459/2017. (XII. 28.) Korm. rendelete a Közszolgálati Döntőbizottságról.

459/2017. (XII. 28.) Korm. rendelete a Közszolgálati Döntőbizottságról. A Kormány a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 9. pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. Általános rendelkezések 1. § A rendelet hatálya a  közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 1.  § a)–c)  pontjában meghatározott államigazgatási szervekre, valamint a  kormányzati szolgálati jogviszonyban állókra, az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény alapján állami szolgálati jogviszonyban állókra, továbbá a Közszolgálati Döntőbizottságra (a továbbiakban: Döntőbizottság) terjed ki. II. A Döntőbizottság szervezete, jogállása 2. § (1) A  Döntőbizottság független testület, döntőbizottsági taggá történő kinevezés nem keletkeztet foglalkoztatási jogviszonyt. (2) A  Döntőbizottság legfeljebb tizenöt közszolgálati biztosból álló testület, amelynek – a  Kttv. 191.  § (1)  bekezdése alapján – tagja az elnök és az elnökhelyettes. (3) A Döntőbizottság tagjai megbízatásukat személyesen kötelesek ellátni. (4) A  Döntőbizottság tagjának összeférhetetlenségére alkalmazni kell a  Kttv. 85.  § (4)  bekezdés a) és b)  pontját. Összeférhetetlenség esetén a  Kttv. 86.  § (1)  bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni azzal, hogy a  munkáltatói jogkör gyakorlójának a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter) kell tekinteni. Ha a  Döntőbizottság tagja az  összeférhetetlenséget a  felszólítás kézbesítésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, döntőbizottsági tagsága megszűnik. (5) Ha a  Döntőbizottság tagja nem kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személy, a  (4)  bekezdésben foglaltak mellett a Kttv. 39. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek is meg kell felelnie. A Kttv. 39. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételek teljesülését a  kinevezést követő harminc napon belül hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal szükséges igazolni a miniszter által vezetett minisztériumnál kormányzati szolgálati jogviszonyban állókra irányadó rendelkezések szerint. Ha határidőben az  érintett nem tesz eleget az  e  bekezdés szerinti kötelezettségének, döntőbizottsági tagsága megszűnik. (6) A  Döntőbizottság tagja megbízatásának időtartama alatt a  társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából kormányzati szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak, tiszteletdíja nem önálló tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelemnek minősül. (7) A  Döntőbizottság tagja köteles törvényben meghatározott vagyonnyilatkozatot tenni. A  vagyonnyilatkozat kezelésére és őrzésére a  miniszter által vezetett minisztériumnál kormányzati szolgálati jogviszonyban állókra irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni. (8) A Döntőbizottság működési szabályait az ügyrendje állapítja meg. 3. § (1) A Döntőbizottság elnökének feladatai: a) soron kívül dönt a Kttv. 191. § (4) bekezdésében, valamint a 8. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró ok fennállásának kérdésében; b) képviseli a Döntőbizottságot; c) jóváhagyja az ügyrendet; d) ellenőrzi az eljárási határidők megtartását; e) kijelöli az eljáró tanács tagjait és a véleményt kiadmányozó közszolgálati biztost; f ) összehangolja a Döntőbizottság tevékenységét, közreműködik az egységes joggyakorlat biztosításában; g) összehívja a Döntőbizottság üléseit; h) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket jogszabály és a Döntőbizottság ügyrendje számára meghatároz. (2) A Döntőbizottság elnökét távolléte esetén az elnökhelyettes teljes jogkörrel helyettesíti. 4. § A Döntőbizottság tagjai havonta tiszteletdíjra jogosultak, amelyet a miniszter állapít meg. A tiszteletdíj mértéke nem haladhatja meg az illetményalap tizenötszörösét. 5. § (1) A  Döntőbizottság tagjainak megbízatása felmentéssel szűnik meg. A  felmentést nem kell megindokolni. A felmentési idő harminc nap. (2) A  Döntőbizottság tagját erre irányuló kérelme esetén kötelező felmenteni, a  felmentési idő harminc nap. A  felek eltérő felmentési időtartamban is megállapodhatnak. III. Elvi Döntőbizottsági Határozat, Döntőbizottsági Állásfoglalás 6. § (1) Ha az  eljáró tanács elvi kérdésekre is kiterjedő határozatot hozott, arról az  eljáró tanács elnöke tájékoztatja a  Döntőbizottság elnökét, aki indokolt esetben dönthet a  határozat Elvi Döntőbizottsági Határozatként történő közzétételéről a Döntőbizottság honlapján. (2) Vitás jogalkalmazási kérdés esetén – a  jogorvoslati gyakorlat egységességének biztosítása érdekében – a  Döntőbizottság elnöke teljes ülést hív össze. Az  ülésen a  közszolgálati biztosok kétharmados többséggel a  Döntőbizottság gyakorlatának elemzését követően Döntőbizottsági Állásfoglalást hozhatnak. Az  erre vonatkozó részletszabályokat a Döntőbizottság ügyrendje állapítja meg. IV. A Titkárság 7. § A Döntőbizottság ügyviteli és döntéselőkészítési feladatait – a Döntőbizottság iránymutatása mellett – a Titkárság látja el, amely a  miniszter által vezetett minisztérium szervezetében működik. A  Titkárságon foglalkoztatottak a minisztériummal állnak kormányzati szolgálati jogviszonyban. V. A Döntőbizottság eljárása, határozata 8. § (1) A  közszolgálati panasz (a továbbiakban: panasz) előkészítésében, elbírálásában, valamint a  véleményezési eljárásban nem vehet részt a) az, aki a panaszos vagy véleménykérő által sérelmezett intézkedés meghozatalában részt vett, b) a panaszos vagy véleménykérő hozzátartozója, c) az, akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható el. (2) A  közszolgálati biztos független, a  jogszabályok alapján meggyőződésének megfelelően dönt, a  jogorvoslati tevékenységével összefüggésben nem befolyásolható és nem utasítható. (3) A közszolgálati biztos köteles a) a rábízott ügyekben folyamatosan, lelkiismeretesen eljárni, b) minden ügyben befolyástól mentesen és részrehajlás nélkül eljárni, a döntés befolyásolására irányuló minden kísérletet elhárítani, és arról a Döntőbizottság elnökét haladéktalanul tájékoztatni, c) az eljárása során az eljárásban részt vevő féllel szemben tisztességes és pártatlan magatartást tanúsítani, d) a  tisztségéhez méltó, kifogástalan magatartást tanúsítani és tartózkodni minden olyan megnyilvánulástól, amely a Döntőbizottság eljárásába vetett bizalmat vagy a Döntőbizottság tekintélyét csorbítaná, e) a Döntőbizottság elnökének haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben az (1) bekezdés szerinti kizáró ok áll fenn. 9. § (1) A Döntőbizottság eljárása a panasz kézhezvételével indul. A panaszt papíralapú vagy elektronikus dokumentumban – az  igényt alátámasztó okiratokkal együtt – kell benyújtani. Papíralapú előterjesztés esetén a  panaszt és mellékleteit három példányban kell előterjeszteni. A  panasz szóban is előterjeszthető a  Titkárságon, amelyről a Titkárság jegyzőkönyvet vesz fel. A panaszban meg kell jelölni a) a panaszos és képviselője nevét, lakcímét, székhelyét, elérhetőségét (telefonszám, e-mail-cím), b) a munkáltató nevét és székhelyét, c) a sérelmesnek tartott munkáltatói intézkedést, d) az érvényesíteni kívánt jogot és az annak alapjául szolgáló tényeket, bizonyítékokat, valamint e) a Döntőbizottság döntésére irányuló határozott kérelmet és ennek indokait. (2) A Döntőbizottsághoz beérkezett panaszt a Titkárság nyilvántartásba veszi. A panaszt a titkárságvezető által kijelölt kormánytisztviselő vizsgálja meg. (3) A kijelölt kormánytisztviselő vizsgálja a panasz befogadhatóságát. E vizsgálatnak ki kell terjednie a Döntőbizottság hatáskörének ellenőrzésére és arra, hogy a  panasz megfelel-e a  jogszabályi követelményeknek. Ha szükséges, a Titkárság megfelelő határidő tűzésével hiánypótlásra szólíthatja fel a panaszost. (4) Ha a  (3)  bekezdésben meghatározott vizsgálat alapján a  panasz nem fogadható be, a  titkárságvezető javaslatot tesz a Döntőbizottság elnökének az eljárás megszüntetésére. Az eljárás megszüntetéséről a Döntőbizottság elnöke határozatot hoz, amelyet a Titkárság megküld a panaszosnak és a munkáltatónak. Az eljárást megszüntető határozat munkáltatói példányához csatolni kell a panasz másolatát. 10. § (1) A  befogadható panaszt a  titkárságvezető terjeszti fel a  Döntőbizottság elnökéhez. A  Döntőbizottság elnöke a  Kttv. 190.  § (11)  bekezdése szerint jelöli ki az  eljáró tanács tagjait, köztük a  tanács elnökét és előadó tagját. A  Döntőbizottság elnöke a  kijelölésről tájékoztatja a  titkárságvezetőt, egyúttal felkéri a  döntés-előkészítésre. A Titkárság a kijelölésről szóló döntést megküldi az érintett tanácstagok részére. (2) Az  eljáró tanács kijelölését követően a  titkárságvezető értesíti a  munkáltatót a  Döntőbizottság eljárásának megindításáról, megküldi számára a  panaszt, és felhívja nyilatkozatának előterjesztésére, amely az  eljárás megszüntetésére irányul vagy érdemi védekezést tartalmaz. (3) A panasszal kapcsolatban – az eljáró tanács tagjainak egyetértése mellett – a Titkárság a) iratokat, adatokat kérhet be a panaszostól, a munkáltatótól, b) a  Kttv. 177.  § (2)  bekezdése szerinti célból a  közszolgálati alapnyilvántartás adatkörével összefüggésben – az eljáró tanács által meghatározott – bizonyítékokat szerezhet be, c) az (5) bekezdésben meghatározottakhoz képest a panasz kivizsgálásához szükséges további cselekményeket végezhet, így különösen nyilatkozattételre hívhat fel. (4) A  Kttv. 190.  § (9)  bekezdése szerinti eljárási határidő (a továbbiakban: eljárási határidő) meghosszabbításáról – a  titkárságvezető javaslatára – az  eljáró tanács elnöke dönt. Az  eljáró tanács elnökének döntését a  Titkárság megküldi a panaszosnak és a munkáltatónak. (5) Az eljáró tanács a) személyesen meghallgathatja a panaszost, illetve a munkáltatót, b) a felek indítványára tanúkat hallgathat meg, valamint c) a felek indítványára – a szakértői díj megelőlegezését követően – szakértőt rendelhet ki. Az a) pont szerinti meghallgatásra a titkárságvezető is javaslatot tehet. A személyes meghallgatás a felek együttes jelenlétében történik. Az  a) és b)  pont szerinti meghallgatáson az  eljáró tanács elnöke engedélyezheti a  felek és képviselőik részére, hogy a  meghallgatotthoz kérdéseket intézzenek. A  meghallgatás nem nyilvános, arról jegyzőkönyvet kell felvenni. A tanúmeghallgatásról mindkét felet értesíteni kell. (6) Az  eljáró tanács az  eljárás bármely szakaszában megkísérelheti, hogy a  panaszos és a  munkáltató a  jogvitát vagy a vitás kérdések egy részét egyezséggel rendezze. Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, azt az eljáró tanács jóváhagyja, ellenkező esetben a jóváhagyást megtagadja, és az eljárást folytatja. (7) A (3) bekezdés szerinti nyilatkozatok, adatok és egyéb bizonyítékok beszerzéséről a titkárságvezető – az előadó tag útján – tájékoztatja az  eljáró tanácsot. Az  eljáró tanács tagja további bizonyítást javasolhat, vagy az  eljáró tanács a rendelkezésre álló adatok alapján határozatot hozhat. 11. § (1) A  Döntőbizottság határozata nem terjedhet túl a  panaszon. A  határozat rendelkező részét az  eljáró tanács a határozathozatal napján foglalja írásba, amit a tagok kézjegyükkel ellátnak. (2) A Döntőbizottság a következő határozatokat hozhatja: a) a panasznak egészben vagy részben helyt ad, b) a panaszt elutasítja, c) a felek közötti egyezséget jóváhagyja, vagy d) az eljárást megszünteti. (3) A Döntőbizottság az eljárást megszünteti, ha a) a panaszos követelésének érvényesítése bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, b) a panaszos követelése idő előtti, c) a panaszos elmulasztotta a Kttv. 190. § (2) bekezdése szerinti igényérvényesítési határidőt, d) a panaszos a hiánypótlási felhívásnak nem tett eleget, és emiatt a panasz nem bírálható el, e) a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt az eljárás már folyamatban van, vagy annak tárgyában a Döntőbizottság már határozatot hozott, f ) a panaszos a panaszt visszavonta, g) a panaszos elhalálozott, vagy h) a munkáltató jogutód nélkül megszűnt. (4) A határozatnak tartalmaznia kell a) a Döntőbizottság megjelölését és az ügyszámot, b) a panaszos és képviselője nevét, lakcímét, székhelyét, c) a munkáltató és képviselője nevét, székhelyét, d) a panasz tárgyának megjelölését, a sérelmezett munkáltatói intézkedést, e) a határozat rendelkező részét és indokolását, f ) a határozathozatal helyét és idejét, valamint g) az  eljáró tanács összetételét, tagjainak aláírását és a  Döntőbizottság bélyegzőlenyomatát. Az  aláírásban akadályozott tanácstag helyett az eljáró tanács elnöke ír alá. (5) A  határozat rendelkező részének tartalmaznia kell a  Döntőbizottság döntését, továbbá a  jogorvoslat lehetőségét, benyújtásának helyét és az arra rendelkezésre álló határidőt. (6) A határozat indokolásának tartalmaznia kell a) a felek álláspontját és kérelmét, b) a Döntőbizottság által megállapított tényállást és az annak alapjául szolgáló bizonyítékokat, c) azokat a körülményeket, amelyeken a bizonyítékok mérlegelése alapul, d) azon okokra történő utalást, amelyek miatt a Döntőbizottság valamely tényt nem talált bizonyítottnak, vagy amelyek miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte, e) a jogvita elbírálása szempontjából jelentőséggel bíró jogszabályokat, valamint f ) az eljárási költség viselésére vonatkozó indokokat a Kttv. 190. § (13) bekezdésével összhangban. (7) Az  indokolással ellátott határozatot – annak meghozatalától számított – nyolc napon belül írásba kell foglalni, amelyet az írásba foglalást követő öt napon belül a Titkárság megküld a panaszos és a munkáltató részére. 12. § A panasz benyújtására nyitva álló igényérvényesítési határidő elmulasztása esetén, az  elmulasztott határidő utolsó napjától számított tizenöt napon belül igazolási kérelem terjeszthető elő, amellyel egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt. Ha a mulasztás ténye később jutott a panaszos tudomására, vagy az akadály később szűnt meg, az  igazolási kérelem előterjesztésének határideje a tudomásszerzéssel vagy az akadály megszűnésével veszi kezdetét. Az  igazolási kérelemben elő kell adni a  mulasztás okát és a  mulasztás vétlenségét valószínűsítő körülményeket. 13. § Ha az  ügy eldöntése olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amely tárgyban az  eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, a Döntőbizottság saját eljárását – a más szervnél folytatott eljárás jogerős befejezéséig – felfüggesztheti. Az  eljárás felfüggesztésével minden határidő megszakad, a  felfüggesztés megszűnésekor – az  eljárási határidő kivételével – a  határidő számítása újrakezdődik. Az  eljárás felfüggesztéséről – a  titkárságvezető javaslata alapján – az  eljáró tanács elnöke dönt. A  felfüggesztésről szóló döntést a  Titkárság küldi meg a  panaszosnak és a munkáltatónak. 14. § Ha az  eljárás során a  munkáltató jogutódlással megszűnik – a  jogutód eljárásba történő bevonásáig vagy belépéséig – az  eljárás félbeszakad. Az  eljárás félbeszakadását az  eljáró tanács elnöke állapítja meg. Az  eljárás félbeszakadásával minden határidő megszakad, a félbeszakadás megszűnésekor – az eljárási határidő kivételével – a határidő számítása újrakezdődik. A félbeszakadásról szóló döntést a Titkárság megküldi a panaszosnak, aki köteles bejelenteni az  új munkáltatóját a  döntés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül. E  bejelentést követően a Döntőbizottság az eljárást a jogutód munkáltatóval szemben folytatja le. 15. § A panaszos, illetve a munkáltató helyett azok képviselője, meghatalmazottja is eljárhat. A panaszost meghatalmazás útján képviselheti a hozzátartozója, jogi képviselője, érdekképviseleti szerv. 16. § A Döntőbizottság az  eljárása során a  Titkárság útján gondoskodik arról, hogy a  panaszos, illetve a  munkáltató minden, az  eljárás során felvetődött tényt, iratot, nyilatkozatot megismerhessen, és azokkal kapcsolatban álláspontját kifejthesse. 17. § A panaszos a panaszt a Döntőbizottság határozatának meghozataláig módosíthatja, visszavonhatja. 18. § (1) Ha a  Döntőbizottság a  panaszt részben vagy egészben alaposnak tartja, a  munkáltatót részben vagy egészben kötelezheti a  panaszos szükséges és igazolt költségei (a továbbiakban: eljárási költség) megtérítésére. E  rendelet alkalmazásában eljárási költség mindaz a  költség, ami a  panaszos részéről a  célszerű és jóhiszemű eljárással összefüggésben felmerült, különösen: a szakértői díj, a tanú megjelenésével összefüggő költség. (2) A panaszos – az (1) bekezdés szerinti esetekben – igényelheti, hogy a Döntőbizottság kötelezze a munkáltatót a) az ügyvéd munkadíjának és készkiadásainak címén az  ő és képviselője között létrejött ügyvédi megbízási szerződésben kikötött megbízási díj, valamint b) a képviselője részére költségtérítésként megfizetett indokolt készkiadások együttes összegének megfizetésére. (3) Az ügyvédi munkadíj összegét az eljáró tanács indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. (4) A  Titkárság a  felhívásra megjelent kormánytisztviselő, állami tisztviselő, valamint a  tanú részére és kérelmére – a munkából kiesett idő igazolására – igazolást állít ki a megjelenés napjáról és időtartamáról. 19. § A Döntőbizottság határozatának kiegészítését a  panaszos, illetve a  munkáltató a  határozat közlésétől számított tizenöt napon belül kérheti, ha a  Döntőbizottság a  panasz valamely részéről nem döntött. A  kiegészítés iránt előterjesztett kérelemnek a  határozat elleni keresetlevél benyújtására halasztó hatálya nincs, a  Titkárság a keresetlevél továbbításakor a kiegészítés iránti kérelemről köteles a bíróságot tájékoztatni. 20. § (1) A  Döntőbizottság a  határozat kijavítását – hivatalból, illetve a  panaszos vagy a  munkáltató kérelmére – bármikor elrendelheti a) névcsere vagy hibás névírás, b) szám- vagy számítási hiba, továbbá c) az a) és b) pontba nem tartozó más elírás esetén. (2) A  kijavítás iránt előterjesztett kérelemnek a  határozat elleni keresetlevél benyújtására halasztó hatálya nincs, a  Titkárság a  keresetlevél továbbításakor a  kijavítás iránti kérelemről köteles a  bíróságot tájékoztatni. Ha a Döntőbizottság a keresetlevél továbbítása után javítja ki a határozatot, az arra irányuló kérelmet és a kijavítás tárgyában hozott határozatot megküldi a bíróság részére. 21. § A Döntőbizottság határozata végleges, ha a panaszos, illetve a munkáltató a határozat közlésétől számított harminc napon belül nem terjeszt elő keresetet. 22. § (1) A  Döntőbizottsághoz beérkezett véleménykérő ügyiratot a  Titkárság nyilvántartásba veszi. A  titkárságvezető kijelöli a  Titkárság kormánytisztviselőjét a  véleménykérő ügyirat befogadhatóságának vizsgálatára. E  vizsgálat során a Titkárság a véleménykérőtől felvilágosítást, iratokat kérhet, továbbá felhívhatja őt a véleménykérő ügyirat kiegészítésére. A kérelem befogadhatóságának vizsgálata során megfelelően alkalmazni kell a 9. § (3) bekezdését. (2) Ha a véleménykérő ügyirat nem befogadható, a titkárságvezető javaslatot tesz annak elutasítására a Döntőbizottság elnöke számára. A Döntőbizottság elnökének a véleménykérő ügyirat elutasításáról szóló döntését a Titkárság küldi meg a véleménykérő részére. (3) Ha a  véleménykérő ügyirat befogadható, a  titkárságvezető azt felterjeszti a  Döntőbizottság elnökéhez, aki kijelöli a véleményt kiadmányozó közszolgálati biztost. (4) A befogadást és a közszolgálati biztos kijelölését követően a Titkárság a véleménykérőtől további adatokat, iratokat kérhet be, őt nyilatkozattételre hívhatja fel. (5) A közszolgálati biztos az ügyirat tárgyában véleményt ad ki, amelyet a Titkárság küld meg a véleménykérő részére. A kiadott vélemény nem terjedhet túl a véleménykérő ügyiratban foglaltakon. VI. Záró rendelkezések 23. § Ez a rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba. 24. § E rendeletet a hatálybalépése napján folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. 25. § Hatályát veszti a Kormánytisztviselői Döntőbizottságról szóló 168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök