📄 Jogszabály szövege
116/2003. (XI. 18.) FVM rendelete a sertések jelöléséről, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről.
Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény
(a továbbiakban: Átv.) 49. § (1) bekezdése a) pontjának
9. alpontjában, valamint az állategészségügyről szóló 1995.
évi XCI. törvény 45. §-ának 5. pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § A sertések egységes nyilvántartási és azonosítási rendszerét e rendelet előírásai szerint kell bevezetni.
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. Állattartó: az a természetes vagy jogi személy, illetve
jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki
(amely) az állatokért felelős állandó, vagy ideiglenes jelleggel, beleértve a szállítás és az árusítás alatti időszakot is,
továbbá a mesterséges termékenyítő állomások, kereskedőtelepek (gyűjtőtelepek), rakodóhelyek, karantén telepek, állatvásárok (piacok), állatkórházak, állatkiállítások,
valamint a vágóhidak üzemeltetőit is.
2. Tartási hely: területileg elkülöníthető, földrajzilag
azonosított, az adatbázisban nyilvántartott állattartó egység. Egy tartási helyként kell kezelni az állattartó egységet,
ha az állatok egymással közvetlenül érintkezhetnek, függetlenül az ott tartott állatok fajától, hasznosításuk módjától.
3. Tenyészet: egy állattartóhoz tartozó tartási hely, vagy
olyan tartási helyek összessége, melyeknek egy tenyészetként történő nyilvántartását a területileg illetékes Megyei
(Fővárosi) Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző
Állomás (a továbbiakban: Állomás) engedélyezte, és melyek között az állatmozgás az adatbázisban történő átjelentkezés nélkül történhet. Tenyészetként kell nyilvántartani a mesterséges termékenyítő állomásokat, kereskedőtelepeket (gyűjtőtelepeket), rakodóhelyeket, karantén telepeket, állatvásárokat (piacokat), állatkórházakat, állatkiállításokat, valamint a vágóhidakat is.
4. Tenyészetkód: a tenyészet azonosító száma az országos adatbázis nyilvántartásában.
5. Önálló tenyészet: olyan saját rakodóval rendelkező
tenyészet, ahol az állattartó saját maga vagy megbízottja
útján látja el az ENAR-ral kapcsolatos feladatokat.
6. Megyei körzet: egy-egy kapcsolattartó állatorvoshoz
rendelt tenyészetek összessége.
7. Állatmozgás: az állat tenyészetek közötti helyváltoztatása, amely lehet szállítás vagy lábon hajtás.
8. Sertés szállítólevél: az állatok eredetét, állategészségügyi forgalomképességét igazoló és a szállított sertéseket
kísérő dokumentum, amely egyben a szállítás országos
adatbázisnak való bejelentésére is szolgál.
9. Állatmozgás-nyilvántartás: a beérkezett és a kiszállított sertésekről az állattartó által tartási helyenként vezetett naprakész nyilvántartás.
10. Sertés ENAR (a továbbiakban: ENAR): a sertések
egységes nyilvántartási és azonosítási rendszere, amely
kapcsolódik a tenyészetek nyilvántartásához (TIR), biztosítja az állatmozgások nyomon követését, továbbá alapját
képezi az érintett szakterületek (állategészségügy, állattenyésztés, piacszabályozás stb.) nyilvántartási rendszereinek.
11. ENAR-felelős: a tenyészetekben az állatok jelölésének végrehajtásáért és a számára előírt ENAR feladatok
ellátásáért felelős személy. A megyei körzetekbe sorolt
tenyészetekben az Állomás igazgatója által kijelölt, e rendelet szerinti feladatokkal megbízott körzeti kapcsolattartó állatorvos (a továbbiakban: kapcsolattartó állatorvos),
önálló tenyészetekben az állattartó vagy megbízottja.
12. ENAR-koordinátor: az Állomás igazgatója által kijelölt állatorvos, aki irányítja és ellenőrzi a megyében az
ENAR működtetését.
13. ENAR-füljelző: a sertések megjelölésére szolgáló, az
Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (a továbbiakban: OMMI) által engedélyezett, az ENAR-számot tartalmazó jelölő eszköz.
14. ENAR-szám: a sertések megjelölésére és azonosítására használt, Magyarország ISO kódjeléből (HU) és a
legfeljebb 12 jegyű számból álló kód, melyet az országos
adatbázis ad ki.
15. Illetékes hatóság: az állami állategészségügyi szolgálat, amely az Állomásokon keresztül látja el a sertés
ENAR-ral kapcsolatos hatósági feladatokat, az e rendeletben és más jogszabályban előírtak szerint.
16. Közreműködő hatóság: az OMMI, amely működteti
az országos adatbázist, és ellátja az e rendeletben számára
előírt ENAR-ral kapcsolatos feladatokat.
17. Országos adatbázis: a tenyészetek, a jelölésre felhasznált füljelzők és az állatmozgások nyilvántartására,
valamint az adatok kezelésére, feldolgozására, és az arra
jogosultak részére adat szolgáltatására létrehozott számítógépes adatbázis.
18. Útmutató: az OMMI által kiadott ENAR eljárási
szabálygyűjtemény.
A sertések egységes nyilvántartási és azonosítási
rendszerének szabályai
3. § (1) Az állatmozgások nyomon követhetősége érdekében
a sertéstenyészeteket az országos adatbázisban nyilvántartásba kell venni.
(2) A sertéseket legkésőbb a születési tenyészet elhagyásakor hasznosítási módtól függetlenül meg kell jelölni. Élő
sertéseket csak ENAR-füljelzővel megjelölve szabad szállítani.
(3) Állatmozgás során a sertéseket érvényes állategészségügyi igazolást tartalmazó szállítólevélnek kell kísérnie.
(4) A sertés szállítólevelet a 7. § (2) bekezdés alá tartozó
esetekben is ki kell állítani.
A tenyészetek nyilvántartásba vétele és a megyei körzetek
kialakítása
4. § (1) A sertés ENAR-ban minden sertéstartási hely a
tenyészet kialakítása szempontjából — a (2) bekezdésben
foglaltak kivételével — külön tenyészetnek tekintendő.
(2) Az állattartó írásbeli kérelmére az Állomás engedélyezheti az illetékességi területén lévő, állategészségügyi
szempontból azonos minősítésű, földrajzilag elkülönült
tartási helyek egy tenyészetként való nyilvántartását.
(3) Az állattartó kérelmének tartalmaznia kell:
a) az egy tenyészetbe kerülő tartási helyeket a címeik
feltüntetésével;
b) az állatok tartási helyek közötti mozgásának leírását;
c) az állattartó nyilatkozatát arról, hogy vállalja a kü
lönböző tartási helyek közötti állatmozgás naprakész nyilvántartását és az ezzel összefüggő adatok ellenőrző hatóság
részére történő szolgáltatását, továbbá az egy tenyészetkódon történő nyilvántartásból adódó következményeket,
egy esetleges forgalmi korlátozást igénylő állategészségügyi hatósági intézkedés esetén.
5. § (1) Az önálló tenyészetbe való besorolásról az Állomás
dönt. Az önálló tenyészetek létesítését, megszűnését és a
bejelentett adatokban bekövetkezett változásokat az országos adatbázisba az Állomás ENAR-koordinátora jelenti be.
(2) Az ENAR-felelős személyéről az Állomást, az önálló
tenyészetbe való besorolást követő 10 munkanapon belül
írásban tájékoztatni kell. Ha az ENAR-felelős személyében változás következik be, akkor azt annak megtörténtét
követő 10 munkanapon belül írásban be kell jelenteni az
állomásnak. Ha az ENAR-felelős nem e rendelet előírásainak megfelelően látja el a feladatát, az Állomás köteles felhívni az állattartó figyelmét a jogsértő állapot megszüntetésére.
(3) A vágóhidakat, mesterséges termékenyítő állomásokat, rakodóhelyeket, állatvásárokat(piacokat), állatkórházakat és állatkiállításokat mindig önálló tenyészetként kell
nyilvántartásba venni.
(4) Ha az állattartó vállalja az ENAR működtetésével
kapcsolatos feladatok végzését, az Állomás döntése alapján önálló tenyészetként sorolhatók be:
a) a sertéstartó tenyészetek, amennyiben az egyidejűleg
tartott sertések száma tartósan eléri vagy meghaladja a
százat,
b) a kereskedőtelepek (gyűjtőtelepek), karantén
telepek. (5) Olyan a (3) bekezdésbe nem tartozó önálló tenyészet
esetén, amely nem az előírásoknak megfelelően látja el
az ENAR működtetésével kapcsolatos feladatokat, az
Állomás dönthet annak megyei körzetbe történő átsorolásáról.
6. § (1) Az Állomás a sertés ENAR feladatok zavartalan
ellátása érdekében megyei körzeteket alakít ki.
(2) A megyei körzetben az ENAR működtetésével kapcsolatos feladatokat kizárólag az illetékes Állomás igazgatója által megbízott kapcsolattartó állatorvos végezheti, az
igazgató által kijelölt meghatározott területen, illetve tenyészetekben.
(3) Egy tartási hely csak egy kapcsolattartó állatorvoshoz tartozhat.
(4) Megyei körzetbe tartozik minden olyan tenyészet,
amelyet az Állomás nem sorolt önálló tenyészetbe.
(5) A kapcsolattartó állatorvos veszi nyilvántartásba az
illetékességi területén kialakított új sertéstenyészetet. Ha
a tartási helyet más állatfaj tartása kapcsán már regisztrálták megyei körzetbe sorolt tenyészetként az országos adatbázisban, újabb tenyészetkód nem adható ki, hanem a meglévő tenyészethez kell a sertéstenyésztést bejelenteni.
(6) A kapcsolattartó állatorvos mint ENAR-felelős az
új tenyészetek létesítését vagy a tenyészet megszüntetését,
továbbá a tenyészet bármely bejelentett adatában bekövetkezett változásokat az országos adatbázisnak jelenti.
A sertések jelölése 7. § (1) A sertéseket a jobb fülben elhelyezett engedélyezett
ENAR-füljelzővel kell megjelölni. Az e rendelet szerint
még nem jelölt sertések jelölését el kell végezni:
a) az állat tenyészetből történő kiszállítását megelőzően; b) importált állat esetében a karanténból történő kiszállítást megelőzően;
c) amennyiben állategészségügyi okból szükséges;
d) szükség esetén tenyésztési célból.
(2) Nem kell megjelölni:
a) a levágásra kerülő sertéseket, ha a vágóhíd és a te
nyészet azonos tartási helyen van, és kizárólag erről a
tartási helyről származó sertéseket vágnak;
b) azon sertéseket, melyek esetében külön jogszabály
alapján az állategészségügyi hatóság zárt vágást rendel el.
(3) Nem kell átjelölni a levágásra importált sertéseket,
melyek 72 órán belül vágásra kerülnek.
(4) A füljelző felhasználást az Útmutatóban foglaltak
szerint jelenteni kell az adatbázisnak.
8. § (1) Az ENAR-füljelzők jellemzői:
a) csak egyszeri felhasználást tesznek lehetővé;
b) valódiságuk és eredetiségük megállapítható;
c) tartósak, kopásállók, a sertés élettartamára, illetve
vágóhídi füljelző esetén, a vágóvonalon a leolvasási pontig
biztosítják a leolvashatóságot;
d) anyaguk állat- és környezetbarát;
e) tartalmazzák az ENAR-számot;
f) feliratuk jól látható és olvasható.
(2) Az alkalmazott füljelzők és feliratok:
a) a továbbtartásra eladott sertések tartós műanyag fül
jelzőt, a vágóhídra szállítandók a perzselésnek ellenálló
fém füljelzőt, vagy erre a célra kialakított vágóhídi műanyag füljelzőt kapnak;
b) a feliratozás az önálló tenyészetekben a tenyészetkód első hat számjegye és egy futó sorszám;
c) megyei körzetbe sorolt tenyészetekben a vágóhídi
füljelzőn országosan folyamatos futósorszám, amely a
tartós műanyag füljelzőn egyjegyű ellenőrző számmal
egészül ki.
(3) Az OMMI a sertés ENAR-füljelzők minőségére és a
füljelző szállítás körülményeire vonatkozó feltételeket
közzéteszi az FVM hivatalos lapjában.
(4) A közzététel alapján a gyártók által benyújtott sertés
füljelzők minőségét és a gyártóval szemben támasztott feltételek meglétét az OMMI, a meghirdetett feltételek szerint, füljelző teszt keretében megvizsgálja.
(5) Az elfogadott füljelzőket és azok forgalmazóinak
listáját az FVM hivatalos lapjában az OMMI közzéteszi. A
sertés ENAR-ban kizárólag ezek a füljelzők igényelhetők.
(6) A füljelzőket és behelyező eszközöket, valamint az
ENAR bizonylatokat az Útmutatóban leírt módon kell
igényelni.
9. § A sertések megjelölését csak e feladat ellátására jogosult
személy végezheti:
a) a megyei körzetekben a kapcsolattartó állatorvos
vagy megbízottja;
b) az önálló tenyészetekben az állattartó vagy az általa
megbízott személy.
10. § (1) Ha az állat füléből a füljelző kiesett, vagy olyan
nagymértékben károsodott, hogy a feliratozás nem olvasható, az állat csak akkor szállítható, ha az illetékes ENARfelelős ismételten megjelölte.
(2) Az önálló tenyészet törzskönyvezési vagy egyéb okból teljes körű egyedi jelölést végezhet. Ez esetben az
egyedi jelölés igényét az Útmutatóban megadott módon
jelenteni kell az országos adatbázisnak. Ebben az esetben
az ENAR biztosítja a kiesett tartós műanyag füljelző pótlását.
11. § A füljelzőket kizárólag az állatot levágó vágóhíd távolíthatja el az állat levágását és azonosítását követően.
A hatóságok feladatai 12. § Az ENAR működtetése és fejlesztése az Állomások és
az OMMI, az országos adatbázis kifejlesztése és működtetése az OMMI, az e rendeletben előírtak szerinti hatósági
ellenőrzés az Állomások feladata.
13. § Az Állomás mint illetékes hatóság részletes feladat- és
hatásköre az ENAR működtetésével kapcsolatban:
a) a tenyészetek besorolása és a tenyészetek bejelentése
az adatbázisba az ENAR-koordinátorok és a kapcsolattartó állatorvosok útján;
b) az ENAR területi szervezeti egységeinek kialakítása,
működésük megszervezése, engedélyezése és irányítása;
c) a megyei sertés ENAR-koordinátorok és a megyei
ENAR-körzetek kapcsolattartó állatorvosainak kijelölése
és megbízása;
d) az ENAR működése során szükséges hatósági ellenőrzések végrehajtása, jogszabálysértés esetén szankcionálás a 32. §-ban foglaltak szerint;
e) a rendszer működtetésével kapcsolatos befizetések
és térítések pénzügyi lebonyolítása, az FVM költségvetési
iroda által meghatározott módon.
14. § Az OMMI mint közreműködő hatóság részletes feladat- és hatásköre az ENAR működtetésével kapcsolatban:
a) ellátja az információk biztonságos központi tárolásával, az országos adatbázis működtetésével és fejlesztésével összefüggő feladatokat az adatvédelmi előírások betartásával;
b) gondoskodik az állatok jelöléséhez szükséges füljelzők és behelyező eszközök, valamint a kapcsolódó bizonylatok engedélyezéséről, beszerzéséről és továbbításáról;
c) gondoskodik arról, hogy a felhasználók a jogosultságuknak megfelelő információkat megkapják;
d) elkészíti és kiadja az Útmutatót. A vágóhíd üzemeltető és a felügyeletet ellátó hatósági
állatorvos feladatai
15. § A vágóhíd üzemeltetője köteles:
a) kijelölni ENAR-felelősét, akin keresztül gondosko
dik a jelen rendeletben a vágóhíd feladataként megjelöltek
végrehajtásáról, a vágóhíd adatainak és az adatok változásának bejelentéséről az ENAR-koordinátor felé;
b) biztosítani, hogy vágásra csak ENAR-füljelzővel és
sertés szállítólevéllel érkezett sertés kerüljön, kivéve a 7. §
(2) és (3) bekezdésben foglalt eseteket, valamint, ha a sertés a vágóhíd felügyeletét ellátó hatósági állatorvos által, a
csoport részeként vagy más hitelt érdemlő módon azonosítható;
c) gondoskodni a füljelzők eltávolításáról és megsemmisítéséről a veszélyes hulladékokra vonatkozó külön jogszabályokban foglaltak szerint.
16. § A vágóhíd felügyeletét ellátó hatósági állatorvos köteles:
a) ellenőrizni a vágásra kerülő sertés szállítólevelén az
állategészségügyi igazolás érvényességét;
b) folyamatosan ellenőrizni és felügyelni a 15. §-ban
előírtak betartását.
Az állattartó és az ENAR-felelős feladata
és kötelezettsége
17. § Az állattartó köteles:
a) a tenyészetében lévő sertésekről az e rendelet
26. §-ában előírtaknak megfelelően állatmozgás-nyilvántartást vezetni; b) az új tenyészet létesítését vagy a tenyészet megszüntetését, továbbá a tenyészet bármely bejelentett adatában
bekövetkezett változásokat önálló tenyészet esetében az
ENAR-felelős útján az Állomásnak, megyei körzetbe sorolt állattartó esetében a kapcsolattartó állatorvosnak tíz
munkanapon belül bejelenteni;
c) az ENAR szabályai szerint a tenyészetében lévő állatok jelöléséről gondoskodni, és ennek költségeit viselni;
d) megyei körzetbe sorolt tenyészet esetén a tervezett
állatmozgásról a kapcsolattartó állatorvost időben értesíteni;
e) megakadályozni a füljelzők szándékos eltávolítását,
megrongálását, illetve olvashatatlanná tételét;
f) a 10. § (2) pont szerinti teljes körű egyedi jelölés
esetén a kiesett, elveszett vagy olvashatatlanná vált füljelző
pótlása esetén annak költségeit viselni;
g) karantén esetében a hazai azonosítóval átjelölt importált állat adatait az állatmozgás-nyilvántartásban úgy
feltüntetni, hogy a korábbi és az új azonosító közötti kapcsolat megállapítható legyen;
h) a sertés szállítólevelet és az egyéb ENAR-bizonylatot 3 évig megőrizni.
18. § Az ENAR-felelős köteles:
a) a füljelzők és a jelöléshez szükséges eszközök meg
rendeléséről, a jelölés elvégzéséről, a sertés szállítólevéllel kapcsolatos feladatok ellátásáról és az országos adatbázis
felé történő jelentésekről az Útmutatóban leírtak szerint
gondoskodni;
b) az átvett, átadott, továbbá a felhasználás előtt használhatatlanná vált, vagy elveszett füljelzőket és bizonylatokat az Útmutatóban megadott módon 3 munkanapon belül
jelenteni;
c) az adatbázistól kapott információk alapján a hibajavításokat elvégezni;
d) az e rendeletben és az Útmutatóban meghatározott
feladatokat az adott határidőn belül elvégezni, az Útmutatóban meghatározott bizonylatokat kitölteni és az előírás
szerint továbbítani.
Az országos adatbázis 19. § (1) A tenyészetek azonosíthatósága és az állatmozgások
nyomon követése, illetve a támogatások ellenőrzése céljából az Országos Állattenyésztési Adatbank részeként országos adatbázist kell fenntartani, illetve működtetni, az
adatvédelmi előírások betartásával.
(2) Az országos adatbázisban — a tenyészet információs
rendszer keretében — a következő adatokat kell minden
sertéstenyészethez nyilvántartásba venni:
a) a tenyészet és az ország kódját;
b) a tenyészet címét;
c) az állattartót;
d) a tenyészethez tartozó tartási helyet (helyeket) a
földrajzi adatokkal;
e) a kocalétszámot. (3) Az országos adatbázisban — a tenyészet információs
rendszer keretében — az állami állategészségügyi szolgálat
által meghatározott szempontok alapján biztosítani kell az
alábbi adatok nyilvántartását is:
a) a tenyészet meghatározott betegségekre vonatkozó
állategészségügyi státusza;
b) a forgalomkorlátozással kapcsolatos rendelkezés. (4) Az országos adatbázisban az ENAR keretében kell
nyilvántartani az állatmozgások alábbi adatait:
a) a kiszállító és az érkeztető tenyészet kódját;
b) a kiszállítás és a beérkezés dátumát;
c) a szállított sertések darabszámát és a származási te
nyészet kódját vagy az ENAR-számot;
d) a szállító gépkocsi és a pótkocsi rendszámát.
(5) Nyilvántartásba kell venni továbbá:
a) az Állomásokat;
b) az állategészségügyi kerületek előírt adatait;.
c) az állatszállításra engedélyezett szállítójárműveket
és azok üzemeltetőit. (6) Az országos adatbázisból a járványügyi nyomozáshoz, a forgalomkorlátozás elrendeléséhez és feloldásához
külön jogszabályban előírt adatokat kell szolgáltatni.
(7) Az országos adatbázis az állattartók és az ellenőrző
szervezetek részére a rájuk vonatkozó adatok tekintetében
nyilvános.
A sertés szállítólevél és a kiegészítő bizonylatok
és felhasználásuk követelményei
20. § (1) A sertés szállítólevél mintáját e rendelet melléklete
tartalmazza. A sertés szállítólevelet négy példányban kell
kitölteni, a kitöltésre vonatkozó tájékoztatót és a kiegészítő bizonylatokat az Útmutató tartalmazza.
(2) A sertés szállítólevélen fel kell tüntetni:
a) a kiszállító és a céltenyészet kódját és címét, az állat
tartók nevét;
b) a kiszállítás és a beérkezés dátumát;
c) a sertések ENAR-számát;
d) a szállítójármű és a pótkocsi rendszámát, kivéve a
rakodóhelyre történő szállítás esetében;
e) az állattartók aláírását;
f) a kibocsátó szervezet megnevezését;
g) az állategészségügyi forgalomképesség igazolásához
szükséges adatokat. (3) A szállítólevél adatainak valódiságát a kiszállító és a
beérkeztető tenyészet ENAR-felelőse aláírásával igazolja.
A szállítólevélen az állategészségügyi igazolást a hatósági
állatorvosnak kell aláírnia és bélyegző lenyomatával érvényesítenie. Vágóhídra történő szállítás esetén szükséges az
állattartó aláírása is.
21. § Az állattartó, illetve az állat szállítója köteles:
a) gondoskodni arról, hogy az állatokat szállításkor ér
vényes ,,sertés szállítólevél’’ kísérje;
b) a sertés szállítólevelet az ellenőrző állategészségügyi
hatóság, valamint a közúti forgalmat ellenőrző rendőrhatóság felszólítására bemutatni.
22. § A sertéstartó tenyészet, vágóhíd, kereskedőtelep, karantén, mesterséges termékenyítő állomás ENAR-felelőse köteles:
a) a tenyészetéből kikerült sertések szállítólevelét
kitölteni és 7 munkanapon belül az országos adatbázishoz
megküldeni;
b) a beérkezett sertések adatait a szállítólevél tartalmával egyeztetni, szükség esetén az eltéréseket jelezni, a szállító levelek megfelelő példányát hét munkanapon belül az
országos adatbázisnak megküldeni, vagy a szükséges adatokat elektronikus úton bejelenteni;
c) a hibásan jelentett adatok javításáról az Útmutatóban foglaltak szerint gondoskodni.
23. § Az állatvásár (piac), a kiállítás és az állatkórház ENARfelelőse köteles:
a) a beszállított állatok jelölését, valamint a sertés szállítólevél adatait ellenőrizni;
b) a beérkező sertések szállítólevelét bevonni, kiszállítás esetén új szállítólevelet kiállítani és gondoskodni a
szükséges adatok országos adatbázis felé 7 munkanapon
belül történő bejelentéséről.
24. § A rakodóhely ENAR-felelőse köteles az Útmutatóban
előírtak szerint ellenőrzést elvégezni, a szállított sertésekről gépkocsi rakományonként sertés szállítólevél gyűjtő
bizonylatot kiállítani, valamint az országos adatbázisnak
jelenteni.
A sertések exportja 25. § (1) A sertések exportja esetén az export rakodóhelyre
szállított sertéseket az importáló ország által előírt érvényes állategészségügyi bizonyítvány mellett sertés szállítólevélnek is kísérnie kell.
(2) Az exportra kerülő állatokról a sertés szállítólevelet
akkor is ki kell állítani, ha az export közvetlenül a tenyészetből történik.
(3) Az exportrakodásért felelős állatorvos, a rakodóhelyre érkezett, illetve a tenyészetben exportra berakodott
sertések szállítóleveleinek adatait ellenőrzi, szükség esetén az eltérést jelentő bizonylatot kitölti, és az országos
adatbázisnak hét munkanapon belül az előírt jelentést
megteszi az Útmutatóban leírtak szerint.
(4) Meghiúsult export esetén az export rakodóhelyen, az
exportrakodásért felelős állatorvos, visszaszállításra, illet
ve továbbszállításra kerülő sertésekről az Útmutatóban
megadott módon bizonylatot állít ki, és jelentést tesz az
adatbázis felé.
Az állatmozgás-nyilvántartás 26. § (1) Az állattartó köteles a tenyészetében lévő sertésekről állatmozgás-nyilvántartást vezetni és azt naprakészen
tartani, amennyiben a tenyészet több tartási helyből áll, a
nyilvántartást tartási helyenként vezetni.
(2) Az állatmozgás-nyilvántartásban az állattartó az
alábbi adatokat köteles feltüntetni:
a) a tenyészetbe érkezett és abból kikerült állatok
számát, valamint azonosítóját vagy származási tenyészetkódját;
b) a sertés szállítólevél sorszámát; c) behozatal és kivitel esetén a küldő vagy fogadó tenyészet kódját, megnevezését és a szállítás időpontját;
d) a szállított állatok korcsoportját (malac, három hónapos, hízó, tenyésztésbe vett sertés).
(3) Az állattartó köteles: a) a sertés szállító levelek adatait az állatmozgás-nyilvántartásba 24 órán belül bevezetni;
b) gondoskodni arról, hogy az állatmozgás-nyilvántartás, amely elektronikus (nyomtatható) formában is
vezethető, az előírt tartalommal állandóan rendelkezésre
álljon;
c) az ellenőrzésre jogosult hatóság képviselőjének rendelkezésre bocsátani a szükséges információkat és adatokat;
d) az állatmozgás-nyilvántartást és az ellenőrzésről készült jegyzőkönyveket legalább három évig megőrizni.
(4) Az állatmozgás-nyilvántartást és az ellenőrzésről készült jegyzőkönyveket legalább három évig
megőrizni.
A költségek viselése 27. § (1) Az ENAR működésével kapcsolatos költségek az
állattartót terhelik.
(2) Az állam a költségek viselését külön jogszabályban
előírtak szerint részben vagy egészben átvállalhatja.
Hatósági ellenőrzés és szankciók
alkalmazása 28. § (1) A sertések jelölésével és nyilvántartásával kapcsolatos, e rendeletben előírt feladatok végrehajtásának ellenőrzése az illetékes Állomás feladata.
(2) Az Állomás helyszíni ellenőrzést végez, ami más
jogszabályban előírt ellenőrzéssel vagy vizsgálattal együtt
is végrehajtható.
29. § Az Állomás által ellenőrzött tenyészetek kijelölésének
szempontjai:
a) a kijelölésnél figyelembe kell venni a jelöléseket, a
szállítólevelek és a kapcsolódó bizonylatok használatát, az
adatbázis felé történő jelentési kötelezettség teljesítését,
valamint a korábbi években végrehajtott ellenőrzések
eredményeit;
b) mérlegelni kell az élelmiszerbiztonsági és állategészségügyi szempontokat, különös tekintettel a járványkitörésekre.
30. § (1) Az ellenőrzéseket az országosan egységes ellenőrzési
adatlap felhasználásával és az adatbázis által megadott
információk figyelembevételével kell végezni. Az ellenőrzés során az állattartónak vagy megbízottjának lehetőséget kell adni arra, hogy az adatlapot aláírja, illetve tartalmára vonatkozó észrevételeit közölje. Az Állomás képviselője köteles az állattartónak, illetve megbízottjának átadni az ellenőrzésről készült adatlap egy példányát és az
ellenőrzés időpontját az állatmozgás-nyilvántartásba bevezetni.
(2) Az ellenőrzéseket bejelentés nélkül kell végezni. (3) Az ellenőrzéseket ki kell terjeszteni a vágóhidak, karantén telepek, mesterséges termékenyítő állomások, állatvásárok, állatpiacok, kereskedőtelepek és
rakodóhelyek, továbbá állatkiállítások és kórházak előírt
nyilvántartási és jelentési kötelezettségének teljesítésére is.
(4) Az állatmozgás-nyilvántartásban rögzíteni kell az
ellenőrzést végző nevét és az ellenőrzés időpontját, amit
az ellenőrzést végző személy aláírásával és bélyegzővel
igazol.
31. § Az ellenőrzések eredményének jelentése
Az ellenőrzések eredményéről az Állomás éves jelentést
készít, amit évente április 30-áig megküld a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak. A jelentés tartalmazza az ellenőrzött tenyészetek számát, az észlelt szabálytalanságokat, hiányosságokat, valamint az alkalmazott
szankciókat.
32. § (1) Ha megállapítható, hogy a tenyészetben elmulasztották a szállítólevelek használatát, vagy az országos adatbázis felé történő jelentést, vagy nem tartják be a jelölésre
és állatmozgás-nyilvántartás vezetésére vonatkozó szabályokat, vagy a jelen rendelet 27. § (1) bekezdésében előírt
fizetési kötelezettségnek nem tesznek eleget, az ellenőrző
hatóság állategészségügyi bírságot szabhat ki az állategészségügyről szóló 1993. évi XCI. törvény 5. § (1) bekezdés
b) pontjának megsértése miatt, illetve az ellenőrzést végző
hatóság a tenyészet egészére forgalmi korlátozást
rendelhet el. Ha a hiányosságok az ellenőrzést követően
ismételten előfordulnak, a forgalmi korlátozást el kell
rendelni.
(2) Ha az ellenőrzés során az állattartó nem tudja
igazolni az állatok származási helyét, az állategészségügyi
hatóság forgalmi korlátozást rendel el. Az Állomás az
állomány további sorsának tisztázása érdekében vizsgálatot folytat. Az elrendelt vizsgálatok az állattartó költségére folynak, s ezeknek eredményétől függően dönt a
forgalmi korlátozás további fenntartásáról, illetve feloldásáról.
Záró rendelkezések 33. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő 90. napon lép
hatályba.
(2) A tartási helyek nyilvántartásba vételét és a földrajzi
koordinátáinak meghatározását, valamint az országos
adatbázisban történő rögzítését az ENAR fejlesztésért felelős intézmények a hatálybalépést követő két éven belül
kötelesek elvégezni.
34. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a marhalevél kiváltásáról és kezeléséről szóló 21/1996. (VII. 9.) FM
rendelet 2. § b) pontjának bevezető mondatrésze helyébe
a következő rendelkezés lép:
,,b) juh, kecske, valamint zárt körülmények között tenyésztett, vadon élő, hasított körmű haszonállatok (pl.
vaddisznó, dámvad, őz, szarvas, muflon) részére — korukra
való tekintet nélkül —, ha’’
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a sertések
Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszere bevezetésének előkészítéséről szóló 98/2001. (XI. 29.) FVM rendelet hatályát veszti.
35. § E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló,
Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi
I. törvény 3. §-sal összhangban szabályozási körében az
Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
a) a Tanács 97/12/EK irányelve a szarvasmarhafélék és
sertések Közösségen belüli kereskedelmét érintő állategészségügyi problémákról szóló 66/432/EGK irányelv
módosításáról és naprakésszé tételéről;
b) az Európai Parlament és a Tanács 2000/15 EK irányelve a szarvasmarhafélék és a sertések Közösségen belüli
kereskedelmét érintő egészségügyi problémákról szóló
64/432/EGK tanácsi irányelv módosításáról;
c) a Bizottság 2000/678/EK határozata a gazdaságoknak a 64/432/EGK tanácsi irányelv szerint a sertésfélékre
vonatkozó nemzeti adatbázisokban történő nyilvántartásba vételéhez szükséges részletes szabályok meghatározásáról;
d) a Tanács 92/102/EGK irányelve az állatok azonosításáról és nyilvántartásáról.
Dr. Németh Imre s. k.,
földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.