21/2016. (VII. 12.) NFM rendelete a kedvtelési célú vízi járművek és a motoros vízi sporteszközök alapvető biztonsági követelményeiről.

21/2016. (VII. 12.) NFM rendelete a kedvtelési célú vízi járművek és a motoros vízi sporteszközök alapvető biztonsági követelményeiről. A víziközlekedésről szóló 2000.  évi XLII.  törvény 88.  § (2)  bekezdés 2.  pontjában és a  termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 30. § (2) bekezdés a), b) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 109. § 13. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet hatálya 1. § E rendelet hatálya a) a kedvtelési célú vízi járművekre és a részben megépített kedvtelési célú vízi járművekre, b) a motoros vízi sporteszközökre és a részben megépített motoros vízi sporteszközökre, c) az  1.  mellékletben meghatározott, kedvtelési célú vízi járműbe vagy motoros vízi sporteszközbe történő beépítés céljára forgalomba hozott alkatrészekre, d) a kedvtelési célú vízi járművekre vagy motoros vízi sporteszközökre történő felszerelésre vagy az ezekbe való beépítésre szánt, illetve az ezekre felszerelt vagy beépített hajtómotorokra, e) a  kedvtelési célú vízi járművekre vagy motoros vízi sporteszközökre felszerelt vagy beépített, de jelentős módosításra kerülő hajtómotorokra, f ) a jelentős átalakításon átesett kedvtelési célú vízi járművekre, g) a jelentős átalakításon átesett motoros vízi sporteszközökre terjed ki (a továbbiakban együtt: termék). 2. § E rendelet hatálya nem terjed ki: a) a 2. melléklet A) részében meghatározott, tervezéssel és építéssel kapcsolatos követelmények tekintetében aa) a kizárólag versenyzésre szolgáló és a gyártó által ilyenként feltüntetett vízi járművekre, beleértve a versenyzésre és edzésre szolgáló evezős csónakokat, ab) a  kizárólag emberi erővel való meghajtásra tervezett kenukra és kajakokra, gondolákra és vízibiciklikre, ac) a  kizárólag szél általi hajtásra tervezett, álló személy vagy személyek által működtetett szörfdeszkákra, ad) az egyéb szörfdeszkákra, ae) az  1950 előtt tervezett eredeti történelmi vízi járművekre, valamint azok döntő részt eredeti anyagokból készített és a gyártó által ilyenként feltüntetett egyedi utánzataira, af ) a  kísérleti célra szolgáló vízi járművekre, abban az  esetben, ha nem hozzák azokat forgalomba az Európai Unió piacán, ag) a saját használatra épített vízi járművekre, abban az esetben, ha az üzembe helyezésüket követő öt éven belül nem hozzák azokat forgalomba az Európai Unió piacán, ah) olyan vízi járművekre, amelyek arra szolgálnak, hogy legénységgel ellátva kereskedelmi céllal személyeket szállítsanak, az utasok számától függetlenül, ai) a vízfelszín alatti közlekedésre tervezett járművekre, aj) a légpárnás vízi járművekre, ak) a hordszárnyas vízi járművekre, al) a szén-, koksz-, fa-, olaj- vagy gáz-tüzelőanyagú kazánról működő gőzgéppel hajtott vízi járművekre, am) a  kétéltű gépjárművekre, azaz olyan kerekekkel vagy lánctalppal rendelkező gépjárművekre, amelyek képesek a szárazföldön és a vízen való haladásra; b) a 2. melléklet B) részében meghatározott kipufogógáz-kibocsátási követelmények tekintetében ba) a következő termékekre felszerelt vagy kifejezetten ilyen felszerelésre szánt hajtómotorokra: baa) a kizárólag versenyzésre szolgáló és a gyártó által ilyenként feltüntetett vízi járművekre, bab) a  kísérleti célra szolgáló vízi járművekre, abban az  esetben, ha nem hozzák azokat forgalomba az Európai Unió piacán, bac) olyan vízi járművekre, amelyek arra szolgálnak, hogy legénységgel ellátva kereskedelmi céllal személyeket szállítsanak, az utasok számától függetlenül, bad) a vízfelszín alatti közlekedésre tervezett járművekre, bae) a légpárnás vízi járművekre, baf ) a hordszárnyas vízi járművekre, bag) a  kétéltű gépjárművekre, azaz olyan kerekekkel vagy lánctalppal rendelkező gépjárművekre, amelyek képesek a szárazföldön és a vízen való haladásra; bb) az  1950 előtti tervezésen alapuló eredeti történelmi hajtómotorokra és azok egyedi, nem sorozatban gyártott utánzataira, amelyeket az  a)  pont ae) és ag)  alpontja szerinti vízi járművekre szereltek fel, bc) a saját használatra épített hajtómotorokra, abban az esetben, ha az üzembe helyezésüket követő öt éven belül nem hozzák azokat forgalomba az Európai Unió piacán; c) a 2. melléklet C) részében meghatározott zajkibocsátási követelmények tekintetében ca) a b) pontban felsorolt vízi járművekre, cb) a saját használatra épített vízi járművekre, abban az esetben, ha az üzembe helyezésüket követő öt éven belül nem hozzák azokat forgalomba az Európai Unió piacán. 2. Értelmező rendelkezések 3. § E rendelet alkalmazásában 1. akkreditálás: a  termékek forgalmazása tekintetében az  akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a  339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2008. július 9-i 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) 2. cikk 10. pontjában meghatározott fogalom; 2. CE-jelölés: olyan jelölés, amellyel a  gyártó jelzi, hogy a  termék megfelel a  jelölés feltüntetését előíró jogszabályban rögzített követelményeknek; 3. forgalmazás: valamely termék kereskedelmi tevékenység keretében való rendelkezésre bocsátása az  uniós piacon való értékesítés, fogyasztás vagy használat céljára, akár díjmentesen, akár ellenérték fejében; 4. forgalmazó: a  gyártótól vagy importőrtől eltérő, a  terméket forgalmazó természetes vagy jogi személy az ellátási láncban; 5. forgalomba hozatal: egy terméknek az uniós piacon első alkalommal történő forgalmazása; 6. gazdasági szereplő: a gyártó, a meghatalmazott képviselő, az importőr és a forgalmazó; 7. gyártó: az  a  természetes vagy jogi személy, aki vagy amely terméket gyárt, terveztet vagy gyártat, és azt a saját neve vagy védjegye alatt forgalmazza; 8. hajótesthossz: a hajótestnek a honosított harmonizált szabványokkal összhangban mért hossza; 9. hajtási mód: a vízi jármű haladását biztosító módszer; 10. hajtómotor: bármely szikragyújtásos vagy kompressziós gyújtású, közvetlenül vagy közvetve meghajtási célra használt belső égésű motor; 11. harmonizált szabvány: az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 1. pont c) alpontjában meghatározott fogalom; 12. honosított harmonizált szabvány: nemzeti szabványként a  Magyar Szabványügyi Testület hivatalos lapjában közzétett harmonizált szabvány; 13. importőr: az  Európai Unióban letelepedett olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely harmadik országból származó terméket hoz forgalomba az uniós piacon; 14. jelentős járműátalakítás: a vízi jármű olyan jellegű átalakítása, amely megváltoztatja a vízi jármű meghajtási módját, a  motor jelentős átalakításával jár, vagy olyan mértékben változtat a  vízi járművön, hogy az  esetlegesen már nem felel meg az  e  rendeletben megállapított, vonatkozó alapvető biztonsági és környezetvédelmi követelményeknek; 15. jelentős motormódosítás: a  hajtómotor olyan jellegű módosítása, amelynek következtében a  motor esetlegesen túllépheti a  2.  melléklet B) részében meghatározott kibocsátási határértékeket, vagy amely a motor névleges teljesítményét 15%-nál nagyobb mértékben növeli; 16. kedvtelési célú vízi jármű: a motoros vízi sporteszközöket kivéve bármely olyan sport- és szabadidős célokat szolgáló vízi jármű, függetlenül a meghajtási módjától, amelynek hajótesthossza 2,5 m és 24 m között van, beleértve azokat a vízi járműveket, amelyek bérelt vagy oktatóhajóként is felhasználhatók, amennyiben azok kedvtelési céllal kerültek forgalomba az Európai Unióban; 17. kivonás a  forgalomból: minden olyan intézkedés, amelynek célja egy termék forgalmazásának megakadályozása az értékesítési láncban; 18. magánimportőr: az Európai Unióban letelepedett azon természetes vagy jogi személy, aki vagy amely nem kereskedelmi jellegű tevékenysége során harmadik országból az Európai Unióba importál egy terméket azzal a céllal, hogy saját használatra üzembe helyezze; 19. megfelelőségértékelés: értékelési eljárás, amely kimutatja, hogy egy adott termék esetében teljesülnek-e az e rendeletben meghatározott követelmények; 20. megfelelőségértékelő szervezet: megfelelőségértékelési tevékenységet – ideértve a  kalibrálást, vizsgálatot, tanúsítást és ellenőrzést is – végző szervezet; 21. meghatalmazott képviselő: az  Európai Unióban letelepedett azon természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a  gyártótól írásbeli meghatalmazást vagy megbízást kapott arra, hogy meghatározott feladatok ellátása céljából a nevében eljárjon; 22. motorcsalád: a  motorok gyártó általi csoportosítása, amelyben az  azonos csoportba tartozó motorok – felépítésükből adódóan – ugyanolyan kipufogógáz- vagy zajkibocsátási jellemzőkkel rendelkeznek; 23. motoros vízi sporteszköz: olyan sport- és szabadidős célokat szolgáló vízi jármű, amelynek teljes hajótesthossza nem éri el a 4 m-t, elsődleges meghajtását vízsugárszivattyúval ellátott hajtómotor biztosítja, és amelynek rendeltetésszerű működtetését a hajótesten – és nem annak belsejében – ülő, álló vagy térdelő személy vagy személyek végzik, beleértve azokat a  vízi járműveket, amelyek bérelt vagy oktatóhajóként is felhasználhatók, amennyiben azok kedvtelési céllal kerültek forgalomba az Európai Unióban; 24. piacfelügyelet: hatósági tevékenységek és intézkedések annak biztosítására, hogy a  termékek megfeleljenek a  vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályokban és hazai jogszabályokban megállapított követelményeknek, illetve ne jelentsenek veszélyt az egészségre, a biztonságra vagy a közérdek védelmének bármilyen más szempontjára; 25. saját használatra épített vízi jármű: olyan vízi jármű, amelyet döntő részben a leendő használója épített saját használatra; 26. uniós harmonizációs jogszabályok: minden olyan uniós jogszabály, amely harmonizálja a  termékek forgalmazásának feltételeit; 27. üzembe helyezés: a terméknek a végfelhasználó által első alkalommal történő használatba vétele az Európai Unió területén; 28. visszahívás: minden olyan intézkedés, amelynek célja egy a  végfelhasználók számára hozzáférhető, már forgalomban lévő termék visszavétele. 3. Alapvető követelmények 4. § (1) A  termék csak akkor forgalmazható vagy helyezhető üzembe, ha megfelelő karbantartás és rendeltetésszerű használat esetén nem veszélyezteti emberek egészségét és biztonságát, vagyoni javak biztonságát, illetve a  környezetet, és teljesíti a  2.  mellékletben meghatározott alapvető követelményeket. A  2.  melléklet csak a kedvtelési célú vízi járművekre vonatkozó alapvető követelményeket tartalmazza, a részletes műszaki szabályokat honosított harmonizált szabványok tartalmazzák. (2) Arról a  termékről, amely megfelel a  honosított harmonizált szabványoknak, az  ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, hogy megfelel az (1) bekezdésben és a 2. mellékletben meghatározott követelményeknek. 5. § (1) Az  e  rendelet hatálya alá tartozó vízi jármű Magyarország területén akkor hozható forgalomba, illetve – a környezetvédelem, a vízi utak védelme és biztonsága érdekében a vonatkozó jogszabályokban meghatározott vízterületeken történő hajózás kapcsán indokolt és arányos rendelkezések sérelme nélkül – akkor helyezhető üzembe, ha megfelel az e rendeletben foglalt rendelkezéseknek. (2) A  részben megépített vízi jármű akkor hozható forgalomba, ha a  gyártó vagy az  importőr a  3.  mellékletnek megfelelően úgy nyilatkozik, hogy a  vízi járművet más természetes személy vagy jogi személy általi befejezésre szánják. (3) Az 1. mellékletben felsorolt alkatrészek akkor hozhatók forgalomba, illetve helyezhetők üzembe, ha a gyártó vagy az importőr a 16. § szerinti nyilatkozatának megfelelően vízi járműbe történő beépítésre szánja azokat. (4) Nem akadályozható a következő hajtómotorok forgalmazása, illetve üzembe helyezése: a) az e rendeletnek megfelelő hajtómotor, függetlenül attól, hogy azt beépítették-e a vízi járműbe vagy sem, b) a  nem közúti mozgó gépekbe építendő belső égésű motorok gáznemű és részecskékből álló szennyezőanyag-kibocsátásának korlátozásáról szóló 75/2005. (IX. 29.) GKM–KvVM együttes rendelet [a továbbiakban: 75/2005. (IX. 29.) GKM–KvVM együttes rendelet] szerinti típusjóváhagyással rendelkező, vízi járműbe beépített azon motor, amely megfelel mind a  75/2005. (IX. 29.) GKM–KvVM együttes rendelet 1. számú melléklet 4.1.2.4. pontjában meghatározott, „nem közúti CI. motor, a belvízi hajó, vasúti mozdony és motorkocsi meghajtására szolgáló motor kivételével” kategóriában használt kompressziós gyújtású motorokra vonatkozó III/A, 4.1.2.5.  pontjában meghatározott III/B, vagy a  4.1.2.6.  pontjában meghatározott IV. szabályozási lépcsőben szereplő kibocsátási határértékeknek, mind pedig – a  2.  melléklet B) részében foglalt kipufogógáz-kibocsátási követelmények kivételével – az e rendeletben foglalt rendelkezéseknek, c) a  nehéz tehergépjárművek kibocsátásai (Euro VI) tekintetében a  gépjárművek és motorok típusjóváhagyásáról, a  járművek javítására és karbantartására vonatkozó információkhoz való hozzáférésről, a  715/2007/EK rendelet és a  2007/46/EK irányelv módosításáról, valamint a  80/1269/EGK, a  2005/55/EK és a 2005/78/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. június 18-i 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a  továbbiakban: 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) szerinti típusjóváhagyással rendelkező, vízi járműbe beépített azon motor, amely – a 2. melléklet B) részében foglalt kipufogógáz-kibocsátási követelmények kivételével – megfelel az e rendeletben foglalt rendelkezéseknek. (5) A  (4)  bekezdés b) és c)  pontjának alkalmazása tekintetében valamely motor vízi járműbe való beépítését célzó átalakítása esetén az átalakítást végző személynek a 16. §-ban foglaltaknak megfelelően nyilatkoznia kell arról, hogy a motornak az átalakítást végző személy által rendelkezésre bocsátott beszerelési útmutatóval összhangban történő beszerelését követően a  motor – a  motorgyártó nyilatkozatával összhangban – továbbra is megfelel a  75/2005. (IX. 29.) GKM–KvVM együttes rendeletben, illetve az 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt kipufogógáz-kibocsátási követelményeknek. (6) Az  e  rendeletben foglalt rendelkezéseknek nem megfelelő termék vásárokon, kereskedelmi és ipari bemutatókon és kiállításokon, továbbá más, hasonló rendezvényeken akkor állítható ki és mutatható be, ha egy jól látható tábla egyértelműen jelzi, hogy a  termék nem felel meg az  e  rendeletben foglalt rendelkezéseknek, és nem hozható forgalomba vagy nem helyezhető üzembe az  Európai Unió területén mindaddig, amíg nem biztosítják az e rendeletnek való megfelelését. II. FEJEZET A GAZDASÁGI SZEREPLŐK ÉS A MAGÁNIMPORTŐRÖK KÖTELEZETTSÉGEI 4. A gyártó kötelezettsége 6. § (1) A termék gyártásának megkezdését a hajózási hatóságnak be kell jelenteni. (2) A  termék forgalomba hozatalakor a  gyártónak szavatolnia kell, hogy a  termék tervezése és gyártása a  4.  § (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelően történt. (3) A gyártó a 21. §-ban meghatározottaknak megfelelően köteles elkészíteni a műszaki dokumentációt, és a 18–20. § rendelkezéseinek megfelelően köteles elvégezni vagy elvégeztetni az  alkalmazandó megfelelőségértékelési eljárásokat. (4) Ha a megfelelőségértékelési eljárás alapján a termék megfelel az alkalmazandó követelményeknek, a gyártónak el kell készítenie a 16. § szerinti nyilatkozatot, és a 17. §-ban foglaltaknak megfelelően a terméken fel kell tüntetnie és el kell helyeznie a CE-jelölést. (5) A  gyártó a  termék forgalomba hozatalát követően tíz évig köteles megőrizni a  műszaki dokumentációt és a  16.  § szerinti nyilatkozat egy példányát, valamint gondoskodni arról, hogy azok a  hajózási hatóság felhívására rendelkezésre bocsáthatók legyenek. A gyártó a hatóság felhívására köteles a megfelelőséget igazoló dokumentum hiteles, magyar nyelvű fordítását rendelkezésre bocsátani. (6) A  gyártónak gondoskodnia kell a  sorozatgyártás megfelelőségének fenntartását szolgáló folyamatokról, amelyek során megfelelően figyelembe kell venni a  termék kialakításának és jellemzőinek változásait, valamint azon honosított harmonizált szabványok változásait, amelyek vonatkozásában a termék megfelelőségét megállapították. 7. § (1) A  gyártó – amennyiben biztonsági szempontból ezt szükségesnek ítéli – a  fogyasztók egészségének védelme és biztonsága érdekében köteles elvégezni a  forgalmazott termék mintájának vizsgálatát, amelynek során – a fogyasztóvédelemről szóló törvénnyel összhangban – ki kell vizsgálnia a panaszokat, nyilvántartást kell vezetnie a panaszokról, a nem megfelelő termékekről és a termékvisszahívásokról, valamint folyamatosan tájékoztatnia kell a forgalmazókat minden ilyen intézkedésről. (2) A gyártó köteles a terméken az annak azonosítását lehetővé tevő típus-, tétel- vagy sorozatszámot, vagy más ilyen elemet elhelyezni, illetve ha az  alkatrészek mérete vagy jellege ezt nem teszi lehetővé, a  szükséges információt köteles feltünteti a termék csomagolásán vagy a terméket kísérő dokumentumban. (3) A  gyártónak fel kell tüntetnie a  terméken, vagy ha ez  nem lehetséges, a  termék csomagolásán vagy a  terméket kísérő dokumentumban a nevét, bejegyzett kereskedelmi nevét vagy bejegyzett védjegyét és székhelyét. (4) A gyártó a kezelési kézikönyvben a termékhez köteles mellékelni a használati utasítást és a biztonsági tájékoztatót magyar nyelven. A  mellékelt használati utasításnak és biztonsági tájékoztatónak közérthetőnek és egyértelműnek kell lennie. 8. § (1) A  gyártó az  általa forgalomba hozott olyan termék esetében, amely kapcsán megállapítja vagy valószínűsíti, hogy az nem felel meg az e  rendelet által támasztott követelményeknek, azonnal megteszi a  termék megfelelővé tételéhez, vagy szükség esetén forgalomból való kivonásához vagy visszahívásához szükséges intézkedéseket. A  gyártó intézkedéséről – annak részletes bemutatásával – haladéktalanul tájékoztatja azon Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok (a  továbbiakban: EGT-állam) hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságait, amelyek hozzáférhetővé tették az érintett terméket. (2) A  gyártó más EGT-állam hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságának a  hajózási hatóság által közvetített megkeresésére átadja a  termék ezen rendeletnek való megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt, magyar vagy – amennyiben rendelkezésre áll – a hatóság által kért egyéb nyelven, és együttműködik az általa forgalomba hozott termék e rendeletnek való megfelelését biztosító intézkedésekben. 5. Meghatalmazott képviselő 9. § (1) A meghatalmazott képviselő a gyártótól kapott meghatalmazásban vagy megbízásban meghatározott feladatokat köteles ellátni. (2) A  6.  § (2)  bekezdésében meghatározott kötelezettségek és a  műszaki dokumentáció elkészítése nem képezik a meghatalmazott képviselő eljárásának részét. (3) A  meghatalmazott képviselő meghatalmazásának vagy megbízásának legalább az  alábbi kötelezettségekre kell kiterjednie: a) a termék forgalomba hozatalát követő tíz éven keresztül elérhetővé teszi a hajózási hatóság számára a 16. § szerinti nyilatkozat egy példányát és a műszaki dokumentációt, b) a hajózási hatóság felhívására átadja a megfelelőséget igazoló dokumentumot és a műszaki dokumentációt, c) a  hajózási hatósággal együttműködik a  termék által jelentett veszély elhárítása érdekében tett azonnali intézkedések végrehajtásában. 6. Az importőr kötelezettsége 10. § (1) Az importőr kizárólag a 6. § (2) bekezdésében meghatározott követelmények szerint tervezett és gyártott terméket hozhat forgalomba. (2) Az importőr a termék forgalomba hozatala előtt köteles meggyőződni arról, hogy a gyártó a) elvégezte vagy elvégeztette a megfelelőségértékelési eljárást, b) elkészítette a műszaki dokumentációt, c) a 17. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően elhelyezte a terméken a CE-jelölést és mellékelte ahhoz a  16.  §, a  2.  melléklet A) rész 2.5.  pontja, a  2.  melléklet B) rész 4.  pontja és a  2.  melléklet C) rész 2.  pontja szerint szükséges dokumentációt, valamint d) eleget tett a 7. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. (3) Az  importőr, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a  termék nem felel meg a  4.  § (1)  bekezdésében meghatározott követelményeknek, nem hozhatja forgalomba a  terméket addig, amíg nem biztosították annak megfelelőségét. Ha a termék biztonsági szempontból nem felel meg e rendelet előírásainak, az  importőr köteles tájékoztatni erről a gyártót és a hajózási hatóságot. (4) Az importőr köteles feltüntetni a terméken vagy – az olyan alkatrészek esetében, amelyeknél ez nem lehetséges – a  termék csomagolásán vagy a  terméket kísérő dokumentumban a  nevét, bejegyzett kereskedelmi nevét vagy bejegyzett védjegyét és székhelyét. (5) Az  importőr a  kezelési kézikönyvben a  termékhez köteles mellékelni a  használati utasítást és a  biztonsági tájékoztatót magyar nyelven. A  mellékelt használati utasításnak és biztonsági tájékoztatónak közérthetőnek és egyértelműnek kell lennie. (6) Az  importőr köteles gondoskodni arról, hogy mindaddig, amíg a  termékért felel, a  raktározás és szállítás körülményei ne veszélyeztessék a  terméknek a  4.  § (1)  bekezdésében meghatározott követelményeknek való megfelelőségét. 11. § (1) Az  importőr – amennyiben biztonsági szempontból ezt szükségesnek ítéli – a  fogyasztók egészségének védelme és biztonsága érdekében köteles elvégezni a  forgalmazott termék mintájának vizsgálatát, amelynek során – a  fogyasztóvédelemről szóló törvénnyel összhangban – köteles kivizsgálni a  panaszokat, nyilvántartást kell vezetnie a  panaszokról, a  nem megfelelő termékekről és a  termékvisszahívásokról, valamint köteles folyamatosan tájékoztatni a forgalmazókat minden ilyen intézkedésről. (2) Az  importőr az  általa forgalomba hozott olyan termék esetében, amely kapcsán megállapítja vagy valószínűsíti, hogy az nem felel meg az e  rendelet által támasztott követelményeknek, azonnal megteszi a  termék megfelelővé tételéhez, illetve szükség esetén forgalomból való kivonásához vagy visszahívásához szükséges intézkedéseket. Az  importőr intézkedéséről – annak részletes bemutatásával – haladéktalanul tájékoztatja azon EGT-állam hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságait, amelyek hozzáférhetővé tették az érintett terméket. (3) Az  importőr a  termék forgalomba hozatalát követő tíz éven keresztül köteles elérhetővé tenni a  hajózási hatóság számára a 16. § szerinti nyilatkozat egy példányát, és gondoskodni arról, hogy a műszaki dokumentáció a hatóság felhívására rendelkezésre bocsátható legyen. Az  importőr a  hatóság felhívására köteles a  megfelelőséget igazoló dokumentum hiteles, magyar nyelvű fordítását rendelkezésre bocsátani. (4) Az  importőr más EGT-állam hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságának a  hajózási hatóság által közvetített megkeresésére átadja a  termék ezen rendeletnek való megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt, magyar vagy – amennyiben rendelkezésre áll – a hatóság által kért egyéb nyelven, és együttműködik az általa forgalomba hozott termék ezen rendeletnek való megfelelését biztosító intézkedésekben. 7. A forgalmazó kötelezettsége 12. § (1) A termék forgalmazását annak megkezdése előtt a hajózási hatóságnak be kell jelenteni. (2) A  forgalmazó a termék forgalmazása során az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve a  jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el. (3) A forgalmazó a termék forgalmazása előtt köteles meggyőződni arról, hogy a) a gyártó a terméken a 17. § (2) bekezdésének megfelelően elhelyezte a CE-jelölést, b) a gyártó mellékelte hozzá a 7. § (4) bekezdése, a 16. §, valamint a 2. melléklet A) rész 2.5. pontja, a 2. melléklet B) rész 4. pontja és a 2. melléklet C) rész 2. pontja szerint szükséges dokumentációt, valamint c) a  gyártó eleget tett a  7.  § (2) és (3)  bekezdésében és az  importőr a  10.  § (4)  bekezdésében meghatározott követelményeknek. (4) A  forgalmazó, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a  termék nem felel meg a  4.  § (1)  bekezdésében meghatározott követelményeknek, nem hozhatja forgalomba a  terméket addig, amíg nem biztosították annak megfelelőségét. Amennyiben a  termék biztonsági szempontból nem felel meg e  rendelet előírásainak, a  forgalmazó köteles tájékoztatni erről a gyártót vagy az importőrt, valamint a hajózási hatóságot. (5) A  forgalmazó köteles gondoskodni arról, hogy mindaddig, amíg a  termékért felel, a  raktározás és szállítás körülményei ne veszélyeztessék a  terméknek a  4.  § (1)  bekezdésében meghatározott követelményeknek való megfelelőségét. (6) A  forgalmazó az  általa forgalomba hozott olyan termék esetében, amely kapcsán megállapítja vagy valószínűsíti, hogy az nem felel meg az e  rendelet által támasztott követelményeknek, azonnal megteszi a  termék megfelelővé tételéhez, vagy szükség esetén forgalomból való kivonásához vagy visszahívásához szükséges intézkedéseket. A  forgalmazó intézkedéséről – annak részletes bemutatásával – haladéktalanul tájékoztatja azon EGT-állam hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságait, amelyek hozzáférhetővé tették az érintett terméket. (7) A forgalmazó köteles gondoskodni arról, hogy a megfelelőséget igazoló dokumentum és a műszaki dokumentáció a  hajózási hatóság felhívására rendelkezésre bocsátható legyen. A  forgalmazó a  hatóság felhívására köteles a megfelelőséget igazoló dokumentum hiteles, magyar nyelvű fordítását rendelkezésre bocsátani. (8) A  forgalmazó más EGT-állam hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságának a  hajózási hatóság által közvetített megkeresésére átadja a  termék ezen rendeletnek való megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt, magyar vagy – amennyiben rendelkezésre áll – a hatóság által kért egyéb nyelven, és együttműködik az általa forgalomba hozott termék ezen rendeletnek való megfelelését biztosító intézkedésekben. 8. A magánimportőr kötelezettsége 13. § (1) Ha a  gyártó nem teljesíti a  termék ezen rendeletnek való megfelelőségével kapcsolatos kötelezettségeit, a  magánimportőr köteles a  termék üzembe helyezése előtt meggyőződni arról, hogy a  terméket a  4.  § (1)  bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelően tervezték és gyártották, továbbá – akár más szolgáltatót is igénybe véve – köteles teljesíteni a 6. § (3)–(5) bekezdése, a 7. § (4) bekezdése és a 8. § (2) bekezdése szerinti gyártói kötelezettségeket. (2) Ha az  előírt műszaki dokumentáció a  gyártótól nem szerezhető be, azt a  magánimportőr köteles elkészíttetni a 21. §-nak megfelelően. (3) Az  (1)  bekezdés fennállása esetén a  magánimportőr köteles gondoskodni arról, hogy a  termék megfelelőségértékelését végző megfelelőségértékelő szervezet neve és címe fel legyen tüntetve a terméken. 9. A gyártói kötelezettség átszállása 14. § Ha a terméket az importőr vagy a forgalmazó saját neve, védjegye vagy kereskedelmi neve alatt hozza forgalomba vagy forgalmazza, vagy a  terméken olyan módosítást hajt végre, amely a  termék biztonsági és megfelelőségi jellemzőit befolyásolja, úgy gyártónak kell tekinteni, és a gyártóra vonatkozó kötelezettségek terhelik. 10. A gazdasági szereplők azonosítása 15. § (1) A gazdasági szereplő a termék beszerzésétől vagy kiszállításától számított tíz évig köteles megőrizni azon gazdasági szereplő adatait, amelytől terméket szerzett be vagy amelyet azzal látott el. (2) A  magánimportőr a  termék beszerzésétől számított tíz évig köteles megőrizni azon gazdasági szereplő adatait, amelytől terméket szerzett be, és azonosítania kell a hajózási hatóság részére azt a gazdasági szereplőt, amely neki a terméket szállította. III. FEJEZET A TERMÉKEK MEGFELELŐSÉGE 11. Az Európai Unió követelményeinek való megfelelőség igazolása 16. § (1) A  4.  § (1)  bekezdésében, valamint az  5.  § (4)  bekezdés b) vagy c)  pontjában rögzített követelményeknek való megfelelést az  EU megfelelőségi nyilatkozat igazolja, amelynek kiállításával a  gyártó, a  magánimportőr, illetve az  5.  § (4)  bekezdés b) vagy c)  pontja szerinti motor átalakítását végző személy vállalja a  felelősséget a  termék megfelelőségéért. (2) Az  EU megfelelőségi nyilatkozatot a  4.  mellékletben foglalt adattartalommal, magyar nyelven kell kiállítani és naprakészen tartani. Az  EU megfelelőségi nyilatkozatnak tartalmaznia kell a  termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről, valamint a 93/465/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2008. július 9-i 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (a  továbbiakban: 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat) II.  mellékletének az  5.  melléklet szerinti, az  adott megfelelőségértékelési eljárásban alkalmazott modul alapján megállapított, illetve a 6. mellékletben meghatározott adatokat. (3) Az  EU megfelelőségi nyilatkozatot le kell fordítani azon EGT-állam által előírt nyelvre, amelynek piacán hozzáférhetővé tették az érintett terméket. (4) A részben megépített vízi jármű kivételével a terméknek a forgalmazásakor vagy üzembe helyezésekor rendelkeznie kell az (1) bekezdésben említett EU megfelelőségi nyilatkozattal. (5) A  részben megépített vízi jármű megfelelőségének igazolását és a  gyártó vagy az  importőr arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a  vízi járművet más természetes vagy jogi személy által történő befejezésre szánják, a  3.  mellékletben foglalt, a  gyártó vagy az  importőr által kiállított, részben megépített vízi járművekre vonatkozó nyilatkozat tartalmazza. 12. A CE-jelölés 17. § (1) A  CE-jelölésnek a  765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 30.  cikkében meghatározott általános elveknek meg kell felelnie. (2) A  részben megépített vízi jármű kivételével a  terméken – forgalmazása vagy üzembe helyezése előtt – fel kell tüntetni a CE-jelölést megfelelősége jelzéseként. (3) A CE-jelöléssel ellátott termék e rendeletnek való megfelelőségét az ellenkező bizonyításig vélelmezni kell. (4) A CE-jelölést a terméken jól láthatóan, olvashatóan és eltávolíthatatlanul kell elhelyezni. Azon alkatrészek esetében, amelyeknél ez nem lehetséges, illetve a termék mérete vagy jellege miatt nem indokolt, a jelölést a csomagoláson és a terméket kísérő dokumentumban kell elhelyezni. (5) A  vízi járművek esetében a  CE-jelölést a  hajóépítő tábláján kell elhelyezni, amely utóbbit a  vízi jármű azonosító számától elkülönítetten kell elhelyezni. (6) Hajómotorok esetében a CE-jelölést a motoron kell elhelyezni. (7) A  CE-jelölés után a  megfelelőségértékelő szervezet azonosító számát kell feltüntetni, ha ez  a  szervezet részt vesz a gyártásellenőrzési szakaszban vagy a gyártást követő értékelésben. A megfelelőségértékelő szervezet azonosító számát a szervezet, vagy annak utasításai alapján a gyártó vagy a gyártó meghatalmazott képviselője, illetve a 18. § (2) bekezdés a), b) vagy c) pontjában meghatározott személy helyezi el. (8) A  CE-jelölést és a  (7)  bekezdés szerinti azonosító számot különleges kockázatokat vagy felhasználásokat jelölő piktogram vagy más jel is követheti. IV. FEJEZET MEGFELELŐSÉGÉRTÉKELÉS 18. § (1) A termék forgalomba hozatalát megelőzően a gyártónak az 5. mellékletben foglalt eljárásokat el kell végeznie vagy végeztetnie. (2) A 20. §-ban meghatározottak szerint kell eljárnia a) az  üzembe helyezést megelőzően a  magánimportőrnek, ha a  gyártó nem végezte el az  érintett termék megfelelőségértékelését, b) a  termék forgalomba hozatalát vagy üzembe helyezését megelőzően annak a  személynek, aki jelentős módosítást vagy átalakítást követően hoz forgalomba vagy helyez üzembe egy hajómotort vagy vízi járművet, illetve annak a személynek, aki egy, az e rendelet hatálya alá nem tartozó vízi jármű rendeltetését oly módon változtatja meg, hogy az annak következtében a rendelet hatálya alá kerül, c) a  termék forgalomba hozatalát megelőzően annak a személynek, aki saját használatra épített vízi járművet hoz forgalomba a 2. § a) pont ag) alpontjában említett ötéves időszak letelte előtt. 19. § (1) A  768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat II.  mellékletében meghatározott B. modul alkalmazása esetén az  EU-típusvizsgálatot a  B. modul 2.  pontjában meghatározott, a  gyártási típus és a  tervezési típus kombinációjával kell elvégezni. (2) A B. modul szerinti gyártási típusok a termék több változatát is magukban foglalhatják, feltéve, hogy: a) a  változatok közötti eltérések nincsenek hatással a  termék biztonsági szintjére, valamint a  termék teljesítményére vonatkozó egyéb követelményekre; valamint b) a  termék változatait a  vonatkozó EU-típusvizsgálati tanúsítvány megemlíti, szükség esetén az  eredeti tanúsítvány módosításai révén. (3) A  768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat II.  mellékletében meghatározott A1. modul alkalmazása esetén a  termékellenőrzést egy vagy több, a  gyártó általi gyártásra vonatkozóan reprezentatív vízi járművön kell elvégezni, és alkalmazni kell a 7. mellékletben meghatározott kiegészítő követelményeket. (4) A  768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat II.  mellékletében meghatározott A1. és C1. modul szerinti akkreditált belső szervezetek igénybevételének lehetősége nem alkalmazható. (5) A  768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat II.  mellékletében meghatározott F. modul alkalmazása esetén a  kipufogógáz-kibocsátási követelményeknek való megfelelőség értékelésére a  8.  mellékletben meghatározott eljárást kell alkalmazni. (6) Ha az  e  rendeletben meghatározott kipufogógáz-kibocsátási követelményeknek való megfelelőség értékelése tekintetében a  768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat II.  mellékletében meghatározott C. modult alkalmazzák, valamint ha a  gyártó a  tevékenységét nem a  768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat II.  mellékletében meghatározott H. modul szerinti, vonatkozó minőségbiztosítási rendszer szerint végzi, a  termékellenőrzést a  belső termékellenőrzés minőségének ellenőrzése érdekében a  gyártó által választott megfelelőségértékelő szervezet végzi vagy végezteti az e szervezet által meghatározott véletlenszerű időközönként. Ha a  minőségi szint nem bizonyul megfelelőnek, vagy ha szükségessé válik a  gyártó által benyújtott adatok érvényességének ellenőrzése, a 9. mellékletben meghatározott eljárást kell alkalmazni. 20. § A 18.  § (2)  bekezdésében meghatározott esetekben a  gyártást követő értékelést a  6.  mellékletben foglaltaknak megfelelően kell elvégezni. 21. § (1) A  műszaki dokumentációnak az  összes olyan eszközre vonatkozó valamennyi releváns adatot és részletet tartalmaznia kell, amelyet a gyártó annak érdekében használt, hogy biztosítsa a terméknek a 4. § (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek való megfelelőségét. (2) A műszaki dokumentációnak a 10. mellékletben meghatározott dokumentumokat kell tartalmaznia. (3) A műszaki dokumentációt úgy kell összeállítani, hogy a tervezés, az építés, a működés és a megfelelőségértékelés világosan érthető legyen. V. FEJEZET A MEGFELELŐSÉGÉRTÉKELŐ SZERVEZETEK 13. A megfelelőségértékelő szervezetekkel szemben támasztott minimális követelmények 22. § (1) A  megfelelőségértékelő szervezetnek meg kell felelnie az  úszólétesítmények megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek elismeréséről, kijelöléséről és felhatalmazásáról szóló 2/2004. (I. 5.) GKM rendeletben [a továbbiakban: 2/2004. (I. 5.) GKM rendelet] és a (2)–(11) bekezdésben foglalt követelményeknek. (2) A  megfelelőségértékelő szervezet, annak vezető tisztségviselője és személyzete nem lehet ezen rendelet hatálya alá tartozó termék tervezője, gyártója, szállítója, illetve üzembe helyezője, továbbá ezen jogi vagy természetes személyek képviselője, amennyiben a  termék vizsgálatát végzi. Az  említett személyek nem vehetnek részt sem közvetlenül, sem meghatalmazott képviselőként a  vizsgálat tárgyát képező termék tervezésében, gyártásában, értékesítésében vagy karbantartásában. Az  e  rendeletben meghatározott korlátozás nem zárja ki a  műszaki információcsere lehetőségét a  gyártó és a  megfelelőségértékelő szervezet között. A  megfelelőségértékelő szervezetnek függetlennek kell lennie és felette sem a gyártók, sem a szállítók nem gyakorolhatnak ellenőrzést. (3) A  megfelelőségértékelő szervezet és annak személyzete köteles az  ellenőrző vizsgálatokat a  lehető legmagasabb fokú szakmai felkészültséggel és műszaki hozzáértéssel végezni, valamint mentesnek kell lennie mindenféle nyomásgyakorlástól és – különösen pénzügyi természetű – ösztönzéstől, amely befolyásolhatná az  általuk hozott döntést vagy a  vizsgálat eredményeit, különösen olyan személyek vagy csoportok részéről, akik az  ellenőrző vizsgálatok eredményeiben érdekeltek. (4) A megfelelőségértékelő szervezetnek rendelkeznie kell a) a szükséges személyi állománnyal és létesítményekkel, amelyek képessé teszik az ellenőrzéssel kapcsolatos adminisztratív és műszaki feladatok megfelelő ellátását és b) a konkrét ellenőrző vizsgálatok elvégzéséhez szükséges felszereléssel. (5) A vizsgálatokért felelős alkalmazottaknak a) alapos műszaki és szakmai képzettséggel, b) az általuk végzett vizsgálatok követelményeinek megfelelő szintű ismeretével és megfelelő gyakorlattal, és c) a  vizsgálatok hitelt érdemlő igazolásához szükséges tanúsítványok, jegyzőkönyvek és jelentések összeállításának képességével kell rendelkezniük. (6) A  vizsgálatokat végző alkalmazottak pártatlansága érdekében díjazásuk nem függhet az  általuk elvégzett vizsgálatok számától és azok eredményétől. (7) A  megfelelőségértékelő szervezet alkalmazottai kötelesek az  üzleti titkot megőrizni minden olyan információ tekintetében, amely a feladataik elvégzése során jut birtokukba. 23. § (1) A megfelelőségértékelő szervezetnek felelősségbiztosítással kell rendelkeznie. (2) A  megfelelőségértékelő szervezetnek a  megfelelőségértékelési tevékenységek végzésére minőségirányítási kézikönyvvel, valamint olyan belső szabályzattal kell rendelkeznie, amely tartalmazza a  (3) bekezdésben, valamint a 24. § (5) bekezdésében előírtakat. (3) A (2) bekezdés szerinti szabályzatnak rendelkezni kell arról, hogy a megfelelőségértékelő szervezet miként biztosítja a) azt, hogy a  megfelelőségértékelési tevékenységet végző alkalmazottja és a  szervezettel munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, megfelelőségértékelési tevékenységet végző személy (a  továbbiakban együtt: a  megfelelőségértékelési tevékenységet végző személyzet) rendelkezik a  kijelölt megfelelőségértékelési területen aa) a  termékek forgalmazásának követelményeit meghatározó jogszabály, illetve az  Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa és annak végrehajtási intézkedései rendelkezéseinek, valamint az irányadó szabványok ismeretével, továbbá ab) az  értékelés eredménye, a  nyilvántartások és – ha a  szervezet megfelelőségértékelési tanúsítást végez – a tanúsítványok elkészítéséhez szükséges ismeretekkel; b) a megfelelőségértékelési eljárás átláthatóságát és reprodukálhatóságát; c) a megfelelőségértékelésnek az esetleges egyéb tevékenységektől való elkülönítését; d) – a  termék forgalmazására vonatkozóan jogszabályban vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott követelmények keretei között – a  megfelelőségértékelési tevékenységet megrendelő gazdasági szereplő méretének, tevékenységi ágazatának, szerkezetének, az alkalmazott gyártástechnológia összetettsége fokának és a gyártási folyamat egyedi, tömegtermelési vagy sorozat-jellegének megfelelő figyelembevételét; e) a  kijelölt megfelelőségértékelési területen a  szabványosítási tevékenységben, továbbá az  Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában létrehozott, a  megfelelőségértékelő szervezeteket koordináló csoport tevékenységében való részvételt vagy a  megfelelőségértékelési tevékenységet végző személyzete megfelelő tájékoztatását az  említett szabványosítási tevékenységről, illetve koordináló csoportban folyó munkáról; és f ) az e) pont szerinti koordináló csoportban hozott adminisztratív döntések és dokumentumok alkalmazását. (4) Ha a  megfelelőségértékelő szervezet igazolja, hogy teljesíti a  vonatkozó honosított harmonizált szabványokban vagy azok részeiben rögzített kritériumokat, akkor vélelmezni kell, hogy megfelel a  megfelelőségértékelő szervezetekre meghatározott követelményeknek. 14. A megfelelőségértékelő szervezet megfelelőségértékelési tevékenysége 24. § (1) A  megfelelőségértékelő szervezet a  megfelelőség igazolására EU típusvizsgálati tanúsítványt, az  egyedi termékellenőrzési eljárás keretében megfelelőségi tanúsítványt vagy a  termék teljes minőségbiztosítási eljárása keretében a minőségbiztosítási rendszerre vonatkozó jóváhagyást állít ki. (2) Ha a  megfelelőségértékelő szervezet alvállalkozót vesz igénybe, akkor elérhetővé kell tennie a  hajózási hatóság számára az  alvállalkozóra, az  alvállalkozó szakmai felkészültségére és az  általa elvégzett munkára vonatkozó dokumentumokat. (3) A  megfelelőségértékelést az  arányosság elvével összhangban, a  gazdasági szereplőkre és a  magánimportőrökre háruló szükségtelen terhek elkerülésével kell elvégezni. (4) Ha a megfelelőségértékelő szervezet megállapítja, hogy a gyártó vagy a magánimportőr nem teljesítette a) a 4. § (1) bekezdésében, vagy b) a megfelelő honosított harmonizált szabványokban megállapított követelményeket, a megfelelőségértékelő szervezet felszólítja a  gyártót vagy a  magánimportőrt a  termék követelményeknek való megfelelővé tételéhez szükséges kiigazító intézkedések megtételére, és addig nem állít ki megfelelőségi tanúsítványt, amíg a gyártó vagy a magánimportőr nem teszi meg ezeket az intézkedéseket. (5) Ha a tanúsítvány kiállítását követően a megfelelőség figyelemmel kísérése során a megfelelőségértékelő szervezet megállapítja, hogy a termék már nem megfelelő, akkor a termék sajátosságaihoz igazodó határidő tűzésével felhívja a gyártót a szükséges intézkedések megtételére. Ha a gyártó a megadott határidőn belül nem teszi meg a termék követelményeknek való megfelelővé tételéhez szükséges intézkedéseket vagy a  termék hibája nem orvosolható, a  megfelelőségértékelő szervezet minőségirányítási kézikönyvében és a  működési és eljárási szabályzatában meghatározottak szerint a tanúsítvány hatályát korlátozza, felfüggeszti vagy a tanúsítványt visszavonja. (6) A  minőségirányítási kézikönyvnek, valamint a  működési és eljárási szabályzatnak az  (5)  bekezdés szerinti rendelkezéseit a  gyártó számára a  megfelelőségértékelési tanúsítás elvégzésére irányuló szerződés megkötése előtt megismerhetővé kell tenni. Annak bizonyítása, hogy e  kötelezettségnek eleget tett, a  megfelelőségértékelő szervezetet terheli. (7) A megfelelőségértékelő szervezet közli a gyártóval és a magánimportőrrel az (5) bekezdés szerinti döntését, amely a vizsgálat eredményét és a döntés indokolását is tartalmazza. 25. § (1) A megfelelőségértékelő szervezet nyilvántartást vezet mindazokról a termékekről, amelyekhez a) EU-típusvizsgálati tanúsítványt, b) az egyedi termékellenőrzési eljárás keretében megfelelőségi tanúsítványt, vagy c) a termék teljes minőségbiztosítási eljárása keretében a minőségbiztosítási rendszerre vonatkozó jóváhagyást állít ki. (2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tíz évig tartalmazza a) a termék nyilvántartási számát, b) az  EU-típusvizsgálati tanúsítvány, az  egyedi termékellenőrzési eljárás keretében kiállított megfelelőségi tanúsítvány, vagy a  termék teljes minőségbiztosítási eljárása keretében a  minőségbiztosítási rendszerre vonatkozó jóváhagyás kiadásának és érvényességének idejét, c) a gyártó megnevezését, d) a termék általános típusát, ha van, altípusát, e) a termék megfelelőségének tanúsítására vonatkozó eljárás megnevezését, f ) a  termék megfelelőségének tanúsítására vonatkozó eljárást lefolytató megfelelőségértékelő szervezet megnevezését, és g) a megjegyzéseket. 26. § (1) A  megfelelőségértékelő szervezet magyarországi működési engedélyének visszavonása vagy tevékenységének megszűnése esetén a  megfelelőségértékelő szervezet köteles megbízásainak és a  megszűnő tevékenységgel kapcsolatos iratanyagának más – Magyarországon működő – megfelelőségértékelő szervezetnek való átadásáról vagy megbízásainak megszüntetéséről gondoskodni és erről a 2/2004. (I. 5.) GKM rendelet 5. § (1) bekezdése szerinti Kijelölési Bizottságot, valamint a vele szerződéses kapcsolatban álló gazdasági szereplőket megfelelően tájékoztatni. (2) Ha nincs más működési engedéllyel rendelkező megfelelőségértékelő szervezet, amely részére az  iratanyag átadható, a megfelelőségértékelő szervezet köteles saját költségén gondoskodni az iratanyag megőrzéséről. (3) Ha a  megfelelőségértékelő szervezet nem tesz eleget az  (1)–(2)  bekezdés szerinti kötelezettségnek, a  megfelelőségértékelő szervezet költségére a  2/2004. (I. 5.) GKM rendelet 5.  § (1)  bekezdése szerinti Kijelölési Bizottság rendelkezik az  iratanyag megőrzéséről és az  érintett gazdasági szereplőknek a  megőrzés helyéről való megfelelő tájékoztatásáról. 27. § (1) A  megfelelőségértékelő szervezetnek a  panaszok és vitás kérdések kezelésére – a  fogyasztóvédelemről szóló törvénnyel összhangban álló – megfelelő eljárásrenddel kell rendelkeznie. (2) Az  érintettek panaszt nyújthatnak be azon megfelelőségértékelő szervezet döntése ellen, amely a  sérelmezett döntést hozta. A  panaszos ügy kivizsgálását a  megfelelőségértékelő szervezet soron kívül elvégzi, és annak eredményéről írásban tájékoztatja a panaszost. 15. A megfelelőségértékelő szervezet jelentéstételi kötelezettsége 28. § (1) A  megfelelőségértékelő szervezet az  előző évben végzett megfelelőségértékelési tevékenységéről készített jelentést minden évben január 31-ig megküldi a  2/2004. (I. 5.) GKM rendelet 5.  § (1)  bekezdése szerinti Kijelölési Bizottsághoz. (2) A jelentés a következő adatokat tartalmazza: a) tanúsítványok megtagadásának, korlátozásának, felfüggesztésének vagy visszavonásának számát, b) azon körülményeket, amelyek érinthetik a kijelölés hatályát vagy feltételeit, c) a  hajózási hatóságtól kapott, a  megfelelőségértékelési tevékenységre vonatkozó tájékoztatás iránti megkeresések számát, d) kérésre a  kijelölt megfelelőségértékelési területen végzett megfelelőségértékelési tevékenységet, valamint minden más elvégzett tevékenységet, beleértve a  határokon átnyúló tevékenységet és az  alvállalkozó igénybevételét. (3) A  megfelelőségértékelő szervezet megfelelően tájékoztatja az  e  rendelet szerint bejelentett, hasonló megfelelőségértékelési tevékenységeket végző és ugyanazokkal a  termékekkel foglalkozó más szervezeteket a negatív és kérésre a pozitív megfelelőségértékelési eredményekről. VI. FEJEZET PIACFELÜGYELETI ELJÁRÁS 29. § (1) A  hajózási hatóság a  termékek piacfelügyeletéről szóló törvény szerinti ellenőrzést folytat le, és az  abban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazza. (2) Ha a  rendőrség vízirendészeti feladatokat ellátó szerve az  e  rendelet hatálya alá tartozó és CE-jelöléssel ellátott, nyilvántartásba vételre nem kötelezett vízi jármű ellenőrzése során megállapítja, hogy az  nem felel meg az  e  rendeletben foglalt követelményeknek, a  vízi közlekedés rendőrhatósági igazgatásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott intézkedéseket alkalmazza. (3) Ha az e rendelet hatálya alá tartozó és CE-jelöléssel ellátott termék tekintetében megállapításra kerül, hogy az nem felel meg az  e  rendeletben foglalt követelményeknek, a  rendőrség vízirendészeti feladatokat ellátó szerve erről a hajózási hatóságot tájékoztatja. (4) Ha a hajózási hatóság a piacfelügyeleti ellenőrzés során megállapítja, hogy a termék nem felel meg az e rendeletben foglalt követelményeknek, határidő tűzésével felhívja a gazdasági szereplőt vagy a magánimportőrt azon kiigazító intézkedések megtételére, amelyek biztosítják az e rendeletben foglaltaknak való megfelelést. (5) A  termék megfelelősége érdekében a  hajózási hatóság felszólítására a  gazdasági szereplő köteles megtenni a  megfelelő kiigazító intézkedéseket valamennyi olyan érintett termék tekintetében, amelyeket az  uniós piacon forgalmazott. (6) A  termék megfelelősége érdekében a  hajózási hatóság felszólítására a  magánimportőr köteles megtenni a  megfelelő kiigazító intézkedéseket az  általa saját használatra az  Európai Unió területére behozott termék tekintetében. (7) Ha az  érintett gazdasági szereplő nem teszi meg a  megfelelő kiigazító intézkedést a  hajózási hatóság által meghatározott határidőn belül, a  hajózási hatóság a  termékek piacfelügyeletéről szóló törvénnyel összhangban megtiltja vagy korlátozza a termék forgalmazását, illetve kivonja a terméket forgalomból vagy azt visszahívja. (8) Ha a  magánimportőr nem teszi meg a  megfelelő kiigazító intézkedést, a  hajózási hatóság a  termékek piacfelügyeletéről szóló törvénnyel összhangban megteszi a szükséges intézkedést a) a termék üzembe helyezésének megtiltása, illetve b) a termék használatának megtiltása vagy korlátozása érdekében. (9) A hajózási hatóság a (7)–(8) bekezdésben foglalt intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatja az Európai Bizottságot és a többi tagállamot. A tájékoztatásban meg kell adni az összes rendelkezésre álló adatot, különösen a) a nem megfelelő termék azonosításához szükséges adatokat, b) a termék származási helyét, a feltételezett meg nem felelés és a felmerülő veszélyek jellegét, c) a meghozott nemzeti intézkedések jellegét és időtartamát, valamint d) az érintett gazdasági szereplő vagy a magánimportőr által felhozott szempontokat. (10) A  (9)  bekezdés szerinti tájékoztatás során a  hajózási hatóság minden esetben jelzi, ha a  meg nem felelés oka a következők egyike: a) a termék nem felel meg az emberek egészségével és biztonságával, valamint a vagyoni javak és a környezet védelmével kapcsolatos követelményeknek; vagy b) hiányosságok állapíthatók meg a  4.  § (2)  bekezdése szerinti megfelelőség vélelmezését megalapozó honosított harmonizált szabványokban. (11) Ha a (9) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételétől számított három hónapon belül egyik tagállam és az Európai Bizottság sem emel kifogást az intézkedéssel szemben, az intézkedést indokoltnak kell tekinteni. 30. § (1) A  29.  § (4)–(11)  bekezdésében foglaltak sérelme nélkül, ha a  hajózási hatóság a  következő megállapítások valamelyikére jut, akkor köteles felszólítani az  érintett gazdasági szereplőt vagy a  magánimportőrt, hogy tegyen eleget a megfelelőséghez szükséges formai követelményeknek: a) a CE-jelölést a 17. § rendelkezéseit megsértve helyezték el, b) a 17. § (2) bekezdése szerinti CE-jelölést nem helyezték el, c) az EU megfelelőségi nyilatkozatot vagy a 3. mellékletben foglalt nyilatkozatot nem készítették el, d) az EU megfelelőségi nyilatkozatot vagy a 3. mellékletben foglalt nyilatkozatot nem megfelelően készítették el, e) a műszaki dokumentáció nem áll rendelkezésre vagy hiányos, f ) a  7.  § (3)  bekezdése, illetve a  10.  § (4)  bekezdése szerinti információ nem áll rendelkezésre, valótlan vagy hiányos, g) a 6–8. § vagy a 10–11. § szerinti bármely egyéb adminisztratív követelmény nem teljesül. (2) Ha az  (1)  bekezdésben meghatározott meg nem felelés továbbra is fennáll, a  hajózási hatóság minden megfelelő intézkedést megtesz a) a termék forgalmazásának korlátozása vagy megtiltása, b) a termék visszahívása vagy forgalomból való kivonása, vagy c) a magánimportőr által saját használatra behozott termék esetében a termék használatának korlátozása vagy megtiltása érdekében. (3) A  hajózási hatóság a  harmonizált szabványokkal szembeni kifogásokról az  1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikke alapján köteles értesíteni az Európai Bizottságot. VII. FEJEZET 16. Záró rendelkezések 31. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba. 32. § (1) A  kedvtelési célú vízi járművek tervezéséről, építéséről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 2/2000. (VII. 26.) KöViM rendelet alapján forgalomba hozott termékek e  rendelet hatálybalépését követően továbbra is forgalmazhatók, illetve üzembe helyezhetők. (2) A  mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlásban meghatározott kis- és középvállalkozások által gyártott azon legfeljebb 15 kW teljesítményű, szikragyújtásos külső hajtómotorok, amelyek a 2. melléklet B. rész 2.1. pontjában meghatározott, I. szintű kipufogógáz-kibocsátási határértékeknek megfelelnek, 2020. január 18-ig forgalmazhatók, illetve üzembe helyezhetők. 33. § (1) Ez  a  rendelet a  kedvtelési célú vízi járművekről és a  motoros vízi sporteszközökről, valamint a  94/25/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. november 20-i 2013/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. (2) Ez  a  rendelet az  európai szabványosításról, a  89/686/EGK és a  93/15/EGK tanácsi irányelv, a  94/9/EK, a  94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. 34. § Hatályát veszti a  kedvtelési célú vízi járművek tervezéséről, építéséről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 2/2000. (VII. 26.) KöViM rendelet. Dr. Seszták Miklós s. k., nemzeti fejlesztési miniszter