462/2017. (XII. 28.) Korm. rendelete a költségvetési szervek és az egyházi jogi személyek foglalkoztatottjainak 2018. kompenzációjáról.

462/2017. (XII. 28.) Korm. rendelete a költségvetési szervek és az egyházi jogi személyek foglalkoztatottjainak 2018. kompenzációjáról. A Kormány a Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló 2017. évi C. törvény 76. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § E rendelet hatálya a) a költségvetési szervekre és a foglalkoztatotti állományukba tartozó aa) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) szerinti, ab) a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) szerinti, ac) az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény (a továbbiakban: Áttv.) szerinti, ad) a  rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) szerinti, ae) a  honvédek jogállásáról szóló 2012.  évi CCV.  törvény (a  továbbiakban: Hjt.) szerinti hivatásos és szerződéses katonai, af ) az  igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997.  évi LXVIII.  törvény (a továbbiakban: Iasz.) szerinti, ag) a  legfőbb ügyész, az  ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az  ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Üjt.) szerinti, ah) a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerinti, valamint ai) a  2013. december 31-én a  gyermekek védelméről és a  gyámügyi igazgatásról szóló 1997.  évi XXXI.  törvény (a  továbbiakban: Gyvt.) 66/G.  § (1)  bekezdése szerinti hivatásos nevelőszülői jogviszonyban állókra és b) a  köznevelési, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységet ellátó egyházi jogi személy (a továbbiakban: egyházi foglalkoztató) és a velük ba) az Mt. szerinti munkaviszonyban állókra, valamint bb) a 2013. december 31-én a Gyvt. 66/G. § (1) bekezdése szerinti hivatásos nevelőszülői jogviszonyban állókra [a) és b) a továbbiakban együtt: foglalkoztatott] terjed ki. 2. § E rendelet szempontjából az  1.  § a)  pont aa)  alpontja szerinti közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni a) a  fekvőbeteg-szakellátó és egyes fekvőbeteg-szakellátóhoz kapcsolódó egészségügyi háttérszolgáltatást nyújtó, 100%-os állami tulajdonban lévő, valamint azok 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaságok által ellátott feladatok központi költségvetési szervek általi átvételéről, valamint az ezzel kapcsolatos eljárási kérdések rendezéséről szóló 2013.  évi XXV.  törvény (a  továbbiakban: Fbszt.) alapján megszüntetésre került gazdasági társaságok volt foglalkoztatottjainak a  társaságnál, valamint közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónál, és b) a települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012.  évi XXXVIII.  törvény (a  továbbiakban: Tbszt.) szerinti gazdasági társaságok feladatainak átvételében érintett, a  feladatot átvevő költségvetési szervek közalkalmazottainak a társaságnál munkaviszonyban töltött idejét. 3. § (1) A  foglalkoztatott a  2011–2012.  évi adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló kompenzációra (a  továbbiakban: kompenzáció) a  2018.  év hónapjaira járó illetményének kifizetésével egyidejűleg, havonta a (2)–(16) bekezdésben foglalt feltételekkel jogosult. Az a foglalkoztatott, akinek jogviszonya 2011. december 31-ét követően keletkezett, abban az  esetben jogosult a  kompenzációra, ha e  rendelet hatálya alá tartozó szervvel a  2010.  és 2011.  évek bármelyikében vagy mindkét évben is az  1.  § szerinti jogviszonyok valamelyikében állt, és az  utolsó ilyen jogviszonyát követően munkavégzésre irányuló, az  1.  § szerintitől eltérő jogviszonyt – a  tartós megbízási szerződés kivételével – nem létesített. (2) A  tárgyhónap első napján érvényes illetménye figyelembevételével az  1.  melléklet szerinti kompenzációra jogosult az  a  foglalkoztatott, aki a  10.  § szerinti nyilatkozata alapján a  személyi jövedelemadóról szóló 1995.  évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 29/A. és 29/B. §-a szerint családi kedvezményre nem jogosult és jogviszonya 2010.  év decemberében vagy annak egy részében a  rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval fennállt, és azóta munkavégzésre irányuló jogviszonyt – a  tartós megbízási szerződés és az  e  rendelet hatálya alá tartozó szervvel fennálló 1. § szerinti jogviszonyok valamelyike kivételével – kizárólag e rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval létesített. (3) A tárgyhónap első napján érvényes illetménye figyelembevételével a 2. melléklet szerinti kompenzációra jogosult az a foglalkoztatott, aki a 10. § szerinti nyilatkozata alapján az Szja tv. 29/A. és 29/B. §-a szerint családi kedvezményre nem jogosult és jogviszonya a  rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval 2010.  év decemberében vagy annak egy részében nem állt fenn, azonban 2011.  év decemberében vagy annak egy részében fennállt, és azóta munkavégzésre irányuló jogviszonyt – a  tartós megbízási szerződés és az  e  rendelet hatálya alá tartozó szervvel fennálló 1. § szerinti jogviszonyok valamelyike kivételével – kizárólag e rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval létesített. (4) A tárgyhónap első napján érvényes illetménye figyelembevételével a 3. melléklet szerinti kompenzációra jogosult az a foglalkoztatott, aki a 10. § szerinti nyilatkozata alapján az Szja tv. 29/A. és 29/B. §-a szerint családi kedvezményre egy kedvezményezett eltartott után jogosult, az eltartottak száma három főnél kevesebb, továbbá nincs házas- vagy élettársa. (5) A tárgyhónap első napján érvényes illetménye figyelembevételével a 4. melléklet szerinti kompenzációra jogosult az a foglalkoztatott, aki a 10. § szerinti nyilatkozata alapján az Szja tv. 29/A. és 29/B. §-a szerint családi kedvezményre két kedvezményezett eltartott után jogosult, az eltartottak száma három főnél kevesebb, továbbá nincs házas- vagy élettársa. (6) Azon házas- vagy élettársak közül, akik a  10.  § szerinti nyilatkozatuk alapján az Szja tv. 29/A. és 29/B.  §-a szerint családi kedvezményre egy kedvezményezett eltartott után jogosultak, és az eltartottak száma három főnél kevesebb a) az  a  foglalkoztatott, akinek tárgyhavi illetménye házas- vagy élettársa tárgyhavi illetményénél alacsonyabb vagy azzal megegyezik, a tárgyhónap első napján érvényes illetménye figyelembevételével a 2. melléklet, b) az a foglalkoztatott, akinek tárgyhavi illetménye magasabb, mint házas- vagy élettársa tárgyhavi illetménye a tárgyhónap első napján érvényes illetménye figyelembevételével a 3. melléklet szerinti kompenzációra jogosult. (7) Azon házas- vagy élettársak esetében, akik a 10. § szerinti nyilatkozatuk alapján az Szja tv. 29/A. és 29/B. §-a szerint családi kedvezményre két kedvezményezett eltartott után jogosultak, és az eltartottak száma három főnél kevesebb és a) legalább az egyikük tárgyhavi illetménye alacsonyabb, mint 109 000 forint és a kettejük tárgyhavi illetménye közötti különbség legalább 50 000 forint, aa) az  a  foglalkoztatott, akinek tárgyhavi illetménye házas- vagy élettársa tárgyhavi illetményénél alacsonyabb vagy azzal megegyezik, a  tárgyhónap első napján érvényes illetménye figyelembevételével a 2. melléklet, ab) az  a  foglalkoztatott, akinek tárgyhavi illetménye magasabb, mint házas- vagy élettársa tárgyhavi illetménye a tárgyhónap első napján érvényes illetménye figyelembevételével a 4. melléklet szerinti kompenzációra jogosult; b) mindkettőjük tárgyhavi illetménye eléri a  109 000 forintot, illetve a  kettejük tárgyhavi illetménye közötti különbség kisebb, mint 50 000 forint, a  tárgyhónap első napján érvényes illetménye figyelembevételével a 3. melléklet szerinti kompenzációra jogosult. (8) Az  a  foglalkoztatott, akinek a  jogviszonya 2010.  év decemberében vagy annak egy részében e  rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval fennállt, és azóta munkavégzésre irányuló jogviszonyt – a  tartós megbízási szerződés és az e  rendelet hatálya alá tartozó szervvel fennálló 1. § szerinti jogviszonyok valamelyike kivételével – kizárólag e rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval létesített, a tárgyhónap első napján érvényes illetménye a) 2,29%-ának megfelelő – 100 forintra kerekített összegű – kompenzációra jogosult, ha a  10.  § szerinti nyilatkozata alapján az Szja tv. 29/A. és 29/B. §-a szerint családi kedvezményre aa) egy, két vagy három kedvezményezett eltartott után jogosult, az  eltartottak száma eléri vagy meghaladja a  három főt, és a  tárgyhónap első napján érvényes illetménye nem éri el a 135 000 forintot, ab) négy vagy több kedvezményezett eltartott után jogosult, és a  tárgyhónap első napján érvényes illetménye nem éri el a  135 000 forintnak a  három feletti kedvezményezett eltartottak száma és a 20 000 forint szorzatával növelt összegét, b) 1,53%-ának megfelelő – 100 forintra kerekített összegű – kompenzációra jogosult, ha a  10.  § szerinti nyilatkozata alapján az  Szja tv. 29/A. és 29/B.  §-a szerint családi kedvezményre egy vagy több kedvezményezett eltartott után jogosult úgy, hogy az eltartottak száma eléri vagy meghaladja a három főt, és a tárgyhónap első napján érvényes illetménye meghaladja az a) pont szerinti illetményhatárt, de nem haladja meg a 213 500 forintot. (9) A  tárgyhónap első napján érvényes illetménye 1,53%-ának megfelelő – 100 forintra kerekített összegű  – kompenzációra jogosult az  a  foglalkoztatott, akinek jogviszonya a  rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval 2010.  év decemberében vagy annak egy részében nem állt fenn, de 2011.  év decemberében vagy annak egy részében fennállt, és azóta munkavégzésre irányuló jogviszonyt – a  tartós megbízási szerződés és az  e  rendelet hatálya alá tartozó szervvel fennálló 1. § szerinti jogviszonyok valamelyike kivételével – kizárólag e rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval létesített, és aki a 10. § szerinti nyilatkozata alapján az Szja tv. 29/A. és 29/B. §-a szerint családi kedvezményre egy vagy több kedvezményezett eltartott után jogosult úgy, hogy az eltartottak száma eléri vagy meghaladja a három főt, és a tárgyhónap első napján érvényes illetménye nem haladja meg a 213 500 forintot. (10) Az 5. melléklet II. 1. Munkáltatói rész szerinti nyilatkozat alapján a  (2)–(9) bekezdés szerinti kompenzáció összegét az  illetményszámfejtést végző szervezet legfeljebb nulla összegig csökkenti a  kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a  garantált bérminimum megállapításáról szóló 337/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet, valamint a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 298/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet szerinti minimálbér és garantált bérminimum elérése érdekében végrehajtott illetményemelés 94%-ának 100 forintra kerekített összegével. (11) Az  Fbszt. és a  Tbszt. alapján megszüntetésre került gazdasági társaságok volt foglalkoztatottjai esetében az 5. melléklet II. 2. Munkáltatói rész szerinti nyilatkozat alapján a  (2)–(9) bekezdés szerinti kompenzáció összegét az illetményszámfejtést végző szervezet legfeljebb nulla összegig csökkenti a) a  kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a  garantált bérminimum megállapításáról szóló 337/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet szerinti minimálbér és garantált bérminimum elérése érdekében végrehajtott személyi alapbéremelés, b) a  munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012.  évi elvárt mértékéről és a  béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről szóló 299/2011. (XII. 22.) Korm.  rendelet szerinti munkabéremelés, vagy ennek hiányában a  kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a  garantált bérminimum megállapításáról szóló 298/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet szerinti minimálbér és garantált bérminimum elérése érdekében végrehajtott személyi alapbéremelés 94%-ának 100 forintra kerekített összegével. (12) Az  Fbszt. alapján megszüntetésre került gazdasági társaságok azon foglalkoztatottjai, akiknek továbbfoglalkoztatására az  Fbszt. 7.  § (1)  bekezdése vagy (2)  bekezdés b)  pontja alapján nem került sor, nem jogosultak kompenzációra. (13) A  munkaidő hosszának megváltozásakor a  kompenzáció összegét úgy kell megállapítani, hogy a  munkaidő növekedése esetén az addig alkalmazott (10) és (11) bekezdés szerinti levonást kell a  továbbiakban is alkalmazni, a munkaidő csökkenése esetén a levonást a munkaidő változásának arányában csökkenteni kell. (14) Az  1.  § szerinti jogviszony hóközi létesítése, illetve megszűnése esetén a  foglalkoztatott a  törthónapra a (2)–(13) bekezdés szerinti kompenzáció 100 forintra kerekített időarányos részére jogosult. (15) Az  1.  § szerinti jogviszonyok közül egyidejűleg több jogviszonyban álló foglalkoztatott a  teljes munkaidős jogviszonyában jogosult a  kompenzációra. Az  1.  § szerinti teljes munkaidős jogviszony hiányában az  időben legkorábban keletkezett jogviszonyban jár a kompenzáció. (16) Nem jogosult kompenzációra a  foglalkoztatott a  fizetés nélküli szabadság, valamint az  egész napos igazolatlan távollét időtartamára. A  kompenzáció emiatt kieső összegét a  tárgyhónapban kieső munkanapok számának a  foglalkoztatott munkarendje szerinti, a  tárgyhónap egészére megállapított munkanapok számához viszonyított arányában, 100 forintra kerekítve kell megállapítani. 4. § (1) A  3.  § vonatkozásában – a  (2)  bekezdésben, a  (3)  bekezdésben, valamint a  3.  § (10)  bekezdésében foglalt kivételekkel – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában illetményként kell figyelembe venni: a) a  Kjt. 66.  §-a és 79/E.  §-a szerinti illetményt (beleértve a  garantált illetmény feletti, a  munkáltató döntése alapján megállapított illetményrészt is), továbbá a  közalkalmazott számára a  Kjt. 70–75.  §-a alapján megállapított illetménypótlékot, b) a  Kttv. 131.  § (2)  bekezdése szerinti – a  Kttv. 133.  § (3)–(6)  bekezdése szerinti alapilletmény-eltérítés figyelembevételével számított – illetményt, valamint a kormányzati ügykezelők esetén a Kttv. 208. §-a, illetve a közszolgálati ügykezelők esetén a Kttv. 242. §-a szerinti illetményt, c) az Áttv. 18. §-a szerinti illetményt, d) a Hszt. 168. §-a szerinti távolléti díj alapját képező illetményt, e) a Nemzeti Adó-és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 20/D. § (2) bekezdése szerinti illetményt, f ) a Hjt. 2. § 41. pontja szerinti távolléti díj alapját képező illetményt, g) az Iasz. 96. § (1) bekezdése szerinti illetményt, h) az Üjt. 59. § (2) bekezdése, 114. § (1) bekezdése és 135. § (1) bekezdése szerinti illetményt, i) az  Mt. hatálya alá tartozó, az  egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél és az  országos nemzetiségi önkormányzat hivatalánál, illetve az országos és a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési szerveinél foglalkoztatott munkavállalók alapbérét és rendszeres bérpótlékait, j) a Gyvt. 66/H. § (3)–(5) bekezdése szerinti díjazást, k) a  prémiumévek programról és a  különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004.  évi CXXII.  törvény 4.  § (4) bekezdése szerinti juttatást, valamint l) a  költségvetési szervként működő köznevelési intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatott pedagógusok esetében a  nemzeti köznevelésről szóló 2011.  évi CXC.  törvény 65.  § (1)  bekezdése szerinti illetményt (beleértve a garantált illetmény feletti, a munkáltató döntése alapján megállapított illetményrészt is), továbbá a 65. § (3) bekezdés szerint megállapított illetménypótlékot, m) a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény szerinti devizailletményt. (2) Az  (1) bekezdés a) és f ) pontjában foglaltaktól eltérően nem kell illetményként figyelembe venni az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003.  évi LXXXIV.  törvény (a  továbbiakban: Eütev.) alapján az  egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok hatálya alá tartozó foglalkoztatott illetményének az  Eütev. 11/A.  § (4)–(6a) bekezdése alapján járó növelését. (3) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően nem kell illetményként figyelembe venni a) a  belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi szerveknél foglalkoztatott közalkalmazottak részére rendvédelmi ágazati pótlék megállapításáról szóló 29/2015. (VI. 15.) BM rendeletben meghatározott rendvédelmi ágazati pótlékot, b) a  honvédelmi szervezeteknél foglalkoztatott közalkalmazottak részére a  honvédelmi ágazatban foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezéséről szóló 27/2008. (XII. 31.) HM rendelet 11/A. §-ában meghatározott honvédelmi ágazati pótlékot, és c) a  Miniszterelnökséget vezető miniszter irányítása alatt álló Információs Hivatalnál foglalkoztatott közalkalmazottak részére polgári hírszerzési ágazati pótlék megállapításáról szóló 29/2015. (VI. 18.) MvM rendeletben meghatározott polgári hírszerzési ágazati pótlékot. (4) A (2) bekezdés alkalmazásában a) az  Eütev. 11/A.  § (4)  bekezdése alapján járó növelésnek kell tekinteni az  egyes egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók illetmény- vagy bérnövelésének, valamint az  ahhoz kapcsolódó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 256/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet [a  továbbiakban: 256/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet] 3. melléklete, 11. melléklete és 12. melléklete alapján számított összeget, b) az  Eütev. 11/A.  § (5)  bekezdése alapján járó növelésnek kell tekinteni a  256/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet 3. melléklete, 9. melléklete és 11. melléklete alapján számított összeget, c) az  Eütev. 11/A.  § (6)  bekezdése alapján járó növelésnek kell tekinteni az  Eütev. 11/A.  § (6)  bekezdése és a 256/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet 6. melléklete, vagy az Eütev. 11/A. § (6) bekezdése és a 256/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet 8. melléklete alapján számított összeget, d) az  Eütev. 11/A.  § (6a)  bekezdése alapján járó növelésnek kell tekinteni az  Eütev. 11/A.  § (6a)  bekezdése és a 256/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet 5. melléklete alapján számított összeget, azzal, hogy részmunkaidős foglalkoztatás esetén az  a), b), c) vagy d)  pont szerinti összegnek a  részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkentett részét nem kell illetményként figyelembe venni. (5) A  kompenzáció a  személyi jövedelemadó-előleg megállapításánál nem rendszeres jövedelemnek minősül, és a költségvetési rend szerint foglalkoztatottak egyéb személyi juttatásaiként kell elszámolni. A kifizetés a statisztikai elszámolásokban a szociális költségek között kerül figyelembevételre. 5. § (1) A  központi költségvetés a  Magyarország 2018.  évi központi költségvetéséről szóló 2017.  évi C.  törvény 4.  § (1)  bekezdésében megjelölt céltartalék terhére, az  e  rendeletben meghatározottak szerint biztosít fedezetet (a továbbiakban: támogatás) a) – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a központi költségvetési szervek, a köztestületi költségvetési szervek és az országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv, b) a helyi önkormányzatok, valamint azok társulásai (a továbbiakban együtt: helyi önkormányzat), c) a helyi nemzetiségi önkormányzatok, továbbá d) a bevett egyház részére az e rendelet alapján járó kompenzáció és annak járulékai kifizetéséhez. (2) Az  országos és a  helyi nemzetiségi önkormányzatot megillető (1)  bekezdés szerinti támogatásról a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter szolgáltat adatot az államháztartásért felelős miniszter részére. (3) Az  (1)  bekezdés a)  pontja szerinti költségvetési szervek esetében nem vehető igénybe a  támogatás a  részben vagy egészben külön – ide nem értve az  európai uniós forrás terhére finanszírozott – feladat ellátására kötött szerződésből származó bevétel terhére foglalkoztatottak után. (4) Az e rendelet alapján igénybe vett támogatás kizárólag a foglalkoztatottak 2018. évi kompenzációjára használható fel, más jogcímen kifizetés nem teljesíthető. 6. § (1) Az  1.  § a)  pontja szerinti költségvetési szerveknél és a  helyi nemzetiségi önkormányzatoknál a  támogatás megállapítása a  költségvetési szerv által várhatóan ténylegesen kifizetésre kerülő – az  államháztartásért felelős miniszter által március hónapban felmért – összeg alapján történik. (2) Az  (1)  bekezdés alapján igénybe vett támogatással 2018. november 10-éig el kell számolni, amely intézkedést az államháztartásért felelős miniszter készíti elő. (3) Ha a  költségvetési szerv az  elszámolást követően állapít meg visszafizetési kötelezettséget, azt a  2018.  évi költségvetési maradvány elszámolása keretében kell teljesíteni. (4) A  támogatás folyósítása és elszámolása tekintetében az  országos és a  helyi nemzetiségi önkormányzat és a  nemzetiségpolitikáért felelős miniszter támogatási szerződést köt az  országos nemzetiségi önkormányzat hivatalánál, valamint az országos és a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési szerveinél foglalkoztatottakat megillető kompenzáció biztosításáról. (5) Az  (1)  bekezdés szerint nyújtott támogatás intézmények közötti átadása esetén az  átadásra kerülő előirányzatot az átadás-átvételi dokumentumban nevesítve szerepeltetni kell. 7. § (1) A  helyi önkormányzatokért felelős miniszter utalványozása alapján a  Magyar Államkincstár a  helyi önkormányzat részére – a  IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet terhére – a  nettó finanszírozás keretében a  kifizetés hónapjában elszámolja a  kifizetett havi kompenzációnak a  munkáltatót terhelő, közterheket magában foglaló bruttó összegét a) a  Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a  továbbiakban: NEAK) által finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szervek, b) az a) pontba nem tartozó helyi önkormányzati költségvetési szervek foglalkoztatottjaira vonatkozóan. (2) A helyi önkormányzatokért felelős miniszter utalványozása alapján a Magyar Államkincstár a helyi önkormányzatok részére a  nettó finanszírozás keretében a  2018. január hónap után járó kompenzáció kifizetéséhez január 31-én előleget számol el. Az előleg elszámolására a 2018. december havi nettó finanszírozás keretében kerül sor. (3) A 2018. december hónap után járó kompenzáció elszámolása a 2019. évi költségvetés terhére történik. (4) Az  államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 139.  § (1)  bekezdése szerinti egészségügyi szolgáltatónak minősülő költségvetési szervek részére megállapított kompenzációt a  helyi önkormányzat soron kívül továbbítja. (5) A  helyi önkormányzat által fenntartott költségvetési szervére és munkavállalóira vonatkozóan a  központosított illetmény-számfejtési rendszer szolgáltat adatot a helyi önkormányzatokért felelős miniszter részére a (2) bekezdés szerinti előleg és az 5. § (1) bekezdése szerinti támogatás kifizetéséhez. (6) A Magyar Államkincstárnak a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes területi szerve a kifizetés hónapjának 5-éig a  helyi önkormányzatokért felelős miniszter részére a  6.  melléklet szerint, az  (1)  bekezdés szerinti elszámoláshoz – a nettó finanszírozással egyidejűleg – a helyi önkormányzat részére a 7. melléklet szerint szolgáltat adatot. 8. § (1) A  támogatásra az  egyházi foglalkoztató a  bevett egyházon és az  egyházi foglalkoztató fenntartóján keresztül jogosult. A  támogatás folyósítására és elszámolására az  egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszterrel (a továbbiakban: miniszter) kötött támogatási szerződés vagy támogatói okirat alapján kerül sor. (2) A bevett egyház részére a 2018. évi bérkompenzáció összegéből előzetes hozzájárulásként legfeljebb 900 000 000 forint kerül átadásra a miniszter által 2018. március hónapban felmért, az egyházi foglalkoztató által benyújtott és a miniszter által elfogadott igények alapján, azok arányában. (3) A  támogatás terhére a  miniszter – utólagos elszámolás mellett – előleget nyújt. Az  előleg nyújtásának feltétele a  költségvetési szervek és az  egyházi jogi személyek foglalkoztatottjainak 2017.  évi kompenzációjáról szóló kormányrendelet alapján kapott támogatással történő elszámolás és annak elfogadása. (4) A  bevett egyház a  támogatást az  egyházi foglalkoztató fenntartója részére utalja át. Az  egyházi foglalkoztató fenntartója a támogatást az egyházi foglalkoztató részére átadja, illetve a 3. § (1) bekezdésében meghatározott célra fordítja. 9. § (1) A támogatás igénylése az egyházi foglalkoztató által a 8. melléklet szerinti igénylőlapnak és az az alapján összesített adatokat tartalmazó 9. melléklet szerinti adatlapnak a miniszter részére történő megküldésével történik. (2) Az  előlegből 2018. január–szeptember hónapokra ténylegesen kifizetett és a  2018. október–december hónapokra várhatóan kifizetésre kerülő összegekről a bevett egyház 2018. november 10-éig tájékoztatást, a 2018. január–december hónapokra ténylegesen kifizetett összegekről pedig 2019. január 31-éig elszámolást nyújt be a  miniszternek. A  tájékoztatás és az  elszámolás tartalma a  10.  melléklet szerinti – ágazati bontású, az  ágazat teljes létszámát, az  érintettek létszámát, havi bontásban a  ténylegesen kifizetett és a  várhatóan kifizetésre kerülő összegeket és a munkaadókat terhelő járulékokat bemutató – beszámoló és rövid szöveges jelentés. (3) Az  elszámolás utólagos – adott esetben helyszíni ellenőrzés útján történő – ellenőrzése céljából az  egyházi foglalkoztató jogosult személyenkénti bontásban elkülönített nyilvántartást vezet. 10. § (1) A foglalkoztatott a 2018. évi kompenzációjának megállapításához a saját munkáltatója részére nyilatkozik a családi kedvezményre való jogosultságáról, az  annak igénylése során figyelembe vehető kedvezményezett eltartottak, valamint az  eltartottak számáról, adóazonosító jeléről, saját és házas- vagy élettársa illetményéről, jogviszonya keletkezésének időpontjáról. A  nyilatkozat mintáját az  5.  melléklet tartalmazza. A  nyilatkozat kitöltési útmutatóját az  államháztartásért felelős miniszter az  általa vezetett minisztérium honlapján – e  rendelet hatálybalépésével egyidejűleg – közzéteszi. (2) A  nyilatkozó a  nyilatkozatot 2018. március 15-éig nyújtja be a  munkáltatónak két példányban. Ha a  jogviszony év közben keletkezett, a  jogviszony keletkezésével egyidejűleg köteles a  nyilatkozó benyújtani a  nyilatkozatot. A  munkáltató az  egyik példányon igazolja az  átvételt, a  másik példányt intézkedésre megküldi az  illetékes illetményszámfejtő helynek. (3) A 3. § (15) bekezdésében meghatározott esetben a nyilatkozó nyilatkozatát az őt teljes munkaidős jogviszonyban foglalkoztató munkáltatónak köteles a  (2)  bekezdés szerinti határidőig leadni. Teljes munkaidős jogviszony hiányában a nyilatkozó nyilatkozatát a  (2) bekezdésben meghatározott határidőig annak a munkáltatónak köteles leadni, akinél jogviszonya a  legkorábban keletkezett, illetve azonos időpontban keletkezett jogviszonyok esetén a választása szerinti munkáltatónak köteles leadni. (4) A munkáltatói igazolást tartalmazó nyilatkozatot a nyilatkozó köteles öt évig megőrizni. (5) A  tárgyhó 15-éig benyújtott nyilatkozat alapján a  nyilatkozó kompenzációra a  tárgyhóban jogosulttá válik, és annak összege a  tárgyhóra esedékes illetménye számfejtésével egyidejűleg kifizetésre kerül. A  tárgyhó 15-e után benyújtott nyilatkozat alapján a nyilatkozó a kompenzációra kizárólag a nyilatkozat leadását követő hónaptól válik jogosulttá, és az  a  tárgyhónapot követő hónapra esedékes illetmény számfejtésével egyidejűleg kerül kifizetésre. A március 15-éig benyújtott nyilatkozatok esetén a január és február hónapok után járó kompenzáció is kifizetésre kerül. 11. § (1) Ha a leadott nyilatkozatban feltüntetett, a kompenzáció megállapításánál irányadó adatok év közben módosulnak, a  nyilatkozó az  erről való tudomásszerzést követően haladéktalanul köteles újabb nyilatkozat kitöltésével bejelenteni a változást a munkáltatónak. (2) A  munkáltató a  nyilatkozat II. részében foglaltak módosítását változásbejelentéssel teheti meg, a  nyilatkozat III. részében a változás bekövetkezésének dátumaként 2018. január 1-jét jelölve meg. (3) A  bejelentett változás alapján a  változás bekövetkezése dátumának alapulvételével kerül megállapításra és érvényesítésre a kompenzáció összege. (4) Ha olyan változás bejelentésére került sor, amely alapján a  foglalkoztatott nem, vagy csökkentett összegű kompenzációra jogosult, a  kompenzáció összegére vonatkozó jogosultsága megszűnik vagy csökken. A  változás bejelentése előtt a  korábbi nyilatkozat alapján a  változás bekövetkezésének dátumát követően kifizetett kompenzáció összege visszavonásra kerül. (5) Ha a  nyilatkozó a  kompenzáció megállapítása érdekében tett nyilatkozat kitöltésével valótlan adatot közölt, a kompenzáció már teljesített összege visszavonásra, és a kompenzáció további folyósítása felfüggesztésre kerül. (6) Ha a kompenzáció nem e rendeletben foglaltaknak megfelelő megállapítása és kifizetése nem az (5) bekezdésben foglaltak alapján valósult meg, vagy az  illetményeltérítés összege visszamenőleg kerül megállapításra, a  már kifizetett kompenzáció összege a következő hónap(ok) kompenzációjának összegéből levonásra kerül. 12. § Ez a rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba. 13. § E rendeletet első alkalommal a 2018. év január hónapra járó illetmény számfejtésekor kell alkalmazni. 14. § Ez a rendelet 2019. január 31-én hatályát veszti. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök