55/2009. (III. 13.) Korm. rendelete a vásárokról és a piacokról.

55/2009. (III. 13.) Korm. rendelete a vásárokról és a piacokról. A Kormány a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés h) és l) pontjában, valamint az 5. § (1) bekezdés j) pontjában foglaltak tekintetében a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 100. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § (1) A rendelet hatálya a Magyar Köztársaság területén rendezett, illetve tartott vásárokra, piacokra, valamint a vásárokon, piacokon folytatott kereskedelmi tevékenységre terjed ki. Nem tartozik e rendelet hatálya alá a külön jogszabály szerint közterületen a húsvéti, karácsonyi és szilveszteri, valamint évente egy alkalommal, az adott ünnepen és az azt megelőző 20 napban rendezett vásár. (2) E rendelet alkalmazásában a) vásár, piac: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvényben (a továbbiakban: Kertv.) meghatározott értékesítési forma, értékesítési hely; b) alkalmi (ünnepi) vásár: ünnepekhez, rendezvényekhez, eseményekhez kapcsolódó alkalomszerű – legfeljebb 20 napig, indokolt esetben 30 napig tartható – vásár; c) állandó vásár, illetve piac: a b) pontban meghatározott időtartamot meghaladó ideig működő értékesítési forma, értékesítési hely, ideértve az ugyanazon helyszínen, nyitva tartása szerint csak meghatározott napokon és meghatározott időben, de rendszeresen működő vásárt, piacot is, ide nem értve a nagybani piaci tevékenységet; d) használtcikk-vásár, illetve -piac: olyan helyi jellegű, általában időszaki értékesítési hely, ahol az eredeti célra még rendeltetésszerűen használható terméket (használt cikk) árusítanak; e) fenntartó: a vásár rendezője, piac fenntartója, a vásár, piac helyszínéül szolgáló terület, ingatlan tulajdonosa, bérlője vagy használója, aki a vásáron, piacon értékesítők részére a helyhasználatot biztosítja, és aki a vásár rendezésére, piac tartására engedéllyel rendelkezik, illetve akit vásár rendezésére, piac tartására jogosultként nyilvántartásba vettek; f) üzemeltető: a fenntartó vagy a fenntartó által kijelölt, a vásár, piac vezetését, illetve annak működtetésével kapcsolatos feladatokat ellátó személy, aki a fenntartó nevében eljárni jogosult. 2. § (1) Vásáron és piacon folytatott kereskedelmi tevékenységre, az értékesített termékre, az értékesítő helyre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek és hatósági előírásoknak megfelelően termékértékesítés, továbbá vendéglátó-ipari, kölcsönző, megőrző, mutatványos, valamint helyben végezhető kereskedelmi szolgáltató és javítóipari tevékenység folytatható. (2) A vásár és a piac területén létesített üzlet működésére, valamint az üzletben folytatott kereskedelmi tevékenységre külön jogszabály rendelkezései az irányadóak. (3) Vásár és piac olyan területen rendezhető, illetve tartható, amelyen a településrendezési terv a vásárrendezést, piactartást lehetővé teszi, vagy amely vásár rendezése céljából területhasználati hozzájárulással rendelkezik. A területnek, a vásár, illetve piac jellegétől, az ott értékesített termékkörtől, illetve a folytatott tevékenységtől függően, meg kell felelnie a jogszabályban előírt építésügyi, közegészségügyi, élelmiszerlánc-biztonsági, élelmiszerhigiéniai, állat-egészségügyi, növény-egészségügyi, környezetvédelmi, kulturális örökségvédelmi, munkavédelmi és tűzvédelmi követelményeknek, valamint rendelkeznie kell a tevékenység során képződő hulladékok elkülönített gyűjtését biztosító hulladéktárolókkal. (4) Az e rendelet szerinti nyilvántartásba vétel nem mentesíti az üzemeltetőt, illetve a vásár, piac területén értékesítő kereskedőt a tevékenység végzéséhez, illetve a termék forgalmazásához szükséges további, külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése alól. (5) Az üzemeltetőnek a vásár, piac működése idején, a tevékenység gyakorlása helyén rendelkeznie kell a vásár, piac tartására való jogosultságot igazoló irattal, dokumentumokkal – amennyiben nem a fenntartó az üzemeltető, ezen iratok, dokumentumok másolatával – azokat az ellenőrzéskor az ellenőrzést végző hatóságok részére fel kell mutatnia. Amennyiben az üzemeltető az iratok, dokumentumok másolatával rendelkezik, a fenntartó köteles az eredeti iratokat, dokumentumokat az ellenőrzést végző hatóság felhívására három munkanapon belül bemutatni. 3. § (1) Vásár rendezésére és piac tartására jogosult a gazdálkodó szervezet, a gazdálkodó szervezetnek nem minősülő jogi személy, külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepe, továbbá aki lakóhellyel vagy székhellyel rendelkezik az Európai Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban vagy olyan államban, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján – a szabad mozgás és tartózkodás joga, továbbá a naptári évenként 90 munkanapot meg nem haladó szolgáltatásnyújtás joga tekintetében – az EGT-állam állampolgárával azonos jogállást élvez (a továbbiakban együtt: EGT-állam). (2) Vásáron és piacon a 2. § (1) bekezdésben meghatározott tevékenységet valamely EGT-államban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet, gazdálkodó szervezetnek nem minősülő jogi személy, mezőgazdasági őstermelő, kistermelő, népművész, népi iparművész, iparművész, képzőművész, kézműves és fotóművész, valamint – kizárólag az 5. § (2) bekezdésében foglaltak szerint – magánszemély folytathat. 4. § (1) A Kormány – e rendelet, valamint e rendelettel összefüggésben a Kertv. 9. § (1), (5) és (6) bekezdése tekintetében – kereskedelmi hatóságként a kistérségekről szóló külön jogszabályban meghatározott kistérség székhelye szerinti települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat jegyzőjét (a továbbiakban: jegyző) jelöli ki. (2) A vásár rendezését, piac tartását a piac helye szerint illetékes jegyző engedélyezi. (3) Az engedély iránti kérelemben meg kell jelölni, illetve csatolni kell: a) a fenntartó nevét, címét, illetve székhelyét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét, amennyiben azzal rendelkezik; b) a fenntartó vállalkozó nyilvántartásba vételi számát vagy cégjegyzékszámát, illetve a bírósági nyilvántartásba vételi számát; c) az üzemeltető nevét, címét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét, amennyiben azzal rendelkezik; d) a vásár, piac elnevezését, (szak)jellegét; e) a vásár, piac címét, helyrajzi számát; f) a vásár, piac számára kijelölt területet, alapterületét, méretarányos helyszínrajzát az üzletek, árusítóhelyek, valamint az egyéb létesítmények és nem árusítási célra kiképzett területrészek tervezett rendeltetés, és szám szerinti meghatározásával, a vevőforgalmi és árubeszállítási, -feltöltési útvonalak kijelölésével; g) a területhasználatának jogcímét (saját tulajdon, bérlet stb.), a tulajdoni lap kivételével a jogcímre vonatkozó igazoló okirattal, továbbá haszonélvezet esetében a haszonélvező, illetve közös tulajdon esetében a tulajdonostárs, hozzájárulását igazoló okirattal együtt; h) a vásár rendezésének, piac tartásának időpontját, időtartamát, illetve a vásár, piac napi/heti nyitvatartási idejét; i) a vásár, piac működésének rendjét; j) élelmiszer felhasználása, forgalmazása, továbbá ter mény, takarmány, élő állat, illetve állatgyógyászati készítmény és növényvédő szer értékesítése esetén a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a vásár vagy a piac területén a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerve (a továbbiakban: MgSzH) részére állandó jelleggel ingyenes helyiséghasználatot biztosít. (4) A jegyző a (3) bekezdés g) pontjában foglaltak igazolásához szükséges tulajdoni lapot az illetékes földhivatal megkeresése útján hivatalból szerzi be. A Kormány a kereskedelmi hatóság vásár és piac engedélyezésére irányuló eljárásában a) a közegészségügyi követelményének való megfelelés kérdésében az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat kistérségi, fővárosi kerületi intézetét (a továbbiakban: ÁNTSZ), b) az élelmiszer-higiéniai és állat-egészségügyi követelményeknek való megfelelés kérdésében az MgSzH-t szakhatóságként jelöli ki. (5) A jegyző az engedély megadásáról vagy a kérelem elutasításáról a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül dönt. A jegyző az engedély megadásával egyidejűleg a vásárt, piacot és annak fenntartóját nyilvántartásba veszi. (6) A jegyző által vezetett nyilvántartás tartalmazza: a) az engedély kiadása és a nyilvántartásba vétel idő pontját; b) az engedély és a nyilvántartás sorszámát; c) a fenntartó nevét, címét, székhelyét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét, amennyiben azzal rendelkezik; d) a fenntartó vállalkozó nyilvántartásba vételi számát, cégjegyzékszámát, bírósági nyilvántartási számát; e) az üzemeltető nevét, címét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét, amennyiben azzal rendelkezik; f) a vásár, piac elnevezését, (szak)jellegét; g) a vásár, piac címét; h) a vásár rendezésének, piac tartásának időpontját, időtartamát, illetve a vásár, piac napi/heti nyitvatartási idejét; i) a vásár, piac alapterületét, a vásár, piac számára kijelölt területet és a kijelölt árusítóhelyek számát; j) a szakhatóságok hozzájárulásában foglalt feltételeket, korlátozást; k) az ellenőrző hatóságoknak a vásár, piac működését érintő intézkedéseit; l) a nyilvántartásból való törlés tényét, annak időpontját. (7) A (6) bekezdés c)–i) pontjában foglalt adatokban történő változásról a fenntartó köteles a jegyzőt haladéktalanul értesíteni. A jegyző a változást határozattal a nyilvántartásba bejegyzi. (8) A (3) bekezdésben felsorolt adatok és dokumentumok, valamint a (7) bekezdésben foglalt értesítés elektronikus úton is benyújthatók. 5. § (1) Vásáron és piacon a következő termékek kizárólag működési engedéllyel rendelkező üzletben forgalmazhatók: a) veszélyesnek minősülő anyagok és készítmények; b) a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalma zásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) szerint meghatározott jövedéki termék, kivéve az alkalmi (ünnepi) vásáron a Jöt. 110. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint; c) számítógépes játékszoftver, videojáték-gép; d) gyermekjáték, -játékszer, adathordozó eszközök, ki véve az alkalmi (ünnepi) vásáron; e) állatgyógyászati termék, növényvédő szer; f) nemesfém és az abból készült ékszer, tárgy, drágakő, kivéve az alkalmi (ünnepi) vásáron; g) látást javító szemüveg, kontaktlencse, kozmetikai termék, szexuális termék; h) barlangi képződmény, szakmai tudományos szem pontból kiemelkedő jelentőségű ásványi társulás, ősmaradvány; i) gázüzemű készülék és alkatrészei, valamint elektromos hálózatról üzemeltethető, illetve hálózati csatlakozási lehetőséggel rendelkező termék (berendezés, gép, készülék, eszköz) és ezek elektromos árammal kapcsolatba hozható alkatrészei (villamos csatlakozások és áramvezető részek); j) fegyver, lőszer, robbanó- és robbantószer, pirotechnikai termék, gázspray; k) ,,A” és „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag; l) külön jogszabályban foglaltak szerint gyógyszer, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyag és készítmény, étrend-kiegészítők, különleges táplálkozási célú élelmiszerek. (2) Az egyéni vállalkozónak vagy mezőgazdasági kistermelőnek nem minősülő, valamely EGT-államban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező magánszemély a tulajdonát képező vagyontárgyakat – az (1) bekezdésben meghatározott termékek kivételével – használtcikk-piacon és -vásáron alkalomszerűen értékesítheti. Nem tekinthető használt cikknek a kozmetikai termék, az élelmiszer, a takarmány, az élvezeti cikk. (3) A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal rendelkező személy, valamint a kistermelő vásáron, piacon kizárólag a külön jogszabály szerint meghatározott termékeket értékesítheti, az abban meghatározott feltételek szerint. (4) Gyűjtött, szedett gomba vásáron, piacon csak ott árusítható, ahol a gombaértékesítési engedély kiadására és az értékesítés ellenőrzésére a vásár, piac területén a teljes nyitvatartási idő alatt gombavizsgáló szakellenőr működik. (5) Nemesfémet és az abból készült ékszert, tárgyat, drágakövet alkalmi (ünnepi) vásáron csak üzlettel rendelkező kereskedő árusíthat nevének, székhelyének, üzlete nevének és címének feltüntetésével. 6. § (1) A vásár és piac rendjét az üzemeltető határozza meg, és arról jól látható helyen közzétett hirdetményben tájé koztatja az árusokat és a vásárlókat. A hirdetményben ismertetni kell a helyfoglalás, a telepítés szakmai szabályok figyelembevételével kialakított sorrendjét. Fel kell tüntetni továbbá az üzemeltető nevét, címét, székhelyét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét, amennyiben azzal rendelkezik. (2) A vásáron, piacon kereskedelmi tevékenységet folytató kereskedő köteles az értékesítés helyén, a vásárlók számára jól láthatóan és olvashatóan feltüntetni a nevét, címét, illetve székhelyét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét, amennyiben azzal rendelkezik. (3) A vásárló – ha nem minősül a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 2. § a) pontja értelmében fogyasztónak – panaszát szóban vagy írásban közölheti az üzemeltetővel, illetve a kereskedővel. A szóbeli panaszt azonnal meg kell vizsgálni és szükség szerint orvosolni kell. Az üzemeltető az (1) bekezdésben meghatározott, a kereskedő az Fgytv. 17/A. § (1) bekezdése szerint megadott elérhetőségeire, a (2) bekezdésben meghatározott elérhetőségeire, a tevékenységével kapcsolatban beérkező írásbeli panaszt köteles megvizsgálni, és az intézkedéséről, valamint annak indokairól a vásárlót a panasz kézhezvételétől, illetve beérkezésétől számított harminc napon belül postai úton vagy elektronikus levélben tájékoztatni. A válaszlevélben tájékoztatni kell a vásárlót arról, hogy amennyiben nem ért egyet az abban foglaltakkal, úgy panaszával a jegyzőhöz, illetve a 4. § (2) bekezdés k) pontjában meghatározott tevékenységet végző kereskedő esetében az MgSzH-hoz fordulhat. Az írásbeli vásárlói panaszra adott válasz másodpéldányát az üzemeltető és a kereskedő köteles az ellenőrzés során az ellenőrző hatóságoknak bemutatni. 7. § (1) A vásár, illetve piac esetében az üzemeltető köteles az üzleteket, árusítóhelyeket, valamint az egyéb létesítményeket és a nem árusítási célra kiképzett területrészeket, a vásárlók számára is jól látható módon sorszámmal ellátni. (2) Az állandó vásár, piac esetében az üzemeltető köteles az állandó vásár, piac bejáratánál a vásár, piac térképét, helyszínrajzát tartalmazó táblát elhelyezni, amelyen köteles feltüntetni naprakészen a sorszámmal ellátott kereskedelmi egységeket, helyszíneket. (3) Az üzemeltető köteles a vásáron, piacon kereskedelmi tevékenységet végzőkről, bérlőkről naprakész, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvénynek megfelelő nyilvántartást vezetni, és azt a piac területén ellenőrzést végző hatóság felhívására, a hatóság számára bemutatni, illetve hozzáférhetővé tenni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell: a) a piactérképet a sorszámmal ellátott kereskedelmi egységek, helyszínek, illetve azok rendeltetésének (üzlet, egyéb értékesítő hely, tárolóhely stb.) pontos megjelölésével, b) a sorszám szerint a kereskedelmi tevékenységet végzők, bérlők nevét, címét, illetve székhelyét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét, amennyiben azzal rendelkezik, cégjegyzékszámát, egyéni vállalkozó nyilvántartásba vételi számát, őstermelői igazolványának számát, kistermelői regisztrációs számát. 8. § (1) A vásár, piac nyitva tartásának idejét az üzemeltető 5 és 20 óra között határozza meg. A 20 óra utáni nyitva tar tást az illetékes rendőrkapitányság véleményének kikérésével a jegyző engedélyezheti. Az üzemeltető köteles a vásár, piac nyitva tartásáról a vásárlókat tájékoztatni. (2) A vásár, piac nyitva tartási ideje alatt az ott működő üzletek nyitva tartási idejét a külön jogszabályban foglaltak szerint fel kell tüntetni. A nyitva tartási idő alatt a kereskedő köteles az ellenőrző hatóságok rendelkezésére állni. Az ellenőrzési lehetőség szándékos meghiúsítása esetén az ellenőrző hatóság az árukészletet lefoglalhatja. (3) Az üzemeltető az általa tartandó vásárról, piacról, annak időpontjáról, gyakoriságáról, (szak)jellegéről, az értékesítésre kerülő termékek köréről a megrendezést megelőzően legalább 60 nappal a vásár, piac helye szerint illetékes területi kereskedelmi és iparkamarát írásban tájékoztathatja, amelynek alapján a kamarák vásárnaptárt tehetnek közzé. 9. § (1) Az üzemeltető köteles a vásár, piac nyitva tartási ideje alatt a vásár, piac területén tartózkodni, a vásár, piac rendjét folyamatosan ellenőrizni és a jogszabályokban, valamint a hatóságok határozataiban foglalt feltételeknek megfelelő működés érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni. Köteles továbbá a hatóságok rendelkezésének megfelelően eljárni, és a hatósági ellenőrzésben közreműködni. (2) Az üzemeltető felel azért, ha a vásár, piac területén jogszabály által tiltott tevékenység, vagy tiltott termékértékesítés történik. (3) A vásárok és piacok e rendeletben foglalt feltételeinek meglétét a jegyző ellenőrzi. A jegyzőn kívül a vásárok és piacok működésére, valamint az ott végzett kereskedelmi tevékenységre, forgalomba hozott termékekre vonatkozó jogszabályokban foglalt rendelkezések betartását az engedélyezésben részt vevő hatóságok, a fogyasztóvédelmi hatóság, a vámhatóság, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal illetékes szervezeti egysége, a munkabiztonsági, munkaügyi felügyelőség, a külön jogszabályban foglalt hatáskö rükben eljárva jogosultak ellenőrizni, illetve hatósági jogkörüket gyakorolni. (4) A jegyző az engedélyt visszavonja és a vásárt, piacot bezáratja, ha a) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, b) a vásár, piac megszűnik, c) a vásár, piac működése a jogszabályban előírt felté teleknek, az annak teljesítésére vonatkozó, a (3) bekezdésben meghatározott hatóságok felszólítása ellenére sem felel meg. (5) A jegyző az engedély megadásáról, a 4. § (7) bekezdésében foglalt változásról, valamint a (3) bekezdés szerinti törlésről szóló határozatát a fenntartóval, a (3) bekezdésben megjelölt hatóságokkal, valamint a vásár, piac helye szerint illetékes jegyzővel, rendőrkapitánysággal közli. Az (4) bekezdés szerinti, az engedély visszavonásáról szóló határozatot egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozói igazolványt kiadó körzetközponti jegyzővel, gazdasági társaság esetén az illetékes cégbírósággal is közölni kell. (6) A fenntartó az adott területen a vásár, piac befejezését vagy megszűnését, illetve megszűntetését követően köteles gondoskodni a terület eredeti környezeti állapotának visszaállításáról. 10. § (1) Ez a rendelet, a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel, a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a vásárokról és piacokról szóló 35/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet. (2) Az e rendelet 4. § (8) bekezdése 2009. december 28-án lép hatályba. (3) E rendelet rendelkezéseit a rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is kell alkalmazni. (4) A rendelet hatálybalépésekor már működő és nyilvántartásba vett vásár, piac esetében a fenntartónak az e rendeletben foglalt feltételeknek legkésőbb a rendelet hatálybalépést követő 90 napon belül kell eleget tenni. 11. § (1) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk; b) az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelve (2006. december 12.) a belső piaci szolgáltatásokról, 8., 9. és 16. cikk. (2) E rendelet tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10. cikkében előírt egyeztetése megtörtént. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök