35/2015. (XI. 10.) IM rendelete a bírósági végrehajtói díjszabásról.

35/2015. (XI. 10.) IM rendelete a bírósági végrehajtói díjszabásról. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 307. § (2) bekezdés h) és n) pontjában, a 32. § tekintetében a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 395. § (4) bekezdés f ) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79.  § 1.  pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI.  6.) Korm. rendelet 90.  § 1.  pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el: 1. Általános rendelkezések 1. § (1) Az  önálló bírósági végrehajtót (a  továbbiakban: végrehajtó) a  hatáskörébe tartozó végrehajtás foganatosításáért költségátalány, utazási költségátalány, készkiadás (a  továbbiakban együtt: költségtérítés), munkadíj, az  adós teljesítése esetén ezeken felül behajtási jutalék illeti meg. (2) A  végrehajtót megillető munkadíj, egyéb végrehajtói díj, költségtérítés és behajtási jutalék e  rendeletben meghatározott összege után, az  általános forgalmi adóról szóló törvény alapján általános forgalmi adót nem kell felszámítani. (3) A  bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a  továbbiakban: Vht.) 31/D.  §-a szerinti végrehajtói kézbesítésért járó díjat a végrehajtást kérő, kérelmező előlegezi és viseli. (4) Ha az adós a Vht. 4. §-a alapján folyamatban lévő bírósági végrehajtási eljárás során adótartozását az adóhatóság részére akként teljesíti, hogy az adókövetelés összegét az adóhatóságnak fizeti meg, akkor a végrehajtót e rendelet alapján megillető díjat és költséget közvetlenül a végrehajtó részére kell megfizetnie. (5) Ha az adóhatóság az adókövetelés behajtása iránt folyamatban lévő, a Vht. 4. §-a szerinti végrehajtási eljárást a saját érdekkörében felmerült ok miatt kéri megszüntetni, a végrehajtót az adóhatóságtól kizárólag a felmerült és igazolt költségek, valamint munkadíj illetik meg. 2. § Ha a  végrehajtási eljárást ugyanazon végrehajtható okirat alapján több végrehajtást kérő javára kell lefolytatni, a  munkadíjat és a  költségtérítést a  végrehajtást kérők az  érdekeltségük arányában – ha ez  nem állapítható meg, egyetemlegesen – kötelesek az eljárás kezdetén a 18–22. § szerint megfizetni. 3. § A végrehajtó a  munkadíjat, a  költségtérítést és a  behajtási jutalékot az  e  rendeletben foglalt bírósági végrehajtói díjszabás (a  továbbiakban: díjszabás) alapján állapítja meg, és várható összegéről a végrehajtást kérőt és az adóst (a  továbbiakban együtt: feleket) tájékoztatja. A  végrehajtói kézbesítés várható díjáról külön értesítést nem kell küldeni a  kérelmezőnek; a  díj összegét a  kézbesítés iránti kérelem előterjesztésére szolgáló nyomtatványon kell feltüntetni. 4. § (1) A  bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló miniszteri rendelet pénzkezelésre vonatkozó rendelkezéseit a díjszabás során alkalmazni kell. (2) Ha az  ügyviteli szabályok szerint több végrehajtási ügyet egyesítettek, ezek az  egyesítés után a  díjszabás alkalmazása szempontjából egy ügynek tekintendők. 2. Munkadíj és költségátalány a végrehajtási ügyérték alapján 5. § A munkadíjat minden végrehajtási ügyben külön kell megállapítani, ez irányadó az egyetemlegesen felelős adósok ellen vezetett végrehajtási eljárásokra is. 6. § (1) A  végrehajtót – az  irodájának fenntartásával kapcsolatos általános költségek, így különösen munkabér, közüzemi díjak, irattárazási költség, számítástechnikai és elektronikus eszközök fenntartásával kapcsolatos kiadások, amortizáció, informatikai alkalmazások költsége fedezetére, a  (2)  bekezdésben foglalt eltérésekkel – a  munkadíj 50%-a költségátalányként illeti meg. (2) A 8. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott eljárásokban a végrehajtót a munkadíjon felül a munkadíj 30%-a illeti meg költségátalányként. 7. § (1) Ha a  végrehajtás pénzfizetésre irányul, a  munkadíj a  végrehajtható okiratban feltüntetett főkövetelést, járulékot és költséget magában foglaló együttes összeghez (a  továbbiakban: végrehajtási ügyérték) igazodik. Végrehajtási ügyértékként a végrehajtható okirat végrehajtóhoz történő érkezésének napján fennálló forintban meghatározott összeget kell figyelembe venni, a főköveteléshez társuló járulékok időközbeni változásától függetlenül. Amennyiben a végrehajtható okirat a tartozás összegét más pénznemben (devizában) határozza meg, azt a Magyar Nemzeti Bank aznapi deviza középárfolyamának alapul vételével kell forintra átszámítani. (2) Vagyontárgy közös tulajdonának árverés útján történő megszüntetése esetén a  végrehajtási ügyérték számítása szempontjából a főkövetelés a végrehajtható okiratban megállapított vételár összege. 8. § (1) A végrehajtási ügyértékhez igazodó munkadíj összege a) 100 000 forintot meg nem haladó ügyérték esetén 4000 forint b) 100 000 forint feletti, de 1 000 000 forintot meg nem haladó ügyérték esetén 4000 forint és a 100 000 forint feletti rész 3%-a, c) 1 000 000 forint feletti, de 5 000 000 forintot meg nem haladó ügyérték esetén 31 000 forint és az 1 000 000 forint feletti rész 2%-a, d) 5 000 000 forint feletti, de 10 000 000 forintot meg nem haladó ügyérték esetén 111 000 forint és az 5 000 000 forint feletti rész 1%-a, e) 10 000 000 forint feletti ügyérték esetén 161 000 forint és a 10 000 000 forint feletti rész 0,5%-a. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott munkadíj összege az 1 000 000 forintot nem haladhatja meg. (3) Ha a  meghatározott cselekménnyel összefüggésben vagy a  meghatározott cselekmény helyett pénzösszeget kell behajtani, a végrehajtó a pénzösszeg behajtásáért az  (1) bekezdésben foglalt, a végrehajtási ügyértékhez igazodó munkadíjat állapít meg. (4) Ha a végrehajtási kérelem kizárólag az adós pénzforgalmi számláján lévő összeg végrehajtás alá vonására irányul, a munkadíj összege a végrehajtási ügyérték 0,5%-a, de legalább 4000 forint és legfeljebb 600 000 forint. (5) Ha a  végrehajtási kérelem kizárólag az  adós végrehajtható okiratban megjelölt fizetési számláján lévő összeg behajtására vagy az adós végrehajtható okiratban megjelölt munkabérének letiltására irányul, a munkadíj összege a végrehajtási ügyérték 0,5%-a, de legalább 4000 forint és legfeljebb 600 000 forint. Ezt az összeget a végrehajtást kérő kérelme alapján egyéb vagyontárgyakra tovább folytatott eljárásért az  (1)  bekezdés szerint járó munkadíj összegébe be kell számítani. (6) A zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási értékesítéséért a végrehajtási ügyérték – amely a zálogtárgy kikiáltási ára – alapján járó munkadíj 50%-a és a költségátalány 50%-a számítható fel, melyek együttes összege nem haladhatja meg az 500 000 forintot. (7) A  végrehajtási kérelem Vht. 12/A.  §-a szerinti elkészítéséért és a  bírósághoz való továbbításáért járó munkadíj összege a  végrehajtandó követelés járulékok nélkül számított összegének 1%-a, de legalább 2000 forint és legfeljebb 80 000 forint. (8) Munkadíjként az (1) bekezdésben foglalt összeg 50%-a illeti meg a végrehajtót a) a  kizárólag zálogjog érvényesítésére irányuló végrehajtási ügyben – kivéve a  zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási értékesítésére irányuló ügyeket –, b) az  egyetemlegesen kötelezett adósok ellen egyidejűleg kért, ugyanazon végrehajtó által foganatosított végrehajtási ügyekben, valamint c) az  egyetemlegesen felelős adóstárs elleni, a  Vht. 32.  § (3)  bekezdése alapján foganatosított végrehajtási ügyben. 9. § Ha a végrehajtás meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra, tűrésre, abbahagyásra (a  továbbiakban: meghatározott cselekmény) vagy zárlat foganatosítására irányul, a  végrehajtót munkadíjként 15  000 forint illeti meg. Helyszíni eljárási cselekmény foganatosítása esetén az  eljárásra fordított idő alapján a helyszíni eljárás költsége is megilleti. 3. Munkadíj és költségtérítés az eljárásra fordított idő alapján 10. § (1) A végrehajtót a helyszíni eljárási cselekmény foganatosításáért: a) hivatali helyiségén kívül, de a  székhelyén foganatosított eljárásért minden megkezdett óráért 4000 forint munkadíj és 2000 forint költségátalány, továbbá helyszíni eljárási cselekményenként 2500 forint utazási költségátalány; b) székhelyén kívül foganatosított eljárásért minden megkezdett óráért 4000 forint munkadíj és 2000 forint költségátalány, továbbá helyszíni eljárási cselekményenként 3500 forint utazási költségátalány illeti meg. (2) Ha a  végrehajtási ügyben a  Vht. 33.  §-a alapján megkeresett végrehajtó jár el, akkor végrehajtási költségként kizárólag az (1) bekezdésben meghatározott költségek, valamint az eljárásával kapcsolatban felmerült készkiadások számíthatóak fel. (3) A végrehajtó csak egyszer számíthatja fel a helyszíni eljárási cselekmény végrehajtási költségét abban az esetben, ha azonos helyszínen (lakásban, ingatlanon) egyidejűleg foganatosít több ügyben eljárási cselekményt. (4) Ha az  ingóságok tételes felsorolását tartalmazó jegyzőkönyv elkészítésére irányuló helyszíni eljárás (ingóságok leltározása) két óránál többet vesz igénybe, vagy ingatlan esetében az  árverést követő kilakoltatásra kerül sor, a végrehajtó az (1) bekezdésben foglaltak szerint számít fel ezért munkadíjat. 4. Készkiadás 11. § A végrehajtó készkiadásként számíthatja fel a) a lefoglalt ingóság átszállítása esetén a szállítási (fuvarozási) és tárolási költséget, b) a lezárt helyiség felnyitásának és újbóli lezárásának költségét, c) a végrehajtási eljárásnál jelen levő tanú költségtérítését, d) ha a  végrehajtási ügy iratainak másolatát a  végrehajtási üggyel összefüggő intézkedés megtétele vagy döntés meghozatala érdekében a  bíróságnak vagy bírósági végrehajtónak meg kell küldeni, a  fénymásolat készítésének költségét, amely oldalanként 30 forint, valamint e) a végrehajtási eljárás során felmerült indokolt és igazolt más költséget. 12. § Ha a végrehajtó a helyszíni eljárása során lefoglalt ingóságokat a saját gépjárművén szállítja el, szállítási költségként csak a 10. § (1) bekezdése szerinti utazási költségátalányt számíthatja fel. 13. § Az egyetemlegesen felelős adósok ellen vezetett végrehajtási eljárások során a  készkiadásokat akkor lehet külön felszámítani, ha azok különböző eljárási cselekmények során külön-külön merültek fel. 5. Behajtási jutalék 14. § Ha a végrehajtási eljárás teljesen vagy részben eredményes, a végrehajtót behajtási jutalék illeti meg. 15. § (1) Pénzkövetelés esetén a  behajtási jutalék összege a  végrehajtható okiratban feltüntetett, a  járulékok időközbeni változásától függő követelésből behajtott vagy megtérült összeg alapulvételével a) 5 000 000 forintot meg nem haladó összeg esetén 8%, b) 5 000 000 forint feletti, de 10 000 000 forintot meg nem haladó összeg esetén 400 000 forint és az 5 000 000 forint feletti rész 6%-a, c) 10 000 000 forint feletti összeg esetén 700 000 forint és a 10 000 000 forint feletti rész 3%-a. (2) Az  államháztartás alrendszereibe tartozó adós ügyében, illetve a  8.  § (4) és (5)  bekezdésében meghatározott eljárások esetén a behajtási jutalék a behajtott összeg 1%-a. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott behajtási jutalék összege a 4 000 000 forintot nem haladhatja meg. (4) A végrehajtó az egyetemlegesen felelős adósok ellen vezetett végrehajtási eljárásokban az egyes adósok ügyében csak azon összeg alapulvételével számított behajtási jutalékot számíthat fel, amelyet az  adós teljesített, vagy ami tőle behajtásra került. (5) Ha ugyanabban a  végrehajtási ügyben több végrehajtó jár el, a  behajtási jutalék összegét megegyezésük szerint osztják meg. Megegyezésük hiányában a  végrehajtókat egyenlő arányban illetik meg az  ezen a  címen befolyt pénzösszegek. (6) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 36/A. §-ának, 43. § (4) és (5) bekezdésének, 150/A.  §-ának, valamint 151.  §-ának alkalmazásából eredő követeléscsökkenés e  rendelet alkalmazása szempontjából nem minősül behajtásnak, ha a követelés csökkenéséről az adóhatóság tájékoztatja a végrehajtót. (7) A  lefoglalt és a  hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény (a  továbbiakban: NET tv.) alapján a Nemzeti Eszközkezelő által megvásárolt ingatlan vételárának a jelzálogjogosult végrehajtást kérő részére történő kifizetéséből és a pénzügyi intézmény erre tekintettel történő tartozás elengedéséből eredő követeléscsökkenés, valamint a  fennmaradó vételárhányad a  NET tv. 21.  § (1)  bekezdése szerint a  végrehajtó részére történő kifizetése e  rendelet alkalmazása szempontjából nem minősül behajtásnak, ezen összeg tekintetében behajtási jutalék nem számítható fel. (8) Ha a behajtott összeg a NET tv. 1. § d) pontja szerint hiteladósnak vagy 1. § m) pontja szerint zálogkötelezettnek minősülő adós azon, beköltözhető állapotban értékesített és önkéntesen a vevő birtokába bocsátott ingatlanának árverési, árverésen kívüli eladási vagy átvételi árából származik, amely a  Vht. 147.  § (3)  bekezdése szerinti lakóingatlannak minősül, és kikiáltási ára – árverésen kívüli eladása esetén a vételára – budapesti és megyei jogú városban fekvő ingatlan esetében a 20 millió forintot, egyéb településen fekvő ingatlan esetében pedig a 15 millió forintot nem haladta meg, az arra az (1) és (3) bekezdés szerint felszámítható jutalék a behajtott összeg 3%-a. (9) Zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási értékesítése esetén a behajtási jutalék alapja a zálogtárgy vételárának vagy a kötelezett teljesítésének értéke. 16. § Ha a  végrehajtás meghatározott cselekmény teljesítésére irányul, teljesítés esetén a  behajtási jutalék összege 25 000 forint. 6. A végrehajtói kézbesítés költsége 17. § (1) A  végrehajtót a  kézbesítési eljárási cselekmény lefolytatásáért egyszeri 6000 forint munkadíj és 1500 forint költségátalány illeti meg a kézbesítési kísérletek számától függetlenül. (2) A kézbesítésért készkiadás, illetve jutalék nem számítható fel. (3) A végrehajtási iratok személyes kézbesítéséért a Vht. 37. § (2) bekezdése szerinti esetben végrehajtási költség nem számítható fel. 7. Az eljárás kezdetén megfizetendő költség 18. § (1) A végrehajtót az eljárása kezdetén ügyenként megilleti a) pénzkövetelés behajtása esetén – kivéve a  b)  pontban foglalt eljárásokat – a  pénzfizetésre irányuló végrehajtási eljárásban felszámítható munkadíj 50%-ának és a költségátalány 50%-ának megfelelő összeg, de összesen legalább 4000 forint, amely az előlegként bekérhető készkiadásokkal együtt nem haladhatja meg a 85 000 forintot; b) tartásdíj, munkabér és kártérítési összeg behajtására irányuló eljárásban a pénzfizetésre irányuló végrehajtási eljárásban felszámítható munkadíj 50%-ának és a  költségátalány 50%-ának megfelelő összeg, de összesen legalább 4000 forint, amely az  előlegként bekérhető készkiadásokkal együtt nem haladhatja meg a 70 000 forintot; c) meghatározott cselekmény végrehajtása esetén 10 000 forint, a  Vht. 184/A.  § (2)  bekezdésében foglalt ideiglenes intézkedés esetén az  eljárás várható idejének megfelelő munkadíj és költségátalány összege, amely nem haladhatja meg a 40 000 forintot. (2) A végrehajtó előlegként bekérhető készkiadás címén elszámolhat a) 1 000 000 forintot meg nem haladó végrehajtási ügyérték esetén legfeljebb 5000 forintot, b) 1 000 000 forintot meghaladó végrehajtási ügyérték esetén legfeljebb 10 000 forintot, c) meghatározott cselekmény végrehajtására irányuló eljárás esetén legfeljebb 10 000 forintot. (3) A  végrehajtó a Vht. 4.  §-a és 225.  § (3)  bekezdése, valamint az  Art. 158.  § (3)  bekezdése alapján átvett ügyekben az (1) és (2) bekezdés szerinti költség eljárás kezdetén történő megfizetése nélkül jár el. (4) A  végrehajtó gyermektartásdíj behajtására irányuló eljárásban az  (1) és (2)  bekezdés szerinti költségelőleg megfizetése nélkül jár el. (5) A biztosítási intézkedés végrehajtásáért a Vht. 190. § (4) bekezdése alapján megfizetett munkadíj és költségátalány összegét be kell számítani a kielégítési végrehajtás lefolytatásáért megfizetendő költség összegébe. (6) Az  eljárás kezdetén megfizetett (1) és (2)  bekezdés szerinti költséget a  munkadíj, a  költségátalány, illetve a készkiadás összegébe be kell számítani. (7) Ha a  Vht. 52.  § d)  pontja alapján szünetelő végrehajtási eljárást a  szünetelését követően a  végrehajtást kérő kérelmére folytatni kell, a  végrehajtót a  6.  § szerinti költségátalány 50%-a, de legfeljebb 35 000 forint ismételten megilleti. (8) Ha a  végrehajtási eljárás a  szünetelését követően a  NET tv. 16.  §-a alapján folytatódik, a  (7)  bekezdés szerinti költségátalány a végrehajtót ismételten nem illeti meg. (9) Ha a zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási értékesítése esetén az eljárás kezdetén a zálogtárgy kikiáltási ára még nem állapítható meg, az eljárás kezdetén a munkadíj fejében megfizetendő költség 25 000 forint. 19. § (1) A  végrehajtó az  ügy iratainak megérkezése után 8 napon belül, soron kívüli ügyben 3 napon belül – kivéve, ha a  végrehajtható okiratot a  kiállítójának meg kell küldeni – felhívja végrehajtást kérőt a  18.  § (1) és (2)  bekezdése szerinti költség megfizetésére olyan határidővel, hogy az  eljárási cselekményeket előreláthatólag határidőn belül tudja elvégezni. (2) A végrehajtó az (1) bekezdésben meghatározott felhívástól eltekinthet, ennek tényét és időpontját jegyzőkönyvben köteles megállapítani és erről a  végrehajtást kérőt tájékoztatni. A  felhívás mellőzése esetén a  végrehajtó nem állapíthatja meg az eljárásnak a Vht. 52. § e) pontja miatti szünetelését, hanem köteles a végrehajtás foganatosítását az  adott ügyben irányadó szabályok szerint megkezdeni és elvégezni; a  felhívás mellőzése nem mentesít a végrehajtási költségek megfizetésének kötelezettsége alól. (3) Az  eljárás kezdetén megfizetendő, 18.  § (1) és (2)  bekezdése szerinti költséget a  végrehajtó által kiállított, költségfelhívásra szolgáló jegyzőkönyv alapján kell megfizetni, amely a  jegyzőkönyv Vht. 35.  §-a szerinti általános tartalmi kellékein túl tartalmazza: a) a végrehajtó adószámát, b) a végrehajtást kérő értesítését arról, hogy a végrehajtó az ügyet a bíróságtól vagy közjegyzőtől a végrehajtás foganatosítására átvette, c) a  végrehajtási ügyértéket és a  végrehajtónak járó végrehajtási költségek várható összegét (az utóbbit a  munkadíj, költségátalány, készkiadás, jutalék szerinti részletezésben), továbbá az  általános költségátalány összegét, d) tájékoztatást arról, hogy da) az eljárás kezdetén megfizetendő, 18. § (1) és (2) bekezdés szerinti költséget a végrehajtást kérőnek vagy költségmentesség esetén a  Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (a  továbbiakban: Kar) hivatali szervének e  rendelet rendelkezései szerint, a  jegyzőkönyv kézhezvételétől számított, az  abban megállapított határidőben kell megfizetni a végrehajtó részére, db) a végrehajtó intézkedése ellen a Vht. 217. §-a szerinti végrehajtási kifogást lehet előterjeszteni, dc) a végrehajtás foganatosítása a költség befizetését követően veszi kezdetét, dd) ha a  befizetés a  jegyzőkönyvben megjelölt határidőben nem történik meg, ettől az  időponttól a  végrehajtás a Vht. 52.  § e)  pontja alapján szünetel, illetve megkezdődik az  a  határidő, amelynek elteltével a végrehajtás a Vht. 54. § (3) bekezdése alapján megszűnik, e) az eljárás kezdetén megfizetendő költség összegét a munkadíj, a költségátalány és az előlegként bekérhető készkiadás szerinti bontásban, f ) az  eljárás kezdetén megfizetendő költség megfizetésének módját, átutalás esetén az  arra szolgáló számla számát és a  számlavezető hitelintézet nevét, továbbá az  átutalási megbízáson feltüntetendő közlemény tartalmi elemeit. 20. § (1) A végrehajtói kézbesítés munkadíját és költségátalányát a kérelmezőnek külön költségfelhívás nélkül, a kézbesítés iránti kérelem előterjesztésével együtt kell megfizetnie. (2) Ha a kézbesítendő fizetési meghagyást a végrehajtó a Kar hivatali szerve által működtetett, a kézbesítendő okiratok végrehajtók részére történő megküldésére szolgáló informatikai alkalmazása útján kézhez vette, a  kézbesítés foganatosításának megkezdése szempontjából úgy kell tekintenie, hogy a  kézbesítés díja megfizetésre került. A kézbesítések díját a Magyar Országos Közjegyzői Kamara – havonta összesítetten – átutalja a Kar hivatali szerve részére, amely gondoskodik az eljáró végrehajtó elszámolási számlájára való átutalásáról. 8. Az eljárás folyamán és az eljárás befejezésekor megfizetendő költség 21. § (1) A  várható készkiadások 18. és 19.  § szerinti megfizetését követően további készkiadás előlegezésére az  eljárás folyamán – annak felmerülésekor – akkor kerülhet sor, ha azt a  Vht. kifejezetten előírja vagy a  nem előlegezett készkiadás összege az 5000 forintot meghaladja. (2) A költségfelhívásra szolgáló jegyzőkönyv elkészítésére és kiadására megfelelően alkalmazni kell a 19. §-ában foglalt rendelkezéseket. 22. § Ha a  Vht. 52.  § d)  pontja alapján szünetelő végrehajtási eljárás során a  végrehajtót megillető munkadíj összege nem térült meg, a munkadíj fennmaradt részét a végrehajtást kérőnek az eljárás befejezésekor készített díjjegyzék alapján kell megfizetnie a végrehajtó részére. 23. § A végrehajtó a Vht. 4.  §-a és 225.  § (3)  bekezdése, valamint az  Art. 158.  § (3)  bekezdése alapján átvett ügyekben a 21. és 22. § szerinti költség eljárás folyamán és befejezésekor történő megfizetése nélkül jár el. 9. Egyéb végrehajtói díjak 24. § Közös tulajdonban lévő ingatlan végrehajtási értékesítése esetén a nem adós tulajdonostárs részére járó vételárból a nem adós tulajdonostárs tulajdoni hányadának értékesítéséért járó végrehajtási költségként a vételárrész 2%-ának megfelelő összeg vonható le. 25. § A végrehajtó részére megfizetendő másolati költségtérítés összege – ha a  másolatot nem bíróság vagy bírósági végrehajtó részére kell készíteni – oldalanként 50 forint, az adatok törlésével készült másolat esetében oldalanként 200 forint. 26. § Az árverezők elektronikus nyilvántartásába történő bejegyzés díja 6000 forint, a  nyilvántartásban szereplő adatok módosításának díja 3000 forint, a  nyilvántartásból történő törlés és a  nyilvántartásba tévesen bejegyzett adatok módosítása díjmentes. 27. § A központi hatóságnak a tartásra kötelezett adatainak beszerzésére irányuló megkeresése alapján indult végrehajtás foganatosításáért a 10. § (1) bekezdése alapján munkadíj és költségátalány számítható fel végrehajtási költségként, összesen egy óra mértékéig; az eljárás kezdetén fizetendő költségrész összege megegyezik a díjazás összegével. 10. Díjjegyzék 28. § (1) A  végrehajtó a  végrehajtási ügy érdemi vagy ügyviteli befejezésekor, illetve meghatározott cselekmény végrehajtása esetén a  cselekmény elvégzését vagy elvégeztetését követően az  általa felszámított munkadíjról, költségtérítésről, behajtási jutalékról és az  őt megillető egyéb végrehajtói díjról díjjegyzéket állít ki, amelyet a  feleknek, végrehajtási kérelem elkészítése esetén a kérelmezőnek kézbesít. A díjjegyzéknek tartalmaznia kell azt a tájékoztatást, hogy a díjfelszámítás ellen végrehajtási kifogást lehet előterjeszteni. (2) Ha a  meghatározott cselekmény foganatosítását követően a  végrehajtási költséget az  adós a  végrehajtónak nem fizette meg, a végrehajtási eljárás ezt követően a díjjegyzékben foglalt költségre mint pénzkövetelésre folytatódik. (3) Ha a  végrehajtás során befolyt összegből a  végrehajtó az  eljárás befejezését megelőzően számol el végrehajtási költséget, köteles erről részdíjjegyzéket készíteni a  díjjegyzék készítésére vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával. (4) Ha a befolyt összeg letiltásból származik, részdíjjegyzéket legfeljebb az összesen 50 000 forintot elérő végrehajtási költségről kell készíteni. (5) A díjjegyzékben (részdíjjegyzékben) fel kell tüntetni a következő adatokat: a) a  végrehajtási ügynek a  végrehajtói jegyzőkönyvben, illetve a  végrehajtó írásbeli intézkedésében feltüntetendő általános adatait, b) a végrehajtó adószámát, c) a végrehajtási ügyértéket (főkövetelés és járulékai szerinti bontásban), d) a végrehajtás során befolyt, a behajtási jutalék számításának alapját képező összeget, e) az  eljárás kezdetén és folyamán előlegezett végrehajtási költséget (munkadíj, költségátalány és készkiadás szerinti részletezésben), f ) a  felszámított végrehajtási költségek és díjak összegét (munkadíj, költségátalány, helyszíni eljárás költsége, felmerült készkiadások, egyéb végrehajtói díjak és jutalék szerinti részletezésben), g) a  végrehajtás során befolyt összeggel nem fedezett költségek és díjak összegét (munkadíj és meg nem előlegezett készkiadás szerinti részletezésben), h) tájékoztatást arról, hogy a  g)  pont szerinti költséget a  végrehajtást kérőnek – költségmentesség, költségfeljegyzési jog esetén a  bírósági gazdasági hivatalnak – a  díjjegyzék kézhezvételétől számított, az abban megállapított határidőben kell megfizetni a végrehajtó részére, valamint tájékoztatást a megfizetés módjáról (átutalás esetén az arra szolgáló fizetési számla száma, számlavezető pénzforgalmi szolgáltató neve, az átutalási megbízáson feltüntetendő közlemény tartalmi elemei), i) tájékoztatást a  díjjegyzékben foglalt díjfelszámítással szembeni végrehajtási kifogás előterjesztésének lehetőségéről és módjáról. 29. § (1) Ha a  díjjegyzékben foglalt díjfelszámítás ellen végrehajtási kifogást terjesztettek elő, a  végrehajtó a  díjjegyzéket a végrehajtási ügy irataival együtt bemutatja a végrehajtást foganatosító bíróságnak. A bíróság a kifogást elbírálva a díjjegyzéket végzéssel módosítja, ha a költségfelszámításban számítási hiba, elírás található, vagy azt a díjszabás rendelkezéseitől eltérően készítették. (2) A bíróság a végzést a feleknek, a végrehajtónak és a végrehajtási kifogást előterjesztőnek kézbesíti, egyúttal felhívja a végrehajtót a szükséges intézkedés megtételére. (3) A  felek és a  végrehajtó az  (1)  bekezdésben meghatározott végzés ellen korlátozás nélkül fellebbezhetnek. A végrehajtási kifogást előterjesztő jogi képviselő és más érdekelt a végzésnek az őt érintő része ellen fellebbezhet. 11. Záró rendelkezések 30. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba. 31. § Ezt a rendeletet a hatálybalépésének időpontjában folyamatban lévő eljárásokban, a hatálybalépését követően tett, díjfizetési felhívásra, díjjegyzék elkészítésére irányuló végrehajtói intézkedés során kell alkalmazni. 32. § (1) A  költségmentesség alkalmazásáról a  bírósági eljárásban című 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (a  továbbiakban: R.) 15/E. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A bírósági végrehajtási eljárásban a költségek állam általi előlegezése feltételeinek fennállása esetén a bírósági végrehajtói díjszabásról szóló 35/2015. (XI. 10.) IM rendelet (a  továbbiakban: díjrendelet) 18–22.  §-ai szerinti végrehajtási költséget (a  továbbiakban: költség) a  végrehajtható okirat alapján a  Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (a továbbiakban: Kar) hivatali szerve fizeti ki a bírósági végrehajtónak. A bírósági végrehajtó a kifizetés érdekében megküldi a  Kar hivatali szervének a  díjrendelet 19.  § (3)  bekezdése szerinti jegyzőkönyvét, amelyhez csatolja a végrehajtható okirat fénymásolatát. (3) A Kar hivatali szerve 15 napon belül intézkedik a költség átutalása iránt, ha pedig a költségfelszámítás nem felel meg a díjrendeletben foglalt rendelkezéseknek, vagy a készkiadás összegével a Kar hivatali szerve nem ért egyet, a  bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a  továbbiakban: Vht.) 217.  §-a alapján végrehajtási kifogást terjeszt elő a  költség megállapítása ellen és erről – a  végrehajtási kifogás másolatának megküldésével – értesíti a végrehajtót. A Kar hivatali szerve a kifizetni kért összeg nem vitatott részét haladéktalanul, további részét a bíróság határozatának megfelelően utalja át a  végrehajtó számlájára. A  végrehajtó az  átutalt költség összegéről kiállított végrehajtási bevételi bizonylatot haladéktalanul megküldi a Kar hivatali szervének.” (2) Az R. 15/E. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) A  végrehajtó a  végrehajtási ügy befejezésekor – a  bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 1/2002. (I. 17.) IM rendelet (a  továbbiakban: VÜSZ) 33. és 34.  §-ai esetén – a  le nem rótt végrehajtási illeték fedezésére befolyt összeget a törvényszék költségvetési számlájára, a kifizetett költség fedezésére befolyt összeget a  Kar hivatali szervének utalja át. Az  átutaláson feltünteti az  adós nevét, az  átutalás jogcímét és a  végrehajtói ügyszámot. Az átutalás pénzforgalmi szolgáltató által igazolt másolatát az ügy iratai között kell elhelyezni. (8) A  bírósági végrehajtás során befolyt összeget elsősorban a  le nem rótt végrehajtási illetékre és az  előlegezett végrehajtási költségre kell elszámolni.” (3) Az R. 15/E. § (10) és (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(10) A gyermektartás végrehajtása során e § rendelkezései szerint kell eljárni azzal az eltéréssel, hogy a) a Kar hivatali szerve a bírósági végrehajtó részére az eljárása kezdetén költséget nem fizet, b) a  végrehajtás során befolyt összegből nem fedezhető, a  végrehajtót eljárásáért a  díjrendelet 22.  §-a szerinti mértékben megillető munkadíj összegét részére a Kar hivatali szerve a végrehajtó beterjesztett díjjegyzéke alapján – a (3) bekezdés alkalmazásával – 15 napon belül kifizeti. (11) Ha a végrehajtás során befolyt összegből a Pp. 85/A. §-ának (5) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazása miatt a  végrehajtás költségei és a  le nem rótt végrehajtási illeték nem vonhatók le a  végrehajtandó követelés kielégítését megelőzően, a végrehajtó a követelés kielégítése után fennmaradó összeget számolja el a végrehajtási költségre és a le nem rótt végrehajtási illetékre. A végrehajtás során befolyt összegből nem fedezhető, a végrehajtót eljárásáért a  díjrendelet 22.  §-a szerinti mértékben megillető díjazás összegét – a  végrehajtó beterjesztett díjjegyzéke alapján, szükség esetén a (3) bekezdés megfelelő alkalmazásával – a Kar hivatali szerve 15 napon belül kifizeti a végrehajtó részére.” (4) Az R. a következő 18. §-sal egészül ki: „18. § E rendeletnek a bírósági végrehajtói díjszabásról szóló 35/2015. (XI. 10.) IM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) módosított 15/E. §-át a Módr. hatálybalépését követően indult végrehajtási ügyekben kell alkalmazni.” (5) Az R. 15/E. § a) (4) bekezdésében a „BGH” szövegrész helyébe a „Kar hivatali szerve” szöveg, b) (5) bekezdésében a „bírósági gazdasági hivatalt” szövegrész helyébe a „Kar hivatali szervét” szöveg lép. (6) Hatályát veszti az R. 15/E. § (9) bekezdése. 33. § Hatályát veszti a bírósági végrehajtói díjszabásról szóló 14/1994. (IX. 8.) IM rendelet. Dr. Trócsányi László s. k., igazságügyi miniszter