2013. CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről.

2013. CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről. ELSŐ RÉSZ A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV HATÁLYBALÉPÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK I. FEJEzEt ÁLtALÁnos REndELKEzésEK 1. § Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit a hatálybalépését követően a) keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint b) megtett jognyilatkozatokra kell alkalmazni. II. FEJEzEt A PtK. MÁsodIK KönYvéHEz KAPCsoLódó ÁtMEnEtI REndELKEzésEK 1. A cselekvőképesség (A Ptk. 2:18. §-ához) 2. § A  Ptk. hatálybalépésekor a  tizenhetedik életévét még be nem töltött, cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett kiskorú jognyilatkozatainak megtételére – ideértve a  függő jognyilatkozatokat is – a  Ptk. korlátozottan cselekvőképes kiskorúak jognyilatkozataira vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. 3. § A  tizennegyedik életévét már betöltött kiskorú cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezése iránt a  Ptk. hatálybalépése előtt benyújtott keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani, a  folyamatban levő eljárást pedig a kiskorú tizenhetedik életévének betöltéséig meg kell szüntetni. A bíróság a kiskorút a tizenhetedik életévének betöltését követően ismételten előterjesztett kereset alapján a  nagykorúakra vonatkozó szabályok szerint cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó gondnokság alá helyezheti. (A Ptk. 2:19–2:30. §-ához) 4. § (1) A  nagykorú személy cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezése iránt a  Ptk. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásban – ideértve a  jogorvoslati eljárási szakaszt is – a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A  nagykorú személy cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezése iránt a  Ptk. hatálybalépése előtt benyújtott keresetlevelet úgy kell tekinteni, mintha az  a  nagykorú személy cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezésére irányulna. 5. § (1) A  Ptk. hatálybalépésekor cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló nagykorú személyre a  Ptk. cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt álló nagykorú személyre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A  Ptk. hatálybalépésekor cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló nagykorú személyeket a  következő felülvizsgálati eljárás lefolytatásáig cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt álló cselekvőképtelen nagykorú személyként kell a gondnokoltak elektronikus nyilvántartásában szerepeltetni. (3) A  Ptk. hatálybalépésekor cselekvőképességet általánosan korlátozó gondnokság alatt álló nagykorú személyt a  gondnokság alá helyező határozatban a  kötelező felülvizsgálatra megállapított időpontban a  Ptk. gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálatára irányuló eljárásának szabályai szerint kell megvizsgálni abból a szempontból, hogy a cselekvőképességét indokolt-e korlátozni, és ha igen, mely ügycsoportokban. A törvényt az Országgyűlés a 2013. október 28-i ülésnapján fogadta el. 6. § (1) A gyámhatóságnak a) 2014-ben az 1982. december 31. előtt, b) 2015-ben az 1983. január 1. és 1994. december 31. között, c) 2016-ban az 1995. január 1. és 2001. december 31. között, d) 2017-ben a 2002. január 1. és 2007. december 31. között, e) 2018-ban a 2008. január 1. és 2014. március 14. között elrendelt – cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezésről szóló, felülvizsgálati kötelezettséget nem tartalmazó – határozatok felülvizsgálata iránt kell a bíróságon pert indítania. (2) A Ptk. hatálybalépése előtt hozott, felülvizsgálati kötelezettséget tartalmazó határozatok esetében a felülvizsgálati eljárást a  bírósági határozatban megjelölt időpontban, de legkésőbb a  Ptk. hatálybalépésétől számított öt éven belül kell a gyámhatóságnak megindítania. (A Ptk. 2:31–2:37. §-ához) 7. § A  Ptk. hatálybalépése előtt kirendelt gondnok jogaira és kötelezettségeire a  Ptk. hatálybalépését követően a  Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. 2. Személyiségi jogok (A Ptk. 2:51–2:54. §-ához) 8. § (1) A Ptk. személyiségi jogok megsértésének szankcióira vonatkozó rendelkezéseit a hatálybalépését követően történt jogsértésekre kell alkalmazni. (2) A  Ptk. hatálybalépése előtt megsértett személyhez fűződő jogok alapján érvényesíthető polgári jogi igényekre a jogsértés idején hatályos jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni. A Ptk. hatálybalépése előtt megkezdődött, folyamatosan tanúsított jogsértő magatartásra – ideértve a  mulasztást is – akkor is a  Ptk. hatálybalépése előtt hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a  jogsértő magatartás befejezése a  Ptk. hatálybalépése utáni időpontra esik. III. FEJEzEt A PtK. HARMAdIK KönYvéHEz KAPCsoLódó ÁtMEnEtI REndELKEzésEK 3. A jogi személyek általános szabályai (A Ptk. 3:1–3:62. §-ához) 9. § (1) Azon jogi személynek, amelynek a nyilvántartásba-vételi eljárása – ideértve a változás bejegyzésére irányuló eljárást, az  átalakulást, az  egyesülést és a  szétválást is – a  Ptk. hatálybalépésekor folyamatban van, a  2014. március 14-én alkalmazandó jogszabályoknak kell megfelelnie. (2) Ha e  törvény az  egyes jogi személy típusok esetén eltérően nem rendelkezik, a  Ptk. hatálybalépésekor a  nyilvántartásba már bejegyzett, valamint az  (1)  bekezdés szerint bejegyzés alatt álló jogi személy a  Ptk. hatálybalépését követő első létesítő okirat módosítással egyidejűleg köteles a  Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről dönteni, és az erről szóló döntéshozó szervi határozatot is köteles a nyilvántartó bírósághoz benyújtani. (3) A  jogi személynek a  Ptk. rendelkezéseit a  (2)  bekezdés szerinti döntéstől, ennek hiányában 2015. március 15-étől kell alkalmaznia (ezen alcím alkalmazásában a  továbbiakban együtt: a  Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködés időpontja), és ezt követően létesítő okirata nem tartalmazhat a Ptk. rendelkezéseivel összhangban nem álló rendelkezést. (4) A  Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködés időpontját követően hozott döntéshozó szervi határozatok bírósági felülvizsgálatára a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. (5) A Ptk. hatálybalépésekor működő, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben nevesített állami vállalat, tröszt, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, valamint a  leányvállalat a  2014.  március 14-én hatályos, rá vonatkozó jogszabályok szerint működhet tovább, azonban ilyen típusú jogi személyek nem alapíthatóak. A  közös vállalatra a  gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a  továbbiakban: Gt.) 2014. március 14-én hatályos 333. § (7) bekezdését kell alkalmazni. 10. § (1) Az e fejezetben foglalt kötelezettség nem terheli a Ptk. hatálybalépésekor jogutód nélküli megszűnési eljárás alatt álló jogi személyt, továbbá azt, amely a  hatálybalépést követően kerül jogutód nélküli megszűnési eljárás alá, feltéve, hogy a jogi személyt a nyilvántartásból törlik. (2) Ha az  (1)  bekezdés szerinti eljárásban a  jogi személy törlésére nem került sor, és az  e  fejezetben rá irányadó határidő már eltelt, a jogi személy a továbbműködésével összefüggő kötelezettségeit a megszűnési eljárás jogerős befejezésétől számított harminc napon belül köteles teljesíteni. 4. Az egyesület és az alapítvány (A Ptk. 3:1–3:48. §-ához, 3:63–3:87. §-ához és 3:378–3:404. §-ához) 11. § (1) A Ptk. hatálybalépésekor nyilvántartásba bejegyzett, illetve a 9. § (1) bekezdése szerint bejegyzés alatt álló egyesület és alapítvány a Ptk. hatálybalépését követő első létesítő okirat módosítással egyidejűleg köteles a létesítő okiratának mindazon rendelkezését felülvizsgálni és szükség szerint módosítani, amelyek nem felelnek meg a Ptk. szabályainak. Egyesület esetében nem kell módosítani az alapszabályt abból az okból, hogy az tartalmazza az egyesület alapító tagjainak nevét, és azok lakóhelyét vagy székhelyét. (2) Az egyesület és az alapítvány a létesítő okiratát a Ptk.-val összefüggésben nem köteles módosítani, ha az csak abból az okból volna szükséges, hogy abban olyan hivatkozások, utalások és elnevezések szerepelnek, amelyek a Ptk. és a létesítő okirat tartalmát érintő más törvény rendelkezéseinek már nem felelnek meg. Ha azonban a létesítő okirat egyéb okból módosul, a szervezet az ilyen változásokat is köteles azon átvezetni. (3) Az  (1)  bekezdés szerinti egyesület és alapítvány a  létesítő okirata (1)  bekezdés szerinti módosításának bírósági nyilvántartásba vételét, legkésőbb azonban 2016. március 15. napját követően csak a  Ptk. rendelkezéseinek megfelelő létesítő okirat alapján és a Ptk. rendelkezéseinek megfelelően működhet. (4) A létesítő okirat – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő – módosítását változásbejegyzési kérelemként kell benyújtani a bírósághoz. (5) A  (3)  bekezdés szerinti időpontig az  alapítvány, illetve az  egyesület a  Polgári Törvénykönyvről szóló 1959.  évi IV. törvény alapján működik. Nincs azonban akadálya annak, hogy az (1) bekezdés szerinti egyesület és alapítvány a  Ptk. rendelkezéseinek alkalmazásával módosítsa létesítő okiratát, erre azonban a  (4)  bekezdés szerinti változásbejegyzési kérelemben utalnia kell. 5. A gazdasági társaságok, az egyesülés, valamint egyes cégformák (A Ptk. 3:1–3:48. §-ához, 3:88–3:324. §-ához és 3:368–3:377. §-ához) 12. § (1) A  Ptk. hatálybalépésekor a  cégjegyzékbe bejegyzett, valamint a  9.  § (1)  bekezdése szerint bejegyzés alatt álló gazdasági társaság a  Ptk. hatálybalépését követő első létesítő okirat módosítással egyidejűleg köteles a  Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről dönteni, és a  legfőbb szervi határozatot a  cégbírósághoz benyújtani. (2) A gazdasági társaságnak a Ptk. rendelkezéseit a) az (1) bekezdés szerinti döntés időpontjától, ennek hiányában b) közkereseti társaság és betéti társaság esetén 2015. március 15-étől, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság és egyesülés esetén 2016. március 15-étől kell alkalmaznia [az a) és a b) pontban megjelölt időpont ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködés időpontja], és ezt követően létesítő okirata nem tartalmazhat a Ptk. rendelkezéseivel összhangban nem álló rendelkezést. (3) A létesítő okiratot a Ptk.-val összefüggésben nem kell módosítani, ha annak módosítása csak abból az okból volna szükséges, hogy a  létesítő okirat – általános hivatkozásként – a  Gt. rendelkezéseire utal. Közkereseti társaság és betéti társaság esetében nincs szükség továbbá a létesítő okirat módosítására kizárólag annak érdekében sem, hogy a  létesítő okirat a  társaság vezető tisztségviselőjét ügyvezetőként nevesítse. Ha azonban a  létesítő okirat egyéb okból módosul, a társaság köteles az e bekezdésben foglalt változást is azon átvezetni. (4) Illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet a  cégbírósághoz benyújtani az  (1)  bekezdés szerinti társasági határozatot, továbbá a  változásbejegyzési kérelmet, feltéve, hogy az  ahhoz csatolandó létesítő okirat módosítása kizárólag a  Ptk. rendelkezéseihez történő igazítás, illetve a  Ptk. eltérést engedő szabályainak alkalmazása miatti módosításokat tartalmaz. Egyéb cégadatot is érintő változás esetén e  bekezdés nem alkalmazható. (5) Az  (1)–(4)  bekezdésben meghatározott rendelkezések irányadók azon cég esetében is, amelyre jogszabály a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok alkalmazását írja elő azzal, hogy e cégeknek – döntés hiányában – a Ptk.-t 2016. március 15-étől kell alkalmazniuk. (A Ptk. 3:161. §-ához) 13. § (1) A Ptk. hatálybalépésekor bejegyzett, vagy a 9. § (1) bekezdése szerint bejegyzés alatt álló azon korlátolt felelősségű társaság esetén, amelynek jegyzett tőkéje nem éri el a hárommillió forintot, a 12. § rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti korlátolt felelősségű társaság legkésőbb 2016. március 15-éig köteles a  törzstőkéjét megemelni vagy átalakulni, egyesülni azzal, hogy a  tőkeemelésről a  Ptk. rendelkezéseinek alkalmazásával határozhat. (3) A  (2)  bekezdés szerinti döntésig a  társaságnak a  Gt. rendelkezéseit kell alkalmaznia, a  12.  § szerinti társasági szerződés módosításról nem határozhat. (4) E  § rendelkezései megfelelően irányadóak azon cég esetében is, amelyre jogszabály a  korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozó rendelkezések alkalmazását írja elő. (A Ptk. 3:211. §-ához) 14. § (1) A Ptk. hatálybalépését követően nyilvánosan működő részvénytársaság már nem alapítható, nyilvánosan működő részvénytársaság bejegyzése iránti kérelem nem nyújtható be. (2) A  Ptk. hatálybalépésekor a  cégnyilvántartásba bejegyzett, vagy a  9.  § (1)  bekezdése szerint bejegyzés alatt álló olyan nyilvánosan működő részvénytársaság, amelynek részvényei nincsenek bevezetve a  Ptk. szerinti tőzsdére, köteles részvényeit 2016. március 15-éig a tőzsdére bevezetni vagy működési formájának megváltoztatásáról, illetve átalakulásáról, egyesüléséről határozni. (3) A  (2)  bekezdés szerinti döntésig a  társaságnak a  Gt. rendelkezéseit kell alkalmaznia, a  12.  § szerinti alapszabály módosításról nem határozhat. (A Ptk. 3:34. §-ához) 15. § Azon céget, amely ezen alcím szerinti kötelezettségének határidőn túl tesz eleget, a  cégbíróság a  bejelentési kötelezettség késedelme miatt pénzbírsággal sújtja. (A Ptk. 3:35–3:37. §-ához) 16. § A  Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködés időpontjának napját megelőzően hozott társasági határozatok bírósági felülvizsgálatára a Gt. rendelkezéseit kell alkalmazni. (A Ptk. 3:212. §-ához) 17. § A  Ptk. hatálybalépésekor a  cégnyilvántartásba bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló részvénytársaság esetén a  jegyzett tőkének a  pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás arányára vonatkozó szabályát nem kell alkalmazni. 6. A szövetkezet (A Ptk. 3:1–3:48. §-ához és 3:325–3:367. §-ához) 18. § (1) A  Ptk. hatálybalépésekor a  cégjegyzékbe bejegyzett, valamint a  9.  § (1)  bekezdése szerint bejegyzés alatt álló szövetkezet a Ptk. hatálybalépését követő első alapszabály-módosítással egyidejűleg köteles a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről dönteni, és a közgyűlési határozatot a cégbírósághoz benyújtani. (2) A szövetkezetnek a Ptk. rendelkezéseit a) az (1) bekezdés szerinti döntés időpontjától, ennek hiányában b) 2015. június 15-étől kell alkalmaznia [az a) és a b) pontban megjelölt időpont ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködés időpontja], és ezt követően alapszabálya nem tartalmazhat a Ptk. rendelkezéseivel összhangban nem álló rendelkezést. (3) Az  alapszabályt a  Ptk.-val összefüggésben nem kell módosítani, ha annak módosítása csak abból az  okból volna szükséges, hogy az  alapszabály – általános hivatkozásként – a  szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (a továbbiakban: Sztv.) rendelkezéseire utal. Nincs szükség az alapszabály módosítására abban az esetben sem, ha az  a  szövetkezet egyszemélyi vezető tisztségviselőjét ügyvezető elnökként, illetve a  vagyoni hozzájárulásról szóló iratot részjegyként nevesíti. Amennyiben azonban az  alapszabály egyéb okból módosul, a  szövetkezet köteles az Sztv.-re utalás, illetve az ügyvezető elnökként való nevesítés tekintetében a változást is azon átvezetni. (4) Illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet a  cégbírósághoz benyújtani az  (1)  bekezdés szerinti szövetkezeti határozatot, továbbá a  változásbejegyzési kérelmet, feltéve, hogy az  ahhoz csatolandó alapszabálymódosítás kizárólag a Ptk. rendelkezéseihez történő igazítás, illetve a Ptk. eltérést engedő szabályainak alkalmazása miatti módosításokat tartalmaz. Egyéb cégadatot is érintő változás esetén e bekezdés nem alkalmazható. 19. § (1) A  Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködés időpontjának napját megelőzően hozott szövetkezeti határozatok bírósági felülvizsgálatára az Sztv. rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A  Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködés időpontjának napján folyamatban lévő tagkizárási ügyben akkor kell a Ptk. szövetkezeti tag kizárására vonatkozó szabályait alkalmazni, ha a tag kizárásáról a közgyűlés még nem hozott döntést, és a közgyűléshez fordulásra az Sztv. alapján biztosított határidő még nem telt el. 20. § A  18.  §-ban foglaltaktól eltérően a  Ptk. 3:326.  §-ában foglalt, a  szövetkezeti tagsággal összefüggő korlátozásokat a Ptk. hatálybalépésekor a cégjegyzékbe bejegyzett vagy a 9. § (1) bekezdés szerint bejegyzés alatt álló szövetkezet esetében nem kell alkalmazni, azonban a  Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködés időpontját követően e  szövetkezet tagsága, illetve a  tagok vagyoni hozzájárulása nem változtatható meg úgy, hogy a  tagok számának, illetve vagyoni hozzájárulásának aránya a  Ptk. 3:326.  §-ában foglaltaktól – a  változást megelőző állapothoz képest – nagyobb arányban térjen el. 21. § Az  Sztv. alapján létrejött átalakított befektetői részjegyre az  Sztv. átalakított befektetői részjegyre vonatkozó rendelkezései továbbra is megfelelően alkalmazandóak. 22. § Azon szövetkezetet, amely ezen alcím szerinti kötelezettségének határidőn túl tesz eleget, a  cégbíróság a bejelentési kötelezettség késedelme miatt pénzbírsággal sújtja. Iv. FEJEzEt A PtK. nEgYEdIK KönYvéHEz KAPCsoLódó ÁtMEnEtI REndELKEzésEK 23. § Ha e  törvény eltérően nem rendelkezik, a  Ptk. hatálybalépésekor fennálló családjogi jogviszonyokra, valamint az e jogviszonyokkal kapcsolatos, a Ptk. hatálybalépését követően keletkezett tényekre, megtett jognyilatkozatokra a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. 7. A házasság (A Ptk. 4:12. §-ához) 24. § A  házastársnak volt házastársa egyenes ági rokonával kötött házassága érvénytelenítése iránt indított eljárásban a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. A házasság érvénytelenítése iránt a Ptk. hatálybalépése előtt ebből az  okból benyújtott keresetlevelet a Ptk. hatálybalépése után idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani, a  folyamatban levő eljárást – ideértve a jogorvoslati eljárási szakaszt is – pedig meg kell szüntetni. (A Ptk. 4:21–4:23. §-ához) 25. § A  Ptk. házasság felbontására vonatkozó rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha a  házassági bontópert a  Ptk. hatálybalépését követően indították. [A Ptk. 4:29. § (3) bekezdéséhez] 26. § A  Ptk. 4:29.  § (3)  bekezdésében meghatározott rendelkezést a  Ptk. hatálybalépését követően megszűnt házassági életközösség esetében kell alkalmazni. (A Ptk. 4:34–4:85. §-ához) 27. § Ha a házassági életközösség a Ptk. hatálybalépése előtt szűnt meg és az ezzel kapcsolatos vagyonjogi igényt a Ptk. hatálybalépése után érvényesítik, a  vagyonjogi igényekre az  életközösség megszűnésekor hatályos jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni. [A Ptk. 4:38. § (3) bekezdéséhez] 28. § A  különvagyonhoz tartozó tárgy helyébe lépő vagyontárgy közös vagyonná válása szempontjából az  ötévi házassági életközösség időtartamát a  házasság megkötésétől kell számítani, függetlenül attól, hogy a  házasságot a Ptk. hatálybalépése előtt vagy után kötötték meg. 8. Az élettársi kapcsolat családjogi hatásai [A Ptk. 4:86. § (1) bekezdéséhez és 4:94. § (1) bekezdéséhez] 29. § Az élettársi tartásra való jogosultságra vonatkozó Ptk. 4:86. § (1) bekezdés és az élettársi lakáshasználatra vonatkozó 4:94. § (1) bekezdés szerinti legalább egyéves életközösség időtartamának számításánál figyelembe kell venni a Ptk. hatálybalépése előtt megszakadás nélkül fennállt életközösség időtartamát is. 9. A leszármazáson alapuló rokoni kapcsolat (A Ptk. 4:98. §-ához) 30. § (1) Ha a  gyermek 2010. január 1. és 2010. december 31. között született, és az  anya a  fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt nem állt házassági kötelékben, a gyermek apjának kell tekinteni azt a férfit, aki az anyával a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt a közjegyző által vezetett Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása által igazolt élettársi kapcsolatban élt. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem lehet alkalmazni, ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő alatt több férfival élt az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása által igazolt élettársi kapcsolatban. 31. § Ha a  Ptk. hatálybalépését megelőzően a  házasuló férfi a  házasuló nő rendezetlen családi jogállású gyermekére a  házasságkötést megelőző eljárásban apai elismerő nyilatkozatot tett, a  férjet akkor lehet a  gyermek apjának tekinteni, ha a házasságot a nyilatkozattételtől számított egy éven belül megkötötték. (A Ptk. 4:107–4:114. §-ához) 32. § A  Ptk. apaság megtámadására vonatkozó rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha az  apaság megtámadására irányuló keresetet a Ptk. hatálybalépése után nyújtották be. (A Ptk. 4:111. §-ához) 33. § Ha az  apai státusz a  Ptk. hatálybalépése előtt lett betöltve, az  apaság vélelmének megtámadására a  házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) által előírt határidőket kell alkalmazni 2017. március 14-ig. 10. Az örökbefogadás (A Ptk. 4:119–4:145. §-ához) 34. § A Ptk. örökbefogadásra vonatkozó rendelkezéseit a Ptk. hatálybalépése után indult örökbefogadási eljárásokra kell alkalmazni, ideértve az örökbefogadást megelőző eljárást is. 11. A szülői felügyelet (A Ptk. 4:152. §-ához) 35. § Ha a  Ptk. hatálybalépésekor a  Csjt. 77.  § (3)  bekezdése alapján gyámhatósági eljárás van folyamatban, az  eljárást – ideértve a jogorvoslati eljárási szakaszt is – meg kell szüntetni. (A Ptk. 4:155. §-ához) 36. § A  Csjt. 82.  § (2)  bekezdése alapján a  gyermek gyámhatósághoz beszolgáltatott vagyonát a  Ptk. hatálybalépését követő hat hónapon belül a szülőnek ki kell adni. (A Ptk. 4:172. és 4:177. §-ához) 37. § A  Ptk. 4:172.  §-a szerinti, illetve 4:177.  §-a szerinti szabályokat a  közvetítői eljárás kötelező igénybevételének elrendelésére vonatkozóan a Ptk. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell. [A Ptk. 4:186. § (2) bekezdéséhez] 38. § A gyámhatóság gyámrendelés iránti intézkedéséig fennmarad a szülő szülői felügyeleti joga, ha az a Ptk. 4:186. § (2)  bekezdése értelmében szünetelne. A  gyámhatóság a  gyermek számára a  Ptk. hatálybalépésétől számított hat hónapon belül gyámot rendel. (A Ptk. 4:146. és 4:193. §-ához) 39. § Az  1986. évi 14. törvényerejű rendelettel kihirdetett, A  Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló, Hágában az 1980. évi október 25. napján kelt egyezmény alkalmazása szempontjából a Ptk. rendelkezéseit a  Ptk. hatálybalépését követően külföldre vitt vagy ott visszatartott gyermekek tekintetében kell alkalmazni. 12. A rokontartás (A Ptk. 4:194–4:222. §-ához) 40. § A Ptk. rokontartásra vonatkozó rendelkezéseit a Ptk. hatálybalépését követően érvényesített tartásdíj megállapítása, módosítása, illetve megszüntetése iránti igényekre kell alkalmazni. v. FEJEzEt A PtK. ötödIK KönYvéHEz KAPCsoLódó ÁtMEnEtI REndELKEzésEK 41. § Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Ptk. hatálybalépésekor fennálló dologi jogi jogviszonyokkal kapcsolatos, a  Ptk. hatálybalépését követően keletkezett tényekre, megtett jognyilatkozatokra a  Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. 13. Birtok és birtokvédelem (A Ptk. 5:3. §-ához) 42. § Ha a  Ptk. hatálybalépését megelőzően kötött szerződés alapján valamely fél a  dolog átadására, illetve birtokba bocsátására köteles, és erre a  Ptk. hatálybalépését követően kerül sor, a  dolog átadására, illetve a  birtokba bocsátásra a Ptk. hatálybalépése előtti rendelkezéseket kell alkalmazni. 14. Jogalap nélküli birtoklás (A Ptk. 5:12. §-ához) 43. § A Ptk. hatálybalépésekor már fennálló felelős őrzésre a Ptk. hatálybalépése előtti rendelkezéseket kell alkalmazni. 15. A tulajdonjog tárgyai (A Ptk. 5:19. §-ához) 44. § A  földhasználat szerződéses szabályozásának az  ingatlan-nyilvántartásba való feljegyzését a  szerződő felek a  Ptk. hatálybalépése előtt megkötött szerződések esetén is – a Ptk. 5:19. §-a alapján és joghatásával – kérhetik. 16. Túlépítés (A Ptk. 5:28–5:29. §-ához) 45. § A Ptk. hatálybalépését követően befejezett túlépítés esetén a Ptk. túlépítésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. 17. Elidegenítési és terhelési tilalom (A Ptk. 5:32–5:34. §-ához) 46. § Az  elidegenítési tilalom, az  elidegenítési és terhelési tilalom, illetve a  rendelkezés jogát más módon korlátozó tilalom esetén ennek joghatásai tekintetében a Ptk. hatálybalépését követően a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha a tilalmat a Ptk. hatálybalépése előtt kötötték ki, vagy az már a Ptk. hatálybalépésekor fennállt. 18. Elbirtoklás (A Ptk. 5:45. §-ához) 47. § A  Ptk. jogcímes elbirtoklásra vonatkozó rendelkezéseit a  Ptk. hatálybalépésekor folyamatban levő elbirtoklásra is alkalmazni kell azzal, hogy ha a jogcímes elbirtokláshoz szükséges elbirtoklási idő már eltelt vagy abból egy évnél kevesebb van hátra, a birtokos az ingatlan tulajdonjogát a Ptk. hatálybalépését követő egy év elteltével szerzi meg. 19. A hozzáépítés, az átépítés, a beépítés és a ráépítés (A Ptk. 5:68–5:72. §-ához) 48. § A  hozzáépítéssel, átépítéssel, beépítéssel és ráépítéssel történő tulajdonszerzésre a  Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni, ha az építkezés a Ptk. hatálybalépését követően fejeződött be. 20. A zálogjog (A Ptk. 5:86–5:144. §-ához) 49. § A  Ptk. zálogjogra vonatkozó rendelkezéseit arra a  zálogjogra kell alkalmazni, amelyet a  Ptk. hatálybalépését követően kötött zálogszerződéssel alapítottak, illetve amely törvényes zálogjogként a Ptk. hatálybalépését követően keletkezett. vI. FEJEzEt A PtK. HAtodIK KönYvéHEz KAPCsoLódó ÁtMEnEtI REndELKEzésEK 50. § (1) Ha e  törvény eltérően nem rendelkezik, a  Ptk. hatálybalépésekor fennálló kötelmekkel kapcsolatos, a  Ptk. hatálybalépését követően keletkezett tényekre, megtett jognyilatkozatokra – ideértve az  e  tények, illetve jognyilatkozatok által keletkeztetett újabb kötelmeket is – a  Ptk. hatálybalépése előtt hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A felek megállapodhatnak abban, hogy a Ptk. hatálybalépése előtt kötött szerződésüket teljes egészében az új Ptk. hatálya alá helyezik. 21. A képviselet [A Ptk. 6:13. § (1)–(2) bekezdéséhez] 51. § (1) A  (2)  bekezdésben foglalt kivétellel a  képviselő által a  Ptk. hatálybalépése előtt tett jognyilatkozatokra is a  Ptk. 6:13.  § (1) és (2)  bekezdését kell alkalmazni, ha a  képviselő és a  képviselt között érdekellentét van. A  Ptk. hatálybalépése előtt tett jognyilatkozatok megtámadására nyitva álló határidő a  Ptk. hatálybalépésekor kezdődik. A megtámadásra egyebekben a Ptk. hatálybalépése előtt hatályos jogszabályok rendelkezései alkalmazandóak. (2) A jogi személy képviselő által a képviselt kifejezett engedélye alapján a Ptk. hatálybalépése előtt tett jognyilatkozat érdekellentétre hivatkozással nem támadható meg. (3) A  jogi személy képviselő által a  képviselt kifejezett engedélye hiányában a  Ptk. hatálybalépése előtt megtett jognyilatkozat az (1) bekezdésben foglaltak szerint támadható meg. (A Ptk. 6:16. §-ához) 52. § A  Ptk. hatálybalépése előtt adott határozatlan vagy öt évnél hosszabb időre szóló általános meghatalmazás legkésőbb a Ptk. hatálybalépését követő öt év elteltével hatályát veszti. 22. A bírósági letét [A Ptk. 6:54. § (3) bekezdéséhez] 53. § A Ptk. hatálybalépése előtt tíz éven belül teljesítés céljából bírósági letétbe helyezett pénzt, értékpapírt vagy más okiratot a kötelezett időbeli korlátozás nélkül visszakövetelheti, ha a jogosultnak a teljesítési letét kiadására irányuló joga elévült. 23. Felelősség szerződésen kívül okozott kárért (A Ptk. 6:518–6:564. §-ához) 54. § A  Ptk. szerződésen kívül okozott kárért való felelősségre, valamint a  kártalanításra vonatkozó rendelkezéseit a hatálybalépését követően tanúsított károkozó magatartás – ideértve a mulasztást is – esetén kell alkalmazni. A Ptk. hatálybalépése előtt megkezdődött, folyamatosan tanúsított károkozó magatartásra akkor is a Ptk. hatálybalépése előtt hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a  károkozó magatartás befejezése, illetve a  károk bekövetkezése a Ptk. hatálybalépése utáni időpontra esik. 24. A biztosítási szerződés (A Ptk. 6:439–6:490. §-ához) 55. § (1) A Ptk. biztosítási szerződésekre vonatkozó rendelkezéseit a Ptk. hatálybalépését megelőzően tett ajánlat esetében az ajánlatnak megfelelően létrejött biztosítási szerződésre is alkalmazni kell, ha az a Ptk. rendelkezéseinek megfelel, és annak alapján a biztosító kockázatviselése a Ptk. hatálybalépését követően kezdődik. (2) A  Ptk. hatálybalépését megelőzően létrejött felelősségbiztosítási szerződések esetében a  károsult a  Ptk. hatálybalépését követően bekövetkezett biztosítási esemény alapján a  sérelemdíj megtérítésére is igényt tarthat, a biztosító azonban csak olyan mértékben és feltételekkel köteles a károkozó helyett helytállni, amilyen mértékben és feltételekkel a nem vagyoni károk megtérítésére a Ptk. hatálybalépését megelőzően köteles lett volna. (3) A felelősségbiztosítási szerződések esetében a biztosító a soron következő biztosítási időszakot megelőzően küldött írásos értesítőjében köteles felhívni a  szerződő fél figyelmét arra, hogy lehetősége van a  biztosítási szerződés olyan tartalmú – a  biztosítóval egyetértésben történő – módosítására, amely magában foglalja a  sérelemdíj iránti igényekért való – a (2) bekezdés szerinti korlátozásoktól mentes – helytállást. 25. Az értékpapír (A Ptk. 6:565–6:567. §-ához) 56. § A Ptk. hatálybalépése előtt kibocsátott értékpapírokra a Ptk. hatálybalépését követően is a Ptk. hatálybalépése előtt hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. vII. FEJEzEt A PtK. HEtEdIK KönYvéHEz KAPCsoLódó ÁtMEnEtI REndELKEzésEK 57. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Ptk. öröklési jogot szabályozó rendelkezéseit a Ptk. hatálybalépése után megnyílt öröklésre kell alkalmazni. (2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Ptk. végintézkedésre vonatkozó rendelkezéseit a Ptk. hatálybalépése után kelt végintézkedésre kell alkalmazni. 26. A végrendelet (A Ptk. 7:10–7:24. §-ához) 58. § (1) A  (2)  bekezdésben foglalt kivétellel a  végrendelet érvényességét a  keltének idején hatályos szabályok szerint kell elbírálni. (2) A  Ptk. hatálybalépése előtt kelt végrendelet érvényességét a  Ptk. szabályai szerint kell elbírálni, ha a  végrendelet a Ptk. szerint érvényes lenne és az öröklés a Ptk. hatálybalépése után nyílt meg. [A Ptk. 7:28. § (3) és (4) bekezdéséhez] 59. § A Ptk. utóöröklésre vonatkozó rendelkezését a Ptk. hatálybalépése előtt kelt végrendeletre is alkalmazni kell, feltéve, hogy az öröklés a Ptk. hatálybalépése után nyílt meg. [A Ptk. 7:37. § (4) bekezdéséhez] 60. § Ha az  öröklés a  Ptk. hatálybalépése előtt nyílt meg, a  végrendelet megtámadásának elévülésére a  Ptk.-ban előírt ötéves határidőt a Ptk. hatálybalépésétől kell számítani. (A Ptk. 7:20. és 7:45. §-ához) 61. § A  Ptk. szóbeli végrendelkezés feltételeire és szóbeli végrendelet hatályára vonatkozó rendelkezéseit a  Ptk. hatálybalépése után tett szóbeli végrendelet esetén kell alkalmazni. (A Ptk. 7:46. §-ához) 62. § A  Ptk.-nak a  házastárs vagy az  élettárs javára tett végrendelet hatálytalanságára vonatkozó rendelkezését a  Ptk. hatálybalépése előtt kelt végrendelet esetén is alkalmazni kell, ha a  Ptk. hatálybalépése után szakadt meg az életközösség és nyílt meg az öröklés. 27. Az öröklési szerződés (A Ptk. 7:48–7:52. §-ához) 63. § A  Ptk. rendelkezéseit a  Ptk. hatálybalépése előtt létrejött öröklési szerződésre alkalmazni kell, ha a  szerződéses kikötés a  Ptk. hatálybalépése előtt hatályos rendelkezések szerint nem lenne érvényes, de a  Ptk. szabályai szerint érvényes, és az öröklés a Ptk. hatálybalépése után nyílt meg. 28. Az örökbefogadással kapcsolatos öröklési jogi szabályok (A Ptk. 7:72–7:73. §-ához) 64. § A Ptk. örökbefogadással kapcsolatos öröklési jogi rendelkezéseit a Ptk. hatálybalépése után indult örökbefogadási eljárás alapján keletkezett öröklési jogviszonyra kell alkalmazni. 29. Kötelesrész (A Ptk. 7:78. és 7:82. §-ához) 65. § (1) A  Ptk. kitagadási okokra vonatkozó rendelkezéseit az  örökhagyó Ptk. hatálybalépése után tett kitagadó nyilatkozatára kell alkalmazni. (2) Ha az  örökhagyó végintézkedését a  Ptk. hatálybalépése előtt tette, a  kötelesrész mértékére a  Ptk. hatálybalépése előtt hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. MÁSODIK RÉSZ ZÁRó RENDELKEZÉSEK vIII. FEJEzEt FELHAtALMAzó REndELKEzésEK 66. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben meghatározza a) a  jognyilatkozat tárgyának azt az  értékét, amelynél a  törvényes képviselő jognyilatkozatának érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges; b) a  jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárást megindító kérelem benyújtására és elbírálására, az eljárási költségek előlegezésére és viselésére, valamint a végrehajtásra vonatkozó részletes szabályokat; c) a zálogjog bírósági végrehajtáson kívüli érvényesítésének, a kielégítési jog gyakorlása felfüggesztésének és korlátozásának részletes eljárási szabályait; d) a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződések részletes szabályait; e) azokat a szerződéseket, amelyek esetén a jótállás kötelező, valamint az ilyen jótállás feltételeit; f ) az  utazási szerződések kötelező tartalmi elemeit, a  díj megfizetésének, emelésének és az  utazásban való részvétel jogának engedményezésére vonatkozó szabályokat, az  elállás szabályait, az  utazási szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítéséért való felelősségre vonatkozó különös rendelkezéseket, továbbá egyes utazási szerződések tekintetében a  szerződéskötést megelőző tájékoztatás kötelező tartalmi elemeit és formáját, valamint a szerződés teljesítése keretében alkalmazandó különös tájékoztatási szabályokat; g) a  részvénytársaságok részvénykönyvének vezetésével megbízható személyek körét, a  részvénykönyvbe történő bejelentés módját, határidejét, a  bejelentő személyét és a  részvényesi minőség igazolásának eljárására és határidejére vonatkozó szabályokat; h) a  közvetítőnek járó díjazás körében a  jutalék számításának módját, a  jutalékköteles ügyleteket, a  külön jutalékra jogosító szolgáltatásokat, a jutalék megfizetésének (visszafizetésének) feltételeit és a jutalékkal való elszámolás módját (az elszámolással kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket). (2) Felhatalmazást kap az  állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter, hogy rendeletben meghatározza az  állam öröklése és az  államot megillető egyéb jogok gyakorlása esetén a  magyar állam képviseletéről szóló részletes szabályokat. (3) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben meghatározza a) a  bírósági letét elfogadása iránti kérelem előterjesztésére, a  letét elfogadására, befizetésére és átadására, a  letét kezelésére és őrzésére, a  letét visszakövetelésére, a  letétbe helyezéssel kapcsolatos költségek előlegezésére és viselésére, a  letét elfogadásának megtagadására, a  letétbe helyezett tárgy előzetes értékesítésére, a  letétből történő végrehajtásra, a  letét kiutalására és kiadására, a  letéti kezelés megszüntetésének rendjére vonatkozó részletes szabályokat; b) a  holtnak nyilvánítás iránti kérelem előterjesztésére és elbírálására, az  eljárási költségek előlegezésére és viselésére, az  eljárásban hozott határozat módosítására, hatályon kívül helyezésére és hatálytalanságának megállapítására vonatkozó részletes szabályokat, a  halál tényének megállapítása iránti kérelem előterjesztésére és elbírálására vonatkozó részletes szabályokat, a  jogerős határozat és a  halálesettel kapcsolatos adatok közlésére vonatkozó részletes szabályokat. (4) Felhatalmazást kap a  fogyasztóvédelemért felelős miniszter, hogy az  igazságügyért felelős miniszterrel és a  kereskedelemért felelős miniszterrel egyetértésben rendelettel meghatározza a  fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények Ptk. rendelkezései szerint történő intézésének eljárási szabályait. IX. FEJEzEt HAtÁLYUKAt vEsztő JogszAbÁLYoK 67. § A Ptk. hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a) a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény, b) a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, c) a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, d) a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény, e) a termékfelelősségről szóló 1993. évi X. törvény, f ) a Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló 1993. évi XCII. törvény, g) az önálló kereskedelmi ügynöki szerződésről szóló 2000. évi CXVII. törvény, h) a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény hatálybalépése és végrehajtása, valamint a személyi jog egyes kérdéseinek szabályozása tárgyában című 1952. évi 23. törvényerejű rendelet, i) a Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet, j) a Polgári Törvénykönyv módosításáról és egységes szövegéről szóló 1977. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1978. évi 2. törvényerejű rendelet, k) a  Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvének a  külgazdasági kapcsolatokra történő alkalmazásáról szóló 1978. évi 8. törvényerejű rendelet. 68. § A Ptk. hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a) a talált dolgok tekintetében követendő eljárásról szóló 18/1960. (IV. 13.) Korm. rendelet, b) a  fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet, c) a  szövetkezet által létrehozott közösségi alapból nyújtott támogatásokra vonatkozó részletes szabályokról szóló 124/2006. (V. 19.) Korm. rendelet. X. FEJEzEt A PtK. és E töRvénY MEgnEvEzésE, HAtÁLYbALéPés 69. § A  Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényt más jogszabályokban „Polgári Törvénykönyv” elnevezéssel, illetve „Ptk.” rövidítéssel kell megjelölni. 70. § E törvényt más jogszabályokban „Ptké.” rövidítéssel kell megjelölni. 71. § E törvény 2014. március 15-én lép hatályba. Áder János s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke