410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelete az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában

410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelete az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában való részvételről szóló 2012. CCXVII. törvény végrehajtásának egyes szabályairól. A Kormány az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában való részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 39. § (1) bekezdés a)–e) és g)–j) pontjában, valamint – a 8. és 11. alcím és a 33. § b) pontja tekintetében – az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény 14. § (5) bekezdés c)–e), g) és i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A kibocsátások engedélyezése, nyomon követése és jelentése 1. § (1) Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában való részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény (a továbbiakban: Ügkr. tv.) szerinti kibocsátási engedély iránti kérelem részletes tartalmi követelményeit az 1. melléklet állapítja meg. (2) A kibocsátási engedély iránti kérelmet az üzemeltető a környezetvédelmi hatóság (a továbbiakban: hatóság) honlapján és a kormányzati portálon közzétett formanyomtatvány alkalmazásával írásban vagy elektronikus úton nyújtja be a hatósághoz. A formanyomtatvány kitöltését segítő útmutatót a hatóság a honlapján és a kormányzati portálon közzéteszi. (3) Az Ügkr. tv. 4. § (4) bekezdése szerinti esetben az adatokat valamennyi, technológiailag nem egybetartozó – a 2. melléklet szerinti – tevékenységre külön-külön kell megadni. (4) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló jogszabály alapján egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységek esetében a kibocsátási engedély iránti kérelmet az egységes környezethasználati engedély jogerőre emelkedését követően lehet benyújtani a hatósághoz. (5) A (4) bekezdés alá nem tartozó tevékenységek esetében a kibocsátási engedély iránti kérelmet a környezethasználat feltételeit megállapító engedély jogerőre emelkedését követően lehet benyújtani a hatósághoz. (6) A hatóság a kibocsátási engedélyt a környezethasználat feltételeit megállapító engedélyben foglaltakra tekintettel kiadja, ha megállapítja, hogy az üzemeltető megfelel az Ügkr. tv.-ben foglalt feltételeknek. A kibocsátási engedély részletes tartalmi követelményeit a 3. melléklet állapítja meg. (7) Ha az üzemeltető a kibocsátási engedély iránti kérelmében az 1. melléklet F.1.1 pontjában meghatározott adatokat nem igazolja, a hatóság adatszolgáltatási kérelemmel fordul az adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz. 2. § (1) A kibocsátási engedély alapján létesítmény a kibocsátási engedély közlésétől számított három éven belül, vagy ha az 1. § (4) és (5) bekezdése szerinti engedély lejártának az időpontja hamarabb következik be, az 1. § (4) vagy (5) bekezdése szerinti engedély lejártának időpontjáig helyezhető üzembe. Az üzembe helyezést az üzemeltető köteles a hatóságnak 15 napon belül bejelenteni. Ha az üzembe helyezés az előírt időpontig nem következett be, a hatóság a kibocsátási engedélyt visszavonja. (2) Az üzemeltető köteles a 3. melléklet g) és h) pontjában foglalt adatok megváltozását 15 napon belül bejelenteni a hatóság részére. (3) Az üzemeltető köteles a 3. melléklet b), c), d), e) és f) pontjában foglalt adatok megváltozását 15 napon belül, a 3. melléklet i) és j) pontban foglalt adatok tervezett megváltozását legalább 45 nappal előre – a kibocsátási engedély módosítása iránti kérelemben – a hatóság részére bejelenteni. (4) Az üzemeltető haladéktalanul köteles – a kibocsátási engedély módosítása iránti kérelemben – bejelenteni a hatóság részére, ha a kibocsátások a kibocsátási engedélyben előírt, illetve a jóváhagyott adatmeghatározási szintekhez tartozó pontosságnál nagyobb pontossággal határozhatók meg, vagy ha a hitelesítő a kibocsátások pontosabb meghatározására tesz javaslatot. (5) A (3) és (4) bekezdésben foglalt adatok megváltozása esetén a hatóság kiadott engedély módosítása iránt intézkedik, mely eredményeként ugyanazon engedélyazonosító alatt új kibocsátási engedélyt ad ki, és a korábbi engedélyt visszavonja. 3. § Az üzemeltető a harmadik kereskedési időszak minden évének december 31-éig a létesítmény kapacitásával, tevékenységi szintjével és működésével kapcsolatos lényeges tervezett változásról jelentést nyújt be az energiapolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) részére. 4. § (1) A kis kibocsátónak minősülő légi jármű üzembentartó által a hatóságnak jóváhagyásra benyújtott egyszerűsített nyomon követési terv a 601/2012/EU bizottsági rendelet 54. cikk (3) bekezdésében foglaltakat tartalmazza. (2) A légi jármű üzembentartó a nyomon követési tervet a hatóság honlapján közzétett formanyomtatványon, postai úton vagy elektronikus úton nyújtja be jóváhagyásra a hatóság részére. A hatóság a) jóváhagyja a nyomon követési tervet, ha az megfelel a 601/2012/EU bizottsági rendeletben és az Ügkr. tv.-ben foglaltaknak, b) elutasítja a nyomon követési terv jóváhagyására vonatkozó kérelmet, ha a nyomon követési terv nem felel meg a 601/2012/EU bizottsági rendeletben és az Ügkr. tv.-ben foglaltaknak. (3) Ha a nyomon követési terv jóváhagyására vonatkozó kérelmet a hatóság elutasítja, a légi jármű üzembentartó az elutasításról szóló jogerős határozat közlését követő 30 napon belül, a határozatban foglaltaknak megfelelő nyomon követési tervet nyújt be a hatóságnak. (4) A hitelesített kibocsátási jelentést és a tonnakilométer-adatokat tartalmazó hitelesített jelentést az üzemeltető és a légi jármű üzembentartó a hatóság által közzétett formanyomtatvány alkalmazásával postai úton vagy elektronikusan nyújtja be. A számításokat tartalmazó mellékleteket informatikai úton újraszámolható formátumban is be kell nyújtani. (5) A hatóság a (4) bekezdés szerinti formanyomtatványt és a kitöltési útmutatót honlapján közzéteszi. (6) Az (4) bekezdésben meghatározott hitelesített jelentéseken túl a hatóság jogosult – az engedélyben meghatározott tevékenységekre vonatkozóan, az engedélyben és az alkalmazandó jogszabályokban foglalt követelmények teljesítéséhez szükséges – további rendszeres, illetve eseti információkat kérni. 2. Az ÜHG-egységek nyilvántartása 5. § (1) A miniszter a forgalmi jegyzékben vezetett magyar nemzeti folyószámlákon tartja nyilván az állami vagyonba tartozó kibocsátási egységeket és légiközlekedési kibocsátási egységeket (a továbbiakban együtt: ÜHG-egység). (2) A magyar nemzeti folyószámlákat a nemzeti tisztviselő (a továbbiakban: jegyzékkezelő) kezeli. (3) A jegyzékkezelő feladatait az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség látja el. 3. Az állami vagyonba tartozó ÜHG-egységekkel való rendelkezés 6. § (1) Az ÜHG-egységek állami vagyonkörbe való kerülésének tényéről, illetve azok teljes mennyiségéről az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékbe történő bejegyzést követő 15 napon belül a miniszter tájékoztatja a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságot (a továbbiakban: MNV Zrt.). (2) Az MNV Zrt. a tájékoztatástól számított 15 napon belül a miniszterrel mint vagyonkezelővel vagyonkezelési szerződést köt. 7. § A vagyonkezelési szerződés – az ÜHG-egység sajátos jellegére tekintettel – tartalmazza különösen: a) az adott kereskedési időszak meghatározását, b) a kereskedési időszak alatt létrehozott ÜHG-egységek mint kincstári vagyonelemek típusát, teljes mennyiségét és keletkezésének időpontját, c) az ÜHG-egységekhez kapcsolódó azonosító kódokat, és d) az ÜHG-egységek állami vagyonból történő kikerüléséről szóló tájékoztatási kötelezettséget az MNV Zrt. irányába. 8. § Az adatszolgáltatási kötelezettség tartalmát a felek a vagyonkezelési szerződésben oly módon határozzák meg, hogy a) a szerződésből az állami vagyonkörbe tartozó ÜHG-egységek mennyisége, illetve ennek változása megállapítható legyen, b) a felek az értékben történő nyilvántartás kötelezettségétől eltekintenek, és c) a vagyonkezelő a jegyzékkezelő útján köteles biztosítani az MNV Zrt. számára az állami vagyonba tartozó ÜHG-egységeket tartalmazó forgalmi számla tartalmának megismerhetőségét. 9. § (1) Az ÜHG-egységek térítésmentes kiosztása során az állami vagyonkörből történő kikerülés előkészítésére és az államháztartásért felelős miniszter egyetértésére vonatkozó előírásokat nem kell alkalmazni. (2) Az ÜHG-egység kincstári vagyonkörből való kikerülésének és az új jogosult ÜHG-egység feletti rendelkezési joga megszerzésének időpontja az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékbe történő bejegyzés napja. (3) Az ÜHG-egységek kincstári vagyonkörből történő kikerüléséről a vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződésben meghatározottak szerint tájékoztatja az MNV Zrt.-t. (4) A visszaadott ÜHG-egységeket a jegyzékkezelő haladéktalanul törli. 10. § (1) A vagyonkezelő az ÜHG-egységek értékesítésének pénzügyi teljesítését követő 30 napon belül tájékoztatja az államháztartásért felelős minisztert és az MNV Zrt.-t: a) az értékesítés tényéről, b) az értékesített ÜHG-egységek mennyiségéről, c) az ÜHG-egység vételáráról, d) az értékesítésre bocsátott ÜHG-egységekhez kapcsolódó azonosító kódokról. (2) Az ÜHG-egységek értékesítésére rendezett aukción minden, az Európai Gazdasági Térség tagállamainak kibocsátási egységkereskedelmi rendszerében számlával rendelkező jogalany részt vehet. 4. A kibocsátási egységek térítésmentes kiosztása új belépők részére 11. § (1) Az Ügkr. tv. szerinti új belépőnek minősülő üzemeltetőnek a kibocsátási egységek térítésmentes kiosztására vonatkozó kérelmét a 2011/278/EU bizottsági határozat szerinti tartalommal, a 2011/278/EU bizottsági határozat V. mellékletében szereplő adatok és alátámasztó dokumentumok megadásával, létesítményrészenként kell elkészítenie. Az adatszolgáltatást a miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett adatlapon kell teljesíteni. A kérelemhez csatolni kell az akkreditált hitelesítő szervezet által elkészített hitelesítői jelentést. (2) A miniszter a benyújtott, hiánytalan kérelem alapján ellenőrzi létesítményrészenként a kiinduló kapacitást, és megállapítja a létesítményrészeknek térítésmentesen kiosztható kibocsátási egységek előzetes mennyiségeit. (3) Ha a kérelem nem felel meg az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek, a miniszter az üzemeltetőt egyszeri alkalommal 8 napos határidővel hiánypótlásra szólítja fel. Nem minősül hiánypótlásra okot adó körülménynek a név-, szám- vagy más elírás, illetve számítási hiba. (4) Az új belépőknek az üzemszerű működés megkezdése előtt keletkezett, hitelesítő által hitelesített kibocsátásai tekintetében az új belépő tartalékból a további kibocsátási egységek kiosztásának kiszámítása a szén-dioxid tonna-egyenértékben kifejezett múltbeli kibocsátások alapján történik. (5) Az ingyenesen kiosztandó kibocsátási egységek előzetes éves összmennyisége a valamennyi létesítményrész számára a (2) bekezdéssel összhangban kiszámított előzetes éves kibocsátási egység-mennyiségek összegével egyenlő. A (4) bekezdésben említett további kibocsátási egység-mennyiség növeli a kiosztás első évének előzetes összmennyiségét. (6) A miniszter a kérelmet jóváhagyás céljából haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül továbbítja az Európai Bizottságnak. (7) Az Európai Bizottság döntését követően a miniszter a kérelmet jóváhagyja vagy elutasítja. Jóváhagyás esetében a miniszter határozatban megállapítja a harmadik kereskedési időszak egyes éveire a létesítmény számára térítésmentesen kiosztható kibocsátási egységek végleges mennyiségét. (8) Az új belépő tartalékból térítésmentesen kiosztható egységek kiosztása az új belépők kérelmeinek beérkezési sorrendjében történik. Az Európai Bizottság döntése alapján az új belépő tartaléknak a 2011/278/EU bizottsági határozatban megadott mértékű csökkenése esetén az új belépő kérelmek várólistára helyezhetők. (9) A miniszter a térítésmentesen kiosztható kibocsátási egységek végleges mennyiségének megállapítását követően gondoskodik a kibocsátási egységek üzemeltető számláján történő jóváírásáról, valamint továbbítja a központi tisztviselő számára a nemzeti kiosztási tábla módosítására vonatkozó javaslatát. 5. A létesítmény működésében bekövetkező változások 12. § (1) A létesítmény bezárásának minősül: a) a kibocsátási engedély és – a kibocsátási engedély kiadásának alapjául szolgáló – bármely más olyan engedély jogerős felfüggesztése, valamint visszavonása, amelynek következtében a létesítmény jogszerűen nem működhet tovább, b) a létesítményben folytatott üvegházhatású gáz-kibocsátási engedélyhez kötött tevékenység végleges megszüntetése, c) a létesítmény kapacitásának az Ügkr. tv. 1. mellékletében meghatározott küszöbérték alá csökkentése végleges jelleggel, d) ha a létesítmény üzemeltetése vagy az üzemeltetés újraindítása műszakilag nem lehetséges, vagy e) az üzemeltető nem tudja hitelt érdemlően – okirattal – meggyőzően valószínűsíteni, hogy a létesítmény legkésőbb hat hónappal a működés beszüntetését követően újra üzemelni fog. (2) A miniszter az üzemeltető kérelmére az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott időszakot legfeljebb 18 hónappal meghosszabbíthatja, ha az üzemeltető igazolni tudja, hogy a hat hónapos határidőt elháríthatatlan külső ok miatt nem tudja betartani. (3) Nem minősül a létesítmény bezárásának a tartalék- vagy készenléti üzemmód, és a szezonális rendszerben történő üzemeltetés, ha: a) az üzemeltető rendelkezik az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó engedéllyel és valamennyi más vonatkozó engedéllyel, b) az üzemeltetés megindítása a létesítményen végzett fizikai változtatások nélkül műszakilag lehetséges, és c) rendszeresen végeznek karbantartást. (4) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti esetben a miniszter a térítésmentes kiosztás végrehajtását az újraindítás igazolásáig felfüggesztheti. (5) A létesítmény üzemeltetője az (1) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott esetekben, a bezárás napjától számított tizenöt napon belül köteles a létesítmény bezárását bejelenteni a hatóságnak. A bejelentés tartalmazza a bezárás napjának megjelölését és az annak igazolására alkalmas dokumentumot. A bezárás napja a bezárást megalapozó esemény bekövetkezésének a napja. (6) A bezáró létesítmény üzemeltetője a bezárás napjától számított 30 napon belül köteles a tárgyévi tevékenység folytatásának idejére vonatkozóan hitelesített jelentést tenni. Ha a létesítmény bezárására január 1-je és március 1-je között kerül sor, akkor a bezárás évére vonatkozó jelentéstétel és a bezárás évét megelőző évre vonatkozó jelentéstétel együttesen teljesítendő. (7) Az (1) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott esetekben a hatóság a kibocsátási engedélyt az (5) bekezdés szerinti bejelentés alapján visszavonja. A bezárásra tekintet nélkül a bezárás napjáig fennálló nyomon követési, jelentéstételi kötelezettségét az üzemeltetőnek a vonatkozó jogszabályok szerint teljesítenie kell. A bezárás napjáig fennálló kibocsátási egységek visszaadására vonatkozó kötelezettségét az üzemeltetőnek legkésőbb a bezárás napjától számított 45 napon belül teljesítenie kell. (8) A miniszter a (7) bekezdésben foglalt visszaadási kötelezettség miatti nemzeti kiosztási tábla-módosítási javaslatát megküldi az Európai Bizottság részére. 13. § (1) A létesítmény működését részlegesen szüneteltetettnek kell tekinteni, ha egy olyan létesítményrész, amely legalább 30%-kal hozzájárul a létesítménynek ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek végleges éves mennyiségéhez vagy több mint 50 000 kibocsátási egységnek a létesítmény részére történő kiosztásához, tevékenységi szintjét egy adott naptári évben a létesítményrésznek kiosztott mennyiség kiszámításához használt kezdeti tevékenységi szinthez képest legalább 50%-kal csökkenti. (2) A működését részlegesen szüneteltető létesítmény számára történő kibocsátási egység kiosztást a működés részleges beszüntetésének évét követő évben, illetve ha a részleges beszüntetésre 2013. január 1-je előtt került sor, 2013-tól úgy kell kiigazítani, hogy ha az (1) bekezdésben említett létesítményrész tevékenységi szintje a kezdeti tevékenységi szinthez képest a) 50–75%-kal csökken, a létesítményrész az eredetileg megállapított kibocsátási egységek mennyiségének 50%-át kapja, b) 75–90%-kal csökken, a létesítményrész az eredetileg megállapított kibocsátási egységek mennyiségének 25%-át kapja, c) legalább 90%-kal csökken, az érintett létesítményrész számára nem osztható ki ingyenesen kibocsátási egység. (3) Ha az (1) bekezdésben említett létesítményrész tevékenységi szintje meghaladja a kezdeti tevékenységi szint 50%-át, a működését részlegesen szüneteltető létesítményrész a tevékenységi szint 50%-os küszöbe meghaladásának naptári évét követő évben a számára eredetileg kiosztott kibocsátási egységeket kapja meg. (4) Ha az (1) bekezdésben említett létesítményrész tevékenységi szintje meghaladja a kezdeti tevékenységi szint 25%-át, a működését részlegesen szüneteltető létesítményrész a tevékenységi szint 25%-os küszöbe meghaladásának naptári évét követő évben a számára eredetileg kiosztott kibocsátási egységek felét kapja meg. (5) A létesítmény üzemeltetője a részleges szüneteltetés napjától számított tizenöt napon belül köteles a létesítmény részleges szüneteltetését és annak mértékét jelenteni a miniszternek és a hatóságnak. A bejelentés tartalmazza a részleges szüneteltetés kezdőnapjának megjelölését és az annak igazolására alkalmas dokumentumot. A részleges szüneteltetés kezdőnapja az azt megalapozó esemény bekövetkezésének a napja. (6) A miniszter elkészíti a nemzeti kiosztási tábla módosítására vonatkozó javaslatát és benyújtja az Európai Bizottság részére. 14. § (1) Ha a létesítmény kapacitása jelentősen csökken, akkor a létesítmény számára történő kiosztás ennek megfelelően a kapacitáscsökkentés évét követő évtől, illetve ha a jelentős kapacitáscsökkentés 2013. január 1-je előtt történt, 2013-tól módosul. (2) Jelentős kapacitáscsökkentésnek minősül a létesítményrész kezdeti beépített kapacitásának és tevékenységi szintjének – a jelentős kapacitásbővítésnek tekintett nagyságrenddel megegyező mértékű – jelentős csökkentése egy vagy több pontosan beazonosítható fizikai változás eredményeképpen. (3) Az üzemeltető a kapacitás lényeges csökkentését az esemény bekövetkezésének napjától számított harminc napon belül úgy jelenti be a miniszternek, hogy megadja a létesítményrésznek az akkreditált hitelesítő szervezet által hitelesített jelentős kapacitáscsökkentés utáni csökkentett kapacitását és beépített kapacitását. (4) A miniszter a jelentős kapacitáscsökkenést megelőző előzetes éves összmennyiség meghatározásához alkalmazott módszertan alapján kiszámítja az érintett létesítmény előzetes módosított éves összmennyiségét, valamint az érintett létesítmény számára ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek módosított végleges éves összmennyiségét, és azt jóváhagyásra megküldi az Európai Bizottságnak. (5) Az Európai Bizottság jóváhagyását követően a miniszter határozatban megállapítja a létesítménynek térítésmentesen kiosztható kibocsátási egységek módosított mennyiségét, elkészíti a nemzeti kiosztási tábla módosítására vonatkozó javaslatát és jóváhagyásra megküldi azt az Európai Bizottság részére. A nemzeti kiosztási táblát az európai uniós ügyleti jegyzőkönyvben a jegyzékkezelő módosítja. 6. A kibocsátás-csökkentési egység (ERU) és az igazolt kibocsátás-csökkentési egység (CER) beszámítása 15. § (1) Az Ügkr. tv. 29. §-a szerinti beszámítás és átváltás során – a (2) bekezdés szerinti kivétellel – a következő egységek használhatók fel: a) 2012. december 31-ig elért kibocsátás-csökkentés alapján kiadott ERU és CER, b) 2013. január 1-je előtt bejegyzett, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény szerinti együttes végrehajtási vagy tiszta fejlesztési mechanizmus projekt révén keletkező, 2013. január 1-je után elért kibocsátás-csökkentés alapján kiadott CER és ERU, c) olyan CER, melyet az Európai Unió által legkevésbé fejlettnek tartott országokban 2013. január 1-je után megkezdett tiszta fejlesztési mechanizmus projektek után, 2013. január 1-je után elért kibocsátás-csökkentés alapján adtak ki 2020-ig vagy az érintett országok és az Európai Unió közötti megállapodás ratifikálásáig, d) olyan egység, amely az Európai Unió és valamely harmadik ország közötti megállapodásnak megfelelően használható fel. (2) A harmadik kereskedési időszakban – a 23. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel – nem használható fel a trifluor-metán (HFC-23) és az adipinsav-termelésből származó dinitrogén-oxid megsemmisítésére irányuló projektekből származó ERU és CER. 7. A forgalmi jegyzék 16. § (1) Ha valamely adatot vagy tényt a forgalmi jegyzékbe bejegyeztek, senki sem hivatkozhat arra, hogy annak fennállásáról nem tudott. A forgalmi jegyzékben feltüntetett adatokkal és tényekkel szemben a bizonyítás azt terheli, aki az adat vagy tény fennállását vagy helyességét vitatja. (2) A számlabirtokos jóhiszemű személlyel szemben nem hivatkozhat arra, hogy valamely általa bejelentett és a forgalmi jegyzékben bejegyzett adat nem felel meg a valóságnak. Ellenkező bizonyításig jóhiszeműnek kell tekinteni azt, aki a forgalmi jegyzékben szereplő adatban bízva ellenérték fejében szerez kibocsátási egységet vagy egyéb jogot. 8. Számlavezetési díj 17. § (1) A forgalmi jegyzékben szereplő számla kezeléséért a 4. mellékletben meghatározott mértékű számlavezetési díjat (a továbbiakban: számlavezetési díj) kell fizetni. (2) A számlavezetési díjat a hatóságnak a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00287261-00000000 előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell befizetni. (3) A forgalmi jegyzékhez kapcsolódó üzemeltetői számla és a személyi számla esetében a számlavezetési díjat – a 18. §-ban meghatározott kivétellel – a számla tulajdonosa évente a tárgyév január 31-ig köteles megfizetni a hatóság által a tárgyév január 5-ig kiállított és a számlatulajdonos részére megküldött számla alapján. (4) A számlavezetési díjat átutalási megbízással kell teljesíteni vagy készpénz-átutalási megbízással postai úton kell befizetni, megjelölve a tárgyévet, az üzemeltető és a létesítmény nevét, valamint a kibocsátási engedély azonosítóját (ÜHG engedély-azonosító). (5) A számlavezetési díj a hatóság bevétele, amelyet az a forgalmi jegyzék kezelésével kapcsolatos költségekre fordít. (6) A hatóság a számlavezetési díj fizetési kötelezettség teljesítéséről nyilvántartást vezet. 18. § (1) A számlavezetési díjat, amennyiben a számla nyitására év közben kerül sor, a számla nyitását követő tizenöt napon belül kell befizetni a hatóság által a számla nyitásával egyidejűleg kiállított és a számlatulajdonos részére megküldött számla alapján. (2) Az (1) bekezdésben foglalt esetben számlavezetési díjat a számlanyitást követő naptól a tárgyév december 31-ig terjedő időszakra kell fizetni. (3) A számlavezetési díj mértéke az (1) bekezdésben foglalt esetben a 4. mellékletben meghatározott éves díjnak a (2) bekezdésben meghatározott időszakra eső arányos része. (4) Ha a forgalmi jegyzékhez kapcsolódó üzemeltetői számlát és közönséges ügyfélszámlát a számlatulajdonos év közben megszünteti, a hatóság a számla megszüntetését követő tizenöt napon belül visszautalja a számlatulajdonos részére a számla megszüntetését követő naptól a tárgyév december 31-ig terjedő időszakra eső számlavezetési díjat. 9. Jogkövetkezmények 19. § Ha a miniszter az Ügkr. tv. 33. §-a alapján kérelemmel fordul az Európai Bizottsághoz, hogy egy légi jármű üzembentartóra vonatkozóan működési tilalmat állapítson meg, a kérelemnek tartalmaznia kell a következőket: a) bizonyíték arról, hogy a légi jármű üzembentartó nem teljesítette az Ügkr. tv. szerinti kötelezettségeit; b) a hatóság által hozott végrehajtási intézkedésre vonatkozó részletek; c) a közösségi szintű működési tilalom bevezetésének indokolása; és d) a közösségi szintű működési tilalom hatályára és az esetlegesen alkalmazandó feltétekre vonatkozó ajánlás. 20. § (1) Ha az üzemeltető a 2. mellékletben meghatározott üvegházhatású gázkibocsátással járó tevékenységet kibocsátási engedély nélkül folytatja, a hatóság – a kötelezettségszegés súlyát és az érintett létesítmény kapacitását figyelembe véve – az üzemeltetőt a kibocsátási engedély iránti kérelem beadásáig terjedő időszakra napi húszezertől százezer forintig terjedő bírság megfizetésére kötelezi. (2) Az (1) bekezdés szerinti jogkövetkezményt kell alkalmazni akkor is, ha az üzemeltető a 2. § (3) és (4) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettségét elmulasztva, a tevékenységet módosított kibocsátási engedély nélkül folytatja tovább. (3) Ha az üzemeltető az üvegházhatású gázok nyomon követését és jelentését nem e rendeletnek, a 601/2012/EU bizottsági rendeletnek, illetve a kibocsátási engedélynek megfelelően végzi, a hatóság – a kötelezettségszegés súlyát és az érintett létesítmény kapacitását figyelembe véve – az üzemeltetőt ötvenezertől ötszázezer forintig terjedő egyszeri bírság megfizetésére kötelezi. (4) Ha az üzemeltető a hatóság által előírt többlet információszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget, a hatóság – a kötelezettségszegés súlyát és az érintett létesítmény kapacitását figyelembe véve – az üzemeltetőt ötvenezertől ötszázezer forintig terjedő egyszeri bírság megfizetésére kötelezi. A (2) bekezdésen alapuló bírság kiszabásával egyidejűleg ezen jogkövetkezmény nem alkalmazható. (5) Ha a hatóság a benyújtott hitelesített jelentésben foglaltak alapján megállapítja, hogy az üzemeltető a tárgyévben nem folytatott üvegházhatású gázkibocsátással járó tevékenységet, a hatóság az üzemeltetőt kötelezi a kiosztott kibocsátási egységmennyiségnek a határozat közlésétől számított 30 napon belül történő visszaadására. (6) Ha az üzemeltető a kibocsátási egységmennyiség visszaadására irányuló kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, a hatóság az üzemeltetőt minden egyes jóváírt kibocsátási egységmennyiség után 100 eurónak megfelelő forintösszegű bírság egyszeri megfizetésére kötelezi. (7) A (4) bekezdéstől eltérően a bezárás vagy részleges szüneteltetés bejelentésének elmulasztása esetén a) a hatóság az üzemeltetőt – e kötelezettsége teljesítéséig – az (1) bekezdés szerinti bírság megfizetésére kötelezi, és b) ha a mulasztás a bezárt létesítmény üzemeltetője számára olyan kibocsátási egységek jóváírását eredményezi a bezárt létesítményhez rendelt üzemeltetői számlán, amelyekre egyébként az üzemeltető már nem lett volna jogosult, a hatóság az a) pontban meghatározott bírság megfizetésén felül az üzemeltetőt kötelezi ba) az üzemeltetői számlán jogosulatlanul jóváírt kibocsátási egység-mennyiség visszautalására (tranzakció visszafordítása) az erről szóló határozat közlésétől számított 30 napon belül, és bb) ha a jogosulatlanul jóváírt kibocsátási egység-mennyiséget nem adja vissza a ba) alpontban meghatározott időpontig, minden egyes jogosulatlanul jóváírt kibocsátási egység után 100 eurónak megfelelő forintösszegű bírság megfizetésére. (8) Ha az üzemeltető a kibocsátási egységek visszaadására irányuló kötelezettségének határidőre részben vagy egészben nem tesz eleget, a hatóság az üzemeltetőt a mulasztással érintett minden egyes tonna szén-dioxid-egyenértéknek megfelelő kibocsátás után 100 eurónak megfelelő forintösszegű egyszeri bírság megfizetésére kötelezi. (9) A bírság összegének megállapítása során a Magyar Nemzeti Bank által megállapított, a visszaadásra előírt határidő utolsó napján közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell figyelembe venni. 21. § (1) Ha a számlatulajdonos díjfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, késedelmi pótlékot köteles fizetni, a jegyzékkezelő pedig a számlához való hozzáférést felfüggeszti (a továbbiakban: zárolás). A jegyzékkezelő a zárolás tényéről értesíti az érintetteket. (2) A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. (3) A jegyzékkezelő a számla zárolását a számlavezetési díj és a késedelmi pótlék befizetése után oldja fel. A számla zárolásának feloldásáról a jegyzékkezelő értesíti az érintetteket. 10. Záró rendelkezések 22. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2013. január 1-jén lép hatályba. (2) A 34. § 2013. május 1-jén lép hatályba. 23. § (1) A második kereskedési időszakbeli kibocsátások ellentételezésére 2013. április 30-ig felhasználható a trifluor-metán (HFC-23) és az adipinsav-termelésből származó dinitrogén-oxid megsemmisítésére irányuló projektekből származó ERU és CER, ha olyan együttes végrehajtási vagy tiszta fejlesztési mechanizmus projektből származik, amelyet 2011. június 8-áig jóváhagytak, és a beszámítani kívánt egységet 2012. december 31-ig létrehozták. (2) Az üzemeltető 2013. január 15-ig a létesítmény kapacitásával, tevékenységi szintjével és működésével kapcsolatos lényeges tervezett változásról jelentést nyújt be a miniszter részére. (3) A létesítmény bezárásáról, részleges szüneteltetéséről, szétválásáról, egyesítéséről, valamint a kibocsátási engedély módosításáról a hatóság 2013. január 15-ig jelentést tesz a miniszter részére, aki a változásokat átvezeti a nemzeti kiosztási táblában. 24. § (1) Ez a rendelet a) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, b) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelvnek a Kiotói Jegyzőkönyv projekt-mechanizmusára tekintettel történő módosításáról szóló, 2004. október 27-i 2004/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, c) a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének a légi közlekedésre történő kiterjesztése céljából történő módosításáról szóló, 2008. november 19-i 2008/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, d) a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének továbbfejlesztése és kiterjesztése tekintetében történő módosításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. (2) Ez a rendelet a) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei árverés útján történő értékesítésének időbeli ütemezéséről, lebonyolításáról és egyéb vonatkozásairól szóló, 2010. november 12-i 1031/2010/EU bizottsági rendelet, b) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 280/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat szerinti, az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer 2013. január 1-jén kezdődő kereskedési időszakát és azt követő kereskedési időszakait szolgáló uniós kibocsátásiegység- forgalmi jegyzék létrehozásáról, valamint a 2216/2004/EK és a 920/2010/EU bizottsági rendelet módosításáról szóló, 2011. november 18-i 1193/2011/EU bizottsági rendelet, c) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelő nyomon követéséről és jelentéséről szóló, 2012. június 21-i 601/2012/EU bizottsági rendelet, d) a kibocsátási egységekre vonatkozó harmonizált ingyenes kiosztás uniós szintű átmeneti szabályainak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10a. cikke értelmében történő meghatározásáról szóló, 2011. április 27-i 2011/278/EU bizottsági határozat végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. 11. Módosító rendelkezések 25. § (1) Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 323/2007. (XII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Éhvt. vhr.) 2. § 9. és 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában:) „9. közvetlen kettős elszámolású kibocsátás-csökkentés: a Magyarországon megvalósított együttes végrehajtási projekt közvetlen kettős elszámolási hatással rendelkezik, ha a projekt az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában való részvételről szóló törvény hatálya alá tartozó egy vagy több egyedileg azonosítható létesítmény kibocsátási alapszintjéhez képest a létesítményre meghatározott üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését vagy korlátozását eredményezi; 10. közvetett kettős elszámolású kibocsátás-csökkentés: a Magyarországon megvalósított együttes végrehajtási projekt közvetett kettős elszámolási hatással rendelkezik, ha a projekt az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában való részvételről szóló törvény hatálya alá tartozó létesítmények egy egyedileg nem azonosítható létesítményekből álló csoportjára nézve az üvegházhatású gáz kibocsátás-csökkentését vagy korlátozását eredményezi;” (2) Az Éhvt. vhr. 2. § 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában:) „17. számlatulajdonos: az 1193/2011/EU bizottsági rendelet alapján létrehozott üzemeltetői számla, légijármű üzemben tartói számla, közönséges ügyfélszámla, kereskedési számla, hitelesítői számla tulajdonosa;” 26. § Az Éhvt. vhr. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A kiotói egység és az ESD-egység mint korlátozottan forgalomképes vagyoni értékű jog az állami vagyonból történő kikerülést követően a továbbiakban is átruházható.” 27. § Az Éhvt. vhr. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és az Éhvt. vhr. a következő 7/A–7/B.§-sal egészül ki: „7. § (1) Egy Éhvt. szerinti kibocsátásai jogosultság a nemzeti forgalmi jegyzéknek csak egy számláján szerepelhet. (2) A számlatulajdonos jogosult kibocsátási jogosultságokat vásárolni, értékesíteni, illetve a nemzeti forgalmi jegyzékben levő számláján tartani. (3) A forgalmi jegyzék kezelője biztosítja az energiapolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) számára a forgalmi jegyzékhez való folyamatos hozzáférést, valamint azt, hogy szükség esetén módosítást hajtson végre a jegyzékben. 7/A. § Az üzemeltetői, légijármű üzemben tartói számla, közönséges ügyfélszámla, kereskedési számla megnyitásához a jegyzékkezelőhöz be kell jelenteni az 1193/2011/EU bizottsági rendelet II., III., V. és VI. mellékletében meghatározott adatokat és csatolni az ott meghatározott dokumentumokat. 7/B. § (1) A számlanyitást kérelmező köteles legalább két meghatalmazott képviselőt megnevezni. Meghatalmazott képviselő csak nagykorú természetes személy lehet. Ugyanaz a természetes személy több számla esetében is lehet meghatalmazott képviselő. Egy számlához tartozó meghatalmazott képviselők és a további meghatalmazott képviselő nem lehet ugyanaz a személy. (2) A jegyzékkezelőhöz be kell jelenteni a meghatalmazott képviselő 1193/2011/EU bizottsági rendelet VII. mellékletében meghatározott adatait és csatolni az ott meghatározott dokumentumokat. Minden számla esetében legalább egy meghatalmazott képviselőnek magyarországi állandó lakóhellyel kell rendelkeznie. (3) A jegyzékkezelő a meghatalmazott képviselő bejegyzését elutasíthatja, amennyiben a (2) bekezdésben foglaltakat nem teljesíti, továbbá az ott megjelölt adatokat és dokumentumokat hiányosan, nem naprakészen vagy másként pontatlanul vagy hamisan adja át. Az elutasítást szintén megalapozhatja, ha a meghatalmazott képviselőként megnevezett személlyel szemben az Éhvt.-ben meghatározott egységekkel kapcsolatos csalással, pénzmosással, terrorizmus finanszírozásával vagy olyan más súlyos bűncselekménnyel összefüggésben vizsgálat van folyamatban, amelynek elkövetésében a számla eszközként felhasználható, vagy ilyen bűncselekmény elkövetéséért a számlanyitást kérelmezőt az elmúlt öt évben jogerősen elítélték.” 28. § Az Éhvt. vhr. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „9. § Magyarországon megvalósuló együttes végrehajtási projekt támogatására, illetve jóváhagyására magyarországi székhellyel rendelkező jogi személyek kérelmet nyújthatnak be.” 29. § (1) Az Éhvt. vhr. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A Magyarországon megvalósuló együttes végrehajtási projekt támogatására irányuló kérelmet a miniszter által vezetett minisztériumnak (a továbbiakban: minisztérium) a 2. mellékletben meghatározott projektleírás (a továbbiakban: Projektleírás) szerint elektronikus adathordozó mellékelésével vagy elektronikus levélben és írásban is be kell nyújtani. A kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy az együttes végrehajtási projekt megvalósítása során nem közvetlen kettős elszámolású kibocsátás-csökkentés vagy közvetett kettős elszámolású kibocsátás-csökkentés valósul meg.” (2) Az Éhvt. vhr. 10. § (7) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az az együttes végrehajtási projekt támogatható:) „l) amely nem jár az Európai Unió kibocsátási egység kereskedelmi rendszerét érintő közvetett vagy közvetlen kettős elszámolású kibocsátás-csökkentéssel és” 30. § Az Éhvt. vhr. 11. §-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki: „(10a) A 2012. december 31. és 2015. december 31. közötti időszakra a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal összhangban adható ki vagy hosszabbítható meg Jóváhagyó Nyilatkozat. A 2012. december 31-ig bejegyzett együttes végrehajtási projektből származó kibocsátás-csökkentési egység az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában való részvételről szóló törvény szerint számítható be a visszaadásra irányuló kötelezettség teljesítése során.” 31. § Az Éhvt. vhr. 36. § (4), (4a) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Magyarország területén közvetlen vagy közvetett kettős elszámolású kibocsátás-csökkentést megvalósító együttes végrehajtási projekt 2012. december 31-ét követően megvalósuló kibocsátás-csökkentése után nem adható ki kibocsátás-csökkentési egység, illetve ilyen projekt 2012. december 31-ét követően nem engedélyezhető. (4a) Ez a rendelet az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelvnek a Kiotói Jegyzőkönyv projekt-mechanizmusára tekintettel történő módosításáról szóló, 2004. október 27-i 2004/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1–2. cikkének való megfelelést szolgálja. (5) Ez a rendelet a) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően a kiotói jegyzőkönyvben meghatározott projekttevékenységek esetében a kibocsátási egységek Közösségen belüli kereskedelmi rendszere szerint történő üvegházhatást okozó gázkibocsátás-csökkentések kétszeres elszámolásának elkerüléséről szóló, 2006. november 13-i 2006/780/EK bizottsági határozat 1., 2. és 5. cikkei, b) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 280/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat szerinti, az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer 2013. január 1-jén kezdődő kereskedési időszakát és azt követő kereskedési időszakait szolgáló uniós kibocsátásiegység- forgalmi jegyzék létrehozásáról, valamint a 2216/2004/EK és a 920/2010/EU bizottsági rendelet módosításáról szóló, 2011. november 18-i 1193/2011/EU bizottsági rendelet 14., 15., 16., 21., 22. cikkei végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.” 32. § Az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos adatszolgáltatásról szóló 345/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. melléklet C:7 mezőjében a „kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény (Üht.)” szövegrész helyébe a „közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában való részvételről szóló törvény” szöveg lép. 12. Hatályon kívül helyező rendelkezések 33. § Hatályát veszti a) a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. § (3) bekezdésében a „2005. évi XV.” szövegrész, b) az Éhvt. vhr. 3–5. §-a, 10. § (7) bekezdés h) pontja, 16–18. §-a, c) az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 213/2006. (X. 27.) Korm. rendelet módosításáról szóló 14/2008. (I. 30.) Korm. rendelet, d) a 2008–2012 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Kiosztási Lista kihirdetéséről szóló 96/2009. (IV. 24.) Korm. rendelet, e) az egyes klímapolitikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 362/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet, f) a légiközlekedési tevékenységből származó üvegházhatású gázok kibocsátásáról szóló 18/2011. (II. 28.) Korm. rendelet, g) az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos hitelesítési tevékenység személyi és szakmai feltételeiről szóló 183/2005. (IX. 13.) Korm. rendelet és az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 213/2006. (X. 27.) Korm. rendelet módosításáról szóló 194/2011. (IX. 22.) Korm. rendelet. 34. § Hatályát veszti a) az üvegházhatású gázoknak a Magyar Állam kincstári vagyonába tartozó kibocsátási egységeivel való rendelkezés részletes szabályairól szóló 109/2006. (V. 5.) Korm. rendelet, b) az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 213/2006. (X. 27.) Korm. rendelet, c) a 2008–2012 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Kiosztási Terv kihirdetéséről, valamint a kibocsátási egységek kiosztásának részletes szabályairól szóló 13/2008. (I. 30.) Korm. rendelet. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök