65/2004. (IV. 27.) FVM–ESZCSM–GKM együttes rendelete a természetes ásványvíz, a forrásvíz, az ivóvíz, az ásványi anyaggal dúsított ivóvíz és az ízesít

65/2004. (IV. 27.) FVM–ESZCSM–GKM együttes rendelete a természetes ásványvíz, a forrásvíz, az ivóvíz, az ásványi anyaggal dúsított ivóvíz és az ízesített víz palackozásának és forgalomba hozatalának szabályairól. Az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvény 20. §-a (3) bekezdésének d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeljük el: Általános rendelkezések 1. § (1) E rendelet előírásait a palackozott természetes ásványvíz, forrásvíz, ivóvíz, ásványi anyaggal dúsított ivóvíz, továbbá ízesített víz előállítására és forgalomba hozatalára kell alkalmazni. (2) E rendeletet nem kell alkalmazni a) azokra a vizekre, amelyek a természetes gyógyténye zőkről szóló 74/1999. (XII. 25.) EüM rendelet szerint gyógyvíznek minősülnek, b) azokra a természetes ásványvizekre, amelyeket a vízkivételi helynél palackozás nélkül fogyasztanak vagy a fenti rendelet szerinti gyógyfürdőkben, klíma-gyógyintézetekben gyógyító célra használnak, valamint c) azokra a természetes ásványvizekre, amelyeket az Európai Unió tagállamain kívüli országba (a továbbiakban: harmadik ország) történő exportra szántak. 2. § E rendelet alkalmazásában: a) természetes ásványvíz: természetes állapotában em beri fogyasztásra szánt, a 3. § szerint hivatalosan elismert víz, amely 1. védett, felszín alatti vízadó rétegből — egy vagy több természetes vagy mesterségesen feltárt forrásból vagy kútból — származik, 2. eredendően szennyeződésmentes, 3. ásványianyag-, és nyomelem-tartalma, valamint egyéb összetevőinek következtében egészségügyi szempontból előnyös tulajdonságokkal rendelkezik, 4. összetétele és hőmérséklete közel állandó, vagy a természetes ingadozás határain belül van, 5. az 1. számú mellékletben felsorolt összetevőinek mennyisége palackozáskor nem haladja meg az ott megengedett határértékeket, 6. mikrobiológiai szempontból megfelel az 5. § előírásainak; b) forrásvíz: természetes állapotában emberi fogyasztásra szánt víz, amely megfelel a 10. § előírásainak; c) ivóvíz: emberi fogyasztásra szánt víz, amely megfelel az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet előírásainak, d) szikvíz: olyan szén-dioxiddal dúsított ivóvíz, amelyet szifonfejes palackban hoznak forgalomba; e) ásványi anyaggal dúsított ivóvíz: emberi fogyasztásra szánt víz, amelynek ásványi anyag tartalmát mesterséges módon alakították ki; f) ízesített víz: emberi fogyasztásra szánt víz, amelyet természetes ásványvíz, forrásvíz, ivóvíz vagy ásványi anyaggal dúsított ivóvíz ízesítésével állítottak elő. Természetes ásványvíz 3. § (1) Magyarországon természetes ásványvíz megnevezéssel csak hivatalosan elismert víz hozható forgalomba. (2) A víz természetes ásványvízként való elismerését kérelemre az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatósága (a továbbiakban: OGYFI) végzi. (3) Az Európai Unió tagállamaiban (a továbbiakban: tagállamok) hivatalosan elismert természetes ásványvíz Magyarországon az OGYFI elismerése nélkül forgalomba hozható. (4) Az elismerés feltételei: a) a víz — az e rendelet szerint esetlegesen engedélye zett kezelés után — kémiai és mikrobiológiai jellemzői alapján megfelel az 1. számú mellékletben és az 5. §-ban foglalt követelményeknek, b) a víz jellemző tulajdonságait a 2. számú melléklet szerint megállapították, és azok megfelelnek a 2. §-ban foglaltaknak. (5) Az elismerés iránti kérelemhez csatolni kell a 3. számú melléklet szerinti engedélyeket és dokumentumokat. (6) A harmadik országban kinyert természetes ásványvizet az OGYFI akkor ismeri el, ha a kérelmező benyújtotta a harmadik országban hatáskörrel rendelkező hatóság fél évnél nem régebbi igazolását arról, hogy a természetes ásványvíz megfelel a (4) bekezdésben előírt követelményeknek, és a harmadik ország rendszeresen ellenőrzi a 6. §-ban foglalt előírások betartását. (7) Az elismerés öt évre szól. Az elismerést az OGYFI az elismerési eljárás megismétlése nélkül további öt évre meghosszabbítja, amennyiben az elismerési idő lejárta előtt a (6) bekezdés szerinti, fél évnél nem régebbi igazolást nyújtanak be. (8) A természetes ásványvíz elismerését, illetve az elismerés visszavonását a forrás, illetve a kút nevének, a vízkivételi hely nevének és a vízjogi üzemeltetési engedély számának megjelölésével az OGYFI az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi. (9) Az OGYFI az elismerésről, illetve az elismerés visszavonásáról 15 napon belül tájékoztatja a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot (a továbbiakban: minisztérium). A minisztérium tájékoztatja az Európai Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) az elismerés megadásáról vagy visszavonásáról. A tagállamokban elismert természetes ásványvizek listája az Európai Unió Hivatalos Lapjában kerül közzétételre. 4. § (1) A természetes ásványvíz kizárólag a következő kezelési eljárásoknak vethető alá: a) a nem stabil elemeknek, a vas- és kénvegyületeknek szűréssel vagy ülepítéssel (dekantálással) történő kiválasztása, amelyet esetlegesen előzetesen oxigénnel való telítéssel lehet elősegíteni, feltéve, hogy a kezelés nem változtatja meg a víz összetételét, jellegzetes tulajdonságait meghatározó összetevőit, b) a vas-, mangán- és kénvegyületek, valamint az arzén kiválasztása a természetes ásványvizekből ózonnal dúsított levegőt felhasználó kezelési eljárással, c) az a) és a b) pontokban meghatározott alkotóelemektől eltérő, egyéb nemkívánatos alkotóelemek kiválasztása, d) a szabad szén-dioxid, kizárólag fizikai módon történő teljes vagy részleges eltávolítása. (2) A természetes ásványvizek ózonnal dúsított levegőt alkalmazó, az (1) bekezdés b) pontja szerinti kezelését előzetesen, kérelemre az előállítás helye szerint illetékes megyei (fővárosi) állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás (a továbbiakban: Állomás) engedélyezi. Az Állomás megvizsgálja, hogy a) az ilyen kezelés alkalmazását a víz összetétele (vas-, mangán-, kén- és arzéntartalom vonatkozásában) indokolja, b) az üzemeltető minden szükséges lépést megtesz annak garantálására, hogy a kezelés hatásos és biztonságos legyen, és hozzájárul a kezelés Állomás általi vizsgálatához. (3) A természetes ásványvizek ózonnal dúsított levegőt alkalmazó kezelése a következő feltételek fennállta esetén lehetséges: a) a természetes ásványvizek fizikai-kémiai összetétele lényeges összetevőit tekintve a kezelés hatására nem módosulhat, b) a kezelést megelőzően a természetes ásványvíznek meg kell felelnie az 5. § (1) és (2) bekezdésében foglalt mikrobiológiai követelményeknek, c) a kezelés után a vízben maradt anyagok mennyisége nem lehet több, mint amennyit a 4. számú melléklet megenged, illetve a kezelés nem eredményezheti olyan anyagok képződését, amelyek veszélyt jelenthetnek az emberi egészségre. (4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti kezelést az Állomás engedélyezi, ha a) a kezelés alkalmazását a víz összetétele indokolja, és b) az üzemeltető garantálja a kezelés hatásosságát és biztonságát, valamint hozzájárul ahhoz, hogy az Állomás a kezelést folyamatosan ellenőrizze. (5) Az Állomás az (1) bekezdés c) pontja szerinti kezelést a Bizottság hozzájárulása alapján engedélyezi. Az alkalmazni kívánt kezelés leírását a minisztérium továbbítja a Bizottság felé. (6) A kezelést megelőzően a természetes ásványvíznek meg kell felelnie az 5. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott mikrobiológiai követelményeknek. A kezelés nem változtathatja meg a víz összetételét, jellegzetes tulajdonságait meghatározó összetevőit, és nem eredményezheti olyan anyagok képződését, amelyek az emberi egészségre veszélyt jelenthetnek. (7) A természetes ásványvízhez csak szén-dioxid hozzáadása engedélyezett a következő módszerekkel: a) a kezelés során esetleg eltávozott szén-dioxidnak legfeljebb a kinyerés helyén mért szintig történő pótlása ugyanazon vízadó rétegből származó szén-dioxid felhasználásával, b) a vízadó rétegből származó szén-dioxid felhasználásával úgy, hogy az esetleges szűrés és palackozás után a szén-dioxid tartalom több mint a vízkivételi helyen volt, c) nem a vízadó rétegből származó szén-dioxid felhasználásával. (8) Tilos bármilyen fertőtlenítési kezelés alkalmazása, vagy bakteriosztatikus anyagok hozzáadása, illetve bármely olyan kezelési eljárás, amely várhatóan megváltoztathatja a természetes ásványvíz életképes mikrobáinak telepszámát. (9) A természetes ásványvizek és forrásvizek üdítőitalok készítéséhez is felhasználhatóak. 5. § (1) A vízkivételi helynél a természetes ásványvíz visszanyerhető összes telepszámát csak az eredeti mikroflóra tagjai okozhatják, ezért a vízkivételi helyet megfelelően védeni kell mindenféle szennyeződéssel szemben. Az összes telepszámot a 3. számú melléklet II. fejezetének 3.3. pontjában megadott körülmények között kell meghatározni. (2) A palackozást követően az összes telepszám nem lehet több mint 100/milliliter 20—22 ˚C-on, 72 órán belül, agar-agar vagy agar-zselatin keverék táptalajon vizsgálva, és 20/milliliter 37 ˚C-on, 24 órán belül, agar-agar táptalajon vizsgálva. Az összes telepszámot a palackozást követő 12 órán belül kell mérni, és a tárolási idő alatt a vizet 4 ˚C ± 1 ˚C-on kell tartani. (3) A vízkivételi helynél az összes telepszám nem haladhatja meg a 20/milliliter értéket 20—22 ˚C-on, 72 órán belül vizsgálva, illetve az 5/milliliter értéket 37 ˚C-on, 24 órán belül vizsgálva. Ezek az értékek irányszámok, nem legnagyobb megengedett koncentrációk. (4) A vízkivételi helynél és a forgalomba hozatal során a természetes ásványvíz nem tartalmazhat a) parazitákat és kórokozó mikroorganizmusokat, b) Escherichia coli-t és egyéb coliformokat, valamint Enterococcus-t egyik vizsgált 250 ml-es mintában sem, c) Spórás szulfit-redukáló anaerobokat egyik vizsgált 50 ml-es mintában sem (beleértve a Clostridium perfringens fajt is), d) Pseudomonas aeruginosa-t egyik vizsgált 250 ml-es mintában sem. (5) Az (1)—(4) bekezdésekben foglaltak és a 6. §-ban meghatározott kinyerési követelményekre is figyelemmel a forgalmazás során a) a természetes ásványvíz összes visszanyerhető telepszáma csak annyi lehet, mint ami a vízkivételi helynél meglevő baktérium-tartalom normál növekedéséből következik, b) a természetes ásványvíznek nem lehet az ásványvíz jellegétől eltérő érzékszervi hibája. 6. § (1) Természetes ásványvizet csak a vízkivételi hely környezetében szabad palackozni. A vízkivételi helynek és a palackozó helynek egybefüggő zárt rendszert kell alkotnia. (2) A víz kinyerésére szolgáló berendezést úgy kell beépíteni, hogy elkerülhető legyen a víz bármiféle szennyeződésének a lehetősége, és megőrizhetők legyenek a víznek tulajdonított azon tulajdonságok és jellegzetességek, melyekkel a víz a vízkivételi helynél rendelkezik. Ennek érdekében a) a vízkivételi helyet védeni kell a szennyeződéstől, illetve annak veszélyétől, b) a kitermeléshez szükséges berendezéseket, csöveket és tárolókat a víznek megfelelő anyagból és úgy kell elkészíteni, illetve beépíteni, hogy elkerülhető legyen a víz bármiféle kémiai, fiziko-kémiai vagy mikrobiológiai jellemzőinek a megváltozása, c) a kitermelés körülményeinek, különös tekintettel a mosó és palackozó üzemre, meg kell felelnie a higiéniai követelményeknek; elsősorban a tárolóedényeket kell oly módon kezelni és legyártani, hogy elkerülhetők legyenek a természetes ásványvíz mikrobiológiai és kémiai jellemzőit befolyásoló kedvezőtlen hatások, d) tilos a természetes ásványvíz szállítása a végső fogyasztónak történő forgalmazásra engedélyezett palackokon kívül más edényekben. (3) Ha a kitermelés során kiderül, hogy a természetes ásványvíz szennyezett, és már nem rendelkezik az előírt mikrobiológiai jellemzőkkel, akkor a víz palackozását haladéktalanul fel kell függeszteni mindaddig, amíg meg nem szüntetik a szennyezés okát, és a víz ismét meg nem felel az előírásoknak. (4) Az élelmiszer-ellenőrző hatóságoknak rendszeresen ellenőrizniük kell, hogy a) a természetes ásványvíz — az engedélyezett kezelés után — kémiai és mikrobiológiai jellemzői alapján megfelel az 1. számú mellékletben és az 5. §-ban foglalt követelményeknek, b) a víz kinyerése során betartják-e a (2)—(3) bekezdés előírásait. (5) A természetes ásványvizek csomagolásához használt palackokat úgy kell lezárni, hogy megakadályozzák a víz esetleges hamisítását vagy szennyeződését. 7. § (1) A forgalomba hozatal során a ,,természetes ásványvíz’’ megnevezést kell használni. (2) Szén-dioxid hozzáadását jelölésként fel kell tüntetni a következők szerint: a) ,,természetes szénsavat tartalmazó természetes ásványvíz’’ megnevezés használata a 4. § (7) bekezdés a) pontjában foglalt kezelési módszer esetén, b) ,,természetes ásványvíz a forrásból származó széndioxiddal dúsítva’’ megnevezés használata a 4. § (7) bekezdés b) pontjában foglalt kezelési módszer esetén, c) ,,szén-dioxiddal dúsított természetes ásványvíz’’ megnevezés használata a 4. § (7) bekezdés c) pontjában foglalt kezelési módszer esetén. (3) A szén-dioxidot természetes módon, külön hozzáadás nélkül tartalmazó ásványvíz esetén a (2) bekezdés a) pontja szerinti megnevezést kell használni. (4) A 4. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti eljárással kezelt természetes ásványvizek megnevezésének tartalmaznia kell a következő megfelelő kiegészítéseket is: ,,teljesen szénsav-mentesített’’ vagy ,,részben szénsav-mentesített’’. (5) Palackozott természetes ásványvíz esetén jelölésként az élelmiszerekre vonatkozó általános előírásokon túl alkalmazni kell a következő kötelező információkat is: a) a víz összes oldott ásványianyag-tartalma, valamint a jellemző összetevők mennyisége, b) a víznyerő hely és a forrás/kút neve, c) a 4. § (1) bekezdésének a)—c) pontja szerinti keze lési eljárásról szóló információt a következők szerint: — ,,vastalanítva’’; — ,,ózonnal dúsított levegőt alkalmazó, engedélyezett oxidációs eljárással kezelt’’, — ,,engedélyezett (az eljárás megnevezése) eljárással kezelt’’. (6) Az 1,5 mg/l értéket meghaladó fluorid-koncentrációjú természetes ásványvizeknél jelölésként az ,,1,5 mg/l értéknél több fluoridot tartalmaz: csecsemők és 7 évesnél fiatalabb gyermekek általi rendszeres fogyasztásra nem alkalmas’’ feliratnak kell szerepelnie. (7) A (6) bekezdésben előírt jelölést jól olvasható betűkkel, a termék kereskedelmi nevének közvetlen közelében kell feltüntetni. (8) Az 1,5 mg/l értéket meghaladó fluorid-koncentrációjú természetes ásványvizeknél jelölésként a tényleges fluorid-tartalmat is fel kell tüntetni. (9) A természetes ásványvíz kereskedelmi elnevezésében feltüntethető a víznyerő hely földrajzi neve, feltéve, hogy a forrás, illetve kút, amelyből a természetes ásványvízet kitermelik, az elnevezésben jelzett helyen van, és nem félrevezető a forrás, illetve kút helyét illetően. (10) Tilos az ugyanazon forrásból származó természetes ásványvizet egynél több kereskedelmi név alatt forgalomba hozni. (11) Ha a természetes ásványvíz forgalomba hozatalára szolgáló palackok jelölése vagy feliratai olyan kereskedelmi elnevezést tartalmaznak, amely nem egyezik meg a forrás, illetve kút vagy a kitermelés helyének a nevével, akkor ezen hely vagy a forrás, illetve kút nevét a kereskedelmi elnevezés betűinél legalább másfélszer magasabb és szélesebb betűkkel kell feltüntetni. (12) A (11) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni a természetes ásványvizekkel kapcsolatos reklámban használt kereskedelmi elnevezés esetében is. 8. § (1) Tilos jelölésként, illetve a reklámokban olyan megnevezések, védjegyek, kereskedelmi nevek, márkanevek, illusztrációk, illetve egyéb emblémák vagy más jelölések használata, amelyek a természetes ásványvíz esetében olyan jellegzetes tulajdonságot sugallnak, amellyel a víz nem rendelkezik, különös tekintettel a víz eredetére, a kitermelési engedély megadásának a dátumára, az elemzések eredményére, vagy bármely más hasonló, az eredetiséget garantáló utalásokra. (2) Tilos minden olyan állítás, amely a természetes ásványvíznek az emberi megbetegedésekkel kapcsolatosan preventív, kezelési jellegű vagy gyógyító tulajdonságokat tulajdonít. (3) Az 5. számú mellékletben felsorolt állításokat akkor lehet feltüntetni, ha a természetes ásványvíz megfelel az ott meghatározott követelményeknek. (4) Megengedett az ,,elősegíti az emésztést’’, ,,segítheti a máj- és epefunkciókat’’, vagy a hasonló állítások használata. Egyéb állítások is használhatóak, feltéve, hogy azok nem ellentétesek a (2) bekezdésben foglalt rendelkezésekkel és a 3. számú melléklet II. fejezetének 4. pontja szerint bizonyítottak. 9. § (1) Az élelmiszer-ellenőrző hatóság a valamely tagállamban jogszerűen forgalmazható természetes ásványvíz forgalmazását Magyarországon átmenetileg korlátozhatja vagy felfüggesztheti, ha a természetes ásványvíz nem felel meg e rendelet előírásainak vagy veszélyezteti az emberi egészséget. Erről az élelmiszer-ellenőrző hatóság haladéktalanul tájékoztatja a minisztériumot, amely értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot a döntés indokainak megadásával. (2) Az 1. számú mellékletben felsorolt összetevőket meghatározó hivatalos vizsgálati módszereknek meg kell felelniük a 6. számú mellékletben meghatározott követelményeknek. Forrásvíz 10. § A forrásvíznek meg kell felelnie a) a 6. § (1)—(3) bekezdésében foglalt palackozási elő írásoknak, b) az 5. §-ban foglalt mikrobiológiai követelmények nek, c) a 7. § (5) bekezdésének b) és c) pontjaiban, (9)—(12) bekezdéseiben foglalt követelményeknek, d) a 4. § kezelési eljárásra vonatkozó előírásainak, e) az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet előírásainak. Ivóvíz 11. § (1) Ivóvízként kizárólag az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet előírásainak megfelelő víz palackozható. (2) Az ivóvíz palackozása során csak szén-dioxid (E 290) használható fel. (3) Palackozott ivóvíz esetén jelölésként a) fel kell tüntetni az ,,ivóvíz’’ vagy ,,szikvíz’’ megneve zést, b) utalni kell a szén-dioxid-tartalomra. (4) Tilos jelölésként, illetve a reklámokban olyan megnevezések, védjegyek, kereskedelmi nevek, márkanevek, illusztrációk, egyéb emblémák vagy más állítások használata, amelyek alapján az ivóvíz a természetes ásványvízzel vagy a forrásvízzel összetéveszthető, különös tekintettel az ,,ásványvíz’’ vagy ,,forrásvíz’’ megnevezésre. Ásványi anyaggal dúsított ivóvíz 12. § (1) Az ásványi anyaggal dúsított ivóvíz kezelésére az ivóvízre engedélyezett kezelések, valamint ioncserés és fordított ozmózisos technológia alkalmazható. (2) Az ásványi anyaggal dúsított ivóvíz palackozása során felhasználható anyagok: a) nátrium-klorid (MSZ—01—10007), b) kálium-klorid (E 508), c) kalcium-klorid (E 509), d) nátrium-karbonát és nátrium-hidrogénkarbonát (E 500), e) kalcium-karbonát (E 170), f) kalcium-citrát (E 333), g) magnézium-karbonát (E 504), h) magnézium-szulfát (MSZ 8769), i) szén-dioxid (E 290). (3) Az ásványi anyaggal dúsított ivóvíz összes oldott ásványianyag-tartalma legfeljebb 2500 mg/l lehet, és meg kell felelnie az 1. számú mellékletben meghatározott határértékeknek. (4) Az ásványi anyaggal dúsított ivóvíz mikrobiológiai állapotának meg kell felelnie az 5. § előírásainak. (5) Ásványi anyaggal dúsított ivóvíz esetén jelölésként a) fel kell tüntetni az ,,ásványi anyaggal dúsított ivóvíz’’ megnevezést, b) utalni kell a szén-dioxid-tartalomra. (6) Tilos jelölésként, illetve a reklámokban olyan megnevezések, védjegyek, kereskedelmi nevek, márkanevek, illusztrációk, egyéb emblémák vagy más állítások használata, amelyek alapján az ásványi anyaggal dúsított ivóvíz összetéveszthető a természetes ásványvízzel vagy a forrásvízzel, különös tekintettel ,,ásványvíz’’ vagy ,,forrásvíz’’ megnevezésre. Ízesített víz 13. § (1) Az ízesített víz alapanyagaként felhasznált vizet az adott vízre vonatkozó kezelési eljárásokkal szabad kezelni. (2) Az ízesített víz készítéséhez felhasználható anyagok: a) az alapanyagaként felhasznált víz palackozásához megengedett anyagok, b) természetes és természetazonos aromaanyagok, koncentrátumok és étkezési savak. (3) Az ízesített víz minőségére és mikrobiológiai állapotára az alapanyagaként felhasznált vízre vonatkozó előírások érvényesek. (4) Az ízesített víznél jelölésként a) fel kell tüntetni az alapanyagaként felhasznált víz megnevezését, b) természetes ásványvíz ízesítése esetén a termék meg nevezése ,,ízesített ásványvíz’’, c) utalni kell a szén-dioxid-tartalomra, valamint d) be kell tartani a 7. § (5)—(8) bekezdésében foglalt előírásokat. (5) Tilos jelölésként, illetve a reklámokban olyan megnevezések, védjegyek, kereskedelmi nevek, márkanevek, illusztrációk, egyéb emblémák vagy más állítások használata, amelyek alapján az ízesített víz összetéveszthető a természetes ásványvízzel vagy a forrásvízzel. Záró rendelkezések 14. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg a természetes ásványvíz, a forrásvíz, az ivóvíz és az ásványi anyaggal dúsított ivóvíz palackozásáról és forgalmazásáról szóló 97/1999. (XI. 18.) FVM—EüM—GM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) hatályát veszti. (2) Az R. határérték előírásainak megfelelő természetes ásványvizek 2005. december 31-ig, a flourid és a nikkel határértékei esetén pedig 2007. december 31-ig palackozhatóak és forgalmazhatóak. (3) Az e rendelet hatálybalépése előtt legyártott, az R. előírásainak megfelelő csomagolóanyagok 2005. december 31-ig használhatók fel. A rendelet hatálybalépését megelőzően csomagolt és jelöléssel ellátott termékek minőségmegőrzési idejük lejártáig forgalomban tarthatók. 15. § Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz: a) a Tanács 80/777/EGK irányelve a természetes ásványvizek kinyerésére és forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről, valamint az azt módosító, az Európai Parlament és a Tanács 96/70/EK irányelve, b) a Bizottság 2003/40/EK irányelve a természetes ásványvizek jegyzékének, koncentrációs határértékeinek és címkézési követelményeinek, valamint a természetes ásványvizek és forrásvizek ózonnal dúsított levegővel való kezelésére vonatkozó feltételeknek a megállapításáról. Dr. Németh Imre s. k., Dr. Kökény Mihály s. k., földművelésügyi és vidékfejlesztési egészségügyi, szociális