34/2012. (X. 17.) EMMI rendelete a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma költségvetési fejezethez tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok 2012. felhasz

34/2012. (X. 17.) EMMI rendelete a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma költségvetési fejezethez tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok 2012. felhasználásának szabályairól. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. melléklet 15. pontja alapján meghatározott feladatkörömben eljárva – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § b) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § (1) E rendelet hatálya – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 1. melléklet XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma (a továbbiakban: minisztérium) költségvetési fejezetéhez (a továbbiakban: fejezet) tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok (a továbbiakban: előirányzatok) 2012. évi felhasználására terjed ki. (2) Az előirányzatoknak az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 109. § (5) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott felhasználási ismérveit az 1. melléklet tartalmazza. (3) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése hatálya alá tartozó korábban megítélt támogatások esetében a támogatás e rendelet alapján nyújtható támogatással együttesen sem haladhatja meg a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló 800/2008/EK bizottsági rendeletben, a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendeletben, illetve az Európai Bizottság határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást, vagy legmagasabb támogatási összeget. (4) A fejezet 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím a) 23. Sporttevékenység támogatása alcím, b) 24. Sportlétesítmények fejlesztése és kezelése alcím, c) 30. Társadalmi, civil és non-profit szervezetek alcím, 26. Sport társadalmi, civil és non-profit szervezetek jogcímcsoport előirányzatainak felhasználásáról külön jogszabály rendelkezik. 1. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában gazdálkodó szervezet az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil tv.) 2. § 6. pontja szerinti civil szervezet, a közalapítvány, az államháztartás központi alrendszerébe tartozó központi költségvetési szerv, a köztestület, a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (a továbbiakban: Ehtv.) szerinti egyház, a belső egyházi jogi személy, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi együttműködési csoportosulás, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, a helyi önkormányzat, helyi önkormányzati költségvetési szerv, a nemzetiségi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv, jogi személyiségű társulás, többcélú kistérségi társulás, továbbá az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, az országos sportági szakszövetség és a sportszövetség (a továbbiakban együtt: sportszövetség), valamint jogszabály alapján jogi személynek minősülő egyéb szervezet. II. FEJEZET AZ ELŐIRÁNYZATOK FELHASZNÁLÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 2. Az előirányzatok felhasználása 3. § (1) Az előirányzatokból támogatásként részben vagy egészben vissza nem térítendő, illetve visszatérítési kötelezettséggel terhelt költségvetési támogatás egyaránt nyújtható. (2) A visszatérítési kötelezettséggel terhelt költségvetési támogatás a visszatérítési határidő lejárta előtt írásban benyújtott, a kedvezményezett részletes indokolását tartalmazó kérelmére – a támogató döntése alapján – az Áht. 97. § (1) bekezdésének megfelelően minősíthető vissza nem térítendővé. (3) A vissza nem térítendő céllal nyújtott költségvetési támogatások esetén bármely okból visszafizetésre kötelezett kedvezményezettnek a visszafizetési határidő lejárta előtt írásban benyújtott, részletes indokolást tartalmazó kérelmére részletfizetési kedvezmény adható, amelyről külön megállapodást kell kötni. A részletekben történő visszafizetés időtartama a 3 millió forintot el nem érő költségvetési támogatások esetén a 6 hónapot, a 3 millió forint összegű és az a feletti költségvetési támogatások esetében a 12 hónapot nem haladhatja meg. (4) Visszafizetési kötelezettség előírása mellett vállalható kötelezettség – az előirányzatok céljának megfelelően – az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatással, vagy egyéb nemzetközi szerződés alapján megvalósuló pályázatos vagy kiemelt projekteknek az európai uniós forrás lehívásáig felmerülő kiadásai megelőlegezése céljából. A visszafizetési kötelezettséget az európai uniós, vagy egyéb nemzetközi szerződés alapján biztosított forrás beérkezésének üteme szerint kell teljesíteni. A kedvezményezett az igénybe vett költségvetési támogatást akkor is köteles visszatéríteni, ha azt az európai uniós forrásból, vagy az egyéb nemzetközi szerződés alapján részére nem folyósítják. 3. Kötelezettségvállalás, ellenjegyzés 4. § (1) A kötelezettségvállalási jogkört a miniszter által az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 30. § szerinti belső szabályzatban kijelölt személy (a továbbiakban: kötelezettségvállaló) a jogi és pénzügyi ellenjegyzés után írásban gyakorolja. (2) A fejezet 20. cím 35. alcímen szereplő Hozzájárulás a lakossági energiaköltségekhez fejezeti kezelésű előirányzat esetében – a lakossági vezetékes gázfogyasztás és távhőfelhasználás szociális támogatásáról szóló 289/2007. (X. 31.) Korm. rendeletben foglaltak alapján – a Magyar Államkincstár Központ jár el kezelő szervként és gyakorolja az ezzel összefüggő jogosítványokat. (3) A fejezet 20. cím 17. alcím a) 1. jogcímcsoport „Gyermekvédelmi Lakás Alap”, b) 7. jogcímcsoport „GYES-en és GYED-en lévők hallgatói hitelének célzott támogatása” előirányzat terhére nem adható ki támogatói okirat és nem köthető támogatási szerződés, ha az a következő évek előirányzatai terhére jelent kötelezettségvállalást. 4. A támogatási szerződés megkötéséhez szükséges nyilatkozatok, dokumentumok 5. § (1) A kedvezményezettnek a támogatási szerződés megkötéséhez az Ávr. 72. § (2) és (3) bekezdésében meghatározottakon túl a minisztériumhoz, közvetett felhasználás esetén a lebonyolító szervezethez (a továbbiakban együtt: támogató) a következő dokumentumokat kell benyújtania: a) a gazdasági társaságnak nem minősülő gazdálkodó szervezet esetén hatályos létesítő okiratának – különösen alapító okirat, alapszabály – egyszerű másolatát; b) az alábbi dokumentumok kiállító hatóság vagy közjegyző, illetve – egyedi támogatási igény esetén – a támogató által hitelesített másolatát: ba) gazdálkodó szervezet esetén a létezését jogszabályban meghatározottak szerint igazoló okirat – különösen cégkivonat, nyilvántartásba vételéről szóló igazolás, egyéni vállalkozói igazolvány; bb) ahol a jogszabály előírja, a működési engedély; c) a gazdálkodó szervezet képviselőjének közjegyző által hitelesített aláírási címpéldányát, vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintáját, vagy a számlavezető pénzintézet által vezetett aláírási kartonja másolatának a számlavezető pénzforgalmi intézmény által hitelesített eredeti példányát; d) a létezést igazoló okiratban meghatározott képviselőtől eltérő képviselet, valamint a (3) bekezdés e) pontjában meghatározott szervezet és a (3) bekezdés f) pont szerinti nyilvántartásban nem szereplő belső egyházi jogi személy esetén a gazdálkodó szervezet képviselőjének aláírási jogosultságát igazoló – közokiratnak vagy teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősülő – okiratot; e) határon túli magyar kedvezményezett esetén a magyarországi bankszámlával rendelkező szervezet befogadó nyilatkozatát, amennyiben ezzel rendelkezik; f) felhalmozási célú támogatások esetében elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolatot, építési engedély-köteles beruházás támogatására benyújtott pályázat, kérelem esetén a jogerős elvi építési engedélyt az ingatlan tulajdoni lapon bejegyzett tulajdonosától származó hozzájáruló nyilatkozattal vagy a jogerős építési engedélyt; g) amennyiben jogszabály, a pályázati kiírás vagy a támogató azt a költségvetési támogatás biztosítása feltételeként előírta, az Ávr. 72. § (3) bekezdés a) pont aa)–ac) alpontjában meghatározott módon igazolt rendelkezésére álló saját forrást, valamint a várható kifizetések ütemezését is tartalmazó részletes költségtervet, vagy amennyiben a költségvetési támogatás forrása a minisztérium költségvetési fejezetében eredeti előirányzatként megtervezett költségvetési támogatás vagy előző évi, az Ávr. 151–153. §-a alapján jóváhagyott előirányzat maradványa, és a kedvezményezett olyan gazdasági társaság, amely vonatkozásában a miniszter tulajdonosi jogokat nem, csak szakmai felügyeletet gyakorol, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. üzleti tervet elfogadó határozatát, továbbá az üzleti terv alapján elkészített költségtervet; h) amennyiben azt jogszabály előírja, a támogatott tevékenységhez szükséges jogerős hatósági engedélyeket; i) a kedvezményezett nyilatkozatát az elszámolás alapjául szolgáló dokumentumok fellelhetőségéről, illetve – a fellelhetőség megváltozása esetére – a változás-bejelentési kötelezettség elfogadásáról; j) a kedvezményezett nyilatkozatát arról, hogy mely szervezetektől kért a pályázatában, illetve a kérelmében megjelölt programhoz támogatást, valamint arról, hogy az elnyert támogatás összegéről nyolc napon belül tájékoztatja a támogatót; k) beruházási támogatás esetén – támogatási szerződésben foglaltaknak megfelelően – a kedvezményezett nyilatkozatát arról, hogy öt évig biztosítja a létesítmény támogatási szerződésben foglalt célú fenntartását, üzemeltetését; l) tanfolyam, előadássorozat, felkészítő és oktatási jellegű rendezvény (a továbbiakban együtt: rendezvény) megszervezésének támogatására benyújtott pályázat, kérelem esetén a rendezvény helyének és tematikájának, az előadások (órák) számának, valamint az óradíjnak a bemutatását; m) a doppingellenes tevékenységet végző kedvezményezett nyilatkozatát, illetve igazolását arról, hogy külön jogszabályban foglalt doppingellenes feladatainak eleget tesz; n) a kedvezményezett sportszövetség nyilatkozatát, illetve igazolását arról, hogy a sportágában kötelező képesítési követelmények előírására vonatkozó szabályzatalkotási kötelezettségének eleget tett; o) a sportcélú költségvetési támogatás kedvezményezettje nyilatkozatát arról, hogy az állami sportinformációs rendszer részére történő adatszolgáltatási kötelezettségének a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően eleget tesz; p) határon túli magyar kedvezményezett esetén a b) pontban meghatározott okirat magyar nyelvű fordítását; q) arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a támogatott tevékenység megvalósítása során a költségvetésből nyújtott támogatás és – ha előírásra került – a saját forrás terhére a százezer forint értékhatárt meghaladó értékű, áru beszerzésére vagy szolgáltatás megrendelésére irányuló szerződés az Ávr. 73. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kizárólag írásban kerül megkötésre; r) annak tudomásulvételére vonatkozó nyilatkozatát, hogy ra) a támogatott tevékenység megvalósításáról szóló beszámolóban kizárólag olyan – a költségvetésből nyújtott támogatás, és amennyiben az előírásra került, saját forrás terhére teljesített – költségek tüntethetőek fel, amelyek jogosságáról és összegszerűségéről a kedvezményezett azok kifizetése előtt – ellenszolgáltatás teljesítését követően esedékes kifizetés előtt ezen felül az ellenszolgáltatás teljesítéséről is – előzetesen meggyőződött, valamint, rb) az ra) alpontban foglaltak megtartásáról az Ávr. 80. § (4) bekezdése alapján a beszámolás keretében nyilatkozattételi kötelezettség terheli, amelynek hiányában a beszámoló nem fogadható el; s) annak tudomásulvételére irányuló nyilatkozatát, hogy sa) a folyósításra kerülő költségvetési támogatásból a kedvezményezettet – az Áht. 52. § (4) bekezdése szerinti normatív és egyéb hozzájárulás esetén akár a nem állami intézmény fenntartóját, akár az általa fenntartott intézményt – terhelő, az Áht. 50. § (3) bekezdése szerinti köztartozás összegét a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) az Áht. 52. § (3) és (4) bekezdése alapján – az Ávr. 79. § (2) bekezdése szerinti, a minisztérium által e § (15) bekezdése alapján adott nyilatkozatára figyelemmel – visszatartja és az állami adóhatóság részére átutalja, sb) az sa) alpont szerinti visszatartás a kedvezményezettnek a költségvetési támogatás érdekében vállalt kötelezettségeit – az Ávr. 79. § (4) bekezdése alapján – nem csökkenti, a visszatartott összeg a költségvetési támogatással történő elszámolás során a g) pont szerinti költségterv alapján felmerült költségként – a (17) bekezdésben foglalt kivétellel – el nem számolható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott dokumentumok benyújtásának határideje a támogatási szerződés megkötésének napja. Az (1) bekezdés b), d)–g) pontja alapján benyújtott dokumentumok nem lehetnek a támogató által meghatározott naptól, ennek hiányában az igényelt költségvetési támogatáshoz történő benyújtásuk napjától számított harminc napnál régebbiek. (3) Ha a költségvetési támogatás kedvezményezettje a) a fejezet irányítása alá tartozó költségvetési szerv, b) az Ávr. 41. § (3) és (4) bekezdése alapján más fejezet vagy annak irányítása alá tartozó költségvetési szerv, c) olyan gazdasági társaság, amelynek vonatkozásában a miniszter a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel kötött szerződés alapján tulajdonosi jogokat gyakorol és a minisztérium a támogató, d) olyan közalapítvány, alapítvány, amely tekintetében a miniszter alapítói jogokat gyakorol és a minisztérium a támogató, e) helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, jogi személyiségű társulás, térségi fejlesztési tanács vagy többcélú kistérségi társulás, f) az Ehtv. szerinti egyház, valamint az Ehtv.11. § (3) bekezdése szerint az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter által nyilvántartásba vett belső egyházi jogi személy, vagy g) egyéni vállalkozó, aki egyéni vállalkozói igazolvánnyal nem rendelkezik, az a)–d) pont vonatkozásában az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott dokumentumokat, az e) pont vonatkozásában az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott dokumentumokat, az f)–g) pontok vonatkozásában az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott dokumentumot nem kell benyújtania. (4) A (3) bekezdés f), és g) pontja esetében a kedvezményezett létezését a támogató a vonatkozó nyilvántartásokban ellenőrzi. (5) Amennyiben a (3) bekezdés f) pontjában meghatározott kedvezményezett létezésével kapcsolatban kétség merül fel, a támogató előírhatja a kedvezményezett részére létezésének az Ehtv. 11. § (3) bekezdése szerinti igazolását. (6) Ha a (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó kedvezményezettről a Kincstár törvényben meghatározott közhiteles és nyilvános nyilvántartást vezet, a kedvezményezettnek az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott dokumentumot nem kell benyújtania. A kedvezményezett létezését a támogató ellenőrzi a nyilvántartásban. (7) Ha a kedvezményezett a közoktatás információs rendszerébe bejelentkezett, OM azonosítóval nyilvántartott intézmény vagy a felsőoktatás információs rendszerének intézménytörzsében nyilvántartott szervezet, az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott dokumentumokat nem kell benyújtania. A kedvezményezett létezését és egyéb nyilvántartott adatait a támogató ellenőrzi a fenti nyilvántartásokban. (8) Ha a kedvezményezett a sportról szóló 2004. évi I. törvényben szereplő köztestület, amelynek létezését a sportigazgatási szerv tartja nyilván, az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott dokumentumokat nem kell benyújtania. (9) Határon túli magyar kedvezményezett esetén a) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott okirat elfogadható abban az esetben is, ha az a (2) bekezdésben meghatározott naptól számítva harminc napnál régebbi, de kilencven napnál nem régebbi; b) a kedvezményezett írásbeli kérésére és indokolt esetben a támogató eltekinthet az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott dokumentumok benyújtásától, ha a támogatási igény benyújtását megelőző egy év folyamán a kedvezményezett már nyújtott be támogatási igényt a támogatóhoz, és nyilatkozik arról, hogy adataiban a korábban benyújtott dokumentumokhoz képest változás nem történt; c) a támogató az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott dokumentum helyett – amennyiben a kedvezményezett nyilatkozik arról, hogy rajta kívül álló okból nem képes azt csatolni – elfogadhat a kedvezményezett létezését megfelelően igazoló más dokumentumot is. (10) Ha a költségvetési támogatás kedvezményezettje a fejezet irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv, az Ávr. 72. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt nyilatkozatokat nem kell benyújtania. (11) Nem magyarországi székhelyű kedvezményezett esetén a támogató az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott dokumentum helyett – amennyiben a kedvezményezett nyilatkozik arról, hogy rajta kívül álló okból nem képes azt csatolni – elfogadhat a kedvezményezett képviselőjének aláírásképét megfelelően igazoló más, az erre hatáskörrel rendelkező hatóság által kiállított dokumentumot is. (12) A (13) bekezdésben és az Ávr. 77. § (1) és (5) bekezdésében meghatározott kivételekkel a kedvezményezett az Ávr.-ben meghatározott biztosítékként köteles – legkésőbb a részére megítélt költségvetési támogatás vagy a költségvetési támogatás első részlete folyósításának a támogatási szerződésben meghatározott időpontját megelőző ötödik napon – benyújtani a támogatóhoz valamennyi – jogszabály alapján beszedési megbízással megterhelhető – fizetési számlájára vonatkozóan, a támogató javára szóló, csak a támogató írásbeli hozzájárulásával visszavonható beszedési megbízásra felhatalmazó nyilatkozatát pénzügyi fedezethiány miatt nem teljesíthető fizetési megbízás esetére a követelés legalább harmincöt napra való sorba állítására vonatkozó rendelkezéssel együtt. Több bankszámla esetén a kedvezményezettnek meg kell adnia a felhatalmazó nyilatkozatok érvényesítésének sorrendjét is. A biztosítékadási kötelezettség elmulasztása esetén a költségvetési támogatás folyósítása annak pótlásáig felfüggesztésre kerül. (13) Határon túli költségvetési támogatás esetén a visszafizetést szolgáló biztosítékok kikötésére a határon túli költségvetési támogatás sajátos szabályairól szóló kormányrendeletet kell alkalmazni. (14) Költségvetési támogatással megvásárolt, létrehozott vagy felújított ingatlan vagy jármű a működtetési kötelezettség időtartama alatt csak a költségvetési támogatás nyújtójának előzetes jóváhagyásával és a foglalkoztatási, a szolgáltatási, illetve az egyéb kötelezettségek átvállalásával, átruházásával idegeníthető el, adható bérbe vagy terhelhető meg. (15) Az Ávr. 76. § (3) bekezdése alapján a támogató nem nyújthat költségvetési támogatást annak az igénylőnek, pályázónak, amely az előző évben vagy években azonos vagy jogelőd fejezethez tartozó azonos vagy jogelőd fejezeti kezelésű előirányzatból nyújtott költségvetési támogatásról a szakmai beszámolót vagy a pénzügyi elszámolást nem nyújtotta be, vagy a támogató által ennek következtében vagy egyébként a beszámoló, elszámolás alapján a részére előírt visszafizetési kötelezettséget a megállapított határidőben, illetve a részletfizetési megállapodásban meghatározott határidőben nem teljesítette. (16) A minisztérium a Kincstár irányába – legkésőbb a támogatás kedvezményezett részére történő folyósítás jogszabályban meghatározott határidejét megelőző 5. napig – kizárólag akkor tesz az Ávr. 79. § (2) bekezdésében meghatározott tartalmú nyilatkozatot, ha a humánszolgáltatások után nem állami intézmény fenntartójának biztosított normatív és egyéb hozzájárulás kedvezményezettje a folyósítás – több részletben történő folyósítás esetén az egyes részletek folyósítása – időpontját magában foglaló hónapot megelőző hónap tizenötödik napjáig a minisztérium részére megküldött megalapozott kérelmében bemutatja a) a költségvetési támogatás – köztartozással megegyező összegű – visszatartásának az átvállalt közfeladat ellátására gyakorolt hatását, ennek részeként az érintett ellátottak számát, a közfeladat-ellátás színvonalcsökkenése mértékét, az elmaradó szolgáltatásokat, valamint a várható hatás érvényesülésének időtartamát; b) a költségvetési támogatás visszatartásának hiányában a köztartozás megfizetésének várható időpontját. (17) Az (1) bekezdés s) pont sb) alpontjától eltérően az Áht. 52. § (3) bekezdése szerint visszatartott összeg a költségvetési támogatás terhére akkor és olyan mértékben számolható el, ha és amennyiben a közfeladat ellátásának más módon vagy más szervezeti keretben történő hatékonyabb biztosítása érdekében az Országgyűlés, a Kormány vagy a miniszter hatáskörében hozott intézkedés végrehajtása azt kifejezetten szükségessé teszi. 5. A költségvetési támogatás folyósítása 6. § (1) A költségvetési támogatás folyósítása a (2) és (4) bekezdésben foglalt kivételekkel csak a Kincstár által visszaigazolt kötelezettségvállalásra történhet, a kötelezettségvállalás dokumentumában foglalt összeg erejéig és ütemezéssel, amennyiben a szükséges fedezet az előirányzat-finanszírozási tervnek megfelelően rendelkezésre áll. (2) A nem állami fenntartású felsőoktatási intézmények részére nyújtott normatív költségvetési támogatások esetében a tárgyévre vonatkozó kötelezettségvállalásról szóló dokumentumok kiadásáig – de legkésőbb 2012. április 30-áig – az utolsó ismert feladatmutató és a hatályos normatíva mértékének figyelembevételével havi időarányos költségvetési támogatás folyósítható. A kötelezettségvállalások alapján szükségessé váló esetleges korrekciókra az év hátralévő hónapjaiban időarányosan kerül sor. (3) A Kvtv. 38. § (1) bekezdése szerinti humánszolgáltatók részére a Kvtv. 3., 5. és 8. mellékletében szereplő normatív és központosított költségvetési támogatások a tárgyévi feladatmutatókkal kapcsolatos adatszolgáltatást megelőzően a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet és az Ávr. 79. § (2) bekezdése, valamint az 5. § (16) bekezdés előírásait figyelembe véve folyósíthatók. (4) A szociális és gyermekjóléti-, gyermekvédelmi normatív állami támogatások az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók normatív állami támogatásáról szóló 213/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet és az Ávr. 79. § (2) bekezdése, továbbá az 5. § (16) bekezdés előírásait figyelembe véve folyósíthatók. 7. § (1) A költségvetési támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében abban az esetben történhet egy összegben, a) ha a támogatási szerződés megkötésének napja és a költségvetési támogatás felhasználására rendelkezésre álló véghatáridő közötti időtartam nem haladja meg a 3 hónapot, és a költségvetési támogatás mértéke nem haladja meg a 3 millió forintot, b) ha a támogatandó feladat jellege vagy megvalósításának sürgőssége ezt kifejezetten szükségessé teszi, vagy c) pályázati úton nyújtott költségvetési támogatás esetén, ha a 16. § (2) bekezdése szerinti pályázati terv, ennek hiányában a miniszter egyedi engedélye azt kifejezetten előírja, vagy d) ha annak nyújtása a Nemzeti Együttműködési Alap terhére történik. (2) Amennyiben a költségvetési támogatás nem folyósítható az (1) bekezdésben foglaltak szerint egy összegben, a költségvetési támogatás ütemezetten, a kiadásoknak az 5. § (1) bekezdés g) pontja szerint benyújtott költségterv alapján megállapítható felmerülésével arányosan, valamint az Ávr. 78. § (1) bekezdésében foglaltak megfelelő mérlegelése alapján időarányosan, vagy utófinanszírozás keretében egy összegben folyósítható. (3) Határon túli magyar kedvezményezett esetén – amennyiben a kedvezményezett magyarországi bankszámlával vagy magyarországi bankszámlával rendelkező szervezet befogadó nyilatkozatával rendelkezik, vagy nem tartozik a (4) bekezdés hatálya alá – a költségvetési támogatás folyósítása az (1) és (2) bekezdésben meghatározottak szerint történik. (4) Amennyiben a határon túli magyar kedvezményezett magyarországi bankszámlával vagy magyarországi bankszámlával rendelkező szervezet befogadó nyilatkozatával nem rendelkezik, és a támogató az 5. § (12) bekezdése szerint eltekint az Ávr. 77. §-a szerinti biztosítékadási kötelezettségtől, és annak folyósítása előfinanszírozás keretében a (2) bekezdés értelmében ütemezetten történik, az egyes ütemek között a már folyósított költségvetési támogatásrész felhasználásáról történő pénzügyi részelszámolás kötelező, és annak elfogadása a további költségvetési támogatásrész folyósításának feltétele. (5) Az (1)–(4) bekezdésben foglalt szabályoktól a támogató rendkívül indokolt esetben, így különösen nemzetközi szervezetben való tagsági viszonyból eredő, vagy jogerős, illetve fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági, hatósági döntéssel kapcsolatos fizetési kötelezettségek teljesítése esetén eltérhet. 6. A támogatási szerződés módosítása, beszámoltatás, ellenőrzés 8. § (1) A támogatási szerződés módosítását bármelyik fél – a költségvetési támogatás célja, összege, az azt alátámasztó költségterv, továbbá a költségvetési támogatás felhasználásának kezdő időpontja és véghatárideje tekintetében – az eredeti vagy a korábban módosított támogatási szerződésben a költségvetési támogatás felhasználására meghatározott véghatáridő leteltéig írásban kezdeményezheti. A költségvetési támogatás felhasználásáról történő beszámolás határidejének módosítása szintén írásban kezdeményezhető az eredeti vagy a korábban módosított támogatási szerződésben meghatározott beszámolási határidő leteltéig. A fentiek szerinti kezdeményezéseknek tartalmazniuk kell azok indokait is. (2) Ha a támogatási szerződés megkötését követően eltérő finanszírozást megalapozó indok merül fel, a szerződést módosítani kell. (3) A támogatási szerződésben meghatározott módon – a kedvezményezett írásbeli indokolási kötelezettsége mellett – a költségtervben rögzített összegek – a bérköltség és egyéb személyi jellegű kifizetések, a munkaadókat terhelő járulékok, a dologi kiadások, a beruházás és a felújítás rovatok (a továbbiakban együtt: a költségterv rovatai) szintjén – a költségvetési támogatás és amennyiben az előírásra került, a saját forrás főösszegén belül eltérhetnek. (4) Költségvetési támogatás terhére történő felhasználás esetében a (3) bekezdés szerinti, a szerződésben meghatározott mértéket, de a költségterv rovatai szintjén pozitív irányban külön-külön legalább tíz százalékot meghaladó eltérés elfogadására csak szerződésmódosítás keretében kerülhet sor az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével. 9. § (1) A támogatott tevékenység három hónapon belüli megvalósítása, továbbá az egymillió forintot meg nem haladó összegű költségvetési támogatás esetén a záró szakmai beszámoló és a pénzügyi elszámolás (a továbbiakban együtt: beszámoló) benyújtására előírt határidőt a költségvetési támogatás felhasználásának véghatáridejét követő harminc, más esetben hatvan napon belüli időpontra kell meghatározni. (2) A pénzügyi elszámolást a támogatási szerződés mellékletét képező költségtervvel összehasonlítható módon kell elkészíteni. A pénzügyi elszámolás számlaösszesítőből és a költségvetési támogatás, valamint – amennyiben előírásra került – a saját forrás felhasználását igazoló számviteli bizonylatoknak, kifizetést igazoló bizonylatoknak, valamint a költségvetési támogatás jogszerű és a céljának megfelelő felhasználását igazoló egyéb dokumentumoknak a kedvezményezett hivatalos képviselője által hitelesített másolatából áll. A költségek felmerülését igazoló, eredeti számviteli bizonylatokat a kedvezményezett köteles záradékkal ellátni, amelyben jeleznie kell, hogy a számviteli bizonylaton szereplő összegből mennyit számolt el a szerződésszámmal hivatkozott támogatási szerződés terhére. (3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a támogató a szerződésben rögzített módon eltekinthet a százezer forint értékhatárt meg nem haladó számviteli bizonylatok, kifizetést igazoló bizonylatok és dokumentumok becsatolásától, amennyiben a számlaösszesítőn feltüntetett adatok valódiságát, az eredeti bizonylatokkal való egyezőségét és az eredeti bizonylatok (2) bekezdésben előírt záradékolásának megtörténtét könyvvizsgáló igazolja. (4) A beszámolót a támogató a kézhezvételt követő hatvan napon belül megvizsgálja, és dönt annak elfogadásáról vagy elutasításáról. A támogató döntéséről, továbbá az esetleges visszafizetési kötelezettségről a döntést követő öt napon belül írásban értesíti a kedvezményezettet. A támogató a beszámoló elbírálására vonatkozó határidőt annak lejárta előtt, indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb húsz nappal meghosszabbíthatja hiánypótlás, kiegészítés kérés esetén. (5) Amennyiben a beszámolónak nem része Ávr. 80. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozat, a beszámoló nem fogadható el. 10. § (1) A költségvetési támogatás felhasználását a minisztérium, valamint a külön jogszabályokban, a pályázati kiírásban, továbbá a támogatási szerződésben meghatározott szervek ellenőrizhetik. (2) A normatív, továbbá a fejezet 20. cím 19/4 jogcímcsoport terhére, valamint a 35., 39., 46., 47. alcímről nyújtott költségvetési támogatások kivételével a megkötött támogatások számának minimum 3%-át érintően, de minden 100 millió forint feletti kötelezettségvállalás esetében a támogató – a felhasználási időszakban vagy az elszámolás benyújtását követően, de legkésőbb az elszámolás elfogadását követő hat hónapon belül – helyszíni ellenőrzéssel is tájékozódik a költségvetési támogatás felhasználásáról. (3) A támogató a beszámoltatás során köteles ellenőrizni, hogy a költségvetési támogatás felhasználása során a kedvezményezett a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény előírásait betartotta-e. Az ennek megállapításához szükséges dokumentumokat a kedvezményezett a közbeszerzési eljárás befejezését követően köteles a támogató részére benyújtani. A kedvezményezett számára e kötelezettséget a benyújtandó dokumentumok körének és a benyújtás határidejének meghatározásával a támogatási szerződésben kell előírni. 7. Alapítványok, egyesületek költségvetési támogatása 11. § (1) A Civil tv. 2. § 8. pontja szerinti költségvetési támogatás esetén a támogatási szerződésben el kell különíteni a közfeladat államháztartáson kívüli szervezet által történő ellátását finanszírozó, valamint az e feladat ellátásához közvetlenül kapcsolódó, arányos működési költségeket finanszírozó támogatásrészt. (2) Az 1. mellékletben felsorolt előirányzatok mentesülnek az Civil tv. 75. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések alól. (3) E rendeletet a Nemzeti Együttműködési Alap terhére történő kifizetésekkel összefüggésben a külön jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. 8. Nonprofit és egyéb gazdasági társaságoknak nyújtott költségvetési támogatások 12. § (1) Azon nonprofit gazdasági társaságok esetében, amelyek vonatkozásában a tulajdonosi jogokat a miniszter gyakorolja, a minisztérium által – nem pályázat útján – támogatott közhasznú feladatokat közhasznú keretszerződésben kell rögzíteni, amelyben meg kell határozni a közhasznú keretszerződés időbeli hatályát. A közhasznú keretszerződés alapján megkötött támogatási szerződésben minden esetben hivatkozni kell a közhasznú keretszerződésre és az abban meghatározott, a támogatási szerződéssel biztosított közhasznú feladatra. (2) Azon nonprofit gazdasági társaságok részére, amelyek felett a tulajdonosi jogokat nem a miniszter gyakorolja, csak az alapító okiratban, társasági szerződésben meghatározott közhasznú feladatokhoz nyújtható költségvetési támogatás. A támogatási szerződésben minden esetben hivatkozni kell a támogatási szerződéssel biztosított közhasznú feladatra. (3) A nonprofit gazdasági társaságok részére közhasznú keretszerződésük alapján a szerződésben foglalt feltételekkel, valamint az olyan egyéb gazdasági társaságok részére, amelyek vonatkozásában a tulajdonosi jogokat a miniszter gyakorolja, a velük kötött keret-megállapodás alapján az abban foglalt feltételekkel az év elejei indulással járó pénzügyi nehézségek áthidalása érdekében – kérelemre – áthidaló költségvetési támogatás adható. Az áthidaló költségvetési támogatás legfeljebb három hónapra nyújtható, a tárgyévet megelőző évben nyújtott költségvetési támogatás egy hónapra eső összegének figyelembevételével. Az áthidaló költségvetési támogatás a tárgyévi közhasznú támogatás részét képezi. III. FEJEZET A PÁLYÁZATI ÚTON NYÚJTOTT KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁSOK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI 13. § (1) Az előirányzatokból pályázati úton nyújtott költségvetési támogatások tekintetében a II. Fejezet rendelkezéseit az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A minisztérium tárgyévi pályáztatási tevékenysége éves ágazati pályázati tervek alapján működik. A pályázati terveket, illetve azok módosítását az ágazati államtitkárok hagyják jóvá. Az ágazati pályázati terveket, illetve azok módosítását a minisztérium honlapján közzé kell tenni. A pályázati tervek jóváhagyásáig pályázatot kiírni a miniszter egyedi engedélye alapján lehet. 14. § (1) Ha az éves ágazati pályázati tervekben szereplő pályázatok lebonyolítása lebonyolító szervezet bevonásával történik, a miniszter által, a lebonyolító szervezettel kötött együttműködési megállapodásnak (a továbbiakban: együttműködési megállapodás) az Ávr. 75. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmaznia kell: a) az éves ágazati pályázati terv adott pályázatra vonatkozó rendelkezéseit; b) a cél megvalósításához rendelt pénzügyi források összegéről és rendelkezésre állásáról szóló nyilatkozatot, továbbá a minisztérium Kincstárnál vezetett lebonyolítási számlájára vonatkozó rendelkezéseket; c) a pályázati folyamat ütemezését, a lebonyolító szervezet feladatainak részletezését, valamint amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott jogkörök bármelyikének gyakorlása a lebonyolító szervezet részére átadásra kerül, e jogkör gyakorlásának részleteit (különösen a lebonyolító szervezet által alkalmazandó iratmintákat, vezetendő nyilvántartásokat, az adatszolgáltatások tartalmát, szerkezetét és rendjét); d) a lebonyolítói feladatokhoz kapcsolódóan felmerülő költségek – módosított teljesítés szemléletű könyvvezetés alkalmazása esetén kiadás – körében da) a nem központi költségvetési szervként működő lebonyolító szervezet esetén a lebonyolító szervezet által elszámolható költségek körét, valamint annak mértékét és rendelkezésre bocsátásának módját, továbbá az azzal történő elszámolási kötelezettség előírását, db) központi költségvetési szervként működő lebonyolító szervezet esetén a lebonyolítói feladat ellátásához kapcsolódó kiadás fedezetének a szervezet költségvetésében eredeti előirányzatként megtervezett összegét és a lebonyolítás során történt felhasználásának bemutatását célzó tájékoztatási kötelezettség előírását, dc) a db) alpont szerinti előirányzat hiányában – a Kormánynak az Áht. 33. § (1) bekezdése szerinti egyedi határozata alapján, illetve a minisztérium irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv lebonyolító szervezet esetében az Áht. 33. § (4) bekezdése szerinti előzetes engedély szerint – átcsoportosított előirányzat összegét, az azzal történő elszámolási kötelezettség előírását, valamint az elszámolható kiadások körét; e) szükség szerint a kedvezményezett által elszámolható költségek körét és mértékét; f) a 16. § (1) bekezdésében meghatározott értékelő bizottság tevékenységével kapcsolatos, a lebonyolító szervezet feladatait érintő rendelkezéseket; g) a támogatási szerződésekkel kapcsolatos módosítási kérelmek bírálatának menetét; h) a pályázati monitoring, értékelés szakmai és pénzügyi eljárásrendjét, ideértve mind a lebonyolító szervezet, mind a kedvezményezettek vonatkozásában a szakmai beszámoló és pénzügyi elszámolás tartalmának, teljesítésének és elfogadásának a rendjét, valamint a mintavételes, tételes vagy kockázatelemzésen alapuló, dokumentált szakmai helyszíni ellenőrzés rendszeres végzését. (2) A miniszter a (1) bekezdésben meghatározott együttműködési megállapodásban a lebonyolítás céljából rendelkezésre bocsátott összeg erejéig a) a kötelezettségvállalás Áht. 36. §-ában és az Ávr. 52. §-ában meghatározottak szerinti jogköre, vagy b) az utalványozás Áht. 38. §-ában és az Ávr. 59. §-ában foglaltak szerinti jogköre, vagy c) az a) ás b) pontban foglalt jogkörök mindegyikének gyakorlását a lebonyolító szervezet számára átadhatja. (3) A (2) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti jogkör gyakorlása során több év vagy a következő év kiadásai előirányzatait terhelő kötelezettség kizárólag a miniszter egyedi, előzetes jóváhagyásával vállalható. (4) A lebonyolító szervezet az együttműködési megállapodásban külön nyilatkozik annak tudomásulvételéről, hogy a) a (3) bekezdésben foglaltak megsértésével vállalt kötelezettség teljes összegére, valamint b) a lebonyolító szervezet által a (2) bekezdés a) vagy c) pontja alapján vállalt kötelezettségnek az együttműködési megállapodásban meghatározott, a lebonyolítás céljából rendelkezésre bocsátott összeget meghaladó részére történő fedezet biztosítása érdekében a minisztérium a lebonyolító szervezettel szemben a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás visszakövetelésére vonatkozó szabályok szerint jár el. (5) Amennyiben a lebonyolító szervezet más fejezet irányítása alá tartozó költségvetési szerv, az együttműködési megállapodást a lebonyolító szervezet irányító szerve is aláírja. Ebben az esetben az irányító szerv arra vállal kötelezettséget, hogy a (4) bekezdés szerinti jogosulatlan kötelezettségvállalás összegének megfelelő előirányzatot a minisztérium jelzése alapján az irányítása alatt álló lebonyolító szervezettől elvonja, támogatási előirányzat hiányában a lebonyolító szervezet bevételei terhére a minisztérium javára történő fizetési kötelezettség teljesítéséről intézkedik. (6) Amennyiben a nyertes pályázókkal a lebonyolító szervezet írja alá a támogatási szerződést, és folyósítja részükre a költségvetési támogatást, megfelelően köteles alkalmazni az e rendeletben foglaltakat. (7) A lebonyolító szervezet az 1. mellékletben történő megjelölése a lebonyolító szervezet igénybevételének lehetőségét rögzíti, ugyanakkor nem jelenti a megjelölt lebonyolító szervezet személyének kizárólagosságát. 15. § (1) A pályázati kiírást a támogató internetes honlapján, valamint határon túli magyar pályázóknak szóló pályázat esetén szükség szerint a pályázattal érintett országok egy napi- vagy hetilapjában teszi közzé. (2) A pályázó az 5. §-ban, valamint az Ávr. 72. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott dokumentumokat a pályázat benyújtásával egyidejűleg nyújtja be. 16. § (1) A pályázatokat a miniszter vagy a lebonyolító szervezet által kijelölt értékelő bizottság (a továbbiakban: bizottság) véleményezi. A bizottság eljárási rendjét a kijelölő határozza meg. (2) A bizottság a pályázat elbírálásához szükséges javaslatát a pályázat benyújtására nyitva álló határidő lejártát követő harminc napon belül készíti el, majd azt a pályázat kiírója öt napon belül az ágazati pályázati tervben meghatározott döntéshozó elé terjeszti. Az elbíráláshoz szükséges javaslat elkészítésére előírt határidőtől a pályázat kiírója – indokolt esetben és a pályázati kiírásban rögzített módon – eltérhet. (3) A bizottság véleményét a tagok részvételével megtartott ülésen alakítja ki. (4) A bizottság javaslatát minden esetben emlékeztetőben kell rögzíteni. Ha a pályázat jellege ezt lehetővé teszi, az emlékeztetőben az adott pályázaton forráshiány miatt nem támogatott, de szakmailag megfelelő, költségvetési támogatásra érdemesnek ítélt pályázatok sorrendjét is meg kell határozni. 17. § (1) A pályázatok alapján nyújtandó költségvetési támogatásokról a döntéshozó a bizottság javaslatának benyújtásától számított harminc napon belül dönt. E határidőtől a támogató – indokolt esetben és a pályázati kiírásban rögzített módon – eltérhet. (2) Az Ávr. 71. § (1) bekezdésében meghatározott határidő a Civil tv. 53. § (5) bekezdésére tekintettel húsz nappal meghosszabbodik. IV. FEJEZET AZ EGYEDI DÖNTÉSSEL BIZTOSÍTOTT KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁSOK ODAÍTÉLÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE 18. § A nem pályázati úton biztosított költségvetési támogatás tekintetében a II. Fejezet rendelkezéseit az e fejezetben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni. 19. § (1) A kedvezményezett a 18. §-ban meghatározott támogatást írásban igényli (a továbbiakban: egyedi támogatási igény) a minisztertől. (2) Az egyedi támogatási igénynek tartalmaznia kell a költségvetési támogatásból megvalósítani tervezett tevékenységek, feladatok, beszerzések részletes ismertetését, azok tervezett szakmai hatásait, összefüggéseit. (3) Önmagában a (2) bekezdésnek megfelelő egyedi támogatási igény benyújtása nem kötelezi a minisztert a költségvetési támogatás odaítélésére, vagy a költségvetési támogatásnak az igényben meghatározott összegben és feltétellel történő biztosítására. (4) A támogatási döntés meghozatalában a miniszternek mérlegelési joga van, amely során vizsgálja a költségvetési támogatás forrásául szolgáló előirányzat által finanszírozott közfeladat – igénylő által történő – ellátásának szervezeti célszerűségét, valamint a kérelemnek a közfeladat ellátását szolgáló megfelelését. (5) Amennyiben az egyedi támogatási igény nem tartalmazza a (2) bekezdésben meghatározottakat, a miniszter annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül legalább öt, de legfeljebb tíz napos határidő kitűzésével írásban felhívja az igénylőt a hiány pótlására. Amennyiben az igénylő a hiányt határidőben nem vagy nem megfelelően pótolja, a miniszter az egyedi támogatási igényt elutasítja, és erről az igénylőt írásban értesíti, megjelölve az elutasítás indokát. (6) A miniszter az egyedi támogatási igényről az igény kézhezvételétől számított harminc napon belül dönt és döntéséről öt napon belül írásban értesíti az igénylőt. E határidőbe nem számít be az (5) bekezdésben meghatározott hiánypótlásra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő. Az elbírálás határidejét annak lejárta előtt, a miniszter indokolt esetben legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja, és erről az igénylőt írásban értesíti. (7) Amennyiben az igénylő a benyújtott egyedi támogatási igényben kifejezetten ellenkezően nem nyilatkozik, az igénylőnek az Ávr. 72. § (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozatot az egyedi támogatási igény benyújtásával a részéről megtettnek, a minisztérium részéről pedig elfogadottnak kell tekinteni. (8) Az igénylő a (7) bekezdés szerint megtett nyilatkozatát – az Ávr. 76. § (1) bekezdés f) pontja, 78. § (10) bekezdése és 82. § c) pontja szerinti következmények érvényesítése mellett – írásban visszavonhatja. V. FEJEZET HATÁRON TÚLI MAGYAR KEDVEZMÉNYEZETTEK OKTATÁSI CÉLÚ KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁSA 20. § A határon túli magyar kedvezményezett részére – a mindenkor hatályos költségvetési törvényben szereplő, a határon túli magyarok költségvetési támogatására meghatározott előirányzatok, célelőirányzatok és pénzügyi alapok terhére – oktatási célú költségvetési támogatás nyújtható. A költségvetési támogatás célja a határon túli magyarok szellemi fejlődésének anyagi támogatása, így különösen: a határon túli magyar köz- és felsőoktatás fejlesztése, a külhoni magyarok szülőföldi, illetve magyarországi tanulmányainak támogatása, és a határon túli magyar szervezetekkel való sokoldalú kapcsolattartás, valamint e tevékenységben hatékonyan részt vevő szervezetek támogatása. VI. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 21. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. 22. § Hatályát veszti a XX. Nemzeti Erőforrás Minisztérium költségvetési fejezethez tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok 2011. évi felhasználásának szabályairól szóló 54/2011. (IX. 1.) NEFMI rendelet. 23. § A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma költségvetési fejezethez tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok 2013. évi felhasználásának szabályairól szóló EMMI rendelet hatálybalépéséig, 2012. december 31-ét követően – ide értve az Országgyűlés által a 2013. évre megállapított előirányzatokat – is e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni az időközben bekövetkező esetleges jogszabályi változások figyelembevételével. Balog Zoltán s. k., emberi erőforrások minisztere