459/
- (XII. 28.) Korm. rendelete a Közszolgálati Döntőbizottságról. A Kormány a közszolgálati tisztviselőkről szóló
- évi CXCIX. törvény
- §
(1)bekezdés
- pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény
- cikk
(1)bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. Általános rendelkezések
- § A rendelet hatálya a közszolgálati tisztviselőkről szóló
- évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.)
- § a)–c) pontjában meghatározott államigazgatási szervekre, valamint a kormányzati szolgálati jogviszonyban állókra, az állami tisztviselőkről szóló
- évi LII. törvény alapján állami szolgálati jogviszonyban állókra, továbbá a Közszolgálati Döntőbizottságra (a továbbiakban: Döntőbizottság) terjed ki. II. A Döntőbizottság szervezete, jogállása
- §
(1)A Döntőbizottság független testület, döntőbizottsági taggá történő kinevezés nem keletkeztet foglalkoztatási jogviszonyt.
(2)A Döntőbizottság legfeljebb tizenöt közszolgálati biztosból álló testület, amelynek – a Kttv. 191. §
(1)bekezdése alapján – tagja az elnök és az elnökhelyettes.
(3)A Döntőbizottság tagjai megbízatásukat személyesen kötelesek ellátni.
(4)A Döntőbizottság tagjának összeférhetetlenségére alkalmazni kell a Kttv. 85. §
(4)bekezdés
- a)és
- b)pontját. Összeférhetetlenség esetén a Kttv. 86. §
(1)bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni azzal, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlójának a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter) kell tekinteni. Ha a Döntőbizottság tagja az összeférhetetlenséget a felszólítás kézbesítésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, döntőbizottsági tagsága megszűnik.
(5)Ha a Döntőbizottság tagja nem kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személy, a
(4)bekezdésben foglaltak mellett a Kttv. 39. §
(1)bekezdése szerinti feltételeknek is meg kell felelnie. A Kttv. 39. §
(1)bekezdés a) pontjában meghatározott feltételek teljesülését a kinevezést követő harminc napon belül hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal szükséges igazolni a miniszter által vezetett minisztériumnál kormányzati szolgálati jogviszonyban állókra irányadó rendelkezések szerint. Ha határidőben az érintett nem tesz eleget az e bekezdés szerinti kötelezettségének, döntőbizottsági tagsága megszűnik.
(6)A Döntőbizottság tagja megbízatásának időtartama alatt a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából kormányzati szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak, tiszteletdíja nem önálló tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelemnek minősül.
(7)A Döntőbizottság tagja köteles törvényben meghatározott vagyonnyilatkozatot tenni. A vagyonnyilatkozat kezelésére és őrzésére a miniszter által vezetett minisztériumnál kormányzati szolgálati jogviszonyban állókra irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(8)A Döntőbizottság működési szabályait az ügyrendje állapítja meg. 3. §
(1)A Döntőbizottság elnökének feladatai: a) soron kívül dönt a Kttv. 191. §
(4)bekezdésében, valamint a 8. §
(1)bekezdésében meghatározott kizáró ok fennállásának kérdésében;
- b)képviseli a Döntőbizottságot;
- c)jóváhagyja az ügyrendet;
- d)ellenőrzi az eljárási határidők megtartását;
- e)kijelöli az eljáró tanács tagjait és a véleményt kiadmányozó közszolgálati biztost; f ) összehangolja a Döntőbizottság tevékenységét, közreműködik az egységes joggyakorlat biztosításában;
- g)összehívja a Döntőbizottság üléseit;
- h)ellátja azokat a feladatokat, amelyeket jogszabály és a Döntőbizottság ügyrendje számára meghatároz.
(2)A Döntőbizottság elnökét távolléte esetén az elnökhelyettes teljes jogkörrel helyettesíti.
- § A Döntőbizottság tagjai havonta tiszteletdíjra jogosultak, amelyet a miniszter állapít meg. A tiszteletdíj mértéke nem haladhatja meg az illetményalap tizenötszörösét.
- §
(1)A Döntőbizottság tagjainak megbízatása felmentéssel szűnik meg. A felmentést nem kell megindokolni. A felmentési idő harminc nap.
(2)A Döntőbizottság tagját erre irányuló kérelme esetén kötelező felmenteni, a felmentési idő harminc nap. A felek eltérő felmentési időtartamban is megállapodhatnak. III. Elvi Döntőbizottsági Határozat, Döntőbizottsági Állásfoglalás 6. §
(1)Ha az eljáró tanács elvi kérdésekre is kiterjedő határozatot hozott, arról az eljáró tanács elnöke tájékoztatja a Döntőbizottság elnökét, aki indokolt esetben dönthet a határozat Elvi Döntőbizottsági Határozatként történő közzétételéről a Döntőbizottság honlapján.
(2)Vitás jogalkalmazási kérdés esetén – a jogorvoslati gyakorlat egységességének biztosítása érdekében – a Döntőbizottság elnöke teljes ülést hív össze. Az ülésen a közszolgálati biztosok kétharmados többséggel a Döntőbizottság gyakorlatának elemzését követően Döntőbizottsági Állásfoglalást hozhatnak. Az erre vonatkozó részletszabályokat a Döntőbizottság ügyrendje állapítja meg. IV. A Titkárság
- § A Döntőbizottság ügyviteli és döntéselőkészítési feladatait – a Döntőbizottság iránymutatása mellett – a Titkárság látja el, amely a miniszter által vezetett minisztérium szervezetében működik. A Titkárságon foglalkoztatottak a minisztériummal állnak kormányzati szolgálati jogviszonyban. V. A Döntőbizottság eljárása, határozata
- §
(1)A közszolgálati panasz (a továbbiakban: panasz) előkészítésében, elbírálásában, valamint a véleményezési eljárásban nem vehet részt
- a)az, aki a panaszos vagy véleménykérő által sérelmezett intézkedés meghozatalában részt vett,
- b)a panaszos vagy véleménykérő hozzátartozója,
- c)az, akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható el.
(2)A közszolgálati biztos független, a jogszabályok alapján meggyőződésének megfelelően dönt, a jogorvoslati tevékenységével összefüggésben nem befolyásolható és nem utasítható.
(3)A közszolgálati biztos köteles
- a)a rábízott ügyekben folyamatosan, lelkiismeretesen eljárni,
- b)minden ügyben befolyástól mentesen és részrehajlás nélkül eljárni, a döntés befolyásolására irányuló minden kísérletet elhárítani, és arról a Döntőbizottság elnökét haladéktalanul tájékoztatni,
- c)az eljárása során az eljárásban részt vevő féllel szemben tisztességes és pártatlan magatartást tanúsítani,
- d)a tisztségéhez méltó, kifogástalan magatartást tanúsítani és tartózkodni minden olyan megnyilvánulástól, amely a Döntőbizottság eljárásába vetett bizalmat vagy a Döntőbizottság tekintélyét csorbítaná,
- e)a Döntőbizottság elnökének haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben az
(1)bekezdés szerinti kizáró ok áll fenn. 9. §
(1)A Döntőbizottság eljárása a panasz kézhezvételével indul. A panaszt papíralapú vagy elektronikus dokumentumban – az igényt alátámasztó okiratokkal együtt – kell benyújtani. Papíralapú előterjesztés esetén a panaszt és mellékleteit három példányban kell előterjeszteni. A panasz szóban is előterjeszthető a Titkárságon, amelyről a Titkárság jegyzőkönyvet vesz fel. A panaszban meg kell jelölni
- a)a panaszos és képviselője nevét, lakcímét, székhelyét, elérhetőségét (telefonszám, e-mail-cím),
- b)a munkáltató nevét és székhelyét,
- c)a sérelmesnek tartott munkáltatói intézkedést,
- d)az érvényesíteni kívánt jogot és az annak alapjául szolgáló tényeket, bizonyítékokat, valamint
- e)a Döntőbizottság döntésére irányuló határozott kérelmet és ennek indokait.
(2)A Döntőbizottsághoz beérkezett panaszt a Titkárság nyilvántartásba veszi. A panaszt a titkárságvezető által kijelölt kormánytisztviselő vizsgálja meg.
(3)A kijelölt kormánytisztviselő vizsgálja a panasz befogadhatóságát. E vizsgálatnak ki kell terjednie a Döntőbizottság hatáskörének ellenőrzésére és arra, hogy a panasz megfelel-e a jogszabályi követelményeknek. Ha szükséges, a Titkárság megfelelő határidő tűzésével hiánypótlásra szólíthatja fel a panaszost.
(4)Ha a
(3)bekezdésben meghatározott vizsgálat alapján a panasz nem fogadható be, a titkárságvezető javaslatot tesz a Döntőbizottság elnökének az eljárás megszüntetésére. Az eljárás megszüntetéséről a Döntőbizottság elnöke határozatot hoz, amelyet a Titkárság megküld a panaszosnak és a munkáltatónak. Az eljárást megszüntető határozat munkáltatói példányához csatolni kell a panasz másolatát. 10. §
(1)A befogadható panaszt a titkárságvezető terjeszti fel a Döntőbizottság elnökéhez. A Döntőbizottság elnöke a Kttv. 190. §
(11)bekezdése szerint jelöli ki az eljáró tanács tagjait, köztük a tanács elnökét és előadó tagját. A Döntőbizottság elnöke a kijelölésről tájékoztatja a titkárságvezetőt, egyúttal felkéri a döntés-előkészítésre. A Titkárság a kijelölésről szóló döntést megküldi az érintett tanácstagok részére.
(2)Az eljáró tanács kijelölését követően a titkárságvezető értesíti a munkáltatót a Döntőbizottság eljárásának megindításáról, megküldi számára a panaszt, és felhívja nyilatkozatának előterjesztésére, amely az eljárás megszüntetésére irányul vagy érdemi védekezést tartalmaz.
(3)A panasszal kapcsolatban – az eljáró tanács tagjainak egyetértése mellett – a Titkárság
- a)iratokat, adatokat kérhet be a panaszostól, a munkáltatótól,
- b)a Kttv. 177. §
(2)bekezdése szerinti célból a közszolgálati alapnyilvántartás adatkörével összefüggésben – az eljáró tanács által meghatározott – bizonyítékokat szerezhet be, c) az
(5)bekezdésben meghatározottakhoz képest a panasz kivizsgálásához szükséges további cselekményeket végezhet, így különösen nyilatkozattételre hívhat fel.
(4)A Kttv. 190. §
(9)bekezdése szerinti eljárási határidő (a továbbiakban: eljárási határidő) meghosszabbításáról – a titkárságvezető javaslatára – az eljáró tanács elnöke dönt. Az eljáró tanács elnökének döntését a Titkárság megküldi a panaszosnak és a munkáltatónak.
(5)Az eljáró tanács
- a)személyesen meghallgathatja a panaszost, illetve a munkáltatót,
- b)a felek indítványára tanúkat hallgathat meg, valamint
- c)a felek indítványára – a szakértői díj megelőlegezését követően – szakértőt rendelhet ki. Az
- a)pont szerinti meghallgatásra a titkárságvezető is javaslatot tehet. A személyes meghallgatás a felek együttes jelenlétében történik. Az
- a)és
- b)pont szerinti meghallgatáson az eljáró tanács elnöke engedélyezheti a felek és képviselőik részére, hogy a meghallgatotthoz kérdéseket intézzenek. A meghallgatás nem nyilvános, arról jegyzőkönyvet kell felvenni. A tanúmeghallgatásról mindkét felet értesíteni kell.
(6)Az eljáró tanács az eljárás bármely szakaszában megkísérelheti, hogy a panaszos és a munkáltató a jogvitát vagy a vitás kérdések egy részét egyezséggel rendezze. Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, azt az eljáró tanács jóváhagyja, ellenkező esetben a jóváhagyást megtagadja, és az eljárást folytatja.
(7)A
(3)bekezdés szerinti nyilatkozatok, adatok és egyéb bizonyítékok beszerzéséről a titkárságvezető – az előadó tag útján – tájékoztatja az eljáró tanácsot. Az eljáró tanács tagja további bizonyítást javasolhat, vagy az eljáró tanács a rendelkezésre álló adatok alapján határozatot hozhat. 11. §
(1)A Döntőbizottság határozata nem terjedhet túl a panaszon. A határozat rendelkező részét az eljáró tanács a határozathozatal napján foglalja írásba, amit a tagok kézjegyükkel ellátnak.
(2)A Döntőbizottság a következő határozatokat hozhatja:
- a)a panasznak egészben vagy részben helyt ad,
- b)a panaszt elutasítja,
- c)a felek közötti egyezséget jóváhagyja, vagy
- d)az eljárást megszünteti.
(3)A Döntőbizottság az eljárást megszünteti, ha
- a)a panaszos követelésének érvényesítése bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik,
- b)a panaszos követelése idő előtti,
- c)a panaszos elmulasztotta a Kttv. 190. §
(2)bekezdése szerinti igényérvényesítési határidőt,
- d)a panaszos a hiánypótlási felhívásnak nem tett eleget, és emiatt a panasz nem bírálható el,
- e)a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt az eljárás már folyamatban van, vagy annak tárgyában a Döntőbizottság már határozatot hozott, f ) a panaszos a panaszt visszavonta,
- g)a panaszos elhalálozott, vagy
- h)a munkáltató jogutód nélkül megszűnt.
(4)A határozatnak tartalmaznia kell
- a)a Döntőbizottság megjelölését és az ügyszámot,
- b)a panaszos és képviselője nevét, lakcímét, székhelyét,
- c)a munkáltató és képviselője nevét, székhelyét,
- d)a panasz tárgyának megjelölését, a sérelmezett munkáltatói intézkedést,
- e)a határozat rendelkező részét és indokolását, f ) a határozathozatal helyét és idejét, valamint
- g)az eljáró tanács összetételét, tagjainak aláírását és a Döntőbizottság bélyegzőlenyomatát. Az aláírásban akadályozott tanácstag helyett az eljáró tanács elnöke ír alá.
(5)A határozat rendelkező részének tartalmaznia kell a Döntőbizottság döntését, továbbá a jogorvoslat lehetőségét, benyújtásának helyét és az arra rendelkezésre álló határidőt.
(6)A határozat indokolásának tartalmaznia kell
- a)a felek álláspontját és kérelmét,
- b)a Döntőbizottság által megállapított tényállást és az annak alapjául szolgáló bizonyítékokat,
- c)azokat a körülményeket, amelyeken a bizonyítékok mérlegelése alapul,
- d)azon okokra történő utalást, amelyek miatt a Döntőbizottság valamely tényt nem talált bizonyítottnak, vagy amelyek miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte,
- e)a jogvita elbírálása szempontjából jelentőséggel bíró jogszabályokat, valamint f ) az eljárási költség viselésére vonatkozó indokokat a Kttv. 190. §
(13)bekezdésével összhangban.
(7)Az indokolással ellátott határozatot – annak meghozatalától számított – nyolc napon belül írásba kell foglalni, amelyet az írásba foglalást követő öt napon belül a Titkárság megküld a panaszos és a munkáltató részére.
- § A panasz benyújtására nyitva álló igényérvényesítési határidő elmulasztása esetén, az elmulasztott határidő utolsó napjától számított tizenöt napon belül igazolási kérelem terjeszthető elő, amellyel egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt. Ha a mulasztás ténye később jutott a panaszos tudomására, vagy az akadály később szűnt meg, az igazolási kérelem előterjesztésének határideje a tudomásszerzéssel vagy az akadály megszűnésével veszi kezdetét. Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és a mulasztás vétlenségét valószínűsítő körülményeket.
- § Ha az ügy eldöntése olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amely tárgyban az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, a Döntőbizottság saját eljárását – a más szervnél folytatott eljárás jogerős befejezéséig – felfüggesztheti. Az eljárás felfüggesztésével minden határidő megszakad, a felfüggesztés megszűnésekor – az eljárási határidő kivételével – a határidő számítása újrakezdődik. Az eljárás felfüggesztéséről – a titkárságvezető javaslata alapján – az eljáró tanács elnöke dönt. A felfüggesztésről szóló döntést a Titkárság küldi meg a panaszosnak és a munkáltatónak.
- § Ha az eljárás során a munkáltató jogutódlással megszűnik – a jogutód eljárásba történő bevonásáig vagy belépéséig – az eljárás félbeszakad. Az eljárás félbeszakadását az eljáró tanács elnöke állapítja meg. Az eljárás félbeszakadásával minden határidő megszakad, a félbeszakadás megszűnésekor – az eljárási határidő kivételével – a határidő számítása újrakezdődik. A félbeszakadásról szóló döntést a Titkárság megküldi a panaszosnak, aki köteles bejelenteni az új munkáltatóját a döntés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül. E bejelentést követően a Döntőbizottság az eljárást a jogutód munkáltatóval szemben folytatja le.
- § A panaszos, illetve a munkáltató helyett azok képviselője, meghatalmazottja is eljárhat. A panaszost meghatalmazás útján képviselheti a hozzátartozója, jogi képviselője, érdekképviseleti szerv.
- § A Döntőbizottság az eljárása során a Titkárság útján gondoskodik arról, hogy a panaszos, illetve a munkáltató minden, az eljárás során felvetődött tényt, iratot, nyilatkozatot megismerhessen, és azokkal kapcsolatban álláspontját kifejthesse.
- § A panaszos a panaszt a Döntőbizottság határozatának meghozataláig módosíthatja, visszavonhatja.
- §
(1)Ha a Döntőbizottság a panaszt részben vagy egészben alaposnak tartja, a munkáltatót részben vagy egészben kötelezheti a panaszos szükséges és igazolt költségei (a továbbiakban: eljárási költség) megtérítésére. E rendelet alkalmazásában eljárási költség mindaz a költség, ami a panaszos részéről a célszerű és jóhiszemű eljárással összefüggésben felmerült, különösen: a szakértői díj, a tanú megjelenésével összefüggő költség.
(2)A panaszos – az
(1)bekezdés szerinti esetekben – igényelheti, hogy a Döntőbizottság kötelezze a munkáltatót
- a)az ügyvéd munkadíjának és készkiadásainak címén az ő és képviselője között létrejött ügyvédi megbízási szerződésben kikötött megbízási díj, valamint
- b)a képviselője részére költségtérítésként megfizetett indokolt készkiadások együttes összegének megfizetésére.
(3)Az ügyvédi munkadíj összegét az eljáró tanács indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel.
(4)A Titkárság a felhívásra megjelent kormánytisztviselő, állami tisztviselő, valamint a tanú részére és kérelmére – a munkából kiesett idő igazolására – igazolást állít ki a megjelenés napjáról és időtartamáról.
- § A Döntőbizottság határozatának kiegészítését a panaszos, illetve a munkáltató a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül kérheti, ha a Döntőbizottság a panasz valamely részéről nem döntött. A kiegészítés iránt előterjesztett kérelemnek a határozat elleni keresetlevél benyújtására halasztó hatálya nincs, a Titkárság a keresetlevél továbbításakor a kiegészítés iránti kérelemről köteles a bíróságot tájékoztatni.
- §
(1)A Döntőbizottság a határozat kijavítását – hivatalból, illetve a panaszos vagy a munkáltató kérelmére – bármikor elrendelheti
- a)névcsere vagy hibás névírás,
- b)szám- vagy számítási hiba, továbbá
- c)az
- a)és
- b)pontba nem tartozó más elírás esetén.
(2)A kijavítás iránt előterjesztett kérelemnek a határozat elleni keresetlevél benyújtására halasztó hatálya nincs, a Titkárság a keresetlevél továbbításakor a kijavítás iránti kérelemről köteles a bíróságot tájékoztatni. Ha a Döntőbizottság a keresetlevél továbbítása után javítja ki a határozatot, az arra irányuló kérelmet és a kijavítás tárgyában hozott határozatot megküldi a bíróság részére. 21. § A Döntőbizottság határozata végleges, ha a panaszos, illetve a munkáltató a határozat közlésétől számított harminc napon belül nem terjeszt elő keresetet. 22. §
(1)A Döntőbizottsághoz beérkezett véleménykérő ügyiratot a Titkárság nyilvántartásba veszi. A titkárságvezető kijelöli a Titkárság kormánytisztviselőjét a véleménykérő ügyirat befogadhatóságának vizsgálatára. E vizsgálat során a Titkárság a véleménykérőtől felvilágosítást, iratokat kérhet, továbbá felhívhatja őt a véleménykérő ügyirat kiegészítésére. A kérelem befogadhatóságának vizsgálata során megfelelően alkalmazni kell a 9. §
(3)bekezdését.
(2)Ha a véleménykérő ügyirat nem befogadható, a titkárságvezető javaslatot tesz annak elutasítására a Döntőbizottság elnöke számára. A Döntőbizottság elnökének a véleménykérő ügyirat elutasításáról szóló döntését a Titkárság küldi meg a véleménykérő részére.
(3)Ha a véleménykérő ügyirat befogadható, a titkárságvezető azt felterjeszti a Döntőbizottság elnökéhez, aki kijelöli a véleményt kiadmányozó közszolgálati biztost.
(4)A befogadást és a közszolgálati biztos kijelölését követően a Titkárság a véleménykérőtől további adatokat, iratokat kérhet be, őt nyilatkozattételre hívhatja fel.
(5)A közszolgálati biztos az ügyirat tárgyában véleményt ad ki, amelyet a Titkárság küld meg a véleménykérő részére. A kiadott vélemény nem terjedhet túl a véleménykérő ügyiratban foglaltakon. VI. Záró rendelkezések
- § Ez a rendelet
- január
- napján lép hatályba.
- § E rendeletet a hatálybalépése napján folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
- § Hatályát veszti a Kormánytisztviselői Döntőbizottságról szóló 168/
- (VII. 20.) Korm. rendelet. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök