8/2006. (III. 23.) OM rendelete a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó te

8/2006. (III. 23.) OM rendelete a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. §-a (2) bekezdésének e) pontjában foglalt felhatalmazás, valamint 2. §-ának (5) bekezdésében foglaltak figyelembevétele alapján – a szakképzés egészére kiterjedően a szakképesítésért felelős miniszterrel egyetértésben – az alábbiakat rendelem el: 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed az Szt. 2. §-ában meghatározott iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató jogi személyekre, költségvetési szervként vagy jogi személy részeként létrehozott és a térségi integrált szakképző központ (a továbbiakban: TISZK) keretében működő központi képzőhelyre (a továbbiakban: központi képzőhely), jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra, illetve az egyéni vállalkozókra (a továbbiakban együtt: szakképzést folytató intézmény). (2) Iskolai rendszerű szakképzés a tanulói, illetve hallgatói jogviszony alapján folytatott szakképzés. E jogviszonyok hiányában az iskolarendszeren kívüli szakképzésre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni. A SZAKKÉPZÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 2. § (1) Szakképzés megkezdésére és folytatására iskolai rendszerű szakképzés esetén a pedagógiai program részeként kidolgozott szakmai programmal, felsőfokú szakképzés esetén a felsőoktatási intézmény képzési programjának részét képező szakképzési programmal, iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén képzési programmal (a továbbiakban együtt: szakmai képzési program) rendelkező, nyilvántartásba vett szakképzést folytató intézmény jogosult. (2) Az iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató intézmény képzési programjának biztosítania kell a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott szakmai és vizsgakövetelmény teljesülését, amennyiben a képzés az Országos Képzési Jegyzékben (a továbbiakban: OKJ) szereplő szakképesítés megszerzésére való felkészítésre irányul. (3) A szakképzést folytató intézménynek a szakmai képzési programjában meghatározott ütemezés szerint biztosítania kell a szakmai képzési program megvalósításához szükséges feltételeket. (4) Az OKJ-ben szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai elméleti és gyakorlati képzéshez szükséges eszköz- és felszerelési jegyzéket (a továbbiakban: felszerelési jegyzék) a szakképesítésért felelős miniszter által rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény tartalmazza. A felszerelési jegyzéket legalább a szakmai és vizsgakövetelmény módosításakor felül kell vizsgálni. 3. § (1) A szakképzést folytató intézmény köteles – a szakmai képzési programon alapuló – tájékoztatást nyújtani az érdeklődők számára a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.), a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.), továbbá a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény előírásai szerint, a szakmai képzés nyilvános meghirdetésekor, illetve a képzés során folyamatosan. (2) Az iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató intézmény a képzési program alapján köti meg a képzésben részt vevőkkel a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvényben előírt felnőttképzési szerződést. A képzési program megvalósításához kapcsolódó egyéb (alvállalkozói, megbízási, bérleti stb.) szerződéseknek is a képzési programon kell alapulniuk. 4. § (1) Az iskolai rendszerű szakképzésben oktatóként csak olyan személy vehet részt, aki a Kt.-ben, felsőoktatási intézményben folyó felsőfokú szakképzés tekintetében az Ftv.-ben, valamint az Szt.-ben előírt iskolai végzettséggel, szakmai képesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkezik. (2) Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben oktatóként csak olyan személy foglalkoztatható, aki az akkreditációs eljárás és követelményrendszer részletes szabályairól szóló 24/2004. (VI. 22.) FMM rendelet 1. számú mellékletében meghatározott iskolai végzettséggel, szakmai képesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkezik. AZ ISKOLAI RENDSZERŰ SZAKKÉPZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK A szakképzés megszervezése 5. § Gyakorlati képzést szervező: a) a szakközépiskola és a szakiskola (a továbbiakban: szakképző iskola); b) a központi képzőhely; c) a regionális képző központ, amennyiben az Szt. 53. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján részt vesz az iskolai rendszerű gyakorlati képzésben; d) az Szt. 15. §-ának (3) bekezdése alapján a jogi személy, továbbá a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, az egyéni vállalkozó; e) a felsőoktatási intézmény az általa folytatott felsőfokú szakképzés tekintetében. 6. § Az OKJ-ben meghatározott szakképesítésre történő felkészítés akkor szervezhető, ha a szakmai tantárgy, tananyagegység (modul) központi programjában (tantervében) foglaltak végrehajtása biztosított, illetőleg a képzés során fejlesztéssel biztosítható. 7. § Ha a tanuló képzésére gazdálkodó szervezettel a gyakorlati képzés céljából kötött tanulószerződés alapján kerül sor, a tanuló elméleti képzésének megszervezéséről a szakképesítésnek megfelelő szakképző iskolában – e rendelet 10. és 11. §-aiban foglaltakra is figyelemmel – gondoskodni kell. A szakmai elméleti képzés 8. § A szakmai elméleti képzéshez szükséges pedagógusokról, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalma zottakról a szakképző iskola gondoskodik a Kt.-ben előírtak figyelembevételével. 9. § A szakképző iskolában meg kell határozni a felszerelési jegyzékből a szakmai elméleti tantárgyakhoz, tananyagegységekhez (modulhoz), a szakmai-pedagógiai feladatok megfelelő feldolgozásához szükséges eszközöket, és ezeket a képzés során – a 2. § (3) bekezdésére is tekintettel – biztosítani kell. 10. § (1) A szakmai elméleti képzés – a közösségi jog hatálya alá tartozó szakképzés kivételével – beszámoltató rendszerű formában is megszervezhető, ha azt a szakképesítésenkénti kis létszám (tanévenként legfeljebb 10 fő) indokolja. A beszámoltató rendszerű képzés megszervezését a szakképesítésért felelős miniszter engedélyezi. (2) A beszámoltató rendszerű képzés esetén a szakképző iskola igazgatója a tanulót a szakmai elméleti tantárgyak foglalkozásain való rendszeres részvétel alól felmenti. (3) A felmentett tanuló beszámoltató rendszerű szakmai elméleti képzésben – konzultációs csoportba beosztva – vesz részt. A konzultációs csoport vezetését a csoportot tanító – e feladat ellátásával megbízott – tanár látja el. Feladatai és jogai az osztályfőnökével azonosak. 11. § (1) A 10. § (2) bekezdése szerint felmentett tanuló havonként – három munkanap kivételével – folyamatos gyakorlati képzésben vesz részt. (2) A beszámoltató rendszerű képzésben részt vevő tanuló a szakmai elméleti tantárgyak adott képzési szakaszra eső tananyagából köteles félévkor és tanév végén beszámoló vizsgát tenni. (3) A beszámoltató rendszerű képzést végző szakképző iskola a beszámoló vizsgára való felkészülésre a kijelölt szakmai elméleti tantárgyak anyagából – az (1) bekezdésben meghatározott három munkanap terhére – havonta legfeljebb kétnapos konzultációt szervezhet. (4) A tanuló a tanév végén nem tehet beszámoló vizsgát, ha a konzultációk ötven százalékán nem vett részt. Ezt úgy kell tekinteni, hogy a tanuló az évfolyamra meghatározott tantárgyi követelményeket nem teljesítette. A gyakorlati képzés 12. § A gyakorlati képzés követelményeire való felkészítés feltételeiről, a gyakorlati képzési helyek létesítéséről az Szt.-ben és a Kt.-ben foglalt előírásoknak megfelelően a gyakorlati képzést szervező gondoskodik. 13. § (1) A szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott szakmai alapképzést tanműhelyben, tangazdaságban, tanboltban, tanpostán, tankórteremben, tankertben, tanudvarban, tankonyhában, laboratóriumban, tanirodában, demonstrációs teremben, gyakorló- és szaktanteremben (a továbbiakban együtt: tanműhely), valamint központi képzőhelyen is meg lehet szervezni. (2) A szakmai alapképzésre épülő gyakorlati képzést – munkahelyi körülmények között – csoportos képzési vagy egyedi munkahelyen, illetőleg megfelelő feltételekkel rendelkező tanműhelyben lehet megszervezni. (3) A szakmai alapképzésre épülő gyakorlati képzés egy része a központi képzőhelyen is megszervezhető. (4) Tanműhely hiányában a szakmai alapképzés és az erre épülő gyakorlati képzés megszervezhető munkahelyi körülmények között, feltéve, hogy a felkészítés feltételei biztosíthatóak. 14. § (1) A tanműhely a képzési feladata és felszereltsége szerint lehet a) a szakmai előkészítő és szakmai alapképzést végző alapképző tanműhely, b) a szakmai alapképzést és az erre épülő gyakorlati képzést ellátó tanműhely, valamint c) a szakmai alapképzésre épülő gyakorlati képzést ellátó tanműhely. (2) A tanműhely létesítése szerint lehet a) iskolai tanműhely, b) gazdálkodó szervezet által működtetett üzemi tan műhely, c) több gazdálkodó szervezet által közösen működtetett üzemközi tanműhely (a továbbiakban: üzemközi tanműhely), valamint d) regionális képző központ által működtetett tanműhely. 15. § (1) A felszerelési jegyzékből meg kell határozni a tanműhelyben folyó gyakorlati képzéshez szükséges eszkö zöket, melyek nélkül a gyakorlati képzés követelményei nem teljesíthetőek. (2) A tanműhelyben folyó gyakorlati képzésben használt eszközt (berendezést, gépet, műszert stb.) üzemképes, a munkavédelmi követelményeknek is megfelelő állapotban kell tartani, és karbantartásáról, felújításáról, illetőleg cseréjéről az eszközt gyártó (forgalmazó) által meghatározott rendben a gyakorlati képzést szervező gondoskodik. 16. § (1) A tanműhelyben a tantervi feladatoknak és követelményeknek megfelelő munkaprogramot kell készíteni. (2) Az iskolai tanműhely működésének személyi feltételeiről a Kt.-ben előírtak figyelembevételével a fenntartó gondoskodik. (3) Az üzemi tanműhely működésének személyi feltételei körében a) a tanműhelyvezetőről, aki ezt a tevékenységet más munkaköre mellett is elláthatja, b) a gyakorlati oktatóról, továbbá c) a termelő-szolgáltató tevékenység előkészítéséhez szükséges műszaki, fizikai dolgozóról a gazdálkodó szervezet gondoskodik. (4) A (3) bekezdés c) pontjában érintett feladat a gazdálkodó szervezet technológiai, munkaszervezési rendjében is elvégezhető. (5) Az üzemközi tanműhely működéséhez a (3) bekezdésben foglaltak szerint szükséges személyi feltételekről a tanműhely létesítésében és az üzemeltetésében érintett gazdálkodó szervezetek közösen gondoskodnak. (6) A regionális képző központ iskolai rendszerű gyakorlati képzést ellátó tanműhelyének személyi feltételeiről a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a regionális képző központ gondoskodik. 17. § Az iskolai, valamint az üzemi, az üzemközi és a képző központ által működtetett tanműhelyben a tanulócsoport létszámát a Kt.-ben meghatározott normatívák szerint kell kialakítani. 18. § (1) Központi képzőhelyen akkor folyhat gyakorlati képzés, ha az Szt. 2. § (5) bekezdésében meghatározottak szerint TISZK-et létrehozó iskolafenntartók, felsőfokú szak képzést folytató felsőoktatási intézmények abban megállapodtak, és a) a központi képzőhely felszereltsége, b) a központi képzőhelyen folytatott szakmai tevé kenység tartalma, jellege, c) a képzési időt kitöltő tevékenység lehetővé teszi a szakmai és vizsgakövetelményre való felkészülést. (2) A központi képzőhelynek meg kell felelnie a tűz-, baleset-, munka- és környezetvédelmi előírásoknak. (3) A központi képzőhelyre beosztott tanuló képzésére és felügyeletére az Szt. 2. § (5) bekezdésben meghatározott szervezet köteles az e rendelet 4. § (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő szakembert megbízni. (4) A felszerelési jegyzékből meg kell határozni a központi képzőhelyen folyó gyakorlati képzéshez szükséges eszközöket, melyek nélkül a gyakorlati képzés követelményei nem teljesíthetőek. (5) A központi képzőhelyen gyakorlati képzésben használt eszközt (berendezést, gépet, műszert stb.) üzemképes, a munkavédelmi követelményeknek is megfelelő állapotban kell tartani, és karbantartásáról, felújításáról, illetőleg cseréjéről az eszközt gyártó (forgalmazó) által meghatározott rendben a gyakorlati képzést szervező köteles gondoskodni. 19. § (1) Egyedi munkahelyen az OKJ-ben meghatározott szakképesítés megszerzésére irányuló gyakorlati képzés akkor folyhat, ha a) a munkahely felszereltsége, b) a munkahelyen folytatott szakmai tevékenység tar talma, jellege, c) a képzési időt kitöltő munka lehetővé teszi a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott szakmai és vizsgakövetelményre való felkészülést. (2) Az egyedi munkahelynek meg kell felelnie a tűz-, baleset-, munka- és környezetvédelmi előírásoknak. (3) Az egyedi munkahelyre beosztott tanuló képzésére és felügyeletére a gazdálkodó szervezet köteles az Szt. 17. §-ának (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő szakembert megbízni. (4) Amennyiben a gazdálkodó szervezet több tanulót foglalkoztat egyedi munkahelyen, köteles felelős személyt megbízni a tanulók foglalkoztatásának és szakmai fejlődésének figyelemmel kísérésére, aki ezt a tevékenységet munkája mellett is elláthatja. A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONT TANÁCSADÓ TESTÜLETE 20. § (1) Az Szt. 2. §-ának (5) bekezdése alapján létrehozott tanácsadó testület a TISZK feladatainak végrehajtását segíti. (2) A tanácsadó testület szavazati joggal rendelkező tagjainak száma – az elnököt is beleértve – legfeljebb 15 fő lehet. Az elnököt a TISZK-et létrehozó iskolafenntartó (a továbbiakban: fenntartó) delegálja. Amennyiben a TISZK-et több fenntartó együttműködésével hozzák létre, akkor az elnököt a koordinációs szerepet betöltő fenntartó delegálja. A tanácsadó testület tagjai díjazásban nem részesülnek. A tanácsadó testület titkársági feladatainak ellátását a TISZK-et irányító szervezet biztosítja. (3) A tanácsadó testületben szavazati joggal rendelkezik a) a TISZK-et létrehozó fenntartók és a felsőfokú szakképzést folytató felsőoktatási intézmények, b) az érdekelt regionális fejlesztési és képzési bizottságokba delegáló szociális partnerek (munkaadók, munkavállalók), c) a területi gazdasági kamarák (legfeljebb két fő), d) az érdekelt munkaügyi központ (egy fő) képviselője. (4) A tanácsadó testület szavazati joggal rendelkező tagjait a TISZK-et létrehozó fenntartó, több fenntartó együttműködése esetén a koordinációs szerepet betöltő fenntartó 3 évre kéri fel. A szavazati joggal rendelkező tagok közül legalább 8 fő a gazdaság képviselője. (5) A tanácsadó testület munkájában tanácskozási joggal vesz részt a) a TISZK-ben részt vevő szakképző iskola igazgatója vagy képviselője, b) a létrehozott irányító szervezet (ügyvezető, igazgató) vezetője, c) a központi képzőhely vezetője. (6) A tanácsadó testület szükség szerint, de évente legalább 4 alkalommal ülésezik. (7) A tanácsadó testület ülése akkor határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok ötven százaléka jelen van. 21. § (1) A tanácsadó testület dönt a saját ügyrendjéről, működésének rendjéről és éves munkatervéről. (2) Az ügyrendben szabályozni kell az elnök és a tagok visszahívásának, az új tagok delegálásának szabályait, a határozathozatal rendjét és a testületi állásfoglalás kialakításának, a tanácskozás előkészítésének, megtartásának és a határozatok, állásfoglalások dokumentálásának szabályait, a testület üléseinek rendjét. (3) A tanácsadó testület véleményezi: a) az irányító szervezet működésének szabályait tartal mazó dokumentumo(ka)t, b) a költségvetési szervként működő központi képző hely szervezeti és működési szabályzatát, költségvetésének tervezetét, c) a nonprofit szervezet üzleti tervét, d) a TISZK-ben részt vevő szakképző iskolák szakmai programját, felsőfokú szakképzést folytató felsőoktatási intézmény szakképzési programját, valamint a TISZK keretében működő központi képzőhely képzési tervét, e) a TISZK-et létrehozó fenntartó, több fenntartó együttműködése esetén a koordinációs szerepet betöltő fenntartó által legalább 3 évente készítendő stratégiai, fejlesztési tervet (melyet évente felül kell vizsgálni), f) a TISZK-ben részt vevő szakképző iskolák által készített, szakképzéssel összefüggő pályázatokat. (4) A tanácsadó testület javaslatot tehet: a) a TISZK-ben részt vevő szakképző iskolákban az is kolai rendszerű szakképzés szerkezetének módosítására, b) a TISZK-ben részt vevő szakképző iskoláknak, köz ponti képzőhelynek, továbbá a felsőoktatási intézményeknek a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény alapján nyújtott fejlesztési támogatás felhasználására, c) a regionális szintű munkaerőpiaci igények alapján a központi képzőhely képzési kínálatára (az OKJ-ben szereplő szakképesítések kivételével), az azokban való részvétel feltételeire, d) a TISZK-ben részt vevő szakképző iskolák, felsőfokú szakképzést folytató felsőoktatási intézmény képzési kínálatának bemutatására, népszerűsítésére. (5) A tanácsadó testület évente egyszer beszámoltatja a központi képzőhely vezetőjét a képzési és a fejlesztési feladatok végrehajtásáról, a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészéből nyilvános pályázat alapján kapott pénzeszközök felhasználásáról, a központi képzőhely munkaprogramjának megvalósulásáról. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 22. § (1) Ez a rendelet 2006. április 1-jén lép hatályba. (2) A 2. § (4) bekezdésében foglaltakat csak az e rendelet hatálybalépését követően kiadásra kerülő szakmai és vizsgakövetelményre kell alkalmazni. (3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 45/1999. (XII. 13.) OM rendelet. 23. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Ez a rendelet 2006. április 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit – a (2)–(6) bekezdésekben foglalt kivételekkel – a 2006. április 1-jét követően megkezdett szakképzésre kell felmenő rendszerben alkalmazni.” 24. § A Rendelet 6. §-a a következő (5)–(6) bekezdéssel egészül ki, és e § eredeti (5)–(8) bekezdésének számozása (7)–(10) bekezdésre változik: „(5) Az iskolai rendszerű és az iskolai rendszeren kívüli szakképzésben a képzés az Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet 2006. március 31-én hatályos rendelkezései és az ahhoz illeszkedő hatályos szakmai és vizsgakövetelmények, illetőleg az iskolai rendszerű szakképzés esetén központi programok (tantervek) és az elméleti képzéshez szükséges tananyagok alapján, addig az időpontig – de legfeljebb a (6) bekezdésben meghatározott határidőig – indítható, amíg az adott képzésre vonatkozóan, az e rendelet előírásaihoz illeszkedő szakmai és vizsgakövetelmények, valamint az iskolai rendszerű szakképzés esetén a központi programok (tantervek) nem kerültek kiadásra. A 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet által meghatározott, a szakképesítésnek OKJ-be való felvételéhez, módosításához, törléséhez szabott eljárási rend 2006. március 31-ét követően nem alkalmazható. A szakképzést a megkezdésének időpontjában hatályos szakmai és vizsgakövetelmények alapján kell befejezni és eredményes szakmai vizsgát követően a bizonyítványt kiadni. (6) 2008. december 31-ét követően a 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet rendelkezései szerinti szakképzés már nem indítható.” Dr. Magyar Bálint s. k., oktatási miniszter