61/
- (XI. 25.) NFM rendelete a kereskedelmi repülőtér légijármű által történő igénybevételéért fizetendő díj megállapításának elveiről és módszereiről. A légiközlekedésről szóló
- évi XCVII. törvény
- §
(1)bekezdés
- z)pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. §
- e)pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. §
- c)pontjában foglalt feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem el: 1. A rendelet hatálya 1. § E rendelet hatálya a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 41. §
(2)bekezdésében meghatározott repülőtéren folytatott, az
- mellékletben felsorolt szolgáltatásokból és szükséges infrastruktúra rendelkezésre bocsátásából (a továbbiakban: szabályozott szolgáltatások) származó bevételekre terjed ki.
- Értelmező rendelkezések
- § E rendelet alkalmazásában:
- repülőtér használó: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely utasokat, postai küldeményeket vagy árut szállít légi úton az adott repülőtérre, vagy az adott repülőtérről;
- repülőtéri díj: a repülőtér üzemben tartója javára beszedett és a repülőtér használói által a kizárólag a repülőtér üzemben tartója által szolgáltatott, a légijármű leszállásához, felszállásához, világításához és parkolásához, valamint az utasok és áru kezeléséhez kapcsolódó létesítmények és szolgáltatások igénybevételéért fizetett díj.
- A díjak megállapításának és nyilvántartásának alapelvei
- §
(1)A repülőtér üzemben tartójának a szabályozott szolgáltatásokból származó bevételeire felső határt (a továbbiakban: árplafont) kell alkalmazni.
(2)Az árplafon azt határozza meg, hogy a repülőtér üzemben tartója egy adott évben a szabályozott szolgáltatásokon összesen mekkora egy utasra vetített – általános forgalmi adó nélkül számított – árbevételt realizálhat.
(3)A légiközlekedési hatóság a repülőtér üzemben tartója által a szabályozott szolgáltatásokra alkalmazott díjtételek mértékét és belső szerkezetét közvetlenül nem befolyásolhatja. A repülőtér üzemben tartója az egyes díjtételeket szabadon állapíthatja meg, feltéve, hogy az egy utasra jutó szabályozott árbevétel a mindenkori árplafon alatt marad.
(4)A díjtételeket úgy kell megállapítani, hogy azok az általános közérdekű okokból alkalmazott eltérő díjú zajvédelmi díjat kivéve egyenlően terhelik a repülőtér használókat. Az általános közérdekű okokból bevezetett eltérések megállapításakor az eltérés okán alapuló, objektív és átlátható szempontokat kell alkalmazni.
(5)A repülőtér üzemben tartójának az általa érvényesített zajvédelmi díjakat és a zajhoz kapcsolódó kiadásait a zajvédelmi díj megállapításának részletes szabályairól és a beszedett díj összegének felhasználási rendjéről szóló rendeletnek megfelelően elkülönítve kell nyilvántartania. 4. A Díjszabályzat 4. §
(1)Az Lt. 41. §
(3)bekezdésében meghatározott díjszabályzatot (a továbbiakban: Díjszabályzat) a repülőtér üzemben tartója ötéves időszakokra állapítja meg.
(2)A Díjszabályzatnak legalább a
- mellékletben meghatározott elemeket kell tartalmaznia.
- Konzultáció és megoldáskeresés
- §
(1)A Díjszabályzat és módosításainak előkészítése során a repülőtér üzembentartója konzultációt folytat a repülőtér használóival, azok képviselőivel vagy azok társulásaival (a továbbiakban együtt: repülőtér használói) a repülőtéri díjrendszer működéséről, a repülőtéri díjak szintjéről és a nyújtott szolgáltatás minőségéről.
(2)A konzultációt a repülőtér üzemben tartójának legalább négy hónappal a Díjszabályzat vagy annak módosításának érvénybe lépése előtt, a repülőtér díjrendszerét vagy a repülőtéri díjak szintjét érintő módosításokra vonatkozó javaslatnak a javasolt változások indoklásával együtt történő átadásával kell kezdeményeznie. Ennek keretében a repülőtér üzemben tartója átadja a repülőtér használói számára a repülőtéren a repülőtér üzemben tartója által felszámított összes díj rendszerének vagy szintjének meghatározásához alapul szolgáló elemekre vonatkozó dokumentációt, amely legalább a következő információkat tartalmazza:
- a)a felszámított repülőtéri díj ellenében nyújtott szolgáltatások és infrastruktúra jegyzéke,
- b)a repülőtéri díj megállapítására használt módszerek,
- c)az átfogó költségszerkezet azon létesítmények és szolgáltatások tekintetében, amelyekre a repülőtéri díjak vonatkoznak,
- d)a díjakból befolyt bevétel és az általuk fedezett szolgáltatások összköltsége,
- e)azon létesítmények és szolgáltatások állami finanszírozása, amelyekre a repülőtéri díjak vonatkoznak,
- f)a repülőtér helyzetével kapcsolatos előrejelzések a díjak, a forgalomnövekedés és a javasolt beruházások tekintetében,
- g)a repülőtér infrastruktúrájának és berendezésének használatára vonatkozó információk egy adott időszak során, és
- h)a repülőtér üzembentartója által javasolt, a díjtételekre vagy a szabályozott szolgáltatásokra hatással lévő beruházások várható következménye a repülőtér-kapacitásra gyakorolt hatásuk tekintetében.
(3)A konzultációt megelőzően a repülőtér üzemben tartójának kérésére a repülőtér használói legalább a következő információkat adják át a repülőtér üzemben tartója számára:
- a)a forgalomra vonatkozó előrejelzések,
- b)a légijármű flotta összetételére és tervezett használatára vonatkozó előrejelzések,
- c)a repülőtéren tervezett fejlesztéseik bemutatása, és
- d)a szabályozott szolgáltatásokkal kapcsolatos igényeik a repülőtéren.
(4)A repülőtér üzemben tartója a Díjszabályzat kiadását követően évente legalább egyszer konzultál a repülőtér használóival, kivéve, ha az érintett felek a legutolsó konzultáció alkalmával ettől eltérően állapodtak meg. A konzultációk gyakoriságát a Díjszabályzatban kell meghatározni.
(5)A légiközlekedési hatóság felszólítására a repülőtér üzemben tartója a
(4)bekezdésben foglaltakon túl további konzultációt folytat a repülőtér használóival.
(6)A repülőtér üzemben tartója a díjtételekre vagy a szabályozott szolgáltatásokra hatással lévő új infrastrukturális beruházásaira vonatkozó terveinek véglegesítése előtt is konzultációt folytat a repülőtér használóival. 6. Az alapértelmezett árplafon meghatározása 6. §
(1)Az alapértelmezett árplafon függ
- a)a megelőző években a repülőtér üzemben tartója által a repülőtérrel kapcsolatosan megvalósított beruházások összköltségétől,
- b)a megelőző években tapasztalt forgalomnövekedés mértékétől és
- c)az Eurostat által havonta közzétett európai fogyasztói árindex (European Index of Consumer Prices All Items Index – a továbbiakban: EICP) aktuális értékétől.
(2)Az egyes évekre vonatkozó árplafon meghatározása során mindig a megelőző év augusztusi átlagos éves (annual avarage rate of change) EICP értéket kell használni.
(3)A számítást teljes mértékben szubjektív értékítélettől mentes, objektív alapokon kell elvégezni. 7. §
(1)Az új ötéves díjszámítási időszak első évében érvényes árplafon értéket a
- melléklet 3.
- pontja szerinti képlettel kell meghatározni.
(2)Az ötéves díjszámítási időszak minden évében ugyanazt az alapértelmezett árplafon-változást kell alkalmazni, amely a HICP szerinti inflációs ráta azonos százaléka.
(3)Az ötéves díjszámítási időszak utolsó évének szeptember 1-jéig a légiközlekedési hatósághoz jóváhagyás céljából benyújtandó díjszabályzatban be kell mutatni a következő ötéves időszakban alkalmazandó alapértelmezett árplafonra vonatkozó becslést (a továbbiakban: becsült alapértelmezett árplafon).
(4)A becsült alapértelmezett árplafont az előző díjszámítási időszak ötödik évének második félévére vonatkozó tényadatok megismerése előtt kell meghatározni. Az alapértelmezett árplafon értékét a repülőtér üzemben tartója az előző díjszámítási időszak ötödik évének második félévének tényadatai alapján véglegesíti. 7. A Díjszabályzat és az árplafon jóváhagyása 8. §
(1)A repülőtér üzemben tartója az 5. §-ban foglalt konzultációs eljárás lezárását követően, legalább 120 nappal a tervezett hatályba lépés előtt olyan Díjszabályzatot terjeszt a légiközlekedési hatóság elé jóváhagyás céljából,
- a)amelyet az előző 12 hónap utasforgalmát alapul véve az utasok létszámának több mint 70%-át szállító légitársaságok támogatnak; vagy
- b)amely – a légitársaságok
(1)bekezdésben foglalt támogatása hiányában – a 6–
- §-ban és a
- mellékletben foglaltak szerint meghatározott alapértelmezett árplafon értékre került kidolgozásra.
(2)Az
(1)bekezdés b) pontjában említett alapértelmezett árplafon bármikor helyettesíthető a légitársaságok által az
(1)bekezdés a) pontja szerint támogatott értékkel.
(3)A légiközlekedési hatóság a repülőtér üzemben tartója által a Díjszabályzattal egyidejűleg az alapértelmezett árplafontól eltérő árplafont is jóváhagyhat. Ebben az esetben a Díjszabályzat elbírálása során a légiközlekedési hatóság a csak a szabályozott szolgáltatások után szedett bevételekre vonatkozó, ún. „kétkasszás” módszer alkalmazása mellett az alábbi tényezőket veszi figyelembe:
- a)a szabályozott szolgáltatásokhoz felhasznált tőke és a működési költségek szabályozott és szabályozatlan szolgáltatások közötti megoszlása,
- b)várható forgalomnövekedés,
- c)a piaci kockázat aktuális szintje a légiközlekedési szektorban,
- d)a szabályozott szolgáltatások nyújtásához várhatóan szükséges beruházások mértéke,
- e)a repülőtér üzemben tartójának a szabályozás alá eső szolgáltatásain elérhető, az adott piaci viszonyok között elfogadható megtérülési ráta értéke,
- f)a repülőtér üzemben tartójának a repülőtér üzemeltetésére irányuló jogviszonyában előírt kötelezettségek,
- g)szolgáltatási színvonal és fogyasztói elégedettség,
- h)várható hatékonyságjavulás,
- i)a jövőbeni díjmódosítások iránt a légitársaságok részéről megnyilvánuló támogatás mértéke,
- j)a belgrádi, a bécsi, a pozsonyi és a prágai nemzetközi repülőtereken megfigyelhető, egy gépmozgásra eső összes költség, figyelembe véve a szolgáltatás színvonalát is.
(4)A Díjszabályzatnak az 5. § szerinti konzultáció keretében kialakult megállapodást kell tartalmaznia.
(5)Amennyiben a repülőtér üzemben tartója és a repülőtér használói között nem jön létre a
(4)bekezdés szerinti megállapodás, a repülőtér üzemben tartójának a repülőtér használóinak véleményére figyelemmel meg kell indokolnia Díjszabályzatát. Az indoklás vizsgálata során a légiközlekedési hatóság konzultál az érintett felekkel, amelyek a légiközlekedési hatóság kérésére megadnak a döntéshez szükséges valamennyi információt. 9. §
(1)A Díjszabályzathoz mellékelni kell az 5. §
(2)bekezdésében foglalt információkat és a repülőtéri díj megállapítását bemutató dokumentumokat, valamint független pénzügyi-számviteli szakértőtől származó megfelelőségi jelentést.
(2)Az
(1)bekezdésben foglaltakon túl a repülőtér üzemben tartója a légiközlekedési hatóság kérésére rendelkezésre bocsátja a jóváhagyáshoz szükséges, a megadott információk igazolására szolgáló további dokumentumokat is.
- § A repülőtér üzemben tartója az érvénybe lépés előtt két hónappal honlapján közzé teszi Díjszabályzatát.
- A Díjszabályzat és az árplafon módosításának alapelvei
- §
(1)Az alapértelmezett árplafon módosítása a Díjszabályzat módosítására irányuló kérelem benyújtásával kezdeményezhető.
(2)A repülőtér üzemben tartója kizárólag a Díjszabályzat módosításával rendelkezhet korábban díjmentes szolgáltatás díjfizetési kötelezettséggel járó szolgáltatássá minősítéséről vagy egészítheti ki a Díjszabályzatot abban korábban nem szereplő szolgáltatással.
(3)A Díjszabályzat módosítására a Díjszabályzat jóváhagyására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
- § A légiközlekedési hatóságnak a Díjszabályzat módosításához adott hozzájárulása nem érinti a repülőtér üzemben tartójának az ötéves időszak lejártát követő újabb Díjszabályzat jóváhagyásra történő benyújtására vonatkozó kötelezettségének teljesítését.
- §
(1)A repülőtér üzemben tartója a körülmények olyan kivételes és jelentős megváltozása esetén is kérheti a Díjszabályzat vagy az árplafon felülvizsgálatát, amelyek az üzemeltetési feltételeket jelentősen megváltoztatják és a repülőtér üzemben tartójának fel nem róható okból következtek be, feltéve, ha a repülőtér üzemben tartója
- a)minden elvárható lépést megtett a kedvezőtlen hatás mérséklésére,
- b)a Díjszabályzat vagy az árplafon forgalomhoz kapcsolódó módosítását végrehajtotta, amennyiben a változás a forgalomhoz kapcsolódik, és ennek hatásait figyelembe vette.
(2)Az
(1)bekezdésben meghatározott esetben – az eljárás rövidítéséről szóló indoklás megadásával – a repülőtér üzemben tartója az árplafon vagy a Díjszabályzat módosításának érvénybe lépése előtt kevesebb, mint négy hónappal is kezdeményezheti a konzultáció lefolytatását.
(3)A konzultációt ebben az esetben is a Díjszabályzat módosítása vagy az árplafon felülvizsgálata iránti kérelem benyújtását megelőzően kell lefolytatni, és a repülőtér használók módosítással kapcsolatos álláspontját a kérelemhez mellékelni kell. A légiközlekedési hatóság a repülőtér használók álláspontját figyelembe veheti, azonban azok egyetértése a Díjszabályzat vagy az árplafon módosítására vonatkozó kérelem elfogadásának nem feltétele. 9. Az alapértelmezett árplafon módosításának esetei 14. §
(1)Amennyiben valamely évben a tényleges bevételek elmaradnak az e rendelet szerint megengedett szinttől, a repülőtér üzemben tartója a különbséget az adott ötéves díjszabási időszakon belül átviheti a következő évekre, de nem viheti át a következő ötéves díjszabási időszakra. Az ilyen bevételkiesések az egyes évek közötti átvitel során nominális értéken számítandók, így a repülőtér üzemben tartója kamatbevétel-kiesés beszámításával nem élhet.
(2)Amennyiben a tényleges bevételek – az esetleges bevételkiesések átvitelének elszámolása után – meghaladják az e rendelet szerint megengedett értéket, a különbséget a következő évben egyösszegű kifizetésként vissza kell juttatni a légitársaságoknak aszerint felosztva, hogy az adott légitársaság a szabályozott összbevétel mekkora százalékát fizette ki a többletfizetés évében. Az ilyen többletbevételek után kamat nem számítható, és a repülőtér üzemben tartója a következő évben nominális értéken köteles a légitársaságok számára a visszafizetést egy összegben teljesíteni. 15. §
(1)Az alapértelmezett árplafon vagy a Díjszabályzat módosítható annak érdekében, hogy a repülőtér üzemben tartója az előírt újabb légiközlekedés biztonsági vagy védelmi szabályoknak megfelelő állapot megteremtésével felmerült költségeit átháríthassa a légitársaságokra.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti indoklással benyújtott kérelmet a légiközlekedési hatóság az eset összes körülményeinek mérlegelése alapján bírálja el, azonban a repülőtér üzemben tartójának minden esetben igazolnia kell, hogy
- a)olyan új légiközlekedés biztonsági vagy védelmi előírásról van szó, amelynek kihirdetése vagy közlése nem a jelen rendelet hatálybalépését megelőzően történt; és
- b)az új előírás jelentősen megnöveli a repülőtér üzemben tartójának jövőbeli működési költségeit vagy jelentős egyszeri beruházást tesz szükségessé. 16. § A repülőtér üzemben tartója abban az esetben is kérheti az alapértelmezett árplafon módosítását és a Díjszabályzat más előírásainak módosítását a légiközlekedési hatóságnál, ha igazolja, hogy a kérelem alapjául szolgáló új kereskedelmi szerződését a repülőteret használó, az előző 12 hónap utasforgalmát alapul véve az utasok létszámának legalább 70%-át szállító légitársaságok támogatják. Ebben az esetben a kérelemhez mellékelni kell a kérelem alapjául szolgáló új kereskedelmi szerződést is, amit a kérelem elbírálása során a légiközlekedési hatóság figyelembe vesz. 10. Szolgáltatások differenciálása 17. §
(1)A repülőtér üzemben tartója az igény szerinti szolgáltatás nyújtása, valamint egyes terminálok vagy terminálrészek különleges használatra való fenntartása érdekében meghatározhatja a repülőtéri szolgáltatásoknak, termináloknak vagy azok részeinek a korábbiaktól eltérő minőségét és használati körét.
(2)Az
(1)bekezdésben meghatározott esetben a repülőtér üzemben tartója az eltérő szolgáltatási minősséggel, felhasználással és költségekkel arányosan eltérő szintű díjat állapíthat meg.
(3)A repülőtér üzemben tartója az
(1)bekezdés szerint módosított szolgáltatásokhoz, terminálokhoz vagy terminálrészekhez bármely repülőtér használónak – az Lt. 41. §
(4a)bekezdése szerinti szolgáltatói megállapodásban rögzített módon – hozzáférést biztosít, amennyiben erre a repülőtér használója igényét fejezi ki.
(4)Ha az
(1)bekezdés szerint módosított szolgáltatások, terminálok vagy azok részeinek igénybevétele iránt több repülőtér használó fejezi ki szándékát, mint amennyit azok a kapacitás korlátaira figyelemmel képesek kiszolgálni, a repülőtér üzemben tartója a légiközlekedési hatóság által jóváhagyott objektív, átlátható és megkülönböztetéstől mentes szempontok alapján határoz a hozzáférésről. 11. A szolgáltatásminőség ellenőrzésének és a pénzügyi ösztönző korrekciók rendszere 18. §
(1)A repülőtér üzemben tartójának negyedévente fogyasztói elégedettségi felmérést kell végeznie az utasok, a légitársaságok, és egyéb repülőtér-használók körében, és annak eredményeit közzé kell tennie honlapján. A repülőtér üzemben tartója köteles a felmérés elvégzésével olyan piackutató céget megbízni, amely nem áll a repülőtér üzemben tartójának – a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerinti – közvetlen vagy közvetett irányítása alatt, vagy amely a repülőtér üzemben tartóját közvetlenül vagy közvetetten nem irányítja.
(2)A repülőtér üzemben tartója a szolgáltatásminőség megállapítása érdekében köteles kidolgozni és Díjszabályzatában bemutatni a repülőtéri infrastruktúra rendelkezésre állására vonatkozó objektív, valamint az utaselégedettségre vonatkozó felmérések szubjektív értékelési rendszerét, amelynek irányadó szempontjait, valamint az ez alapján alkalmazandó korrekciók mértékét a 4. melléklet tartalmazza.
(3)A repülőtér üzemben tartójának biztosítania kell, hogy az általa üzemeltetett összes létesítmény részt vesz a negyedévente bonyolított IATA (International Air Transport Association) és az ACI (Airport Council International) által szervezett fogyasztói elégedettségi felmérésben (a továbbiakban: Felmérés), vagy ennek megszűnése esetén ennek megfelelő felmérésben.
(4)Amennyiben a repülőtér üzemben tartójánál az utaskiszolgálás, a repülési tevékenység vagy az infrastruktúra biztosítása területén a repülőtér üzemben tartója által nyújtott szolgáltatások bármelyike „jóval átlag alattinak” minősül, a repülőtér üzemben tartójának a Felmérés megjelenését követő három hónapon belül – tájékoztató jelleggel – korrekciós intézkedési tervet kell benyújtania a légiközlekedési hatósághoz.
(5)A Díjszabályzat vagy a Díjszabályzat módosításának jóváhagyását a légiközlekedési hatóság megtagadja, ha a repülőtér üzemben tartója az
(1)bekezdésben a megbízott piackutató cég vonatkozásában előírt követelmények teljesülését a légiközlekedési hatóság felhívására teljes bizonyító erejű magánokirattal vagy közokirattal nem bizonyítja. 19. §
(1)Amennyiben az utaskiszolgálás, a repülési tevékenység vagy az infrastruktúra biztosítása területén a repülőtér üzemben tartója által nyújtott szolgáltatások bármelyikének minősítése négy egymást követő negyedéves jelentésben „jóval átlag alatti” marad, a repülőtér üzemben tartójának annyiszor 0,25%-kal csökkentenie kell az árplafont, ahány kategóriában a fenti feltételek fennálltak. Egy kategória által kiváltott csökkentés mindaddig hatályban marad, amíg a minősítés nem javul. A pénzügyi ösztönző korrekciók mértéke összesen legfeljebb 2,5% lehet. A repülőtér üzemben tartója a tényleges szolgáltatásminőség elégtelen volta miatt köteles az egy utasra jutó árplafont legfeljebb 5%-kal csökkenteni. Az 5 %-os csökkentésből legfeljebb 2,5%-os csökkentés történhet a repülőtéri infrastruktúra rendelkezésre állására vonatkozó objektív, továbbá legfeljebb 2,5%-os csökkentés történhet a fogyasztói elégedettségi felmérések szubjektív értékelése alapján.
(2)A szolgáltatásminőség elégtelensége miatti pénzügyi ösztönző korrekciók összegét a repülőtér üzemben tartója köteles naptári negyedévenként meghatározni, és a negyedév végét követő 30 napon belül köteles a légiközlekedési hatóság részére a szolgáltatás minőségéről szóló jelentését átadni. A légiközlekedési hatóság a Díjszabályzatban foglaltak betartásának ellenőrzése keretében arra is kitérhet, hogy a tényleges szolgáltatásminőség megfelel-e a repülőtér üzemben tartója által készített jelentésnek.
(3)A repülőtér üzemben tartója a naptári év végét követő 120 napon belül köteles légitársasági ügyfelei számára a pénzügyi ösztönző korrekciók összegét az érintett évben tőlük a szabályozott szolgáltatásokon realizált árbevétellel arányosan egy összegben visszatéríteni.
(4)Amennyiben az objektív értékelési szempontokhoz kapcsolódó pénzügyi ösztönző korrekció kizárólag a repülőtér egyik termináljához tartozó létesítményekhez kapcsolódik, akkor azt kizárólag az adott terminált használó légitársaságok között kell felosztani. 12. A légiközlekedési hatóság feladatai 20. §
(1)A légiközlekedési hatóság e rendelet hatályba lépését követő egy hónapon belül honlapján közzé teszi az e rendelet hatálya alá tartozó repülőterek Európai Bizottság (Eurostat) adatai alapján összeállított jegyzékét és azt évente frissíti.
(2)A légiközlekedési hatóság minden évben jelentést tesz közzé honlapján az e rendelet végrehajtásának biztosítása érdekében végzett tevékenységeiről. 13. Záró rendelkezések 21. §
(1)Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és a hatályba lépését követően indult eljárások során kell alkalmazni, beleértve a díjszabályzat vagy az árplafon módosítására irányuló eljárásokat is.
(2)Díjszabályzat jóváhagyására irányuló eljárásban e rendeletet a 2017. január 1-jétől kezdődő ötéves periódusra megállapítandó díjszabályzat esetén kell először alkalmazni.
(3)Hatályát veszíti a nemzetközi kereskedelmi repülőtér légijármű által történő igénybevételéért fizetendő díjak megállapításának elveiről és módszereiről szóló 97/2005. (XI. 10.) GKM–PM együttes rendelet.
(4)A közlekedésért felelős miniszter e rendelet hatályba lépését követő egy hónapon belül a 2009/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 11. cikkének való megfelelés érdekében tájékoztatja az Európai Bizottságot a független felügyeleti hatóság nevéről, címéről, a ráruházott feladat- és felelősségi köréről, valamint a független felügyeleti hatóságnak valamennyi repülőtér üzemben tartótól és légifuvarozótól való függetlenségének biztosítása érdekében tett intézkedésekről.
(5)A közlekedésért felelős miniszter szükség szerint együttműködik az Európai Bizottsággal a 2009/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazása során, különösen az Európai Bizottság által az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak
- március 15-ig benyújtandó, a 2009/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv felülvizsgálatára vonatkozó jelentéshez szükséges információgyűjtés tekintetében.
- § Ez a rendelet a repülőtéri díjakról szóló,
- március 11-i 2009/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. Dr. Fellegi Tamás s. k., nemzeti fejlesztési miniszter