53/2015. (IX. 14.) FM rendelete a dohány szerkezetátalakítási nemzeti programról és az azzal összefüggésben igényelhető csekély összegű támogatások fe

53/2015. (IX. 14.) FM rendelete a dohány szerkezetátalakítási nemzeti programról és az azzal összefüggésben igényelhető csekély összegű támogatások feltételeinek megállapításáról. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81.  § (5)  bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 65.  § 1.  pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 4. § 7. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró Miniszterelnökséget vezető miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el: 1. Értelmező rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában: 1. általános csekély összegű támogatás: az  Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108.  cikkének a  csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1407/2013/EU rendelet) szerinti támogatás; 2. átlagos fűtőérték: a  termelő által a  tárgyévben dohánylevél szárításra felhasznált tüzelőanyagra vonatkozó számlákon megajoule (a  továbbiakban: MJ)/kg vagy MJ/m3 mértékegységben feltüntetett fűtőérték adatok számtani átlaga; 3. Burley dohány referenciaterület: az  a  hektárban megállapított területnagyság, amelynek alapján a  dohánytermelő részére a  2009. támogatási évre vonatkozóan az  Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás (SAPS), valamint az  ahhoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatások (top up) 2009. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 37/2009. (IV. 3.) FVM  rendeletben [a továbbiakban: 37/2009. (IV. 3.) FVM rendelet] foglaltak szerint Burley dohány termeléséhez kötött támogatást állapítottak meg; 4. Burley dohány szerkezetátalakítási támogatási jogosultság: a  dohány szerkezetátalakítási nemzeti programban történő részvétel alapján, a Burley dohány referenciaterület figyelembevételével megállapított mezőgazdasági vagyoni értékű jog; 5. csekély összegű támogatás: az 1. és 15. pont szerinti támogatás együtt; 6. dohányszárító: minden nyersdohány szárítására alkalmas, energiával fűtött, zárt kamrás, 5000 kg ki nem szárított nyers dohány (zöld dohány) befogadására alkalmas kapacitású vagy részkapacitású berendezés, vagy ilyen mennyiségű kapacitással bíró, különálló berendezések összessége; 7. dohánytermelő: az  az ügyfél, aki vagy amely e  rendelet szerint Burley, illetve Virginia dohány termeléséhez kötött támogatást vesz igénybe, vagy Burley, illetve Virginia dohány szerkezetátalakítási támogatási jogosultsággal rendelkezik; 8. egy és ugyanazon vállalkozás: az  európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a  regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet] 2. § 5a. pontja szerinti vállalkozás; 9. együttműködő termelő: a  dohánytermelő olyan közeli hozzátartozója, vagy a  dohánytermelővel azonos családi gazdaságban tag természetes személy, akinek a 4. § (3) bekezdés szerinti kötelezettség-megosztásra vonatkozó bejelentését a  Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a  továbbiakban: MVH) jóváhagyta, és az ügyfél-nyilvántartásba vételi kötelezettségének eleget tett; 10. elismert élőmunka ráfordítás: természetes személy közteher fizetés melletti önfoglalkoztatása, valamint olyan munkavállaló alkalmazása, amely után a  közterheket a  termelő, munkaerő kölcsönzés vagy egyes munkafolyamatok vállalkozási szerződés keretében történő elvégzése esetében a  termelővel kötött megállapodás alapján harmadik személy fizeti meg; 11. elismert tevékenység: a termelő által saját nevében, saját gazdaságában és saját kockázatára folytatott a) bármely mezőgazdasági, erdészeti, halászati, valamint b) a  jogosult településen folytatott és az  Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. tengelye, valamint a  2014–2020. évi Vidékfejlesztési Program intézkedései keretében meghatározott mezőgazdasági tevékenységnek nem minősülő vidékfejlesztési tevékenység végzése; 12. elsődleges feldolgozó: olyan feldolgozó, aki a betakarított nyersdohány elsődleges feldolgozását végzi; 13. felhasznált tüzelőanyag és villamos energia mennyiség: a  dohányszárító által a  tárgyévben dohánylevél szárításra, előállításra felhasznált és dokumentált tüzelőanyag és villamos energia mennyisége; 14. jogosult település: az  a  település, amelynek közigazgatási területén a  referenciaterület megállapításánál figyelembe vett mezőgazdasági földterület található, valamint az  azzal szomszédos település közigazgatási területe; 15. mezőgazdasági csekély összegű támogatás: az  Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet (a  továbbiakban: 1408/2013/EU rendelet) szerinti támogatás; 16. mezőgazdasági hasznosítás: az  Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból (a  továbbiakban: EMGA) finanszírozott egységes területalapú támogatás igénybevételére vonatkozó feltételek teljesítése; 17. referenciaterület: a 3. és 23. pont szerinti referenciaterület együtt; 18. támogatási időszak: a dohány szerkezetátalakítási nemzeti program 2015–2017. év közötti teljes időtartama; 19. támogatási jogosultság: a 4. és 24. pont szerinti jogosultság együtt; 20. támogatási jogosultság aktiválása: a  jogosult településen található, a  támogatási jogosultságok darabszámának megfelelő hektárszámú mezőgazdasági földterület használata alapján történő egységes területalapú támogatás igénybevétele; 21. tárgyév: az  a  támogatási időszakon belüli naptári év, amikor a  dohánytermelőnek a  dohány szerkezetátalakítási nemzeti programmal kapcsolatos feltételeket teljesítenie kell; 22. tüzelőanyag: földgáz, PB gáz, olaj, illetve egyéb megújuló energia; 23. Virginia dohány referenciaterület: az  a  hektárban megállapított területnagyság, amelynek alapján a  Virginia dohánytermelő részére a 2009. támogatási évre vonatkozóan a 37/2009. (IV. 3.) FVM rendelet alapján Virginia dohány termeléséhez kötött támogatást állapítottak meg; 24. Virginia dohány szerkezetátalakítási támogatási jogosultság: a  dohány szerkezetátalakítási nemzeti programban történő részvétel alapján, a Virginia dohány referenciaterület figyelembevételével megállapított mezőgazdasági vagyoni értékű jog. 2. A dohány szerkezetátalakítási nemzeti program 2. § A dohány szerkezetátalakítási nemzeti program (a  továbbiakban: szerkezetátalakítási program) célja, hogy a támogatási időszak alatt a dohánytermelők a támogatási időszakban a) a  referenciaterület megállapításánál figyelembe vett mezőgazdasági területeket a  mezőgazdasági hasznosításból ne vonják ki, továbbá b) a dohánytermelők az általuk korábban dohánytermelésben foglalkoztatott munkavállalók foglalkoztatottsági szintjét a szerkezetátalakítási programban való részvétel teljes időtartama alatt fenntartsák. 3. § (1) A  szerkezetátalakítási programban – a  rendelkezésre álló támogatási jogosultságok mértékéig – kizárólag az a dohánytermelő vehet részt, aki a zöldség, gyümölcs és a dohány szerkezetátalakítási nemzeti program Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott különleges támogatásának igénybevételéhez kapcsolódó feltételek megállapításáról szóló 29/2010. (III. 30.) FVM rendelet alapján kiosztott támogatási jogosultsággal rendelkezik, vagy ilyen támogatási jogosultság részére átruházásra került. (2) A  szerkezetátalakítási programban való részvételhez a  dohánytermelőnek 2015. október 7-éig az  MVH részére – a 4. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakon felül – meg kell adnia a személyi azonosításához szükséges adatokat, meg kell jelölnie, hogy hány hektár referenciaterület és milyen típusú támogatási jogosultság figyelembevételével, mely településen, milyen elismert tevékenységet kíván folytatni, továbbá nyilatkoznia kell arról, hogy ismeri és vállalja a szerkezetátalakítási programban való részvétel feltételeit. (3) A  szerkezetátalakítási programban történő részvételről, a  megállapított támogatási jogosultságok számáról és típusáról az MVH – a 4. § (1) bekezdés a) pontjára figyelemmel – 2015. december 31-ig döntést hoz. 4. § (1) A  szerkezetátalakítási programban résztvevő dohánytermelő a  támogatási időszak teljes időtartama alatt, a támogatási jogosultság aktiválásával érintett évek vonatkozásában köteles a) tárgyévente a  jogosult településen található, és a  3.  § (2)  bekezdése szerinti támogatási jogosultságok számánál nem kevesebb hektárszámú mezőgazdasági terület vonatkozásában az  EMGA-ból finanszírozott egységes területalapú támogatást kérelmezni b) 2015-ben október 7-éig az  MVH által rendszeresített és a  honlapján közzétett nyomtatványon, 2016. évtől kezdődően évente az  egységes kérelem keretében nyilatkozni arról, hogy a  tárgyévben mely településen, milyen elismert tevékenységet kíván folytatni, c) az  elismert tevékenység keretében támogatási jogosultságonként tárgyévente 500 munkaóra elismert élőmunka ráfordítást biztosítani, d) az  elismert tevékenység keretében támogatási jogosultságonként legalább 200 000 forint árbevételt teljesíteni, és e) a  2016. évtől kezdődően a  tárgyévet követő év február 15-ig az  MVH által rendszeresített és a  honlapján közzétett nyomtatványon a személyi azonosításához szükséges adatokon túl nyilatkozni a c) és d) pontban foglalt feltételeknek a tárgyév alatti teljesítéséről, valamint arról, hogy élőmunka ráfordítási kötelezettségét a jogosult településen történő munkavégzéssel teljesítette. (2) Ha a  dohánytermelőt megillető támogatási jogosultságot töredék hektár figyelembevételével állapították meg, akkor az  (1)  bekezdés c) és d)  pontjában foglalt éves kötelezettségeket is arányosan csökkentve kell a dohánytermelőnek teljesíteni. (3) Az  (1) bekezdésben foglalt élőmunka ráfordítási, vagy élőmunka ráfordítási és árbevétel teljesítési kötelezettségét a  dohánytermelő legfeljebb három, valamelyik jogosult településen mezőgazdasági tevékenységet folytató együttműködő termelővel megoszthatja, függetlenül attól, hogy az  egységes kérelmet a  családi gazdálkodó nyújtotta-e be. A  megosztás legalább egy támogatási jogosultság vonatkozásában lehetséges azzal, hogy a  megosztás következtében a  dohánytermelőnek nem keletkezhet alacsonyabb élőmunka ráfordítási kötelezettsége, mint az együttműködő termelőknek. (4) A kötelezettség-megosztásra vonatkozó, az együttműködő termelő a (3) bekezdésben foglalt feltételek teljesítését igazoló adatait is tartalmazó bejelentőlapot és az átvállalt kötelezettségek megismerésére vonatkozó nyilatkozatát az  MVH által rendszeresített és a  honlapján közzétett nyomtatványon a  dohánytermelőnek és az  együttműködő termelőnek 2015-ben szeptember 15. és október 7., a  2016. évtől kezdődően április 1. és április 30. közötti időszakban, közösen kell benyújtani az  MVH részére. A  jogszabályi előírásnak nem megfelelő kötelezettségmegosztási kérelemről az MVH a dohánytermelőt végzésben értesíti. (5) A  (3) bekezdés szerinti kötelezettség-megosztás esetén is köteles a dohánytermelő a szerkezetátalakítási program feltételeinek teljesítését igazolni, és a nem teljesítésből fakadó jogkövetkezményt viselni. (6) A  természetes személy dohánytermelő és a  vele együttműködő termelő esetében külön-külön az  (1)  bekezdés d)  pontja szerinti árbevétel igazolása az  (1)  bekezdés c)  pontja szerinti, tárgyévenként összesen legfeljebb 500 munkaóra elismert tevékenység keretében végzett élőmunka ráfordítás igazolásának minősül. (7) Amennyiben a  természetes személy a  járulékokat a  társadalombiztosítás ellátásaira és a  magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e  szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a  továbbiakban: Tbj. törvény) alapján a) legalább a  Tbj. törvény 4.  § s)  pontjában meghatározott minimálbérrel (a  továbbiakban: minimálbér) megegyező bevétel után fizette meg, úgy az teljes munkaidőben történő foglalkoztatásnak minősül, b) az  a)  pontban meghatározott bevételnél kevesebb bevétel után fizette meg, úgy az  elismert élőmunka ráfordítás arányosan csökken. (8) A  (7)  bekezdéstől eltérően, e  rendelet vonatkozásában, amennyiben az  a  mezőgazdasági őstermelő, akinek e  tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg a  személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatárt, és a járulékokat a Tbj. törvény alapján a) legalább az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének húsz százaléka után fizette meg, úgy az teljes munkaidőben történő foglalkoztatásnak minősül, b) az  a)  pontban meghatározott bevételnél kevesebb bevétel után fizette meg, úgy az  elismert élőmunka ráfordítás arányosan csökken. (9) E  rendelet vonatkozásában, amennyiben a  természetes személy a  (7) és (8)  bekezdésben foglaltaktól eltérően egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett, és az  egészségügyi hozzájárulást az  egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény alapján a) legalább az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott árbevételnek megfelelő összeg után fizette meg, úgy az teljes munkaidőben történő foglalkoztatásnak minősül, b) az  a)  pontban meghatározott bevételnél kevesebb bevétel után fizette meg, úgy az  elismert élőmunka ráfordítás arányosan csökken. (10) A (7)–(9) bekezdés szerinti közterhek megfizetését pénzügyi bizonylatokkal kell igazolni. (11) A  (3)  bekezdés szerinti esetben a  támogatási jogosultságonként elvárt évenkénti legalább 200 000 forintnál kevesebb árbevételnek megfelelő összeg esetén az  elismert tevékenység keretében végzett élőmunka ráfordítást arányosan kell figyelembe venni. (12) Ha a szerkezetátalakítási programba bejelentkezett dohánytermelő az elismert élőmunka ráfordítást részben vagy egészben munkaerő kölcsönzés igénybevételével kívánja teljesíteni, akkor köteles a munkaerő kölcsönzésről szóló szerződésben foglalt munkavégzés után fizetendő közterhek megfizetését okiratokkal igazolni, és az  ellenőrzés alkalmával azokat bemutatni. (13) A  dohánytermelő az  (1)  bekezdés d)  pontja szerinti árbevétellel kapcsolatos nyilatkozatát saját és a  vele együttműködő termelő nevére szóló érvényes és pénzügyileg rendezett pénzforgalmi bizonylatok alapján teheti meg, amelyeket köteles az  adózás rendjére vonatkozó szabályoknak megfelelő ideig megőrizni, és az  ellenőrzés alkalmával azokat bemutatni. Ha a  dohánytermelő az  ellenőrzéskor a  teljesítésként vállalt összegről szóló pénzforgalmi bizonylatokat nem vagy csak annak egy részéről tudja bemutatni, akkor azt a  jogkövetkezmények szempontjából úgy kell tekinteni, hogy a  dohánytermelő a  pénzforgalmi bizonylatokkal igazolandó érintett év vonatkozásában az (1) bekezdés d) pontja szerinti feltételt nem vagy csak részben teljesítette. (14) A  (3)  bekezdés szerinti kötelezettség-megosztás esetén a  dohánytermelő és a  vele együttműködő termelő együttesen köteles megtenni az  (1)  bekezdés e)  pontja szerinti nyilatkozatot azzal, hogy a  kötelezettséget a  dohánytermelő és az  együttműködő termelő a  megosztás arányában külön-külön köteles teljesíteni és a teljesítésről nyilatkozni. (15) Az e § szempontjából az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján megfizetett napi közteher csak azon órák tekintetében vehető figyelembe, amelyeket ténylegesen teljesítettek és igazoltak. 5. § (1) Elismert élőmunka ráfordításnak, elismert tevékenységnek – a  (2)  bekezdésben foglaltakra is figyelemmel – csak az  a  4.  § (1)  bekezdés b)  pontja szerint megjelölt településen végzett, elismert tevékenység vehető figyelembe, amelyről a dohánytermelő nyilatkozik. A dohánytermelő az ellenőrzés alkalmával köteles a vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően igazolni, hogy e feltételt milyen módon teljesítette. (2) Ha a  dohánytermelő az  elismert élőmunka ráfordítást az  Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. tengelye vagy a 2014–2020. évi Vidékfejlesztési Program intézkedései keretében meghatározott vidékfejlesztési tevékenység keretében történő foglalkoztatással kívánja teljesíteni, akkor az  általa a  2009. december 31-e után újonnan foglalkoztatott munkavállaló foglalkoztatását kell figyelembe venni. Újonnan történő foglalkoztatásnak minősül, ha a munkavállalót a dohánytermelő 2009-ben nem alkalmazta. 6. § (1) A 2016. évtől kezdődően a szerkezetátalakítási program alapján vállalt elismert tevékenységből származó árbevétel mint feltétel nem vagy csak részleges teljesítése esetén az  MVH – a  mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kéréseiről szóló 2007.  évi XVII.  törvényben (a  továbbiakban: Eljárási törvény) foglaltak szerint – a  dohánytermelő vonatkozásában nem teljesítési bírságot szab ki, amelynek mértéke az elmaradt árbevétel összegének kétszáz forintos egységértékeiként egy euró. A  szerkezetátalakítási program alapján vállalt élőmunka ráfordítási kötelezettség feltételeinek nem vagy csak részleges teljesítése esetén az  Eljárási törvény szerinti nem teljesítési bírság mértéke a  dohánytermelő vonatkozásában munkaóránként egy euró. (2) A  szerkezetátalakítási program előírásai teljesítési arányának meghatározásánál azt a  szerkezetátalakítási programban való részvételhez kapcsolódó, munkaórához vagy árbevételhez kötött feltételt kell figyelembe venni, amelyet a dohánytermelő a legkisebb mértékben teljesített. (3) A  szerkezetátalakítási programban vállalt kötelezettségek megsértése miatt fizetendő nem teljesítési bírságról, valamint a szerkezetátalakítási program előírásai teljesítési arányának meghatározásáról az MVH határozatot hoz. (4) Az (1) bekezdésben foglalt szankciók egyidejűleg összevontan nem alkalmazhatóak, közülük a magasabb összegű bírságot kell alkalmazni. 7. § Elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetén, a 4. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti feltételek teljesítési mértékének megállapítása során a  gazdaság adott évi, egységes területalapú támogatásra jogosult területét kell figyelembe venni. Ha a  dohánytermelő által a  3.  § (2)  bekezdése alapján jelölt településen a  dohánytermelő egységes területalapú támogatásra jogosult területei közül a vis maior eseménnyel nem érintett terület hektárszáma kisebb, mint a  dohánytermelő támogatási jogosultságának darabszáma, akkor a  vis maior eseménnyel nem érintett területnagyság hektárszámának megfelelő számú támogatási jogosultság után kell a dohánytermelőnek és a vele együttműködő termelőnek a szerkezetátalakítási program alapján vállalt támogatási feltételeket teljesíteni. 8. § A 13.  § (3)  bekezdése és a  15.  § (1)  bekezdése alapján visszavont támogatási jogosultságokból az  MVH tartalékot képez, amelyből a dohánytermelők külön jogszabályban foglaltak szerint támogatási jogosultságot igényelhetnek. 3. Csekély összegű támogatás igénybevétele a szerkezetátalakítási programban való részvétel alapján 9. § (1) A  tárgyév vonatkozásában a  3.  § (2)  bekezdésében és a  4.  § (1)  bekezdés b)  pontjában foglalt feltételek teljesítése esetén a  szerkezetátalakítási programban résztvevő dohánytermelő és a  vele együttműködő termelő mezőgazdasági csekély összegű támogatás iránti kérelmet (a továbbiakban: támogatási kérelem), a dohánytermelő a  14.  §-ban foglaltak szerint, általános csekély összegű támogatás iránti kérelmet nyújthat be az  MVH-hoz a  tárgyévet követő év február 15-ig postai úton, az  MVH által rendszeresített és a  honlapján közleményben közzétett nyomtatványon. A  támogatási kérelmet a  4.  § (1)  bekezdés e)  pontjában foglalt nyilatkozattal együtt – az együttműködő termelő esetében ugyanezen időpontig önállóan – az aktivált támogatási jogosultságok számát nem meghaladóan és a  kötelezettség-megosztásra is figyelemmel, azon támogatási jogosultságok mértékéig lehet benyújtani, amelyek vonatkozásában a kérelmező a szerkezetátalakítási programban előírt követelményeket teljesítette. (2) Ha a  dohánytermelő és a  vele együttműködő termelő támogatási kérelme együtt magasabb számú támogatási jogosultság igénybevételére vonatkozik, mint a  4.  § (1)  bekezdés c) és d)  pontja szerinti szerkezetátalakítási programban előírt követelményeknek megfelelő támogatási jogosultságok száma, akkor a  különbséggel először az  együttműködő termelő vagy termelők 13.  § (2)  bekezdése szerint figyelembe vehető területeit kell arányosan csökkenteni. (3) A  támogatási kérelemhez csatolni kell a  13.  § (4)  bekezdése és a  14.  § (4)–(7) és (12)  bekezdése szerinti dokumentumokat. A  támogatási kérelemben meg kell jelölni, hogy a  dohánytermelő és a  vele együttműködő termelő külön-külön hány támogatási jogosultság figyelembevételével igényel csekély összegű támogatást azzal, hogy mezőgazdasági csekély összegű támogatás igénybevétele esetén dohánytermelőnként legfeljebb öt szerkezetátalakítási támogatási jogosultság állapítható meg. (4) A  támogatási kérelemmel kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a  támogatási döntés meghozatalának napjától számított tíz évig meg kell őrizni. 10. § (1) A  támogatási jogosultságok után fizetendő mezőgazdasági csekély összegű támogatást forintban és dohánytermelőnként, valamint együttműködő termelőnként a  12.  §-ban meghatározott keretösszeg, valamint a  (3)  és (5)  bekezdésben meghatározott összes terület hányadosaként kell megállapítani azzal, hogy az  így megállapított összeg támogatási jogosultságonként legfeljebb 300 000 Ft lehet. (2) Ha a  dohánytermelő a  4.  § (3)  bekezdése szerinti kötelezettség-megosztást alkalmazta, a  támogatás tárgyévi igénylése szempontjából a  vele együttműködő termelő is jogosult az  átvállalt és teljesített kötelezettsége arányában az (1) bekezdés szerinti támogatást a 9. §-ban foglaltak szerint igényelni. (3) A  dohánytermelő vonatkozásában az  (1)  bekezdésben foglalt támogatási egységértékhez kapcsolódó referenciaterület megállapításához figyelembe kell venni a  tárgyévben megállapított támogatási jogosultságok számát nem meghaladó hektárszámú, a 13. § (1) bekezdése szerint dohánytermelésre használt, legfeljebb öt hektár földterületet. (4) A  kötelezettség-megosztással érintett dohánytermelők esetében a  (3)  bekezdésben hivatkozott, igénybe vett támogatási jogosultságok számát a  kötelezettség-megosztással érintett támogatási jogosultságok számával csökkenteni – átvállalás esetén növelni – kell. (5) Az együttműködő termelő esetében az (1) bekezdés szerinti területnek kell tekinteni azt kötelezettség-megosztással érintett, a  támogatási jogosultságok számával megegyező, legfeljebb öt hektár nagyságú területet, amelyet a  szerkezetátalakítási programban résztvevő dohánytermelő tárgyévben támogatási jogosultság aktiválására és a 13. § (1) bekezdése szerint dohánytermelésre használt. (6) Egy dohánytermelőnek vagy együttműködő termelőnek összesen ötezer eurónak megfelelő forintösszegnek – de legfeljebb a  rendelkezésére álló szabad mezőgazdasági csekély összegű támogatási kerete szerinti összegnek – megfelelő támogatás fizethető ki. 11. § (1) A csekély összegű támogatás igénybevételére az a dohánytermelő jogosult, aki vagy amely a) az  Eljárási törvény szerinti nyilvántartásba vételi kötelezettségének eleget tett, vagy legkésőbb a  támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg kérelmezi a  nyilvántartásba vételét az  Eljárási törvény alapján működtetett Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerbe, valamint bejelentette vállalkozásainak a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásról szóló törvény szerinti minősítését és a fizetési számlaszámát; b) a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában ba) megfelel az  államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50.  § (1)  bekezdés a) és c)  pontjában meghatározott feltételeknek, és bb) nem áll felszámolási, végelszámolási vagy adósságrendezési eljárás alatt; c) nyilatkozik arról, hogy ca) mekkora összegű általános csekély összegű támogatást vett igénybe a  támogatási kérelem benyújtását megelőző két pénzügyi évben és a folyamatban lévő pénzügyi évben, és cb) tudomásul veszi, hogy ha a  c)  pont ca)  alpontja alapján tett nyilatkozat támogatási adataiban változás következik be a támogatási kérelem benyújtását követően más csekély összegű támogatás igénybevétele miatt, akkor arról köteles haladéktalanul tájékoztatni az MVH-t, d) csatolja a  támogatási kérelméhez a  37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 11/A.  §-ában meghatározott nyilatkozatot. (2) A  csekély összegű támogatás odaítélése során az  adott pénzügyi évben, valamint az  azt megelőző két pénzügyi évben odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni. (3) A csekély összegű támogatás nem halmozható azonos támogatható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés kapcsán nyújtott állami támogatással, ha a  támogatások halmozása túllépi az  Európai Bizottság által elfogadott határozatban vagy csoportmentességi rendeletben az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített maximális támogatási intenzitást vagy összeget. A  nem konkrét elszámolható költségekre nyújtott, vagy azokhoz hozzá nem rendelhető csekély összegű támogatás halmozható más, az  Európai Bizottság által elfogadott csoportmentességi rendelet vagy határozat alapján nyújtott állami támogatással. (4) A  csekély összegű támogatás forintösszegének megállapításához a  támogatási kérelem benyújtása évének február 1. napján érvényes, az Európai Központi Bank által közzétett forint/euró átváltási árfolyamot kell alkalmazni. 12. § A támogatási jogosultság darabszámának és egységértékének megállapításakor a  2015–2017. támogatási évek vonatkozásában évente legfeljebb 5858 hektár és 1500 millió forint vehető figyelembe. 13. § (1) A szerkezetátalakítási programban résztvevő dohánytermelő – a 9. § (1) bekezdésében és a 10. § (6) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel – a  támogatást az őt megillető támogatási jogosultságok aktiválásával és az elsődleges feldolgozóval kötött tárgyévi szerződésbe foglalt mennyiségű Virginia, illetve Burley dohány termelésével, de legfeljebb a  10.  § (3)  bekezdése szerint megállapított, legalább 0,25 hektár táblaméretű, a  tárgyévi egységes területalapú támogatás vonatkozásában dohánytermelés hasznosítással elfogadott terület után veheti igénybe. (2) Az  együttműködő termelő – a  9.  § (1)  bekezdésében és a  10.  § (6)  bekezdésében foglaltakra is figyelemmel – a  támogatást legfeljebb a  10.  § (5)  bekezdése szerint megállapított terület után, és az  (1)  bekezdésben foglalt feltételek teljesülése esetén veheti igénybe. (3) A  2016. évtől kezdődően, amennyiben a  dohánytermelő a  jogosult területen az  őt megillető támogatási jogosultságok darabszámának megfelelő hektárszámnál kisebb terület alapján vett igénybe egységes területalapú támogatást, azt úgy kell tekinteni, hogy a dohánytermelő a tárgyév január 1-jével az érintett rész vonatkozásában a jogszabály erejénél fogva véglegesen és visszavonhatatlanul kilépett a szerkezetátalakítási programból. (4) Az  (1)  bekezdésben foglalt termelési feltétel teljesítését az  elsődleges feldolgozó által kiállított, legalább a szerződésben vállalt mennyiségű, megtermelt dohánylevélből előállított szárított dohány átvételét igazoló szigorú számadású bizonylat és a szerződés másolatának MVH-hoz történő benyújtásával kell igazolni. (5) Az egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az 1408/2013/EU rendelet hatálya alá tartozó, a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során Magyarországon odaítélt mezőgazdasági csekély összegű támogatás bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a  15 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1408/2013/EU rendelet 3. cikk (3) bekezdésében foglalt felső határt. (6) Az  1408/2013/EU rendelet szerinti mezőgazdasági csekély összegű támogatás esetén, a  mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó ágazatban, valamint az  1407/2013/EU rendelet hatálya alá tartozó egy vagy több ágazatban egyaránt tevékenységet folytató termelő esetében a  mezőgazdasági termelőágazatra tekintettel az  1408/2013/EU rendelet alapján nyújtott támogatások az  1407/2013/EU rendelet 3.  cikk (2)  bekezdésében rögzített alkalmazandó felső határig halmozhatók az utóbbi tevékenység(ek)re tekintettel nyújtott csekély összegű támogatásokkal, feltéve, hogy az  elsődleges mezőgazdasági termelőtevékenység nem részesül az  1407/2013/EU rendelet alapján nyújtott általános csekély összegű támogatásban. (7) Ha a dohánytermelő és a vele együttműködő termelő által igényelt mezőgazdasági csekély összegű támogatáshoz az  (1)  bekezdés szerint meghatározott dohánymennyiségnél kevesebb dohány kerül megtermelésre, akkor a különbséggel elsőként az együttműködő termelő esetében kell a (2) bekezdés szerint figyelembe vehető területet a kötelezettség-megosztás arányában csökkenteni. 14. § (1) A  dohánytermelő a  9–13.  § szerinti támogatás igénylése mellett és azzal egyidejűleg a  gazdaságában található dohányszárító működési költségeinek csökkentése céljából általános csekély összegű támogatást igényelhet a rendelkezésére álló olyan támogatási jogosultság után, amelyre sem a dohánytermelő, sem a vele együttműködő termelő nem igényelt mezőgazdasági csekély összegű támogatást, és amellyel kapcsolatban a 4. § (1) bekezdés c) és d) pontjában foglalt kötelezettségeit a tárgyévben teljesítette. (2) Az  (1)  bekezdésben foglalt támogatás további feltétele, hogy a  dohánytermelő a  dohányszárítót dohánylevél szárítás céljára tárgyévben ténylegesen működtesse, és erről a  (3)  bekezdés szerinti üzemnaplóval alátámasztott nyilatkozatot tegyen. (3) Az  (2)  bekezdésben meghatározott működtetés nyilvántartása céljából az  (1)  bekezdésben foglalt támogatásra jogosult dohánytermelő a  saját és a  bérszárított dohány termelése vonatkozásában is köteles telephelyenként üzemnaplót vezetni az  MVH által rendszeresített és a  honlapján közleményben közzétett nyomtatványnak megfelelően. Az üzemnaplót a számvitelről szóló törvény szerinti számviteli bizonylatként kell kezelni. (4) Bérszárítás esetén az  üzemnaplót mind a  bérbeadónak, mind pedig a  bérbevevőnek alá kell írnia, amelyből egy példányt a bérbevevő kap meg. (5) A  természetes szárítású dohány esetében az  (1)–(4)  bekezdésben foglaltakat azzal az  eltéréssel kell alkalmazni, hogy a dohányszárító működési költségei alatt a felhasznált tüzelőanyag helyett a számlával igazoltan megvásárolt természetes alapanyagú fűzőzsineg felhasználását kell érteni (hektáronként 7x2 kilogrammos keresztorsó). (6) Az  energiával fűtött dohányszárítónként vagy az  (5)  bekezdés szerinti dohányszárítók falugazdász által igazolt minden 400 légköbmétere után az  igényelhető, általános csekély összegű támogatás legfeljebb 1,5 millió forint, de legfeljebb a  dohánytermelő által aktivált, és a  4.  § (3)  bekezdése szerinti kötelezettség-megosztással nem érintett összes támogatási jogosultságai számánál öttel kisebb szám megszorozva 300 000 Ft-tal, de legfeljebb 61 666 euró, vagy, ha – a támogatáshalmozódási szabályokra is figyelemmel – alacsonyabb, akkor a dohánytermelő rendelkezésére álló szabad általános csekély összegű támogatási keretösszeg. (7) A  (6)  bekezdés vonatkozásában figyelembe vehető dohányszárítók számát úgy kell megállapítani, hogy a  dohánytermelő tulajdonában lévő, illetve általa bérbe vett, tárgyévben üzemeltetett, energiával fűtött dohányszárítók számából egyet, továbbá minden öt kötelezettség-megosztással érintett támogatási jogosultság után még egyet, a  természetes szárítású dohány szárítására használt és a  dohánytermelő tulajdonában lévő, tárgyévben használt szárítók összes légköbméteréből 400 légköbmétert, továbbá minden öt kötelezettségmegosztással érintett jogosultság után még 400 légköbmétert le kell vonni. (8) Az  (5)  bekezdésben foglalt fűzőzsineg-felhasználást igazoló bizonylatokat a  dohánytermelő köteles az  általános csekély összegű támogatás iránti kérelméhez csatolni. (9) Az egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az 1407/2013/EU rendelet hatálya alá tartozó, a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során odaítélt csekély összegű támogatás bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 200 000 eurónak megfelelő forintösszeget. (10) Amennyiben a  dohányszárítót tárgyévben több dohánytermelő is használja, akkor a  dohányszárító üzemeltetése után a  (6)  bekezdés szerinti támogatást az  üzemnaplóban dokumentált használat arányában kell az  egyes dohánytermelők között megosztani. (11) A  bérbe adható szabad dohányszárítók legmagasabb számát tulajdonosonként úgy kell megállapítani, hogy a dohányszárító tulajdonosának tulajdonában lévő összes működő dohányszárító számából le kell vonni mindazon szárítók számánál eggyel többet, amelyek után a  tulajdonos a  (6)  bekezdésben foglalt támogatást igényelte, továbbá minden öt kötelezettség-megosztással érintett, a  dohányszárító tulajdonosának tulajdonában lévő jogosultság után még egyet. (12) A  dohánytermelő által a  (7)  bekezdésben hivatkozott összes – levonás nélkül számított –, tárgyévben saját vagy bérszárítás céljára üzemeltetett dohányszárító számát a  falugazdásznak kell igazolnia. Az  igazolás másolatát – szabad szárítókapacitás bérbevétele esetén a bérszárítást igazoló dokumentum másolatával együtt – a támogatási kérelemhez kell csatolni (13) A  (6)  bekezdés szerinti, támogatásra rendelkezésre álló összeg a  13.  § (1)  bekezdése szerint megállapított, összes mezőgazdasági csekély összegű támogatás levonása után a  12.  §-ban meghatározott keretösszegből fennmaradó összeg. Ha a  (6) bekezdés szerint kifizethető összes általános csekély összegű támogatás meghaladja a  rendelkezésre álló összeget, akkor a  támogatás mértékét minden dohánytermelő vonatkozásában arányos csökkentéssel kell megállapítani. 15. § (1) A dohánytermelő a tárgyévet megelőző év december 31-éig jogkövetkezmény alkalmazása nélkül egészben vagy részben, de az érintett rész vonatkozásában véglegesen és visszavonhatatlanul, közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban tett nyilatkozattal kiléphet a szerkezetátalakítási programból. (2) A jogkövetkezmény alkalmazása szempontjából az (1) bekezdésben foglaltak szerinti nyilatkozatot az MVH-hoz kell benyújtani, és a nyilatkozatnak az MVH-hoz való benyújtása napját kell figyelembe venni. (3) Az  (1)  bekezdésben foglaltak szerinti nyilatkozatot tevő dohánytermelő a  tárgyévtől kezdődően a  támogatási időszak hátralévő időszakában nem vehet részt a szerkezetátalakítási programban. (4) Ha a  dohánytermelő a  tárgyévre vonatkozó egységes kérelmét a  kifizetésről szóló döntés jogerőre emelkedéséig visszavonja, akkor a dohánytermelőt a szerkezetátalakítási programból kilépettnek kell tekinteni. 16. § (1) A  támogatási jogosultság részben vagy egészben kizárólag a  jogosult településen gazdálkodó, a  mezőgazdasági termelők részére nyújtandó közvetlen támogatás igénybevételére vonatkozó szabályokról szóló 8/2015. (III.  13.) FM  rendelet 1.  § 6.  pontja szerinti mezőgazdasági termelőre, megegyező számú támogatási jogosultság –  a  történelmi bázis jogosultságról szóló 106/2007. (IX. 24.) FVM rendeletben foglaltak szerinti – átruházásával együtt ruházható át. (2) A  támogatási jogosultság átruházása esetén a  nyilvántartásban történő átvezetés iránti kérelmet az  MVH által rendszeresített és a  honlapján közzétett nyomtatványon kell benyújtani az  MVH-hoz, amelyhez csatolni kell az átruházás tényét igazoló közokiratot vagy teljes bizonyító erejű magánokiratot. (3) A támogatási jogosultság tárgyév január 1-jei határidővel hatályos átruházása alapján az átvezetés iránti kérelmet – a (4) bekezdésben foglalt eset kivételével – 2015-ben szeptember 15. és október 7., a 2016. évtől kezdődően április 1. és április 30. közötti időszakban lehet benyújtani az MVH-hoz. (4) A  (3)  bekezdésben foglaltaktól eltérően, az  Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a  mezőgazdasági termelők gazdaságátadásához a 2012. évtől igényelhető támogatások részletes feltételeiről szóló 121/2012. (XI. 28.) VM rendelet szerint gazdaságátadási támogatási kérelmet jóváhagyó vagy részben jóváhagyó jogerős határozattal rendelkező átadó és a  határozatban megnevezett átvevője nyújthat be 2015-ben október 7-éig, azt követően a  tárgyév szeptember 30-ig átvezetés iránti kérelmet az  e  §-ban foglaltak figyelembevételével, ha a  tárgyévi egységes területalapú támogatás iránti kérelmet és az  e  rendelet szerinti kifizetési kérelmet a  gazdaságot átvevő személy nyújtotta be. (5) A  támogatási jogosultság átruházása esetén az  átvevő általi teljesítés megállapításánál figyelembe kell venni az  átadó által az  átruházás benyújtási időpontjáig teljesített és igazolt árbevételre, valamint foglalkoztatásra vonatkozó szerkezetátalakítási programban előírt feltéteket. (6) Öröklés és jogutódlás esetén az átvezetés iránti kérelmet az örökös vagy a jogutód az MVH által rendszeresített és a honlapján közzétett nyomtatványon is benyújthatja az MVH-hoz. Ha a hagyatékátadó végzésben haszonélvezeti jog kerül megállapításra, akkor az  örökösnek és a  haszonélvezeti jog jogosultjának közösen kell benyújtania az átvezetés iránti kérelmet. (7) A  (6)  bekezdés szerinti átvezetés iránti kérelemhez mellékelni kell a  jogutódlást alátámasztó jogerős döntés másolatát, amely rendelkezik a  támogatási jogosultságról és kifizetetlen támogatási összeg esetén a  támogatási jogosultság alapján járó támogatásról. Kiválásos jogutódlás esetén az  átvezetés iránti kérelemhez csatolni kell a  szétválási szerződést, amely rendelkezik a  támogatási jogosultságról és kifizetetlen támogatási összeg esetén a támogatási jogosultság alapján járó támogatásról. (8) A  támogatási jogosultság (1) vagy (2)  bekezdésben meghatározott módon történő átruházása esetén a  dohánytermelő az  átruházást követően legfeljebb a  megmaradt támogatási jogosultság mértékének megfelelő nagyságú területet szerezhet a szerkezetátalakítási program hátralévő támogatási időszakában. (9) Ha a dohánytermelő az összes, a  tulajdonában lévő jogosultságot átruházza, akkor a szerkezetátalakítási program hátralévő támogatási időszakában nem jogosult támogatási jogosultság aktiválására. (10) A  (8) és (9)  bekezdésben foglaltak alól kivételt képez, ha az  átruházást követően öröklés, jogutódlás útján kerül a dohánytermelő tulajdonába a támogatási jogosultság. 17. § Az MVH a 4. §-ban foglaltak teljesülését a támogatás kifizetését megelőzően és követően ellenőrzi, amely kiterjed a szerkezetátalakítási programban résztvevő valamennyi dohánytermelő 5%-ára. 4. Záró rendelkezések 18. § Ez a rendelet a kihirdetése napján 20 órakor lép hatályba. 5. Az Európai Unió jogának való megfelelés 19. § E rendelet a) 13.  §-a az  Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108.  cikkének a  mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet, b) 14. §-a az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz. Dr. Fazekas Sándor s. k., földművelésügyi miniszter