3/2004. (I. 13.) GKM rendelete a polgári légiforgalmi szolgálat szakszemélyzetének szakszolgálati engedélyéről és képzéséről.

3/2004. (I. 13.) GKM rendelete a polgári légiforgalmi szolgálat szakszemélyzetének szakszolgálati engedélyéről és képzéséről. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 30. §-ának (3) bekezdésében, 53. §-ának (6) bekezdésében és a 74. §-ának l) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: Általános rendelkezések 1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a polgári légiforgalmi szakszolgálati tevékenységet (a továbbiakban: szakszolgálat) végző személyekre, a polgári légiforgalmi szolgáltatást nyújtó szervezetekre (a továbbiakban: légiforgalmi szolgáltató), a légiforgalmi szakszemélyzet képzését végző szervezetekre, valamint a légiközlekedési hatóságra. (2) Szakszolgálatot az láthat el, akinek a szakszolgálat ellátására jogosító érvényes szakszolgálati engedélye van (a továbbiakban: engedélyes), és akit szakszolgálat ellátására a légiforgalmi szolgáltató kijelölt. Szakszolgálati engedély 2. § (1) A szakszolgálati engedély a benne foglalt bejegyzéseknek megfelelő (a továbbiakban együtt: szakszolgálati engedély) szakszolgálat ellátására jogosít, a szakszolgálati engedély érvényességi idején belül. (2) A légiközlekedési hatóság a szakszolgálati engedélyt az e rendeletben meghatározott feltételek igazolása alapján megadja, meghosszabbítja és kiterjeszti (a továbbiakban együtt: szakszolgálati engedély kiadása). (3) A szakszolgálati engedély fajtáit, valamint a megszerezhető jogosításokat és kapcsolódó kiterjesztéseket az 1. számú melléklet, a szakszolgálati engedély mintáját a 2. számú melléklet tartalmazza. (4) A légiközlekedési hatóság a kiadott szakszolgálati engedélyeket nyilvántartja. 3. § (1) Szakszolgálati engedély annak adható, aki megfelel az e rendeletben meghatározott követelményeknek, és rendelkezik érvényes, külön jogszabályban1 meghatározott orvosi minősítéssel (a továbbiakban: orvosi minősítés). (2) A szakszolgálati engedély kiadásának az életkorra, iskolai végzettségre, nyelvismeretre, szakismeretre és gyakorlati tapasztalatra vonatkozó követelményeit a 3. számú melléklet tartalmazza. (3) Külföldi állampolgár részére szakszolgálati engedély abban az esetben adható, ha rendelkezik magyar, mint idegen nyelvből tett államilag elismert vagy azzal egyenértékű felsőfokú nyelvvizsgával. (4) A szakszolgálati engedélyt a légiközlekedési hatóság nem adja ki annak a személynek, aki szakszolgálatra közbiztonsági szempontból alkalmatlan, akinek a szakszolgálatra való jogosultsága szünetel, valamint annak az engedélyesnek, aki nem teljesítette a 11. § (4)—(6) bekezdésében meghatározott feltételeket. (5) Jelen rendelet alkalmazásában közbiztonsági szempontból szakszolgálatra alkalmatlannak kell tekinteni azt a személyt, a) akivel szemben az Lt. 67. §-ának (5) bekezdésében foglaltak fennállnak, 1 A polgári légiközlekedési szakszolgálati engedélyek egészségügyi feltételeiről és kiadásuk rendjéről szóló 14/2002. (II. 26.) KöViM—EüM együttes rendelet. Téma Alapfeltétel b) akit a bíróság vagy a szabálysértési hatóság a szakszolgálat ellátásától jogerősen eltiltott a határozatban meghatározott ideig, c) akinek kényszergyógyítását, kényszergyógykezelését a bíróság elrendelte, annak időtartama alatt, d) akinek a szakszolgálati engedélyét a légiközlekedési hatóság jogerős határozatával visszavonta vagy felfüggesztette, a visszavonás vagy felfüggesztés időtartama alatt, e) akit a bíróság cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezett. 4. § (1) Az engedélyes a szakszolgálati engedélyét a szakszolgálat ellátása során köteles magánál tartani, és azt az ellenőrzést végző légiközlekedési hatósági személynek felszólításra bemutatni. (2) Az engedélyes köteles a légiközlekedési hatóságnak haladéktalanul bejelenteni, ha a szakszolgálati engedélye elveszett vagy megsemmisült. Az elveszett vagy megsemmisült szakszolgálati engedélyt a légiközlekedési hatóság érvényteleníti, és kérelemre pótolja. A szakszolgálati engedély kiadása iránti kérelem 5. § (1) A szakszolgálati engedély kiadása iránti kérelmet (a továbbiakban: kérelem) a légiközlekedési hatósághoz kell személyesen vagy postai úton benyújtani. (2) A kérelem mintáját a 4. számú melléklet tartalmazza. (3) A kérelemhez csatolni kell a) szakszolgálati engedély megszerzése esetén aa) 2 darab igazolványképet az első szakszolgálati en gedély, illetve a szakszolgálati engedély pótlása vagy cseréje esetén, ab) az e rendeletben meghatározott képzés sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítványt, ac) a 3. számú mellékletben meghatározott nyelvismeret meglétéről kiállított bizonyítvány másolatát, ad) a 3. § (3) bekezdésben meghatározott nyelvvizsgabizonyítvány másolatát, ae) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy vele szemben a 3. § (5) bekezdése alapján közbiztonsági alkalmatlanság nem áll fenn, af) külön jogszabályban2 meghatározott eljárási díj befizetését igazoló csekkszelvényt; b) szakszolgálati engedély meghosszabbítása esetén ba) a 3. számú mellékletben meghatározott nyelvisme ret meglétéről kiállított bizonyítványt, 2 A légiközlekedéssel kapcsolatos hatósági eljárások díjairól szóló 3/2002. (VI. 20.) GKM rendelet. bb) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy vele szemben a 3. § (5) bekezdése alapján közbiztonsági alkalmatlanság nem áll fenn. (4) Ha a kérelmező magyar állampolgár, akkor az állandó személyazonosító igazolványát vagy a személyazonosságát igazoló más okmányát kell bemutatnia, illetőleg annak hiteles másolatát elküldenie. (5) Külföldi állampolgárságú kérelmezőnek rendelkeznie kell érvényes úti okmánnyal és beutazásra, tartózkodásra jogosító engedéllyel3. A szakszemélyzet képzése 6. § (1) A szakszemélyzet képzését — a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel — az Lt. 31. §-a alapján a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat (a továbbiakban: HungaroControl) végzi a légiközlekedési hatóság által jóváhagyott — a magyar légtérben nyújtott polgári légiforgalmi szolgáltatások ellátásához szükséges — képzési program alapján. A légiforgalmi irányító képzésnek meg kell felelnie az ECAC (Európai Polgári Repülési Konferencia) Közös Képzési Terv irányelveinek. (2) Repülőtéri repüléstájékoztató tiszt esetében a) a szakismereti képzést, tanfolyami keretek között a légiközlekedési hatóság engedélyével és képzési programmal rendelkező szervezet, b) a munkahelyi gyakorlati képzést a repülőtér légiforgalmi szolgáltatója végezhet. (3) A légiközlekedési hatóság a kiadott képzési engedélyekről nyilvántartást vezet, amely nyilvános. (4) A légiközlekedési hatóság a szakismereti képzés elvégzése alól felmentést adhat, ha a kérelmező rendelkezett vagy rendelkezik a külön jogszabályban4 meghatározott szakszolgálati engedéllyel, és csak abból a vizsgatárgyból, amelyből hatósági vizsgát tett. (5) A képzési program, az elvégzett képzésnek megfelelően tartalmazza a gyakornok légiforgalmi irányító és a képzés alatt álló légiforgalmi irányítók, repüléstájékoztatók és ATM repülésüzemi tisztek szakismereti és munkahelyi gyakorlati képzésére vonatkozó programot. 3 A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény. 4 Az Lt. 52. §-ának (1) bekezdése és az Lt. végrehajtásáról szóló 141/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet 23. §-a (2) bekezdése. (6) Az 5. számú mellékletben meghatározott angol nyelvismeret felmérésére és bizonyítvány kiállítására a HungaroControl és a légiközlekedési hatóság engedélyével rendelkező képzést végző szerv jogosult. A felmérés során az EUROCONTROL (Európai Szervezet a Légiközlekedés Biztonságáért) által meghatározott módszert (EPT — English Language Placement Test) kell alkalmazni. Az engedélyezés során be kell szerezni az EUROCONTROL véleményét az alkalmazott nyelvi teszt megfelelőségéről. A szakszemélyzet hatósági vizsgáztatása 7. § (1) A szakszolgálati engedély megszerzéséhez hatósági szakismereti és — a gyakornok irányító szakszolgálati engedély kivételével — hatósági munkahelyi gyakorlati vizsgát kell tenni. (2) A szakszemélyzet vizsgáztatását a légiközlekedési hatóság által kijelölt, legalább két főből álló vizsgáztató bizottság végzi, a légiközlekedési hatóság által készített Vizsgáztatási Szabályzat szerint. A Vizsgáztatási Szabályzat hozzáférhetőségét a légiközlekedési hatóság biztosítja. (3) A kérelmezőnek hatósági szakismereti vizsgát a 3. számú mellékletben meghatározott szakismereti tárgyakból kell tennie. A hatósági munkahelyi gyakorlati vizsga során a kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy alkalmas a kérelmezett szakszolgálati engedélyben biztosított jogkör önálló ellátására. (4) Vizsgáztató — az (5) bekezdésben foglaltaknak megfelelően — a légiközlekedési hatóság erre kijelölt tagja vagy a légiközlekedési hatóság által vizsgáztatásra kijelölt más személy lehet. (5) A vizsgáztató bizottság legalább egy tagjának rendelkeznie kell a) hatósági szakismereti vizsgáztatás esetén a vizsgatárgyból kellő ismeretekkel és gyakorlattal; b) hatósági munkahelyi gyakorlati vizsgáztatás esetén érvényes gyakorlati oktatói kiterjesztéssel azon a munkaterületen, amelyen a vizsgáztatást végzi. (6) A hatósági vizsgáztatáshoz szükséges tárgyi feltételeket a képzést végző intézmény biztosítja. 8. § (1) Hatósági szakismereti vizsgára — a 11. § (5) bekezdését és 11. § (6) bekezdés b) pontját kivéve — az a kérelmező bocsátható, aki a) a képzés szakismereti részét sikeresen (a képzést végző intézmény által igazoltan) elvégezte, vagy a 6. § (2) bekezdésben foglaltak szerint felmentést kapott, és b) a megszerezni kívánt szakszolgálati engedély kiadásának feltételéül e rendeletben előírt életkornál legfeljebb három hónappal fiatalabb. (2) Az a kérelmező, aki a hatósági vizsgán valamely vizsgatárgyból nem felelt meg, legkorábban hét nap eltelte után tehet újabb hatósági vizsgát. (3) Aki a kérelmezett szakszolgálati engedély kiadásához előírt valamely szakismereti vizsgatárgyból három alkalommal sikertelenül vizsgázott, vagy a hatósági vizsgát az előírt szakismereti tárgyból a képzési egység befejezését követő három hónapon belül sikeresen nem tette le, további hatósági vizsgát csak a tárgyra vonatkozó újabb képzés elvégzése után tehet. (4) Hatósági munkahelyi gyakorlati vizsgára — a 11. § (5) bekezdését és 11. § (6) bekezdés b) pontját kivéve — az a kérelmező bocsátható, aki a) valamennyi vizsgatárgyból sikeres hatósági szakismereti vizsgát tett, b) a képzés munkahelyi gyakorlati részét igazoltan elvégezte, c) a megszerezni kívánt szakszolgálati engedély kiadásának feltételéül e rendeletben előírt életkorra vonatkozó rendelkezéseknek megfelel, és d) érvényes orvosi minősítéssel rendelkezik. (5) A kérelmezett szakszolgálati engedélyhez tartozó hatósági munkahelyi gyakorlati vizsgákat a kérelmezőnek a sikeres hatósági szakismereti vizsga időpontjától számított 18 hónapon belül kell letennie. Ha a kérelmező nem tette le sikeresen a kérelmezett szakszolgálati engedélyhez tartozó hatósági munkahelyi gyakorlati vizsgát 18 hónapon belül, a szakszolgálati engedélyhez tartozó hatósági szakismereti vizsga érvényét veszti. 9. § (1) A hatósági vizsgát a vizsgáztató köteles felfüggeszteni, ha a vizsgázó a) személyazonossága tekintetében a vizsgáztatót megtévesztette vagy azt megkísérelte, b) a hatósági vizsgán szeszes ital vagy más hasonlóan ható szer hatása alatt vagy egyébként a hatósági vizsga letételére alkalmatlan állapotban jelent meg, c) a vizsgáztatót döntésének meghozatalában előny adásával vagy ígéretével, illetőleg fenyegetéssel befolyásolni törekedett. (2) A légiközlekedési hatóság az érintett vizsgázót az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a hatósági vizsgától hat hónapi időtartamra eltilthatja. (3) A vizsgáztató a hatósági vizsgát felfüggesztheti, a légiközlekedési hatóság pedig a vizsgázót a vizsgától legfeljebb két hónapi időtartamra eltilthatja, ha a vizsgázó a hatósági vizsga rendjét megzavarja. (4) A légiközlekedési hatóság érvénytelennek minősíti azt a hatósági vizsgát, amelyet a légiközlekedési hatóság félrevezetésével, hamis adatok közlésével, az e rendeletben vagy más jogszabályban meghatározott feltételek hiányában, vagy a hatósági vizsga szabályainak megsértésével tettek le. A szakszolgálat ellátására való jogosultság 10. § (1) A gyakornok légiforgalmi irányító szakszolgálati engedély érvényességi ideje 1 év, amely egyszeri alkalommal legfeljebb 6 hónappal meghosszabbítható; a légiforgalmi irányító és repüléstájékoztató szakszolgálati engedély érvényességi ideje 2 év, az ATM repülésüzemi tiszti szakszolgálati engedély érvényességi ideje 3 év. (2) Az érvényesség kezdete a kiadás dátuma. A szakszolgálati engedély meghosszabbítása esetén az újabb érvényességi időtartam kezdőnapja a meghosszabbítandó szakszolgálati engedély lejárati napja. (3) Képzés alatt álló személy szakszolgálatot szakszolgálati engedéllyel és munkahelyi oktató jogosítással — repülőtéri repüléstájékoztató és ATM repülésüzemi tiszt esetében munkahelyi jogosítással és 3 éves szakmai gyakorlattal — rendelkező, a légiforgalmi szolgáltató által kijelölt személy felügyelete és felelőssége mellett láthat el. 11. § (1) A szakszolgálat ellátására való jogosultság szünetel a) az alkalmatlanság időtartama alatt, ha az engedélyes a szakszolgálatra közbiztonsági szempontból alkalmatlan [3. § (5) bekezdés], b) ha az engedélyes orvosi minősítésének érvényességi ideje lejárt, vagy az alkalmatlanság időtartamára, ha az engedélyes szakszolgálat ellátására egészségi szempontból alkalmatlanná vált, c) ha az engedélyes olyan, a szakszolgálat ellátására hátrányosan ható szer (szeszes ital, kábítószer vagy pszichotróp anyag) befolyása alatt áll, amely képtelenné teheti arra, hogy feladatát biztonságosan és megfelelően lássa el, d) a képzési feltételeknek való megfelelésig, ha az engedélyes a légiközlekedési hatóság által jóváhagyott képzési szabályzatban szereplő feltételeket nem teljesítette, e) ha az engedélyes — a repülőtéri repüléstájékoztató és ATM repülésüzemi tiszt kivételével — a szakszolgálat ellátása során bármely egybefüggő 180 napon belül 50 óránál kevesebbet töltött operatív munkahelyen, vagy bármely egybefüggő 60 napnál hosszabb megszakítása volt. Operatív munkahelyen töltött időnek számít a munkahelyi gyakorlati oktatással töltött idő is, f) ha a repülőtéri repüléstájékoztatónak és ATM repülésüzemi tisztnek a szakszolgálat folyamatos ellátásában 180 napnál hosszabb időtartamú megszakítása volt. (2) A szünetelés időtartama alatt az engedélyes szakszolgálatot nem láthat el. (3) Az engedélyes az (1) bekezdés a)—c) pontjában foglalt tényt haladéktalanul köteles a légiforgalmi szolgáltatónak bejelenteni. (4) A szakszolgálat — a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel — ellátásának folyamatos 60 napnál hosszabb szünetelése vagy 180 napon belül 50 óránál kevesebb operatív szakszolgálat ellátása esetén a képzési szabályzatban előírt szakismereti és munkahelyi gyakorlati követelmények teljesítését követően látható el újból. (5) A szakszolgálat — a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel — ellátásának folyamatos 180 napnál hosszabb, de 12 hónapnál rövidebb időtartamú szünetelése esetén a képzési szabályzatban előírt szakismereti és munkahelyi gyakorlati követelmények teljesítését követően, folyamatos 12 hónapnál hosszabb időtartamú szünetelése esetén pedig hatósági szakismereti és hatósági munkahelyi gyakorlati vizsga sikeres letétele után látható el újból. (6) A repülőtéri repüléstájékoztatónál és ATM repülésüzemi tisztnél a szakszolgálat a) annak folyamatos 180 napnál hosszabb, de 12 hónapnál rövidebb időtartamú szünetelése esetén a képzési szabályzatban előírt szakismeret és munkahelyi gyakorlat megszerzését követően látható el újból, b) annak folyamatos 12 hónapnál hosszabb időtartamú szünetelése esetén hatósági szakismereti és hatósági munkahelyi gyakorlati vizsga sikeres letétele után látható el újból. A szakszolgálati engedély felfüggesztése és visszavonása 12. § (1) A légiközlekedési hatóság a szakszolgálati engedélyt meghatározott időtartamra, de legfeljebb egy évre, azonnali hatállyal felfüggeszti, ha a) a légiközlekedési baleset vagy repülőesemény vizsgálata során megállapítja, hogy az engedélyes a légiforgalmi szakszolgálat ellátásának szabályait megsértette vagy magatartásával a légiközlekedést veszélyeztette, b) az engedélyes akadályozza a légiközlekedési hatóságnak a szakszolgálat ellenőrzésével kapcsolatos eljárását, az ellenőrzés lehetővé tételéig, c) az engedélyes a 11. § (2) bekezdésében foglaltakat megszegi vagy a 11. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettségének nem tesz eleget. (2) A légiközlekedési hatóság a szakszolgálati engedélyt azonnali hatállyal visszavonja, ha az engedélyes a) a kérelemben valótlan adatokat jelölt meg, b) szakszolgálatra közbiztonsági szempontból alkal matlan. A légiforgalmi szolgáltatóra vonatkozó rendelkezések 13. § A légiforgalmi szolgáltató az általa szakszolgálat ellátására kijelölt engedélyesekről naprakész nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza az engedélyes személyi adatait, a szakszolgálati engedély számát, a benne foglalt jogosításokat és kiterjesztéseket, a szakszolgálati engedély és orvosi minősítés érvényességi idejét, felfüggesztését, visszavonását, a szakszolgálat ellátására való jogosultság szünetelését, az engedélyes feladatkörét, valamint azokat az elméleti, munkahelyi gyakorlati képzéseket, amelyeken részt vett, és az azokon elért eredményeket. 14. § (1) A légiforgalmi szolgáltatónak rendelkeznie kell olyan eljárással, amelynek segítségével a szakszemélyzet tekintetében figyelemmel kísérheti, illetve megelőzheti a szakszolgálat ellátására hátrányosan ható szer (szeszes ital, kábítószer vagy pszichotróp anyag) használatát. (2) A légiforgalmi szolgáltató az engedélyest a szakszolgálat ellátásától eltiltja, ha az egészségileg alkalmatlanná vált, vagy ha olyan, a szakszolgálat ellátására hátrányosan ható szer (szeszes ital, kábítószer vagy pszichotróp anyag) befolyása alatt áll, amely képtelenné teheti arra, hogy feladatát biztonságosan és megfelelően lássa el. 15. § (1) A légiforgalmi szolgáltatónak rendelkeznie kell a légiközlekedési hatóság által jóváhagyott képzési szabályzattal, amely biztosítja a szakszemélyzet szaktudásának folyamatos fenntartását. (2) A képzési szabályzatnak tartalmaznia kell: a) a szakszemélyzet szakképzettségének és gyakorlati felkészültségének folyamatos szinten tartását és ellenőrzését biztosító — külön meghatározva az oktatói jogosítással rendelkezőkre vonatkozó — módszert, különösen a vonatkozó jogszabályok, szakmai szabályok és előírások, az angol nyelvtudás, kényszerhelyzeti intézkedések és az operatív gyakorlati ismeretek területén, valamint az e rendelet által bevezetett angol nyelvismereti követelményeknek való megfeleléshez szükséges módszert, b) a szakszemélyzet rendszeres (minimum évenkénti) tudásszintjének felmérésére alkalmazott módszert és a felmérés eredményeinek archiválási rendjét, c) azt az eljárást, amelynek útján a légiforgalmi szolgáltató értesíti az engedélyest a szaktudás felmérésének eredményéről, d) a tartós — 60 napnál hosszabb, de 180 napot el nem érő — távollétet követő, illetve 180 napon belül 50 óránál kevesebb operatív szakszolgálat ellátása esetén a szakisme reti és munkahelyi gyakorlati követelmények teljesítésének módszerét, e) a szakszemélyzet hosszabb — 180 naptól 1 évig, valamint 1 éven túli — távollétet követő szakismereti és munkahelyi gyakorlati ismeretek felfrissítésének módszerét, f) a képzési szabályzat végrehajtásával kapcsolatban a légiközlekedési hatóság tájékoztatásának rendjét, g) a képzési szabályzat végrehajtásáért felelős személy nevét és felelősségi körét. (3) Az engedélyes köteles a képzési szabályzatban a rá irányadó feltételeket teljesíteni. (4) A légiforgalmi szolgáltató az engedélyest azonnali hatállyal eltiltja a szakszolgálati tevékenység végzésétől, ha a képzési szabályzatban szereplő követelményeknek nem felel meg, vagy nem tesz eleget. Erről az intézkedésről a légiközlekedési hatóságot haladéktalanul tájékoztatni kell. A légiforgalmi szolgáltató tájékoztatja a légiközlekedési hatóságot arról, ha az engedélyes utóbb eleget tett a képzési szabályzatban foglaltaknak. (5) A légiközlekedési hatóság a képzési szabályzatban foglaltak végrehajtását ellenőrzi. Záró rendelkezések 16. § E rendelet alkalmazásában a) ATM repülésüzemi tiszt: a légiforgalmi szolgáltatás területén repülésüzemi szakszolgálati engedélyhez kötött tevékenységet ellátó személy, b) bevezető irányítás eljárás jogosítás (Approach control procedural rating — APP): az engedélyes az APP birtokában jogosult a közelkörzetben (TMA), a repülőtéri irányító körzetben (CTR) légtérellenőrző berendezések alkalmazása nélkül az érkező, induló és átrepülő légijárművek részére légiforgalmi irányító szolgálatot nyújtani, c) bevezető irányítás légtérellenőrző berendezéssel jogosítás (Approach control surveillance rating — APS): az engedélyes az APS birtokában jogosult a közelkörzetben (TMA), a repülőtéri irányító körzetben (CTR) légtérellenőrző berendezések felhasználásával az érkező, induló és átrepülő légijárművek részére légiforgalmi irányító szolgálatot nyújtani, d) egység (szektor, munkahely) kiterjesztés (Unit endorsement): a jogosításokra vagy a jogosítás kiterjesztésre vonatkozó olyan felhatalmazás, amely azt a légiforgalmi szolgálati egységet, egyedi szektorokat vagy szektor csoportokat és operatív munkahelyeket jelöli, ahol az engedélyes jogosult az illetékes légiforgalmi szolgálat nyújtására. A kiterjesztés jelzi a meghatározott szektorokban, szektor csoportokban vagy operatív munkahelyeken az egység által a légiforgalmi szolgáltatás nyújtásakor használt légtérellenőrző berendezések típusait is, e) jogosítás (Rating): a szakszolgálati engedélybe bevezetett és annak részét képező, a szakszolgálati engedéllyel kapcsolatos felhatalmazás, amely a szakszolgálati engedélyre vonatkozó különleges feltételeket, előjogokat vagy korlátozásokat állapítja meg, f) jogosítás kiterjesztés (Rating endorsement): a szakszolgálati engedélybe bevezetett és annak részét képező, a jogosítással kapcsolatos felhatalmazás, amely az ilyen jogosításra vonatkozó különleges feltételeket, előjogokat vagy korlátozásokat jelöli, g) körzeti irányítás eljárás jogosítás (Area control procedural rating — ACP): az engedélyes az ACP birtokában jogosult az egyéb irányítói körzetben (CTA) a légijárművek részére légtérellenőrző berendezések alkalmazása nélkül légiforgalmi irányító szolgálatot nyújtani, h) körzeti irányítás légtérellenőrző berendezéssel jogosítás (Area control surveillance rating — ACS): az engedélyes az ACS birtokában jogosult az egyéb irányítói körzetben (CTA) a légijárművek részére légtérellenőrző berendezések felhasználásával légiforgalmi irányító szolgálatot nyújtani, i) légiforgalmi szolgáltatás (Air Traffic Management — ATM): a fedélzeti és földi (a légiforgalmi szolgálatok, a légiforgalmi áramlásszervezés és a légtérgazdálkodás) tevékenységek összessége, amelyek a működés valamennyi fázisában a légijárművek biztonságos és hatékony üzemelésének biztosítása érdekében szükségesek, j) légiforgalmi szolgáltató (ATM Service Provider): a légiforgalmi szolgáltatás ellátására feljogosított, annak végrehajtásáért felelős szervezet, k) munkahelyi gyakorlati oktatás (On-the-Job-Training — OJT): a már előzetesen elsajátított szakismeret gyakorlatba való átültetése egy munkahelyi gyakorlati oktató légiforgalmi irányító/körzeti repüléstájékoztató felügyelete mellett, valós forgalmi körülmények között, l) munkahelyi gyakorlati oktató (On-the-Job-Training Instructor — OJTI): egy adott munkahelyen, valós forgalmi körülmények között, gyakorlati munkát végző gyakornok légiforgalmi irányító/körzeti repüléstájékoztató felügyeletét ellátó munkahelyi gyakorlati oktató légiforgalmi irányító/körzeti repüléstájékoztató, m) repülőtéri irányítás látással jogosítás (Aerodrome control visual rating — ADV): az engedélyes az ADV birtokában jogosult légiforgalmi irányító szolgálat nyújtására olyan repülőtéren, ahol műszer szerinti megközelítési vagy indulási eljárások nincsenek közzétéve, n) repülőtéri irányítás műszeres jogosítás (Aerodrome control instrument rating — ADI): az engedélyes az ADI birtokában jogosult légiforgalmi irányító szolgálat nyújtására olyan repülőtéren, ahol műszer szerinti megközelítési vagy indulási eljárások vannak közzétéve, o) szakszolgálati engedély kiterjesztés (L icence endorsement): a szakszolgálati engedélybe bevezetett és annak részét képező felhatalmazás, mely a szakszolgálati enge délyben szereplő érvényes jogosításoknak megfelelő különleges képzettséget tanúsítja. 17. § (1) Ez a rendelet 2004. január 15-én lép hatályba. (2) Az e rendelet hatálybalépéséig kiadott légiforgalmi irányító, repüléstájékoztató és ATM repülésüzemi tiszt szakszolgálati engedélyek a benne foglalt szakmai érvényességi idő lejártáig érvényesek. Azt követően a szakszolgálati engedély meghosszabbítására a jelen rendeletben meghatározott, a szakszolgálati engedély meghosszabbítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (3) A légiközlekedési hatóság e rendelet hatálybalépését követő 4 hónapon belül köteles a 2. számú mellékletben meghatározott szakszolgálati engedélyek kiadására. (4) A légiforgalmi szolgáltató a rendelet 14. §-ában meghatározott eljárást e rendelet hatálybalépését követő 4 hónapon belül dolgozza ki. (5) Ez a rendelet az EUROCONTROL Ideiglenes Bizottsága által 2002. április 11-én a 91-es Határozattal elfogadott és kihirdetett ESARR 5 dokumentumával összeegyeztethető szabályozást tartalmaz. (6) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a légiközlekedési szakszemélyzet szakszolgálati engedélyeiről szóló 5/2001. (II. 6.) KöViM rendelet a) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: ,,A rendelet hatálya — a légiforgalmi irányító, repüléstájékoztató és ATM repülésüzemi tiszt kivételével — a szakszolgálati engedélyhez kötött szakszolgálatok ellátására és az ahhoz szükséges képesítések, valamint jogosítások megszerzésére terjed ki.’’ b) 4. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [(1) A szakszolgálati engedély alapján:] ,,d) földi szakszolgálat (légijárművek földi ellenőrzése, vizsgálata, karbantartása) belföldön és a magyar légijárművek tekintetében külföldön látható el.’’ c) 10. számú mellékletének 4. pont 4.1.1.6. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: ,,A repülés üzemi tiszt tevékenység ellátásához a pályázónak meg kell szereznie az alábbi képesítések valamelyikét: — repülőtér felügyelő, — forgalmi felügyelő, — előtérügyeletes tiszt, — terhelés-, súlypontszámító tiszt, — navigációs tiszt.’’ d) 10. számú mellékletének 2—3. pontja hatályát veszti. Dr. Csillag István s. k., gazdasági és közlekedési miniszter