22/2012. (XI. 23.) OBH utasítása a bírák vagyonnyilatkozatának átadásáról, kezeléséről és ellenőrzéséről, valamint az abban foglalt adatok védelméről
Miről szól ez a jogszabály?
Ez az utasítás a bírák és kijelölt bírósági titkárok vagyonnyilatkozatainak benyújtására, kezelésére, ellenőrzésére és az abban foglalt adatok védelmére vonatkozó részletes szabályokat határozza meg.
Kire vonatkozik: A bíróságokkal és az Országos Bírósági Hivatallal (OBH) szolgálati jogviszonyban álló bírák; A törvény által meghatározott ügyben egyesbíró hatáskörében eljárásra jogosult bírósági titkárok.
Határidők:
- Soron kívüli vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség elrendelhető, ha a bíró/kijelölt titkár vagyoni helyzetére vonatkozó bejelentés érkezik, és a vagyonnyilatkozatot 30 napon belül kell elkészíteni.
Fő adatok
- Ország
- Magyarország
- Jogterület
- Egyéb jogszabályok
- Szakaszok
- 21
- Forrás
- MultiLegalPile/
- Szöveg letöltve
- Magyarázat frissítve
Mit szabályoz ez a jogszabály?
- A vagyonnyilatkozatok átadásának és kezelésének módját.
- A vagyonnyilatkozatok ellenőrzésének eljárását.
- Az adatok védelmére vonatkozó előírásokat.
- A soron kívüli vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget és az összevetési eljárást.
Kire vonatkozik ez a jogszabály?
- A bíróságokkal és az Országos Bírósági Hivatallal (OBH) szolgálati jogviszonyban álló bírák.
- A törvény által meghatározott ügyben egyesbíró hatáskörében eljárásra jogosult bírósági titkárok.
Melyek a főbb pontok?
- A vagyonnyilatkozatot az eskü letételét megelőzően, majd ezt követően minden év március 31-ig kell elkészíteni, az előző év december 31-i állapotnak megfelelően.
- A vagyonnyilatkozatot olvashatóan kell kitölteni, ceruzával nem tölthető ki.
- A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles írásban tájékoztatni a bírót/kijelölt titkárt a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről, tartalmáról és határidejéről.
- Soron kívüli vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség elrendelhető, ha a bíró/kijelölt titkár vagyoni helyzetére vonatkozó bejelentés érkezik, és a vagyonnyilatkozatot 30 napon belül kell elkészíteni.
Egyéb jogszabályok
Jogszabály szövege
Jogszabály szövege
Tartalomjegyzék (21)
- 3. § Ha a minisztériumba beosztott bírót bírósági szolgálati helyre vagy az
- 6. § (1) Az Országos Bírói Tanács (a továbbiakban: OBT) az ellenőrzési eljá
- 7. § (1) A vagyonnyilatkozati eljárásban a munkáltatói jogkör gyakorlójának
- 8. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója írásban tájékoztatja a bírót/kijel
- 199. § (3) és (4) bekezdésében szabályozott külön nyilatkozatról szóló mellék
- 9. § (1) A bíró/kijelölt titkár a tájékoztatóban megjelölt határidő alatt a
- 10. § (1) A vagyonnyilatkozatot az eskü (Bjt. 22. §) letételét megelőzően, e
- 11. § (1) A bíró/kijelölt titkár a vagyonnyilatkozat személyi és vagyoni rés
- 12. § A bíró/kijelölt titkár akkor tesz eleget vagyonnyilatkozat-tételi köte
- 16. §
- 17. § (1) Az ellenőrzési eljárásról készített jelentésnek tartalmaznia kell
- 24. § (1) A bírói/kijelölt titkári és a hozzátartozói vagyonnyilatkozat szem
- 25. § Az ellenőrzési eljárás során megkeresett személyek és szervezetek álta
- 27. § A vagyonnyilatkozati eljárásban a bírósági ügyvitel szabályairól szóló
- 31. § (1) A vagyonnyilatkozati eljárásban keletkezett iratokat 10 évig, de l
- 32. § A vagyonnyilatkozati iratokat, nyilvántartásokat az egyéb elnöki irato
- 33. § A vagyonnyilatkozati eljárásban az OBH ügyviteli szabályzatát a 34–40.
- 35. § (1) Az OBH-ban elkülönítve kell kezelni
- 36. § (1) A vagyonnyilatkozatnak az OBH-ban kezelt vagyoni részéről a 3. mel
- 38. § Az ellenőrzési eljárásban keletkezett irat megsemmisítésekor a megsemm
- 39. § A vagyonnyilatkozati eljárásban a szabályzat 35. §-ának (4) bekezdése,
22/2012. (XI. 23.) OBH utasítása a bírák vagyonnyilatkozatának átadásáról, kezeléséről és ellenőrzéséről, valamint az abban foglalt adatok védelméről.
Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 203. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a bírói vagyonnyilatkozatok átadásának, kezelésének, ellenőrzésének és az abban foglalt adatok védelmének részletes szabályait az alábbiak szerint határozza meg.
A szabályzat hatálya 1. § A szabályzat hatálya a bíróságokkal és az Országos Bírósági Hivatallal (a továbbiakban: OBH) szolgálati jogviszonyban álló a) bírákra, valamint b) a törvény által meghatározott ügyben egyesbíró hatáskörében eljárásra jogosult bírósági titkárokra (a továbbiakban: kijelölt titkár) terjed ki. Általános rendelkezések 2. § (1) Ha a bíró/kijelölt titkár a bíróságról más bírósági vagy OBH-beli, illetőleg az OBH-ból más bírósági beosztást kap, újabb vagyonnyilatkozatot nem kell tennie. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles az OBH-t a szolgálati hely változásáról a bíró/kijelölt titkár személyi nyilvántartásban szereplő nyilvántartási számának közlésével külön, csak e tényt tartalmazó iratban tájékoztatni. A nyilvántartási számról – a vagyonnyilatkozat egyidejű megküldése mellett – az új beosztási hely szerint illetékes munkáltatói jogkör gyakorlóját is értesíteni kell.
3. §Ha a minisztériumba beosztott bírót bírósági szolgálati helyre vagy az OBH-ba osztják be, új vagyonnyilatkozat-tételre
köteles. 4. § (1) A cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes hozzátartozó esetében a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvénynek a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személyek jognyilatkozatára vonatkozó rendelkezései az irányadók. (2) A vagyonnyilatkozat személyi részéhez csatolt külön nyilatkozat [a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 199. § (3) és (4) bekezdés] akkor felel meg a teljes bizonyító erejű magánokirattal szemben támasztott követelményeknek, ha azt a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvénynek (a továbbiakban: Pp.) a magánokiratok alakiságára vonatkozó szabályai szerint állították ki.
A munkáltatói jogok gyakorlása 5. § A vagyonnyilatkozat tételére, összevetésére és az ellenőrzés kezdeményezésére irányuló eljárásban, valamint az ellenőrzési eljárás megállapításaira alapított intézkedés, továbbá a vagyonnyilatkozatban foglaltakra vonatkozó tájékoztatás tekintetében a munkáltatói jogkört a) az OBH elnökének kinevezési jogkörébe tartozó vezetők esetében az elnök maga,
6. §(1) Az Országos Bírói Tanács (a továbbiakban: OBT) az ellenőrzési eljárás lefolytatásáról a bíró tagok közül választott
hattagú vagyonnyilatkozat-ellenőrzési bizottság útján gondoskodik. (2) Az ellenőrzési eljárást – az OBT soros elnökének kijelölése alapján – a bizottság egy tagja vagy három bizottsági tagból álló tanács folytatja le. (3) Nem folytathat ellenőrzési eljárást
7. §(1) A vagyonnyilatkozati eljárásban a munkáltatói jogkör gyakorlójának intézkedését előkészítő, a nyilvántartási, az
iratkezelési és az egyéb adminisztratív feladatokat – a feladat pontos megjelölését tartalmazó írásba foglalt intézkedés alapján – a munkáltatói jogkör gyakorlója által személy szerint kijelölt bírósági vezetők, bírók és igazságügyi alkalmazottak végzik. (2) A vagyonnyilatkozati eljárásban szükséges nyilvántartási, iratkezelési és egyéb adminisztratív feladatok ellátására az OBH elnöke – a feladat pontos megjelölését tartalmazó írásba foglalt intézkedéssel – jelöli ki az OBH-ba beosztott bírókat és igazságügyi alkalmazottakat. (3) A munkáltatói jogkör gyakorlója írásban intézkedik a kijelölés megszüntetéséről.
A munkáltatói jogkör gyakorlójának tájékoztatási kötelezettsége, a nyomtatványok átvétele
8. §(1) A munkáltatói jogkör gyakorlója írásban tájékoztatja a bírót/kijelölt titkárt az esedékes vagyonnyilatkozat-tételi
kötelezettség tényéről, lényeges tartalmáról és határidejéről, valamint – bírák esetében – a Bjt. 90. § k) pontjában írt jogkövetkezményekről. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell azt is, hogy a vagyonnyilatkozat nyomtatványait és a Bjt.
199. §(3) és (4) bekezdésében szabályozott külön nyilatkozatról szóló mellékletet a kötelezett hol és mikor veheti át
9. §(1) A bíró/kijelölt titkár a tájékoztatóban megjelölt határidő alatt a vagyonnyilatkozat nyomtatványait és a külön
nyilatkozatról (felhatalmazás) szóló mellékletet a kijelölt helyen átveszi.
10. §(1) A vagyonnyilatkozatot az eskü (Bjt. 22. §) letételét megelőzően, ezt követően a kötelezettség esedékessé válásának
évében március hó 31. napjáig kell a kötelezettség esedékessé válását megelőző év december 31. napján fennálló állapotnak megfelelően elkészíteni. (2) A vagyonnyilatkozat személyi és vagyoni részét olvashatóan kell kitölteni. A nyomtatványok ceruzával nem tölthetők ki. (3) A hibásan kitöltött nyomtatvány helyett újat kell kiállítani.
11. §(1) A bíró/kijelölt titkár a vagyonnyilatkozat személyi és vagyoni részének kitöltött és külön-külön zárt borítékokban
elhelyezett példányait a kijelölt bírónak vagy igazságügyi alkalmazottnak köteles átadni.
12. §A bíró/kijelölt titkár akkor tesz eleget vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének, ha a vagyonnyilatkozatot és a külön
nyilatkozatot fajtánként megfelelő példányszámban a törvényes és a szabályzatba foglalt alaki szabályok megtartásával, az előírt határidő alatt a munkáltatói jogkör gyakorlójának vagy az általa kijelölt bírónak, illetve igazságügyi alkalmazottnak átadja. Soron kívüli vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség 13. § (1) Ha a bíró/kijelölt titkár vagyoni helyzetére vonatkozó bejelentést tesznek, a munkáltatói jogkör gyakorlója a bejelentés másolatának megküldésével – szükség szerint személyes meghallgatás egyidejű elrendelése mellett – 15 napon belül értesíti a kötelezettet. A bíró/kijelölt titkár a bejelentésre 15 nap alatt írásban észrevételt tehet.
A vagyonnyilatkozatok összevetése 14. § (1) A bíró/kijelölt titkár vagyonnyilatkozatainak összevetését a munkáltatói jogkör gyakorlója vagy az általa kijelölt bírósági vezető végzi. (2) Az összevetési eljárásra a 13. § (3)–(6) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
16. §(1) Az eljárás alá vont bíró/kijelölt titkár az eljárás szabálytalansága, vagy az ellenőrzési bizottság tagjának (tagjainak)
kizárása érdekében az eljárás folytatására halasztó hatályú kifogással élhet.
17. §(1) Az ellenőrzési eljárásról készített jelentésnek tartalmaznia kell az eljárás során megállapított tényállást az arra
vonatkozó bizonyítékok megjelölésével és az ellenőrzési eljárást lezáró megállapításokról szóló javaslatot.
A betekintési jog gyakorlása 20. § (1) A betekintésről a vagyonnyilatkozathoz csatolt külön lapon nyilvántartást kell vezetni.
Harmadik személy tájékoztatása 21. § (1) Ha törvény másként nem rendelkezik, a vagyonnyilatkozatban szereplő adatokról szóló tájékoztatáshoz szükséges hozzájáruló nyilatkozat beszerzése iránt – a tájékoztatásra irányuló kérelem másolatának megküldésével – a kijelölt bírósági bíró vagy igazságügyi alkalmazott intézkedik. (2) A hozzájáruló nyilatkozat birtokában a tájékoztatás megadására vagy a hozzájárulás megtagadása esetén annak visszautasítására – az érintett egyidejű értesítése mellett – a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult.
A vagyonnyilatkozat visszaadása 22. § (1) A vagyonnyilatkozatot a munkáltatói jogkör gyakorlója adja vissza. Ha a bíró/kijelölt titkár szolgálati jogviszonya megszűnik, részére az utolsó munkában töltött napon kell átadni valamennyi vagyonnyilatkozatát.
24. §(1) A bírói/kijelölt titkári és a hozzátartozói vagyonnyilatkozat személyi és vagyoni részeinek megsemmisítéséről a
munkáltatói jogkör gyakorlója gondoskodik. (2) A munkáltatói jogkör gyakorlója a vagyonnyilatkozat őrzésére megállapított időtartam (10 év) leteltekor – a nyilvántartási szám és a kiegészítő kód egyidejű közlésével – haladéktalanul megkeresi az OBH-t a vagyonnyilatkozat vagyoni részének visszaküldése iránt. (3) Az OBH a vagyonnyilatkozatot a megkeresés beérkezésétől számított 15 napon belül köteles visszaküldeni.
25. §Az ellenőrzési eljárás során megkeresett személyek és szervezetek által közölt adatokat tartalmazó iratok
megsemmisítéséről az ellenőrzési bizottság eljáró tagja az eljárás befejezését követő 60 napon belül intézkedik, feltéve, hogy az ellenőrzési eljárás alapján tett intézkedés miatt nem indult szolgálati jogviszonyból eredő jogvita vagy büntetőeljárás. 26. § (1) A megsemmisítést a munkáltatói jogkör gyakorlójának, illetve az ellenőrzési bizottság eljáró tagjának a megsemmisítésre váró iratok megjelölését is feltüntető írásbeli rendelkezése alapján kell végrehajtani.
A vagyonnyilatkozati eljárás iratainak kezelése és nyilvántartása a bíróságon
27. §A vagyonnyilatkozati eljárásban a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet, valamint a
bíróságok egységes iratkezeléséről szóló szabályzat rendelkezéseit – a 28–32. §-okban foglalt kiegészítésekkel – kell alkalmazni. 28. § (1) A Kúrián, az ítélőtáblán és a törvényszéken a VI. ügycsoportban kell kezelni a vagyonnyilatkozati eljárásban keletkezett iratokat. (2) Az (1) bekezdésben írt ügycsoportban, külön elnöki iratban kell kezelni:
31. §(1) A vagyonnyilatkozati eljárásban keletkezett iratokat 10 évig, de legfeljebb a bíró/kijelölt titkár szolgálati
jogviszonyának fennállásáig kell kezelni, azt követően – e szabályzat előírásainak megfelelő alkalmazásával – meg kell semmisíteni. (2) A vagyonnyilatkozati eljárásban vezetett nyilvántartások a bíróságon nem selejtezhetők.
32. §A vagyonnyilatkozati iratokat, nyilvántartásokat az egyéb elnöki iratoktól elkülönítve, zárt helyen kell tárolni
A vagyonnyilatkozati eljárás iratainak kezelése és nyilvántartása a OBH-ban
33. §A vagyonnyilatkozati eljárásban az OBH ügyviteli szabályzatát a 34–40. §-okban foglalt kiegészítésekkel kell
alkalmazni. 34. § Az OBH elnökének kinevezési jogkörébe tartozó vezetők, valamint az OBH-ba beosztott bírák vagyonnyilatkozati eljárásában a szabályzat 27–32. §-aiban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
35. §(1) Az OBH-ban elkülönítve kell kezelni
36. §(1) A vagyonnyilatkozatnak az OBH-ban kezelt vagyoni részéről a 3. melléklet szerint, évente külön, más nyilvántartástól
független, folyamatosan sorszámozott nyilvántartást kell vezetni. (2) A nyilvántartásban a bírák/kijelölt titkárok vagyonnyilatkozatait bíróságonként, illetve a Hivatalban szervezeti egységenként rendezve kell vezetni. (3) A nyilvántartás tartalmazza a bíróság, illetve a hivatali szervezeti egység nevét, növekvő számsorrendben a bírák/kijelölt titkárok személyi nyilvántartásban szereplő nyilvántartási számát és a megküldött vagyonnyilatkozatok fajták szerinti darabszámát. (4) A nyilvántartásban fel kell tüntetni az ellenőrzési eljárást kezdeményező munkáltatói intézkedés számát, érkezésének dátumát, valamint az ellenőrzési eljárás számát, továbbá a visszaküldött vagyonnyilatkozat fajta szerinti megjelölését és a visszaküldés dátumát. 37. § (1) Az ellenőrzési eljárásról a 4. melléklet szerint évente, külön – folyamatosan sorszámozott – nyilvántartást kell vezetni.
38. §Az ellenőrzési eljárásban keletkezett irat megsemmisítésekor a megsemmisítés elrendeléséről szóló iratot az
ellenőrzési eljárás irataihoz kell csatolni. Az irat megsemmisítésének tényét az ellenőrzési bizottság eljáró tagja (tagjai) a megsemmisítési utasításra vezetett „megsemmisítve” feljegyzéssel és aláírással igazolja.
39. §A vagyonnyilatkozati eljárásban a szabályzat 35. §-ának (4) bekezdése, 36. §-a és 37. §-a alapján vezetett
nyilvántartások nem selejtezhetők. 40. § A vagyonnyilatkozati nyilvántartások adatairól csak a vagyonnyilatkozati eljárásban keletkezett iratokba való betekintésre jogosultnak adható felvilágosítás. 41. § A vagyonnyilatkozati iratokat, nyilvántartásokat az egyéb iratoktól elkülönítve, zárt helyen kell tárolni.
Hatályba léptető rendelkezés 42. § (1) Az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
Dr. Handó Tünde s. k., az Országos Bírósági Hivatal elnöke