Hivatalos forrásoknjt.hu · EUR-Lex
Europaius
Magyar
ČeštinaDeutschFrançaisEspañolPolskiItalianoNederlandsÖsterreichBelgiquePortuguêsSvenskaDanskSuomiSlovenčinaIrelandEestiLietuviųLatviešuSlovenščinaHrvatskiΚύπροςMaltiRomânăΕλληνικάLuxembourgБългарски
Magyar

2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről - Hatályos Jogszabályok…

Miről szól ez a jogszabály?

Ez a törvény a 2013. évi V. törvény, azaz az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) hatálybalépésével kapcsolatos átmeneti szabályokat és felhatalmazó rendelkezéseket tartalmazza. Célja, hogy zökkenőmentessé tegye az átállást az új Ptk. szabályaira, különösen a már létező jogviszonyok és jogi személyek esetében.

Kire vonatkozik: Mindenki, akinek jogviszonyai, jognyilatkozatai vagy személyiségi jogai érintettek a Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével; Jogi személyek, egyesületek, alapítványok és gazdasági társaságok, amelyeknek a Ptk. hatálybalépésekor már léteztek vagy bejegyzés alatt álltak.

Fő adatok

Ország
Magyarország
Jogterület
Egyéb jogszabályok
Szakaszok
71
Forrás
njt.hu
Szöveg letöltve
Magyarázat frissítve

Mit szabályoz ez a jogszabály?

  • A Ptk. rendelkezéseinek alkalmazását a hatálybalépését követően keletkezett tényekre, jogviszonyokra és jognyilatkozatokra.
  • Átmeneti szabályokat a cselekvőképességre vonatkozóan, különösen a gondnokság alá helyezett kiskorúak és nagykorúak esetében.
  • A személyiségi jogok megsértésének szankcióira vonatkozó szabályok alkalmazását, figyelembe véve a jogsértés időpontját.
  • A jogi személyek, egyesületek, alapítványok és gazdasági társaságok továbbműködését az új Ptk. hatálybalépése után.

Kire vonatkozik ez a jogszabály?

  • Mindenki, akinek jogviszonyai, jognyilatkozatai vagy személyiségi jogai érintettek a Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével.
  • Jogi személyek, egyesületek, alapítványok és gazdasági társaságok, amelyeknek a Ptk. hatálybalépésekor már léteztek vagy bejegyzés alatt álltak.

Melyek a főbb pontok?

  • A Ptk. rendelkezéseit főszabály szerint a hatálybalépését követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra kell alkalmazni.
  • A Ptk. hatálybalépésekor cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló nagykorú személyekre a Ptk. cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt álló nagykorú személyre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
  • A Ptk. hatálybalépésekor már bejegyzett jogi személyeknek az első létesítő okirat módosítással egyidejűleg kell dönteniük a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködésükről, de legkésőbb 2015. március 15-ig (egyes gazdasági társaságoknál 2016. március 15-ig).
  • Az egyesületeknek és alapítványoknak 2017. január 1-jét követő első létesítő okirat módosítással együtt kell felülvizsgálniuk és szükség szerint módosítaniuk létesítő okiratukat a Ptk. szabályainak megfelelően.

Jogi útmutató

1
Tartozás elévülése: 5 év, megszakítás, felszólítás, követeléskezelők

Egyéb jogszabályok

8
255/2014. (X. 10.) Korm. rendelete a 2014–2020 programozási időszakra rendelt források felhasználására vonatkozó uniós…
5/2012. (III. 1.) NGM rendelete az elemi költségvetésről
2018. XL. törvény Magyarország 2019. központi költségvetésének megalapozásáról
261/2012. (X. 11.) KE határozata kitüntetés adományozásáról
34/2018. (XII. 3.) AM rendelete az élelmiszer-vállalkozás működéséhez szükséges szakképesítésekről
122/2019. (III. 19.) KE határozata kitüntetés adományozásáról
1491/2016. (IX. 15.) Korm. határozata a digitális termékek és szolgáltatások exportjának növeléséről, Magyarország…
1310/2012. (VIII. 23.) Korm. határozata az egyes beruházási projektek kapcsán felmerülő régészeti feltárási költségek…

Egyéb jogszabályok

Jogszabály szövege

Jogszabály szövege
Tartalomjegyzék (71)
  1. 1. §
  2. 2. §
  3. 3. §
  4. 4. §
  5. 5. §
  6. 6. §
  7. 7. §
  8. 8. §
  9. 9. §
  10. 10. §
  11. 11. §
  12. 12. §
  13. 13. §
  14. 14. §
  15. 15. § *
  16. 16. §
  17. 17. §
  18. 18. §
  19. 19. §
  20. 20. §
  21. 21. §
  22. 22. § *
  23. 23. §
  24. 24. §
  25. 25. §
  26. 26. §
  27. 27. §
  28. 28. §
  29. 29. §
  30. 30. §
  31. 31. §
  32. 32. §
  33. 33. §
  34. 34. §
  35. 35. §
  36. 36. §
  37. 37. §
  38. 38. §
  39. 39. §
  40. 40. §
  41. 41. §
  42. 42. §
  43. 43. § A Ptk. hatálybalépésekor már fennálló felelős őrzésre a Ptk. hatálybal
  44. 44. §
  45. 45. § A Ptk. hatálybalépését követően befejezett túlépítés esetén a Ptk. túl
  46. 46. §
  47. 47. §
  48. 48. §
  49. 49. §
  50. 50. §
  51. 51. §
  52. 52. §
  53. 53. §
  54. 54. §
  55. 55. §
  56. 56. §
  57. 57. §
  58. 58. §
  59. 59. §
  60. 60. §
  61. 61. §
  62. 62. §
  63. 63. §
  64. 64. §
  65. 65. §
  66. 66. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben meghatározza
  67. 67. § A Ptk. hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
  68. 68. § *
  69. 69. §
  70. 72. §
  71. 73. §

Ptké. (új) - 2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2026.III.1. - 2026.XII.8. ) Váltás a jogszabály következő időállapotára (2026.XII.9. -) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont!

2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről * ELSŐ RÉSZ A Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő átmeneti és egyéb rendelkezések *

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit a hatálybalépését követően

a)keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint
b)megtett jognyilatkozatokra kell alkalmazni.

II. Fejezet

A Ptk. Második Könyvéhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések 1. A cselekvőképesség (A Ptk. 2:18. §-ához)

2. §

A Ptk. hatálybalépésekor a tizenhetedik életévét még be nem töltött, cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett kiskorú jognyilatkozatainak megtételére – ideértve a függő jognyilatkozatokat is – a Ptk. korlátozottan cselekvőképes kiskorúak jognyilatkozataira vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni

3. §

A tizennegyedik életévét már betöltött kiskorú cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezése iránt a Ptk. hatálybalépése előtt benyújtott keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani, a folyamatban levő eljárást pedig a kiskorú tizenhetedik életévének betöltéséig meg kell szüntetni. A bíróság a kiskorút a tizenhetedik életévének betöltését követően ismételten előterjesztett kereset alapján a nagykorúakra vonatkozó szabályok szerint cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó gondnokság alá helyezheti (A Ptk. 2:19–2:30. §-ához)

4. §

(1)A nagykorú személy cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezése iránt a Ptk. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásban – ideértve a jogorvoslati eljárási szakaszt is – a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni
(2)A nagykorú személy cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezése iránt a Ptk. hatálybalépése előtt benyújtott keresetlevelet úgy kell tekinteni, mintha az a nagykorú személy cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezésére irányulna.

5. §

(1)A Ptk. hatálybalépésekor cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló nagykorú személyre a Ptk. cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt álló nagykorú személyre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni
(2)A Ptk. hatálybalépésekor cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló nagykorú személyeket a következő felülvizsgálati eljárás lefolytatásáig cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt álló cselekvőképtelen nagykorú személyként kell a gondnokoltak elektronikus nyilvántartásában szerepeltetni.
(3)A Ptk. hatálybalépésekor cselekvőképességet általánosan korlátozó gondnokság alatt álló nagykorú személyt a gondnokság alá helyező határozatban a kötelező felülvizsgálatra megállapított időpontban a Ptk. gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálatára irányuló eljárásának szabályai szerint kell megvizsgálni abból a szempontból, hogy a cselekvőképességét indokolt-e korlátozni, és ha igen, mely ügycsoportokban.

6. §

* A gyámhatóságnak a – cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezésről szóló, felülvizsgálati kötelezettséget nem tartalmazó – határozatok felülvizsgálata iránt a bíróságon pert kell indítania (A Ptk. 2:31–2:37. §-ához)

7. §A Ptk. hatálybalépése előtt kirendelt gondnok jogaira és kötelezettségeire a Ptk. hatálybalépését követően a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni

2.Személyiségi jogok (A Ptk. 2:51–2:54. §-ához)

8. §(1) A Ptk. személyiségi jogok megsértésének szankcióira vonatkozó rendelkezéseit a hatálybalépését követően történt jogsértésekre kell alkalmazni

(2)A Ptk. hatálybalépése előtt megsértett személyhez fűződő jogok alapján érvényesíthető polgári jogi igényekre a jogsértés idején hatályos jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni. A Ptk. hatálybalépése előtt megkezdődött, folyamatosan tanúsított jogsértő magatartásra – ideértve a mulasztást is – akkor is a Ptk. hatálybalépése előtt hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a jogsértő magatartás befejezése a Ptk. hatálybalépése utáni időpontra esik.

8/A. § * (1) A Ptk. 2:48. § alkalmazásában nyilvános közéleti szereplésnek kell tekinteni – ide nem értve a Ptk. 2:44. § (3) bekezdésében meghatározott eseteket – a miniszterelnök vagy a köztársasági elnök részvételével, személyvédelemmel megvalósuló rendezvényt és egyéb eseményt – ideértve a közönség számára nyitva álló helyen való megjelenést – is.

(2)Amennyiben az (1) bekezdés szerinti nyilvános közéleti szereplésről olyan képmás és hangfelvétel, illetve képmás vagy hangfelvétel készül, amelyen más, közéleti szerepléssel nem érintett, személy is látható, illetve hallható, akkor e személy kérheti, hogy a képmáson és hangfelvételen, illetve képmáson vagy hangfelvételen őt tegyék felismerhetetlenné.

III. Fejezet

A Ptk. Harmadik Könyvéhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések 3. A jogi személyek általános szabályai (A Ptk. 3:1–3:62. §-ához)

9. §

(1)Azon jogi személynek, amelynek a nyilvántartásba-vételi eljárása – ideértve a változás bejegyzésére irányuló eljárást, az átalakulást, az egyesülést és a szétválást is – a Ptk. hatálybalépésekor folyamatban van, a 2014. március 14-én alkalmazandó jogszabályoknak kell megfelelnie
(2)Ha e törvény az egyes jogi személy típusok esetén eltérően nem rendelkezik, a Ptk. hatálybalépésekor a nyilvántartásba már bejegyzett, valamint az (1) bekezdés szerint bejegyzés alatt álló jogi személy a Ptk. hatálybalépését követő első létesítő okirat módosítással egyidejűleg köteles a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről dönteni, és az erről szóló döntéshozó szervi határozatot is köteles a nyilvántartó bírósághoz benyújtani.
(3)A jogi személynek a Ptk. rendelkezéseit a (2) bekezdés szerinti döntéstől, ennek hiányában 2015. március 15-étől kell alkalmaznia (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködés időpontja), és ezt követően létesítő okirata nem tartalmazhat a Ptk. rendelkezéseivel összhangban nem álló rendelkezést.
(4)A Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködés időpontját követően hozott döntéshozó szervi határozatok bírósági felülvizsgálatára a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5)A Ptk. hatálybalépésekor működő, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben nevesített állami vállalat, tröszt, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, valamint a leányvállalat a 2014. március 14-én hatályos, rá vonatkozó jogszabályok szerint működhet tovább, azonban ilyen típusú jogi személyek nem alapíthatóak. A közös vállalatra a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 2014. március 14-én hatályos 333. § (7) bekezdését kell alkalmazni.

9/A. § * A Ptk. 3:21. § (2) bekezdése tekintetében, ha a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványt és a közérdekű vagyonkezelő alapítványt (a továbbiakban együtt: közérdekű alapítvány) alapító vagy a közérdekű alapítványhoz csatlakozó jogi személy vezető tisztségviselői a vagyonjuttatás tekintetében hatáskörükben, a rájuk vonatkozó eljárási szabályok betartásával járnak el, a vagyonjuttatást a jogi személy érdekében állónak kell tekinteni.

10. §

(1)Az e fejezetben foglalt kötelezettség nem terheli a Ptk. hatálybalépésekor jogutód nélküli megszűnési eljárás alatt álló jogi személyt, továbbá azt, amely a hatálybalépést követően kerül jogutód nélküli megszűnési eljárás alá, feltéve, hogy a jogi személyt a nyilvántartásból törlik
(2)Ha az (1) bekezdés szerinti eljárásban a jogi személy törlésére nem került sor, és az e fejezetben rá irányadó határidő már eltelt, a jogi személy a továbbműködésével összefüggő kötelezettségeit a megszűnési eljárás jogerős befejezésétől számított harminc napon belül köteles teljesíteni.

10/A. § * (1) A Ptk. 3:35. §-a alkalmazásában a jogi személy szervei által hozott határozat ellen a Ptk. hatálybalépését követően is csak az a tag vagy alapító kérheti a bíróságtól a határozat hatályon kívül helyezését, aki a határozathozatal során szavazati joggal rendelkezett vagy a határozathozatal tekintetében alapítói jogokat gyakorolhatott. A különleges jogállású, illetve a tagsági, alapítói jogokkal csak részben rendelkező személyek csak az érintettségük esetén és csak annyiban kérhetik a sérelmezett határozat hatályon kívül helyezését, amennyiben az rájuk nézve jogot vagy kötelezettséget állapít meg, ezeket kiterjeszti vagy korlátozza, illetve megszünteti.

(2)A Ptk. 3:35. §-a alkalmazásában a keresetindításra, vagy a jogi személy határozata ellen benyújtott kereset tárgyában meghozott ítélet elleni felülvizsgálat kezdeményezésére való jogosultságnak, kereshetőségi jognak, illetve perbeli legitimációnak (a továbbiakban: keresetindítási jog) a per során folyamatosan, a per befejezéséig – ideértve e rendkívüli jogorvoslatot is – fenn kell állnia. Ha a keresetindítási jogot megalapozó jogviszonyban bekövetkezett változás folytán – a jogutódlás esetét kivéve – a keresetindítási jog megszűnik, a bíróság a pert megszünteti. Ha a pert a másodfokú bíróság vagy a felülvizsgálat során a Kúria szünteti meg, a másodfokú bíróság, illetve a Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét, illetve a jogerős ítéletet végzéssel teljes egészében vagy abban a részében, amelyre a megszüntetés oka fennáll, hatályon kívül helyezi.
(3)A Ptk. 3:37. §-ának alkalmazásában a határozat hatályon kívül helyezését kimondó bírósági ítélet hatálya annak jogerőre emelkedésével áll be. A jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezésének azok meghozatalára visszamenőleges hatállyal történő hatályon kívül helyezésére a Ptk. hatálybalépését követően csak akkor van lehetőség, ha jogszabály a bíróság számára ilyen hatályú határozat meghozatalát lehetővé teszi.
4.Az egyesület és az alapítvány (A Ptk. 3:1–3:48. §-ához, 3:63–3:87. §-ához és 3:378–3:404. §-ához)

11. §

(1)* A Ptk. hatálybalépésekor nyilvántartásba bejegyzett, illetve a 9. § (1) bekezdése szerint bejegyzés alatt álló egyesület és alapítvány a 2017. január 1-jét követő első létesítő okirat módosítással együtt köteles a létesítő okiratának mindazon rendelkezését felülvizsgálni és szükség szerint módosítani, amelyek nem felelnek meg a Ptk. szabályainak. Egyesület esetében nem kell módosítani az alapszabályt abból az okból, hogy az tartalmazza az egyesület alapító tagjainak nevét és azok lakóhelyét vagy székhelyét
(2)Az egyesület és az alapítvány a létesítő okiratát a Ptk.-val összefüggésben nem köteles módosítani, ha az csak abból az okból volna szükséges, hogy abban olyan hivatkozások, utalások és elnevezések szerepelnek, amelyek a Ptk. és a létesítő okirat tartalmát érintő más törvény rendelkezéseinek már nem felelnek meg. Ha azonban a létesítő okirat egyéb okból módosul, a szervezet az ilyen változásokat is köteles azon átvezetni.
(3)* Az (1) bekezdés szerinti egyesületnek és alapítványnak a létesítő okirata (1) bekezdés szerinti módosításának napjától a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmaznia.
(4)A létesítő okirat – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő – módosítását változásbejegyzési kérelemként kell benyújtani a bírósághoz.
(5)A (3) bekezdés szerinti időpontig az alapítvány, illetve az egyesület a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény alapján működik. Nincs azonban akadálya annak, hogy az (1) bekezdés szerinti egyesület és alapítvány a Ptk. rendelkezéseinek alkalmazásával módosítsa létesítő okiratát, erre azonban a (4) bekezdés szerinti változásbejegyzési kérelemben utalnia kell.
(6)* Érdekképviseleti célra alapított egyesület jogi szakvizsgával rendelkező
a)tagja,
b)tisztségviselője, vagy
c)alkalmazottja az egyesület tagjára vonatkozó polgári vagy közigazgatási bírósági eljárásban – az egyesület tagjának képviseletében – meghatalmazottként eljárhat, ha a bírósági eljárásban a jogi képviselet nem kötelező és annak tárgya az egyesület alapszabályában meghatározott érdekképviseleti célokkal összefügg.
5.A gazdasági társaságok, az egyesülés, valamint egyes cégformák (A Ptk. 3:1–3:48. §-ához, 3:88–3:324. §-ához és 3:368–3:377. §-ához)

12. §

(1)A Ptk. hatálybalépésekor a cégjegyzékbe bejegyzett, valamint a 9. § (1) bekezdése szerint bejegyzés alatt álló gazdasági társaság a Ptk. hatálybalépését követő első létesítő okirat módosítással egyidejűleg köteles a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről dönteni, és a legfőbb szervi határozatot a cégbírósághoz benyújtani
(2)A gazdasági társaságnak a Ptk. rendelkezéseit
a)az (1) bekezdés szerinti döntés időpontjától, ennek hiányában
b)közkereseti társaság és betéti társaság esetén 2015. március 15-étől, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság és egyesülés esetén 2016. március 15-étől kell alkalmaznia [az a) és a b) pontban megjelölt időpont ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködés időpontja], és ezt követően létesítő okirata nem tartalmazhat a Ptk. rendelkezéseivel összhangban nem álló rendelkezést.
(3)* A létesítő okiratot a Ptk.-val összefüggésben nem kell módosítani, és erre vonatkozóan társasági határozatot sem kell csatolni, ha annak módosítása csak abból az okból volna szükséges, hogy a létesítő okirat – általános hivatkozásként – a Gt. rendelkezéseire utal. Közkereseti társaság és betéti társaság esetében nincs szükség továbbá a létesítő okirat módosítására kizárólag annak érdekében sem, hogy a létesítő okirat a társaság vezető tisztségviselőjét ügyvezetőként nevesítse. Ha azonban a létesítő okirat egyéb okból módosul, a társaság köteles az e bekezdésben foglalt változást is azon átvezetni.
(4)* Illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet a cégbírósághoz benyújtani változásbejegyzési kérelmet, feltéve hogy az ahhoz csatolandó létesítő okirat módosítása kizárólag a Ptk. rendelkezéseihez történő igazítás, illetve a Ptk. eltérést engedő szabályainak alkalmazása miatti módosításokat tartalmaz. Ha a cég egyéb cégadatot érintő változást is bejelent, abban az esetben is csak az e cégadat módosítására vonatkozóan egyébként fizetendő illetéket és közzétételi költségtérítést kell fizetni.
(5)Az (1)–(4) bekezdésben meghatározott rendelkezések irányadók azon cég esetében is, amelyre jogszabály a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok alkalmazását írja elő azzal, hogy e cégeknek – döntés hiányában – a Ptk.-t 2016. március 15-étől kell alkalmazniuk.

12/A. § * A korlátolt felelősségű társaság és a zártkörűen működő részvénytársaság a jegyzett tőkéjének felemelése során – kivéve a zártkörűen működő társaság működési formájának megváltoztatásához kapcsolódó tőkeemelést – a pénzbeli vagyoni hozzájárulás társaság részére történő rendelkezésre bocsátásának minősül az is, ha a pénzbeli hozzájárulás teljesítését vállaló személy a befizetni vállalt pénzbeli vagyoni hozzájárulást a jegyzett tőke emeléséről hozott határozatban meghatározott feltételek szerint a társaságot terhelő fizetési kötelezettség teljesítéseként harmadik személynek fizeti meg. E rendelkezés nem alkalmazható, ha a cégjegyzék adata szerint a társaság ellen csődeljárás, felszámolási eljárás, kényszertörlési eljárás vagy végrehajtás folyik, továbbá, ha a társaságot jogerősen megszűntnek nyilvánították. (A Ptk. 3:161. §-ához)

13. §

(1)A Ptk. hatálybalépésekor bejegyzett, vagy a 9. § (1) bekezdése szerint bejegyzés alatt álló azon korlátolt felelősségű társaság esetén, amelynek jegyzett tőkéje nem éri el a hárommillió forintot, a 12. § rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni
(2)* Az (1) bekezdés szerinti korlátolt felelősségű társaság legkésőbb 2017. március 15-éig köteles a törzstőkéjét megemelni vagy átalakulni, egyesülni azzal, hogy a tőkeemelésről a Ptk. rendelkezéseinek alkalmazásával határozhat.
(3)* A (2) bekezdés szerinti döntésig a társaságnak a Gt. rendelkezéseit kell alkalmaznia. A társaságnak a (2) bekezdés szerinti döntéssel egyidejűleg kell döntenie a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről.
(4)E § rendelkezései megfelelően irányadóak azon cég esetében is, amelyre jogszabály a korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozó rendelkezések alkalmazását írja elő. (A Ptk. 3:211. §-ához)

14. §

(1)A Ptk. hatálybalépését követően nyilvánosan működő részvénytársaság már nem alapítható, nyilvánosan működő részvénytársaság bejegyzése iránti kérelem nem nyújtható be
(2)A Ptk. hatálybalépésekor a cégnyilvántartásba bejegyzett, vagy a 9. § (1) bekezdése szerint bejegyzés alatt álló olyan nyilvánosan működő részvénytársaság, amelynek részvényei nincsenek bevezetve a Ptk. szerinti tőzsdére, köteles részvényeit 2016. március 15-éig a tőzsdére bevezetni vagy működési formájának megváltoztatásáról, illetve átalakulásáról, egyesüléséről határozni.
(3)A (2) bekezdés szerinti döntésig a társaságnak a Gt. rendelkezéseit kell alkalmaznia, a 12. § szerinti alapszabály módosításról nem határozhat. (A Ptk. 3:34. §-ához)

15. §*

(A Ptk. 3:35–3:37. §-ához)

16. §

A Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködés időpontjának napját megelőzően hozott társasági határozatok bírósági felülvizsgálatára a Gt. rendelkezéseit kell alkalmazni (A Ptk. 3:212. §-ához)

17. §

A Ptk. hatálybalépésekor a cégnyilvántartásba bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló részvénytársaság esetén a jegyzett tőkének a pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás arányára vonatkozó szabályát nem kell alkalmazni 6. A szövetkezet (A Ptk. 3:1–3:48. §-ához és 3:325–3:367. §-ához)

18. §

(1)A Ptk. hatálybalépésekor a cégjegyzékbe bejegyzett, valamint a 9. § (1) bekezdése szerint bejegyzés alatt álló szövetkezet a Ptk. hatálybalépését követő első alapszabály-módosítással egyidejűleg köteles a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről dönteni, és a közgyűlési határozatot a cégbírósághoz benyújtani
(2)A szövetkezetnek a Ptk. rendelkezéseit
a)az (1) bekezdés szerinti döntés időpontjától, ennek hiányában
b)2015. június 15-étől kell alkalmaznia [az a) és a b) pontban megjelölt időpont ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködés időpontja], és ezt követően alapszabálya nem tartalmazhat a Ptk. rendelkezéseivel összhangban nem álló rendelkezést.
(3)* Az alapszabályt a Ptk.-val összefüggésben nem kell módosítani, és erre vonatkozóan közgyűlési határozatot sem kell csatolni, ha annak módosítása csak abból az okból volna szükséges, hogy az alapszabály – általános hivatkozásként – a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (a továbbiakban: Sztv.) rendelkezéseire utal. Nincs szükség az alapszabály módosítására abban az esetben sem, ha az a szövetkezet egyszemélyi vezető tisztségviselőjét ügyvezető elnökként, illetve a vagyoni hozzájárulásról szóló iratot részjegyként nevesíti. Amennyiben azonban az alapszabály egyéb okból módosul, a szövetkezet köteles az Sztv.-re utalás, illetve az ügyvezető elnökként való nevesítés tekintetében a változást is azon átvezetni.
(4)* Illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet a cégbírósághoz benyújtani a változásbejegyzési kérelmet, feltéve hogy az ahhoz csatolandó alapszabály-módosítás kizárólag a Ptk. rendelkezéseihez történő igazítás, illetve a Ptk. eltérést engedő szabályainak alkalmazása miatti módosításokat tartalmaz. Egyéb cégadatot is érintő változás esetén e bekezdés nem alkalmazható.

19. §

(1)A Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködés időpontjának napját megelőzően hozott szövetkezeti határozatok bírósági felülvizsgálatára az Sztv. rendelkezéseit kell alkalmazni
(2)A Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködés időpontjának napján folyamatban lévő tagkizárási ügyben akkor kell a Ptk. szövetkezeti tag kizárására vonatkozó szabályait alkalmazni, ha a tag kizárásáról a közgyűlés még nem hozott döntést, és a közgyűléshez fordulásra az Sztv. alapján biztosított határidő még nem telt el.

20. §

A 18. §-ban foglaltaktól eltérően a Ptk. 3:326. §-ában foglalt, a szövetkezeti tagsággal összefüggő korlátozásokat a Ptk. hatálybalépésekor a cégjegyzékbe bejegyzett vagy a 9. § (1) bekezdés szerint bejegyzés alatt álló szövetkezet esetében nem kell alkalmazni, azonban a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködés időpontját követően e szövetkezet tagsága, illetve a tagok vagyoni hozzájárulása nem változtatható meg úgy, hogy a tagok számának, illetve vagyoni hozzájárulásának aránya a Ptk. 3:326. §-ában foglaltaktól – a változást megelőző állapothoz képest – nagyobb arányban térjen el

21. §

* Az Sztv. alapján létrejött átalakított befektetői részjegyre az Sztv. átalakított befektetői részjegyre vonatkozó, 2014. március 14-én hatályos rendelkezései továbbra is megfelelően alkalmazandóak

22. §*

6/A. * A gazdasági társaságok által a tagok, részvényesek részére teljesített kifizetések 22/A. § * A Ptk.-nak a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CI. törvénnyel módosított 3:88. § (2) bekezdését, 3:184. § (1) bekezdését, 3:186. § (1) bekezdés b) pontját, 3:238. § (2) bekezdését, 3:261. § (1) bekezdését, 3:263. § (1) bekezdés b) pontját először a 2016. évben induló üzleti évi kifizetésekre kell alkalmazni.

IV. Fejezet

A Ptk. Negyedik Könyvéhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések

23. §

Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Ptk. hatálybalépésekor fennálló családjogi jogviszonyokra, valamint az e jogviszonyokkal kapcsolatos, a Ptk. hatálybalépését követően keletkezett tényekre, megtett jognyilatkozatokra a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni 7. A házasság (A Ptk. 4:12. §-ához)

24. §

A házastársnak volt házastársa egyenes ági rokonával kötött házassága érvénytelenítése iránt indított eljárásban a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. A házasság érvénytelenítése iránt a Ptk. hatálybalépése előtt ebből az okból benyújtott keresetlevelet a Ptk. hatálybalépése után idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani, a folyamatban levő eljárást – ideértve a jogorvoslati eljárási szakaszt is – pedig meg kell szüntetni (A Ptk. 4:21–4:23. §-ához)

25. §A Ptk. házasság felbontására vonatkozó rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha a házassági bontópert a Ptk. hatálybalépését követően indították

[A Ptk. 4:29. § (3) bekezdéséhez]

26. §A Ptk. 4:29. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezést a Ptk. hatálybalépését követően megszűnt házassági életközösség esetében kell alkalmazni

(A Ptk. 4:34–4:85. §-ához)

27. §

Ha a házassági életközösség a Ptk. hatálybalépése előtt szűnt meg és az ezzel kapcsolatos vagyonjogi igényt a Ptk. hatálybalépése után érvényesítik, a vagyonjogi igényekre az életközösség megszűnésekor hatályos jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni [A Ptk. 4:38. § (3) bekezdéséhez]

28. §

A különvagyonhoz tartozó tárgy helyébe lépő vagyontárgy közös vagyonná válása szempontjából az ötévi házassági életközösség időtartamát a házasság megkötésétől kell számítani, függetlenül attól, hogy a házasságot a Ptk. hatálybalépése előtt vagy után kötötték meg 8. Az élettársi kapcsolat családjogi hatásai [A Ptk. 4:86. § (1) bekezdéséhez és 4:94. § (1) bekezdéséhez]

29. §

Az élettársi tartásra való jogosultságra vonatkozó Ptk. 4:86. § (1) bekezdés és az élettársi lakáshasználatra vonatkozó 4:94. § (1) bekezdés szerinti legalább egyéves életközösség időtartamának számításánál figyelembe kell venni a Ptk. hatálybalépése előtt megszakadás nélkül fennállt életközösség időtartamát is 9. A leszármazáson alapuló rokoni kapcsolat (A Ptk. 4:98. §-ához)

30. §

(1)Ha a gyermek 2010. január 1. és 2010. december 31. között született, és az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt nem állt házassági kötelékben, a gyermek apjának kell tekinteni azt a férfit, aki az anyával a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt a közjegyző által vezetett Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása által igazolt élettársi kapcsolatban élt
(2)Az (1) bekezdésben foglaltakat nem lehet alkalmazni, ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő alatt több férfival élt az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása által igazolt élettársi kapcsolatban.

31. §

Ha a Ptk. hatálybalépését megelőzően a házasuló férfi a házasuló nő rendezetlen családi jogállású gyermekére a házasságkötést megelőző eljárásban apai elismerő nyilatkozatot tett, a férjet akkor lehet a gyermek apjának tekinteni, ha a házasságot a nyilatkozattételtől számított egy éven belül megkötötték (A Ptk. 4:107–4:114. §-ához)

32. §

A Ptk. apaság megtámadására vonatkozó rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha az apaság megtámadására irányuló keresetet a Ptk. hatálybalépése után nyújtották be (A Ptk. 4:111. §-ához)

33. §

Ha az apai státusz a Ptk. hatálybalépése előtt lett betöltve, az apaság vélelmének megtámadására a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) által előírt határidőket kell alkalmazni 2017. március 14-ig 10. Az örökbefogadás (A Ptk. 4:119–4:145. §-ához)

34. §

A Ptk. örökbefogadásra vonatkozó rendelkezéseit a Ptk. hatálybalépése után indult örökbefogadási eljárásokra kell alkalmazni, ideértve az örökbefogadást megelőző eljárást is 34/A. § * A Ptk.-nak az állam működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XXIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv1.) megállapított 4:127. § (1) bekezdés e) pont eb) alpontját – feltéve, hogy a gyámhatóság megítélése alapján az a gyermek számára a gyorsabb örökbefogadás érdekében előnyösebb – 2024. július 1. napját megelőzően az egészségügyi intézményben közvetlenül a szülést követően otthagyott, a 2024. július 1. napján egészségügyi intézményben, gyermekotthonban vagy nevelőszülőnél lévő gyermek esetében is alkalmazni kell azzal, hogy a hathetes időtartam 2024. július 1. napján kezdődik.

11.A szülői felügyelet (A Ptk. 4:152. §-ához)

35. §

Ha a Ptk. hatálybalépésekor a Csjt. 77. § (3) bekezdése alapján gyámhatósági eljárás van folyamatban, az eljárást – ideértve a jogorvoslati eljárási szakaszt is – meg kell szüntetni (A Ptk. 4:155. §-ához)

36. §A Csjt. 82. § (2) bekezdése alapján a gyermek gyámhatósághoz beszolgáltatott vagyonát a Ptk. hatálybalépését követő hat hónapon belül a szülőnek ki kell adni

36/A. § * A Ptk.-nak az egyes igazságügyi tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXII. törvénnyel megállapított 4:167. § (1) bekezdését és 4:167/A. §-át a 2022. január 1. napján és azt követően indult bírósági eljárásokban kell alkalmazni. (A Ptk. 4:172. és 4:177. §-ához)

37. §

A Ptk. 4:172. §-a szerinti, illetve 4:177. §-a szerinti szabályokat a közvetítői eljárás kötelező igénybevételének elrendelésére vonatkozóan a Ptk. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell 37/A. § * A Ptk.-nak az egyes gyermekvédelmi és szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CXLVII. törvénnyel módosított 4:181. § (4) bekezdését az azt módosító rendelkezés hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni abban az esetben, ha a kapcsolattartást a bíróság 2021. január 1. napját követően szabályozta.

37/B. § * A Ptk.-nak az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LV. törvénnyel módosított 4:181. § (3) bekezdését a 2023. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. [A Ptk. 4:186. § (2) bekezdéséhez]

38. §

A gyámhatóság gyámrendelés iránti intézkedéséig fennmarad a szülő szülői felügyeleti joga, ha az a Ptk. 4:186. § (2) bekezdése értelmében szünetelne. A gyámhatóság a gyermek számára a Ptk. hatálybalépésétől számított hat hónapon belül gyámot rendel [A Ptk. 4:186. § (4) bekezdéséhez] * 38/A. § * A Ptk.-nak a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XXX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) módosított 4:186. § (4) bekezdés b) pontját a Módtv. hatálybalépését követően elrendelt ideiglenes hatályú elhelyezés esetén kell alkalmazni. [A Ptk. 4:190. § (1) bekezdéséhez] * 38/B. § * A Ptk.-nak a Módtv1.-gyel megállapított 4:190. § (1) bekezdés d) pont db) alpontját – feltéve, hogy a gyámhatóság megítélése alapján az a gyermek számára a gyorsabb örökbefogadás érdekében előnyösebb – 2024. július 1. napját megelőzően az egészségügyi intézményben közvetlenül a szülést követően otthagyott, 2024. július 1. napján egészségügyi intézményben, gyermekotthonban vagy nevelőszülőnél lévő gyermek esetében is alkalmazni kell azzal, hogy a hathetes időtartam 2024. július 1. napján kezdődik. (A Ptk. 4:146. és 4:193. §-ához)

39. §

Az 1986. évi 14. törvényerejű rendelettel kihirdetett, A Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló, Hágában az 1980. évi október 25. napján kelt egyezmény alkalmazása szempontjából a Ptk. rendelkezéseit a Ptk. hatálybalépését követően külföldre vitt vagy ott visszatartott gyermekek tekintetében kell alkalmazni 12. A rokontartás (A Ptk. 4:194–4:222. §-ához)

40. §

A Ptk. rokontartásra vonatkozó rendelkezéseit a Ptk. hatálybalépését követően érvényesített tartásdíj megállapítása, módosítása, illetve megszüntetése iránti igényekre kell alkalmazni 12/A. * A gyámság [A Ptk. 4:231. § (2a) bekezdéséhez] * 40/A. § * A Ptk.-nak a Módtv.-vel módosított 4:231. § (2a) bekezdését a Módtv. hatálybalépését követően indult gyámrendelési eljárásokban, ideiglenes hatályú elhelyezésre és nevelésbe vételre irányuló eljárásokban, valamint a nevelésbe vételnek a Módtv. hatálybalépését követő felülvizsgálatakor kell alkalmazni.

V. Fejezet

A Ptk. Ötödik Könyvéhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések

41. §

Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Ptk. hatálybalépésekor fennálló dologi jogi jogviszonyokkal kapcsolatos, a Ptk. hatálybalépését követően keletkezett tényekre, megtett jognyilatkozatokra a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni 13. Birtok és birtokvédelem (A Ptk. 5:3. §-ához)

42. §

Ha a Ptk. hatálybalépését megelőzően kötött szerződés alapján valamely fél a dolog átadására, illetve birtokba bocsátására köteles, és erre a Ptk. hatálybalépését követően kerül sor, a dolog átadására, illetve a birtokba bocsátásra a Ptk. hatálybalépése előtti rendelkezéseket kell alkalmazni 14. Jogalap nélküli birtoklás (A Ptk. 5:12. §-ához)

43. §A Ptk. hatálybalépésekor már fennálló felelős őrzésre a Ptk. hatálybalépése előtti rendelkezéseket kell alkalmazni

15.A tulajdonjog tárgyai (A Ptk. 5:19. §-ához)

44. §

* A földhasználat szerződéses szabályozása tényének az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését a szerződő felek a Ptk. hatálybalépése előtt megkötött szerződések esetén is – a Ptk. 5:19. §-a alapján és joghatásával – kérhetik 16. Túlépítés (A Ptk. 5:28–5:29. §-ához)

45. §A Ptk. hatálybalépését követően befejezett túlépítés esetén a Ptk. túlépítésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni

17.Elidegenítési és terhelési tilalom (A Ptk. 5:32–5:34. §-ához)

46. §

Az elidegenítési tilalom, az elidegenítési és terhelési tilalom, illetve a rendelkezés jogát más módon korlátozó tilalom esetén ennek joghatásai tekintetében a Ptk. hatálybalépését követően a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha a tilalmat a Ptk. hatálybalépése előtt kötötték ki, vagy az már a Ptk. hatálybalépésekor fennállt 18. Elbirtoklás (A Ptk. 5:45. §-ához)

47. §

A Ptk. jogcímes elbirtoklásra vonatkozó rendelkezéseit a Ptk. hatálybalépésekor folyamatban levő elbirtoklásra is alkalmazni kell azzal, hogy ha a jogcímes elbirtokláshoz szükséges elbirtoklási idő már eltelt vagy abból egy évnél kevesebb van hátra, a birtokos az ingatlan tulajdonjogát a Ptk. hatálybalépését követő egy év elteltével szerzi meg 19. A hozzáépítés, az átépítés, a beépítés és a ráépítés (A Ptk. 5:68–5:72. §-ához)

48. §

A hozzáépítéssel, átépítéssel, beépítéssel és ráépítéssel történő tulajdonszerzésre a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni, ha az építkezés a Ptk. hatálybalépését követően fejeződött be 20. A zálogjog (A Ptk. 5:86–5:144. §-ához)

49. §

* (1) A Ptk. zálogjogra vonatkozó rendelkezéseit – a (3) bekezdés kivételével – arra a zálogjogra kell alkalmazni, amelyet a Ptk. hatálybalépését követően kötött zálogszerződéssel alapítottak, illetve amely törvényes zálogjogként a Ptk. hatálybalépését követően keletkezett

(2)A Ptk. hatálybalépése előtt kötött zálogszerződéssel létrejött keretbiztosítéki jelzálogjog a Ptk. hatálybalépése után kötött szerződések alapján keletkezett követeléseket abban az esetben biztosítja, ha ezt a követelések alapjául szolgáló szerződés nem zárja ki, és e követelések a zálogszerződésben meghatározott követelményeknek megfelelnek.
(3)A Ptk. hatálybalépése előtt kötött zálogszerződéssel létrejött jelzálogjogot a zálogjogosult a Ptk. hatálybalépését követően a különvált zálogjogra vonatkozó szabályok szerint a biztosított követelés nélkül is átruházhatja, az ilyen módon átruházott jelzálogjogra a különvált zálogjog szabályait kell alkalmazni. A különvált zálogjog jogosultja kielégítési jogát bírósági végrehajtáson kívül akkor gyakorolhatja, ha arra az eredeti zálogjogjogosult jogosult volt vagy abban a felek megállapodtak.

20/A. * Az építményi jog [A Ptk. 5:159/B. § (6) bekezdéséhez] 49/A. § * A Ptk. 5:159/B. § (6) bekezdésének alkalmazása során a természetes személyt az üzleti tevékenysége körében eljáró személynek kell tekinteni, ha az építményi jog alapításával érintett ingatlan a rendeltetéséből következően jellemzően üzleti tevékenység folytatására szolgál.

VI. Fejezet

A Ptk. Hatodik Könyvéhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések

50. §

(1)Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Ptk. hatálybalépésekor fennálló kötelmekkel kapcsolatos, a Ptk. hatálybalépését követően keletkezett tényekre, megtett jognyilatkozatokra – ideértve az e tények, illetve jognyilatkozatok által keletkeztetett újabb kötelmeket is – a Ptk. hatálybalépése előtt hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni
(2)A felek megállapodhatnak abban, hogy a Ptk. hatálybalépése előtt kötött szerződésüket teljes egészében az új Ptk. hatálya alá helyezik.
21.A képviselet [A Ptk. 6:13. § (1)–(2) bekezdéséhez]

51. §

(1)A (2) bekezdésben foglalt kivétellel a képviselő által a Ptk. hatálybalépése előtt tett jognyilatkozatokra is a Ptk. 6:13. § (1) és (2) bekezdését kell alkalmazni, ha a képviselő és a képviselt között érdekellentét van. A Ptk. hatálybalépése előtt tett jognyilatkozatok megtámadására nyitva álló határidő a Ptk. hatálybalépésekor kezdődik. A megtámadásra egyebekben a Ptk. hatálybalépése előtt hatályos jogszabályok rendelkezései alkalmazandóak
(2)A jogi személy képviselő által a képviselt kifejezett engedélye alapján a Ptk. hatálybalépése előtt tett jognyilatkozat érdekellentétre hivatkozással nem támadható meg.
(3)A jogi személy képviselő által a képviselt kifejezett engedélye hiányában a Ptk. hatálybalépése előtt megtett jognyilatkozat az (1) bekezdésben foglaltak szerint támadható meg. (A Ptk. 6:16. §-ához)

52. §

A Ptk. hatálybalépése előtt adott határozatlan vagy öt évnél hosszabb időre szóló általános meghatalmazás legkésőbb a Ptk. hatálybalépését követő öt év elteltével hatályát veszti 21/A. * Kamat [A Ptk. 6:47. és 6:48. §-ához] * 52/A. § * Ha a Ptk. hatálybalépésekor fennálló jogviszonyból eredő kamatfizetési kötelezettséggel – ide értve a késedelmi kamatfizetési kötelezettséget is – érintett pénztartozás a kamatfeltételek változása esetén kamatmentessé vagy negatív kamatozásúvá válna, a pénztartozást – a felek erre vonatkozó kifejezett eltérő rendelkezése hiányában – 0.01%-os kamattal kamatozóként kell értelmezni mindaddig, amíg a kamat ezt a mértéket meg nem haladja. Ezt a rendelkezést a Ptk. hatálybalépését követően létrejött jogviszonyból eredő pénztartozás tekintetében is alkalmazni kell.

22.A bírósági letét [A Ptk. 6:54. § (3) bekezdéséhez]

53. §

A Ptk. hatálybalépése előtt tíz éven belül teljesítés céljából bírósági letétbe helyezett pénzt, értékpapírt vagy más okiratot a kötelezett időbeli korlátozás nélkül visszakövetelheti, ha a jogosultnak a teljesítési letét kiadására irányuló joga elévült 22/A. * Az ügyész keresetindítási joga közérdekben okozott sérelem megszüntetése érdekében [A Ptk. 6:88. § (4) bekezdéséhez] * 53/A. § * (1) Közérdekben okozott sérelem megszüntetése érdekében az ügyész a Ptk. hatálybalépését megelőzően kötött szerződések tekintetében is a Ptk. 6:88. § (4) bekezdésében biztosított keresetindítási jogával élhet.

(2)* A Ptk. 6:88. § (4) bekezdése szerinti keresetindítási jog a közérdekben olyan szerződés megkötésével okozott sérelmek esetén is alkalmazható, amely szerződéssel ötvenmillió forintot meghaladó értékre elkövetett, illetve ilyen mértékű kárt, vagyoni hátrányt vagy vagyoncsökkenést (ezek együttes összegét számítva is) okozó bűncselekmény
a)miatt indult büntetőeljárás terheltjének vagyontárgyát,
b)elkövetéséhez felhasznált szervezet vagyontárgyát, vagy
c)elkövetésével összefüggésben előnyt szerző szervezet vagyontárgyát [az a)–c) pont szerinti vagyontárgy a továbbiakban együtt: érintett vagyontárgy] a büntetőeljárás vagy a büntetőeljárás megindításának alapjául szolgáló hatósági eljárás megindulását megelőző egy éven belül feltűnő értékaránytalansággal, ingyenesen, vagy hozzátartozó javára ruházták át.
(3)A (2) bekezdés olyan szerződések esetében is irányadó, amellyel az érintett vagyontárgy feletti rendelkezési vagy hasznosítási jogot a (2) bekezdés szerinti módon, illetve személy javára a vagyontárgy értékének jelentős csökkenését eredményező módon korlátozták.
(4)A (2) és (3) bekezdésben meghatározott esetben az ügyész keresetében a szerződések sértettekkel szembeni hatálytalanságának megállapítását is kérheti.
(5)* Ha az ügyészi keresettel érintett vagyontárgy ingatlan, az ügyész a (2) és (3) bekezdés szerinti szerződésekkel kapcsolatos széljegyzett beadványok alapján indult bejegyzési eljárások felfüggesztése érdekében a bíróság intézkedését kérheti. A bíróság az ügyészi kérelem tárgyában előzetesen végrehajtható végzéssel dönt. A bíróság végzése alapján az ingatlanügyi hatóság az érintett beadványok intézésére irányuló eljárását a bíróság jogerős döntéséig felfüggeszti.

22/B. * A tisztességtelenségtől eltérő okból semmis általános szerződési feltétellel kapcsolatos közérdekű kereset [A Ptk. 6:105. §-ához] * 53/B. § * A tisztességtelen általános szerződési feltétellel kapcsolatos közérdekű kereset megindítására jogosult személy a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés részévé váló általános szerződési feltétel érvénytelenségének megállapítását – a tisztességtelen általános szerződési feltétellel kapcsolatos közérdekű keresetre vonatkozó szabályok szerint – akkor is kérheti a bíróságtól, ha a kikötés a tisztességtelenségtől eltérő egyéb okból semmis.

22/C. * Szerződésátruházás [A Ptk. 6:211. §-ához] * 53/C. § * (1) Ha a Ptk. hatálybalépése előtt kötött szerződésből származó valamennyi jog és kötelezettség Ptk. hatálybalépését követően jogszabály rendelkezése alapján száll át másra, úgy erre a Ptk. 6:211. §-át kell alkalmazni.

(2)Az (1) bekezdés szerinti esetben a szerződésből kilépő és a szerződésben maradó fél tekintetében a szerződést megszűntnek, a szerződésbe belépő és a szerződésben maradó fél tekintetében pedig a szerződést az átszálló valamennyi jog és kötelezettség vonatkozásában a jogszabály rendelkezése alapján létrejött új szerződésnek kell tekinteni.

22/D. * Az elővásárlási, a visszavásárlási, a vételi és az eladási jog közös szabályai (A Ptk. 6:226. §-ához) * 53/D. § * (1) Ha ugyanarra a dologra nézve több jogszabály más javára állapít meg elővásárlási jogot és a jogszabály az ilyen jog gyakorlásának rangsoráról nem rendelkezik vagy e jogok gyakorlásának rangsora az elővásárlási jogot alapító jogszabályokból nem állapítható meg,

a)az állam (ideértve annak szerveit is), a helyi önkormányzat (ideértve annak szerveit is), illetve más személy az őt megillető elővásárlási jogot ebben a sorrendben gyakorolhatja, egyebekben
b)a korábban hatályba lépett jogszabályi rendelkezés alapján fennálló elővásárlási jog megelőzi a későbbi időpontban hatályba lépett jogszabályon alapuló elővásárlási jogot.
(2)Az (1) bekezdést a jogszabályon alapuló visszavásárlási jog, vételi jog és eladási jog esetében is alkalmazni kell.

22/E. * A bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján történő vagyonátruházás (A Ptk. 6:310. §-ához) 53/E. § * A bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján a bizalmi vagyonkezelőre történő vagyonátruházást – ideértve azt az esetet is, ha az átruházás vagyonkezelő alapítvány, illetve közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány részére történik – közokiratba, vagy ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.

23.Felelősség szerződésen kívül okozott kárért (A Ptk. 6:518–6:564. §-ához)

54. §

A Ptk. szerződésen kívül okozott kárért való felelősségre, valamint a kártalanításra vonatkozó rendelkezéseit a hatálybalépését követően tanúsított károkozó magatartás – ideértve a mulasztást is – esetén kell alkalmazni. A Ptk. hatálybalépése előtt megkezdődött, folyamatosan tanúsított károkozó magatartásra akkor is a Ptk. hatálybalépése előtt hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a károkozó magatartás befejezése, illetve a károk bekövetkezése a Ptk. hatálybalépése utáni időpontra esik 24. A biztosítási szerződés (A Ptk. 6:439–6:490. §-ához)

55. §

(1)A Ptk. biztosítási szerződésekre vonatkozó rendelkezéseit a Ptk. hatálybalépését megelőzően tett ajánlat esetében az ajánlatnak megfelelően létrejött biztosítási szerződésre is alkalmazni kell, ha az a Ptk. rendelkezéseinek megfelel, és annak alapján a biztosító kockázatviselése a Ptk. hatálybalépését követően kezdődik
(2)A Ptk. hatálybalépését megelőzően létrejött felelősségbiztosítási szerződések esetében a károsult a Ptk. hatálybalépését követően bekövetkezett biztosítási esemény alapján a sérelemdíj megtérítésére is igényt tarthat, a biztosító azonban csak olyan mértékben és feltételekkel köteles a károkozó helyett helytállni, amilyen mértékben és feltételekkel a nem vagyoni károk megtérítésére a Ptk. hatálybalépését megelőzően köteles lett volna.
(3)A felelősségbiztosítási szerződések esetében a biztosító a soron következő biztosítási időszakot megelőzően küldött írásos értesítőjében köteles felhívni a szerződő fél figyelmét arra, hogy lehetősége van a biztosítási szerződés olyan tartalmú – a biztosítóval egyetértésben történő – módosítására, amely magában foglalja a sérelemdíj iránti igényekért való – a (2) bekezdés szerinti korlátozásoktól mentes – helytállást.
25.Az értékpapír (A Ptk. 6:565–6:567. §-ához)

56. §

A Ptk. hatálybalépése előtt kibocsátott értékpapírokra a Ptk. hatálybalépését követően is a Ptk. hatálybalépése előtt hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni

VII. Fejezet

A Ptk. Hetedik Könyvéhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések

57. §(1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Ptk. öröklési jogot szabályozó rendelkezéseit a Ptk. hatálybalépése után megnyílt öröklésre kell alkalmazni

(2)Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Ptk. végintézkedésre vonatkozó rendelkezéseit a Ptk. hatálybalépése után kelt végintézkedésre kell alkalmazni.
26.A végrendelet (A Ptk. 7:10–7:24. §-ához)

58. §(1) A (2) bekezdésben foglalt kivétellel a végrendelet érvényességét a keltének idején hatályos szabályok szerint kell elbírálni

(2)A Ptk. hatálybalépése előtt kelt végrendelet érvényességét a Ptk. szabályai szerint kell elbírálni, ha a végrendelet a Ptk. szerint érvényes lenne és az öröklés a Ptk. hatálybalépése után nyílt meg.
(3)* A Ptk.-nak a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2025. évi CXVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.2.) módosított 7:17. § (3) bekezdését a Módtv.2. 14. §-ának hatálybalépése napján, vagy azt megelőzően közjegyzői letétbe helyezett végrendeletek esetén is alkalmazni kell. [A Ptk. 7:28. § (3) és (4) bekezdéséhez]

59. §

A Ptk. utóöröklésre vonatkozó rendelkezését a Ptk. hatálybalépése előtt kelt végrendeletre is alkalmazni kell, feltéve, hogy az öröklés a Ptk. hatálybalépése után nyílt meg [A Ptk. 7:37. § (4) bekezdéséhez]

60. §

Ha az öröklés a Ptk. hatálybalépése előtt nyílt meg, a végrendelet megtámadásának elévülésére a Ptk.-ban előírt ötéves határidőt a Ptk. hatálybalépésétől kell számítani (A Ptk. 7:20. és 7:45. §-ához)

61. §

A Ptk. szóbeli végrendelkezés feltételeire és szóbeli végrendelet hatályára vonatkozó rendelkezéseit a Ptk. hatálybalépése után tett szóbeli végrendelet esetén kell alkalmazni (A Ptk. 7:46. §-ához)

62. §

A Ptk.-nak a házastárs vagy az élettárs javára tett végrendelet hatálytalanságára vonatkozó rendelkezését a Ptk. hatálybalépése előtt kelt végrendelet esetén is alkalmazni kell, ha a Ptk. hatálybalépése után szakadt meg az életközösség és nyílt meg az öröklés 27. Az öröklési szerződés (A Ptk. 7:48–7:52. §-ához)

63. §

A Ptk. rendelkezéseit a Ptk. hatálybalépése előtt létrejött öröklési szerződésre alkalmazni kell, ha a szerződéses kikötés a Ptk. hatálybalépése előtt hatályos rendelkezések szerint nem lenne érvényes, de a Ptk. szabályai szerint érvényes, és az öröklés a Ptk. hatálybalépése után nyílt meg 28. Az örökbefogadással kapcsolatos öröklési jogi szabályok (A Ptk. 7:72–7:73. §-ához)

64. §

A Ptk. örökbefogadással kapcsolatos öröklési jogi rendelkezéseit a Ptk. hatálybalépése után indult örökbefogadási eljárás alapján keletkezett öröklési jogviszonyra kell alkalmazni 28/A. * Az állam és az önkormányzat mint törvényes örökös (A Ptk. 7:74. §-ához) 64/A. § * A Ptk.-nak az állami vagyonnal való gazdálkodás hatékonyságának növelése érdekében egyes vagyongazdálkodást érintő törvények módosításáról szóló 2022. évi LI. törvénnyel módosított 7:74. §-át a 2023. július 1-jén vagy azt követően megnyíló öröklés vonatkozásában kell alkalmazni.

29.Kötelesrész (A Ptk. 7:78. és 7:82. §-ához)

65. §(1) A Ptk. kitagadási okokra vonatkozó rendelkezéseit az örökhagyó Ptk. hatálybalépése után tett kitagadó nyilatkozatára kell alkalmazni

(2)Ha az örökhagyó végintézkedését a Ptk. hatálybalépése előtt tette, a kötelesrész mértékére a Ptk. hatálybalépése előtt hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

MÁSODIK RÉSZ Záró rendelkezések

VIII. Fejezet

Felhatalmazó rendelkezések

66. §(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben meghatározza

a)a jognyilatkozat tárgyának azt az értékét, amelynél a törvényes képviselő jognyilatkozatának érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges;
b)a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárást megindító kérelem benyújtására és elbírálására, az eljárási költségek előlegezésére és viselésére, valamint a végrehajtásra vonatkozó részletes szabályokat; *
c)a zálogjog bírósági végrehajtáson kívüli érvényesítésének, a kielégítési jog gyakorlása felfüggesztésének és korlátozásának részletes eljárási szabályait; *
d)a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződések részletes szabályait; *
e)* azokat a szerződéseket, amelyek esetén a jótállás kötelező, valamint – a kötelező jótállással érintett termékek körének kivételével – az ilyen jótállás feltételeit;
f)* az utazási szolgáltatásokra, valamint az utazási csomagra vonatkozó szerződések kötelező tartalmi elemeit, a szerződés teljesítésére, ideértve a díj megfizetésére vonatkozó szabályokat, az egyoldalú szerződésmódosításra, a szerződés egyoldalú jognyilatkozattal történő megszüntetésére, a szerződésátruházásra, valamint – az utazási szolgáltatásegyüttesre vonatkozó szerződések tekintetében is – a szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítéséért való felelősségre, illetve az utazási vállalkozók fizetésképtelenséggel szembeni védelmét szolgáló vagyoni biztosítékokra vonatkozó különös rendelkezéseket, továbbá az utazási csomagra és az utazási szolgáltatásegyüttesre vonatkozó szerződések tekintetében a szerződéskötést megelőző tájékoztatás kötelező tartalmi elemeit és formáját; *
g)a részvénytársaságok részvénykönyvének vezetésével megbízható személyek körét, a részvénykönyvbe történő bejelentés módját, határidejét, a bejelentő személyét és a részvényesi minőség igazolásának eljárására és határidejére vonatkozó szabályokat; *
h)a közvetítőnek járó díjazás körében a jutalék számításának módját, a jutalékköteles ügyleteket, a külön jutalékra jogosító szolgáltatásokat, a jutalék megfizetésének (visszafizetésének) feltételeit és a jutalékkal való elszámolás módját (az elszámolással kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket); *
i)* a fogyasztó és vállalkozás közötti, digitális tartalom szolgáltatására vagy digitális szolgáltatás nyújtására irányuló szerződések szabályait, ideértve a digitális tartalom vagy a digitális szolgáltatás szerződésszerű teljesítésére, a hibás teljesítésre és az azzal kapcsolatos jogorvoslati lehetőségekre, valamint azok gyakorlásának módjára, illetve a digitális tartalom vagy szolgáltatás módosítására vonatkozó részletes szabályokat, továbbá a fogyasztó és vállalkozás közötti, áruk adásvételére vonatkozó szerződések szabályait, ideértve a szerződésszerű teljesítésre, a hibás teljesítésre és az azzal kapcsolatos jogorvoslati lehetőségekre, valamint azok érvényesítésének feltételeire, illetve a jótállásra vonatkozó részletes szabályokat. *
(2)Felhatalmazást kap az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter, hogy rendeletben meghatározza az állam öröklése és az államot megillető egyéb jogok gyakorlása esetén a magyar állam képviseletéről szóló részletes szabályokat. *
(3)Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben meghatározza
a)a bírósági letét elfogadása iránti kérelem előterjesztésére, a letét elfogadására, befizetésére és átadására, a letét kezelésére és őrzésére, a letét visszakövetelésére, a letétbe helyezéssel kapcsolatos költségek előlegezésére és viselésére, a letét elfogadásának megtagadására, a letétbe helyezett tárgy előzetes értékesítésére, a letétből történő végrehajtásra, a letét kiutalására és kiadására, a letéti kezelés megszüntetésének rendjére vonatkozó részletes szabályokat;
b)a holtnak nyilvánítás iránti kérelem előterjesztésére és elbírálására, az eljárási költségek előlegezésére és viselésére, az eljárásban hozott határozat módosítására, hatályon kívül helyezésére és hatálytalanságának megállapítására vonatkozó részletes szabályokat, a halál tényének megállapítása iránti kérelem előterjesztésére és elbírálására vonatkozó részletes szabályokat, a jogerős határozat és a halálesettel kapcsolatos adatok közlésére vonatkozó részletes szabályokat.
(4)Felhatalmazást kap a fogyasztóvédelemért felelős miniszter, hogy az igazságügyért felelős miniszterrel és a kereskedelemért felelős miniszterrel egyetértésben rendelettel meghatározza a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények Ptk. rendelkezései szerint történő intézésének eljárási szabályait. *
(5)* Felhatalmazást kap a fogyasztóvédelemért felelős miniszter, hogy az igazságügyért felelős miniszterrel és a kereskedelemért felelős miniszterrel egyetértésben azon új tartós fogyasztási cikkek körét, amelyek esetén a jótállás kötelező, rendeletben határozza meg. *

IX. Fejezet *

67. §A Ptk. hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a)–c) *
d)* e)–k) *

68. §*

X. Fejezet

A Ptk. és e törvény megnevezése, hatálybalépés

69. §A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényt más jogszabályokban „Polgári Törvénykönyv” elnevezéssel, illetve „Ptk.” rövidítéssel kell megjelölni

70.§ E törvényt más jogszabályokban „Ptké.” rövidítéssel kell megjelölni.
71.§ E törvény 2014. március 15-én lép hatályba.

XI. Fejezet *

Átmeneti rendelkezések *

72. §

* A 11. §-nak a civil szervezetek és a cégek nyilvántartásával összefüggő eljárások módosításáról és gyorsításáról szóló 2016. évi CLXXIX. törvény 35. §-ával megállapított rendelkezéseit arra az egyesületre és alapítványra kell alkalmazni, amely 2017. január 1-jéig jogerősen még nem tett eleget a civil szervezetek és a cégek nyilvántartásával összefüggő eljárások módosításáról és gyorsításáról szóló 2016. évi CLXXIX. törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos 11. §-ban foglalt létesítő okirat módosítási kötelezettségének, ideértve azt az esetet is, ha 2017. január 1. napján a 11. § (4) bekezdés szerinti változásbejegyzési kérelme még nem került benyújtásra

73. §

* E törvénynek az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XXXI. törvénnyel módosított 53/B. §-át az e rendelkezés módosításának hatálybalépése napján folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell Vissza az oldal tetejére -->

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.