489/2013. (XII. 18.) Korm. rendelete az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és háló

489/2013. (XII. 18.) Korm. rendelete az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok állami támogatásáról. A Kormány a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132.  § (1)  bekezdés g) és u)  pontjában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés s) és t) pontjában, a 33.  § tekintetében a  gyermekek védelméről és a  gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162.  § (1)  bekezdés y) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az  Alaptörvény 15.  cikk (1)  bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a  következőket rendeli el: 1. Általános rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában a) befogadás: a  szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 58/A. § (2), (2a) és (2e) bekezdése, illetve a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 145. § (2), (2a) és (2c) bekezdése szerinti, a szociális szolgáltatások és a  gyermekjóléti szolgáltató tevékenységek területi lefedettségét figyelembe vevő finanszírozási rendszerbe történő befogadás, b) feladatmutató: a  központi költségvetésről szóló törvényben foglaltak szerint a  támogatás igénylésének és elszámolásának alapját jelentő, tervezett, illetve teljesített mutatószám, c) fenntartó: a  központi költségvetésről szóló törvény alapján támogatásra jogosult egyházi fenntartó és nem állami fenntartó, d) igazgatóság: a Magyar Államkincstár területi szerve, e) korrekció: a  tárgyévi központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvény alapján az  egyházi fenntartót megillető vagy az egyházi fenntartó által visszafizetendő egyházi kiegészítő támogatás összege, f ) megszűnt fenntartó: az  a  fenntartó, amely valamennyi – a  szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló kormányrendelet szerinti – engedélyesét (a továbbiakban: engedélyes) más személy vagy szervezet fenntartásába adta, amelynek valamennyi engedélyesét törölték a  szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásából (a továbbiakban: szolgáltatói nyilvántartás), illetve amelynek a támogatásra való jogosultsága a tárgyévben más okból teljesen megszűnt, g) szolgáltatás: az  Szt. szerinti azon szociális szolgáltatás, valamint a  Gyvt. szerinti azon gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység, amely után a  központi költségvetésről szóló törvény támogatást biztosít, h) szolgáltató: az  Szt. szerinti szociális szolgáltatást nyújtó szociális szolgáltató, szociális intézmény, valamint a  Gyvt. szerinti gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző szolgáltató, intézmény, hálózat, i) támogatás: a központi költségvetésről szóló törvényben a szolgáltatások működéséhez biztosított támogatás, valamint az  egyházi kiegészítő támogatás, ide nem értve a  támogató szolgáltatás és a  közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet alapján nyújtott támogatást, j) tárgyév: az a naptári év, amelyre tekintettel a támogatást megállapítják, illetve folyósítják, k) új fenntartó: az a fenntartó, amely tárgyév január 1-jén nem részesül támogatásban. 2. § (1) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, az e rendelet szerinti hatósági ügyekben első fokon a fenntartó székhelye szerint illetékes igazgatóság, magyarországi székhellyel nem rendelkező fenntartó esetén a  Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága jár el. (2) Ha a fenntartó székhelye a tárgyévi támogatás megállapítását követően megváltozik, a) a  tárgyévi támogatás megállapításával, folyósításával és elszámolásával kapcsolatos ügyekben a  korábbi székhely szerint illetékes igazgatóság jár el, b) a tárgyévi támogatással kapcsolatos ellenőrzést az új székhely szerint illetékes igazgatóság rendeli el. 3. § (1) A  fenntartó a  támogatás iránti kérelmet, a  kérelem módosítását, a  pótigényt, a  lemondást és az  elszámolást az  e  célra rendszeresített, a  Magyar Államkincstár által elkészített, a  szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által jóváhagyott, és a  Magyar Államkincstár honlapján közzétett adatlapon vagy elektronikus űrlapon nyújthatja be. (2) Az adatlap és az elektronikus űrlap kötelező adattartalmát az 1. melléklet határozza meg. (3) A fenntartó olyan engedélyes, illetve szolgáltatás után igényelhet támogatást, amely a) a tárgyévben jogerősen be van jegyezve a szolgáltatói nyilvántartásba, b) – a  támogatott lakhatás, valamint az  Szt. 58/A.  § (2d)  bekezdésében és a  Gyvt. 145.  § (2b)  bekezdésében foglaltak kivételével – a tárgyévben befogadást nyert, és c) megfelel a jogosultság jogszabályban meghatározott egyéb feltételeinek. (4) Ha a tárgyévben új engedélyest vagy szolgáltatást jegyeznek be a szolgáltatói nyilvántartásba, vagy az engedélyest, illetve az  általa nyújtott valamely szolgáltatást a  tárgyévben törlik a  szolgáltatói nyilvántartásból, ezen engedélyesek, illetve szolgáltatások után a fenntartót a támogatás időarányosan illeti meg. 4. § (1) Az igazgatóság a támogatás iránti kérelemről, a pótigényről, a lemondásról és az elszámolásról hatósági eljárásban dönt, a támogatásokról hatósági határozatot hoz, és a támogatásokkal kapcsolatban hatósági ellenőrzést folytat le. (2) Az e rendelet szerinti eljárásokban a fenntartó számára hiánypótlásra nyitva álló határidő a felhívás közlését követő nyolc nap. (3) Ha a  fenntartó a  támogatás iránti kérelmet, a kérelem módosítását, a pótigényt, a  lemondást vagy az elszámolást hibásan nyújtja be, az igazgatóság a felhívás közlésétől számított nyolc napos határidővel nyilatkozattételre hívja fel. (4) Az igazgatóság a támogatás ügyében hozott jogerős határozat és a lefolytatott ellenőrzésről készített jegyzőkönyv másolatát elektronikus levélben megküldi a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló kormányrendelet alapján az  engedélyes ügyeiben általános illetékességgel rendelkező első fokú működést engedélyező szervnek. (5) Az e rendelet szerinti, hivatalból indult eljárásokban a fenntartó, a szolgáltató és az engedélyes köteles átadni, illetve megküldeni az érdemi döntéshez szükséges adatokat és iratokat az igazgatóságnak. 5. § (1) Ha a  fenntartó ellen csődeljárás vagy felszámolási eljárás indult, a  fenntartó a  tárgyév eltelt időszakában ténylegesen nyújtott ellátás adataiból éves szintre számított feladatmutató alapján jogosult támogatásra. (2) A  fenntartó a  csődeljárás, illetve a  felszámolási eljárás megindulását követően a  tényleges feladatmutatóról készített kimutatást havonta, a tárgyhónapot követő hónap 10-éig megküldi az igazgatóság részére. Ha a fenntartó a  kimutatást határidőben nem nyújtja be, az  igazgatóság a  kötelezettség teljesítéséig hivatalból felfüggeszti a támogatás folyósítását. 2. Igénylés 6. § (1) A fenntartó a támogatás iránti kérelmet – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a kérelem benyújtására szolgáló adatlap, illetve elektronikus űrlap elérhetővé tételét követően, a tárgyévet megelőző év november 30-áig nyújthatja be. (2) A  tárgyévet megelőző év november 15-e előtt támogatásra nem jogosult fenntartó a  támogatás iránti kérelmét az azt követő harminc napon belül nyújthatja be, hogy a támogatásra jogosulttá vált. (3) Támogatás iránti kérelem a tárgyév végéig az igénylési határidő elmulasztása esetén is benyújtható. 7. § (1) A támogatás iránti kérelemben megjelölt feladatmutató legfeljebb 10 százalékkal haladhatja meg a) az igénylést megelőző hónapban ténylegesen nyújtott ellátás adataiból éves szintre számított feladatmutató, és b) az  igénylést megelőző tizenkét hónapban ténylegesen nyújtott ellátás adataiból éves szintre számított feladatmutató közül a magasabbat. (2) Az (1) bekezdésben foglalt korlátozást nem kell alkalmazni a) hajléktalan személyek ellátása esetén, b) a  szolgáltatói nyilvántartásba újonnan bejegyzett engedélyesre és az  engedélyeshez újonnan bejegyzett szolgáltatásra abban a  hónapban, amelytől kezdődően az  engedélyes a  szolgáltatást nyújthatja, valamint az azt követő tizenegy hónapban. 8. § (1) A tárgyévet megelőző évben támogatásban nem részesült fenntartónak a támogatás iránti kérelemhez csatolnia kell a) a  bevett egyházak nyilvántartásában szereplő adatait igazoló, három hónapnál nem régebbi hatósági bizonyítványt, ha az egyházi fenntartó szerepel a bevett egyházak nyilvántartásában, b) a  bevett egyháznak vagy a  bevett egyházak nyilvántartásában szereplő felettes egyházi szervnek a  bevett egyházak nyilvántartásában szereplő adatait igazoló, három hónapnál nem régebbi hatósági bizonyítványt, valamint a bevett egyház egészének, legfőbb szervének vagy a fenntartó – a bevett egyházak nyilvántartásában szereplő – felettes egyházi szervének – a bevett egyházak nyilvántartásában feltüntetett – képviselője által kiállított nyilatkozatot a  fenntartó nevéről, székhelyéről és képviselőjének természetes személyazonosító adatairól, továbbá arról, hogy a fenntartó a bevett egyház belső egyházi jogi személye, ha az egyházi fenntartó nem szerepel a bevett egyházak nyilvántartásában, c) a  fenntartónak az  egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő hatályos adatait igazoló, három hónapnál nem régebbi hatósági bizonyítványt, vagy az  igazgatóságnak be kell mutatnia az  egyéni vállalkozói igazolványt, vagy az  egyéni vállalkozók nyilvántartásába történő bejelentkezésről, illetve a  változásbejelentésről kiadott, a  fenntartó hatályos adatait tartalmazó igazolást (igazolásokat), ha a fenntartó egyéni vállalkozó, d) a  civil szervezetek bírósági nyilvántartásába bejegyzett hatályos adatairól kiadott, három hónapnál nem régebbi kivonatot, ha a  fenntartó vallási tevékenységet végző szervezet, egyesület, alapítvány vagy közalapítvány, e) – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – a fenntartó képviselőjének közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát, ha a fenntartó cég, f ) az  e)  pontban nem említett fenntartó esetén a  fenntartó írásbeli képviseletére jogosult személy, illetve az egyéni vállalkozó közjegyző által hitelesített aláírásmintáját, g) a  magyarországi vagy az  Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban székhellyel rendelkező pénzforgalmi szolgáltató igazolását a  fenntartó nevére szóló azon fizetési számla számáról, amelyre a fenntartó a támogatás folyósítását kéri, h) az  igazgatóság javára szóló felhatalmazó levelét valamennyi fizetési számlájára vonatkozóan beszedési megbízás benyújtására. (2) Ha a  fenntartó nem csatolta az  (1)  bekezdés a) és b)  pontja szerinti hatósági bizonyítványt, nem csatolta vagy nem mutatta be az  (1)  bekezdés c)  pontja szerinti iratokat, illetve nem csatolta az  (1)  bekezdés d)  pontja szerinti kivonatot, az  igazgatóság a  fenntartó adatait a  bevett egyházak nyilvántartásából, az  egyéni vállalkozók nyilvántartásából, illetve a civil szervezetek bírósági nyilvántartásából szerzi be, illetve ellenőrzi. (3) Ha a fenntartó cégjegyzékben nyilvántartott cég, az igazgatóság a cégkivonatot a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg. (4) Ha a  fenntartó cégjegyzékben nyilvántartott cég, és a  képviselőjének a  közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát vagy az ügyvéd által ellenjegyzett aláírásmintáját a cégbírósághoz benyújtotta, továbbá ezt a  tényt a cégjegyzék tartalmazza, az igazgatóság az iratot a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg. (5) Az adatváltozást – a változást követő tizenöt napon belül – az adatváltozással érintett, (1) bekezdés szerinti iratokat mellékelve be kell jelenteni az igazgatóságnak. A bejelentésre a (2)–(4) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell. 9. § A fenntartó tárgyév január 6-áig módosíthatja a támogatás iránti kérelmét, ha a) a  központi költségvetésről szóló elfogadott törvény az  igényelt támogatás jogosultsági feltételeiben eltér a központi költségvetésről szóló benyújtott törvényjavaslattól, b) a fenntartónak a támogatás iránti kérelem benyújtását követően új engedélyest vagy szolgáltatást jegyeztek be a  szolgáltatói nyilvántartásba, valamely engedélyesét vagy az  engedélyes által nyújtott szolgáltatást törölték a szolgáltatói nyilvántartásból, ideértve a fenntartóváltozást is, vagy c) valamely engedélyesének a  szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett adataiban más, a  támogatás igénylését befolyásoló változás következett be. 10. § (1) Az igazgatóság a támogatás iránti kérelemről a) a tárgyévet megelőző évben határidőben benyújtott kérelem esetén tárgyév január 16-áig, b) tárgyévben határidőben benyújtott kérelem esetén a  kérelem megérkezését követő naptól számított huszonegy napon belül, c) az  igénylési határidő elmulasztása esetén a  kérelem megérkezését követő naptól számított hatvan napon belül határoz. (2) A központi költségvetésről szóló törvényben foglalt feltételek fennállása esetén az  igazgatóság a támogatást – ha jogszabály másként nem rendelkezik, vagy a  kérelemben más nem szerepel – nem új fenntartó esetén tárgyév január 1-jétől, új fenntartó esetén a  befogadás, illetve azon tény szolgáltatói nyilvántartásba történő jogerős bejegyzésének időpontjától kezdődően állapítja meg, hogy a fenntartó a támogatásra befogadás nélkül is jogosult. (3) A  támogatást megállapító határozat a  közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl tartalmazza a) a fenntartó nevét, székhelyét és adószámát, b) valamennyi támogatásban részesülő engedélyes nevét, címét és ágazati azonosítóját, továbbá, ha a támogatásban részesülő engedélyes telephely, a szolgáltató székhelyét és annak ágazati azonosítóját, c) a támogatás jogcímét, d) a támogatással érintett időszakot, e) a jogosultság alapját, f ) a fenntartónak megállapított támogatás teljes, valamint az egyes jogcímekre meghatározott összegét, g) a folyósítás ütemét, h) a támogatás elszámolásának határidejét és módját, i) az igénybe vett támogatásról történő elszámolás és az ellenőrzés rendjéről, a köztartozás esetén követendő eljárásról, valamint a visszafizetésről és a kamatfizetésről szóló tájékoztatást. 3. Pótigény és lemondás 11. § (1) A fenntartó a támogatási igény évközi változását pótigény vagy lemondás benyújtásával érvényesítheti. (2) A fenntartó pótigényt és lemondást legfeljebb tárgyév november 10-éig nyújthat be. (3) Pótigény vagy lemondás – ha jogszabály másként nem rendelkezik – naptári negyedévenként egyszer nyújtható be. 12. § (1) A pótigényben megjelölt feladatmutató akkor haladhatja meg a jogcímre az igényléskor megállapított támogatás, illetve – ha az  alacsonyabb – a  pótigény elbírálásakor hatályos támogatás alapjául szolgáló feladatmutató 110 százalékát, ha azt a következő körülmények valamelyike megalapozza: a) a  fenntartónak új engedélyest vagy új szolgáltatást jegyeztek be a  szolgáltatói nyilvántartásba, vagy az engedélyes a fenntartó fenntartásába került, b) az engedélyes támogatásra jogosító bejegyzett férőhelyszáma, az ellátható személyek támogatásra jogosító bejegyzett száma, illetve a  nem hálózat keretében működő helyettes szülőnél elhelyezhető gyermekek támogatásra jogosító bejegyzett száma emelkedett, vagy c) a  tárgyév eltelt időszakában ténylegesen nyújtott ellátás adataiból éves szintre számított feladatmutató legalább 10 százalékkal magasabb a megállapított támogatás alapjául szolgáló feladatmutatónál. (2) Az (1) bekezdés c) pontjában foglalt korlátozást nem kell alkalmazni a) hajléktalan személyek ellátása esetén, b) a  szolgáltatói nyilvántartásba újonnan bejegyzett engedélyesre és az  engedélyeshez újonnan bejegyzett szolgáltatásra abban a  hónapban, amelytől kezdődően az  engedélyes a  szolgáltatást nyújthatja, valamint az azt követő tizenegy hónapban. (3) A  fenntartó az  (1)  bekezdés szerinti esetben a  11.  § (3)  bekezdésében foglaltakra tekintet nélkül nyújthat be pótigényt. (4) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben a soron kívüli pótigényt a bejegyzés jogerőre emelkedését követő tizenöt napon belül lehet benyújtani. A  határidő elmulasztása esetén a  pótigény csak a  11.  § (3)  bekezdésében foglaltak szerint nyújtható be. 13. § (1) A fenntartó a tárgyév áprilisában, júliusában és októberében (a továbbiakban együtt: felülvizsgálati hónap) köteles megvizsgálni, hogy a) a  felülvizsgálati hónapot megelőző hónapban ténylegesen nyújtott ellátás adataiból éves szintre számított feladatmutató, és b) a  felülvizsgálati hónapot megelőző tizenkét hónapban ténylegesen nyújtott ellátás adataiból éves szintre számított feladatmutató közül a magasabb jogcímenként eléri-e a megállapított támogatás alapjául szolgáló feladatmutató 90 százalékát. (2) A fenntartó köteles a többlettámogatásról a 11. § (3) bekezdésében foglaltakra tekintet nélkül lemondani, ha a) valamely engedélyesét vagy az  engedélyese által nyújtott szolgáltatást törölték a  szolgáltatói nyilvántartásból, vagy az engedélyest más fenntartó fenntartásába adta, b) az engedélyes támogatásra jogosító bejegyzett férőhelyszáma, az ellátható személyek támogatásra jogosító bejegyzett száma, illetve a  nem hálózat keretében működő helyettes szülőnél elhelyezhető gyermekek támogatásra jogosító bejegyzett száma a  megállapított támogatás alapjául szolgáló feladatmutató alá csökken, vagy c) az  (1)  bekezdés szerint vizsgálandó feladatmutató nem éri el a  jogcímre megállapított támogatás alapjául szolgáló feladatmutató 90 százalékát. (3) A  (2)  bekezdés a) és b)  pontja szerinti lemondást legkésőbb a  szolgáltatói nyilvántartásból való törlés, illetve az  adatmódosítás végrehajthatóvá válásától számított tíz napon belül kell benyújtani. Nem kell a  (2)  bekezdés a) és b) pontja alapján lemondást benyújtani, ha a  lemondási kötelezettséget megalapozó feltétel a tárgyév október 31-ét követően következik be. (4) A  (2) bekezdés c) pontja szerinti lemondást legkésőbb a  felülvizsgálati hónap tízedik napján kell benyújtani. Nem kell a (2) bekezdés c) pontja alapján lemondást benyújtani a) hajléktalan személyek ellátása esetén, b) a  szolgáltatói nyilvántartásba újonnan bejegyzett engedélyesre és az  engedélyeshez újonnan bejegyzett szolgáltatásra abban a  hónapban, amelytől kezdődően az  engedélyes a  szolgáltatást nyújthatja, valamint az azt követő tizenegy hónapban. (5) Ha az  igazgatóság észleli, hogy a  fenntartó a  (2) bekezdés szerinti lemondási kötelezettségének határidőben nem tett eleget, a  lemondás benyújtásáig hivatalból felfüggeszti a  támogatás folyósítását, és a  fenntartót felszólítja a lemondási kötelezettség teljesítésére. 4. Folyósítás 14. § (1) Az  igazgatóságok az  összesített igényeket a  miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) által meghatározott módon, a  tárgyhónapot megelőző hónap 23-áig, januárban 12-éig küldik meg a  minisztériumnak. A  minisztérium az  igényelt támogatást minden hónap 5-éig, januárban 16-áig utalja át az igazgatóságoknak. (2) A  támogatás megállapítására illetékes igazgatóság a  támogatást a  fenntartónak havi ütemezésben, a  tárgyhó 10-éig, januárban 20-áig, a  kérelemben megjelölt és a  fenntartó nevére szóló – magyarországi vagy az  Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban székhellyel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett – fizetési számlára folyósítja. (3) Az  igazgatóság a  fenntartó kérelmére felfüggeszti a  támogatás folyósítását. A  kérelemre történt felfüggesztés alapján visszatartott támogatás akkor folyósítható újból, ha a fenntartó ezt kéri, és a folyósítás feltételei fennállnak. 15. § (1) Pótigény és lemondás esetén a  módosított összeg folyósítására a  kérelem benyújtását követő hónaptól akkor kerülhet sor, ha a fenntartó a pótigényt, illetve a lemondást a megelőző hónap 10-éig benyújtja. (2) A  korábban folyósított és a  pótigény, illetve a  lemondás alapján módosított támogatás különbségének –  a  módosítás alapján történő folyósítás idejét megelőző hónapokra számított – összegét egy összegben kell folyósítani, illetve levonni. Ha a  visszafizetendő támogatás összege nem éri el az  ezer forintot, a  tartozást a lemondással egyidejűleg nem kell megfizetni. (3) A  fenntartó a  lemondással egyidejűleg a  fizetési kedvezményre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával kérheti a  tartozás több részletben történő levonását azzal, hogy a  levonásnak a  tárgyévben meg kell történnie. Ha a  levonásra a  tárgyévben folyósítandó támogatás nem nyújt fedezetet, a  fenntartó köteles a  különbözetet a lemondás ügyében hozott határozat jogerőre emelkedését követő húsz napon belül visszafizetni. A visszafizetésről a lemondás ügyében hozott határozatban rendelkezni kell. (4) Az  elszámolás vagy az  ellenőrzés során megállapított többlettámogatást a  forrás – a  14.  § (1)  bekezdésben meghatározottak szerint történő – biztosítását követő tíz napon belül kell folyósítani a  fenntartónak. Ha az  elszámolás vagy az  ellenőrzés során megállapított többlettámogatás nem éri el az  ezer forintot, azt nem kell folyósítani. 16. § (1) A  fenntartó a  támogatás felhasználását, nem önállóan gazdálkodó szolgáltatók esetén a  fenntartó és az  egyes szolgáltatók gazdálkodását, továbbá a szolgáltató a támogatás és a térítési díj felhasználását a számviteli rendjében feladatonkénti bontásban, elkülönítetten köteles kezelni. Az  egyházi kiegészítő támogatást a  számviteli rendben a többi támogatástól elkülönítetten kell kezelni. (2) Az  igazgatóságok a  fel nem használt vagy a  fenntartók által visszafizetett támogatást és a  megfizetett kamatot – a felfüggesztés alapján visszatartott támogatás kivételével – december 31-éig utalják át a minisztériumnak. 5. Elszámolás 17. § (1) A  fenntartó az  igénybe vett támogatásról a  szolgáltató beszámolója és dokumentációja segítségével, a  teljesített feladatmutatók alapján – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivételekkel – a tárgyévet követő év január 31-éig számol el. (2) A megszűnt fenntartó – a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivételekkel – a fenntartóváltozás időpontját, a szolgáltatói nyilvántartásból való törlés időpontját, illetve a  támogatásra való jogosultság más okból történő megszűnését követő tizenöt napon belül számol el. (3) Ha az egyéni vállalkozó fenntartó meghal, az elszámolást az örökös köteles – legkésőbb a hagyaték jogerős átadását követő tizenöt napon belül – benyújtani. Az elszámolás és az ellenőrzés során az örökösre a fenntartóra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. (4) Ha eljárás indul a fenntartó jogutód nélküli megszűnése iránt, az elszámolást az eljárás megindítását követő tizenöt napon belül be kell nyújtani. (5) Ha az  új fenntartó a  korábbi fenntartó jogutódlással történő megszűnése révén jött létre, vagy az  özvegy vagy az  örökös az  elhunyt egyéni vállalkozó fenntartó helyébe lépett, a  (2), illetve a  (3)  bekezdés alapján évközi elszámolást nem kell benyújtani. (6) Ha a  fenntartó pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak után járó, átlagbér alapú támogatást vett igénybe, az elszámoláshoz csatolnia kell a támogatás igénybevételére jogosító személyek munkaszerződését. 18. § (1) A  fenntartó a  határidőben benyújtott elszámolásában többlettámogatást igényelhet, ha a  támogatásra a tárgyévben jogosult volt. A fenntartó olyan jogcím vagy engedélyes után is igényelhet többlettámogatást, amely után támogatást a tárgyévben nem igényelt. (2) Ha a fenntartó a) az elszámolást határidőben nem nyújtja be, b) a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak határidőben nem tesz eleget, vagy c) az elszámolás hibás benyújtása esetén határidőben nem tesz nyilatkozatot, és a  hiánypótlás, illetve a  nyilatkozat hiányában a  rendelkezésre álló adatok alapján az  elszámolásról nem lehet dönteni, az  igazgatóság a  támogatás folyósítását – a  kötelezettség teljesítéséig, illetve az  elszámolási kötelezettséggel érintett időszakban igénybe vett támogatásnak a  23.  § (4)  bekezdése alapján történő visszafizetésére kötelező határozat jogerőre emelkedéséig – hivatalból felfüggeszti, és írásban felhívja a fenntartót, hogy kötelezettségének a felhívás közlését követő nyolc napon belül tegyen eleget. (3) Az  elszámolás elfogadásáról, a  többlettámogatási igényről, a  támogatás visszavonásáról, a  visszafizetésről és a  kamatfizetésről az  igazgatóság a  tárgyévet követő év március 31-éig, megszűnt fenntartó esetén az  elszámolás beérkezését követő naptól számított huszonegy napon belül határoz. (4) Az  igazgatóság az  elszámolásokat a  minisztérium által meghatározott módon összesíti, és a  tárgyévet követő év április 15-éig megküldi a minisztériumnak. 6. Ellenőrzés 19. § (1) A  támogatás igénylésének jogszerűségét és elszámolásának szabályszerűségét az  igazgatóságok ellenőrzik. Az  ellenőrzés kiterjed a  támogatásra való jogosultsághoz előírt jogszabályi feltételek teljesítésének, az  igénylés alapját jelentő feladatmutatók teljesítésének és megalapozottságának, valamint a  felhasználás jogszerűségének a vizsgálatára. (2) Az e rendelet szerinti hatósági ellenőrzés kérelemre nem indítható meg. (3) Az  adott évben ellenőrizendő fenntartókat és az  ellenőrizendő időszakot a  támogatás megállapítására illetékes igazgatóság (a továbbiakban: ellenőrzést elrendelő igazgatóság) kockázatelemzéssel választja ki. Minden fenntartót kétévente legalább egyszer ellenőrizni kell. Az ellenőrzést elrendelő igazgatóság soron kívüli ellenőrzés lefolytatását is elrendelheti. (4) A 17. § (2)–(4) bekezdése alapján benyújtott elszámolás esetén az ellenőrzést az elszámolás megérkezésétől, illetve – ha az  igazgatóság a  fenntartót hiánypótlásra vagy nyilatkozattételre hívja fel – a  hiánypótlási, nyilatkozattételi határidő leteltétől számított harminc napon belül kell lefolytatni. (5) A  fenntartó engedélyeseinek címe szerint illetékes igazgatóságok a  kiválasztott fenntartó valamennyi engedélyesének címén, valamint szükség szerint a  fenntartó székhelye szerint illetékes igazgatóság a  fenntartó székhelyén helyszíni ellenőrzést folytat le (a helyszíni ellenőrzést lefolytató igazgatóságok a  továbbiakban együtt: ellenőrző igazgatóság). (6) Az ellenőrizendő időszak az ellenőrzés tapasztalatai alapján kiterjeszthető. Az ellenőrizendő időszakot az ellenőrző igazgatóság értesítése alapján az  ellenőrzést elrendelő igazgatóság terjeszti ki, és erről értesíti az  ellenőrző igazgatóságokat. 20. § (1) Ha a fenntartó, a szolgáltató vagy az engedélyes az ellenőrzést akadályozza, az igazgatóság a támogatás folyósítását hivatalból felfüggeszti, és – ha az  akadályoztatás tizenöt napon belül nem szűnik meg – a  rendelkezésre álló adatok alapján dönt. Az  igazgatóság az  ellenőrzés akadályozása miatt a  támogatás folyósítását az  akadályozás megszűnéséig, illetve ha az igazgatóság az akadályoztatás miatt a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, a döntés jogerőre emelkedéséig függeszti fel. (2) Az  igazgatóság a  lefolytatott ellenőrzés során tett megállapításokra figyelemmel, a  közérdek védelmében a támogatás folyósítását a büntetőeljárás jogerős befejezéséig hivatalból felfüggesztheti, ha tudomására jut, hogy a) a fenntartóval szemben, b) a szolgáltatóval szemben vagy c) a  fenntartó, illetve a  szolgáltató tisztségviselőjével, vezető tisztségviselőjével, ügyintéző és képviseleti szervének tagjával vagy vezetőjével, kezelő szervével, kezelő szervének tagjával vagy vezetőjével, vezető állású munkavállalójával, illetve a  fenntartó tevékenységét egyéb módon meghatározó munkavállalójával szemben, a fenntartó jogszabályszerű tevékenységével vagy a  szolgáltató működésével összefüggő ügyben büntetőeljárás folyik. 21. § (1) Az  ellenőrző igazgatóság az  ellenőrzésről jegyzőkönyvet készít, amelyet a  fenntartóhoz tartozó, általa ellenőrzött valamennyi engedélyes ellenőrzésének lezárását követő húsz napon belül megküld a fenntartónak. (2) A fenntartó a jegyzőkönyvben foglaltakra a kézhezvételtől számított húsz napon belül észrevételeket tehet. (3) Ha az  ellenőrző igazgatóság a  fenntartó észrevételeivel egyetért, a  jegyzőkönyvet tíz napon belül módosítja, és megküldi a fenntartó részére. (4) Az  ellenőrző igazgatóság a  végleges jegyzőkönyvet a  fenntartó észrevételeivel és – el nem fogadott észrevételek esetén – az elutasítás indokaival együtt öt napon belül megküldi az ellenőrzést elrendelő igazgatóságnak. 22. § (1) A  fenntartónak az  ellenőrzés során többlettámogatás is megállapítható, ha a  támogatásra a  tárgyévben jogosult volt, és az  ellenőrzést nem akadályozta. Többlettámogatás olyan jogcím vagy engedélyes után is megállapítható, amely után a fenntartó a tárgyévben nem igényelt támogatást. (2) Az  ellenőrzés során megállapított többlettámogatásról, a  visszafizetésről és a  kamatfizetésről az  ellenőrzést elrendelő igazgatóság határoz. (3) Ha az  ellenőrző igazgatóság az  engedélyes működésével kapcsolatban hiányosságot észlel, azt a  határozat, jegyzőkönyv megküldésével egyidejűleg jelzi az engedélyes ügyeiben általános illetékességgel rendelkező első fokú működést engedélyező szervnek. 7. Visszafizetés 23. § (1) A támogatás jogosulatlan igénybevételének minősül a) a falugondnoki szolgáltatás és a tanyagondnoki szolgáltatás után igénybe vehető támogatás arányos része, ha az igazolt munkaórák száma nem éri el a kétezret, illetve törtévi működés esetén annak időarányos részét, b) ha a támogatásra való jogosultság jogszabályi feltételei az a) pontban foglalt eseteken túl nem teljesülnek, vagy azok teljesülése a jogszabályban meghatározott módon nem igazolható. (2) A  fenntartó az egyházi kiegészítő támogatást a központi költségvetésről szóló törvényben és az államháztartásról szóló törvényben meghatározottak szerint használhatja fel, az egyéb támogatást az alapfeladatának ellátására vagy működési, fenntartási kiadásaira fordíthatja. (3) A támogatás jogosulatlan igénybevétele vagy a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérő felhasználása esetén a fenntartó a  támogatást vagy annak egy részét az  államháztartásról szóló törvényben meghatározottak szerint, az  ott meghatározott ügyleti kamattal növelt összegben köteles visszafizetni. (4) Ha a  fenntartó az  elszámolást az  igazgatóság erre vonatkozó, a  18.  § (2)  bekezdése szerinti felhívása ellenére, az abban foglalt határidőben nem nyújtja be, köteles a tárgyévi támogatást az államháztartásról szóló törvényben meghatározott ügyleti kamattal növelt összegben visszafizetni. (5) A  kamatot az  elszámolás során, illetve – ha a  kamatfizetési kötelezettség az  ellenőrzés során keletkezik – az ellenőrzés során kell felszámítani. 24. § (1) A  fenntartó az  elszámolás és az  ellenőrzés során keletkezett visszafizetési kötelezettségének és a  kamatfizetési kötelezettségének – ha az  igazgatóság fizetési kedvezményt nem engedélyezett – az azt előíró határozat jogerőre emelkedését követő húsz napon belül köteles eleget tenni. (2) Ha a visszafizetendő támogatás és a fizetendő kamat együttes összege nem éri el az ezer forintot, a tartozást nem kell nyilvántartani és megfizetni. (3) Ha a  fenntartó a  visszafizetési és kamatfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a  tartozását a késedelmi kamattal együtt a fizetési határidő lejártát követően folyósítandó támogatásból le kell vonni. (4) Ha a fenntartó tartozása a folyósítandó támogatásból nem vonható le, vagy a fenntartó a 15. § (3) bekezdése szerinti visszafizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, az  igazgatóság felhatalmazáson alapuló beszedési megbízást nyújt be a fenntartó fizetési számláira. (5) A beszedési megbízás érvényesítése után fennmaradó tartozás behajtása iránt az igazgatóság megkeresi a tartozás adók módjára történő behajtására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatóságot. 25. § (1) A  közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény alapján fizetési kedvezmény úgy engedélyezhető, hogy a visszafizetés és a kamatfizetés legfeljebb tizenkét hónap alatt megtörténjen. (2) Fizetési kedvezmény engedélyezése esetén annak időtartamára a tartozás után késedelmi kamatot nem kell fizetni. (3) A  fizetési kedvezményben engedélyezett havi összeg a  fenntartó kérelmére a  folyósítandó támogatásból is levonható. (4) Ha a  fenntartó a  fizetési kedvezményben engedélyezett feltételeknek nem tesz eleget, a  fennmaradó tartozást –  a  visszafizetendő összeg után az  eredeti esedékességtől felszámított késedelmi kamattal növelt összegben – a 24. § (3)–(5) bekezdésében foglaltak szerint kell végrehajtani. 26. § (1) Fenntartóváltozás esetén az  engedélyest átadó fenntartó által az  átadott engedélyes után visszafizetendő támogatás és fizetendő kamat megfizetésére az engedélyest átvevő fenntartót is kötelezni kell, ha az engedélyest átadó fenntartót megillető, pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt pénzösszegre vezetett végrehajtás részben vagy egészben eredménytelen volt. (2) Az igazgatóság a fenntartóváltozást megelőzően az engedélyest átvevő fenntartó kérelmére – az engedélyest átadó fenntartó egyidejű értesítése mellett – tájékoztatást nyújt az engedélyest átadó fenntartó által az engedélyes után visszafizetendő támogatás és fizetendő kamat összegéről. (3) Az engedélyest átvevő fenntartó fizetési kötelezettségének teljesítésére a 24. és 25. §-ban foglaltakat kell alkalmazni. 8. Az egyházi kiegészítő támogatás korrekciója 27. § (1) A  (2) és (3) bekezdésben foglalt kivételekkel a korrekcióra, illetve – ha a korrekció visszafizetéssel jár – a korrekció megfizetésére a tárgyévben egyházi kiegészítő támogatásban részesült egyházi fenntartó jogosult, illetve köteles. (2) Ha az  engedélyes fenntartását másik egyházi fenntartó vette át, a  korrekcióra, illetve a  korrekció megfizetésére az engedélyest átvevő egyházi fenntartó jogosult, illetve köteles. (3) A korrekció nem folyósítható, de – ha a korrekció visszafizetéssel jár – a korábbi egyházi fenntartó köteles a korrekció megfizetésére, ha a) az engedélyest törölték a szolgáltatói nyilvántartásból, b) a fenntartó már nem minősül egyházi fenntartónak, vagy c) az engedélyes fenntartását nem egyházi fenntartó vette át. (4) A  korrekciónak az  egyházi fenntartót megillető, illetve terhelő összegét az  igazgatóság a  tárgyévi feladatmutató alapján járó egyházi kiegészítő támogatás arányában, hivatalból állapítja meg. (5) A  korrekcióról elszámolást nem kell benyújtani, a  korrekció felhasználásának jogszerűségét az  igazgatóság a támogatás felhasználásának ellenőrzésével egyidejűleg ellenőrzi. 9. Az egyházi kiegészítő támogatás megtérítése 28. § (1) A  Gyvt. 145/A.  § (2)  bekezdés a) és b)  pontja, illetve – ha az  engedélyest átadó, megszüntető fenntartó helyi önkormányzat vagy társulás volt – az  Szt. 127/A.  § (2)  bekezdés a) és b)  pontja szerinti feltételek fennállását a működést engedélyező szerv az egyházi fenntartású engedélyes bejegyzése során hivatalból állapítja meg. (2) Ha az ellátottak azonossága az egyházi fenntartású engedélyes bejegyzése során nem állapítható meg, de legalább részben azonos ellátási területen hasonló szolgáltatásokat nyújtó, helyi önkormányzat vagy társulás által fenntartott – nappali szociális ellátás, bentlakásos szociális intézményi ellátás, valamint gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény esetén részben vagy egészben ugyanabban az  ingatlanban működő – engedélyes tizenkét hónapnál nem régebben szűnt meg, a működést engedélyező szerv a bejegyzést követő hatvan napon belül ellenőrzést tart. Ha az Szt. 127/A. § (2) bekezdés a) és b) pontja, illetve a Gyvt. 145/A. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti feltételek fennállnak, azt a működést engedélyező szerv hivatalból határozatban állapítja meg. (3) A működést engedélyező szerv az (1) és (2) bekezdés szerinti határozatát közli az engedélyest átadó, megszüntető állami fenntartóval, az  engedélyest átvevő, újraalapító egyházi fenntartóval, a  támogatásuk ügyében illetékes igazgatóságokkal, a miniszterrel és a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel. (4) A  megtérítendő egyházi kiegészítő támogatás összegéről, és annak esetleges változásáról az  engedélyest átvevő, újraalapító egyházi fenntartó támogatása ügyében illetékes igazgatóság hivatalból dönt, amely az  üggyel kapcsolatos döntését közli az  engedélyest átadó, megszüntető állami fenntartóval, a  működést engedélyező szervvel, az  engedélyest átadó, megszüntető állami fenntartó támogatása ügyében illetékes igazgatósággal, a miniszterrel és a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel. (5) A megtérített egyházi kiegészítő támogatást a minisztérium – egyházi kiegészítő támogatás folyósítására szolgáló – előirányzata javára kell átutalni. 29. § (1) Ha az  engedélyest átadó, megszüntető fenntartó nem állami fenntartó, és az  Szt. 127/A.  § (4)  bekezdése szerinti feltételek fennállnak, a  működést engedélyező szerv a  fenntartóváltozás, illetve az  engedélyes bejegyzésére irányuló eljárását hivatalból felfüggeszti, az eljárást felfüggesztő végzésben megállapítja a feltételek fennállását, és megkeresi az engedélyest átadó, megszüntető nem állami fenntartó támogatása ügyében illetékes igazgatóságot. (2) A  megtérítendő egyházi kiegészítő támogatás összegét az  engedélyest átadó, megszüntető nem állami fenntartó támogatása ügyében illetékes igazgatóság hivatalból állapítja meg. (3) Az  engedélyest átadó, megszüntető nem állami fenntartó a  megtérítendő egyházi kiegészítő támogatást – ha fizetési kedvezményt nem engedélyeztek – az  azt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő harminc napon belül köteles megfizetni. Az  igazgatóság a  megtérítendő egyházi kiegészítő támogatás összegének megfizetéséről értesíti a működést engedélyező szervet, amely az eljárását folytatja. (4) Ha az  engedélyest átadó, megszüntető nem állami fenntartó a  megtérítendő egyházi kiegészítő támogatást határidőben nem fizeti meg, vagy a  fizetési kedvezményben engedélyezett feltételeknek nem tesz eleget, az  igazgatóság felhívja, hogy a  fennmaradó tartozását fizesse meg. Ha az  engedélyest átadó, megszüntető nem állami fenntartó megszűnt, vagy a  fennmaradó tartozását a  felhívás közlését követő húsz napon belül nem fizeti meg, az  igazgatóság értesíti a  működést engedélyező szervet, amely a  fenntartóváltozás bejegyzésére, illetve az engedélyes bejegyzésére irányuló kérelmet elutasítja. (5) Az (1)–(4) bekezdés szerinti ügyekben a) a működést engedélyező szerv a döntését közli az engedélyest átadó, megszüntető nem állami fenntartóval, az engedélyest átvevő, újraalapító egyházi fenntartóval, a támogatásuk ügyében illetékes igazgatóságokkal és a miniszterrel, b) az igazgatóság a döntését közli az engedélyest átadó, megszüntető nem állami fenntartóval, az engedélyest átvevő, újraalapító egyházi fenntartóval, a működést engedélyező szervvel és a miniszterrel. (6) A  megtérítendő egyházi kiegészítő támogatást az  engedélyest átadó, megszüntető nem állami fenntartó támogatása ügyében eljárt igazgatóságnak kell megfizetni, amely az összeget a minisztérium – egyházi kiegészítő támogatás folyósítására szolgáló – előirányzata javára utalja át. 10. Záró rendelkezések 30. § (1) Ez a rendelet – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivételekkel – 2014. január 1-jén lép hatályba. (2) A 32. § (1) bekezdése 2014. november 1-jén lép hatályba. (3) A 32. § (2) bekezdése 2015. január 1-jén lép hatályba. 31. § (1) A  2014. évet megelőző időszakra járó normatív állami hozzájárulás, illetve támogatás igénylésére – ideértve a  pótigényt és a  lemondást is –, megállapítására, elszámolására, ellenőrzésére és – a  részletfizetés kivételével  – visszafizetésére, továbbá a  kamatfizetésre és a  késedelem jogkövetkezményeire az  egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók normatív állami támogatásáról szóló 213/2009.  (IX. 29.) Korm. rendelet 2014. január 1-jét megelőzően hatályos szabályait kell alkalmazni azzal az  eltéréssel, hogy a  fenntartó székhelyének megváltozása esetén az  új székhely szerinti igazgatóság rendeli el az ellenőrzést. (2) E rendelet szabályait a 2013. évi egyházi kiegészítő támogatás korrekciójára is alkalmazni kell. (3) A 2014. január 1-jén hatályos 7. §-ban foglaltakat a 2013. december 31-ét követően benyújtott, 2014. évi támogatás iránti kérelmek esetén kell alkalmazni. A 2014. november 1-jén hatályos 7. §-ban foglaltakat először csak a 2015. évi támogatás iránti kérelmek esetén kell alkalmazni. 32. § (1) Az  egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok állami támogatásáról szóló 489/2013. (XII. 18.) Korm. rendelet 7.  § (1)  bekezdése helyébe a  következő rendelkezés lép: „(1) A támogatás iránti kérelemben megjelölt feladatmutató legfeljebb 10 százalékkal haladhatja meg az igénylést megelőző tizenkét hónapban ténylegesen nyújtott ellátás adataiból éves szintre számított feladatmutatót.” (2) Az  egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok állami támogatásáról szóló 489/2013. (XII. 18.) Korm. rendelet 13.  § (1)  bekezdése helyébe a  következő rendelkezés lép: „(1) A  fenntartó a  tárgyév áprilisában, júliusában és októberében (a továbbiakban együtt: felülvizsgálati hónap) köteles megvizsgálni, hogy a  felülvizsgálati hónapot megelőző tizenkét hónapban ténylegesen nyújtott ellátás adataiból éves szintre számított feladatmutató eléri-e a  megállapított támogatás alapjául szolgáló feladatmutató 90 százalékát.” 33. § A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet 19. § (3b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3b) Ha a Biztos Kezdet Gyerekházban a szolgáltatást adott hónapban átlagosan napi a) ötnél kevesebb gyermek veszi rendszeresen igénybe olyan településen, ahol legfeljebb ezer állandó lakos él, b) hétnél kevesebb gyermek veszi rendszeresen igénybe olyan településen, ahol ezernél több, de legfeljebb kétezer állandó lakos él, c) tíznél kevesebb gyermek veszi rendszeresen igénybe olyan településen, ahol kétezernél több állandó lakos él, a tárgyévi működési támogatás adott hónapra számított részét vissza kell fizetni.” 34. § Hatályát veszti a) a  szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások 2007. évi irányított területi kiegyenlítési rendszeréről szóló 239/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet, b) a  szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások 2008. évi irányított területi kiegyenlítési rendszeréről szóló 260/2007. (X. 4.) Korm. rendelet, c) az egyes szociális tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 339/2007. (XII. 15.) Korm. rendelet, d) az egyes szociális tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 340/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet, e) az egyes gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet, f ) egyes szociális tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 174/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 36. §-a, g) az  egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók normatív állami támogatásáról szóló 213/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet, h) a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet módosításáról, továbbá egyes szociális tárgyú kormányrendeleteknek a  működési engedélyeztetéssel összefüggő módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló 320/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet, i) a  szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról szóló 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet és más szociális tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 38/2010. (II. 26.) Korm. rendelet, j) az  egyes kormányrendeletek szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatásokkal összefüggő módosításáról szóló 330/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet. orbán viktor s. k., miniszterelnök