38/2013. (V. 24.) VM rendelete a szőlőtermelési potenciálról.

38/2013. (V. 24.) VM rendelete a szőlőtermelési potenciálról. A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 57. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § a) és b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következőket rendelem el: 1. Értelmező rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában: 1. átadó: a  szőlőültetvény engedélyezett kivágásával keletkezett újratelepítési jogát átruházó természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet; 2. átvevő: az  a  természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akire az átadó az újratelepítési jogát átruházza; 3. engedélyes: a műveletre vonatkozó érvényes engedéllyel rendelkező természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet; 4. fiatal mezőgazdasági termelő: az  Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet 3. § 30. pontja szerinti termelő; 5. művelet: borszőlőültetvény telepítés, fajtaváltás, kivágás; 6. összefüggő terület: a  kérelemben megjelölt, a  kérelmező használatában lévő, akár több helyrajzi számon nyilvántartott művelettel érintett terület, amelyet művelettel nem érintett terület – kivéve út, csatorna, árok – nem szakít meg. 2. Nyilvántartások és jelentések 2. § (1) A  borpiac közös szervezéséről szóló 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a  támogatási programok, a  harmadik országokkal folytatott kereskedelem, a  termelési potenciál és borágazat ellenőrzése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2008. június 27-i 555/2008/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: bizottsági rendelet) 74. cikkében meghatározott szőlőtermelési potenciálról szóló jegyzék elkészítése a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (a továbbiakban: HNT) feladata. (2) A HNT a szőlőtermelési potenciálról szóló jegyzéket a borpiaci évet követő január 30-ig megküldi az agrárpolitikáért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter), aki azt minden év március 1-jéig eljuttatja az Európai Bizottsághoz. 3. § (1) A  hegybíró a  tudomására jutott, engedély nélküli telepítést, fajtaváltást, illetve kivágást 10 napon belül bejelenti az  illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnak. A  fővárosi és megyei kormányhivatal kivágás esetén 30 napon belül, telepítés és fajtaváltást esetén a  vegetációs időszakban helyszíni ellenőrzést végez, és a  jegyzőkönyv egy példányát 8 napon belül megküldi az  illetékes hegybíró, valamint a  Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) részére. (2) A hegybíró adatszolgáltatása alapján a HNT nyilvántartást vezet az engedély nélkül telepített és kivágott, valamint az  engedély nélküli fajtaváltással érintett ültetvények adatairól, amelyről a  borpiaci évet követő január 30-ig jelentést készít. A jelentést megküldi a miniszter részére a bizottsági rendelet XIII. mellékletében foglalt táblázatok szerint. 3. Borszőlőültetvény telepítés, fajtaváltás és kivágás 4. § (1) A  művelet engedélyezése iránti kérelmet a  kérelemben megjelölt összefüggő terület fekvése szerint illetékes hegybíróhoz kell benyújtani postai úton, vagy személyesen. (2) Művelet elvégzésére engedélyt az  a  természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kaphat aki: a) rendelkezik a  szőlészeti és a  borászati adatszolgáltatás, valamint a  származási bizonyítványok kiadásának rendjéről, továbbá a  borászati termékek előállításáról, forgalomba hozataláról és jelöléséről szóló 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelet 3. §-ában meghatározott gazdasági akta számmal, b) rendelkezik a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) által kiadott ügyfél-azonosító számmal (a továbbiakban: MVH ügyfél-azonosító szám) és, c) a kérelemben feltüntetett ingatlan tulajdonosa vagy az ingatlant érvényes jogcím alapján használja. (3) A  művelet engedélyezése iránti kérelmet a  HNT által rendszeresített és honlapján közétett nyomtatványon kell benyújtani az illetékes hegybíró részére. A nyomtatvány tartalmi elemei az alábbiak: a) kérelmező gazdasági akta száma és MVH ügyfél-azonosító száma; b) kérelmező neve, címe; c) a művelettel érintett ingatlan, ingatlanok adatai (helységnév, helyrajzi szám, területnagyság); d) a művelettel érintett földterület nagysága; e) a szőlőfajta megnevezése; f ) telepítés és fajtaváltás esetén a tőkék száma hektáronként; g) telepítés esetén az arra vonatkozó nyilatkozat, hogy a telepítéshez a kérelmező birtokában lévő újratelepítési jog, vagy a  központi jogtartalékból történő vásárlásból származó jog kerül felhasználásra (a  kérelmező birtokában lévő újratelepítési jog esetén, annak adatai: kivágott ültetvény adatai – helységnév, helyrajzi szám, ültetvény nagysága –, kivágási engedély száma, és a kivágás ideje); h) telepítés és fajtaváltás esetén a sortávolság. (4) A művelet engedélyezése iránti kérelemhez csatolni kell: a) osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlan esetén valamennyi tulajdonostárs, illetve a  saját vagy közös tulajdonban lévő, de özvegyi vagy haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan esetén a  haszonélvező, illetve az  özvegyi joggal rendelkező személy nyilatkozatát, eredeti példányban, arra vonatkozóan, hogy a kérelmezett művelet végrehajtásához hozzájárul; b) használatot biztosító jogviszony esetében az  erre vonatkozó érvényes szerződés másolatát, valamint a  használatba adó nyilatkozatát eredeti példányban, arra vonatkozóan, hogy a  kérelmezett művelet végrehajtásához hozzájárul; c) fajtaváltás műveletnél, gyökérnemes (saját gyökerű) szaporítóanyag felhasználási szándéka esetén a  talaj immunitásáról szóló laboratóriumi jegyzőkönyv másolatát; d) törzsültetvény telepítés, illetve fajtaváltás esetén a NÉBIH által kiadott előzetes engedély másolatát; e) kísérleti ültetvény telepítés, illetve fajtaváltás esetén a  telepítésre, illetve a  fajtaváltásra irányuló szándék elfogadásáról a NÉBIH által kiállított hatósági bizonyítványt; f ) telepítés esetén az  illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságának a  talajvédelmi terv jóváhagyásáról szóló jogerős, 1 évnél nem régebbi határozat másolatát, amely – saját gyökerű szaporítóanyag felhasználása esetén – tartalmazza az érintett terület talaj immunitására vonatkozó rendelkezést. (5) A  (4)  bekezdés a)  pontja szerinti nyilatkozatnak tartalmaznia kell valamennyi tulajdonos, haszonélvező, illetve az  özvegyi joggal rendelkező természetes személy születési nevét, születési helyét, születési idejét, anyja nevét, lakcímét, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező személy esetén nevét (cégnevét), székhelyét, adószámát, a  kérelmező nevét, címét, az  érintett földterület vonatkozásában a  helység nevét, valamint a  helyrajzi számát. (6) A  (4) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozatnak tartalmaznia kell a használatba adó természetes személy születési nevét, születési helyét, születési idejét, anyja nevét, lakcímét, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező személy esetén nevét (cégnevét), székhelyét, adószámát, a  kérelmező nevét, címét, az  érintett földterület vonatkozásában a helység nevét, valamint a helyrajzi számát. (7) A művelet engedélyezése iránti kérelemre indult eljárás az ügyfél kérelmére nem függeszthető fel. 4. A művelet engedélyezése iránti kérelemhez kapcsolódó hiánypótlás 5. § Ha a  művelet engedélyezése iránti kérelem nem tartalmazza a  4.  § (4)  bekezdése szerinti mellékleteket, vagy a nyomtatványok hiányosak, akkor a hegybíró egy alkalommal 15 napos határidő tűzésével hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt. 5. A művelet elvégzésére vonatkozó engedély kiadása 6. § (1) Fajtaváltási, kivágási engedélyt a 4. §-ban foglalt feltételek teljesítése esetén legfeljebb 3 éves időszakra lehet kiadni, telepítés-engedély a telepítéshez felhasználni kívánt újratelepítési jog időbeli hatályáig lehet érvényes. (2) A művelet elvégzésére vonatkozó engedély az alábbi adatokat tartalmazza: a) kérelmező neve, címe; b) kérelmező gazdasági akta száma, és MVH ügyfél-azonosító száma; c) a művelettel érintett ingatlan, ingatlanok adatai (helységnév, helyrajzi szám, területnagyság, telepítés esetén a terület termőhelyi kataszteri osztály, pontérték); d) telepítés esetén a kérelmező birtokában lévő, a telepítési engedély alapját képező újratelepítési jog adatai; e) a szőlőfajta megnevezése; f ) telepítés és fajtaváltás esetén a tőkék száma hektáronként és a sortávolság; g) az engedély időbeli hatálya. (3) Ha a  NÉBIH a  telepítést vagy fajtaváltást követően az  illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal által végzett ellenőrzés jegyzőkönyve alapján megállapítja, hogy a  telepítést vagy a  fajtaváltást az  engedély kiadását megelőzően már elvégezték, akkor a  kérelmezőt a  szőlőtermesztésről és a  borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 43/C. §-a szerinti mulasztási bírság megfizetésére kötelezi. (4) Ha az  illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal a  kivágást megelőző ellenőrzése során megállapítja, hogy a kivágást az engedély kiadását, megelőzően már elvégezték, akkor a kérelmezőt a Btv. 43/C. §-a szerinti mulasztási bírság megfizetésére kötelezi. (5) Az  MVH által kiadott érvényes telepítési, pótlási, fajtaváltási, engedélyek – a  szőlőfajta megnevezése, a hektáronkénti tőszám és a sortávolság kivételével – nem módosíthatóak. (6) Az MVH által kiadott érvényes kivágási engedélyek nem módosíthatóak. 7. § (1) A  kivágási és a  fajtaváltási engedély kiadását megelőzően a  HNT a  hiánytalan kérelmek legalább 5%-át helyszíni ellenőrzésre jelöli ki. A  kijelölés alapján a  helybíró a  helyszíni ellenőrzést a  kérelmekben szereplő ültetvényekre vonatkozóan elrendeli. (2) A helyszíni ellenőrzésre kiválasztott kérelmek esetében kivágási és a fajtaváltási engedélyt csak az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal, helyszíni ellenőrzéséről szóló jegyzőkönyve alapján lehet kiadni. (3) Az  illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal a  hegybíró megkeresésének beérkezésétől számított 15 napon belül ellenőrzi a  kérelemben szereplő ültetvényt. A  megkeresésnek tartalmaznia kell a  helyszíni ellenőrzés kezdeményezésére való utalást és a hiánytalan kérelmet. Az ültetvény helyszíni ellenőrzéséről szóló jegyzőkönyvet a fővárosi és megyei kormányhivatal az ellenőrzést követő 5 napon belül megküldi a hegybíró részére. 8. § (1) A művelet elvégzésének tényét az engedélyesnek a művelet végrehajtását követően 15 napon belül írásban be kell jelenteni a hegybíró részére. A bejelentés adattartalmát és formátumát a HNT honlapján teszi közzé. (2) A  hegybíró a  telepítés, fajtaváltás elvégzéséről szóló, engedélyes által tett bejelentést, annak beérkezésétől számított 10 napon belül továbbítja az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal részére. (3) A  bejelentés kézhezvételét követően az  illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal a  telepítés és fajtaváltás megtörténtét a vegetációs időszakban ellenőrzi. (4) Az  illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal az ellenőrzési jegyzőkönyvet az ellenőrzést követő 30 napon belül megküldi a hegybíró részére. (5) Ha az  illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal az  ellenőrzése során megállapítja, hogy a  szőlőültetvényt a  telepítési, fajtaváltási engedélyben foglaltaktól eltérően telepítették, a  hegybíró tájékoztatása mellett, felszólítja az  engedélyest, hogy kezdeményezze – a  Btv. 43/B.  § (1)  bekezdése szerint – a  telepítési, fajtaváltási engedély módosítását új engedély-kérelem benyújtásával. (6) A  hegybíró az  illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal ellenőrzési jegyzőkönyve és a  benyújtott engedélykérelem alapján új engedélyt ad ki, valamint rögzíti az új ültetvény adatait a borszőlő ültetvénykataszterben. (7) Ha az  illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal az  ellenőrzés során megállapítja, hogy a  szőlőültetvény telepítését, fajtaváltását az engedély kiadását megelőzően végezték el, a  jegyzőkönyv megküldésével tájékoztatja a NÉBIH-et az engedély nélkül végzett telepítésről. 6. Kivágással keletkezett újratelepítési jogok 9. § (1) Újratelepítési jog az  árutermő-, törzs- és kísérleti borszőlő ültetvény engedélyezett kivágásával keletkezik. Az újratelepítési jog a kivágott ültetvénnyel megegyező nagyságú területre vonatkozik. (2) Az  árutermő-, törzs- és kísérleti borszőlő ültetvény engedélyezett kivágásával keletkezett újratelepítési jog jogosultja az  a  természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet lehet, aki a kivágási engedély jogosultja. (3) A 2004. május 1. és 2008. július 31. között engedéllyel végzett ültetvénykivágás alapján keletkezett jogot a kivágást követő nyolcadik borpiaci év végéig használhatja fel a  jogosult. A  fel nem használt újratelepítési jogok – időbeli hatályuk lejártával – határozathozatal nélkül, a HNT által vezetett telepítési jogtartalékba kerülnek. (4) 2008. augusztus 1. után engedéllyel végzett ültetvénykivágás alapján keletkezett jog 2015. december 31-ig használható fel. 10. § (1) Az  engedéllyel történt kivágást követően a  hegybíró az  újratelepítési jogot az  ellenőrzési jegyzőkönyv alapján, az  általa vezetett újratelepítési jogok nyilvántartásába bejegyzi. Az  újratelepítési jogot a  jog keletkezésétől annak felhasználásáig, ennek hiányában 2015. december 31-ig a  jog tulajdonosának tulajdonaként tartja nyilván. A hegybíró a nyilvántartásba vételről az ellenőrzést követő döntésben rendelkezik. (2) Az  engedéllyel történt telepítést követően az  illetékes hegybíró, az  illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal által felvett ellenőrzési jegyzőkönyv alapján – annak kézhezvételét követő 30 napon belül – az  újratelepítési jog felhasználását az általa vezetett újratelepítési jogok nyilvántartásában rögzíti. 7. Az újratelepítési jogok átruházása 11. § (1) Az újratelepítési jog átruházható. (2) Az újratelepítési jog átruházása esetén az átadó és az átvevő közösen kötelesek az átvevő gazdasági aktát vezető hegybírójánál kérelmezni az átruházni kívánt újratelepítési jog átvezetését az újratelepítési jogok nyilvántartásában. (3) Az  újratelepítési jog átruházására vonatkozó közös kérelmet (a  továbbiakban: átruházásra vonatkozó kérelem) az erre a célra a HNT által rendszeresített és honlapján közzétett nyomtatványon kell benyújtani postai úton, vagy személyesen. Az átruházásra vonatkozó kérelem az alábbi adatokat tartalmazza: a) az átadó és átvevő neve, címe, gazdasági akta száma, MVH ügyfél-azonosító száma, b) újratelepítési jog adatai (kivágás helye – helységnév, helyrajzi szám – kivágott ültetvény területének nagysága négyzetméterben kifejezve, termőhelyi kataszteri pontértéke), c) kivágási engedély száma, d) kivágás ideje, e) az  átvevő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az  újratelepítési jogot kizárólag oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel előállított bor előállítására alkalmas szőlőültetvény létesítésére vagy oltványiskola művelésére használja fel. (4) Az  átruházásra vonatkozó kérelemhez csatolni kell az  újratelepítési jog átruházásáról szóló eredeti szerződést, amelyet teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba kell foglalni. A  szerződésnek tartalmaznia kell legalább az átadó és az átvevő nevét, címét, az újratelepítési jog adatait, valamint az átadó és az átvevő aláírását. (5) Az átruházásra vonatkozó kérelemről a hegybíró dönt. A kérelemre hozott helyt adó, vagy részben helyt adó döntés alapján az újratelepítési jogot át kell vezetni az átvevő tulajdonába az újratelepítési jogok nyilvántartásában. (6) Az  újratelepítési jog átruházása csak akkor jegyezhető be az  újratelepítési jogok nyilvántartásába, ha átvevő rendelkezik MVH ügyfél-azonosító számmal. 8. Az átruházásra vonatkozó kérelemhez kapcsolódó hiánypótlás 12. § Amennyiben a telepítési engedély iránti kérelemben vagy az újratelepítési jog átruházására vonatkozó kérelemben a  rendelkezésre álló adatokból nem igazolható az  újratelepítési jogra vonatkozó tulajdonjog (jogosultság), az adatok nem igazolják a jog keletkezését, vagy a kérelmet hiányosan nyújtották be, a hegybíró 15 napos határidő tűzésével hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt. 9. Az újratelepítési jog felhasználása 13. § (1) Az  újratelepítési jog jogosultja az  újratelepítési jogot annak időbeli hatályán belül Magyarországon bárhol, a használatában vagy tulajdonában lévő, borszőlő termőhelyi kataszterbe sorolt földrészleten felhasználhatja, vagy átruházhatja. (2) A 2008. augusztus 1. után átruházott újratelepítési jogot a jogosult kizárólag oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel előállított bor előállítására alkalmas szőlőültetvény létesítésére vagy oltványiskola művelésére használhatja fel. A jogosult a vásárolt újratelepítési jogot tovább nem ruházhatja át. 10. A telepítési jogtartalék 14. § (1) A telepítési jogtartalék részét képező újratelepítési jogok tekintetében a tulajdonosi jogokat a HNT gyakorolja. (2) A 2004. május 1-jét követően keletkezett újratelepítési jogok azon borpiaci évtől számított ötödik borpiaci év végéig ítélhetők oda a  telepítési jogtartalékból, illetve használhatók fel, amelynek során azt a  telepítési jogtartalékba helyezték. 11. Értékesítés a telepítési jogtartalékból 15. § (1) A telepítési jogtartalékba helyezett újratelepítési jogok értékesítésére vonatkozóan a HNT értékesítési felhívást tesz közzé. (2) Az  értékesítési felhívás alapján újratelepítési jogot vásárolhat az  a  természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az  újratelepítési jog vásárlási kérelmével egyidejűleg telepítési engedély iránti kérelmet nyújt be, és vállalja, hogy a  vásárolt jogot annak időbeli hatálya alatt, de legkésőbb a vásárlás borpiaci évét követő második borpiaci év végéig oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel előállított bort adó ültetvény telepítéséhez használja fel. (3) A  telepítés meghiúsulása esetén, az  engedély időbeli hatályának leteltét követően az  újratelepítési jog térítésmentesen visszakerül a telepítési jogtartalékba. (4) A telepítési jogtartalékból vásárolt újratelepítési jog nem átruházható, telepítési jogtartalékba nem ajánlható fel. 16. § (1) A  kiadott újratelepítési jogért fizetendő ellenérték egységösszege legalább 50 000 forint hektáronként, de nem haladhatja meg a 150 000 forintot hektáronként. (2) A  vásárlási kérelem bírálata során az  ellenérték összege meghatározásánál, a  150  000 forint hektáronkénti térítési összeget csökkentő tényezőként az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: a) 70  000 forint hektáronként, amennyiben az  újratelepítési jogot I. termőhelyi kataszteri osztályba sorolt területen használja fel a kérelmező; b) 30 000 forint hektáronként, amennyiben a betelepíteni kívánt terület nagysága meghaladja a másfél hektárt. (3) Ha kérelmező az  alábbi dokumentumok egyikével igazolja, hogy fiatal mezőgazdasági termelő, és a  kérelemhez mellékeli a) az  Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet 28/A.  § (5)  bekezdése szerinti határozat másolatát, b) az  Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a  fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 67/2007. (VII. 26.) FVM rendelet alapján benyújtott kérelemre kiadott támogatási határozat, vagy kizárólag forráshiány miatti elutasításról szóló döntés másolatát, c) az  Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a  fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a  2009. évtől nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 113/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet alapján benyújtott kérelemre kiadott támogatási határozat, vagy kizárólag forráshiányra való hivatkozásról szóló elutasító döntés másolatát, vagy d) az  Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a  fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a  2012. évben igényelhető támogatások részletes feltételeiről szóló 57/2012. (VI. 21.) VM rendelet alapján benyújtott kérelemre kiadott támogatási határozat, vagy kizárólag forráshiányra való hivatkozásról szóló elutasító döntés másolatát, akkor részére a telepítési jogtartalékból az újratelepítési jogot térítésmentesen kell nyújtani. 17. § (1) Az  újratelepítési jog vásárlása iránti kérelmet a  HNT által rendszeresített és honlapján közzétett nyomtatványon postai úton, vagy személyesen, az  általa közzétett értékesítési felhívásban meghatározott határidőn belül kell benyújtani az  újratelepítési jog felhasználásával elvégezni kívánt telepítés helye szerint illetékes hegybíró részére. A  kérelemnek tartalmaznia kell a  kérelmező nevét, MVH ügyfél-azonosító számát és gazdasági akta számát, bankszámlaszámát, a  vásárolni kívánt újratelepítési jog nagyságát és termőhelyi kataszteri pontértékét, az újratelepítési jog felhasználásával elvégezni kívánt telepítés helyét (helységnév, helyrajzi szám). (2) A  hegybíró személyes benyújtás esetén nyilvántartásában rögzíti a  kérelem benyújtásának időpontját, amelyről a kérelmezőnek igazolást ad. (3) Az újratelepítési jog vásárlása iránti kérelmek sorrendjét a postai úton történő kérelem benyújtás esetén a postára adás dátuma, személyes kérelem benyújtás esetén a benyújtás napja határozza meg. (4) Hiánypótolt kérelmek sorrendjét a postai úton történő benyújtás esetén a hiánypótlási beadvány postára adásának dátuma, személyes benyújtás esetén a benyújtás napja határozza meg. (5) Személyes benyújtás esetén a hegybíró nyilvántartásában rögzíti a benyújtás időpontját, amelyről a kérelmezőnek igazolást ad. (6) Újratelepítési jog az  ügyfélnek csak abban az  esetben adható, amennyiben a  telepítési engedély iránti kérelem a jogszabályi előírásoknak megfelel. 18. § (1) A  hegybíró a  döntésében a  vásárlási kérelem, és a  telepítés engedély iránti kérelem alapján indult eljárásokat egyesíti. (2) Az  egyesített eljárás során a  hegybíró 15 napos teljesítési határidő tűzésével végzésben felszólítja a  kérelmezőt az újratelepítési jog ellenértékének megfizetésére. Az ellenérték megfizetését banki átutalással kell teljesíteni a HNT elkülönített bankszámlaszámára. A  pénzügyi tranzakció közlemény rovatában kötelező feltüntetni az  engedélyes gazdasági akta számát, és a  fizetési felszólításról hozott döntés iktatószámát. A  teljesítés napjának a  pénzügyi tranzakció értéknapja minősül. (3) Amennyiben a  kérelmező az  ellenértéket hiánytalanul, határidőn belül megfizette, úgy a  hegybíró az  egyesített eljárás során egy egybefoglalt döntésében a telepítést engedélyezi és az újratelepítési jogot az ügyfélnek megítéli. A  döntéshozatallal egyidejűleg a  hegybíró a  kérelmező részére az  újratelepítési jogot nyilvántartásába bejegyzi, valamint kezdeményezi a HNT-nél az újratelepítési jog telepítési jogtartalékból történő törlését. (4) Amennyiben a  kérelmező fizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, úgy a  hegybíró a  kérelmet elutasítja és kezdeményezi a  HNT-nél a  határidőn túl, vagy a  fizetési felszólításban meghatározott összegnél kevesebb befizetés ügyfél részére történő visszautalását. 12. Az újratelepítési jog vásárlása iránti kérelemhez kapcsolódó hiánypótlás 19. § Ha az  újratelepítési jog vásárlása iránti kérelem, illetve annak nyomtatványa hiányos, akkor a  hegybíró egy alkalommal hiánypótlásra hívja fel a  kérelmezőt. A  kérelmező a  hiánypótlási felhívás kézhezvételétől számítva 15 napon belül köteles a hiánypótlásnak eleget tenni. 13. Telepítési jog nélkül végzett telepítés 20. § (1) A  mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet 85g.  cikkében meghatározott telepítési tilalom megszegésével, 2004. április 30-a után telepített szőlőültetvényt ki kell vágni, illetve az ültetvényen keletkezett termést lepárlás céljára kell leadni. (2) A telepítési tilalom megszegésével telepített ültetvények termése kizárólag olyan lepárló részére adható le, amely alkalmas 80 térfogatszázalékot meghaladó alkohol készítésére. (3) Amennyiben a  NÉBIH tudomására jut, hogy a  telepítési tilalom megszegésével telepítést hajtottak végre, határidő tűzésével felszólítja a  telepítési jog nélkül telepített ültetvény használóját (a  továbbiakban: használó) a szőlőültetvény kivágására. Ha a használó a kivágási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, úgy a NÉBIH bírság megfizetésére kötelezi és eljárásáról tájékoztatja a hegybírót. (4) Amennyiben telepítési tilalom megszegésével telepített ültetvényen termés található, a  használó a  kivágás elrendeléséről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül köteles egy lepárlóüzemmel az ültetvény szőlőtermésének lepárlásáról szóló szerződést kötni, és az eredeti szerződést a megkötéstől számított 15 napon belül a NÉBIH részére megküldeni. (5) A  használónak legalább a  NÉBIH által kiállított hatósági bizonyítványon szereplő mennyiség tekintetében kell a szerződést megkötnie. 21. § (1) A  telepítési tilalom megszegésével telepített ültetvény szőlőtermésének lepárlásra történő leadásáról szóló bizonylatokat (szállítólevél és felvásárlási jegy) a használó a kiállítás napjától számított 8 napon belül, de legkésőbb a kiállítás évében október 30-áig köteles a NÉBIH részére benyújtani. (2) Amennyiben a használó az ültetvény szőlőtermésének lepárlásáról szóló szerződést vagy az ültetvény szőlőtermése teljes mennyiségének lepárlásra történő leadásáról szóló bizonylatot a  NÉBIH részére határidőre nem nyújtja be, a  NÉBIH mulasztási bírságot szab ki. A  mulasztási bírság kiszabásakor figyelembe kell venni a  mulasztás gyakoriságát, és az ültetvény nagyságát. (3) A  lepárlóüzem a  beszállított termés lepárlását követő második hónap végéig köteles a  NÉBIH részére az  alábbi dokumentumokat benyújtani: a) a szerződésbe foglalt termés átvételi bizonylatainak másolatát, b) a  jövedéki adóról és a  jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 8/2004. (III. 10.) PM rendelet [a továbbiakban: 8/2004. (III. 10.) PM rendelet] 33. számú melléklete szerinti termelési napló másolatát tételenként, c) a 8/2004. (III. 10.) PM rendelet 28. számú melléklete szerinti, a vámhatóság által ellenjegyzett termékmérleg nyilvántartások másolatait azokra a hónapokra, amelyekben az adott termék lepárlásra került, d) az előállított alkoholra vonatkozó, a NÉBIH által kiállított minősítési bizonyítványt tételenként. (4) Amennyiben a  lepárlóüzem a  – a  lepárlásról szóló szerződés alapján – beszállított termésnek a  lepárlását igazoló, előző pontban meghatározott dokumentumait határidőre nem nyújtja be, a NÉBIH mulasztási bírságot szab ki. (5) A lepárlással kapcsolatban felmerült összes költség a használót terheli. 14. Záró rendelkezések 22. § (1) Ez a rendelet a – (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2013. június 30-án lép hatályba. (2) E rendelet 1–21. §-a és a 25. §-a 2013. augusztus 1-jén lép hatályba. 23. § (1) Az újratelepítési jogokra vonatkozó nyilvántartásban, valamint a telepítési jogtartalékban szereplő adatokat az MVH első fokon eljáró szerve az 1. melléklet szerinti tartalommal papír alapon és elektronikus adathordozón átadja a HNT részére legkésőbb 2013. július 15-ig. Az újratelepítési jogokra vonatkozó adatok átadásáról és átvételéről jegyzéket kell készíteni, amelyet a felek egyidejű aláírásukkal látják el. (2) Az  átadást követően az  MVH első fokon eljáró szerve újratelepítési jogot a  nyilvántartásokban nem vezethet át, jogot nem igazolhat, nem törölhet, valamint nem vehet nyilvántartásba, az erre irányuló kérelmeket, bejelentéseket a HNT részére továbbítja. (3) Az átadásra kerülő adatokat az MVH első fokon eljáró szerve az alábbi bontásban készíti el: a) az újratelepítési jog tulajdonosának tulajdonában lévő, még fel nem használt jogok; b) az  újratelepítési jog tulajdonosának tulajdonában lévő, telepítési engedély iránti kérelemhez – ahol a telepítés még nem valósult meg – lekötött (igénybevett) jogok. (4) A hegybíró a szőlőtermelési potenciálról szóló 86/2009. (VII. 17.) FVM rendelet alapján benyújtott és 2013. július 1. napja után érkezett engedély-kérelmeket nem továbbítja az MVH első fokon eljáró szerve részére. (5) Az MVH első fokon eljáró szerve legkésőbb 2013. július 31. napjáig átadja az elsőfokú döntéssel le nem zárt ügyeket a HNT részére. (6) A  hegybíróhoz 2013. július 1. és 2013. július 31. között az  MVH által rendszeresített nyomtatványon benyújtott kérelmek esetében a hegybíró a kérelmezőt a hiányzó adatok pótlására hívja fel. (7) Az MVH 2013. július 31. napjáig átadja az MVH által kiadott, és az átadáskor érvényes telepítési, pótlási, fajtaváltási, valamint kivágási engedélyek összesítőjét a HNT részére az alábbi adattartalommal: a) az engedélyes nevét, címét, b) az engedélyes ügyfél-azonosító számát, c) az érintett ingatlan azonosító adatait (helységnév, helyrajzi szám), d) az engedélyezett területnagyságot. 24. § E rendelet a) a  mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet, valamint b) a  borpiac közös szervezéséről szóló 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a  támogatási programok, a  harmadik országokkal folytatott kereskedelem, a  termelési potenciál és borágazat ellenőrzése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2008. június 27-i 555/2008/EK bizottsági rendelet IV. címének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg. 25. § Hatályát veszti a szőlőtermelési potenciálról szóló 86/2009. (VII. 17.) FVM rendelet. Dr. Fazekas Sándor s. k., vidékfejlesztési miniszter