2014. XLIII. törvény a Magyarország Kormánya és az Európai Rendőrakadémia (CEPOL) közötti Székhely-megállapodás kihirdetéséről.

2014. XLIII. törvény a Magyarország Kormánya és az Európai Rendőrakadémia (CEPOL) közötti Székhely-megállapodás kihirdetéséről. 1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyarország Kormánya és az Európai Rendőrakadémia (CEPOL) közötti Székhely-megállapodás (a továbbiakban: Székhely-megállapodás) kötelező hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyűlés a Székhely-megállapodást e törvénnyel kihirdeti. 3. § A Székhely-megállapodás hiteles angol nyelvű szövege és annak hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő: other servants of the Agency. A törvényt az Országgyűlés a 2014. szeptember 24-i ülésnapján fogadta el. Székhely-megállapodás Magyarország Kormánya és az Európai Rendőrakadémia (CEPOL) között Magyarország Kormánya, a  továbbiakban: ’Magyarország’, és az  Európai Rendőrakadémia, a  továbbiakban: ’Ügynökség’: TEKINTETTEL az  Európai Rendőrakadémia (CEPOL) létrehozásáról és a  2000/820/IB határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2005. szeptember 20-i, 2005/681/IB tanácsi határozatra (a  továbbiakban: a Tanács 2005/681/IB határozata); TEKINTETTEL az Európai Rendőrakadémia (CEPOL) létrehozásáról szóló 2005/681/IB tanácsi határozat módosításáról szóló, 2014. május 15-i, 543/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre, amely kimondja, hogy az Ügynökség székhelye Budapest, Magyarország; MIVEL a  Tanács 2005/681/IB határozatának 13.  cikke úgy rendelkezik, hogy az  Ügynökség igazgatójára, valamint az  Ügynökség személyzetére az  Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata, és egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételei, illetve az említett személyzeti szabályzat és az alkalmazási feltételek használatára vonatkozó, az Európai Unió intézményei által közösen elfogadott szabályok vonatkoznak; MIVEL a Tanács 2005/681/IB határozatának 3.  cikke úgy rendelkezik, hogy az  Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvet, amelynek helyébe lépett az  Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. sz. jegyzőkönyv (a  továbbiakban: Jegyzőkönyv) az  Ügynökség igazgatójára, valamint – a  tagállamok által kirendelt személyzet kivételével – az Ügynökség személyzetére is alkalmazni kell; MIVEL a Jegyzőkönyv végrehajtása érdekében további adminisztratív rendelkezésekről szükséges megállapodni; AZ ALÁBBIAKBAN ÁLLAPODNAK MEG: 1. Cikk Fogalmak (1) A  Jegyzőkönyvben szereplő, az  Európai Unióra vonatkozó összes hivatkozást az  Ügynökségre vonatkozó hivatkozásnak kell tekinteni. (2) A  Jegyzőkönyvnek az  Európai Unió tisztviselőire és egyéb alkalmazottaira vonatkozó összes hivatkozását az Ügynökség tisztviselőire és egyéb alkalmazottaira vonatkozó hivatkozásnak kell tekinteni. 2. Cikk Jogi személyiség (1) Az Ügynökség a Tanács 2005/681/IB határozata 2. cikkének megfelelően jogi személyiséggel rendelkezik, és élvezi a magyar jog által a jogi személyek részére biztosított legszélesebb körű jog- és szerződőképességet. Az Ügynökség rendelkezik különösen az ingó- és ingatlanvagyon megszerzésének és az azzal való rendelkezésnek a képességével, valamint a jogi eljárásokban való részvétel képességével. (2) Az Ügynökséget a jogi aktusokban, valamint a kötelezettségek vonatkozásában az Igazgató képviseli. 3. Cikk Magyarország hozzájárulása a CEPOL székhelyéhez (1) Magyarország az  Ügynökség rendelkezésére bocsátja a  Budapest, ó utca 27. szám, 29094. helyrajzi szám alatt található épületet legalább 10 (tíz) évre díjmentesen, a közüzemi díjakat is beleértve. A Magyar Állam tulajdonában lévő helyiségek a  Belügyminisztérium Nemzetközi Oktatási Központjának (a  továbbiakban: BM NOK) kezelésében állnak, és 2014. szeptember 1-jével átadásra kerülnek az  Ügynökség részére. A  helyiségeket olyan állapotban kell az  Ügynökség részére átadni, amely lehetővé teszi az  Ügynökség azonnali, teljes és akadálytalan működését magyarországi működése megkezdésének napjától. (2) Ennek érdekében átadási jegyzéket kell készíteni, részletezve benne az Ügynökség részére a helyiségek átadásakor rendelkezésre bocsátott vagyont, amelyet az Igazgató és a kijelölt magyar képviselő ír alá. (3) Az  Ügynökség az  átadott jegyzékben részletezett vagyon tulajdonosává válik a  fent említett Jegyzőkönyv aláírásával. (4) Legkésőbb a  jelen Székhely-megállapodás hatálybalépésének napjától számított 8 (nyolc) év elteltével Magyarország és az  Ügynökség tárgyalásokat kezdeményezhet a  helyiségek további használatával kapcsolatos feltételekről. 4. Cikk Szolgáltatási szintről szóló megállapodások (1) A BM NOK és az Ügynökség évente Szolgáltatási szintről szóló megállapodást (a továbbiakban: SzSzM) köt. (2) A  Magyar Honvédség Egészségügyi Központjával is SzSzM köthető évente azon feltételek meghatározása érdekében, amelyek teljesítése esetén – meghatározott díj fizetése ellenében – az Ügynökség személyzete igénybe veheti a Központ által nyújtott egészségügyi szolgáltatásokat. (3) Magyarország Rendőrsége Állami Futárszolgálatával is SzSzM köthető évente azon feltételek meghatározása érdekében, amelyek teljesítése esetén az  Állami Futárszolgálat az  Ügynökség postacímére érkező, biztonságilag átvizsgált küldeményeket az ó u. 27. szám alá kézbesíti. (4) Szükség szerint az egyéb érintett magyar közigazgatási szervekkel további SzSzM-ek köthetők. 5. Cikk Mentesség és sérthetetlenség (1) Az  Ügynökség épülete és helyiségei sérthetetlenek. Ezek mentességet élveznek a  házkutatás, az  igénybevétel, az elkobzás és kisajátítás, illetve a zár alá vétel minden formája alól. (2) Az  Ügynökség tulajdona és követelései nem képezhetik semmiféle közigazgatási vagy jogi kényszerintézkedés tárgyát az Európai Unió Bíróságának engedélye nélkül. (3) Az  Ügynökség irattára és az  Ügynökséghez tartozó, illetve a  birtokában lévő hivatalos dokumentumok és adatok sérthetetlenek. (4) Az  Ügynökség biztosítja Magyarország képviselőinek, így a  gondnokok, a  biztonsági őrök, takarító személyzet és mások hozzáférését az  Ügynökség helyiségeihez fenntartási, javítási vagy karbantartási célból; a  hozzáférés biztosítása az Igazgató, vagy az általa kijelölt képviselő felhatalmazása alapján történik, a helyiségek meghatározott részére korlátozható és az Igazgató, vagy az általa kijelölt képviselő által felügyelhető. 6. Cikk Adó- és vámeljárás alóli mentesség (1) Az  Ügynökség, annak eszközei, bevételei és más vagyontárgyai minden nemzeti, regionális vagy önkormányzati közvetlen adó alól mentességet élveznek. Ez  nem csupán az  Ügynökség tulajdonában álló vagyontárgyakra és eszközökre vonatkozik, hanem az általa bérelt vagy részére egyéb módon hozzáférhetővé tett vagyontárgyakra és eszközökre is. (2) Az  Ügynökség mentességet élvez a  jövedéki adók, a  forgalmi adók és egyéb közvetett adók alól, amennyiben az Ügynökség általi hivatalos felhasználás céljából olyan ingó- és ingatlanvagyon, illetve szolgáltatások beszerzését végzi, amelyek értéke adókkal együtt legalább 100 (száz) EUR és amelyekre az  ilyen adók általában kivethetők. Az  áruk és szolgáltatások Magyarország területén történő, Ügynökség általi beszerzése esetén a  jövedéki adók, a forgalmi adók és az egyéb közvetett adók alóli mentesség adóvisszatérítés formájában történik, a magyarországi diplomáciai képviseletekre vonatkozó eljárási szabályok szerint. (3) A közüzemi szolgáltatások fejében járó díjakat terhelő adók és terhek vonatkozásában nem adható mentesség. (4) Az  Ügynökség a  hivatalos használatra szánt árucikkek vonatkozásában mentességet élvez minden vám, valamint import- és exporttilalom, illetve -korlátozás alól. Mindazonáltal, az Ügynökség eleget kell, hogy tegyen az irányadó vámkezelési eljárásoknak. Az  ilyen módon behozott árucikkektől az  Európai Unió vámterületén nem lehet – akár ellenérték fejében, akár ingyenesen – megválni, kivéve, amennyiben e tilalom alól az irányadó szabályok, vagy eseti jelleggel Magyarország kifejezett mentességet biztosít. (5) Az  Ügynökség emellett mentességet élvez az  összes vám, valamint import- és exporttilalom és -korlátozás alól kiadványai tekintetében. (6) A vámmentesség az Európai Unió vonatkozó jogszabályain alapul. 7. Cikk Zászlók és embléma Az Ügynökség jogosult arra, hogy épületein elhelyezze zászlaját és emblémáját, az Európai Unió, Magyarország és Budapest zászlóit, valamint arra, hogy a hivatalos célokra igénybevett járművein emblémáját elhelyezze. 8. Cikk Kommunikációs eszközök (1) Az  Ügynökséget hivatalos kommunikációja során legalább olyan kedvező elbánás illeti meg, mint amelyet Magyarország a  levelezés, a  kábeltáviratok, távfénymásolatok, távbeszélő-, távirati, telex-, illetve más közlések elsőbbsége, díja és illetéke tekintetében bármely más kormánynak, ideértve annak diplomáciai képviseleteit is, vagy más kormányközi szervezetnek biztosít. (2) Magyarország biztosítja az  Ügynökségnek küldött, illetve az  Ügynökség által küldött közlések és levelezés sérthetetlenségét, és nem alkalmaz semmilyen cenzúrát a  kommunikáció és a  levelezés tekintetében. Ez a sérthetetlenség kiterjed többek között a kiadványokra, álló- és mozgóképekre, videó-, film- és hangfelvételekre, függetlenül azok terjedelmétől és számától. (3) Az Ügynökségnek joga van kódok használatára, illetve levelek és más hivatalos anyagok futárszolgálat általi, vagy lepecsételt zsákokban történő küldésére és fogadására, amely során azok a diplomáciai futárokkal és a csomagokkal megegyező előjogokkal és mentességekkel rendelkeznek. 9. Cikk Közüzemi szolgáltatások (1) Az  Igazgató kérésének megfelelően, Magyarország a  legfontosabb kormányzati szervekkel azonos elsőbbséggel biztosítja az  Ügynökség számára a  működéséhez szükséges közüzemi szolgáltatásokat. Ezen szolgáltatások megszakadása vagy annak veszélye esetén a  megfelelő magyar hatóságoknak az  Ügynökség szükségleteit a  legfontosabb kormányzati szervek szükségleteivel azonos jelentőségűnek kell tekinteniük, és ennek megfelelő lépéseket kell tenniük az Ügynökség zavartalan működésének biztosítása érdekében. (2) A  jelen rendelkezés alkalmazásában a  közüzemi szolgáltatások körébe tartozik – többek között – az  áramellátás, a vízellátás, a szennyvízelvezetés, a tűzvédelem, a szemétszállítás, a gázellátás, a postai és a telefonszolgáltatás. (3) Magyarország hozzájárul ahhoz, hogy természeti, vagy ember által okozott katasztrófa esetén a BM NOK-kal kötött SzSzM-ben részletezett feltételeknek megfelelően az alábbiakat biztosítja: a) az Ügynökség személyzetének és családtagjainak biztonságát; b) a fent említett személyzet és családtagjaik evakuálását; c) átmeneti helyiségeket az ügymenet folytonossága érdekében a közösen kidolgozott ügymenet-folytonossági terv alapján. 10. Cikk Az Ügynökség járművei (1) Az  Ügynökség mentességet élvez az  adók, vámok és minden importkorlátozás alól az  Ügynökség hivatalos használatra szánt járművek és az  azokhoz szükséges alkatrészek tekintetében a  jelen Székhely-megállapodás 6. Cikk (2) bekezdésében foglaltak szerint. (2) Az Ügynökség mentességet élvez az útdíj megfizetése alól. (3) Az Ügynökség hivatalos használatára szánt járműveket a Magyarországra akkreditált diplomáciai képviseletek által használt járművek regisztrációjának megfelelően kell regisztrálni, feltéve, hogy a  gépjárművek „DT” (diplomáciai) rendszámtáblával kerülnek üzembe helyezésre. (4) Az  Ügynökség minden tilalom, illetve korlátozás nélkül szabadon megválhat ezektől a  járművektől a  beszerzést követő 1 (egy) év elteltével bármilyen vám, vagy más illetékek és adók megfizetésének kötelezettsége nélkül. 11. Cikk Az Ügynökség látogatói (1) Annak érdekében, hogy tevékenységükhöz hozzájáruljanak, illetve abban részt vegyenek, a  tagállamok és az  Európai Unió más intézményeinek képviselői, ezeknek az  Ügynökség által meghívott tanácsadói és szakértői, valamint más személyek vonatkozásában a  magyar hatóságok megteszik a  szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy megkönnyítsék a Magyarország területére történő belépésüket, tartózkodásukat és távozásukat. (2) A  vízumok és más szükséges engedélyek az  ilyen személyek részére díjmentesen és haladéktalanul, az  illetékes magyar diplomáciai vagy konzuli hatóságok Ügynökség általi értesítését követően kerülnek kiadásra. A  magyar hatóságok szükség esetén segítséget nyújtanak az átszállításban. (3) A tagállamok és az Európai Unió más intézményeinek képviselői, akik részt vesznek az Ügynökség munkájában, ezek tanácsadói és gyakorlati szakemberei, valamint az Ügynökség szerveinek tagjai kötelezettségeik teljesítése során és a  találkozók helyére való és az onnan történő elutazásuk alatt élvezik a szokásos kiváltságokat, mentességeket és könnyítéseket. 12. Cikk Az Ügynökség tisztviselői és más munkatársai (1) Az Ügynökség személyzetébe beletartoznak a) az  Európai Unió Tisztviselőinek Személyi Szabályzata és az  Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételeknek megfelelően alkalmazottként: i) a tisztviselők; ii) az ideiglenes alkalmazottak; iii) a szerződéses alkalmazottak; b) külső személyzetként: i) a kirendelt nemzeti szakértők; ii) a szerződéses szakértők; iii) a gyakornokok; iv) a kölcsönzött munkaerő. (2) A  Jegyzőkönyvben és a  jelen Székhely-megállapodásban az  Ügynökség által az  Ügynökség személyzetének és a  szakértőknek biztosított előjogok és a  mentességek kizárólag az  Ügynökség akadálymentes működését és a mentességet élvező személyek függetlenségét célozzák. (3) Válsághelyzet esetén házastársát, bejegyzett élettársát és eltartott családtagjait is beleértve az  Ügynökség személyzetét megilletik a  diplomáciai képviseleteknek járó hazatelepítési lehetőségek; ez  a  rendelkezés nem vonatkozik Magyarország állampolgáraira. (4) Az Ügynökség személyzetének kiskorú családtagjai a vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban jogosultak a  magyar közoktatási rendszerhez ingyenesen hozzáférni (beleértve a  bölcsődei és az  óvodai szolgáltatásokat); Magyarország megkönnyíti az  ilyen családtagoknak az  Ügynökség személyzete szálláshelyéhez közel eső, állami tulajdonban lévő oktatási intézményeknél történő elhelyezését. (5) Az Ügynökség Igazgatója és tisztviselői a) mentességet élveznek a  magyar joghatóság alól hivatalos minőségükben történő eljárásuk tekintetében, ideértve a szóban vagy írásban tett nyilatkozataikat is, amely mentesség hivataluk megszűnését követően is megilleti őket; b) mentességet élveznek a  nemzeti adókötelezettség alól az  Ügynökség által kifizetett illetmények, bérek és járandóságok tekintetében; c) az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó foglalkoztatási feltételek kapcsán megállapított rendelkezések sérelme nélkül mentességet élveznek a  nemzeti kötelező társadalombiztosítási rendszerbe tartozás alól; d) házastársukat, bejegyzett élettársukat és eltartott családtagjaikat is beleértve nem tartoznak a bevándorlási korlátozások, illetve a külföldiek nyilvántartására vonatkozó szabályok hatálya alá; e) a valuta- és devizaszabályozást illetően ugyanazokat a  könnyítéseket élvezik, mint amelyek a  nemzetközi szervezetek tisztviselőit általában megilletik; f ) jogosultak vámmentesen, tilalmak és korlátozások nélkül behozni az Európai Unió vámterületére a legutolsó tartózkodási helyükről, vagy az állampolgárságuk szerinti országból bútorokat és személyes vagyontárgyakat, beleértve a  gépjárműveket, amelyeket „DT” (diplomáciai) rendszámtáblával kell regisztrálni, a  tartózkodási hely létesítésének dátumától számított 12 (tizenkét) hónapon belül; g) a vámmentes behozatalt követő 12 (tizenkét) hónapon belül a személyes vagyontárgy birtokát, használatát vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedni, azt biztosítékul adni vagy más módon megterhelni, továbbá a  tulajdonjogát másra átruházni sem visszterhesen, sem ingyenesen nem lehet az  illetékes hatóságok előzetes értesítése nélkül; ezzel ellentétes magatartás az  érintett vagyontárgyra vonatkozó behozatali vámok megfizetését vonja maga után, az  ilyen birtok, használat vagy hasznai szedésének joga átengedésének, biztosítékul adásának vagy más módon megterhelésének, továbbá a  tulajdonjog átruházásának napján a vagyontárgy fajtája alapján alkalmazandó vámtétel, és az ezen a napon az  illetékes hatóságok által megállapított vagy elfogadott vámérték alapján; h) az Ügynökségnél fennálló megbízatásuk megszűnésének napjától számított hároméves időszakon belül jogosultak tilalmak és korlátozások nélkül kivinni azon bútorokat és személyes vagyontárgyakat, beleértve a gépjárműveket, amelyeket használnak, és amelyek a tulajdonukban vannak; a  jelen bekezdésben említett 3 (három) év jogvesztő határidő, és csak kivételesen alkalmazható; i) az Igazgató és a  tisztviselők által a  magyar piacon – magyarországi hivataluk elfoglalásától számított 2 (két) évig – beszerzett árucikkek és szolgáltatások árában benne foglalt általános forgalmi adót és jövedéki adót az adóhatóságok a Magyarország területén működő nemzetközi szervezetek itt tartózkodó tisztviselői részére történő általános forgalmi adó- és jövedékiadó-visszatérítésre vonatkozó szabályok szerint térítik vissza, feltéve, hogy e személyek nem magyar állampolgárok vagy magyarországi állandó lakosok. (6) Az  Ügynökség Igazgatója és tisztviselői, a  házastársak, a  bejegyzett élettársak és az  eltartott családtagok számára az Európai Unió tagállamainak magyarországi diplomáciai képviseletei számára kiállított igazolvánnyal megegyező diplomata igazolvány kiállítása szükséges, amelyet az  Ügynökségnek a  kinevezettekről szóló rendes értesítése alapján Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma állít ki. (7) Az  Ügynökség Igazgatója és tisztviselői, a  házastársak, a  bejegyezett élettársak és az  eltartott családtagok a  közszolgáltatásokat – beleértve az  egészségügyi szolgáltatásokat is – a  magyar állampolgárokkal megegyező feltételek mellett vehetik igénybe. (8) Magyarország együttműködik az  Ügynökséggel annak érdekében, hogy az  Ügynökség Igazgatójának és tisztviselőinek gyermekei számára olyan oktatási intézményeket hozzon létre, mint az Európai Unió intézményeinek és szerveinek más székhelyein működő Európai Iskolák. (9) Magyarország elismeri az  Európai Intézmények Közös Betegbiztosítási Rendszere (EIKBR) által az  Európai Unió tisztségviselői számára nyújtott egészségbiztosítást. (10) A  fenti bekezdésekben megjelölt kiváltságokon és mentességeken túlmenően, feltéve, hogy nem magyar állampolgárok, illetve az  Ügynökségnél történt alkalmazásukat megelőzően nem voltak magyarországi állandó lakosok, az  Igazgató és a  vele egy háztartásban élő családtagjai részére Magyarországon biztosítani kell a  diplomáciai képviseletek vezetőinek és családtagjaiknak a  diplomáciai kapcsolatokról szóló, 1961. április 18-án aláírt Bécsi Egyezmény alapján biztosított kiváltságokat és mentességeket, kivételeket és könnyítéseket. Ezeket a rendelkezéseket alkalmazni kell az Igazgató feladatait ideiglenes jelleggel, legalább két hónap időtartamban ellátó személyekre is. (11) A  fenti bekezdésekben megjelölt kiváltságokon és mentességeken túlmenően, feltéve, hogy nem magyar állampolgárok, illetve az  Ügynökségnél történt alkalmazásukat megelőzően nem voltak magyarországi állandó lakosok, az  Ügynökség tisztviselői élvezik azokat a  kiváltságokat, mentességeket, kivételeket és könnyítéseket, amelyeket Magyarország az Európai Unió tagállamai diplomáciai testületeinek tagjai számára biztosít a diplomáciai kapcsolatokról szóló, 1961. április 18-án aláírt Bécsi Egyezmény alapján. 13. Cikk A kirendelt nemzeti szakértőkre vonatkozó különleges rendelkezések (1) A kirendelt nemzeti szakértők tekintetében a következő rendelkezések az irányadók: a) valamennyi, az Ügynökség által fizetett járandóság, juttatás vagy más fizetség mentes a nemzeti adók alól; b) a kirendelt nemzeti szakértők által a  magyar piacon beszerzett árucikkek és szolgáltatások árában benne foglalt általános forgalmi adót és jövedéki adót az  adóhatóságok a  Magyarország területén működő nemzetközi szervezetek itt tartózkodó tisztviselői részére történő általános forgalmi adó- és jövedékiadóvisszatérítésre vonatkozó szabályok szerint térítik vissza, feltéve, hogy e  személyek nem magyar állampolgárok vagy magyarországi állandó lakosok; c) harmadik országbeli szokásos tartózkodási helyének az Európai Unió vámterületére történő áthelyezésekor a  kirendelt nemzeti szakértő jogosult személyes vagyontárgyainak (beleértve bútorait, háztartási célú ingóságait és egy személyes használatra szánt gépjárművét) vámmentes behozatalára; d) mentesség kizárólag az érintett személy által a szokásos lakóhelyének az Európai Unió vámterületére történő áthelyezésétől számított 12 (tizenkét) hónapon belül szabad forgalomba bocsátott személyes vagyontárgy vonatkozásában adható meg; e) a vámmentes behozatalt követő 12 (tizenkét) hónapon belül a személyes vagyontárgy birtokát, használatát vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedni, azt biztosítékul adni vagy más módon megterhelni, továbbá a  tulajdonjogát másra átruházni sem visszterhesen, sem ingyenesen nem lehet az  illetékes hatóságok előzetes értesítése nélkül; ezzel ellentétes magatartás az  érintett vagyontárgyra vonatkozó behozatali vámok megfizetését vonja maga után, az  ilyen birtok, használat vagy hasznai szedésének joga átengedésének, biztosítékul adásának vagy más módon megterhelésének, továbbá a  tulajdonjog átruházásának napján a vagyontárgy fajtája alapján alkalmazandó vámtétel, és az ezen a napon az  illetékes hatóságok által megállapított vagy elfogadott vámérték alapján; f ) a kirendelt nemzeti szakértők mentességet élveznek a gépjárművek regisztrációs adójának megfizetése alól, feltéve, hogy a gépjármű „CK” rendszámtáblával kerül forgalomba helyezésre, valamint, hogy ezen személyek legalább 6 (hat) hónapot tartózkodnak Magyarországon, és nem magyar állampolgárok vagy magyarországi állandó lakosok; g) a kirendelt nemzeti szakértők kiskorú családtagjai a  vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban jogosultak a  magyar közoktatási rendszerhez ingyenesen hozzáférni (beleértve a  bölcsődei és az  óvodai szolgáltatásokat); Magyarország megkönnyíti az  ilyen családtagoknak a  kirendelt nemzeti szakértők tartózkodási helyéhez közel eső állami tulajdonban lévő oktatási intézményeknél történő elhelyezését. (2) Az  Ügynökség mellé rendelő szervezet által a  kirendelt nemzeti szakértők számára fizetett illetmények, bérek, járandóságok, juttatások és egyéb kifizetések – amennyiben ez a szervezet Magyarország területén kívül található – a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó, irányadó egyezmény hatálya alá tartoznak. (3) Mindaddig, amíg az  Ügynökséghez kirendelő állam társadalombiztosítási rendszere alá tartoznak, a  kirendelt nemzeti szakértők mentesek a magyarországi társadalombiztosítási szervek részére fizetendő valamennyi kötelező járulék megfizetése alól. Következésképpen, e személyekre ezen idő alatt a magyar társadalombiztosítási szabályok nem vonatkoznak, kivéve, ha önkéntesen csatlakoznak a magyar társadalombiztosítási rendszerhez. (4) Jelen Cikk (3)  bekezdését megfelelően alkalmazni kell a  kirendelt nemzeti szakértők velük egy háztartásban élő családtagjaira is, kivéve, ha ezen személyek Magyarországon az  Ügynökségen kívüli egyéb munkáltató alkalmazásában állnak, vagy Magyarország részéről társadalombiztosítási juttatásokban részesülnek. 14. Cikk Az Ügynökség Igazgatótanácsa (1) Magyarország megteszi a  szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy megkönnyítse a  területére történő belépést, a területén történő tartózkodást és a területéről történő kilépést az Igazgatótanács tagjai számára. (2) Az Ügynökség Igazgatótanácsának tagjaira a jelen Székhely-megállapodás 11. Cikk (3) bekezdését alkalmazni kell. 15. Cikk Foglalkoztatás (1) Az  Igazgató, az  alkalmazottak, valamint a  kirendelt nemzeti szakértők velük egy háztartásban élő családtagjai magyarországi tartózkodásuk időtartama alatt, az  Igazgató, a  tisztviselő, valamint a  kirendelt nemzeti szakértő Ügynökség által történő alkalmazása idejére munkavállalási engedély nélkül léphetnek be a munkaerőpiacra. (2) A  jelen Cikk (1)  bekezdésében említett azon személyek, akik Magyarország területén keresőfoglalkozásra tesznek szert, az ilyen foglalkozás során vagy azzal összefüggésben felmerülő ügyek tekintetében nem mentesek a büntető-, polgári, illetve közigazgatási joghatóság alól. 16. Cikk A mentességek korlátozása A jelen Székhely-megállapodás alapján bármely személy részére biztosított mentesség a) nem vonatkozik a közlekedési szabálysértésekre, és b) nem terjed ki azon harmadik fél által indított polgári eljárásokra, amelyek az  ilyen személy által okozott közlekedési balesetből eredő személyi sérülés vagy halál miatti kártérítésre irányulnak. 17. Cikk A visszaélések megelőzése (1) A  kiváltságok és mentességek jelen Székhely-megállapodás rendelkezései által történő biztosítása az  Ügynökség érdekében és nem az érintett egyének előnyben részesítése céljából történik. Az Ügynökség és az e kiváltságokat és mentességeket élvező valamennyi személy kötelessége, hogy a magyar jogszabályokat minden egyéb tekintetben betartsák. (2) Az  Ügynökség köteles a  megfelelő magyar hatóságokkal mindenkor együttműködni az  igazságszolgáltatás megfelelő működésének elősegítése érdekében, továbbá köteles megelőzni a  jelen Székhely-megállapodás rendelkezései által biztosított kiváltságokkal és mentességekkel való visszaéléseket. (3) Az Igazgató minden olyan esetben felfüggeszti a tisztviselők és a kirendelt szakértők mentességét, amikor az adott mentesség akadályozná az  igazságszolgáltatás menetét, feltéve, hogy a  felfüggesztés az  Ügynökség érdekeinek sérelme nélkül megtehető. (4) Az  Igazgatótanács minden olyan esetben felfüggeszti az  Igazgató mentességét, amikor az  adott mentesség fenntartása akadályozná az  igazságszolgáltatás menetét, feltéve, hogy a  felfüggesztés az  Ügynökség érdekeinek sérelme nélkül megtehető. (5) Az  Igazgatótanács minden olyan esetben felfüggeszti az  Igazgatótanács bármely tagjának mentességét, amikor az  adott mentesség akadályozná az  igazságszolgáltatás menetét, feltéve, hogy a  felfüggesztés az  Ügynökség érdekeinek sérelme nélkül megtehető. (6) Amennyiben Magyarország úgy ítéli meg, hogy a  jelen Székhely-megállapodás által biztosított valamely kiváltsággal vagy mentességgel való visszaélés történt, az  Ügynökség – ilyen irányú kérés esetén – köteles egyeztetni a megfelelő magyar hatóságokkal annak megállapítása érdekében, hogy történt-e ilyen visszaélés. 18. Cikk Kinevezések bejelentése és személyazonosító igazolványok (1) Az Ügynökség köteles Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumát tájékoztatni, amikor az  Igazgató, egy alkalmazott vagy egy kirendelt nemzeti szakértő hivatalába lép vagy hivatalából távozik. Az  Ügynökség köteles minden évben megküldeni az Igazgató, az alkalmazottak, valamint a kirendelt nemzeti szakértők neveit és lakcímeit tartalmazó listát Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma részére. (2) Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma az Ügynökség kérésére köteles az  Igazgató, az alkalmazottak, a  kirendelt nemzeti szakértők, valamint az  e  személyekkel közös háztartásban élő családtagok részére – feltéve, hogy nem magyar állampolgárok vagy magyarországi állandó lakosok – az  adott személy pozícióját és státuszát igazoló speciális személyazonosító igazolványt kiadni. 19. Cikk Jogviták rendezése (1) Magyarország és az  Ügynökség között a  jelen Székhely-megállapodás alkalmazása kapcsán felmerülő valamennyi jogvitát – amennyiben lehetséges – békés úton, közvetlen tárgyalások révén kell rendezni. (2) Abban az  esetben, ha valamely jogvita békés úton nem rendezhető, úgy azt Magyarország, illetve az  Ügynökség az  Európai Unió Bírósága elé köteles vinni, ezen szándékáról azonban a  másik Felet az  ügynek az  Európai Unió Bírósága részére történő benyújtása előtt két hónappal köteles tájékoztatni. 20. Cikk Magyarország felelősségének a kizárása Magyarország az  Ügynökségnek Magyarország területén végzett tevékenységeiből eredően az  Ügynökség Igazgatójának, tisztviselőinek, kirendelt nemzeti szakértőinek a  tetteiért, illetve mulasztásaiért semmiféle nemzetközi felelősséggel nem tartozik. 21. Cikk Záró rendelkezések (1) A  jelen Székhely-megállapodás azon dátumot követő 10. (tizedik) napon lép hatályba, amikor Magyarország és az  Ügynökség értesítik egymást azon eljárásaik befejezéséről, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a  Székhelymegállapodást magukra nézve kötelezőnek ismerhessék el. (2) A  Felek eltérő megállapodása hiányában, jelen Székhely-megállapodás az  Ügynökség felszámolásának lezárultáig marad hatályban. (3) Jelen Székhely-megállapodás a  Felek kölcsönös egyetértésével módosítható. Ezen módosítások a  jelen Cikk (1) bekezdése szerint lépnek hatályba. (4) Jelen Székhely-megállapodást bármelyik Fél jogosult a  másik Félhez címzett írásbeli értesítés útján felmondani. A felmondás az értesítés napjától számított 2 (két) év elteltével lép hatályba. Készült két példányban Budapesten, 2014. augusztus 18-án. az Európai Rendőrakadémia Magyarország Kormánya részéről részéről” 4. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 2. § és a 3. § a Székhely-megállapodás 21. Cikk (1) bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba. (3) A Székhely-megállapodás, valamint a 2. § és a 3. § hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg. (4) Az e törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a rendészetért felelős miniszter gondoskodik. 5. § E törvény az  Európai Rendőrakadémia (CEPOL) létrehozásáról szóló 2005/681/IB tanácsi határozat módosításáról szóló, 2014. május 15-i, 543/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. Áder János s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke