459/2017. (XII. 28.) Korm. rendelete a Közszolgálati Döntőbizottságról

Miről szól ez a jogszabály?

Ez a rendelet a Közszolgálati Döntőbizottság működését, szervezetét és eljárását szabályozza, amely a közszolgálati panaszok elbírálásával foglalkozik.

Kire vonatkozik: Az államigazgatási szervekre, a kormányzati szolgálati jogviszonyban állókra, valamint az állami szolgálati jogviszonyban állókra; A Közszolgálati Döntőbizottságra és annak tagjaira.

Fő adatok

Ország: Magyarország
Jogterület: Egyéb jogszabályok
Szakaszok: 17
Forrás: MultiLegalPile/
Szöveg letöltve: 2026-07-07
Magyarázat frissítve: 2026-07-08

Mit szabályoz ez a jogszabály?

A Közszolgálati Döntőbizottság felépítését és jogállását.
A Döntőbizottság tagjainak jogait, kötelezettségeit és összeférhetetlenségi szabályait.
A Döntőbizottság elnökének feladatait és a testület működési rendjét.
A közszolgálati panaszok benyújtásának és elbírálásának részletes eljárását.

Kire vonatkozik ez a jogszabály?

Az államigazgatási szervekre, a kormányzati szolgálati jogviszonyban állókra, valamint az állami szolgálati jogviszonyban állókra.
A Közszolgálati Döntőbizottságra és annak tagjaira.

Melyek a főbb pontok?

A Döntőbizottság független testület, legfeljebb tizenöt közszolgálati biztosból áll.
A Döntőbizottság tagjai havonta tiszteletdíjra jogosultak, amely nem haladhatja meg az illetményalap tizenötszörösét.
A panaszokat papíralapú vagy elektronikus dokumentumban, három példányban kell benyújtani, vagy szóban a Titkárságon.
A Döntőbizottság határozata nem terjedhet túl a panaszon, és a határozat rendelkező részét a meghozatal napján írásba kell foglalni.

Egyéb jogszabályok

255/2014. (X. 10.) Korm. rendelete a 2014–2020 programozási időszakra rendelt források felhasználására vonatkozó uniós…

5/2012. (III. 1.) NGM rendelete az elemi költségvetésről

2018. XL. törvény Magyarország 2019. központi költségvetésének megalapozásáról

261/2012. (X. 11.) KE határozata kitüntetés adományozásáról

34/2018. (XII. 3.) AM rendelete az élelmiszer-vállalkozás működéséhez szükséges szakképesítésekről

122/2019. (III. 19.) KE határozata kitüntetés adományozásáról

1491/2016. (IX. 15.) Korm. határozata a digitális termékek és szolgáltatások exportjának növeléséről, Magyarország…

1310/2012. (VIII. 23.) Korm. határozata az egyes beruházási projektek kapcsán felmerülő régészeti feltárási költségek…

Egyéb jogszabályok

Jogszabály szövege

Tartalomjegyzék (17)

3. § (1) A Döntőbizottság elnökének feladatai
4. § A Döntőbizottság tagjai havonta tiszteletdíjra jogosultak, amelyet a m
5. § (1) A Döntőbizottság tagjainak megbízatása felmentéssel szűnik meg. A
10. § (1) A befogadható panaszt a titkárságvezető terjeszti fel a Döntőbi
11. § (1) A Döntőbizottság határozata nem terjedhet túl a panaszon. A hat
12. § A panasz benyújtására nyitva álló igényérvényesítési határidő elmulasz
13. § Ha az ügy eldöntése olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amely t
14. § Ha az eljárás során a munkáltató jogutódlással megszűnik – a jogutó
15. § A panaszos, illetve a munkáltató helyett azok képviselője, meghatalmaz
16. § A Döntőbizottság az eljárása során a Titkárság útján gondoskodik arr
17. § A panaszos a panaszt a Döntőbizottság határozatának meghozataláig módo
18. § (1) Ha a Döntőbizottság a panaszt részben vagy egészben alaposnak ta
19. § A Döntőbizottság határozatának kiegészítését a panaszos, illetve a m
20. § (1) A Döntőbizottság a határozat kijavítását – hivatalból, illetve a
21. § A Döntőbizottság határozata végleges, ha a panaszos, illetve a munkált
22. § (1) A Döntőbizottsághoz beérkezett véleménykérő ügyiratot a Titkársá
25. § Hatályát veszti a Kormánytisztviselői Döntőbizottságról szóló 168/2012

459/2017. (XII. 28.) Korm. rendelete a Közszolgálati Döntőbizottságról.

A Kormány a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 9. pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Általános rendelkezések 1. § A rendelet hatálya a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 1. § a)–c) pontjában meghatározott államigazgatási szervekre, valamint a kormányzati szolgálati jogviszonyban állókra, az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény alapján állami szolgálati jogviszonyban állókra, továbbá a Közszolgálati Döntőbizottságra (a továbbiakban: Döntőbizottság) terjed ki.

II. A Döntőbizottság szervezete, jogállása 2. § (1) A Döntőbizottság független testület, döntőbizottsági taggá történő kinevezés nem keletkeztet foglalkoztatási jogviszonyt.

(2)A Döntőbizottság legfeljebb tizenöt közszolgálati biztosból álló testület, amelynek – a Kttv. 191. § (1) bekezdése alapján – tagja az elnök és az elnökhelyettes.

(3)A Döntőbizottság tagjai megbízatásukat személyesen kötelesek ellátni.

(4)A Döntőbizottság tagjának összeférhetetlenségére alkalmazni kell a Kttv. 85. § (4) bekezdés a) és b) pontját.

Összeférhetetlenség esetén a Kttv. 86. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni azzal, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlójának a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter) kell tekinteni. Ha a Döntőbizottság tagja az összeférhetetlenséget a felszólítás kézbesítésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, döntőbizottsági tagsága megszűnik.

(5)Ha a Döntőbizottság tagja nem kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személy, a (4) bekezdésben foglaltak mellett a Kttv. 39. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek is meg kell felelnie. A Kttv. 39. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételek teljesülését a kinevezést követő harminc napon belül hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal szükséges igazolni a miniszter által vezetett minisztériumnál kormányzati szolgálati jogviszonyban állókra irányadó rendelkezések szerint. Ha határidőben az érintett nem tesz eleget az e bekezdés szerinti kötelezettségének, döntőbizottsági tagsága megszűnik.

(6)A Döntőbizottság tagja megbízatásának időtartama alatt a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából kormányzati szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak, tiszteletdíja nem önálló tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelemnek minősül.

(7)A Döntőbizottság tagja köteles törvényben meghatározott vagyonnyilatkozatot tenni. A vagyonnyilatkozat kezelésére és őrzésére a miniszter által vezetett minisztériumnál kormányzati szolgálati jogviszonyban állókra irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(8)A Döntőbizottság működési szabályait az ügyrendje állapítja meg.

3. §(1) A Döntőbizottság elnökének feladatai

a)soron kívül dönt a Kttv. 191. § (4) bekezdésében, valamint a 8. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró ok fennállásának kérdésében;

b)képviseli a Döntőbizottságot;

c)jóváhagyja az ügyrendet;

d)ellenőrzi az eljárási határidők megtartását;

e)kijelöli az eljáró tanács tagjait és a véleményt kiadmányozó közszolgálati biztost; f ) összehangolja a Döntőbizottság tevékenységét, közreműködik az egységes joggyakorlat biztosításában;

g)összehívja a Döntőbizottság üléseit;

h)ellátja azokat a feladatokat, amelyeket jogszabály és a Döntőbizottság ügyrendje számára meghatároz.

(2)A Döntőbizottság elnökét távolléte esetén az elnökhelyettes teljes jogkörrel helyettesíti.

4. §A Döntőbizottság tagjai havonta tiszteletdíjra jogosultak, amelyet a miniszter állapít meg. A tiszteletdíj mértéke nem

haladhatja meg az illetményalap tizenötszörösét.

5. §(1) A Döntőbizottság tagjainak megbízatása felmentéssel szűnik meg. A felmentést nem kell megindokolni

A felmentési idő harminc nap.

(2)A Döntőbizottság tagját erre irányuló kérelme esetén kötelező felmenteni, a felmentési idő harminc nap. A felek eltérő felmentési időtartamban is megállapodhatnak.

III. Elvi Döntőbizottsági Határozat, Döntőbizottsági Állásfoglalás 6. § (1) Ha az eljáró tanács elvi kérdésekre is kiterjedő határozatot hozott, arról az eljáró tanács elnöke tájékoztatja a Döntőbizottság elnökét, aki indokolt esetben dönthet a határozat Elvi Döntőbizottsági Határozatként történő közzétételéről a Döntőbizottság honlapján.

(2)Vitás jogalkalmazási kérdés esetén – a jogorvoslati gyakorlat egységességének biztosítása érdekében – a Döntőbizottság elnöke teljes ülést hív össze. Az ülésen a közszolgálati biztosok kétharmados többséggel a Döntőbizottság gyakorlatának elemzését követően Döntőbizottsági Állásfoglalást hozhatnak. Az erre vonatkozó részletszabályokat a Döntőbizottság ügyrendje állapítja meg.

IV. A Titkárság 7. § A Döntőbizottság ügyviteli és döntéselőkészítési feladatait – a Döntőbizottság iránymutatása mellett – a Titkárság látja el, amely a miniszter által vezetett minisztérium szervezetében működik. A Titkárságon foglalkoztatottak a minisztériummal állnak kormányzati szolgálati jogviszonyban.

V. A Döntőbizottság eljárása, határozata 8. § (1) A közszolgálati panasz (a továbbiakban: panasz) előkészítésében, elbírálásában, valamint a véleményezési eljárásban nem vehet részt

a)az, aki a panaszos vagy véleménykérő által sérelmezett intézkedés meghozatalában részt vett,

b)a panaszos vagy véleménykérő hozzátartozója,

c)az, akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható el.

(2)A közszolgálati biztos független, a jogszabályok alapján meggyőződésének megfelelően dönt, a jogorvoslati tevékenységével összefüggésben nem befolyásolható és nem utasítható.

(3)A közszolgálati biztos köteles

a)a rábízott ügyekben folyamatosan, lelkiismeretesen eljárni,

b)minden ügyben befolyástól mentesen és részrehajlás nélkül eljárni, a döntés befolyásolására irányuló minden kísérletet elhárítani, és arról a Döntőbizottság elnökét haladéktalanul tájékoztatni,

c)az eljárása során az eljárásban részt vevő féllel szemben tisztességes és pártatlan magatartást tanúsítani,

d)a tisztségéhez méltó, kifogástalan magatartást tanúsítani és tartózkodni minden olyan megnyilvánulástól, amely a Döntőbizottság eljárásába vetett bizalmat vagy a Döntőbizottság tekintélyét csorbítaná,

e)a Döntőbizottság elnökének haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben az (1) bekezdés szerinti kizáró ok áll fenn. 9. § (1) A Döntőbizottság eljárása a panasz kézhezvételével indul. A panaszt papíralapú vagy elektronikus dokumentumban

–az igényt alátámasztó okiratokkal együtt – kell benyújtani. Papíralapú előterjesztés esetén a panaszt és mellékleteit három példányban kell előterjeszteni. A panasz szóban is előterjeszthető a Titkárságon, amelyről a Titkárság jegyzőkönyvet vesz fel. A panaszban meg kell jelölni

a)a panaszos és képviselője nevét, lakcímét, székhelyét, elérhetőségét (telefonszám, e-mail-cím),

b)a munkáltató nevét és székhelyét,

c)a sérelmesnek tartott munkáltatói intézkedést,

d)az érvényesíteni kívánt jogot és az annak alapjául szolgáló tényeket, bizonyítékokat, valamint

e)a Döntőbizottság döntésére irányuló határozott kérelmet és ennek indokait.

(2)A Döntőbizottsághoz beérkezett panaszt a Titkárság nyilvántartásba veszi. A panaszt a titkárságvezető által kijelölt kormánytisztviselő vizsgálja meg.

(3)A kijelölt kormánytisztviselő vizsgálja a panasz befogadhatóságát. E vizsgálatnak ki kell terjednie a Döntőbizottság hatáskörének ellenőrzésére és arra, hogy a panasz megfelel-e a jogszabályi követelményeknek. Ha szükséges, a Titkárság megfelelő határidő tűzésével hiánypótlásra szólíthatja fel a panaszost.

(4)Ha a (3) bekezdésben meghatározott vizsgálat alapján a panasz nem fogadható be, a titkárságvezető javaslatot tesz a Döntőbizottság elnökének az eljárás megszüntetésére. Az eljárás megszüntetéséről a Döntőbizottság elnöke határozatot hoz, amelyet a Titkárság megküld a panaszosnak és a munkáltatónak. Az eljárást megszüntető határozat munkáltatói példányához csatolni kell a panasz másolatát.

10. §(1) A befogadható panaszt a titkárságvezető terjeszti fel a Döntőbizottság elnökéhez. A Döntőbizottság elnöke

a Kttv. 190. § (11) bekezdése szerint jelöli ki az eljáró tanács tagjait, köztük a tanács elnökét és előadó tagját.

A Döntőbizottság elnöke a kijelölésről tájékoztatja a titkárságvezetőt, egyúttal felkéri a döntés-előkészítésre.

A Titkárság a kijelölésről szóló döntést megküldi az érintett tanácstagok részére.

(2)Az eljáró tanács kijelölését követően a titkárságvezető értesíti a munkáltatót a Döntőbizottság eljárásának megindításáról, megküldi számára a panaszt, és felhívja nyilatkozatának előterjesztésére, amely az eljárás megszüntetésére irányul vagy érdemi védekezést tartalmaz.

(3)A panasszal kapcsolatban – az eljáró tanács tagjainak egyetértése mellett – a Titkárság

a)iratokat, adatokat kérhet be a panaszostól, a munkáltatótól,

b)a Kttv. 177. § (2) bekezdése szerinti célból a közszolgálati alapnyilvántartás adatkörével összefüggésben

–az eljáró tanács által meghatározott – bizonyítékokat szerezhet be,

c)az (5) bekezdésben meghatározottakhoz képest a panasz kivizsgálásához szükséges további cselekményeket végezhet, így különösen nyilatkozattételre hívhat fel.

(4)A Kttv. 190. § (9) bekezdése szerinti eljárási határidő (a továbbiakban: eljárási határidő) meghosszabbításáról

–a titkárságvezető javaslatára – az eljáró tanács elnöke dönt. Az eljáró tanács elnökének döntését a Titkárság megküldi a panaszosnak és a munkáltatónak.

(5)Az eljáró tanács

a)személyesen meghallgathatja a panaszost, illetve a munkáltatót,

b)a felek indítványára tanúkat hallgathat meg, valamint

c)a felek indítványára – a szakértői díj megelőlegezését követően – szakértőt rendelhet ki.

Az a) pont szerinti meghallgatásra a titkárságvezető is javaslatot tehet. A személyes meghallgatás a felek együttes jelenlétében történik. Az a) és b) pont szerinti meghallgatáson az eljáró tanács elnöke engedélyezheti a felek és képviselőik részére, hogy a meghallgatotthoz kérdéseket intézzenek. A meghallgatás nem nyilvános, arról jegyzőkönyvet kell felvenni. A tanúmeghallgatásról mindkét felet értesíteni kell.

(6)Az eljáró tanács az eljárás bármely szakaszában megkísérelheti, hogy a panaszos és a munkáltató a jogvitát vagy a vitás kérdések egy részét egyezséggel rendezze. Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, azt az eljáró tanács jóváhagyja, ellenkező esetben a jóváhagyást megtagadja, és az eljárást folytatja.

(7)A (3) bekezdés szerinti nyilatkozatok, adatok és egyéb bizonyítékok beszerzéséről a titkárságvezető – az előadó tag útján – tájékoztatja az eljáró tanácsot. Az eljáró tanács tagja további bizonyítást javasolhat, vagy az eljáró tanács a rendelkezésre álló adatok alapján határozatot hozhat.

11. §(1) A Döntőbizottság határozata nem terjedhet túl a panaszon. A határozat rendelkező részét az eljáró tanács

a határozathozatal napján foglalja írásba, amit a tagok kézjegyükkel ellátnak.

(2)A Döntőbizottság a következő határozatokat hozhatja:

a)a panasznak egészben vagy részben helyt ad,

b)a panaszt elutasítja,

c)a felek közötti egyezséget jóváhagyja, vagy

d)az eljárást megszünteti.

(3)A Döntőbizottság az eljárást megszünteti, ha

a)a panaszos követelésének érvényesítése bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik,

b)a panaszos követelése idő előtti,

c)a panaszos elmulasztotta a Kttv. 190. § (2) bekezdése szerinti igényérvényesítési határidőt,

d)a panaszos a hiánypótlási felhívásnak nem tett eleget, és emiatt a panasz nem bírálható el,

e)a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt az eljárás már folyamatban van, vagy annak tárgyában a Döntőbizottság már határozatot hozott, f ) a panaszos a panaszt visszavonta,

g)a panaszos elhalálozott, vagy

h)a munkáltató jogutód nélkül megszűnt.

(4)A határozatnak tartalmaznia kell

a)a Döntőbizottság megjelölését és az ügyszámot,

b)a panaszos és képviselője nevét, lakcímét, székhelyét,

c)a munkáltató és képviselője nevét, székhelyét,

d)a panasz tárgyának megjelölését, a sérelmezett munkáltatói intézkedést,

e)a határozat rendelkező részét és indokolását, f ) a határozathozatal helyét és idejét, valamint

g)az eljáró tanács összetételét, tagjainak aláírását és a Döntőbizottság bélyegzőlenyomatát. Az aláírásban akadályozott tanácstag helyett az eljáró tanács elnöke ír alá.

(5)A határozat rendelkező részének tartalmaznia kell a Döntőbizottság döntését, továbbá a jogorvoslat lehetőségét, benyújtásának helyét és az arra rendelkezésre álló határidőt.

(6)A határozat indokolásának tartalmaznia kell

a)a felek álláspontját és kérelmét,

b)a Döntőbizottság által megállapított tényállást és az annak alapjául szolgáló bizonyítékokat,

c)azokat a körülményeket, amelyeken a bizonyítékok mérlegelése alapul,

d)azon okokra történő utalást, amelyek miatt a Döntőbizottság valamely tényt nem talált bizonyítottnak, vagy amelyek miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte,

e)a jogvita elbírálása szempontjából jelentőséggel bíró jogszabályokat, valamint f ) az eljárási költség viselésére vonatkozó indokokat a Kttv. 190. § (13) bekezdésével összhangban.

(7)Az indokolással ellátott határozatot – annak meghozatalától számított – nyolc napon belül írásba kell foglalni, amelyet az írásba foglalást követő öt napon belül a Titkárság megküld a panaszos és a munkáltató részére.

12. §A panasz benyújtására nyitva álló igényérvényesítési határidő elmulasztása esetén, az elmulasztott határidő

utolsó napjától számított tizenöt napon belül igazolási kérelem terjeszthető elő, amellyel egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt. Ha a mulasztás ténye később jutott a panaszos tudomására, vagy az akadály később szűnt meg, az igazolási kérelem előterjesztésének határideje a tudomásszerzéssel vagy az akadály megszűnésével veszi kezdetét. Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és a mulasztás vétlenségét valószínűsítő körülményeket.

13. §Ha az ügy eldöntése olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amely tárgyban az eljárás más szerv hatáskörébe

tartozik, a Döntőbizottság saját eljárását – a más szervnél folytatott eljárás jogerős befejezéséig – felfüggesztheti.

Az eljárás felfüggesztésével minden határidő megszakad, a felfüggesztés megszűnésekor – az eljárási határidő kivételével – a határidő számítása újrakezdődik. Az eljárás felfüggesztéséről – a titkárságvezető javaslata alapján – az eljáró tanács elnöke dönt. A felfüggesztésről szóló döntést a Titkárság küldi meg a panaszosnak és a munkáltatónak.

14. §Ha az eljárás során a munkáltató jogutódlással megszűnik – a jogutód eljárásba történő bevonásáig vagy

belépéséig – az eljárás félbeszakad. Az eljárás félbeszakadását az eljáró tanács elnöke állapítja meg. Az eljárás félbeszakadásával minden határidő megszakad, a félbeszakadás megszűnésekor – az eljárási határidő kivételével – a határidő számítása újrakezdődik. A félbeszakadásról szóló döntést a Titkárság megküldi a panaszosnak, aki köteles bejelenteni az új munkáltatóját a döntés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül. E bejelentést követően a Döntőbizottság az eljárást a jogutód munkáltatóval szemben folytatja le.

15. §A panaszos, illetve a munkáltató helyett azok képviselője, meghatalmazottja is eljárhat. A panaszost meghatalmazás

útján képviselheti a hozzátartozója, jogi képviselője, érdekképviseleti szerv.

16. §A Döntőbizottság az eljárása során a Titkárság útján gondoskodik arról, hogy a panaszos, illetve a munkáltató

minden, az eljárás során felvetődött tényt, iratot, nyilatkozatot megismerhessen, és azokkal kapcsolatban álláspontját kifejthesse.

17. §A panaszos a panaszt a Döntőbizottság határozatának meghozataláig módosíthatja, visszavonhatja

18. §(1) Ha a Döntőbizottság a panaszt részben vagy egészben alaposnak tartja, a munkáltatót részben vagy egészben

kötelezheti a panaszos szükséges és igazolt költségei (a továbbiakban: eljárási költség) megtérítésére. E rendelet alkalmazásában eljárási költség mindaz a költség, ami a panaszos részéről a célszerű és jóhiszemű eljárással összefüggésben felmerült, különösen: a szakértői díj, a tanú megjelenésével összefüggő költség.

(2)A panaszos – az (1) bekezdés szerinti esetekben – igényelheti, hogy a Döntőbizottság kötelezze a munkáltatót

a)az ügyvéd munkadíjának és készkiadásainak címén az ő és képviselője között létrejött ügyvédi megbízási szerződésben kikötött megbízási díj, valamint

b)a képviselője részére költségtérítésként megfizetett indokolt készkiadások együttes összegének megfizetésére.

(3)Az ügyvédi munkadíj összegét az eljáró tanács indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel.

(4)A Titkárság a felhívásra megjelent kormánytisztviselő, állami tisztviselő, valamint a tanú részére és kérelmére

–a munkából kiesett idő igazolására – igazolást állít ki a megjelenés napjáról és időtartamáról.

19. §A Döntőbizottság határozatának kiegészítését a panaszos, illetve a munkáltató a határozat közlésétől számított

tizenöt napon belül kérheti, ha a Döntőbizottság a panasz valamely részéről nem döntött. A kiegészítés iránt előterjesztett kérelemnek a határozat elleni keresetlevél benyújtására halasztó hatálya nincs, a Titkárság a keresetlevél továbbításakor a kiegészítés iránti kérelemről köteles a bíróságot tájékoztatni.

20. §(1) A Döntőbizottság a határozat kijavítását – hivatalból, illetve a panaszos vagy a munkáltató kérelmére – bármikor

elrendelheti

a)névcsere vagy hibás névírás,

b)szám- vagy számítási hiba, továbbá

c)az a) és b) pontba nem tartozó más elírás esetén.

(2)A kijavítás iránt előterjesztett kérelemnek a határozat elleni keresetlevél benyújtására halasztó hatálya nincs, a Titkárság a keresetlevél továbbításakor a kijavítás iránti kérelemről köteles a bíróságot tájékoztatni.

Ha a Döntőbizottság a keresetlevél továbbítása után javítja ki a határozatot, az arra irányuló kérelmet és a kijavítás tárgyában hozott határozatot megküldi a bíróság részére.

21. §A Döntőbizottság határozata végleges, ha a panaszos, illetve a munkáltató a határozat közlésétől számított harminc

napon belül nem terjeszt elő keresetet.

22. §(1) A Döntőbizottsághoz beérkezett véleménykérő ügyiratot a Titkárság nyilvántartásba veszi. A titkárságvezető

kijelöli a Titkárság kormánytisztviselőjét a véleménykérő ügyirat befogadhatóságának vizsgálatára. E vizsgálat során a Titkárság a véleménykérőtől felvilágosítást, iratokat kérhet, továbbá felhívhatja őt a véleménykérő ügyirat kiegészítésére. A kérelem befogadhatóságának vizsgálata során megfelelően alkalmazni kell a 9. § (3) bekezdését.

(2)Ha a véleménykérő ügyirat nem befogadható, a titkárságvezető javaslatot tesz annak elutasítására a Döntőbizottság elnöke számára. A Döntőbizottság elnökének a véleménykérő ügyirat elutasításáról szóló döntését a Titkárság küldi meg a véleménykérő részére.

(3)Ha a véleménykérő ügyirat befogadható, a titkárságvezető azt felterjeszti a Döntőbizottság elnökéhez, aki kijelöli a véleményt kiadmányozó közszolgálati biztost.

(4)A befogadást és a közszolgálati biztos kijelölését követően a Titkárság a véleménykérőtől további adatokat, iratokat kérhet be, őt nyilatkozattételre hívhatja fel.

(5)A közszolgálati biztos az ügyirat tárgyában véleményt ad ki, amelyet a Titkárság küld meg a véleménykérő részére.

A kiadott vélemény nem terjedhet túl a véleménykérő ügyiratban foglaltakon.

VI. Záró rendelkezések 23. § Ez a rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba.

24.§ E rendeletet a hatálybalépése napján folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

25. §Hatályát veszti a Kormánytisztviselői Döntőbizottságról szóló 168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet

Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.