2017. évi X. törvény a Magyarország Kormánya és a Szerb Köztársaság Kormánya között a tiszai hajózásról szóló egyezmény kihirdetéséről

Miről szól ez a jogszabály?

Ez a törvény a Magyarország Kormánya és a Szerb Köztársaság Kormánya közötti, a tiszai hajózásról szóló egyezmény kihirdetéséről szól, és felhatalmazást ad az egyezmény kötelező hatályának elismerésére.

Kire vonatkozik: Magyarország és a Szerb Köztársaság Kormánya; Minden ország úszólétesítménye, amely a Tisza folyón hajózik, függetlenül a lobogójától.

Fő adatok

Ország: Magyarország
Jogterület: Egyéb jogszabályok
Cikkek: 26
Forrás: njt.hu
Szöveg letöltve: 2026-07-07
Magyarázat frissítve: 2026-07-08

Mit szabályoz ez a jogszabály?

A Tisza folyón való hajózás szabadságát és nyitottságát.
A hajózás feltételeit és biztonságát a Tisza folyó Tokajtól a torkolatáig tartó hajózható szakaszán.
A katonai úszólétesítmények hajózását és a határforgalmi ellenőrzést.
A vízi út karbantartását és a hajózási feltételek javítását.

Kire vonatkozik ez a jogszabály?

Magyarország és a Szerb Köztársaság Kormánya.
Minden ország úszólétesítménye, amely a Tisza folyón hajózik, függetlenül a lobogójától.

Melyek a főbb pontok?

A Tisza folyón a hajózás szabad és nyitott minden ország számára.
A katonai úszólétesítmények csak előzetes megállapodás alapján hajózhatnak a saját országuk határain kívül.
A határforgalmi ellenőrzés minden úszólétesítményre vonatkozik, és a forgalmat csak a lehető legrövidebb ideig akadályozhatja.
A Szerződő Felek Vegyesbizottságot hoznak létre az egyezmény végrehajtásának felügyeletére, amely évente legalább egyszer ülésezik, és konszenzussal hoz döntéseket.

Egyéb jogszabályok

255/2014. (X. 10.) Korm. rendelete a 2014–2020 programozási időszakra rendelt források felhasználására vonatkozó uniós…

5/2012. (III. 1.) NGM rendelete az elemi költségvetésről

2018. XL. törvény Magyarország 2019. központi költségvetésének megalapozásáról

261/2012. (X. 11.) KE határozata kitüntetés adományozásáról

34/2018. (XII. 3.) AM rendelete az élelmiszer-vállalkozás működéséhez szükséges szakképesítésekről

122/2019. (III. 19.) KE határozata kitüntetés adományozásáról

1491/2016. (IX. 15.) Korm. határozata a digitális termékek és szolgáltatások exportjának növeléséről, Magyarország…

1310/2012. (VIII. 23.) Korm. határozata az egyes beruházási projektek kapcsán felmerülő régészeti feltárási költségek…

Egyéb jogszabályok

Jogszabály szövege

Tartalomjegyzék (26)

1. §
2. § Az Országgyűlés az Egyezményt e törvénnyel kihirdeti
3. § Az Egyezmény hiteles magyar és szerb nyelvű szövege a következő
1. Cikk Jelen Egyezmény alkalmazásában:
2. Cikk
3. Cikk
4. Cikk
5. Cikk
6. Cikk
7. Cikk
8. Cikk
9. Cikk
10. Cikk
11. Cikk
12. Cikk
13. Cikk
14. Cikk
15. Cikk
16. Cikk A Vegyesbizottság meghatalmazása vonatkozik:
17. Cikk
18. Cikk
19. Cikk
20. Cikk
21. Cikk
22. Cikk
4. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihi

2017. évi X. törvény a Magyarország Kormánya és a Szerb Köztársaság Kormánya között a tiszai hajózásról szóló egyezmény kihirdetéséről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2017.VII.12. - ) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont!

2017. évi X. törvény a Magyarország Kormánya és a Szerb Köztársaság Kormánya között a tiszai hajózásról szóló egyezmény kihirdetéséről *

1. §

Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad Magyarország Kormánya és a Szerb Köztársaság Kormánya között a tiszai hajózásról szóló egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) kötelező hatályának elismerésére

2. §Az Országgyűlés az Egyezményt e törvénnyel kihirdeti

3. §Az Egyezmény hiteles magyar és szerb nyelvű szövege a következő

„EGYEZMÉNYMagyarország Kormánya és a Szerb Köztársaság Kormánya között a tiszai hajózásról Preambulum Magyarország Kormánya és a Szerb Köztársaság Kormánya (a továbbiakban: Szerződő Felek), figyelembe véve a Genfben 1996. január 19-én megkötött, nemzetközi jelentőségű vízi utakról szóló Európai Megállapodást (AGN), figyelemmel a Genfben 1985. november 15-én az ENSZ EGB által elfogadott Európai Belvízi Hajózási Szabályzatra (CEVNI), figyelembe véve a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Kormánya között a Tisza folyón történő hajózásra vonatkozó 1955. március 9-én, Belgrádban aláírt Egyezményt, felismerve a nemzetközi vízi utak meghosszabbításában rejlő lehetőségeket, amelyek hozzájárulnak a vízi útvonalak által érintett régiók gazdasági, turisztikai fejlődéséhez, tudatában annak, hogy szükség van a vízi úton történő nemzetközi áruszállítás megkönnyítésére és fejlesztésére, tudatában annak, hogy a növekvő nemzetközi kereskedelem következményeképpen várhatóan növekedni fog a nemzetközi áruszállítás is, kihangsúlyozva a belvízi hajózás fontosságát, amelynek a többi közlekedési lehetőséggel összehasonlítva gazdasági és környezetvédelmi előnye is van, tekintettel a Duna védelmére és fenntartható használatára irányuló együttműködésről szóló Egyezményre (Szófia, 1994. június 29.), továbbá az Európai Unió Duna Régió Stratégiájában megfogalmazott célkitűzésekre (DRS), figyelemmel a határokat átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelmére és használatára vonatkozó Egyezményre (Helsinki, 1992. március 17.), továbbá az országhatárokon átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló Egyezményre (Espoo, 1991. február 26.), szem előtt tartva az Európai Parlament és a Tanács 2000. október 23-án elfogadott, a vízvédelmi politika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2000/60/EK irányelv rendelkezéseit (EU Víz Keretirányelv), figyelemmel az Európai Parlament és Tanács 2007. október 23-án elfogadott, az árvízkockázat értékeléséről és kezeléséről szóló 2007/60/EK irányelvre (EU Árvízi Irányelv), megállapodtak a következőkben:

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. CikkJelen Egyezmény alkalmazásában:

1)úszólétesítmény – hajó, úszó munkagép, jacht, csónak vagy egyéb vízijármű, amely kialakításánál fogva víziközlekedésre, vízen való munkavégzésre és azokkal összefüggő tevékenység folytatására alkalmas, továbbá amely részt vesz a víziközlekedésben;

2)katonai úszólétesítmény – a fegyveres erők parancsnoksága alá tartozó úszólétesítmény, amely katonai legénységgel rendelkezik;

3)kikötő – vízi és vízzel összekötött, úszólétesítmények befogadására, utas- és áruforgalom kezelésére kialakított partterület;

4)kabotázs – az egyik Szerződő Fél belvizein, két pont között folyó szállítási vagy fuvarozási tevékenység, amelyet a másik Szerződő Fél lobogója alatt közlekedő, illetve üzemeltetett úszólétesítmény bonyolít.

2. Cikk

(1)A Tisza folyón való hajózás szabad és nyitott a Szerződő Felek és minden ország számára, függetlenül attól, hogy az úszólétesítmény milyen lobogó alatt közlekedik.

(2)Az (1) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók arra a forgalomra, amely ugyanazon állam kikötői között bonyolódik le (kabotázs).

3. Cikk

A jelen Egyezmény hatálya a Tisza folyónak arra a hajózható részére terjed ki, amely Tokajtól a folyó torkolatáig tart.

II. A HAJÓZÁS

4. Cikk

A 3. Cikkben meghatározott vízi úton a hajózás olyan nemzeti előírások alapján lehetséges, amelyek a Szerződő Felek területén lévő vízi utakon hatályosak.

5. Cikk

A 3. Cikkben meghatározott vízi utat igénybe vevő úszólétesítmények használhatják az úszólétesítményen található rádió berendezéseiket, valamint a rádió berendezéseik használatához szükséges felszerelést, amely azon Szerződő Fél területén lévő vízi úton található, amelyen a hajózás folyik.

6. Cikk

(1)A Szerződő Felek országainak katonai úszólétesítményei nem hajózhatnak a 3. Cikkben meghatározott vízi utakon annak az országnak a határain kívül, amelynek a lobogóit viselik, kivéve, ha a Szerződő Felek erről előzetesen megállapodnak.

(2)Amennyiben valamelyik Szerződő Fél a saját országának területén a Tisza folyó infrastruktúráját használja a saját fegyveres erőinek kiképzése során, korlátozhatja a hajóforgalmat, erről azonban időben értesítenie kell a másik Szerződő Felet, miután erről a Szerződő Felek diplomáciai úton egyeztetést folytattak.

7. Cikk

(1)Mindkét Szerződő Félnek a hajózás biztonságáért felelős szerve úszólétesítményeinek viselniük kell a saját országuk nemzeti lobogóját és azon felül a nemzeti előírások szerinti megkülönböztető jelzéseket.

(2)Az (1) bekezdésben szereplő úszólétesítmények, valamint azok a hajók, amelyek a határforgalmi ellenőrzést (vám, rendőrségi és egyéb) végzik, csak azon országon belül hajózhatnak, amelynek a lobogóját viselik, annak határain kívül csak a másik Szerződő Fél jóváhagyásával, miután erről a Szerződő Felek diplomáciai úton egyeztetést folytattak.

8. Cikk

(1)Ha az egyik Szerződő Fél úszólétesítményei átlépik a Szerződő Felek közötti államhatárt, határforgalmi ellenőrzés (vám, rendőrségi és egyéb) alatt állnak a Szerződő Felek jogszabályai szerint. A határon történő vizsgálatot a Szerződő Felek felelős szervei végzik a kijelölt határátkelőhelyeken.

(2)A jelen Egyezmény 3. Cikkében meghatározott vízi úton történő hajózásra vonatkozó határforgalmi ellenőrzés minden úszólétesítményre vonatkozik, függetlenül annak lobogójától. Ennek az ellenőrzésnek a forgalmat csak a lehető legrövidebb ideig szabad akadályoznia.

9. Cikk

(1)A Szerződő Felek felelős szervei a Tisza folyó vízi útjának hajózható szakaszait kategóriájának megfelelően a saját országuk területén hajózható állapotban tartják a belvízi hajózást folytató úszólétesítmények számára, el fogják végezni a szükséges munkálatokat a hajózás biztonsága és feltételeinek javítása érdekében, és nem akadályozzák vagy zavarják a hajózást a jelen Egyezmény 3. Cikkében meghatározott vízi úton.

(2)A Szerződő Felek a vízi út műszaki karbantartását a saját szakaszukon a nemzeti előírásokkal és a nemzetközi szerződésekkel összhangban végzik.

10. Cikk

(1)Ha a Szerződő Felek egyike nem képes elvégezni a saját területén lévő vízi út karbantartásához szükséges olyan munkálatokat, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a vízi út biztosítása érdekében, akkor azt a másik Szerződő Fél szakmai, műszaki és pénzügyi segítségével is megteheti.

(2)Az a Szerződő Fél, akinek a területén lévő vízi úton olyan körülmények léptek fel, amelyek megnehezítik a hajózást, illetve munkavégzés vagy egyéb okok miatt tilos a hajózás az adott szakaszon, köteles erről a másik Szerződő Felet a lehető legrövidebb időn belül értesíteni.

11. Cikk

A Szerződő Felek mindennemű megkülönböztetés nélkül járnak el a nemzetközi forgalomban részt vevő minden úszólétesítménnyel szemben a következő esetekben:

1.a hajózás biztonságát szolgáló objektumok, különösen horgonyzóhelyek, zsilipek, téli kikötők használatakor, 2. a nemzeti előírásoknak megfelelő kikötői díjak megfizettetésekor, 3. a révkalauz szolgáltatásainak igénybevételekor, 4. a kikötői infrastruktúra és szuprastruktúra használatakor, 5. a hajórakomány berakodásakor és kirakodásakor, valamint az utasok beszállásakor és kiszállásakor, 6. az úszólétesítmények üzemanyaggal, vízzel, élelmiszerrel és egyéb raktárkészlettel történő ellátásakor, 7. a káros tárgyak és anyagok, a szennyvíz, fenékvizek és hulladék úszólétesítményről való lerakásakor, 8. minden szükséges ellenőrzés elvégzésekor (ideértve a határforgalmi ellenőrzést).

12. Cikk

Az úszólétesítményeknek, a katonai úszólétesítményeket kivéve, szabad hozzáférésük van a Tisza folyón lévő kikötőkhöz.

13. Cikk

A Szerződő Felek felelős szervei nem szednek be díjat úszólétesítményektől, függetlenül annak lobogójától a hajózási feltételek fejlesztése céljából és a hajózás biztonságát szolgáló létesítmények használatáért.

14. Cikk

(1)A Szerződő Felek a 3. Cikkben meghatározott vízi úton a saját országuk területén elismerik az úszólétesítmények személyzetének – beleértve a hajó vezetőjét is – képesítésével kapcsolatos és egyéb, az úszólétesítményen történő munkavégzéshez szükséges okmányait, amelyeket a másik Szerződő Fél nemzeti hatóságai adtak ki a nemzeti jogszabályoknak megfelelően, valamint az úszólétesítmények mindazon bizonylatait és naplóit, amelyek a járművön találhatók.

(2)A vonalismeret elsajátítását igazoló bizonyítványt kizárólag a Szerződő Felek jogosultak kiállítani a jelen Egyezmény 3. Cikkében említett vízi útra.

III. VEGYESBIZOTTSÁG

15. Cikk

(1)Jelen Egyezmény végrehajtásának és alkalmazásának felügyeletére a Szerződő Felek megalakítanak egy Vegyesbizottságot a jelen Egyezmény hatálybalépésének napjától számított 30 napon belül.

(2)A Vegyesbizottságba mindkét Szerződő Fél öt-öt tagot nevez ki.

(3)A Vegyesbizottság, szükség szerint bevonhatja a munkába más, érintett hatóságok képviselőit, illetve egyes kérdések szakértőit.

16. CikkA Vegyesbizottság meghatalmazása vonatkozik:

1.a jelen Egyezmény alkalmazásából következő vitás kérdések rendezésére;

2.a vízi szállítás statisztikájának követésére a Tisza folyón;

3.a jelen Egyezményből származó egyéb feladatok elvégzésére.

17. Cikk

(1)A Vegyesbizottság szükség szerint, de legalább egyszer évente összeül, és a 16. Cikkben említett vitás kérdésekben határozatot hoz, amely a jelen Egyezmény tekintetében kötelező érvényű a Szerződő Felekre és a vízi út használóira.

(2)A Vegyesbizottság ülései a két Szerződő Fél területén kerülnek megrendezésre, az országokat alkalmanként váltogatva.

18. Cikk

(1)A Vegyesbizottság konszenzussal hozza meg a döntéseit.

(2)Ha a Vegyesbizottságnak nem sikerül konszenzusra jutnia, az egyik Szerződő Fél kérésére, a Szerződő Felek országainak nemzeti hatóságai konzultáció céljából találkoznak, a kérelem benyújtásától számított 45 napon belül.

19. Cikk

A Vegyesbizottság az első ülésén megalkotja a saját eljárási szabályzatát.

IV. A VITÁS KÉRDÉSEK MEGOLDÁSA

20. Cikk

A Szerződő Felek az Egyezmény értelmezéséből vagy alkalmazásából fakadó minden felmerülő vitás kérdést tárgyalásos úton rendeznek.

V. MÁS NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEKKEL VALÓ VISZONY

21. Cikk

Jelen Egyezmény nem befolyásolja azokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyek Magyarország európai uniós tagságából, illetve Magyarország és a Szerb Köztársaság egyéb nemzetközi megállapodásokban való részvételéből és nemzetközi szervezetekben való tagságából fakadnak.

VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

22. Cikk

(1)A jelen Egyezmény azon utolsó írásos diplomáciai értesítés kézhezvételét követő 30. (harmincadik) napon lép hatályba, amelyben a Szerződő Felek értesítik egymást a hatálybalépéshez szükséges belső jogi követelmények teljesüléséről.

(2)Jelen Egyezmény módosítható a Szerződő Felek kölcsönös megegyezése alapján. A módosítások írásos formában történnek. A módosítások jelen cikk (1) bekezdésében foglaltak alapján lépnek hatályba és jelen Egyezménynek elválaszthatatlan részét képezik.

(3)Jelen Egyezmény hatályba lépésének napján hatályát veszti a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Kormánya között a Tisza folyón történő hajózásra vonatkozó 1955. március 9-én, Belgrádban aláírt Egyezmény.

(4)Jelen Egyezményt a Szerződő Felek határozatlan időre kötik. Mindkét Szerződő Fél felmondhatja azt, írásban, diplomáciai úton kézbesítve. Jelen Egyezmény az írásbeli felmondás kézhezvételétől számított 6 (hat) hónap után hatályát veszti.

Készült Nišben, 2016. november 21. napján, két eredeti példányban, magyar és szerb nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles. ...............................................................Magyarország Kormánya nevében ...............................................................a Szerb Köztársaság Kormánya nevében СПОРАЗУМ ИЗМЕЂУ ВЛАДЕ МАЂАРСКЕ И ВЛАДЕ РЕПУБЛИКЕ СРБИЈЕ О ПЛОВИДБИ РЕКОМ ТИСОМ Преамбула Влада Мађарске и Влада Републике Србије (у даљем тексту: уговорне стране), с обзиром на Европски споразум о главним унутрашњим водним путевима од међународног значаја (AGN), потписаним у Женеви 19. јануара 1996. године, с обзиром на Европски правилник о унутрашњим водним путевима (CEVNI) прихваћен резолуцијом Економске комисије ОУН за Европу (UNECE) у Женеви 15. новембра 1985. године, с обзиром на Споразум између Владе Народне Републике Мађарске и Владе Федеративне Народне Републике Југославије о пловидби реком Тисом, потписаним у Београду, 9. марта 1955. године, препознајући могућности које пружа проширење мреже међународних водних путева, што доприноси привредном и туристичком развоју региона водних путних праваца, свесне неопходности олакшавања и развоја међународног превоза робе водним путевима, свесне да се као последица раста међународне трговине може очекивати пораст међународног превоза робе, наглашавајући важност унутрашње пловидбе која у поређењу са осталим видовима саобраћаја има привредне и еколошке предности, с обзиром на Конвенцију о сарадњи на заштити и одрживом коришћењу реке Дунав (потписаној у Софији, 29. јуна 1994. године) и циљева формулисаних у Дунавској стратегији Европске уније (EUSDR), узимајући у обзир Конвенцију о заштити и коришћењу прекограничних водотокова и међународних језера (потписаној у Хелсинкију, 17.марта 1992. године), као и Конвенцију о процени утицаја на животну средину у прекограничном контексту (сачињеној у Еспоу, 26. фебруара, 1991. године), имајући у виду Директиву 2000/60/ЕС Европског парламента и Савета од 23. октобра 2000. године којом се успоставља оквир за акцију заједнице у области политике вода (ЕУ Оквирна директива о водама), имајући у виду Директиву 2007/60/ЕC Европског парламента и Савета од 23. октобра 2007. године о примени и управљању ризицима од поплава (ЕУ директива о поплавама), уговориле су следеће:

I. ОПШТЕ ОДРЕДБЕ Члан 1.

У смислу овог споразума:

1)пловило је брод, технички пловни објекат, јахта, чамац и други објекат који је оспособљен за пловидбу или оспособљен за обављање техничких радова на водном путу, и који учествује у пловидби;

2)војно пловило је пловило које је под командом оружаних снага, а чија је посада војна;

3)лука је водни и са водом повезани приобални простор који је изграђен и опремљен за пријем бродова, њихово укрцавање и искрцавање путника и робе;

4)каботажа је превоз путника и робе између лука и других делова унутрашњих водних путева који се налазе на територији једне уговорне стране, а који се обавља пловилима који вију заставу друге уговорне стране.

Члан 2.

Пловидба реком Тисом је слободна и отворена за пловидбу бродова уговорних страна и свих држава, без обзира на заставу брода.

Одредбе из става 1. овог члана се не примењују на превоз робе и путника између лука у истој држави (каботажа).

Члан 3.

Одредбе овог споразума се примењују на водном путу реке Тисе од Токаја до њеног ушћа.

II. ПЛОВИДБА Члан 4.

Пловидба водним путем из члана 3. овог споразума обавља се у складу са националним прописима који се примењују на водним путевима на територијама држава уговорних страна.

Члан 5.

Пловила која користе водни пут из члана 3. овог споразума могу да користе своје радио уређаје на пловилу и опрему потребну за коришћење сопственог радио уређаја на пловилу, а која се налази на водном путу на територији државе уговорне стране где се пловидба одвија.

Члан 6.

Војна пловила држава уговорних страна не могу да плове на водном путу из члана 3. овог споразума ван граница државе чију заставу вију, осим ако се уговорне стране о томе унапред договоре.

Ако било која од уговорних страна користи инфраструктуру на реци Тиси у оквиру територије своје државе приликом обуке сопствене војске, пловидба се може делимично обуставити, и о томе је дужна да благовремено дипломатским путем обавести другу уговорну страну.

Члан 7.

Пловила органа надлежних за безбедност пловидбе држава обе уговорне стране морају да плове под националном заставом своје земље, и да поред тога, имају препознатљиву сигнализацију, у складу са националним прописима уговорних страна.

Пловила из става 1. овог члана и пловила за граничну контролу (царинска, полицијска и друга контрола) могу да плове само на територији државе чију заставу вију и могу да плове изван тих граница само уз сагласност друге уговорне стране, о чему дипломатским путем обавештава другу уговорну страну.

Члан 8.

Ако пловила прелазе државну границу између уговорних страна, морају да се подвргну граничној контроли (царинска, полицијска и друга контрола) према националним прописима који се примењују на територији држава уговорних страна. Гранична контрола се обавља од стране надлежних органа држава уговорних страна на одређеним граничним прелазима.

Гранична контрола која се односи на пловидбу водним путем из члана 3. овог споразума, односи се на сва пловила, без обзира чију заставу вију. Ова контрола мора бити изведена на начин да што мање успорава пловидбу.

Члан 9.

На територији своје државе, надлежни органи државa уговорних страна ће сектор пловног пута реке Тисе одржавати у пловном стању у складу са прописаном категоријом водног пута и вршиће потребне радове за обезбеђење и побољшање услова пловидбе, и неће спречавати ни ометати пловидбу на водном путу из члана 3. овог споразума.

Уговорне стране ће техничко одржавање пловног пута на својим секторима вршити у складу са националним прописима и међународним уговорима.

Члан 10.

У случају да једна од уговорних страна није у стању да обавља радове који су неопходни за одржавање пловног пута унутар територије своје државе, а који су неопходни за обезбеђивање безбедне пловидбе, та уговорна страна такође може исте да обави уз стручну, техничку и финансијску подршку друге уговорне стране.

Уговорна страна на чијем сектору водног пута наступе околности због којих су отежани услови за пловидбу, или је пловидба забрањена због извођења радова или других разлога, дужна је да, у што је могуће краћем року, о томе обавести другу Уговорну страну.

Члан 11.

Уговорне стране поступају без било какве дискриминације према свим бродовима и другим пловилима у међународној пловидби у погледу следећих обавеза:

1)коришћења објеката за безбедност пловидбе (сидришта, преводнице, зимовници и др.);

2)наплаћивања лучких такси у складу са националним прописима;

3)коришћења услуге пилотаже;

4)коришћења лучке инфраструктуре и лучке супраструктуре;

5)укрцавању и искрцавању робе и путника;

6)снабдевања пловила горивом, водом, намирницама и другим залихама;

7)одлагања штетних предмета и материја, отпадних вода, зауљене воде и другог отпада са пловила;

8)вршењу неопходних контрола (укључујући и граничне контроле).

Члан 12.

Сва пловила, осим војних, имају слободан приступ лукама на водном путу реке Тисе.

Члан 13.

Надлежни органи држава уговорних страна неће пловилима уговорних страна и другим пловилима без обзира на заставу пловила наплаћивати накнаде ради побољшања услова пловидбе и коришћења објеката за безбедност пловидбе.

Члан 14.

Уговорне стране ће на водном путу из члана 3. овог споразума међусобно признати исправе и овлашћења чланова посаде брода који раде на пловилу, укључујући и заповедника брода који управља бродом, која су издата од стране надлежних органа државе друге уговорне стране у складу са националним прописима, као и све бродске исправе и књиге које се налазе на пловилу.

Уговорне стране имају искључиво право на издавање овлашћења којим се потврђује знање специфичних сектора на водном путу из члана 3. овог споразума.

III. МЕШОВИТА КОМИСИЈА Члан 15.

За надзор над спровођењем овог споразума, уговорне стране ће основати Мешовиту комисију у року од 30 дана од дана ступања на снагу овог споразума.

Уговорне стране именују у Мешовиту комисију по пет представника.

Мешовита комисија, по потреби, може да укључи у свој рад и представнике других органа или експерте за поједина питања.

Члан 16.

Мешовита комисија је овлашћена за:

1)решавање спорних питања произашлих из примене овог споразума;

2)праћење статистике речног транспорта на реци Тиси;

3)обављање и других послова који произлазе из овог споразума.

Члан 17.

Мешовита комисија се састаје по потреби, а најмање једном годишње и доноси одлуке по питању спорова из члана 16. овог споразума, а те одлуке су обавезујуће за обе уговорне стране и за све кориснике пловног пута у смислу овог споразума.

Састанци Мешовите комисије се одржавају наизменично на територији државе уговорних страна.

Члан 18.

Мешовита комисија доноси одлуке консензусом.

Ако Мешовита комисија не постигне консензус, онда ће се, на захтев једне од уговорних страна, представници органа држава уговорних страна састати ради консултација у року од 45 дана од дана подношења захтева.

Члан 19.

Мешовита комисија на првом састанку доноси Правилник о раду.

IV. РЕШАВАЊЕ СПОРОВА Члан 20.

Сви спорови између уговорних страна који се односе на тумачење или примену овог споразума уговорне стране решаваће путем преговора.

V. ОДНОС ПРЕМА ДРУГИМ МЕЂУНАРОДНИМ СПОРАЗУМИМА Члан 21.

Одредбе овог споразума не утиче на права и обавезе, које потичу из чланства Мађарске у Европској унији, или које Мађарска и Република Србија на основу било ког међународног споразума или чланства у међународној организацији имају.

VI. ЗАВРШНЕ ОДРЕДБЕ Члан 22.

Споразум ступа на снагу 30. (тридесетог) дана од дана пријема последње ноте којом се уговорне стране међусобно обавештавају дипломатским путем да су испуњени услови предвиђени националним прописима уговорних страна за његово ступање на снагу.

Споразум се на основу међусобног договора уговорних страна може изменити. Измене ће се вршити писменим путем. Измене и допуне ће ступити на снагу у складу са ставом 1. овог члана и чине саставни део овог споразума.

Ступањем на снагу овог споразума престаје да важи Споразум између Владе Народне Републике Мађарске и Владе Федеративне Народне Републике Југославије о пловидби реком Тисом, потписан у Београду 9. марта 1955. године.

Споразум се закључује на неодређено време. Свака уговорна страна га може отказати у писаном облику дипломатским путем. Споразум престаје да важи након истека шест месеци од датума пријема обавештења о отказивању.

Споразум је потписан у Нишу, дана 21/11 2016. године, у два оригинална примерка, на српском језику и мађарском језику, при чему су оба текста подједнако веродостојна.

За Владу Мађарскe..................................................................

За Владу Републике Србије..................................................................”

4. §(1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba

(2)A 2. § és a 3. § az Egyezmény 22. cikk (1) bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba. *

(3)Az Egyezmény, 2. § és 3. §-a hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter – annak ismertté válását követően – a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg. *

(4)E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a közlekedésért felelős miniszter gondoskodik.

Vissza az oldal tetejére -->

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.