. A tervpályázati eljárás fajtái 9. § (1) A  tervpályázati eljárás irányulhat arra, hogy a  tervpályázati eljárást követően a  szolgáltatás (tervszolgáltatás, továbbtervezés) megrendelésére irányuló szerződést a nyertessel vagy az első díjazottal, vagy a bírálóbizottság által ajánlattételre felhívni javasolt több nyertes vagy díjazott valamelyikével kösse meg az ajánlatkérő. (2) Ha a tervpályázati eljárást megindító felhívásban az ajánlatkérő megjelölte, hogy a tervpályázati eljárást követően a  szolgáltatás (tervszolgáltatás, továbbtervezés) megrendelésére irányuló szerződést a  nyertessel (díjazottal) vagy a  nyertesek (díjazottak) valamelyikével köti meg, a  szolgáltatás (tervszolgáltatás, továbbtervezés) megrendelésére a  Kbt. 98.  § (5)  bekezdése, vagy – ha a  tervpályázati eljárás az  ajánlatkérő Kbt. 6.  § (1)–(2)  bekezdése szerinti közszolgáló tevékenységének biztosítását szolgálja – a  közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról szóló kormányrendelet 15.  § (4)  bekezdése szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást kell alkalmazni. (3) Tervpályázati eljárás lefolytatható abban az  esetben is, ha az  a  tervezési feladatok koncepciójának szakmai megalapozására, az igények előzetes tisztázására, a tervezési program vagy a tervkoncepció előkészítésére szolgál, és a tervpályázati eljárásnak nem célja tervezési szolgáltatás megrendelése (a továbbiakban: ötletpályázat). (4) Ötletpályázat esetén az  ajánlatkérő az  eljárást megindító felhívásban előírja, hogy az  ötletpályázatot követően a nyertessel szolgáltatás megrendelésére irányuló szerződés megkötésére nem kerül sor. (5) Ötletpályázatot követően az ajánlatkérő nem folytathat le hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást. 10. § (1) A tervpályázati eljárás nyílt, meghívásos vagy egyszerű tervpályázati eljárás lehet. (2) Ha a  tervpályázat Kbt. 16.  §-a és 18.  § (4)  bekezdése alapján megállapított becsült értéke eléri a  huszonötmillió forintot, az ajánlatkérő kizárólag nyílt vagy meghívásos eljárást folytathat le. 5. A tervpályázati eljárás közreműködői 11. § (1) A tervpályázati eljárás közreműködői: a) az ajánlatkérő, b) a bírálóbizottság, c) a pályázó. (2) A tervpályázati eljárásban közreműködő valamennyi személynek és szervezetnek kötelessége a tervpályázati eljárás rendjének és etikai tisztaságának, valamint szakszerűségének tiszteletben tartása és megőrzése. 12. § (1) Az  ajánlatkérő az  a  Kbt. 5–7.  §-a, vagy e  rendelet 4.  § (1)  bekezdése szerinti szervezet, amely az  adott tervezési feladat vonatkozásában döntési jogosultsággal rendelkezik. (2) Az ajánlatkérő feladata: a) a tervpályázat céljának és jellegének, valamint a tervpályázati feladatnak a meghatározása; b) a tervpályázat pénzügyi fedezetének biztosítása; c) a bírálóbizottság felkérése, megbízása, munkafeltételeinek biztosítása, díjazása; d) a tervpályázati kiírás elkészítése, illetve elkészíttetése, jóváhagyása és meghirdetése; e) a tervpályázati eljárás lebonyolítása; f ) a tervpályázati eljárás eredményének kihirdetése és – díjazásos pályáztatás esetén – a pályadíjak kifizetése; g) a  pályaművek felhasználása, hasznosítása e  rendeletnek és a  szerzői jogról szóló törvény szabályainak megfelelően. (3) Az  ajánlatkérő felelős a  tervpályázati eljárás meghirdetésének és lebonyolításának szakszerűségéért és jogszerűségéért. (4) Az  ajánlatkérő köteles a  pályázók számára a  tervpályázatra vonatkozóan megkülönböztetés nélkül azonos információkat biztosítani. 13. § (1) A pályázatokat bírálóbizottság értékeli és bírálja el. A bírálóbizottság a tervpályázat tárgyában magas szintű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező természetes személyek testülete. (2) A  bírálóbizottság a  – titkosságot biztosító módon – benyújtott pályázatokat önállóan, pártatlanul és szakszerűen, az ajánlatkérő által meghatározott értékelési szempontok szerint bírálja el. 14. § (1) A  bírálóbizottság az  ajánlatkérővel kötött megállapodás szerint végzi munkáját, megbízása a  felkéréstől a zárójelentés elfogadásáig tart. Külön megállapodás alapján a bírálóbizottság a kiírást elkészítheti, vagy résztvevői a kiírás elkészítésében részt vehetnek. (2) A  bírálóbizottság résztvevője az  elnök és – ha a  (7)  bekezdés szerint az  eljárásban a  közreműködése szükséges – a  társelnök, a  bírálóbizottsági tagok, továbbá a  szakértőként bevont személyek, valamint szükség szerint a  jogi szakértő. (3) A  nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy tárgyát képező építmény esetében az  ajánlatkérő – amennyiben a beruházás során tervpályázati eljárás lefolytatására sor kerül – azon személlyel köt megállapodást a  bírálóbizottság elnöki teendőinek ellátására, akit az  illetékes szakmai kamara egyetértésével az  építésügyért felelős miniszter kijelöl. (4) A  bírálóbizottságban tagként vagy szakértőként a  tervpályázat tárgya szerint illetékes országos szakmai kamarák, egyéb szakmai szervezetek és felsőoktatási intézmények, továbbá az  érintett központi államigazgatási szervek, valamint a  tervezési feladatban érdekelt helyi önkormányzat által javasolt és erre felkért képviselők és szakértők, vagy olyan magánszemélyek vehetnek részt, akik a  tervpályázat tárgyában magas szintű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek. (5) A  bírálóbizottságban a  tervpályázat tárgya szerint illetékes országos szakmai kamara és a  tervezési feladatban érdekelt helyi önkormányzat szakmai képviseletét minden esetben biztosítani kell. Védett műemléki érték – azaz műemléket, nyilvántartott műemléki értéket, műemléki jelentőségű területet, műemléki környezetet és történeti tájat érintő ügyek – esetén az  előzőekben megjelölt személyeken kívül biztosítani kell továbbá a  Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ (a továbbiakban: Forster Központ) által kijelölt, műemléki területen szakértői jogosultsággal rendelkező tag részvételét is. (6) A bírálóbizottságban, ha a tervpályázat becsült értéke az uniós értékhatárt eléri, jogi végzettséggel rendelkező jogi szakértő működik közre. A jogi szakértő feladata a tervpályázati eljárás során készült jegyzőkönyvek – a folyamatos jegyzőkönyv, valamint a  24.  § (3)  bekezdésében meghatározott bontási jegyzőkönyv – és egyéb iratok elkészítése. Ha a  tervpályázat becsült értéke az  uniós értékhatárt nem éri el, a  jogi szakértő feladatát – beleértve a jegyzőkönyvek vezetését is – a bírálóbizottság valamelyik tagja vagy szakértője is elláthatja. (7) A  bírálóbizottság üléseit az  elnök hívja össze, a  bírálati munkát az  elnök vezeti. A  bírálóbizottságban társelnök közreműködésére akkor van szükség, ha az elnök nem rendelkezik a pályázókkal szemben szakmai követelményként előírt szakképesítéssel. (8) A bírálóbizottságban a szavazásra jogosultak száma – az egyszerű tervpályázati eljárás kivételével – legalább öt fő. Szavazásra jogosult az elnök, – ha a (7) bekezdés szerint az eljárásban a közreműködése szükséges – a társelnök és a bírálóbizottsági tagok. (9) Ha a  tervpályázati kiírásban az  ajánlatkérő a  pályázókkal szemben szakmai követelményeket vagy képzettséget határozott meg, legalább a  bírálóbizottság tagjai kétharmadának meg kell felelnie a  pályázóktól megkövetelt vagy azokkal egyenértékű szakmai követelményeknek, képzettségnek. Építészeti-műszaki tervek esetén a szakmai kamarák és szakmai szervezetek képviselőinek a pályázóktól megkövetelt tervezési jogosultsággal is rendelkezniük kell. (10) Amennyiben a  bírálóbizottság tagja a  20.  § (1)  bekezdés szerinti dokumentációban foglaltakkal nem ért egyet, a  bírálóbizottság munkájában való részvételről lemondhat a  tervpályázat meghirdetése előtt. Ebben az  esetben az ajánlatkérő újabb tagot kérhet fel. (11) Akadályoztatás esetén a  bírálóbizottság elnökét a  társelnök, tagját a  bírálati munka teljes ideje alatt – szükség esetén – a kiírásban megnevezett póttag helyettesíti. A bírálóbizottságba az elnök által behívott póttag a tagokkal azonos jogokkal és kötelezettséggel rendelkezik. A  bírálóbizottság megjelölt tagjainak és póttagjainak személye az eljárásban nem cserélhető le. 15. § (1) A bírálóbizottság feladata: a) a  tervpályázati kiírásban meghirdetett célt legjobban megvalósító pályaművek meghatározása az  1. díjjal kezdődő rangsorolással, valamint a jelentős részeredményeket tartalmazó pályaművek megvételére történő javaslattétel, b) a pályaművek részletes indoklással ellátott írásbeli értékelése, minősítése és a zárójelentés elkészítése, c) a 9. § (1) bekezdése szerinti tervpályázati eljárás esetében a szolgáltatás (továbbtervezés) hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás keretében történő megrendelésére vonatkozó ajánlás elkészítése, amelyben megjelöli, hogy a nyertes vagy az első díjazott pályázót, vagy több nyertes vagy díjazott pályázó közül mely pályázókat ajánlja a tervpályázatot követő közbeszerzési eljárásban ajánlattételre felhívni, d) adott esetben arra vonatkozó ajánlás megtétele, hogy ne kerüljön sor hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatására. (2) A bírálóbizottság szakmai döntése a pályaművek értékelésére, minősítésére, rangsorolására, valamint a tervpályázati díjak odaítélésére vonatkozóan végleges, attól az ajánlatkérő nem térhet el. 16. § (1) A  bírálóbizottság döntéseit testületként, a  bírálóbizottság elnöke által megadott időpontban és helyszínen összehívott ülésén egyszerű szótöbbséggel hozza. A bírálóbizottság határozatképességéhez a szavazásra jogosultak kétharmadának jelenléte szükséges. Szavazategyenlőség esetén a pályázókkal szemben szakmai követelményként előírt, vagy azzal egyenértékű szakképesítéssel rendelkező elnök vagy társelnök szavazata dönt. (2) A  bírálóbizottság bármely résztvevője a  bírálati munka során jogosult ellenvéleményét vagy külön véleményét a folyamatos jegyzőkönyvben rögzíteni. (3) A  bírálóbizottság munkája nem nyilvános. A  bírálati munka ideje alatt a  bírálóbizottság résztvevőin kívül csak a jegyzőkönyvek leírását végző kisegítő személyzet lehet jelen. (4) Az  ajánlatkérő felelős azért, hogy a  titkosság követelményeit a  bírálat alatt megtartsák. A  bírálóbizottság záró üléséig a pályaműveket csak a bírálóbizottság tagjai és szakértői ismerhetik meg. 17. § (1) A pályázó az a természetes vagy jogi személy, egyéni cég vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, aki, illetve amely a tervpályázati kiírásban meghirdetett feladat elkészítésére vállalkozik, vagy akit, illetve amelyet erre felkértek. (2) A pályázó azzal, hogy pályaművét benyújtotta, a tervpályázati kiírás feltételeit magára nézve kötelezőnek fogadja el. (3) Nem indulhat tervpályázati eljárásban pályázóként az a gazdálkodó szervezet vagy természetes személy, aki, illetve amely szakmai tevékenysége körében – három évnél nem régebben meghozott jogerős ítéletben megállapított – jogszabálysértést követett el. 6. Összeférhetetlenség 18. § (1) A tervpályázat közreműködői tekintetében a Kbt. 25. §-ának rendelkezéseit az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A bírálóbizottság résztvevői a Kbt. 25. §-a alkalmazásában az ajánlatkérő nevében eljáró személyek. (3) A  bírálóbizottság résztvevői az  általuk bírált pályaművek (tervek) feldolgozásában, átdolgozásában, továbbtervezésében tervezőként, szakértőként, tanácsadóként nem vehetnek részt, továbbá nem vállalkozhatnak az  ajánlatkérő megbízásából az  általuk bírált tervpályázat tárgyának megvalósítási helyszínére, azonos tervezői program szerinti terv elkészítésére az eredményhirdetéstől számított három éven belül. (4) A Kbt. 25. § (3) bekezdésében foglaltakon túl nem indulhat pályázóként, aki a bírálóbizottság a) résztvevőjének a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § 2. pontja szerinti hozzátartozója, b) résztvevőjével együtt azonos gazdálkodó szervezettel áll munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, illetve azonos gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik, vagy c) résztvevőjével egy éven belül közösen pályaművet nyújtott be. (5) A Kbt. 25. § (3) bekezdésében foglaltakon túl nem indulhat pályázóként továbbá a) az  a  gazdálkodó szervezet, amelynek vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja vagy a  gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkező tagja, illetve ezeknek a  hozzátartozója a  bírálóbizottság résztvevője, vagy b) az  a  gazdálkodó szervezet, amellyel a  bírálóbizottság bármely résztvevője munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll. 7. A tervpályázat meghirdetése 19. § (1) A  tervpályázati eljárás – a  Kbt. 37.  § (1)  bekezdés f )  pontja szerinti – tervpályázati kiírással indul, amelyet az  ajánlatkérő hirdetmény útján köteles közzétenni. A  tervpályázati kiírást a  közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények mintáit meghatározó külön jogszabály szerinti minta alkalmazásával kell elkészíteni. A hirdetmények megküldésére és közzétételére a külön jogszabályban foglaltak alkalmazandóak. (2) Ha a tervpályázat becsült értéke a tervpályázatra irányadó uniós értékhatárt eléri, illetve meghaladja, a tervpályázati kiírást az  Európai Unió Hivatalos Lapjában és a  hirdetmények elektronikus napilapjában (TED adatbank) kell közzétenni. (3) Ha a  tervpályázat becsült értéke a  tervpályázatra irányadó nemzeti értékhatárt eléri vagy meghaladja, azonban az uniós értékhatárt nem éri el, a nyílt és a meghívásos tervpályázati eljárás kiírását a Közbeszerzési Értesítőben kell közzétenni. (4) A  tervpályázat lényeges adatait tartalmazó rövidített tervpályázati felhívást, valamint a  dokumentációt részben vagy egészében, a tervezési feladat tárgya szerint illetékes országos szakmai kamara hivatalos tájékoztatójában, és lehetőség szerint a honlapján is közzé kell tenni. (5) Az egyszerű tervpályázati eljárás meghirdetésére az (1)–(4) bekezdéstől eltérően a 33. §-t kell alkalmazni. (6) Az ajánlatkérő a tervpályázati kiírásban köteles meghatározni a pályázatok elbírálási szempontjait. 8. A tervpályázati dokumentáció 20. § (1) A  tervpályázati kiírás dokumentációja (a  továbbiakban: dokumentáció) részletes programból és a  hozzá tartozó mellékletből, valamint a tervpályázat szempontjából lényeges tájékoztató adatok ismertetéséből áll. (2) A dokumentáció részletes programjának tartalmaznia kell különösen: a) az  elkészítendő pályamű vagy tervezési feladat részletes leírását, a  tervpályázat szempontjából szükséges adatokat, alkalmazandó irányelveket, szükség szerint utalva a  hatósági előírásokra, normatívákra, szabványokra; b) a  tervpályázat kidolgozásához felhasználható – ki nem adott, de tanulmányozható – anyagok megtekintésének helyét és módját; c) a  tervpályázat kidolgozása során figyelembe veendő sajátos szempontokat és követelményeket (pl.  településtörténet, településszerkezet, terület- és településrendezési vonatkozások, növényzet, táji és természeti értékek, terepadottságok, talajviszonyok, területfelhasználás, műemléki védettség és régészeti érintettség, természetvédelmi oltalom, közlekedés, közintézmény ellátottság, egyéb adatok); d) az objektív összehasonlítást megkönnyítő, a pályázó által szolgáltatandó adatok kérdőlapját; e) a szabadalmi bejelentés alatt álló munkarészek megjelölésének módját; f ) a pályaművek elbírálásának a tervpályázat tárgya szerinti sajátos szakmai szempontjait; g) építészeti-műszaki tervek esetén az  építészeti minőséggel, szakmai igényességgel és szakszerűséggel kapcsolatos követelményeket, ezen belül különösen: ga) a telepítés (a környezetbe és a tájba illeszkedés, a beépítés) követelményeit, gb) a tervezési program szerinti rendeltetés, a használhatóság, a gazdaságosság követelményeit, gc) a településképi és településszerkezeti hatást, továbbá a rálátás és látványvédelem követelményeit, gd) a környezetvédelmi követelményeket, az energiatudatosságot, a megfelelő alapanyag hasznosítást és a fenntartható építészet követelményeit; ge) védett műemléki értékek esetén a további szükséges kutatási, feltárási, restaurálási feladatokat; h) a formai (pl. grafikai megjelenítés, lapméret) és tartalmi előírásokat (pl. alaprajzok, metszetek, homlokzatok, látványterv mennyiségét, maximálisan beadható lapok számát), megkülönböztetve az  ajánlott, illetve kötelezően betartandó követelményeket; i) a pályaművek benyújtandó munkarészeinek megnevezését, léptékét és formai előírásait; j) a díjazásban vagy megvételben nem részesült pályaművek visszaadásának módját; k) az eredményhirdetés helyére és időpontjára vonatkozó információkat. (3) A dokumentáció mellékleteinek tartalmaznia kell különösen: a) építészeti-műszaki tervek esetén a  tervezési terület alaptérképét, helyszínrajzát, szükség esetén geodéziai adatokat; b) a  tervpályázati feladat megismeréséhez és a  pályamű elkészítéséhez szükséges térképeket, vizsgálatokat, tervi előzményeket, fényképeket; c) címzéslapot; d) borítékot; e) a pályázók adatainak és a díjazás vagy megvétel szerzők közötti százalékos arányának feltüntetésére szolgáló kitöltendő adatlapot, ha ezen adatokat az ajánlatkérő a pályaműhöz csatoltan kéri benyújtani. (4) A dokumentációnak tartalmaznia kell a tervpályázattal kapcsolatos lényeges tájékoztató adatokat is, különösen: a) az ajánlatkérő megnevezését; b) a tervpályázat pontos címét, tárgyát, célját és jellegét; c) a tervpályázaton való részvétel feltételeit (alkalmassági követelményeket); d) a teljes tervpályázati dokumentáció elektronikus elérésének módját; e) a pályaművek benyújtásának helyét, határidejét és módját; f ) a pályaművek díjazására és megvételére szánt összeget, ezen belül a díj legnagyobb és a megvétel legkisebb összegét; g) az összes pályázónak adott esetben fizetett költségtérítésre vonatkozó adatokat; h) a  bírálóbizottság elnökének (társelnökének) és tagjainak (póttagjainak) nevét és az  általuk képviselt szervezetet vagy munkahelyet; i) a tervpályázatra vonatkozó kérdések benyújtásának, valamint a válaszok megadásának módját és határidejét; j) meghívásos tervpályázati eljárás esetén a meghívott pályázók nevét; k) a tervpályázati eljárást követő szolgáltatás (tervezés) megrendeléséhez szükséges ajánlatkérői feltételeket és követelményeket, határidőket; l) a tervpályázati kiírás részletes programjának és mellékleteinek tartalomjegyzékét; m) a tervpályázati eljárásra vonatkozó jogszabályok megnevezését; n) a  tervpályázatban maximálisan benyújtható lapok számát, amely csak a  bírálóbizottság által a  kiírásban indokolt esetben lehet több 6 db A1 méretű tervlapnál, és 10 oldal A4 méretű műleírásnál; o) szükség esetén a nyelvhasználatra vonatkozó részletes szabályokat; p) amennyiben a  pályaművek elbírálása, illetve rangsorolása több eljárási fordulóban történik, az  eljárás menetére vonatkozó tájékoztatást; q) a  pályaművekre vagy annak egyes részeire vonatkozó felhasználási jogok ajánlatkérő általi megszerzésével kapcsolatos tájékoztatást. (5) A pályamű kizárólag egy példányban kérhető. (6) A dokumentációt a tervpályázati eljárás meghirdetésének napjáig el kell készíteni, majd a pályázók számára elektronikus úton korlátlanul és teljes körűen, térítésmentesen hozzáférhetővé kell tenni a Kbt. 39. §-ában foglaltaknak megfelelően. 9. A pályaművekkel kapcsolatos határidők és a pályaművek benyújtása 21. § (1) A  pályaművek benyújtásának határidejét úgy kell megállapítani, hogy a  pályaművek elkészítésére elegendő idő, nyílt eljárásban a  tervpályázati kiírás feladásától legalább hatvan nap, meghívásos eljárásban az  alkalmas pályázóknak a  pályamű benyújtására szóló felhívás megküldésétől számítva legalább ötven nap álljon rendelkezésre. (2) Egyszerű eljárásban a  pályaművek benyújtásának határidejét úgy kell megállapítani, hogy a  dokumentáció átadásától számítva a pályamű elkészítésére legalább negyven nap álljon rendelkezésre. (3) A  központi költségvetési forrásból finanszírozott és a  Kormány által rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított építési beruházás megvalósításához szükséges építészeti-műszaki tervpályázat esetében a pályaművek elkészítésére és a kérdések benyújtására az (1)–(2) és (5) bekezdésben előírtnál rövidebb határidő is megállapítható, feltéve, hogy az  így megállapított rövidebb határidő mellett is biztosítottak a minőségi tervezés feltételei. (4) Azok a  személyek és szervezetek, amelyek a  tervpályázat dokumentációját beszerezték – az  abban megadott határidőn belül írásban, a  titkosság feltételeinek betartásával – a  tervpályázati feladattal kapcsolatban kérdéssel fordulhatnak az ajánlatkérőhöz. Az írásbeli kapcsolattartásra a Kbt. 41. § (2) bekezdése irányadó. (5) A kérdések benyújtásának határidejét úgy kell meghatározni, hogy az azokra adott válaszokat valamennyi pályázó a  pályamű benyújtásának határideje előtt nyílt eljárásban legalább negyven nappal, meghívásos eljárásban legalább harmincöt nappal, egyszerű eljárásban legalább huszonöt nappal kézhez kaphassa. (6) Az  ajánlatkérő a  kérdésekre adott válaszokat mindazoknak megküldi, akik a  dokumentációt a  válaszadás időpontjáig átvették vagy azokat az ajánlatkérő rendelkezésükre bocsátotta. Ugyanettől a határnaptól a kérdésekre adott válaszok a dokumentáció részét képezik. (7) Az  ajánlatkérő legfeljebb a  kérdésekre adott válaszok időpontjáig – az  értékelési szempontok és az  alkalmassági követelmények kivételével – a  dokumentáció részletes programjának tartalmát módosíthatja, az  adatokat kiegészítheti, illetve a tervpályázati eljárás lefolytatásától visszaléphet. (8) Az  ajánlatkérő a  pályaművek benyújtásának határidejét a  kérdésekre vonatkozó válaszadás alkalmával is meghosszabbíthatja. A  pályaművek benyújtásának új határidejéről, valamint a  módosuló további határidőkről nyílt eljárásban a  meghirdetéssel azonos módon hirdetményt kell közzétenni. A  hirdetményt az  eredeti határidő lejárta előtt legalább negyven nappal fel kell adni, és erről a tervpályázati dokumentációt átvevő személyeket vagy szervezeteket közvetlenül is tájékoztatni kell. Az ajánlatkérő a pályaművek benyújtásának új határidejéről az eredeti határidő lejárta előtt meghívásos eljárásban legalább harmincöt nappal, egyszerű tervpályázati eljárásban legalább huszonöt nappal közvetlenül értesíti a pályamű benyújtására felhívott pályázókat. (9) Az  ajánlatkérő meghívásos eljárásban a  részvételi határidőt egy alkalommal meghosszabbíthatja. A  részvételi jelentkezések benyújtásának új határidejéről, valamint a  módosuló további határidőkről a  meghirdetéssel azonos módon hirdetményt kell közzétenni az eredeti részvételi határidő lejártáig. 22. § (1) A  pályaművek a  dokumentációhoz csatolt címzéslap felhasználásával, kizárólag postai vagy futár szolgáltatás igénybevételével nyújthatók be, kivéve, ha a benyújtás az ajánlatkérő által meghatározottak szerint elektronikusan történik. (2) A  benyújtás időpontjának – a  (3)  bekezdésben foglaltak kivételével – a  pályamű kiírásban meghatározott helyre történő beérkezésének időpontját kell tekinteni. (3) A  (2)  bekezdéstől eltérően az  ajánlatkérő a  tervpályázati kiírásban úgy is rendelkezhet, hogy a  postai feladás igazolt dátumát kell a  benyújtás időpontjának tekinteni, továbbá választása szerint azt is meghatározhatja, hogy a határidőben feladott, de meghatározott időtartamon túl beérkező pályaműveket nem veszi figyelembe. (4) Az  ajánlatkérő a  benyújtott pályaművek átvételéről jegyzőkönyvet készít. Az  átvételi jegyzőkönyv tartalmazza az átvétel időpontját, valamint az azonosításhoz szükséges adatokat. 23. § (1) A tervpályázati eljárásban egy pályázó csak egy pályaművel vehet részt. (2) Egy pályamű csak egy megoldást tartalmazhat, kivéve, ha a kiírás erre vonatkozóan eltérő feltételeket ír elő. (3) A pályázó – a titkosság feltételeinek betartásával – a pályaművéhez csatoltan a) nyilatkozatban megtilthatja a  díjazásban vagy megvételben nem részesült pályaművének nyilvánosságra hozatalát, és b) a  kiírásban meghatározottaknak megfelelően nyilatkozik, hogy a  20.  § (4)  bekezdés k)  pontjában megfogalmazott követelmények szerinti szolgáltatás teljesítésére (tervezési feladat elkészítésére) vállalkozik, továbbá ehhez a  megfelelő szakértelemmel és – amennyiben a  feladat ellátásához az  szükséges – a  külön jogszabály szerinti jogosultsággal rendelkezik. 10. A pályaművek elbírálása és értékelése 24. § (1) A pályaművek elbírálásának és értékelésének szempontjai a hirdetményben – egyszerű eljárás esetén a közvetlenül megküldött tervpályázati kiírásban – és a  dokumentációban, valamint a  pályázók kérdéseire adott válaszokban meghatározott követelményektől nem térhetnek el. (2) A határidőben benyújtott pályaműveket a bírálóbizottság legalább három tagjának jelenlétében kell felbontani és a pályaművek valamennyi munkarészét bírálati sorszámmal kell ellátni. (3) A bontásról jegyzőkönyvet kell készíteni (a továbbiakban: bontási jegyzőkönyv), amelynek legalább a pályaművek bírálati sorszámát, postai azonosítóját (adott esetben), továbbá a  pályaművek munkarészeinek megnevezését és darabszámát kell tartalmaznia. A bontási jegyzőkönyvet a 25. § (1) bekezdése szerinti folyamatos jegyzőkönyvhöz kell csatolni. (4) Az  ajánlatkérő a  tervpályázati kiírásban rendelkezhet úgy, hogy az  eljárásban a  pályaművek elbírálása, illetve rangsorolása több eljárási fordulóban történik. Ebben az  esetben az  ajánlatkérő csak a  bírálóbizottság által a  kiírásban meghatározott szempontok szerint legmegfelelőbbnek ítélt pályaműveket benyújtó, a  meghatározott keretszám szerinti pályázóval folytatja az eljárást. (5) A  (4)  bekezdés szerinti esetben a  tervpályázati kiírásban előre rögzíteni kell azokat az  elbírálási szempontokat, amelyek szerint a  bírálóbizottság a  pályaműveket a  további eljárási fordulóra történő kiválasztáshoz rangsorolja, továbbá rögzíteni kell az egyes eljárási fordulókat követően a  további tervpályázati fordulóra kiválasztott pályázói létszám felső határát is. (6) A  8.  §-ban foglaltak szerint a  titkosság követelményét az  eljárás minden fordulójában meg kell tartani. A  további részvételre fel nem kért pályázók is kötelesek minden olyan magatartástól tartózkodni, amely az eredményhirdetést megelőzően a titkosság elvét sértheti. (7) A  dokumentációnak előre tartalmaznia kell az  egyes fordulókban benyújtandó pályaművekre vonatkozó feladat – építészeti-műszaki tervek esetén tervezési feladat – részletes leírását. Az ajánlatkérő az esélyegyenlőség elvének sérelme nélkül az  egyes fordulókat követően az  újabb pályamű benyújtására történő felhívásban a  tervezési program egyes elemeit pontosíthatja. (8) A bírálóbizottság a tervpályázatból kizárja: a) a határidő után benyújtott pályaművet, bontás nélkül; b) azt a pályaművet, amely a dokumentációban meghatározott tartalmi követelményeket nem teljesíti; c) a titkosságot sértő pályaműveket, valamint d) azt a pályaművet, amelynek szerzőivel szemben a 17. § (3) bekezdése és a 18. § értelmében kizáró ok áll fenn. (9) A  bírálóbizottság az  eljárásból kizárhatja a  formai követelményeket nem teljesítő vagy a  hiányos pályaműveket, feltéve, hogy a formai hiba a pályamű bírálatát ellehetetleníti. 25. § (1) A  bírálóbizottság a  bírálati munkáról, a  tervpályázat lebonyolításáról, értékeléséről, a  pályaművek rangsorolásáról, valamint a  díjakról és a  pályaművek megvételéről hozott döntéséről folyamatos jegyzőkönyvet és írásbeli összegzésként zárójelentést készít. (2) A  folyamatos jegyzőkönyvben a  bírálati munkával kapcsolatos minden lényeges eseményt rögzíteni kell. A folyamatos jegyzőkönyvet a bírálóbizottság résztvevőinek alá kell írniuk. (3) A  bírálóbizottság a  tervpályázattal kapcsolatos írásbeli összegzést zárójelentésben rögzíti, amelynek tartalmaznia kell: a) a tervpályázat pontos címét, célját, tárgyát és jellegét; b) a lebonyolítás rövid ismertetését, a beérkezett pályaművek számát és állapotát; c) a tervpályázati kiírás szerinti előírások betartását; d) a pályaművek értékelésének szempontjait; e) a tervpályázat eredményeinek összefoglaló értékelését; f ) az egyes pályaművekről kialakított részletes szakmai bírálatokat; g) a díjazott pályaművek rangsorolását; h) a díjak és megvételek elosztását, valamint ennek rövid indoklását; i) a tervpályázat hasznosításának módjára és lehetőségeire tett ajánlásokat; j) eredménytelen tervpályázat esetén az eredménytelenségnek a bírálóbizottság által megállapított indokát; k) a  tervpályázatot követő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban ajánlattételre felhívásra vonatkozó ajánlásokat, illetve azt is, ha a  bírálóbizottság arra tesz ajánlást, hogy ne kerüljön sor hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatására. (4) A bírálóbizottság a zárójelentést átadja az ajánlatkérőnek, aki az abban foglaltak alapján teszi közzé a tervpályázat eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót a Kbt. 37. § (1) bekezdés i) pontja szerint. (5) Amennyiben a pályázókkal, szerzőkkel, vagy munkatársakkal kapcsolatban a zárójelentés elfogadása, vagy a pályázó személyének megismerése után merül fel a 17. § (3) bekezdése és a 18. § szerinti kizáró ok, az érintett pályaművet a tervpályázatból utólag ki kell zárni. A kizárás a korábban megállapított rangsorolást és díjakat nem befolyásolja, a kizárt pályázó díja nem kerül kiadásra. (6) Az  ajánlattételre felhívni javasolt pályázó kizárása esetén a  bírálóbizottság a  rangsorban következő pályázót ajánlhatja ajánlattételre felhívni a tervpályázatot követő hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárásban. (7) A bírálóbizottság eredménytelennek minősítheti a tervpályázatot, ha egyetlen pályaművet sem talál díjazásra vagy megvételre alkalmasnak. A  bírálóbizottság a  zárójelentésben fogalmazza meg az  eredménytelenség indokát, és javaslatot tehet a tervpályázat megismétlésének és lebonyolításának módjára. 26. § (1) Az  ajánlatkérő – a  szolgáltatás megrendelésére szolgáló, a  tervpályázatot követő hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárásban az  árverseny biztosítása érdekében – a  bírálóbizottság részére előírhatja, hogy több pályamű részesüljön díjazásban és a  bírálóbizottság köteles legalább az  első és a  második helyen rangsorolt, díjazásban részesült pályázót a 25. § (3) bekezdés k) pontja szerint ajánlani ajánlattételre felhívni. (2) A  bírálóbizottság az  ajánlatkérő (1)  bekezdés szerinti előírása ellenére is jogosult kizárólag az  első díjas pályázót ajánlani a  tervpályázatot követő közbeszerzési eljárásban való részvételre, amennyiben a  második díjas pályamű szakmai színvonalában az első díjazotthoz képest jelentősen alacsonyabb értéket képvisel, valamint ilyen esetben is jogosult olyan ajánlást tenni, hogy ne kerüljön sor hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatására. (3) Ha a bírálóbizottság több díjazásban részesült pályázót ajánl a tervpályázatot követő közbeszerzési eljárásban való részvételre, a bírálóbizottság által ajánlott összes pályázónak ajánlattételi felhívást kell küldeni. 11. A tervpályázat eredményének kihirdetése és hasznosítása 27. § (1) A  tervpályázat eredményét a  dokumentációban rögzített időpontig az  ajánlatkérőnek ki kell hirdetnie. Az  eredményhirdetés alkalmával, de legkésőbb az  eredményhirdetést követő harminc napon belül a  pályázók számára megállapított díjakat és a pályamű megvétele esetén annak ellenértékét ki kell fizetni. (2) A  zárójelentés egy-egy példányát az  eredményhirdetésen a  jelenlévő pályázóknak az  átvétel igazolása mellett át kell adni, valamint az  eredményhirdetést követő harminc napon belül mindazok részére meg kell küldeni, akik az  eredményhirdetésen nem jelentek meg, de a  dokumentációt átvették, függetlenül attól, hogy pályaművet benyújtottak-e vagy sem. (3) Az  eredményhirdetésre meg kell hívni a  bírálóbizottság résztvevőit, a  díjazott és megvételt nyert pályaművek szerzőit, valamint meghívásos tervpályázat esetén a meghívott pályázókat. (4) Az ajánlatkérő az érintett pályázóval kötött szerződésben a szerzői jogról szóló törvény szerint meghatározza, hogy a  díjazott és a  megvételt nyert pályaművek tekintetében mely felhasználási jogokat szerez meg, a  pályázó pedig nyilatkozik ezen felhasználási jogok átruházásáról. Az  ajánlatkérő a  pályaművet részben vagy egészben további ellenszolgáltatás nélkül felhasználhatja a szerzői jogi védelemre vonatkozó előírások betartásával. (5) A  díjazásban vagy megvételben nem részesített pályaműveket az  ajánlatkérő a  pályázónak megkeresés után visszaadja, vagy a  kiírásban rendelkezhet úgy, hogy a  pályamű egy példányát a  tervpályázat tárgyának kulturális jelentőségére tekintettel megőrzi és – a 23. § (3) bekezdés a) pontja szerinti nyilatkozat hiányában – kiállíthatja. (6) A  tervpályázati eljárás eredményét külön jogszabályban meghatározott minta szerint és módon kell közzétenni. Az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményt a Kbt. 37. § (2) bekezdésében meghatározott tíz munkanapon belül kell megküldeni közzétételre. A  tervpályázati eljárás az  eljárás eredményéről szóló tájékoztató közzétételével zárul le. (7) A (6) bekezdés szerinti hirdetményben nem kell megadni azokat az információkat, amelyek közzététele akadályozná a  jogérvényesítést, ellentétes lenne a  közérdekkel, sértené valamely gazdálkodó szervezet üzleti érdekeit vagy a szolgáltatók közötti tisztességes versenyt. (8) Állami tulajdonban lévő műemlékeket érintő pályázati dokumentációk eredeti vagy másolati példányait az  (1) és (5) bekezdésben meghatározott esetben a Forster Központ számára meg kell küldeni. 28. § A tervpályázatot követő szolgáltatás (továbbtervezés) megrendelésére csak a bírálóbizottság által eredményesnek nyilvánított tervpályázat alapján kerülhet sor a bírálóbizottság ajánlása alapján a dokumentációban meghatározott vállalási feltételekkel, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szabályai szerint. 12. A tervpályázatok pénzügyi fedezete és díjazása 29. § (1) A  tervpályázat lebonyolításának pénzügyi fedezetét a  tervpályázat meghirdetése előtt az  ajánlatkérő vagy az előkészítő és lebonyolítási feladatokat ellátó szervezet bankszámlájára át kell utalni. A pénzügyi fedezet átutalása nélkül tervpályázat nem hirdethető meg. (2) A tervpályázat pénzügyi fedezetének mértékét úgy kell megállapítani, hogy a meghirdetett díjazás a tervpályázati feladat nagyságával, bonyolultságával és igényszintjével arányban álljon, megfeleljen a  kialakult szakmai gyakorlatoknak, továbbá vegye figyelembe az illetékes szakmai kamarák díjszabásra vonatkozó ajánlásait. (3) A  tervpályázat céljára rendelkezésre álló teljes költségkeretből a  kiírás előállításához szükséges költségeket – nyomdai, sokszorosítási, gépelési, meghirdetési, postai költségek, térképek, fotók költsége és egyéb költségek – le kell vonni. Az  így megmaradó összeg osztható el a  pályaművek díjazására vagy megvételére, a  bírálóbizottság díjazására, valamint – ha az ajánlatkérő arról a kiírásban rendelkezett – a pályázóknak fizetendő költségtérítésre. (4) A  pályaművek díjazására és megvételére előirányzott összeg csak abban az  esetben csökkenthető, ha a  tervpályázatot a  bírálóbizottság a  hasznosíthatóság szempontjából csökkent értékűnek minősíti, vagy ha a meghívásos tervpályázatra egy vagy több meghívott a pályaművét nem nyújtotta be. (5) A  bírálóbizottság résztvevőit – végzett munkájukkal arányosan – a  tervpályázat előkészítése és a  bírálati munka során kifejtett tevékenységükért díjazásban kell részesíteni. A  bírálóbizottság díjazására felhasználható keret nem haladhatja meg a  tervpályázat pénzügyi fedezete (3)  bekezdésben felsorolt költségekkel csökkentett összegének 25%-át. III. FEJEZET AZ EGYES ELJÁRÁSFAJTÁKRA VONATKOZÓ SAJÁTOS SZABÁLYOK 13. A nyílt tervpályázati eljárás 30. § (1) Nyílt tervpályázati eljárás esetében valamennyi érdekelt benyújthat pályaművet. (2) Az  ajánlatkérő a  tervpályázati kiírásban nyílt tervpályázat esetében jogszabályon alapuló szakmai követelményekhez kötheti a  tervpályázaton való részvétel feltételeit. Az  ajánlatkérő a  pályázó alkalmasságával kapcsolatban további igazolásokat nem kérhet. (3) Amennyiben a  pályázóval vagy az  általa megnevezett szerzőkkel kapcsolatban a  zárójelentés elfogadása után, a pályázó személyének megismerését követően merül fel, hogy az előírt szakmai követelményeknek nem felelnek meg, az érintett pályaművet a tervpályázatból utólag ki kell zárni. (4) A (3) bekezdés szerinti esetben a kizárás a korábban megállapított rangsorolást és díjakat nem befolyásolja, a kizárt pályázó díja nem kerül kiadásra. (5) Az  ajánlattételre felhívni javasolt pályázó kizárása esetén a  bírálóbizottság a  rangsorban következő pályázót ajánlhatja ajánlattételre felhívni a tervpályázatot követő hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárásban. 14. A meghívásos tervpályázati eljárás 31. § (1) A  meghívásos tervpályázati eljárás olyan két szakaszból álló eljárás, amelynek első, részvételi szakaszában az  ajánlatkérő a  részvételre jelentkezők szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról dönt, valamint kiválasztja azokat az  alkalmas pályázókat, amelyeket pályamű benyújtására hív fel. Az  eljárás első szakaszában az ajánlatkérő nem kérhet, a részvételre jelentkező pedig nem nyújthat be pályaművet. (2) Az eljárás első szakaszában bármely – az ajánlatkérő által a tervpályázati kiírásban megjelölt és közvetlenül felkért pályázón kívüli – érdekelt részvételi jelentkezést nyújthat be, erre a tervpályázati kiírásban utalni kell. (3) Az eljárás második szakaszában csak az ajánlatkérő által alkalmasnak minősített és pályamű benyújtására felhívott részvételre jelentkezők nyújthatnak be pályaművet. (4) Meghívásos tervpályázati eljárás esetében az  ajánlatkérő a  tervpályázati kiírásban meghatározhatja a  pályázók létszámát vagy keretszámát azzal, hogy a  részvételre jelentkezők közül legfeljebb a  létszámnak megfelelő vagy a  keretszám felső határáig terjedő számú jelentkezőt hív fel pályamű benyújtására. A  létszámnak vagy a  keretszámnak legalább öt pályázót kell magába foglalnia, és igazodnia kell a  feladat nagyságához, bonyolultságához és körülményeihez, valamint biztosítania kell a valódi versenyt. (5) Ha az  ajánlatkérő létszámot vagy keretszámot határoz meg, a  tervpályázati kiírásban meg kell adnia az  alkalmas jelentkezők közötti rangsorolás objektív szempontokon alapuló módját is arra az esetre, ha az alkalmas jelentkezők száma a létszámot vagy a keretszám felső határát meghaladja. A rangsorolást a jelentkező szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmasságának igazolása körében lehet meghatározni. (6) Amennyiben az ajánlatkérő meghatározza a pályázók létszámát vagy keretszámát, az első szakaszban alkalmasnak minősített pályázók közül a tervpályázati kiírásban megadott rangsorolás alapján kiválasztott pályázókat kell felhívni pályamű benyújtására. (7) Amennyiben az  ajánlatkérő nem határozza meg a  pályázók létszámát vagy keretszámát, az  első szakaszban alkalmasnak minősített valamennyi pályázót fel kell hívni pályamű benyújtására. (8) Az  ajánlatkérő meghívásos tervpályázatra közvetlenül is felkérhet pályázókat, feltéve, hogy azokat a  tervpályázati kiírásban megjelölte. A megjelölt pályázóknak a többi pályázóval megegyezően kell igazolnia alkalmasságát. (9) Ha az  ajánlatkérő a  (2), (7) és (8)  bekezdésekben foglaltakat együttesen alkalmazza, a  tervpályázati kiírásban megjelölt pályázók számát meghaladó létszámot vagy keretszámot köteles meghatározni. 32. § (1) Az alkalmasság igazolására benyújtandó dokumentumokat az ajánlatkérő az alábbi körben határozhatja meg: a) a tervpályázat tárgyával kapcsolatos korábbi szakmai tevékenység ismertetése; b) a tervezési vagy a tervpályázat tárgya szerinti egyéb szakmagyakorlási jogosultság igazolása; c) a lehetséges társtervezők, szakági tervezők, szakemberek, alvállalkozók megnevezése; d) a tervezői felelősségbiztosítás igazolása, a garanciavállalás módja; e) honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények esetében a  Nemzeti Biztonsági Felügyelet tanúsítványa. (2) Az  ajánlatkérő a  tervpályázati kiírásban köteles megjelölni az  alkalmasság igazolására benyújtandó dokumentumokat és azt, hogy azoknak megfelelően mely esetben minősíti alkalmasnak vagy alkalmatlannak a részvételre jelentkezőt. (3) Az alkalmasság igazolására szolgáló dokumentumok benyújtási határidejét úgy kell meghatározni, hogy a pályázók számára megfelelő idő, de a kiírást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számítva legalább tizenöt nap álljon rendelkezésre. (4) Az  ajánlatkérő az  alkalmassági követelményeket nem határozhatja meg oly módon, hogy egyes jelentkezőket az eljárásból kizár, vagy más módon indokolatlan és hátrányos vagy előnyös megkülönböztetésüket eredményezi. (5) Az  alkalmasság vizsgálatának eredményét ki kell hirdetni. Az  eredményhirdetést követően öt napon belül a meghívottak számára a dokumentációt postán vagy közvetlenül át kell adni. (6) Az ajánlatkérő az alkalmas – létszám vagy keretszám meghatározása esetén az alkalmassági követelmények alapján kiválasztott – jelentkezőket az  (5)  bekezdésben foglalt határidőben egyidejűleg, közvetlenül, írásban hívja fel pályamű benyújtására. 15. Egyszerű tervpályázati eljárás 33. § (1) Ha a tervpályázat becsült értéke nem éri el a huszonöt millió forintot, az ajánlatkérő egyszerű tervpályázati eljárást folytathat le, amelyre az általános eljárási szabályokat az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Az  ajánlatkérőnek az  egyszerű tervpályázati eljárásra vonatkozó felhívást a  tervpályázati kiírásra külön jogszabályban meghatározott hirdetményminta szerinti tartalommal megegyezően kell elkészítenie, további információként rögzítve a felhívás elfogadására meghatározott határnapot is. (3) Az ajánlatkérő a felhívást – a pályázók részére történő megküldést megelőzően három munkanappal – az illetékes országos szakmai kamara részére a  kamara honlapján történő közzététel céljából elektronikus úton megküldi. A  kamara a  felhívást annak megérkezését követő legkésőbb három munkanapon belül honlapján közzéteszi. Az ajánlatkérő a felhívás kamara részére történő megküldésének napját igazoló dokumentumot az eljárás irataihoz csatolja. (4) Az ajánlatkérőnek egyszerű tervpályázati eljárásban legalább három pályázót kell egyidejűleg közvetlenül írásban felhívnia a  tervpályázaton való indulásra. Az  ajánlatkérőnek a  felhívást lehetőség szerint olyan pályázók részére kell megküldenie, amelyek a  szerződés teljesítésére való alkalmasság feltételeit az  ajánlatkérő megítélése szerint feltehetőleg teljesíteni tudják. (5) Amennyiben az  ajánlatkérő által felhívott pályázó a  felhívásban meghatározott határnapra nem nyilatkozik a meghívás elfogadásáról, helyette másik pályázót kell felkérni. (6) A  felkérés elfogadását követően – a  felkérésben a  meghívás elfogadására meghatározott határnapot követő első munkanapon – az  ajánlatkérő a  felkérést elfogadó vagy a  felhívás alapján jelentkező pályázók rendelkezésére bocsátja a dokumentációt. (7) A kamara honlapján történő közzétételt követően a felhívásban a meghívás elfogadására meghatározott határnapig (legalább a  közzétételtől számított öt munkanap) az, aki a  meghívottakon kívül a  tervpályázati (tervezési) feladat elkészítésére vállalkozik, a  dokumentáció rendelkezésre bocsátását kérheti az  ajánlatkérőtől. Az  érdeklődését határidőben jelző pályázó a tervpályázati eljárásban kérdést tehet fel, pályázatot nyújthat be, az eljárásban a felkért (felhívott) pályázókkal azonos jogok illetik, és azonos kötelezettségek terhelik. (8) Az  egyszerű tervpályázati eljárás során a  beadandó munkarészek száma és kidolgozása, valamint ezzel összefüggésben a pályaművek díjazása az elvégzendő feladattal arányosan csökkenthető. (9) A  bírálóbizottság résztvevője nem lehet olyan személy, akinek a  bírálóbizottságban való részvétele a  meghívott pályázóval szemben kizáró okot jelentene. A bírálóbizottságban a szavazásra jogosultak száma 3–7 fő lehet. 16. Az ötletpályázat 34. § (1) Az  ötletpályázatot a  tervpályázatok általános rendje szerint kell kiírni és lebonyolítani, nyílt vagy meghívásos tervpályázati eljárás formájában. Az  ajánlatkérőnek az  ötletpályázat célját a  kiírásban és a  dokumentációban rögzítenie kell. (2) Ha az ötletpályázat Kbt. 18. § (4) bekezdés a) pontja szerinti becsült értéke nem éri el a tervpályázatokra vonatkozó uniós értékhatárt, az ötletpályázatot a 19. § (1) és (3) bekezdésétől eltérően az  illetékes szakmai kamara hivatalos lapjában vagy honlapján kell meghirdetni. (3) Az  ajánlatkérő a  (2)  bekezdésben meghatározottak mellett más módon is gondoskodhat az  ötletpályázat meghirdetéséről. (4) Ötletpályázat esetén a pályázathoz nem szükséges csatolni a 23. § (3) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozatot. (5) Az ötletpályázatot követően az ajánlatkérőt a díjazott vagy megvásárolt tervpályázatok szerzőivel szemben további megbízási kötelezettség, a pályázót további vállalási kötelezettség nem terheli. IV. FEJEZET A MŰVÉSZETI TERVPÁLYÁZAT 35. § (1) A  művészeti tervpályázat lefolytatásának menetét az  ajánlatkérő az  ebben a  fejezetben foglaltakkal összhangban határozza meg, és az  eljárás szabályait honlapján – amennyiben nem rendelkezik honlappal, a  Közbeszerzési Hatóság honlapján – közzéteszi. (2) A  művészeti tervpályázatra a  9.  §-ban és 10.  §-ban foglaltak megfelelően alkalmazandók azzal, hogy szolgáltatás (tervszolgáltatás, tervezési feladat) helyett művészeti szolgáltatást kell érteni. (3) A művészeti tervpályázat lehet nyílt, meghívásos, vagy – e rendelet önkéntes alkalmazása körében a huszonöt millió forintot el nem érő értékű tervpályázat esetén – egyszerű tervpályázati eljárás. (4) Az  eljárások lefolytatására – a  33.  § (3) és (7)  bekezdése, valamint a  34.  § (2) és (4)  bekezdése kivételével – a 30–34. §-ban foglalt szabályokat alkalmazni kell. (5) Meghívásos tervpályázati eljárásban a 31. § (4) bekezdése szerinti létszámnak vagy a keretszámnak legalább három pályázót kell magába foglalnia, valamint biztosítania kell a valódi versenyt. (6) A 32. § (1) bekezdésében foglaltakon túl az ajánlatkérő az alkalmasság igazolására egyéb objektív alapú szempontot és igazolási módot is előírhat. (7) A pályaművek benyújtására olyan határidőt kell meghatározni, amely biztosítja a megfelelő pályamű elkészítéséhez szükséges időt. 36. § (1) A művészeti tervpályázat meghirdetésére – a 19. § (4) bekezdése kivételével – a 19. § rendelkezései alkalmazandóak. A hirdetmény külön jogszabály szerinti feladását megelőzően a tervpályázati kiírást az ajánlatkérő nem teheti egyéb módon közzé. A 6. §, a 8. § és a 18. § a művészeti tervpályázat lefolytatására is alkalmazandó. (2) A  tervpályázati eljárás dokumentációja tartalmazza a  pályamű elkészítésével és benyújtásával kapcsolatban a  pályázók részére szükséges információkról szóló tájékoztatást. A  dokumentációban meg kell adni a  pályamű elkészítésére vonatkozó feladat, valamint a  tervpályázattal előkészített szolgáltatásra vonatkozó feladat részletes leírását. (3) A dokumentáció tartalmazza a pályaművek benyújtásának helyére, határidejére, módjára vonatkozó tájékoztatást, a  tervpályázattal kapcsolatos kérdések benyújtásának és a  válaszok megadásának módját és határidejét, a tervpályázatot követő szolgáltatással kapcsolatos ajánlatkérői feltételeket és követelményeket, valamint az eljárás – ajánlatkérő által meghatározott – menetére vonatkozó tájékoztatást. (4) A dokumentációban az ajánlatkérő köteles rendelkezni arról, hogy a díjazott vagy megvételt nyert pályaművekkel kapcsolatban mely felhasználási jogokat szerez meg, a pályázó pedig – a titkosság követelményeinek betartásával – a pályaművéhez csatoltan nyilatkozik ezen felhasználási jogok átruházásáról. (5) A  tervpályázati kiírásban közölni kell a  pályaművek díjazására és megvételére szánt összeget, beleértve a  díj legnagyobb és a  megvétel legkisebb összegét. A  díjak elosztásakor figyelembe kell venni, hogy a  díjak összege magában foglalja a megszerzett felhasználási jogokért járó díjazást is. (6) A művészeti tervpályázatban a művészeti szolgáltatáshoz kapcsolódó kiegészítő tervezési feladatokra az ajánlatkérő szakági tervező bevonását írhatja elő. (7) A  pályaműveket bírálóbizottság bírálja el, amelynek tagjai a  tervpályázat tárgyában szakértelemmel rendelkező természetes személyek (különösen művészek, művészettörténészek). Műemlék építménybe kerülő művészeti alkotás létrehozására kiírt tervpályázat bírálóbizottságába a  Forster Központ művészettörténészt tagként delegál. A bírálóbizottság létszáma legalább három fő. (8) Ha a pályázat résztvevőitől meghatározott szakképzettséget, szakképesítést követelnek meg, a bírálóbizottság tagjai legalább egyharmadának rendelkeznie kell a  pályázóktól megkövetelt vagy azzal egyenértékű vagy magasabb szintű szakképzettséggel, illetve szakképesítéssel. (9) A  pályázók által benyújtott pályaműveket a  bírálóbizottság névtelenül és kizárólag a  kiírásban meghatározott szempontok alapján vizsgálja meg. A  névtelenséget a  bírálóbizottság döntésének meghozataláig tiszteletben kell tartani. (10) A  bírálóbizottság önállóan hozza meg döntéseit és alakítja ki véleményét. A  bírálóbizottsági munka dokumentálására a  25.  § (1) és (2)  bekezdését kell alkalmazni. A  bírálóbizottság szakmai döntése a  pályaművek értékelésére, minősítésére, rangsorolására, valamint a  tervpályázati díjak odaítélésére vonatkozóan végleges, attól az ajánlatkérő nem térhet el. (11) A  bírálóbizottság zárójelentésben állapítja meg a  pályaművek rangsorolását, amelynek tartalmára a  25.  § (3) bekezdésében foglaltak alkalmazandóak. (12) A művészeti tervpályázat eredményének közzétételére a 27. § (6) és (7) bekezdése alkalmazandó. V. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 37. § Ez a rendelet 2015. november 1-jén lép hatályba. 38. § (1) Az e rendeletben foglaltakat a hatálybalépését követően meghirdetett tervpályázati eljárásokra kell alkalmazni. (2) A  tervpályázati eljárások szabályairól szóló 305/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet rendelkezéseit a  2015. november 1. napját megelőzően meghirdetett tervpályázati eljárásokra alkalmazni kell. 39. § Ez a rendelet a Kbt.-vel együtt a) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. február 26-i 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, b) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. február 26-i 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. 40. § Hatályát veszti a tervpályázati eljárások szabályairól szóló 305/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet. Dr. Semjén Zsolt s. k., miniszterelnök-helyettes