20/2016. (X. 28.) AB határozata a Kúria Kvk.IV.37.935/2016/4. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről.

20/2016. (X. 28.) AB határozata a Kúria Kvk.IV.37.935/2016/4. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről. Az Alkotmánybíróság teljes ülése alkotmányjogi panasz tárgyában – dr. Czine Ágnes, dr. Stumpf István, dr. Sulyok Tamás és dr. Szalay Péter alkotmánybírók különvéleményével – meghozta a következő Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a  Kúria Kvk.IV.37.935/2016/4. számú végzése az  Alaptörvény IX.  cikk (1) bekezdése vonatkozásában alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisíti. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. I. [1] 1. Az  indítványozó közszolgálati médiaszolgáltató 2016. október 21-én érkeztetett beadványában az  Alkotmánybíróságról szóló 2011.  évi CLI.  törvény (a  továbbiakban: Abtv.) 27.  §-a, a  választási eljárásról szóló 2013.  évi XXXVI.  törvény (a  továbbiakban: Ve.) 233.  § (1)  bekezdése, valamint a  népszavazás kezdeményezéséről, az  európai polgári kezdeményezésről, valamint a  népszavazási eljárásról szóló 2013.  évi CCXXXVIII.  törvény (a  továbbiakban: Nsztv.) 1.  § (1)  bekezdése és 79.  § (3)  bekezdése alapján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz. [2] Alkotmányjogi panaszában az  indítványozó a  Kúria Kvk.IV.37.935/2016/4. számú végzése alaptörvényellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. [3] 2. Az  alkotmányjogi panasz előzményeként, 2016. október 2-án megtartott országos népszavazást megelőzően, 2016. szeptember 28-án 20:40 perckor az  indítványozó közszolgálati médiaszolgáltató M4 Sport nevű médiaszolgáltatásában az alábbi műsorszámot adta közre: „00:00 – 00:00:02 M4 Ajánló Ferencváros – UTE jégkorong közvetítés 00:00:02 – 00:00:07 M4 ajánló és reklám spot Társadalmi célú reklám 00:00:08 – 00:00:11 Egy fiatal férfi a következőt mondja: »Szeretem Magyarországot és szavazok október 2-án.« 00:00:12 – 00:00:15 Idősebb úr: »Szeretem Magyarországot és szavazok október 2-án.« 00:00:16 – 00:00:19 Fiatal hölgy: »Szeretem Magyarországot és szavazok október 2-án.« 00:00:19 – 00:00:22 Kék háttér, fehér szöveg, alatta narráció: »Szavazzon október 2-án!« 00:00:22 – 00:00:24 Fehér kép, szöveg és címer »Készült Magyarország Kormánya megbízásából« 00:00:24 – 00:00:29 M4, Társadalmi Célú reklám.” [4] 3. Egy magánszemély kérelmező 2016. szeptember 29-én kifogást nyújtott be a  Nemzeti Választási Bizottsághoz (a  továbbiakban: NVB). Kifogásában előadta, hogy a  műsorszolgáltató lineáris média-szolgáltatásában 2016.  szeptember 28-án 20:40 perckor társadalmi célú reklámként közzétett, a  2016. október 2-án megtartott népszavazáson való részvételre buzdító műsorszám Ve. 2.  § (1)  bekezdés a), c) és e)  pontjába, 146.  § a)  pontjába és 147/F.  § (2)  bekezdésébe, az  Nsztv. 69.  §-ába, valamint a  médiaszolgáltatásokról és a  tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 203. § 55. pontjába ütközően törvénysértő volt. Álláspontja szerint a  műsorszám politikai reklámnak volt tekinthető, amelyet ezért a  Kormány 50 perces időkerete terhére lehetett volna csupán közzétenni. [5] Az NVB a  120/2016. számú határozatában a  kifogást elutasította. Határozata indokolásában célja szerint megkülönböztette a társadalmi célú reklámot a politikai reklámtól azzal az érveléssel, hogy az előbbi közérdekűsége kizárja valamely párt, politikai mozgalom vagy a kormány, illetve ezek céljának, tevékenységének népszerűsítését, támogatására való ösztönzését. A  Kúria és az  Alkotmánybíróság jogértelmezésére hivatkozással a  népszavazáson való részvételre a Kormány megbízása alapján ösztönző médiatartalom közérdekűsége nem vonható kétségbe. [6] Az NVB a  konkrét tényállás alapján arra a  következtetésre jutott, hogy a  vitatott médiatartalom nem a  választói akarat befolyásolását célozta, hanem az  Alaptörvény XXIII.  cikk (7)  bekezdése szerinti alapjog gyakorlását szorgalmazta, így nem hordozott politikai üzenetet. A  műsorszám közérdekű üzenetnek minősült, amely közvetetten azt a  célt szolgálta, hogy a  népszavazás intézménye töltse be funkcióját, az  adott kérdésben megvalósulhasson a közvetlen demokrácia. [7] Az NVB határozata indokolásában azt is kifejtette, hogy a népszavazási kampányban résztvevők eltérő álláspontja miatt, bizonyítékok nélkül nem volt köztudomású ténynek tekinthető az, hogy a Kormánnyal ellentétes álláspontot képviselők a  népszavazástól való távolmaradásra szólítottak fel. Ezért a  kérelmező bizonyításának hiányában nem fogadta el azt a  kérelmezői álláspontot, amely szerint a  vitatott műsorszámot az  ellentétes politikai álláspont összefüggésében politikai reklámnak, ezért a Kormány 50 perces időkeretének terhére kellett volna közzétenni. [8] 4. A magánszemély kérelmező felülvizsgálati kérelme alapján eljáró Kúria Kvk.IV.37.935/2016/4. számú végzésében a Nemzeti Választási Bizottság 120/2016. számú határozatát megváltoztatta; megállapította, hogy az  indítványozó közszolgálati médiaszolgáltató 2016. szeptember 28-án 20:40 perckor a  „Szeretem Magyarországot és szavazok október 2-án.” jelmondatú, valamint a „Szavazzon október 2-án!” jelmondatú műsorszám közlésével megsértette a  választási eljárás politikai reklám közzétételére vonatkozó rendelkezését; illetve kötelezte a  szolgáltatót, hogy a végzés rendelkező részét a közlésétől számított három napon belül a jogsértő közlésekkel azonos napszakban és ahhoz hasonló módon tegye közzé. [9] A Kúria végzése indokolásában kifejtette, hogy hivatalos tudomása van arról, hogy a  kampánynak nemcsak a feltett kérdés mikénti megválaszolása, hanem a részvétel vagy a távolmaradás is részét képezte, a választópolgári döntést tehát a kampányban résztvevők részéről többirányú befolyás érte. A népszavazási kampányban a politikai diskurzus részét képezte a  részvételre és a  népszavazástól való távolmaradásra ösztönző kampánytartalom. Ebben a  kontextusban a  Kormány megbízásából készült, a  részvételre ösztönző reklám nem függetleníthető a  népszavazás szervezőjének céljától. Ezáltal a  közlésben megjelent a  Kormány támogatására való ösztönzés, ami azonban a politikai reklám ismérve. Mivel az Mttv. 203. § 64. pontja esetén a műsorszám akkor minősül társadalmi célú reklámnak, ha az  nem politikai reklám, ezért a  műsorszám önmagában vett közérdekű célját a  népszavazási kampány tartalma és iránya felülírta. A  Kúria mindezek alapján a  közzétett műsorszámot politikai reklámnak minősítette. Ezt követően megállapította, hogy a  vitatott műsorszám nem a  megfelelő idősávban került adásba, ezért sérült az Mttv. 32. § (3) bekezdése folytán alkalmazandó Ve. 147/A. § (4) bekezdése, majd a döntése rendelkező részében foglalt jogkövetkezményt alkalmazta. A  Kúria azt is rögzítette, hogy a  magánszemély kérelmező kifogásában és felülvizsgálati kérelmében sem bizonyította, hogy a  műsorszolgáltató a  helytelenül társadalmi célú reklámként közölt műsorszámot a  Kormány 50 perces időkeretét túllépve sugározta, ezért a  Ve. 147/F.  § (2) bekezdésének megsértését, valamint a Ve. alapelvi szabályainak megsértését nem lehetett megállapítani. [10] 5. A  Kúria végzése ellen a  műsorszolgáltató fordult alkotmányjogi panasszal az  Alkotmánybírósághoz. Indítványában az Alaptörvény IX. cikk (1)–(2) bekezdésében biztosított jogának sérelmére hivatkozott. Álláspontja szerint a  társadalmi célú reklámok a  médiaszolgáltató szerkesztett tartalmainak tekinthetők. Amennyiben a  médiaszolgáltató a  megrendelést befogadja, úgy a  műsorszám a  médiaszolgáltató műsorfolyamának részévé válik, amiért a médiaszolgáltató az Mttv. szerinti felelősséget vállal. Alkotmányjogi értelemben ezzel a műsorszám üzenete a médiaszolgáltató saját, alkotmányos védelmet élvező véleményévé válik. A Kúria döntése ezért véleményés sajtószabadságát korlátozta. II. [11] 1. Az Alaptörvény érintett rendelkezései: „IX. cikk (1) Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. (2) Magyarország elismeri és védi a  sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a  demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit. (3) A  demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatás érdekében politikai reklám médiaszolgáltatásban kizárólag ellenérték nélkül, az  esélyegyenlőséget biztosító, sarkalatos törvényben meghatározott feltételek mellett közölhető.” „XXIII.  cikk (7) Mindenkinek joga van országos népszavazáson részt venni, aki az  országgyűlési képviselők választásán választó. Mindenkinek joga van helyi népszavazáson részt venni, aki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó.” „28. cikk A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.” [12] 2. A Ve. alkalmazott rendelkezései: „146. § E fejezet alkalmazásában a) politikai reklám a  médiaszolgáltatásokról és a  tömegkommunikációról szóló 2010.  évi CLXXXV.  törvény (a továbbiakban: Mttv.) 203. § 55. pontjában meghatározott politikai reklám, azzal az eltéréssel, hogy a párt, politikai mozgalom és kormány alatt jelölő szervezetet és független jelöltet kell érteni. […] 147.  § (1) A  médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett – különös tekintettel a  politikai reklámok számára, megjelenési sorrendjére, időtartamára és az  adásba kerülés időpontjára – teheti közzé a  jelöltet, illetve listát állító jelölő szervezetek és a  független jelöltek politikai reklámjait. Közös jelölt, illetve közös lista esetén a  jelölő szervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére. (2) A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos. (3) A politikai reklám közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el. (4) Az  audiovizuális médiaszolgáltatásban közzétételre szánt politikai reklám megrendelője köteles a  reklám feliratozásáról vagy jelnyelvi tolmácsolással való ellátásáról gondoskodni. (4a) A szavazás napján politikai reklámot nem lehet közzétenni. (5) A politikai reklám közzétételére egyebekben az Mttv. rendelkezéseit kell alkalmazni. 147/A.  § (1) Az  országgyűlési képviselők általános választását megelőző kampányidőszakban a  közszolgálati médiaszolgáltatók lineáris médiaszolgáltatásukban a  Nemzeti Választási Bizottság által – valamennyi országos lista jogerős nyilvántartásba vételét követően – a  (2)  bekezdésben foglaltak szerint meghatározott időtartamban kötelesek közzétenni az országos listát állító jelölő szervezetek politikai reklámjait. (2) Az  országgyűlési képviselők általános választását megelőző kampányidőszakban a  pártlistát állító jelölő szervezetek politikai reklámjainak közzétételére rendelkezésre álló időtartam négyszázhetven perc, a  nemzetiségi listát állító jelölő szervezetek politikai reklámjainak közzétételére rendelkezésre álló időtartam százharminc perc. A  jelölő szervezetek rendelkezésére álló időtartamot az  egyes pártlisták, illetve az  egyes nemzetiségi listák között egyenlő arányban kell felosztani. A  jelölő szervezet rendelkezésére álló időtartamot közszolgálati médiaszolgáltatónként egyenlő arányban kell felosztani. (3) A  politikai reklámot a  közszolgálati médiaszolgáltató a  legnagyobb éves átlagos közönségaránnyal bíró médiaszolgáltatásában teszi közzé. (4) A  közszolgálati médiaszolgáltató naponta három alkalommal, a  6–8, 12–14 és 18–20 óra között kezdődő idősávokban, megszakítás nélkül köteles biztosítani a  politikai reklámok közzétételét. A  pártlistát állító jelölő szervezetek, illetve a  nemzetiségi listát állító jelölő szervezetek politikai reklámjait egymást követően kell közzétenni. A  politikai reklámok megjelenési sorrendjét az  esélyegyenlőség biztosítása érdekében naponta változtatni kell. (5) A  közszolgálati médiaszolgáltató a  jelölő szervezet által megjelölt napon és idősávban köteles a  politikai reklámot közzétenni. A jelölő szervezet politikai reklám közzétételét egy idősávban naponta csak egyszer, legfeljebb egyperces időtartamban kérheti. (6) A  médiaszolgáltató abban az  esetben köteles a  politikai reklámot közzétenni, ha a  jelölő szervezet legkésőbb a közzétételt megelőző második napon átadja az általa készített politikai reklámot. 147/B. § A 147/A. §-ban foglalt rendelkezéseket az Európai Parlament tagjainak választásán is alkalmazni kell azzal, hogy a rendelkezésre álló műsoridő tartama az összes lista és az összes közszolgálati médiaszolgáltató tekintetében együttesen háromszáz perc. 147/C. § A 147/A. §-ban foglalt rendelkezéseket a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán is alkalmazni kell azzal, hogy a) annak a nyolc jelölő szervezetnek a politikai reklámjait kell közzétenni, amelyek országos összesítésben a legtöbb képviselő- és polgármesterjelöltet állították; a közös jelölteket és listákat a jelölés arányában kell figyelembe venni, b) a  rendelkezésre álló műsoridő tartama az  összes lista és az  összes közszolgálati médiaszolgáltató tekintetében együttesen háromszáz perc. 147/D.  § A  nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választásán a  szavazás napját megelőző napon a közszolgálati médiaszolgáltató lineáris médiaszolgáltatásában az országos listát állító jelölő szervezetek politikai reklámjait egy alkalommal, politikai reklámonként legfeljebb 30 másodperces időtartamban köteles közzétenni. A közzétételre a 147/A. § (3) és (6) bekezdését alkalmazni kell. 147/E. § A közszolgálati médiaszolgáltató a 147/A–147/D. §-ban foglaltakon túl további politikai reklámot nem tehet közzé.” [13] 3. Az Nsztv. alkalmazott rendelkezései: „69.  § Országos népszavazási kampányidőszakban politikai reklámot a  kezdeményezés szervezői, továbbá a kezdeményezés szervezésében részt nem vevő, de országgyűlési képviselőcsoporttal rendelkező pártok tehetnek közzé. A  politikai reklámok közzétételére az  Európai Parlament tagjainak választásán irányadó szabályokat kell alkalmazni.” [14] 4. Az Mttv. alkalmazott rendelkezései: „32. § (1) A politikai reklám, közérdekű közlemény és társadalmi célú reklám közzétételének megrendelője, továbbá az, akinek ezek közzétételéhez érdeke fűződik a  közzététel időpontja kivételével nem gyakorolhat szerkesztői befolyást a médiaszolgáltatásra. (2) A politikai reklámnak, a közérdekű közleménynek és a társadalmi célú reklámnak – e jellegét tekintve – azonnal felismerhetőnek és más médiatartalmaktól megkülönböztethetőnek kell lennie. A  más médiatartalmaktól való megkülönböztetés módja a lineáris médiaszolgáltatásban a) audiovizuális médiaszolgáltatás esetében optikai és akusztikus módon történő, b) rádiós médiaszolgáltatás esetében akusztikus módon történő figyelemfelhívás. (3) Választási kampányidőszakban a  választási eljárásról szóló törvény szabályai szerint lehet politikai reklámot médiaszolgáltatásban közzétenni. Választási kampányidőszakon kívül politikai reklám kizárólag már elrendelt népszavazással összefüggésben közölhető. A politikai reklám tartalmáért a médiaszolgáltató nem felel. Amennyiben a  politikai reklám közzétételére irányuló igény megfelel a  választási eljárásról szóló törvényben foglaltaknak, úgy mérlegelés nélkül köteles közzétenni azt. (4) Politikai reklám, közérdekű közlemény és társadalmi célú reklám közzétételekor a  közzététel megrendelőjét egyértelműen meg kell nevezni. (5) A közérdekű közlemény közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet. (6) A  közszolgálati, a  közösségi és a  jelentős befolyásoló erejű médiaszolgáltató köteles közzétenni a  hivatásos katasztrófavédelmi szerv közérdekű közleményét, amennyiben az  az emberi életet vagy vagyonbiztonságot veszélyeztető vagy károsító események várható bekövetkezéséről, a  már bekövetkezett ilyen események következményeinek enyhítéséről, elvégzendő feladatokról tájékoztat. A közzétételre a médiaszolgáltató legnagyobb éves átlagos közönségaránnyal rendelkező médiaszolgáltatásában, és – a  36.  § (6)  bekezdésben foglalt esetet kivéve  – a  médiaszolgáltató által meghatározott módon kerül sor. A  közzétételi kötelezettség ezen események helyszíne szerinti vételkörzetben működő helyi médiaszolgáltatás médiaszolgáltatóját is terheli. (7) A  közérdekű közlemény időtartama az  egy percet nem haladhatja meg. E  korlátozás nem vonatkozik a  15.  §, illetve a (6) bekezdés szerinti közérdekű közleményre. (8) A médiaszolgáltató kérelmére a Médiatanács – a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül, igazgatási szolgáltatási díj ellenében – hatósági határozatában dönt, hogy a  kérelem tárgyát képező közlemény közérdekű közleménynek, társadalmi célú reklámnak vagy politikai reklámnak minősül-e. (9) Nem minősül burkolt kereskedelmi közleménynek valamely vállalkozás társadalmú célú, közérdekű szerepvállalásáról történő tájékoztatás, azonban az  ilyen beszámolókban kizárólag a  vállalkozás neve, logója és védjegye tüntethető fel, valamint – amennyiben a  társadalmi szerepvállaláshoz szorosan kapcsolódik  – terméke, szolgáltatása jeleníthető meg. Nem jelenhet meg a  beszámolóban a  vállalkozás jelszava, kereskedelmi közlemény részlete, és a tájékoztatás nem ösztönözhet kifejezetten a vállalkozás termékének megvásárlására, vagy szolgáltatásának igénybevételére.” „203.  § […] 55. Politikai reklám: valamely párt, politikai mozgalom vagy a  kormány népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző, illetve azok nevét, célját, tevékenységét, jelszavát, emblémáját népszerűsítő, a  reklámhoz hasonló módon megjelenő, illetve közzétett műsorszám. […] 64. Társadalmi célú reklám: politikai reklámnak nem minősülő, üzleti érdekeltséget nem tartalmazó, reklámcélokat nem szolgáló, ellenérték fejében vagy anélkül közzétett felhívás vagy közérdekű üzenet, amely valamely közérdekű cél elérése érdekében kíván hatást gyakorolni a médiaszolgáltatás nézőjére vagy hallgatójára.” III. [15] Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt azt vizsgálta meg, hogy az  indítvány megfelel-e az Abtv.-ben előírt formai és tartalmi feltételeknek. [16] 1. Az  alkotmányjogi panaszt benyújtó az  Abtv. 27.  §-a szerinti hatáskörben kérte az  Alkotmánybíróság eljárását. E  rendelkezés szerint az  Alkotmánybíróság eljárása akkor kezdeményezhető, ha az  ügy érdemében hozott döntés vagy a  bírósági eljárást befejező egyéb döntés az  indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. [17] Az Abtv. 27.  §-ában meghatározott egyedi ügyben érintett az  indítványozó, hiszen az  alkotmányjogi panasszal támadott ügy kötelezettje. A panasz az Abtv. 27. § b) pontjában foglaltaknak is eleget tett: az indítványozó részére további jogorvoslati lehetőség nem állt rendelkezésre. [18] Az alkotmányjogi panasz az  Abtv. 52.  § (1) és (1b)  bekezdésében a  határozott kérelemmel szemben támasztott feltételeknek is megfelel. Az indítványozó megjelölte az Abtv. 27. §-át, az Nsztv. 79. § (3) bekezdését, valamint a Ve. 233. § (1) bekezdését, amelyek megalapozzák az Alkotmánybíróság hatáskörét az indítvány elbírálására; megjelölte az Alkotmánybíróság által vizsgálandó bírói döntést; megjelölte az Alaptörvény megsértett rendelkezését; kifejtette az  Alaptörvényben biztosított joga sérelmének lényegét, előadta a  támadott döntés alaptörvény-ellenességére vonatkozó okfejtését; előterjesztett kifejezett kérelmet a támadott bírói döntés megsemmisítésére. [19] 2. Az  Alkotmánybíróság az  alkotmányjogi panasznak a  törvényes határidőn belül történő benyújtásával kapcsolatban a következőket állapította meg. [20] 2.1. A Ve. 48. § (1) és (3) bekezdései értelmében a választási bizottságnak az általa hozott határozatot a meghozatala napján rövid úton kell közölni a  kérelmezővel, valamint azzal, akire a  határozat jogot vagy kötelezettséget keletkeztet vagy származtat. A határozatot – ha a közlésre rövid úton (a jelenlévők részére a határozat átadásával, telefaxon, elektronikus dokumentum formájában (email) vagy kézbesítési megbízott útján) nem került sor  – a  meghozatalát követő munkanapon postai szolgáltató útján meg kell küldeni vagy más módon kézbesíteni kell az érintettnek. [21] A Ve. 232.  § (1)  bekezdése alapján a  fellebbezési eljárás során hozott határozatot a  másodfokon eljárt választási bizottság közli a  fellebbezővel és azokkal, akikkel az  elsőfokú határozatot közölték. A  (3)  bekezdés értelmében pedig a bírósági felülvizsgálat során hozott határozatot a kérelmezővel és azokkal, akikkel a másodfokú határozatot közölték, a bíróság közli. [22] A Ve. 228.  § (2)  bekezdés második mondata nem csupán a Ve. jogorvoslati fejezetében, hanem az  egész Ve.-ben foglalt eltérésekkel írja elő a  bírósági eljárásban a  polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő alkalmazását. [23] 2.2. A  választási eljárás során könnyen előfordulhat, hogy valakivel sem az  elsőfokú, sem a  másodfokú választási bizottsági határozatot nem közölték, miután a  választási bizottságok határozatai nem tartalmaznak rá vonatkozó rendelkezést, azonban a felülvizsgálat nyomán hozott bírósági határozat következtében – a bíróságnak a választási bizottságtól eltérő álláspontja miatt –, a  jogorvoslati eljárás során első ízben érintetté válik. A  határozatban foglaltakról való értesülés – tehát a bíróság közlése – hiányában a  felülvizsgálat során hozott határozatban foglalt jogát nem tudja gyakorolni, és kötelezettségét sem tudja teljesíteni. [24] Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az  előbbiekből következően a  bíróságnak a  felülvizsgálat során hozott határozatot közölnie kell azzal is, akire a határozat jogot vagy kötelezettséget keletkeztet vagy származtat. [25] 2.3. A Ve. 233. § (1) bekezdése és az Nsztv. 79. § (3) bekezdése értelmében az alkotmányjogi panasz benyújtására nyitva álló határidőt a döntés közlésétől kell számítani. [26] Az Alkotmánybíróság a  Kúria által megküldött, a  végzése kézbesítését igazoló dokumentumok alapján azt állapította meg, hogy a Kúria a végzését a magánszemély kérelmezővel és az NVB-vel is közölte rövid úton, illetve postai szolgáltató útján. A bírósági felülvizsgálati eljárás során kötelezetté váló indítványozóval azonban a Kúria nem közölte végzését, az indítványozó a számára kötelezettséget megállapító végzésről a sajtóból értesült, ezt követően nyújtotta be alkotmányjogi panaszát. [27] A közlés hiányában az  Alkotmánybíróság azt állapította meg, hogy az  indítványozó az  alkotmányjogi panasz benyújtására nyitva álló határidőt megtartotta. [28] Az indítványban foglaltak alapján az  Alkotmánybíróság a  panaszt – az  Ügyrend 31.  § (6)  bekezdését alkalmazva, külön befogadási eljárás mellőzésével – érdemben bírálta el. IV. [29] Az alkotmányjogi panasz megalapozott. [30] 1. Az  Alkotmánybíróság jelen ügyben azt vizsgálta, hogy a  véleménynyilvánítás és a  sajtó szabadságát, jelen esetben a  médiatartalom-szerkesztés szabadságát megsértette-e a  Kúria döntése azáltal, hogy az  Mttv.-ben és a  Ve.-ben előírt szabályok betartásán túl egy társadalmi célú reklám közlése előtt azt is elvárta az  indítványozó közszolgálati médiaszolgáltatótól, hogy a  népszavazási kampány aktuális állásának tartalmát és irányát is figyelembe vegye, és az alapján döntsön egy közérdekű célt tartalmazó műsorszám társadalmi célú reklámként való közreadásáról. [31] 2. Az  Alkotmánybíróságnak az  alkotmányjogi panasz alapján folytatott eljárásokban elsősorban jogvédelmi szerepe van, mert az Abtv. 26–27. §-ai értelmében az a  feladata, hogy az Alaptörvényben biztosított alkotmányos alapjogoknak ténylegesen érvényt szerezzen. [32] Az Alkotmánybíróság az  Alaptörvény 24.  cikk (1)  bekezdésének értelmében az  Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. Ennek megfelelően az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdésének d) pontja alapján a bírói döntéseket az  alkotmányosság szempontjából ellenőrizheti, és jogköre a  bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vizsgálatára és kiküszöbölésére korlátozódik. Az  Alkotmánybíróság az  Abtv. 27.  §-ában szabályozott hatáskörében eljárva a bírói döntés és az Alaptörvény összhangját biztosítja. [33] 3. Az  Alkotmánybíróság áttekintette az  Alaptörvény érintett rendelkezéseit, az  indítványozó közszolgálati médiaszolgáltató tevékenységre vonatkozó jogi környezetnek az  ügy eldöntése szempontjából legfontosabb szabályait és alkotmánybírósági gyakorlatát. [34] 3.1. Az  Alkotmánybíróság a  7/2014. (III. 7.) AB határozatban átfogóan foglalkozott az  Alaptörvény IX.  cikk (1) és (2)  bekezdésében foglalt szólás- és sajtószabadság értelmezésével, és kifejtette, hogy a  sajtószabadság, amely felöleli valamennyi médiatípus szabadságát, kitüntetett helyet foglal el az  Alaptörvény alapjogi rendjében, mivel a  sajtó a  véleménynyilvánításnak, a  véleményformálásnak és a  véleményalkotáshoz nélkülözhetetlen információszerzésnek az  eszköze, amelynek egyik legfontosabb alkotmányos küldetése a  közügyek alakulásában releváns körülmények bemutatása (Indokolás [40] és [48]). [35] Az Mttv. 3. §-a az Alaptörvény rendelkezéseit szem előtt tartva írja elő, hogy „Magyarországon a médiaszolgáltatások szabadon nyújthatók, a  sajtótermékek szabadon közzétehetők, az  információk és a  vélemények a tömegkommunikációs eszközök útján szabadon továbbíthatók, a nyilvános vételre szánt magyarországi és külföldi médiaszolgáltatások szabadon elérhetők. A médiaszolgáltatás és a sajtótermék tartalmának meghatározása szabad, a médiaszolgáltató és a sajtótermék kiadója felelősséggel tartozik e törvényben foglaltak betartásáért.” [36] Az Mttv. 6.  §-a szerint a  közszolgálati médiaszolgáltatás a  demokratikus társadalmi rend megfelelő működésének elengedhetetlenül szükséges feltétele. A  közszolgálati médiaszolgáltatás érdekeit különös súllyal kell figyelembe venni e törvény alkalmazásakor. [37] A médiaszolgáltatás tartalmának szabad meghatározása magában foglalja az  adott műsorszolgáltató reklámpolitikájának szabadon történő kialakítását is. A  népszavazási kampány során a  közszolgálati médiaszolgáltató köteles politikai reklámokat közzétenni, arról azonban szabadon dönthet, hogy az  Mttv. 32.  §-a alapján közzétesz-e társadalmi célú reklámot. A  médiaszabályozás alapján a  társadalmi célú reklámok a médiaszolgáltató szerkesztett tartalmainak tekintendők. [38] Az Alkotmánybíróság jelen üggyel összefüggésben is – a  19/2016. (X. 28.) AB határozathoz hasonlóan  – megállapította, hogy a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadsága védi a közszolgálati médiaszolgáltatót társadalmi célú reklámok közzététele esetében. [39] 3.2. Az  Alaptörvény IX.  cikk (3)  bekezdésének az  Alaptörvény negyedik módosításával elfogadott szövege úgy rendelkezett, hogy „[a]z országgyűlési képviselők általános választásán országos listát, illetve az európai parlamenti képviselők választásán listát állító jelölő szervezetek által és érdekében, az országgyűlési képviselők és az európai parlamenti képviselők választását megelőzően, kampányidőszakban politikai reklám – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – kizárólag közszolgálati médiaszolgáltatások útján, egyenlő feltételek mellett tehető közzé.” [40] Az Alaptörvény IX.  cikk (3)  bekezdésének jelenleg hatályos – az  Alaptörvény ötödik módosításával elfogadott  – szövege értelmében bármilyen médiaszolgáltatás útján közzétehető politikai reklám, feltéve továbbra is, hogy a közzététel ellenérték nélkül történik. A politikai reklám közzétételére vonatkozó további feltételek meghatározását az Alaptörvény sarkalatos törvényre utalja, azzal, hogy a sarkalatos törvénynek biztosítania kell a politikai reklámot közzétevők esélyegyenlőségét. [41] Az Alaptörvény a politikai reklám fogalmát nem határozza meg szövegszerűen. Ugyanakkor egyrészt egyértelműen a  demokratikus közvélemény kialakulásához köti azt, a  véleményszabadság alapjogába ágyazva, másrészt közvetlenül összekapcsolja a választással, ezen belül a jelölő szervezetekkel, harmadrészt összekapcsolja a politikai reklám fogalmát a  választási kampányidőszakkal. Abból, hogy az  Alaptörvény a  politikai reklám fogalmát a  kampányidőszakhoz és a  jelölő szervezetekhez köti, az  következik, hogy a  politikai reklám az  Alaptörvény e  rendelkezései értelmében az  a  közlés, amely a  jelölő szervezetek jelöltjeit, népszavazáskor a  kérdés mikénti eldöntését támogatja. Ezt az  értelmezést támasztja alá az  esélyegyenlőségre utaló szövegrész is az  Alaptörvény e rendelkezésében. [42] A jelen ügyben nem választáson, hanem népszavazáson való közlésről van szó, azonban az  Alaptörvény a népszavazás alapjogi szabályai között visszautal a választójogra [lásd Alaptörvény XXIII. cikk (7) bekezdés]. Ebből az  következik, hogy a  népszavazás idején sem lehet más tartalmat tulajdonítani az  Alaptörvény szerinti politikai reklám fogalomnak, mint amilyen tartalmat annak a választások idején tulajdonítani kell. [43] Abból, hogy a  hatalom forrása a  nép, aki a  hatalmát választott képviselői útján vagy közvetlenül gyakorolja, az  következik, hogy önmagában sem az  e  jog gyakorlására való felhívás, sem az  attól való tartózkodásra felhívás az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése értelmében nem minősül politikai reklámnak. [44] A politikai reklám fogalmi eleme az  Alaptörvény alapján a  jelölő szervezetek és jelöltek érdekében, a  képviselővé válásért való közlés, a  közvélemény befolyásolása a  választáson induló jelölteket, népszavazáskor pedig a  feltett kérdést illetően. [45] 3.3. A politikai reklám és a társadalmi célú reklám fogalmát az Mttv. 203. § 55., illetve 64. pontjai határozzák meg. Ez  alapján a  politikai reklám valamely párt, politikai mozgalom vagy a  kormány népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző, illetve azok nevét, célját, tevékenységét, jelszavát, emblémáját népszerűsítő, a  reklámhoz hasonló módon megjelenő, illetve közzétett műsorszám. A  társadalmi célú reklám pedig a  politikai reklámnak nem minősülő, üzleti érdekeltséget nem tartalmazó, reklámcélokat nem szolgáló, ellenérték fejében vagy anélkül közzétett felhívás vagy közérdekű üzenet, amely valamely közérdekű cél elérése érdekében kíván hatást gyakorolni a médiaszolgáltatás nézőjére vagy hallgatójára. [46] A társadalmi célú reklám és a politikai reklám között tehát az a leglényegibb különbség, hogy míg a társadalmi célú reklám közérdekű cél elérése érdekében kíván hatást gyakorolni a  médiaszolgáltatás nézőjére, a  politikai reklám célja a párt, mozgalom vagy a kormány népszerűsítése, illetve a támogatására való ösztönzés. [47] A médiaszolgáltató – így az  indítványozó közszolgálati médiaszolgáltató is – felelősséggel tartozik az  Mttv.-ben foglaltak betartásáért, tehát egy adott műsorszám közzététele előtt vizsgálnia kell, hogy a  közlésre szánt reklám politikai vagy társadalmi célú reklámnak minősül-e, és a közzététel során az adott reklám-típusra vonatkozó egyéb rendelkezéseket (pl. politikai reklám esetén az előírt idősávokat és időtartamokat) is be kell tartania. [48] 3.4. A  konkrét esetben az  indítványozó közszolgálati médiaszolgáltató elfogadta a  közzétenni kívánt reklám társadalmi célú minősítését. Az  Alkotmánybíróság ezért azt is vizsgálta, hogy egyértelműen azonosítható-e a  társadalmi célú reklám legfőbb jellemzőjének mondható közérdekű cél a  támadott kúriai végzés által vizsgált műsorszámban. [49] Az Alaptörvény B) cikk (3) bekezdése szerint „[a] közhatalom forrása a nép”, a (4) bekezdés értelmében pedig „[a] nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.” A demokratikus jogállam működésének alapja a  hatalomgyakorlás legitim módon történő megvalósulása. Egy országos népszavazás, vagyis a  kivételesen alkalmazott közvetlen hatalomgyakorlási forma alkalmazása esetén elsőrendű közérdek, hogy az  állampolgárok részt vegyenek a  népszavazáson, és a  népszavazás érvényes legyen. A  vizsgált műsorszám semmilyen formában nem utal a  népszavazáson eldöntendő kérdés mikénti megválaszolására és nem irányul a  népszavazás során megnyilvánuló választói akarat befolyásolására. A  műsorszám a  népszavazáshoz való jog gyakorlására, a választópolgári részvételre bíztat, amivel a döntés legitimitását mint közérdekű célt kívánja elősegíteni. [50] 4. Az  Alaptörvény 28.  cikke szerint a  bíróságok a  jogalkalmazás során a  jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az  Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. A  bíróságnak a  jogszabályok adta értelmezési mozgástér keretein belül azonosítania kell az  elé kerülő ügy alapjogi vonatkozásait, és a  bírói döntésben alkalmazott jogszabályokat az érintett alapjog alkotmányos tartalmára tekintettel kell értelmeznie. [51] A bírói döntések alkotmányossági felülvizsgálatát lehetővé tevő alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. §) az Alaptörvény 28.  cikkének érvényesülését szolgáló jogintézmény. Ilyen panasz alapján az  Alkotmánybíróság a  bírói döntésben foglalt jogértelmezés Alaptörvénnyel való összhangját vizsgálja, azt, hogy a jogszabály alkalmazása során a bíróság az  Alaptörvényben biztosított jogok alkotmányos tartalmát érvényre juttatta-e {lásd 3/2015. (II. 2.) AB határozat Indokolás [17]–[18]}. [52] 5. Az  Alkotmánybíróság az  alkotmányjogi panasz alapján azt vizsgálta, hogy a  Kúria döntése összhangban áll-e az Alaptörvény IX. cikkének (1) bekezdésével. [53] A Kúria a  támadott végzése szerint egy társadalmi célú reklám közzététele során nem elegendő önmagában a  közérdekű cél meglétének vizsgálata, a  népszavazási kampány aktuális tartalmát és irányát is vizsgálnia kell a műsorszolgáltatónak, ami alapján a társadalmi célú reklámnak szánt műsorszám politikai reklámnak minősülhet. [54] Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint minden közérdekű céllal szemben megfogalmazhatóak ellenérvek és ellenvélemények. Egy társadalmi célú reklám közzététele előtti vizsgálat során nem várható el a műsorszolgáltatótól az Mttv. előírásain túl olyan többlettartalom vizsgálata, ami alapján egy kampány pillanatnyi állásából következtetve esetlegesen valamilyen mögöttes politikai tartalom állapítható meg. Ez  ugyanis könnyen eredményezheti azt is, hogy egy közérdekű céllal ellentétes politikai vélemény megakadályozza a  közérdekű cél elérését szolgáló társadalmi célú reklám közzétételét. [55] A politikai reklám fogalmát, ha az  a  tételes jogban megjelenik, az  Alaptörvénnyel összhangban kell értelmezni a  IV.3.2.  pontban (Indokolás [39]–[44]) kifejtettek szerint. A  politikai reklám olyan közlés, amelynek a  lényeges tartalma a  jelöltek, jelölő szervezetek, illetve népszavazási kérdés esetén az  „igen” vagy „nem” válaszok közötti választás. [56] Az Alkotmánybíróság elfogadta a Kúriának azt a megállapítását döntése alapjául, hogy a vitatott közlés a tartalma alapján önmagában nézve nem irányul a  népszavazási kérdésre adható lehetséges válaszok („igen”-„nem”- „érvénytelen”) közül egyiknek sem a  támogatására, hanem csupán közérdekű célt szolgál. Az  a  körülmény, hogy a  részvételre ösztönzés a  népszavazás érvényességét szolgálja, nem ad alapot arra az  értelmezésre, hogy az  Alaptörvény értelmében a  közlés a  kérdésnek a  Kormány – mint kezdeményező – által kívánt módon való megválaszolására irányulna. [57] A Kúria végzésével az  Mttv. által előírt szabályoknál lényegesen szélesebb körű vizsgálatot igénylő, és objektív módon be nem határolható többletkötelezettséget telepített a műsorszolgáltatóra. A Kúria döntése alkalmas arra, hogy – mintegy öncenzúraként – a műsorszolgáltatót visszatartsa társadalmi célú reklámok közzétételétől. A Kúria a  végzésében foglalt jogértelmezésével ennek következtében megsértette a  közszolgálati médiaszolgáltatónak a médiatartalom-szerkesztésre vonatkozó, az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében biztosított szabadságát. [58] Az Alkotmánybíróság mindezek alapján a Kúria Kvk.IV.37.935/2016/4. számú végzését megsemmisítette. [59] 6. Az  Alkotmánybíróság jelen ügyben elrendelte a  választási eljárásról szóló 2013.  évi XXXVI.  törvény 232.  §-ának hivatalból eljárva és elkülönítve történő alkotmányossági vizsgálatát és elbírálását. [60] 7. Az  Alkotmánybíróság e  határozatának a  Magyar Közlönyben történő közzétételét az  Abtv. 44.  § (1)  bekezdés második mondata alapján rendelte el. Budapest, 2016. október 25. Dr. Sulyok Tamás s. k., az Alkotmánybíróság elnökhelyettese