141/2011. (VII. 21.) Korm. rendelete a szállás időben megosztott használati jogára, a hosszú távra szóló üdülési termékekre vonatkozó szerződésekről,

141/2011. (VII. 21.) Korm. rendelete a szállás időben megosztott használati jogára, a hosszú távra szóló üdülési termékekre vonatkozó szerződésekről, valamint a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységről. A Kormány a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 55. § (1) bekezdés c) pontjában, a 29–30. § tekintetében a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Hatály 1. § (1) E rendelet meghatározza a szállás időben megosztott használati jogára, a hosszú távra szóló üdülési termékekre, ezek viszontértékesítésére és cseréjére vonatkozó szerződésekre, valamint a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység végzésére vonatkozó részletes szabályokat. (2) E rendeletet a fogyasztó és a vállalkozás között létrejövő szerződésekre (a továbbiakban: fogyasztói szerződés) kell alkalmazni. 2. Értelmező rendelkezések 2. § (1) E rendelet alkalmazásában: 1. csereszerződés: olyan fogyasztói szerződés, amely alapján a fogyasztó időlegesen jogosult szállás- vagy egyéb szolgáltatás igénybevételére úgy, hogy ellenszolgáltatás fejében belép egy csererendszerbe, 2. csererendszer: olyan, egy vagy több egymástól független vagy összekapcsolt szerződésen alapuló rendszer, amely alapján a fogyasztó a szállás időben megosztott használati jogára vonatkozó szerződésből eredő jogok gyakorlását másoknak cserébe átengedi, 3. EGT-állam: az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam, 4. fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, 5. hosszú távra szóló üdülési termékre vonatkozó szerződés: a felek által határozatlan vagy egy évet meghaladó mértékű határozott időre kötött olyan fogyasztói szerződés, amely alapján a fogyasztó ellenszolgáltatás fejében elsődlegesen azt a jogot szerzi meg, hogy kedvezményekhez vagy más előnyhöz jusson valamely szállás tekintetében, utazási vagy egyéb szolgáltatástól függetlenül vagy azzal összekapcsolva, 6. kiegészítő szerződés: olyan fogyasztói szerződés, amely szállás időben megosztott használati jogára vonatkozó szerződéshez vagy hosszú távra szóló üdülési termékre vonatkozó szerződéshez kapcsolódó egyéb szolgáltatás nyújtására irányul, amelyet a vállalkozás vagy a vállalkozással kötött megállapodás alapján harmadik személy nyújt, 7. magatartási kódex: a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben ekként meghatározott fogalom, 8. reklám: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben ekként meghatározott fogalom, 9. szállás: a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott szálláshely, valamint az éjszakai ott-tartózkodást, pihenést is magában foglaló tartózkodás céljára szolgáló ingó dolog, 10. szállás időben megosztott használati jogára vonatkozó szerződés: a felek által határozatlan vagy egy évet meghaladó mértékű határozott időre kötött olyan fogyasztói szerződés, amely alapján a fogyasztó ellenszolgáltatás fejében megszerzi egy vagy több szállás egynél több meghatározott időszakra vonatkozó használatának jogát, 11. tartós adathordozó: olyan eszköz, amely a címzett részére lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését, 12. vállalkozás: amely önálló foglalkozásával vagy gazdasági tevékenységével összefüggő célok érdekében jár el, 13. viszontértékesítési szerződés: olyan fogyasztói szerződés, amelynek keretében a vállalkozás ellenszolgáltatás fejében szállás időben megosztott használati jogának átruházására vagy hosszú távra szóló üdülési termékre vonatkozó szerződést közvetít, ideértve azt is, ha a vállalkozás a szerződésnek akár a fogyasztó, akár a saját nevében, de a fogyasztó javára való megkötésére jogosult. (2) A szállás időben megosztott használati jogára vonatkozó szerződés és a hosszú távra szóló üdülési termékre vonatkozó szerződés időtartamának kiszámítása során figyelembe kell venni a szerződésnek a hallgatólagos megújítását vagy meghosszabbítását lehetővé tevő minden rendelkezését. 3. § Ha jogszabály az e rendelet hatálya alá tartozó tájékoztatás vagy jognyilatkozat megtételét, így különösen a szerződés megkötését írásbeliséghez köti, akkor azt papíron vagy a címzett számára hozzáférhető tartós adathordozón kell teljesíteni. II. FEJEZET A SZÁLLÁS IDŐBEN MEGOSZTOTT HASZNÁLATI JOGÁRA VONATKOZÓ SZERZŐDÉS, A HOSSZÚ TÁVRA SZÓLÓ ÜDÜLÉSI TERMÉKRE VONATKOZÓ SZERZŐDÉS, A VISZONTÉRTÉKESÍTÉSI SZERZŐDÉS ÉS A CSERESZERZŐDÉS KÖZÖS SZABÁLYAI 3. A reklámra vonatkozó közös szabályok 4. § (1) A szállás időben megosztott használati jogára vonatkozó szerződésre, a hosszú távra szóló üdülési termékre vonatkozó szerződésre, a viszontértékesítési szerződésre és a csereszerződésre (e fejezet vonatkozásában a továbbiakban együtt: szerződés) vonatkozó reklám tartalmazza, hogy a fogyasztó jogosult az 5. § (1) bekezdés szerinti tájékoztatóra, e tájékoztató elérhetőségének megjelölésével. (2) Ha a szerződés értékesítése céljából szervezett rendezvényen kívánnak a fogyasztó részére szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatot tenni, az e rendezvényre szóló meghívónak tartalmaznia kell a rendezvény e célját és jellegét. (3) A (2) bekezdés szerinti rendezvényen annak teljes ideje alatt az 5. § (1) bekezdés szerinti tájékoztatónak bármikor a fogyasztó rendelkezésére kell állnia. 4. A szerződéskötést megelőző tájékoztatás 5. § (1) A vállalkozás köteles a fogyasztó szerződési nyilatkozatának megtétele előtt kellő időben, írásban az 1–4. mellékletben szerződéstípusok szerint meghatározott tartalommal, díjmentes tájékoztatást nyújtani (a továbbiakban: írásbeli tájékoztató). (2) Az írásbeli tájékoztató a megkötött szerződés részét képezi. (3) Ha a fogyasztó EGT-állam állampolgára, vagy lakóhelye EGT-államban van, az írásbeli tájékoztatót választása szerint az állampolgársága vagy a lakóhelye szerinti állam hivatalos nyelvén kell rendelkezésére bocsátani, amennyiben az a nyelv az Európai Unió hivatalos nyelve is egyben. Ha az említett államokban több ilyen hivatalos nyelv is létezik, a választás joga a fogyasztót ezek tekintetében is megilleti. 6. § (1) Ha a szerződés valamely kikötése – a 7. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – az írásbeli tájékoztató tartalmától eltér, a szerződés megkötését megelőzően a vállalkozás köteles a fogyasztót külön írásban tájékoztatni erről és az eltérés mibenlétéről. (2) A szerződés megkötését megelőzően a vállalkozás köteles a fogyasztó figyelmét külön felhívni: a) a fogyasztót megillető elállási jogra és az annak gyakorlására nyitva álló határidőre, továbbá b) arra, hogy az elállási jog gyakorlására nyitva álló határidő alatt a vállalkozás a fogyasztótól nem követelhet és nem fogadhat el a 13. §-ban meghatározott részteljesítést. 5. A szerződés megkötése 7. § (1) A szerződés – az írásbeli tájékoztatóban foglaltakon túlmenően – tartalmazza a) a fogyasztó nevét és lakóhelyét, b) a vállalkozás megnevezését és székhelyét a cégnyilvántartással vagy az egyéni vállalkozók nyilvántartásával egyező módon, c) az elállási jog gyakorlására vonatkozóan az 5. melléklet szerinti formanyomtatványt, kitöltve azon a vállalkozás nevét és székhelyét, valamint a szerződéskötés időpontját, d) a szerződéskötés helyét és idejét, és e) a felek aláírásán kívül a fogyasztó külön aláírását a 6. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti szerződési feltételek tekintetében. (2) Az 5. § (1) bekezdésében megjelölt írásbeli tájékoztatótól a szerződésben – kifejezetten utalva az eltérés tényére és a módosítás tartalmára – akkor lehet eltérni, ha a) a felek ebben kifejezetten megállapodtak, vagy b) a módosítást a vállalkozás ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény indokolja, amellyel a vállalkozásnak az írásbeli tájékoztató fogyasztó részére történő átadása pillanatában nem kellett számolnia, és nem volt elvárható, hogy annak következményeit elkerülje vagy elhárítsa. 8. § (1) Ha a fogyasztó EGT-állam állampolgára, vagy lakóhelye EGT-államban van, a szerződést választása szerint az állampolgársága vagy a lakóhelye szerinti állam hivatalos nyelvén kell megszövegezni, amennyiben az a nyelv az Európai Unió hivatalos nyelve is egyben. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti nyelv nem a magyar, a szerződés magyar nyelvű hitelesített fordítását a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani. (3) Ha a szerződés meghatározott ingatlan időben megosztott használati jogának megszerzésére irányul, a fogyasztó kérésére a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani a szerződés hitelesített fordítását az ingatlan fekvése szerinti EGT-állam hivatalos nyelvén, amennyiben az a nyelv az Európai Unió hivatalos nyelve is egyben. 6. Elállási jog 9. § (1) A fogyasztó írásban indokolás nélkül elállhat a szerződéstől, ideértve az előszerződést is, a) annak megkötése napjától, vagy b) ha az az a) pontban meghatározottnál későbbi időpontban történik, annak kézhezvétele napjától számított tizennégy napon belül. (2) Ha a szállás időben megosztott használati jogára vonatkozó szerződéssel együtt, azzal egy időben tesznek a fogyasztónak csereszerződés megkötésre vonatkozó ajánlatot, mindkét szerződésre a szállás időben megosztott használati jogára vonatkozó szerződésre kiszámított elállási határidő az irányadó. (3) Az (1) bekezdés szerinti elállást határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a fogyasztó nyilatkozatát a határidő lejárta előtt elküldi a vállalkozásnak. (4) A fogyasztó a nyilatkozatát az 5. melléklet szerinti formanyomtatvány felhasználásával is megteheti. (5) Ha a fogyasztó él az (1) bekezdés szerinti elállás jogával, a vállalkozás a fogyasztótól nem követelheti költségeinek, és az esetleg teljesített szolgáltatások ellenértékének megtérítését. 10. § (1) Ha a vállalkozás nem bocsátotta a fogyasztó rendelkezésére az 5. melléklet szerinti formanyomtatványt a 7. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltaknak megfelelően, a fogyasztó a 9. § (1) bekezdésében meghatározott naptól számított egy év és tizennégy napon belül indokolás nélkül elállhat a szerződéstől. (2) Ha a vállalkozás a 9. § (1) bekezdésében meghatározott naptól számított egy éven belül a fogyasztó rendelkezésére bocsátja az 5. melléklet szerinti formanyomtatványt a 7. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltaknak megfelelően, a fogyasztó e naptól számított tizennégy napon belül indokolás nélkül elállhat a szerződéstől. 11. § (1) Ha a vállalkozás a szerződéskötést megelőző tájékoztatási kötelezettségét (5–6. §) nem teljesítette, a fogyasztó a 9. § (1) bekezdésében meghatározott naptól számított három hónap és tizennégy napon belül indokolás nélkül elállhat a szerződéstől. (2) Ha a vállalkozás a szerződéskötést megelőző tájékoztatási kötelezettségét (5–6. §) a 9. § (1) bekezdésében meghatározott naptól számított három hónapon belül teljesíti, a fogyasztó e naptól számított tizennégy napon belül indokolás nélkül elállhat a szerződéstől. 12. § (1) Ha a fogyasztó által a használati jog megszerzéséért fizetendő ellenértéket részben vagy egészben a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvény szerinti kapcsolt hitelszerződés fedezi, a fogyasztó elállási jogának gyakorlása a kapcsolt hitelszerződést is felbontja. A fogyasztó a vállalkozásnak a kapcsolt hitelszerződés felbontásából eredő kárát nem köteles megtéríteni, és tőle kamat vagy egyéb költség sem követelhető. (2) A vállalkozás köteles a hitelezőt – ha az a vállalkozás személyétől különbözik – a fogyasztó elállásáról haladéktalanul értesíteni. 7. Előlegfizetés tilalma 13. § (1) A vállalkozás a fogyasztó számára a 9–11. § alapján elállásra nyitva álló határidő lejárta előtt a fogyasztótól fizetést semmilyen jogcímen nem követelhet és nem fogadhat el. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom kiterjed minden olyan fizetésre és kötelezettségvállalásra, amelyet a fogyasztó bármilyen jogcímen a vállalkozás javára harmadik személy részére teljesít. (3) A vállalkozás köteles az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezés ellenére átvett összeget harminc napon belül a fogyasztónak visszatéríteni és az után a teljesítés időpontjától a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti késedelmi kamatot fizetni. 14. § (1) Ha a nemzetközi magánjog szabályai szerint a külföldi elemet tartalmazó szerződésre valamely EGT-állam joga alkalmazandó, a fogyasztó érvényesen nem mondhat le a 2008/122/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseinek átültetése céljából elfogadott jogszabályi rendelkezésekben biztosított jogáról. (2) Ha a nemzetközi magánjog szabályai szerint a külföldi elemet tartalmazó szerződésre harmadik állam joga alkalmazandó, a fogyasztó nem fosztható meg a 2008/122/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseinek átültetése céljából elfogadott jogszabályi rendelkezések által – az eljáró bíróság szerinti EGT-államban átültetett formában – biztosított védelemtől, ha a) a jogvitával érintett ingatlan valamely EGT-állam területén fekszik, vagy b) bár a jogvita tárgyát képező szerződés közvetlenül nem kapcsolódik ingatlanhoz, de a jogvita tárgyát képező szerződés a jogvitával érintett vállalkozás olyan önálló foglalkozása vagy gazdasági tevékenysége körébe tartozik, ba) amelyet a jogvitával érintett vállalkozás valamely EGT-állam területén folytat, vagy bb) amely valamely EGT-állam területére irányul. III. FEJEZET A SZÁLLÁS IDŐBEN MEGOSZTOTT HASZNÁLATI JOGÁRA VONATKOZÓ SZERZŐDÉS ÉS A HOSSZÚ TÁVRA SZÓLÓ ÜDÜLÉSI TERMÉKRE VONATKOZÓ SZERZŐDÉS KÖZÖS SZABÁLYAI 15. § A szállás időben megosztott használati jogára vonatkozó szerződés és a hosszú távra szóló üdülési termékre vonatkozó szerződés nem forgalmazható befektetésként. 16. § (1) Ha a szállás időben megosztott használati jogára vonatkozó szerződéshez vagy a hosszú távra szóló üdülési termékre vonatkozó szerződéshez csereszerződés vagy más kiegészítő szerződés kapcsolódik, a fogyasztó 9–11. § szerinti elállási jogának gyakorlása a csereszerződést vagy kiegészítő szerződést is felbontja. (2) A fogyasztó a vállalkozásnak a csereszerződés vagy a kiegészítő szerződés felbontásából eredő kárát nem köteles megtéríteni, és tőle kamat vagy egyéb költség sem követelhető. (3) A vállalkozás köteles a csereszerződésben vagy a kiegészítő szerződésben részt vevő harmadik személy szerződő felet a fogyasztó elállásáról haladéktalanul értesíteni. IV. FEJEZET AZ EGYES SZERZŐDÉSI TÍPUSOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 8. A szállás időben megosztott használati jogára vonatkozó szerződés 17. § A szállás időben megosztott használati jogára vonatkozó szerződés alapján a vállalkozás köteles a használati jogot a fogyasztóra átruházni, a fogyasztó pedig köteles a használati jog megszerzéséért az ellenértéket megfizetni. 18. § (1) A vállalkozás – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az írásbeli tájékoztató részeként az 1. mellékletben szereplő nyomtatványon tájékoztatja a fogyasztót az 1. melléklet 1–7. pontjában foglaltakról. (2) Az írásbeli tájékoztató részeként a vállalkozás köteles a fogyasztót az 1. melléklet 8. pontjában foglaltakról a) az 1. mellékletben szereplő nyomtatványon vagy b) külön dokumentumban, e dokumentum elérhetőségének megjelölésével tájékoztatni. (3) Ha a vállalkozás a (2) bekezdésben megjelölt tartalmú tájékoztatási kötelezettségét külön dokumentumban teljesíti, az 5. § és a 6. § rendelkezéseit a külön dokumentum e részeire alkalmazni kell. 9. A hosszú távra szóló üdülési termékre vonatkozó szerződés 19. § A hosszú távra szóló üdülési termékre (a továbbiakban ezen alcím vonatkozásában: termék) vonatkozó szerződés alapján a vállalkozás köteles a fogyasztó részére biztosított kedvezmény vagy más előny igénybevételét lehetővé tenni, a fogyasztó pedig köteles ennek ellenértéket megfizetni. 20. § (1) A vállalkozás – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az írásbeli tájékoztató részeként a 2. mellékletben szereplő nyomtatványon tájékoztatja a fogyasztót a 2. melléklet 1–6. pontjában foglaltakról. (2) Az írásbeli tájékoztató részeként a vállalkozás köteles a fogyasztót a 2. melléklet 7. pontjában foglaltakról a) a 2. mellékletben szereplő nyomtatványon vagy b) külön dokumentumban, e dokumentum elérhetőségének megjelölésével tájékoztatni. 21. § (1) A szerződés tartalmazza, hogy a fogyasztó az ellenértéket – ideértve a tagsági díjat is – részletfizetési rendszer keretében egyenlő mértékű éves részletekben, a vállalkozásnak az adott éves részletre vonatkozó írásbeli fizetési felszólítását követően teljesíti. (2) Az esedékességi időt úgy kell meghatározni, hogy az (1) bekezdésben megjelölt írásbeli felszólítás kézhezvétele és az esedékesség ideje között legalább tizennégy nap legyen. (3) A szerződésnek az ellenérték teljesítésére vonatkozó rendelkezései nem térhetnek el az (1) bekezdésben szabályozott rendelkezésektől. 22. § A második részlettől kezdődően a fogyasztó a 21. § (1) bekezdésében meghatározott fizetési felszólítás kézhezvételétől számított tizennégy napon belül írásban indokolás nélkül felmondhatja a szerződést. 10. Viszontértékesítési szerződés 23. § Viszontértékesítési szerződés alapján a vállalkozás a fogyasztónak harmadik személyekkel kötendő hosszú távra szóló üdülési termékre vonatkozó szerződést vagy szállás időben megosztott használati jogára vonatkozó szerződést közvetít a fogyasztó által fizetendő ellenérték fejében. 24. § (1) A vállalkozás – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az írásbeli tájékoztató részeként a 3. mellékletben szereplő nyomtatványon tájékoztatja a fogyasztót a 3. melléklet 1–5. pontjában foglaltakról. (2) Az írásbeli tájékoztató részeként a vállalkozás köteles a fogyasztót a 3. melléklet 6. pontjában foglaltakról a) a 3. mellékletben szereplő nyomtatványon vagy b) külön dokumentumban, e dokumentum elérhetőségének megjelölésével tájékoztatni. 25. § (1) A fogyasztóval viszontértékesítési szerződést kötő vállalkozás a viszontértékesítési szerződés tárgyát képező szerződés megkötéséig vagy a viszontértékesítési szerződés egyéb okból történő megszűnéséig a fogyasztótól fizetést semmilyen jogcímen nem követelhet és nem fogadhat el. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom kiterjed minden olyan fizetésre és kötelezettségvállalásra, amelyet a fogyasztó bármilyen jogcímen a vállalkozás javára harmadik személy részére teljesít. 11. Csereszerződés 26. § Csereszerződés alapján a vállalkozás köteles a fogyasztónak a csererendszerben való részvételéhez szükséges feltételeket biztosítani, a fogyasztó pedig köteles ennek ellenértékeként éves tagsági díjat fizetni. 27. § (1) A vállalkozás – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az írásbeli tájékoztató részeként a 4. mellékletben szereplő nyomtatványon tájékoztatja a fogyasztót a 4. melléklet 1–6. pontjában foglaltakról. (2) Az írásbeli tájékoztató részeként a vállalkozás köteles a fogyasztót a 4. melléklet 7. pontjában foglaltakról a) a 4. mellékletben szereplő nyomtatványon vagy b) külön dokumentumban, e dokumentum elérhetőségének megjelölésével tájékoztatni. 12. Eljárás a tájékoztatási követelmények megsértése esetén 28. § A 4. §, az 5. §, a 6. §, a 18. §, a 20. §, a 24. § és a 27. § rendelkezéseinek megsértése esetén a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben meghatározott hatóság jár el az ott meghatározott szabályok szerint. V. FEJEZET A TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK 29. § (1) A tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységre vonatkozó bejelentés – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl – tartalmazza a) a vállalkozás cégjegyzékszámát, illetve egyéni vállalkozó esetén egyéni vállalkozói nyilvántartási számát, b) a vállalkozás telefon- és faxszámát, valamint – ha a vállalkozás a tevékenységét az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról szóló törvény szerinti elektronikus kereskedelmi szolgáltatás keretében végzi – e-mail címét, c) a vállalkozás vezető tisztségviselőjének, vezető állású munkavállalójának nevét, tisztségét, megbízatása lejártát, d) az e rendelet hatálya alá tartozó tevékenységhez kapcsolódó írásbeli tájékoztatót magyar nyelven, valamint a szerződésmintát magyar nyelven, e) ha az ingatlan fekvése szerinti államban az ingatlan használatba vétele, illetve építése engedélyhez kötött, a jogerős használatbavételi engedély vagy – ha az ingatlan építés alatt áll vagy építése még nem kezdődött meg – a jogerős építési engedély másolatát és az építőipari kivitelezési tevékenység előrelátható befejezésének időpontját, f) az ingatlan címét, és ha van, helyrajzi számát, továbbá g) ingatlannak nem minősülő szállás esetében annak azonosítására szolgáló adatát. (2) A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által a tartós szálláshasználati szolgáltatást nyújtókról vezetett nyilvántartás (a továbbiakban: nyilvántartás) a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl tartalmazza az (1) bekezdés a)–c) és e)–g) pontjában meghatározott adatokat. 30. § (1) A Hivatal hivatalból megtiltja a tevékenység folytatását annak a vállalkozásnak, és egyidejűleg törli a nyilvántartásból azt a vállalkozást, amely a) a tevékenység megkezdésére, illetve folytatására előírt valamely feltétellel nem rendelkezik, vagy b) amely ellen a bíróság felszámolási eljárást rendelt el. (2) A Hivatal törli a nyilvántartásból azt a vállalkozást, amely bejelenti a tevékenység megszűnését. VI. Fejezet Záró rendelkezések 31. § Ez a rendelet a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba. 32. § (1) E rendeletet a hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni. (2) A 29. § (1) bekezdésétől eltérően az ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződésekről szóló 20/1999. (II. 5.) Korm. rendelet alapján nyilvántartásba vett vállalkozásnak a 29. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt dokumentumokat az e rendelet hatálybalépésétől számított három hónapon belül kell a Hivatalnak benyújtania. (3) Az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő, még el nem bírált ügyekben a Hivatal felhívja a bejelentőt az e rendeletnek megfelelő bejelentés szükségességére. 33. § E rendelet a) V. Fejezete a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9–11. cikkének, b) az V. Fejezet kivételével a szálláshelyek időben megosztott használati jogára, a hosszú távra szóló üdülési termékekre, ezek viszontértékesítésére és cseréjére vonatkozó szerződések egyes szempontjai tekintetében a fogyasztók védelméről szóló, 2009. január 14-i 2008/122/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseinek való megfelelést szolgálja. 34. § Hatályát veszti az ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződésekről szóló 20/1999. (II. 5.) Korm. rendelet. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök