61/2011. (XI. 25.) NFM rendelete a kereskedelmi repülőtér légijármű által történő igénybevételéért fizetendő díj megállapításának elveiről és módszere

61/2011. (XI. 25.) NFM rendelete a kereskedelmi repülőtér légijármű által történő igénybevételéért fizetendő díj megállapításának elveiről és módszereiről. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 74. § (1) bekezdés z) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. § e) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § c) pontjában foglalt feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem el: 1. A rendelet hatálya 1. § E rendelet hatálya a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 41. § (2) bekezdésében meghatározott repülőtéren folytatott, az 1. mellékletben felsorolt szolgáltatásokból és szükséges infrastruktúra rendelkezésre bocsátásából (a továbbiakban: szabályozott szolgáltatások) származó bevételekre terjed ki. 2. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. repülőtér használó: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely utasokat, postai küldeményeket vagy árut szállít légi úton az adott repülőtérre, vagy az adott repülőtérről; 2. repülőtéri díj: a repülőtér üzemben tartója javára beszedett és a repülőtér használói által a kizárólag a repülőtér üzemben tartója által szolgáltatott, a légijármű leszállásához, felszállásához, világításához és parkolásához, valamint az utasok és áru kezeléséhez kapcsolódó létesítmények és szolgáltatások igénybevételéért fizetett díj. 3. A díjak megállapításának és nyilvántartásának alapelvei 3. § (1) A repülőtér üzemben tartójának a szabályozott szolgáltatásokból származó bevételeire felső határt (a továbbiakban: árplafont) kell alkalmazni. (2) Az árplafon azt határozza meg, hogy a repülőtér üzemben tartója egy adott évben a szabályozott szolgáltatásokon összesen mekkora egy utasra vetített – általános forgalmi adó nélkül számított – árbevételt realizálhat. (3) A légiközlekedési hatóság a repülőtér üzemben tartója által a szabályozott szolgáltatásokra alkalmazott díjtételek mértékét és belső szerkezetét közvetlenül nem befolyásolhatja. A repülőtér üzemben tartója az egyes díjtételeket szabadon állapíthatja meg, feltéve, hogy az egy utasra jutó szabályozott árbevétel a mindenkori árplafon alatt marad. (4) A díjtételeket úgy kell megállapítani, hogy azok az általános közérdekű okokból alkalmazott eltérő díjú zajvédelmi díjat kivéve egyenlően terhelik a repülőtér használókat. Az általános közérdekű okokból bevezetett eltérések megállapításakor az eltérés okán alapuló, objektív és átlátható szempontokat kell alkalmazni. (5) A repülőtér üzemben tartójának az általa érvényesített zajvédelmi díjakat és a zajhoz kapcsolódó kiadásait a zajvédelmi díj megállapításának részletes szabályairól és a beszedett díj összegének felhasználási rendjéről szóló rendeletnek megfelelően elkülönítve kell nyilvántartania. 4. A Díjszabályzat 4. § (1) Az Lt. 41. § (3) bekezdésében meghatározott díjszabályzatot (a továbbiakban: Díjszabályzat) a repülőtér üzemben tartója ötéves időszakokra állapítja meg. (2) A Díjszabályzatnak legalább a 2. mellékletben meghatározott elemeket kell tartalmaznia. 5. Konzultáció és megoldáskeresés 5. § (1) A Díjszabályzat és módosításainak előkészítése során a repülőtér üzembentartója konzultációt folytat a repülőtér használóival, azok képviselőivel vagy azok társulásaival (a továbbiakban együtt: repülőtér használói) a repülőtéri díjrendszer működéséről, a repülőtéri díjak szintjéről és a nyújtott szolgáltatás minőségéről. (2) A konzultációt a repülőtér üzemben tartójának legalább négy hónappal a Díjszabályzat vagy annak módosításának érvénybe lépése előtt, a repülőtér díjrendszerét vagy a repülőtéri díjak szintjét érintő módosításokra vonatkozó javaslatnak a javasolt változások indoklásával együtt történő átadásával kell kezdeményeznie. Ennek keretében a repülőtér üzemben tartója átadja a repülőtér használói számára a repülőtéren a repülőtér üzemben tartója által felszámított összes díj rendszerének vagy szintjének meghatározásához alapul szolgáló elemekre vonatkozó dokumentációt, amely legalább a következő információkat tartalmazza: a) a felszámított repülőtéri díj ellenében nyújtott szolgáltatások és infrastruktúra jegyzéke, b) a repülőtéri díj megállapítására használt módszerek, c) az átfogó költségszerkezet azon létesítmények és szolgáltatások tekintetében, amelyekre a repülőtéri díjak vonatkoznak, d) a díjakból befolyt bevétel és az általuk fedezett szolgáltatások összköltsége, e) azon létesítmények és szolgáltatások állami finanszírozása, amelyekre a repülőtéri díjak vonatkoznak, f) a repülőtér helyzetével kapcsolatos előrejelzések a díjak, a forgalomnövekedés és a javasolt beruházások tekintetében, g) a repülőtér infrastruktúrájának és berendezésének használatára vonatkozó információk egy adott időszak során, és h) a repülőtér üzembentartója által javasolt, a díjtételekre vagy a szabályozott szolgáltatásokra hatással lévő beruházások várható következménye a repülőtér-kapacitásra gyakorolt hatásuk tekintetében. (3) A konzultációt megelőzően a repülőtér üzemben tartójának kérésére a repülőtér használói legalább a következő információkat adják át a repülőtér üzemben tartója számára: a) a forgalomra vonatkozó előrejelzések, b) a légijármű flotta összetételére és tervezett használatára vonatkozó előrejelzések, c) a repülőtéren tervezett fejlesztéseik bemutatása, és d) a szabályozott szolgáltatásokkal kapcsolatos igényeik a repülőtéren. (4) A repülőtér üzemben tartója a Díjszabályzat kiadását követően évente legalább egyszer konzultál a repülőtér használóival, kivéve, ha az érintett felek a legutolsó konzultáció alkalmával ettől eltérően állapodtak meg. A konzultációk gyakoriságát a Díjszabályzatban kell meghatározni. (5) A légiközlekedési hatóság felszólítására a repülőtér üzemben tartója a (4) bekezdésben foglaltakon túl további konzultációt folytat a repülőtér használóival. (6) A repülőtér üzemben tartója a díjtételekre vagy a szabályozott szolgáltatásokra hatással lévő új infrastrukturális beruházásaira vonatkozó terveinek véglegesítése előtt is konzultációt folytat a repülőtér használóival. 6. Az alapértelmezett árplafon meghatározása 6. § (1) Az alapértelmezett árplafon függ a) a megelőző években a repülőtér üzemben tartója által a repülőtérrel kapcsolatosan megvalósított beruházások összköltségétől, b) a megelőző években tapasztalt forgalomnövekedés mértékétől és c) az Eurostat által havonta közzétett európai fogyasztói árindex (European Index of Consumer Prices All Items Index – a továbbiakban: EICP) aktuális értékétől. (2) Az egyes évekre vonatkozó árplafon meghatározása során mindig a megelőző év augusztusi átlagos éves (annual avarage rate of change) EICP értéket kell használni. (3) A számítást teljes mértékben szubjektív értékítélettől mentes, objektív alapokon kell elvégezni. 7. § (1) Az új ötéves díjszámítási időszak első évében érvényes árplafon értéket a 3. melléklet 3.1. pontja szerinti képlettel kell meghatározni. (2) Az ötéves díjszámítási időszak minden évében ugyanazt az alapértelmezett árplafon-változást kell alkalmazni, amely a HICP szerinti inflációs ráta azonos százaléka. (3) Az ötéves díjszámítási időszak utolsó évének szeptember 1-jéig a légiközlekedési hatósághoz jóváhagyás céljából benyújtandó díjszabályzatban be kell mutatni a következő ötéves időszakban alkalmazandó alapértelmezett árplafonra vonatkozó becslést (a továbbiakban: becsült alapértelmezett árplafon). (4) A becsült alapértelmezett árplafont az előző díjszámítási időszak ötödik évének második félévére vonatkozó tényadatok megismerése előtt kell meghatározni. Az alapértelmezett árplafon értékét a repülőtér üzemben tartója az előző díjszámítási időszak ötödik évének második félévének tényadatai alapján véglegesíti. 7. A Díjszabályzat és az árplafon jóváhagyása 8. § (1) A repülőtér üzemben tartója az 5. §-ban foglalt konzultációs eljárás lezárását követően, legalább 120 nappal a tervezett hatályba lépés előtt olyan Díjszabályzatot terjeszt a légiközlekedési hatóság elé jóváhagyás céljából, a) amelyet az előző 12 hónap utasforgalmát alapul véve az utasok létszámának több mint 70%-át szállító légitársaságok támogatnak; vagy b) amely – a légitársaságok (1) bekezdésben foglalt támogatása hiányában – a 6–7. §-ban és a 3. mellékletben foglaltak szerint meghatározott alapértelmezett árplafon értékre került kidolgozásra. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett alapértelmezett árplafon bármikor helyettesíthető a légitársaságok által az (1) bekezdés a) pontja szerint támogatott értékkel. (3) A légiközlekedési hatóság a repülőtér üzemben tartója által a Díjszabályzattal egyidejűleg az alapértelmezett árplafontól eltérő árplafont is jóváhagyhat. Ebben az esetben a Díjszabályzat elbírálása során a légiközlekedési hatóság a csak a szabályozott szolgáltatások után szedett bevételekre vonatkozó, ún. „kétkasszás” módszer alkalmazása mellett az alábbi tényezőket veszi figyelembe: a) a szabályozott szolgáltatásokhoz felhasznált tőke és a működési költségek szabályozott és szabályozatlan szolgáltatások közötti megoszlása, b) várható forgalomnövekedés, c) a piaci kockázat aktuális szintje a légiközlekedési szektorban, d) a szabályozott szolgáltatások nyújtásához várhatóan szükséges beruházások mértéke, e) a repülőtér üzemben tartójának a szabályozás alá eső szolgáltatásain elérhető, az adott piaci viszonyok között elfogadható megtérülési ráta értéke, f) a repülőtér üzemben tartójának a repülőtér üzemeltetésére irányuló jogviszonyában előírt kötelezettségek, g) szolgáltatási színvonal és fogyasztói elégedettség, h) várható hatékonyságjavulás, i) a jövőbeni díjmódosítások iránt a légitársaságok részéről megnyilvánuló támogatás mértéke, j) a belgrádi, a bécsi, a pozsonyi és a prágai nemzetközi repülőtereken megfigyelhető, egy gépmozgásra eső összes költség, figyelembe véve a szolgáltatás színvonalát is. (4) A Díjszabályzatnak az 5. § szerinti konzultáció keretében kialakult megállapodást kell tartalmaznia. (5) Amennyiben a repülőtér üzemben tartója és a repülőtér használói között nem jön létre a (4) bekezdés szerinti megállapodás, a repülőtér üzemben tartójának a repülőtér használóinak véleményére figyelemmel meg kell indokolnia Díjszabályzatát. Az indoklás vizsgálata során a légiközlekedési hatóság konzultál az érintett felekkel, amelyek a légiközlekedési hatóság kérésére megadnak a döntéshez szükséges valamennyi információt. 9. § (1) A Díjszabályzathoz mellékelni kell az 5. § (2) bekezdésében foglalt információkat és a repülőtéri díj megállapítását bemutató dokumentumokat, valamint független pénzügyi-számviteli szakértőtől származó megfelelőségi jelentést. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a repülőtér üzemben tartója a légiközlekedési hatóság kérésére rendelkezésre bocsátja a jóváhagyáshoz szükséges, a megadott információk igazolására szolgáló további dokumentumokat is. 10. § A repülőtér üzemben tartója az érvénybe lépés előtt két hónappal honlapján közzé teszi Díjszabályzatát. 8. A Díjszabályzat és az árplafon módosításának alapelvei 11. § (1) Az alapértelmezett árplafon módosítása a Díjszabályzat módosítására irányuló kérelem benyújtásával kezdeményezhető. (2) A repülőtér üzemben tartója kizárólag a Díjszabályzat módosításával rendelkezhet korábban díjmentes szolgáltatás díjfizetési kötelezettséggel járó szolgáltatássá minősítéséről vagy egészítheti ki a Díjszabályzatot abban korábban nem szereplő szolgáltatással. (3) A Díjszabályzat módosítására a Díjszabályzat jóváhagyására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 12. § A légiközlekedési hatóságnak a Díjszabályzat módosításához adott hozzájárulása nem érinti a repülőtér üzemben tartójának az ötéves időszak lejártát követő újabb Díjszabályzat jóváhagyásra történő benyújtására vonatkozó kötelezettségének teljesítését. 13. § (1) A repülőtér üzemben tartója a körülmények olyan kivételes és jelentős megváltozása esetén is kérheti a Díjszabályzat vagy az árplafon felülvizsgálatát, amelyek az üzemeltetési feltételeket jelentősen megváltoztatják és a repülőtér üzemben tartójának fel nem róható okból következtek be, feltéve, ha a repülőtér üzemben tartója a) minden elvárható lépést megtett a kedvezőtlen hatás mérséklésére, b) a Díjszabályzat vagy az árplafon forgalomhoz kapcsolódó módosítását végrehajtotta, amennyiben a változás a forgalomhoz kapcsolódik, és ennek hatásait figyelembe vette. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben – az eljárás rövidítéséről szóló indoklás megadásával – a repülőtér üzemben tartója az árplafon vagy a Díjszabályzat módosításának érvénybe lépése előtt kevesebb, mint négy hónappal is kezdeményezheti a konzultáció lefolytatását. (3) A konzultációt ebben az esetben is a Díjszabályzat módosítása vagy az árplafon felülvizsgálata iránti kérelem benyújtását megelőzően kell lefolytatni, és a repülőtér használók módosítással kapcsolatos álláspontját a kérelemhez mellékelni kell. A légiközlekedési hatóság a repülőtér használók álláspontját figyelembe veheti, azonban azok egyetértése a Díjszabályzat vagy az árplafon módosítására vonatkozó kérelem elfogadásának nem feltétele. 9. Az alapértelmezett árplafon módosításának esetei 14. § (1) Amennyiben valamely évben a tényleges bevételek elmaradnak az e rendelet szerint megengedett szinttől, a repülőtér üzemben tartója a különbséget az adott ötéves díjszabási időszakon belül átviheti a következő évekre, de nem viheti át a következő ötéves díjszabási időszakra. Az ilyen bevételkiesések az egyes évek közötti átvitel során nominális értéken számítandók, így a repülőtér üzemben tartója kamatbevétel-kiesés beszámításával nem élhet. (2) Amennyiben a tényleges bevételek – az esetleges bevételkiesések átvitelének elszámolása után – meghaladják az e rendelet szerint megengedett értéket, a különbséget a következő évben egyösszegű kifizetésként vissza kell juttatni a légitársaságoknak aszerint felosztva, hogy az adott légitársaság a szabályozott összbevétel mekkora százalékát fizette ki a többletfizetés évében. Az ilyen többletbevételek után kamat nem számítható, és a repülőtér üzemben tartója a következő évben nominális értéken köteles a légitársaságok számára a visszafizetést egy összegben teljesíteni. 15. § (1) Az alapértelmezett árplafon vagy a Díjszabályzat módosítható annak érdekében, hogy a repülőtér üzemben tartója az előírt újabb légiközlekedés biztonsági vagy védelmi szabályoknak megfelelő állapot megteremtésével felmerült költségeit átháríthassa a légitársaságokra. (2) Az (1) bekezdés szerinti indoklással benyújtott kérelmet a légiközlekedési hatóság az eset összes körülményeinek mérlegelése alapján bírálja el, azonban a repülőtér üzemben tartójának minden esetben igazolnia kell, hogy a) olyan új légiközlekedés biztonsági vagy védelmi előírásról van szó, amelynek kihirdetése vagy közlése nem a jelen rendelet hatálybalépését megelőzően történt; és b) az új előírás jelentősen megnöveli a repülőtér üzemben tartójának jövőbeli működési költségeit vagy jelentős egyszeri beruházást tesz szükségessé. 16. § A repülőtér üzemben tartója abban az esetben is kérheti az alapértelmezett árplafon módosítását és a Díjszabályzat más előírásainak módosítását a légiközlekedési hatóságnál, ha igazolja, hogy a kérelem alapjául szolgáló új kereskedelmi szerződését a repülőteret használó, az előző 12 hónap utasforgalmát alapul véve az utasok létszámának legalább 70%-át szállító légitársaságok támogatják. Ebben az esetben a kérelemhez mellékelni kell a kérelem alapjául szolgáló új kereskedelmi szerződést is, amit a kérelem elbírálása során a légiközlekedési hatóság figyelembe vesz. 10. Szolgáltatások differenciálása 17. § (1) A repülőtér üzemben tartója az igény szerinti szolgáltatás nyújtása, valamint egyes terminálok vagy terminálrészek különleges használatra való fenntartása érdekében meghatározhatja a repülőtéri szolgáltatásoknak, termináloknak vagy azok részeinek a korábbiaktól eltérő minőségét és használati körét. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a repülőtér üzemben tartója az eltérő szolgáltatási minősséggel, felhasználással és költségekkel arányosan eltérő szintű díjat állapíthat meg. (3) A repülőtér üzemben tartója az (1) bekezdés szerint módosított szolgáltatásokhoz, terminálokhoz vagy terminálrészekhez bármely repülőtér használónak – az Lt. 41. § (4a) bekezdése szerinti szolgáltatói megállapodásban rögzített módon – hozzáférést biztosít, amennyiben erre a repülőtér használója igényét fejezi ki. (4) Ha az (1) bekezdés szerint módosított szolgáltatások, terminálok vagy azok részeinek igénybevétele iránt több repülőtér használó fejezi ki szándékát, mint amennyit azok a kapacitás korlátaira figyelemmel képesek kiszolgálni, a repülőtér üzemben tartója a légiközlekedési hatóság által jóváhagyott objektív, átlátható és megkülönböztetéstől mentes szempontok alapján határoz a hozzáférésről. 11. A szolgáltatásminőség ellenőrzésének és a pénzügyi ösztönző korrekciók rendszere 18. § (1) A repülőtér üzemben tartójának negyedévente fogyasztói elégedettségi felmérést kell végeznie az utasok, a légitársaságok, és egyéb repülőtér-használók körében, és annak eredményeit közzé kell tennie honlapján. A repülőtér üzemben tartója köteles a felmérés elvégzésével olyan piackutató céget megbízni, amely nem áll a repülőtér üzemben tartójának – a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerinti – közvetlen vagy közvetett irányítása alatt, vagy amely a repülőtér üzemben tartóját közvetlenül vagy közvetetten nem irányítja. (2) A repülőtér üzemben tartója a szolgáltatásminőség megállapítása érdekében köteles kidolgozni és Díjszabályzatában bemutatni a repülőtéri infrastruktúra rendelkezésre állására vonatkozó objektív, valamint az utaselégedettségre vonatkozó felmérések szubjektív értékelési rendszerét, amelynek irányadó szempontjait, valamint az ez alapján alkalmazandó korrekciók mértékét a 4. melléklet tartalmazza. (3) A repülőtér üzemben tartójának biztosítania kell, hogy az általa üzemeltetett összes létesítmény részt vesz a negyedévente bonyolított IATA (International Air Transport Association) és az ACI (Airport Council International) által szervezett fogyasztói elégedettségi felmérésben (a továbbiakban: Felmérés), vagy ennek megszűnése esetén ennek megfelelő felmérésben. (4) Amennyiben a repülőtér üzemben tartójánál az utaskiszolgálás, a repülési tevékenység vagy az infrastruktúra biztosítása területén a repülőtér üzemben tartója által nyújtott szolgáltatások bármelyike „jóval átlag alattinak” minősül, a repülőtér üzemben tartójának a Felmérés megjelenését követő három hónapon belül – tájékoztató jelleggel – korrekciós intézkedési tervet kell benyújtania a légiközlekedési hatósághoz. (5) A Díjszabályzat vagy a Díjszabályzat módosításának jóváhagyását a légiközlekedési hatóság megtagadja, ha a repülőtér üzemben tartója az (1) bekezdésben a megbízott piackutató cég vonatkozásában előírt követelmények teljesülését a légiközlekedési hatóság felhívására teljes bizonyító erejű magánokirattal vagy közokirattal nem bizonyítja. 19. § (1) Amennyiben az utaskiszolgálás, a repülési tevékenység vagy az infrastruktúra biztosítása területén a repülőtér üzemben tartója által nyújtott szolgáltatások bármelyikének minősítése négy egymást követő negyedéves jelentésben „jóval átlag alatti” marad, a repülőtér üzemben tartójának annyiszor 0,25%-kal csökkentenie kell az árplafont, ahány kategóriában a fenti feltételek fennálltak. Egy kategória által kiváltott csökkentés mindaddig hatályban marad, amíg a minősítés nem javul. A pénzügyi ösztönző korrekciók mértéke összesen legfeljebb 2,5% lehet. A repülőtér üzemben tartója a tényleges szolgáltatásminőség elégtelen volta miatt köteles az egy utasra jutó árplafont legfeljebb 5%-kal csökkenteni. Az 5 %-os csökkentésből legfeljebb 2,5%-os csökkentés történhet a repülőtéri infrastruktúra rendelkezésre állására vonatkozó objektív, továbbá legfeljebb 2,5%-os csökkentés történhet a fogyasztói elégedettségi felmérések szubjektív értékelése alapján. (2) A szolgáltatásminőség elégtelensége miatti pénzügyi ösztönző korrekciók összegét a repülőtér üzemben tartója köteles naptári negyedévenként meghatározni, és a negyedév végét követő 30 napon belül köteles a légiközlekedési hatóság részére a szolgáltatás minőségéről szóló jelentését átadni. A légiközlekedési hatóság a Díjszabályzatban foglaltak betartásának ellenőrzése keretében arra is kitérhet, hogy a tényleges szolgáltatásminőség megfelel-e a repülőtér üzemben tartója által készített jelentésnek. (3) A repülőtér üzemben tartója a naptári év végét követő 120 napon belül köteles légitársasági ügyfelei számára a pénzügyi ösztönző korrekciók összegét az érintett évben tőlük a szabályozott szolgáltatásokon realizált árbevétellel arányosan egy összegben visszatéríteni. (4) Amennyiben az objektív értékelési szempontokhoz kapcsolódó pénzügyi ösztönző korrekció kizárólag a repülőtér egyik termináljához tartozó létesítményekhez kapcsolódik, akkor azt kizárólag az adott terminált használó légitársaságok között kell felosztani. 12. A légiközlekedési hatóság feladatai 20. § (1) A légiközlekedési hatóság e rendelet hatályba lépését követő egy hónapon belül honlapján közzé teszi az e rendelet hatálya alá tartozó repülőterek Európai Bizottság (Eurostat) adatai alapján összeállított jegyzékét és azt évente frissíti. (2) A légiközlekedési hatóság minden évben jelentést tesz közzé honlapján az e rendelet végrehajtásának biztosítása érdekében végzett tevékenységeiről. 13. Záró rendelkezések 21. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és a hatályba lépését követően indult eljárások során kell alkalmazni, beleértve a díjszabályzat vagy az árplafon módosítására irányuló eljárásokat is. (2) Díjszabályzat jóváhagyására irányuló eljárásban e rendeletet a 2017. január 1-jétől kezdődő ötéves periódusra megállapítandó díjszabályzat esetén kell először alkalmazni. (3) Hatályát veszíti a nemzetközi kereskedelmi repülőtér légijármű által történő igénybevételéért fizetendő díjak megállapításának elveiről és módszereiről szóló 97/2005. (XI. 10.) GKM–PM együttes rendelet. (4) A közlekedésért felelős miniszter e rendelet hatályba lépését követő egy hónapon belül a 2009/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 11. cikkének való megfelelés érdekében tájékoztatja az Európai Bizottságot a független felügyeleti hatóság nevéről, címéről, a ráruházott feladat- és felelősségi köréről, valamint a független felügyeleti hatóságnak valamennyi repülőtér üzemben tartótól és légifuvarozótól való függetlenségének biztosítása érdekében tett intézkedésekről. (5) A közlekedésért felelős miniszter szükség szerint együttműködik az Európai Bizottsággal a 2009/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazása során, különösen az Európai Bizottság által az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak 2013. március 15-ig benyújtandó, a 2009/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv felülvizsgálatára vonatkozó jelentéshez szükséges információgyűjtés tekintetében. 22. § Ez a rendelet a repülőtéri díjakról szóló, 2009. március 11-i 2009/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. Dr. Fellegi Tamás s. k., nemzeti fejlesztési miniszter