8/2010. (I. 28.) Korm. rendelete a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól.

8/2010. (I. 28.) Korm. rendelete a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól. A Kormány a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 91. § (1) bekezdésének d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: Általános rendelkezések 1. § (1) E rendelet hatálya a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: költségvetési törvény) IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezetében szereplő 11. „Vis maior tartalék” cím előirányzatára terjed ki. (2) A támogatás célja az egyes természeti károkból adódó indokolt és szükséges védekezési kiadások – részbeni vagy teljes – megtérítése, valamint a 3. § szerint részletezett önkormányzati, kisebbségi önkormányzati tulajdonban lévő építményekben a vis maior események okozta károk helyreállításának részbeni vagy teljes támogatása. (3) A benyújtott igények alapján a vis maior tartalék felhasználásáról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) dönt. (4) Nem nyújtható támogatás annak a pályázónak, amely a) a benyújtott támogatási kérelemben valótlan vagy megtévesztő adatot szolgáltatott, b) nem járul hozzá ahhoz, hogy a nevét, a támogatás tárgyát, a támogatás összegét, a helyreállítás összköltségét, a védekezés, helyreállítás megvalósítási helyét, időpontját nyilvánosságra hozzák, c) nem nyilatkozott arról, hogy a kérelem szabályszerűségének és a támogatás rendeltetésszerű felhasználásának az e rendeletben meghatározott szervek által történő ellenőrzéséhez hozzájárul. (5) A támogatás formája vissza nem térítendő támogatás. (6) A pénzügyi lebonyolítással (különösen az utalványozással, az előirányzat átcsoportosításával, a nyilvántartással) kapcsolatos feladatokat a miniszter végzi. (7) Az előirányzat felhasználásának vonatkozásában az államháztartás működési rendjéről szóló Korm. rendeletet az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. vis maior: olyan, alapvetően a természeti erők által okozott esemény, amelynek bekövetkezése egyrészt nem előre kiszámítható, másrészt emberi beavatkozás kevés ahhoz, hogy elhárítsa, 2. beruházás: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 3. § (4) bekezdésének 7. pontjában meghatározott tevékenység, 3. fejlesztés: a beruházás és a felújítás, valamint immaterális javak beszerzése, 4. felújítás: a számviteli törvény 3. § (4) bekezdésének 8. pontjában meghatározott tevékenység, 5. földcsuszamlás: a természetes egyensúlyát vesztett lejtő vagy csúszólap mentén mozgó földtömeg, amely közintézményt vagy legalább három beépített ingatlant érint, illetve a csuszamlás árvizet vagy más katasztrófahelyzetet idézhet elő, 6. kérelem benyújtásának időpontja: postai kézbesítés esetén a postára adás napja, személyes kézbesítés esetén a kérelem átvételének napja, 7. partfal: az a földfelszín, ahol a szintkülönbség változása felületének legalább 2/3 részében 60°-nál meredekebb, nem tekinthető azonban partfalnak a működő és a felhagyott bányafal, 8. pince: a földkéregbe vájt mesterséges, falazott vagy falazatlan üreg, kivételt képeznek az ipari, bányászati céllal mélyítettek, illetve az épületek szerkezeti részét képező pincék, 9. saját forrás: a helyi önkormányzatok által képviselő-testületi, közgyűlési határozattal jóváhagyott, illetőleg a képviselő-testület, közgyűlés költségvetési rendeletébe foglalt felhatalmazása alapján a polgármester nyilatkozatával, többcélú kistérségi társulás esetén a társulási tanács határozatával önerőként jóváhagyott forrás, 10. többcélú kistérségi társulás: a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény alapján létrejött önkormányzati társulás, 11. megelőző munkálatok: minden olyan munkálat, amely a káresemények megelőzésére szolgál és nem közvetlenül a védekezéssel és kárelhárítással függ össze, így különösen a káreseményt megelőző csatorna-, illetve ároktisztítás, takarítási munkálatok. Támogatási alapelvek 3. § (1) A helyi önkormányzat támogatást igényelhet a) az előre nem látható természeti vagy más eredetű veszély miatt szükségessé váló, indokolt védekezés többletkiadásainak részbeni vagy teljes támogatására, valamint b) az önkormányzati, kisebbségi önkormányzati tulajdonban lévő építményt (kötelező feladatok ellátását szolgáló épületet, utat, hidat, kompot, ár- és belvízvédelmi létesítményt, közművet és műtárgyait) sújtó, előre nem látható természeti vagy más károk helyreállításának részbeni támogatására a biztosításból vagy egyéb módon megtérülő károk figyelembevételével. (2) Az (1) bekezdés b) pontja alapján az önkormányzatokkal azonos feltételek mellett támogatást igényelhet a többcélú kistérségi társulás, amennyiben a tulajdonában levő épületet előre nem látható természeti vagy más kár sújtja. (3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben támogatás – az ár- és belvízvédelmi létesítmények kivételével – kizárólag akkor igényelhető, ha a károk az önkormányzat kötelező feladat ellátását szolgáló épületében, épületrészében következtek be, illetve – utak, hidak, kompok esetében – a károsodás a helyi közlekedés biztonságát veszélyezteti. (4) A támogatás igénylésének feltétele, hogy az önkormányzat, illetve a többcélú kistérségi társulás az előre nem látható, váratlan esemény bekövetkezésétől, illetőleg – védekezési kiadások esetén – a védekezés megkezdésétől számított 5 munkanapon belül az 1. melléklet szerinti adatlapon elektronikusan – a miniszter által működtetett ebr42 rendszerben (http://ebr42.otm.gov.hu) –, továbbá faxon bejelentést tegyen önkormányzatokért felelős miniszter által vezetett minisztérium részére (a továbbiakban: minisztérium) a vis maior eseményről. A bejelentésre nyitva álló határidő elmulasztása jogvesztő. (5) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a miniszter a bejelentést követően haladéktalanul megkeresi az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot (a továbbiakban: OKF), amely 5 munkanapon belül a 2. melléklet szerinti adatlapon – elektronikusan az ebr42 rendszerben – köteles tájékoztatást nyújtani a bejelentés valódiságáról, a vis maior esemény jellegéről, a védekezési munkálatok szükségességéről. Ennek igazolására az OKF illetékes területi igazgatósága helyszíni ellenőrzést is folytat. (6) A bejelentést követően haladéktalanul – legkésőbb 20 munkanapon belül – a területileg illetékes államigazgatási hivatal által kinevezett és koordinált, legalább 2 fős bizottság helyszíni vizsgálatot végez (a továbbiakban: előzetes helyszíni vizsgálat). Az előzetes helyszíni vizsgálatban részt vesz a területileg illetékes államigazgatási hivatal, az OKF területi igazgatósága, továbbá az államigazgatási hivatal felkérése alapján: a) ár-, illetve belvíz elleni védekezés esetében a területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság, b) utakban, kompokban, hidakban keletkezett károk esetében a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ képviselője. (7) A (6) bekezdés szerinti vizsgálat lefolytatásáról a 3. melléklet szerinti jegyzőkönyvet elektronikusan – az ebr42 rendszerben – kell kiállítani. (8) Pince-, illetve partfalomlás, valamint földcsuszamlás esetén a támogatás igénylésének további feltétele, hogy az önkormányzat az esemény bekövetkezésétől számított 5 munkanapon belül az 1. melléklet szerinti adatlapon az ebr42 rendszerben, továbbá faxon bejelentést tegyen a településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter által kinevezett szakértői bizottság felé. A bejelentésre nyitva álló határidő elmulasztása jogvesztő. A szakértői bizottság a bejelentést követően haladéktalanul – legkésőbb 11 munkanapon belül – a helyszínen megvizsgálja a káreseményt, és azt a 4. melléklet szerinti veszélyeztetettségi kategóriába sorolja, majd erről az ebr42 rendszerben továbbá faxon tájékoztatja az önkormányzatot. (9) Támogatás – pince-, illetve partfalomlás, valamint földcsuszamlás kivételével – csak a káresemény bekövetkezését megelőző állapot visszaállítására igényelhető. Nem igényelhető támogatás a vis maior keretből az elmaradt felújításból, karbantartásból eredő, korábban megelőzhető károk helyreállítására, új beruházásra, fejlesztésre, illetve felújítási előirányzatok pótlására. (10) A települést ért különösen súlyos természeti csapás esetében, amelynek következtében a lakóépületek jelentős része életveszélyessé vált, illetve helyre nem állítható, kivételesen a támogatás a lakosság egyszeri, rendkívüli szociális támogatására is kiterjedhet. A lakossági támogatás a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben előírt eljárási szabályokkal egyezően az önkormányzati kötelezettségből eredő kiadások (átmeneti segély nyújtása a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személyek részére az életveszély megszüntetéséhez) részbeni vagy teljes megtérítését jelenti. Ez a támogatás a kárt szenvedett lakosok biztonságát szolgálja, az ingatlan helyreállításának vagy újjáépítésének fedezetét nem tartalmazza. A támogatás előleg formájában is folyósítható a 7. § (2) bekezdésben részletezett eljárás szerint. A támogatás igénylése 4. § (1) Az önkormányzat, illetve a többcélú kistérségi társulás az 5. melléklet szerinti adatlapon rögzített támogatási kérelmét – a (3) bekezdés szerinti kötelező mellékletek becsatolásával – a 3. § (4) bekezdése szerinti bejelentést követő 22 munkanapon belül köteles benyújtani papír alapon egy eredeti és egy másolati példányban a Magyar Államkincstár területileg illetékes szervének (a továbbiakban: Igazgatóság), továbbá egy másolati példányban a területileg illetékes államigazgatási hivatalnak. A benyújtási határidő meghosszabbítására nincs lehetőség, annak elmulasztása jogvesztő. (2) A kérelemben meg kell határozni a védekezés, illetve helyreállítás kezdési és befejezési határidejét. Az Igazgatóság megvizsgálja a kérelmet, és hiányosság észlelése esetén az Áht. 64/B. § (3) bekezdése alapján az önkormányzatot, többcélú kistérségi társulást hiánypótlásra szólítja fel. A hiány pótlásáról a felszólítás kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül – elektronikusan és papír alapon is – gondoskodni kell az Igazgatóság és a területileg illetékes államigazgatási hivatal felé. Amennyiben az önkormányzat a hiánypótlásnak a megadott határidőn belül nem tesz eleget, vagy nem megfelelően teljesíti azt, az Igazgatóság a támogatási igényt nem továbbítja, és erről tájékoztatja a minisztert és a kérelmet benyújtót. Az Igazgatóság a pályázatokat papír alapon egy eredeti példányban részletes véleményének egyidejű csatolásával küldi meg a minisztérium részére. (3) A támogatási kérelem kötelező mellékletei: a) az ebr42 rendszerben elektronikusan rögzített, és kitöltést követően kinyomtatható 5. melléklet szerinti vis maior pályázati adatlap, továbbá amennyiben az önkormányzat már elvégzett védekezési/helyreállítási munkálatokhoz igényel támogatást, úgy a költségeket alátámasztó bizonylatok, számlák, vállalkozói/megbízási szerződések, megrendelések hiteles másolata; b) a károsodás szempontjából illetékes, szakértői névjegyzékben szereplő műszaki szakértő által készített nyilatkozat, amely tartalmazza: ba) a keletkezett károk tételes felsorolását (a kár helye, mértéke), a károk kialakulásának okait, bb) a károsodott építmény általános jellemzését (építés éve, legutóbbi felújítás dátuma, karbantartás gyakorisága – tételesen felsorolva a felújítás, karbantartás munkálatait és időpontját –, építés technológiája stb.), bc) az utakban, hidakban, kompokban keletkezett károk esetén a közlekedés biztonságára vonatkozó nyilatkozatot indokolással (az adott kár mennyire és miben veszélyezteti a közlekedés biztonságát, illetve milyen helyreállítási munkálatok szükségesek a biztonságos közlekedés megteremtéséhez), bd) az építmény károsodás előtti állapotnak megfelelő helyreállítására vonatkozó javaslatot, a helyreállítás költségeinek tételes bemutatását; c) a képviselő-testület, illetve társulási tanács határozata arról, hogy ca) a káreseményhez kapcsolódóan milyen biztosítással rendelkezik, cb) más – a tulajdonában lévő – épületben ezt a feladatát nem tudja ellátni, cc) saját erejéből – részben vagy egészében – a vis maior helyzetet nem tudja megoldani, cd) vállalja a károsodott ingatlanra – az 5. § (10) bekezdése szerinti – értékkövető biztosítás megkötését; d) a biztosítással kapcsolatos iratok: da) biztosítási kötvény másolata, db) amennyiben az ingatlanra nem köthető biztosítás, úgy erről a tényről szóló – legalább három, országos biztosítótársaság – káreseményt megelőzően kiadott nyilatkozata, dc) biztosító által megállapított kár összegére vonatkozó dokumentum, ha a biztosító még nem állapította meg a kár összegét, akkor legalább a biztosítónak benyújtott kárigény, egyéb dokumentumok másolata; e) a rendkívüli időjárás által közvetlenül okozott károk esetében az Országos Meteorológiai Szolgálat igazolása az időjárási körülményekről; f) a bejelentett védekezési eseményekről, károkról készített fotódokumentáció; g) az OKF tájékoztatója, illetve helyszíni ellenőrzés jegyzőkönyvét tartalmazó 2. melléklet; h) az előzetes helyszíni vizsgálat jegyzőkönyvét tartalmazó 3. melléklet; i) a pince- vagy partfalomlás, földcsuszamlás kárelhárítás tekintetében a településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter által kinevezett szakértői bizottság támogató vagy elutasító javaslatot tartalmazó szakvéleménye (4. melléklet); j) az önkormányzati, kisebbségi önkormányzati és a társulási tulajdon igazolása (30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolata); k) amennyiben az önkormányzat adósságrendezési eljárás alatt áll, úgy a bíróság által az adósságrendezés megindításáról szóló jogerős végzés hiteles másolati példánya; l) az 5. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti magasabb mértékű támogatás igénylése esetén az önkormányzat költségvetési rendelete; m) a miniszter által a kérelmek elbírálása során egyedileg meghatározott, a káresemények, illetve a bekövetkezett károsodások megfelelő vizsgálatához szükséges egyéb dokumentumok. (4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti szakértőnek függetlennek kell lennie a kérelmet benyújtó önkormányzattól, többcélú kistérségi társulástól és a helyreállítás későbbi kivitelezőjétől egyaránt. (5) Ár- és belvíz-védekezési költségek elszámolásával kapcsolatos kérelmek esetén – kizárólag a védekezési költségek vonatkozásában – a (3) bekezdés b), ca), cb), cd), d), e), h) és i) pontjában megjelölt dokumentumok csatolása nem kötelező. 5. § (1) Az igényelhető, illetve megítélhető támogatás mértéke a védekezési költségek támogatására vonatkozó vis maior kérelem esetén alapesetben a költségek 70%-a. Helyreállításra vonatkozó kérelem esetén a támogatás maximális mértéke a károsodott építmény jellegétől függően: a) utak, hidak, kompok károsodása esetén alapesetben a helyreállítás költségeinek 60%-a, b) pince- vagy partfalomlás, földcsuszamlás esetén alapesetben a helyreállítás költségeinek 70%-a, c) oktatási, kulturális, szociális, illetve egészségügyi intézmények károsodása esetében alapesetben a helyreállítás költségeinek 70%-a, d) egyéb kötelező feladatot ellátó épületek károsodása esetében alapesetben a helyreállítás költségeinek 60%-a, e) ár- és belvízvédelmi építmények károsodása esetében a helyreállítás költségeinek 70%-a. Amennyiben az önkormányzat vagy többcélú kistérségi társulás a c), illetve d) pont szerinti épületre a káresemény időpontjában is biztosítással rendelkezik, vagy ha az adott ingatlanra nem köthető biztosítás, úgy a támogatás maximális mértéke 15 százalékponttal magasabb lehet. Amennyiben az ingatlanra nem köthető biztosítás, ezt a tényt az önkormányzat, többcélú kistérségi társulás legalább három, országos biztosítótársaság – káreseményt megelőzően kiadott – nyilatkozatával igazolja az Igazgatóság felé. (2) Az önkormányzat az (1) bekezdésben meghatározottnál magasabb, de legfeljebb a helyreállítási, védekezési költségek 90%-ának megfelelő mértékű támogatást igényelhet, illetve a miniszter magasabb mértékű támogatást nyújthat abban az esetben, ha az önkormányzat a) a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet mellékletében szerepel, vagy b) 2008-ban és 2009-ben az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok támogatásában részesült, c) teljesítőképességét a felmerült károk helyreállítására jelentősen meghaladja, feltéve, hogy a vis maior esemény rövid időszakon belül ismétlődő természeti vagy időjárási csapások következményeként alakult ki, és az adott térségben több települést is érintett. (3) A többcélú kistérségi társulás az (1) bekezdésben meghatározottnál magasabb mértékű támogatást igényelhet, illetve a miniszter magasabb mértékű támogatást nyújthat abban az esetben, ha a társulás a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 2. mellékletében szereplő kistérségben jött létre. (4) A pince- vagy partfalomlás, földcsuszamlás kárelhárítás esetén a településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter által kinevezett szakértői bizottság szakvéleményében szereplő veszélyességi kategóriát is figyelembe kell venni a támogatás mértékének meghatározásánál. (5) A védekezéssel összefüggő, elismerhető költségekhez az érintett önkormányzatot 100%-os támogatás illeti meg, amennyiben azok a Kormány által kihirdetett veszélyhelyzet időszakában keletkeztek. A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény melléklete szerinti kötelező feladatot ellátó, önkormányzati tulajdonú építmények helyreállításához 100%-os támogatás illeti meg az önkormányzatot, amennyiben az esemény időpontjában adósságrendezési eljárás alatt áll. (6) A költségek között nem számolhatók el a) a gépbeszerzések, b) a megelőző munkálatok, c) a fejlesztések, d) a rovar- és kártevőirtás költségei, e) a folyó jellegű működési kiadások. (7) Utakban, járdákban keletkezett károk esetén kizárólag a károsodott szakasz olyan jellegű helyreállítása támogatható, amely a helyi közlekedés biztonságának visszaállítását szolgálja. Külterületen, illetve árterületen levő utak helyreállításához támogatás kizárólag abban az esetben nyújtható, ha azok lakott külterület megközelítését szolgálják. (8) Ár-, illetve belvíz elleni védekezés esetén a védelmi készültség megkezdésének napjától a készültség megszüntetését követő 22 munkanapig tartó időszakban kiállított számlával, bizonylattal igazolható költségek számolhatók el. (9) Nem támogathatók azon kérelmek, amelyeknél a védekezési költségek biztosítása, illetve a jelzett károk helyreállítása az önkormányzattól, többcélú kistérségi társulástól a rendelkezésére álló források alapján elvárható. (10) Amennyiben a kárt szenvedett önkormányzati, kisebbségi önkormányzati, többcélú kistérségi társulási tulajdonú épületre az önkormányzat, többcélú kistérségi társulás nem rendelkezik értékkövető biztosítással, úgy a támogatás igénylésének feltétele, hogy a képviselő-testület, illetve társulási tanács határozatot hoz arról, hogy az épületre határozatlan időtartamú biztosítást köt, és vállalja annak négy éven keresztüli fenntartását. (11) Az önkormányzatnak, többcélú kistérségi társulásnak a 7. § (4) bekezdés szerinti elszámolással egyidejűleg kell igazolnia a biztosítási szerződés megkötését az Igazgatóság felé. Ezt követően az önkormányzat köteles valamennyi szerződéssel kapcsolatos változásról tájékoztatni az Igazgatóságot. Az Igazgatóság jogosult a szerződés meglétét évente ellenőrizni. Amennyiben nem történik biztosítási szerződéskötés, vagy a biztosítás négy éven belül az önkormányzat, többcélú kistérségi társulás felmondásából, vagy a díj nem fizetéséből megszűnik, akkor a támogatást vissza kell fizetni a költségvetés javára. (12) A (10)–(11) bekezdésben foglalt feltétel alól mentesül az önkormányzat, többcélú kistérségi társulás, ha az adott ingatlanra nem köthető biztosítás. Ezt a tényt az önkormányzat, többcélú kistérségi társulás legalább három, országos biztosítótársaság nyilatkozatával igazolja az Igazgatóság felé. 6. § A területileg illetékes államigazgatási hivatal a pályázati dokumentáció alapján az 5. melléklet szerinti adatlapon a szakértői nyilatkozatok alapján észrevételt tesz a Vis maior eseményekkel kapcsolatos költségekről és az igényelt támogatás segítségével megvalósítandó feladatokról. 7. § (1) A támogatási igényekről – a területileg illetékes államigazgatási hivatal 6. § szerinti véleményének figyelembevételével – a miniszter dönt. Az utalványozás és az előirányzat-felhasználás módosításának alapdokumentuma a miniszter által jóváhagyott döntésről készült feljegyzés. A támogatásokat a minisztérium – e feljegyzésen alapuló – utalványozása alapján a Kincstár folyósítja. (2) Különösen súlyos természeti, a település nagyobb részét érintő károk (pl. földrengés, árvíz, lakott területen belüli nagy kiterjedésű belvíz, tornádó, tűzvész, robbanás, pince- vagy partfalomlás) mérséklésére a támogatás azonnali segítségnyújtásként, előleg formájában is folyósítható a miniszter előzetes döntésével, a kedvezményezettet terhelő elszámolási kötelezettséggel. (3) Vis maior tartalékból történő támogatás kifizetése a következő évre nem vihető át. (4) A támogatott önkormányzat, többcélú kistérségi társulás (a továbbiakban: Támogatott) a támogatás felhasználásáról – a befejezési határidőt követő 22 munkanapon belül, de legkésőbb a támogatásnak az önkormányzat, társulás számlájára való megérkezés napjától számított egy éven belül – a 6. melléklet szerinti adatlapok, továbbá a következő hiteles bizonylatok: a) a helyreállításhoz, illetve védekezéshez kapcsolódó Támogatott nevére és címére kiállított számlák Támogatott által hitelesített másolata, b) a helyreállításhoz, illetve védekezéshez kapcsolódó személyi jellegű ráfordítások esetén a bér és járulékok kifizetését igazoló bizonylatok, munkanapló, jelenléti ív másolata, c) a helyreállításhoz, illetve védekezéshez kapcsolódó saját kivitelezésben végzett helyreállítás esetén belső bizonylat és kimutatás a felmerült költségekről (pl. géphasználat, üzemanyag stb.), d) a helyreállításhoz, illetve a védekezéshez kapcsolódó vállalkozói szerződések, megbízási szerződések, megrendelők, árajánlatok hiteles másolata, e) a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv hiteles másolata (építés esetén), f) építmény helyreállításához nem kapcsolódó vis maior esemény esetén teljesítés igazolás hiteles másolata a munka teljesítéséről, g) építési napló hiteles másolata (építéssel történő helyreállítás esetén), h) bankbizonylatok hiteles másolata a kapott támogatás összegéről, valamint a számlák ellenértékének átutalásáról, i) készpénzes fizetés esetén kinyomtatott pénztárnapló, illetve a bankszámlakivonat hiteles másolata a pénzfelvételről, valamint a bevételi és kiadási pénztárbizonylat hiteles másolata, j) kinyomtatott banknapló és főkönyvi kivonat a kapott támogatás, a számlák, valamint azok kiegyenlítésének lekönyveléséről, k) tárgyi eszköz karton építmény esetén, l) helyreállítás/védekezés befejezése utáni fotódokumentáció (elektronikusan cd-n vagy színes nyomtatásként), m) biztosítással, kártérítéssel kapcsolatos dokumentumok hitelesített másolatai (amennyiben az épületre nem lehet egyik biztosítónál sem biztosítást kötni, akkor az erről szóló nyilatkozat három különböző országos biztosítótársaság részéről), továbbá n) a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó beszerzések esetében az eljárás lefolytatását igazoló iratok másolata becsatolásával köteles az Igazgatóság és a területileg illetékes államigazgatási hivatal felé – papír alapon és a 6. melléklet tekintetében elektronikus úton is az ebr42 rendszerben – elszámolni. (5) Az elszámolás elfogadását megelőzően – a területileg illetékes államigazgatási hivatal által koordinált – előzetes helyszíni vizsgálatban részt vevő szervek képviselőiből álló legalább kétfős bizottság a helyszínen ellenőrzést folytat, melyről 5 munkanapon belül értesíti az Igazgatóságot. (6) Az elszámolásokról, illetve az esetleges visszafizetési kötelezettség előírásáról az Igazgatóság dönt, amelyről értesíti a Támogatottat és a minisztert. Az Igazgatóság ellenőrzi az esetleges visszafizetési kötelezettség teljesítését. (7) Amennyiben a Támogatott a támogatást vagy annak egy részét jogtalanul vette igénybe, azt nem a megjelölt feladatra használta fel, vagy a munka a tervezettnél alacsonyabb összköltséggel valósult meg, akkor a támogatásról vagy meghatározott részéről haladéktalanul köteles lemondani, és a támogatást a központi költségvetés javára visszafizetni. A jogtalanul igénybe vett összeg után a Támogatott a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű kamatot fizet a jogtalan igénybevétel napjától a visszafizetés napjáig. Átmeneti és záró rendelkezések 8. § (1) Az e rendelet hatálybalépéséig a helyi önkormányzatok vis maior támogatása és a vis maior tartalék előirányzatok felhasználásának részletes szabályairól szóló 33/2009. (II. 20.) Korm. rendelet alapján el nem bírált és 2009. december 5-éig nem továbbított kérelmeket, és bejelentett káreseményeket a regionális fejlesztési tanácsok legkésőbb 2010. január 31-éig kötelesek megküldeni a miniszternek. (2) Amennyiben az 5. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti magasabb mértékű támogatás igénylése esetén az önkormányzatnak, illetve a többcélú kistérségi társulásnak a vis maior kérelem benyújtásáig nem áll rendelkezésére az adott évi költségvetéséről szóló önkormányzati rendelet, illetve a társulási tanácsi határozata, akkor annak elfogadását követő 8 munkanapon belül azt pótlólagosan be kell nyújtania az Igazgatóságnak. (3) A tárgyév december 5-ét követően beérkezett kérelmekről a miniszter a tárgyévet követő év előirányzata terhére dönthet. 9. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. (2) A helyi önkormányzatok vis maior támogatása és a vis maior tartalék előirányzatok felhasználásának részletes szabályairól szóló 33/2009. (II. 20.) Korm. rendelet, valamint a 8. § (1) bekezdése 2010. december 31-én hatályát veszti. Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök