2003. évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról
Miről szól ez a jogszabály?
Ez a törvény a környezetterhelési díjról szól, amelynek célja a környezetbe jutó szennyező anyagok csökkentése, a környezetvédelem ösztönzése és a költségvetési források biztosítása. A törvény előírja, hogy bizonyos környezetszennyező anyagok kibocsátása után díjat kell fizetni.
Kire vonatkozik: Azokra a környezethasználókra, akik engedélyhez kötött tevékenységük során környezetterhelő anyagokat bocsátanak a környezetbe; Azokra a kibocsátókra, akik helyhez kötött légszennyező pontforrást üzemeltetnek, vízjogi engedélyezés alá tartozó tevékenységet végeznek, vagy közcsatornára nem kötnek rá és szennyvízelhelyezést alkalmaznak.
Határidők:
- Díjkedvezmény vehető igénybe levegőterhelési díj esetén legfeljebb 2 évig, vízterhelési díj esetén legfeljebb 5 évig, ha a kibocsátó a szennyezés csökkentését célzó beruházást valósít meg.
Fő adatok
- Ország
- Magyarország
- Jogterület
- Egyéb jogszabályok
- Szakaszok
- 27
- Forrás
- njt.hu
- Szöveg letöltve
- Magyarázat frissítve
Mit szabályoz ez a jogszabály?
- A környezetbe kibocsátott anyagok után fizetendő díjakat.
- A levegő-, víz- és talajterhelési díjak fizetési kötelezettségét.
- A díjfizetés alóli kivételeket és a díjkedvezmények igénybevételének feltételeit.
- A díjak befizetésének és bevallásának szabályait.
Kire vonatkozik ez a jogszabály?
- Azokra a környezethasználókra, akik engedélyhez kötött tevékenységük során környezetterhelő anyagokat bocsátanak a környezetbe.
- Azokra a kibocsátókra, akik helyhez kötött légszennyező pontforrást üzemeltetnek, vízjogi engedélyezés alá tartozó tevékenységet végeznek, vagy közcsatornára nem kötnek rá és szennyvízelhelyezést alkalmaznak.
Melyek a főbb pontok?
- Levegőterhelési díjat kell fizetni a levegőbe kibocsátott, bejelentésköteles légszennyező anyagok után.
- Vízterhelési díjat kell fizetni a felszíni vizekbe kibocsátott vízterhelő anyagok után, ha a kibocsátó vízjogi engedélyezés alá tartozó tevékenységet végez.
- Talajterhelési díjat kell fizetni, ha a kibocsátó a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és szennyvízelhelyezést alkalmaz.
- Díjkedvezmény vehető igénybe levegőterhelési díj esetén legfeljebb 2 évig, vízterhelési díj esetén legfeljebb 5 évig, ha a kibocsátó a szennyezés csökkentését célzó beruházást valósít meg.
- A talajterhelési díj egységdíja 1200 Ft/m3.
- A díjelőleget negyedévente kell megfizetni, a tárgyévet követő év március 31-éig pedig a tényleges kibocsátás alapján kell elszámolni.
Egyéb jogszabályok
Jogszabály szövege
Jogszabály szövege
Tartalomjegyzék (27)
- 1. §
- 2. § A törvény hatálya kiterjed
- 3. § A kibocsátó
- 4. §
- 5. § Nem terheli díjfizetési kötelezettség
- 6. §
- 7. §
- 8. § (1) * Nem terheli díjfizetési kötelezettség a kibocsátót
- 9. §
- 10. §
- 11. §
- 12. §
- 13. § *
- 14. §
- 15. §
- 16. §
- 17. §
- 18. §
- 19. § *
- 20. §
- 21. §
- 22. §
- 23. § *
- 24. §
- 25. §
- 26. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével – 200
- 27. §
2003. évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2018.I.1. - ) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.
Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont!
2003. évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról * A környezet és természet védelme, terhelésének mérséklése, a környezethasználóknak a környezet és természet megóvását szolgáló tevékenységre való ösztönzése, valamint a környezet- és természetvédelem költségvetési forrásainak biztosítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény célja
1. §
A törvény célja, hogy a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 60. §-ának rendelkezéseivel összhangban elősegítse a környezetbe történő anyag- vagy energiakibocsátás csökkentését, a környezet és természet megóvása érdekében a leghatékonyabb megoldások alkalmazását, valamint az állam és a környezethasználók közötti arányos teherviselést A törvény hatálya
2. §A törvény hatálya kiterjed
3. §A kibocsátó
II. Fejezet
AZ EGYES KÖRNYEZETTERHELÉSI DÍJAK Levegőterhelési díj
4. §
5. §Nem terheli díjfizetési kötelezettség
6. §(1) A levegőterhelési díj mértékét a levegőterhelési díj (2) bekezdésben meghatározott alapja és a levegőterhelő anyagok egységdíja határozza meg
Vízterhelési díj
7. §(1) A vízterhelési díj fizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki vízjogi engedélyezés alá tartozó tevékenységet végez
8. §(1) * Nem terheli díjfizetési kötelezettség a kibocsátót
9. §
10. §
* A közcsatornán elvezetett, majd felszíni vízbe bocsátott vízterhelő anyag után fizetendő díjat a szennyvíztisztító telepet, illetve a közüzemi csatornahálózatot működtető szolgáltató a terhelés arányában áthárítja a szolgáltatást igénybe vevőkre. Ha a szennyvíztisztító telepet és a csatornahálózatot üzemeltető szolgáltató személye különbözik, akkor a csatornahálózatot üzemeltető szolgáltató jogosult a rá áthárított díjat a szolgáltatást igénybe vevőkre továbbhárítani. A gazdálkodó szervezet által kibocsátott szennyvíz mennyiségének és minőségének meghatározása a szolgáltató feladata Talajterhelési díj
11. §
* (1) A talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is, alkalmaz. Amennyiben a közcsatornát év közben helyezik üzembe, a díjfizetési kötelezettség a kibocsátót a közcsatorna üzembe helyezését követő 90. naptól terheli
12. §
13. §*
14. §
A talajterhelési díj alapja csökkenthető azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztárolójából, olyan arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja
III. Fejezet
KÖZÖS SZABÁLYOK Díjkedvezmény igénybevétele *
15. §
* (1) 50%-os levegőterhelési díjkedvezménnyel élhet a légszennyező anyag kibocsátásának csökkentését szolgáló beruházást megvalósító beruházó az ilyen célú beruházás kivitelezési időtartama alatt időarányosan, de legfeljebb 2 évig
A levegőterhelési díj, a vízterhelési díj és a vízjogi engedély hatálya alá tartozó tevékenységhez kapcsolódó talajterhelési díj befizetése *
16. §
17. §Az új létesítményt üzemeltető kibocsátó az üzemelés első évében fizetendő díjat egy összegben, a tárgyévet követő év március 31-éig fizeti meg
18. §
* A kibocsátó a levegőterhelési díjat, a vízterhelési díjat, valamint a vízjogi engedély alapján végzett tevékenységéhez kapcsolódó talajterhelési díjat az állami adóhatóság által vezetett számla javára fizeti be
19. §*
A levegőterhelési díj, a vízterhelési díj és a vízjogi engedély hatálya alá tartozó tevékenységhez kapcsolódó talajterhelési díjfizetési kötelezettség bevallása, adatszolgáltatás *
20. §(1) * A kibocsátó a díjfizetési kötelezettségéről, továbbá az önkormányzat a díjvisszaigényléséről évente, a tárgyévet követő év március 31-éig tesz bevallást
21. §
* A díjfizetésre kötelezett kibocsátó köteles a külön jogszabályokban meghatározott adatszolgáltatás elvégzésére. Amennyiben a környezetvédelmi hatóság vagy a vízvédelmi hatóság a kibocsátási adatok ellenőrzése során az adatszolgáltatásban eltérést tapasztal, erről az adóhatóságot tájékoztatja A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos sajátos szabályok * 21/A. § * (1) A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjat a kibocsátónak kell megállapítania, bevallania és megfizetnie (önadózás) a tárgyévet követő év március 31-éig.
21/B. § * (1) * A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díj a települési önkormányzat – a fővárosban a kerületi önkormányzat, illetve a Margitsziget tekintetében a Budapest XIII. kerületi önkormányzat – környezetvédelmi alapjának a bevételét képezi.
Egyes jogkövetkezmények
22. §
* Amennyiben a kibocsátó a 15. §-ban meghatározott beruházást a kivitelezési engedélyben meghatározott határidőig, illetve legfeljebb a véglegessé vált engedély kiadásától számított öt évig nem helyezi üzembe, úgy a díjkedvezményt a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben kell visszafizetnie
23. §*
Egyes eljárási szabályok
24. §
* A levegőterhelési díjjal, a vízterhelési díjjal, a vízjogi engedély alapján végzett tevékenységéhez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos adóztatási feladatokat az állami adóhatóság, a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos adóztatási feladatokat az illetékes önkormányzati adóhatóságok látják el
25. §
* A környezetterhelési díj megfizetésére, bevallására, az ehhez kapcsolódó jogkövetkezményekre, a megállapításához és a beszedéséhez való jog elévülésére, pénzügyi ellenőrzésére, valamint végrehajtására az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény, az adózás rendjéről szóló törvény, az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni Átmeneti és záró rendelkezések
26. §(1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével – 2004. január 1-jén lép hatályba
27. §
LTD (Ft/év) = (Mi [kg/év] x Pi [Ft/kg]) ahol LTD: a fizetendő levegőterhelési díj, Mi: az adott (i-edik) levegőterhelő anyag kibocsátott éves mennyisége, Pi: az adott (i-edik) levegőterhelő anyagra érvényes, a következő táblázatban meghatározott egységdíj:
Levegőterhelő anyag Egységdíj mértéke Pi (Ft/kg) Kén-dioxid 50 Nitrogén-oxidok 120 Szilárd anyag (nem toxikus) 30 2. számú melléklet a 2003. évi LXXXIX. törvényhez * A vízterhelési díj mértéke A vízterhelési díj mértéke:
VTD (Ft/év) = Σ (Mi [kg/év] x Pi [Ft/kg]) x T x I ahol VTD: a fizetendő vízterhelési díj, Mi = az adott i-edik vízterhelő anyag nettó – belépő-kilépő közötti különbség – kibocsátott éves mennyisége (kg/év), illetve Mi = Q x Ci(átlag) ahol a Q = éves kibocsátott szárazidei szennyvízmennyiség, m3/év Ci(átlag) = az „i” paraméter éves átlag koncentrációja kg/m3 (Ci = 0, ha Ci kisebb, mint a vizsgálati módszer alsó méréshatára) T: az 1. számú táblázatban meghatározott területérzékenységi szorzó, I: a 2. számú táblázatban meghatározott iszapelhelyezési szorzó, melynek értéke 1, amennyiben a vízhasználat során nincs iszapképződés Pi: az adott (i-edik) vízterhelő anyagra érvényes, a 3. számú táblázatban meghatározott egységdíj.
A területérzékenységi szorzó mértéke 1. számú táblázat Területi kategória Szorzótényező (T) A 1,4 B 1,0 C 0,7 Területi kategóriák: „A” kategória: a külön jogszabályban meghatározott területi lehatárolásnak megfelelően a Balaton, valamint vízgyűjtő területe, „B” kategória: a külön jogszabályban meghatározott területi lehatárolásnak megfelelően az egyéb védett területek (befogadók), „C” kategória: a külön jogszabályban meghatározott területi lehatárolásnak megfelelően az általánosan védett felszíni vízminőség-védelmi területek (befogadók).
Az iszapelhelyezési szorzó mértéke 2. számú táblázat Iszapszorzó (I) Az elhelyezés módja Területi kategória A B C 1. Hasznosítás égetés Mezőgazdasági hasznosítás (felhasználás szántóföldön, fásított területen, pl. nemesnyár-ültetvényben), engedélyezett rekultiváció, komposztálás 0,8 0,8 0,8 Égetés 1 1 1 2. Egyéb elhelyezés átmeneti tárolás 1,3 1,2 1,1 lerakó (csak iszap vagy települési szilárd hulladékkal együtt) 1,2 1,1 1,0 regionális lerakó (csak iszap vagy települési szilárd hulladékkal együtt) 1,1 1,0 1,0 Az egységdíj mértéke 3. számú táblázat Vízterhelő anyag Egységdíj mértéke Pi (Ft/kg) Dikromátos oxigénfogyasztás (KOIk) 90 Összes foszfor 1 500 Összes szervetlen nitrogén 180 Összes higany 220 000 Összes kadmium 44 000 Összes króm 8 800 Összes nikkel 8 800 Összes ólom 8 800 Összes réz 4 400 3. számú melléklet a 2003. évi LXXXIX. törvényhez * A talajterhelési díj mértéke A talajterhelési díj mértéke:
TTD = E x A x T ahol TTD: a fizetendő éves talajterhelési díj, E: az egységdíj (Ft/m3), A: a díjfizetési alap (m3), T: a település közigazgatási területére vonatkozó, a felszín alatti víz állapota szempontjából megállapított területérzékenységi szorzó, az 1. számú táblázatban meghatározva.
A területérzékenységi szorzó mértéke 1. számú táblázat Sor-szám Tevékenység megnevezése Település közigazgatási területére vonatkozó, a felszín alatti víz állapota szempontjából megállapított területérzékenységi szorzó (T) Kevésbé érzékeny területen Érzékeny területen Fokozottan érzékeny területen 1.
Helyi vízgazdálkodási hatósági eljárás hatálya alá tartozó talajterhelés 1,0 1,5 3,0 2.
Vízjogi engedély hatálya alá tartozó talajterhelés 1,1 2,0 5,0 Vissza az oldal tetejére -->