8/
- (III. 23.) OM rendelete a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről. A szakképzésről szóló
- évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.)
- §-a
(2)bekezdésének e) pontjában foglalt felhatalmazás, valamint 2. §-ának
(5)bekezdésében foglaltak figyelembevétele alapján – a szakképzés egészére kiterjedően a szakképesítésért felelős miniszterrel egyetértésben – az alábbiakat rendelem el: 1. §
(1)A rendelet hatálya kiterjed az Szt. 2. §-ában meghatározott iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató jogi személyekre, költségvetési szervként vagy jogi személy részeként létrehozott és a térségi integrált szakképző központ (a továbbiakban: TISZK) keretében működő központi képzőhelyre (a továbbiakban: központi képzőhely), jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra, illetve az egyéni vállalkozókra (a továbbiakban együtt: szakképzést folytató intézmény).
(2)Iskolai rendszerű szakképzés a tanulói, illetve hallgatói jogviszony alapján folytatott szakképzés. E jogviszonyok hiányában az iskolarendszeren kívüli szakképzésre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni. A SZAKKÉPZÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 2. §
(1)Szakképzés megkezdésére és folytatására iskolai rendszerű szakképzés esetén a pedagógiai program részeként kidolgozott szakmai programmal, felsőfokú szakképzés esetén a felsőoktatási intézmény képzési programjának részét képező szakképzési programmal, iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén képzési programmal (a továbbiakban együtt: szakmai képzési program) rendelkező, nyilvántartásba vett szakképzést folytató intézmény jogosult.
(2)Az iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató intézmény képzési programjának biztosítania kell a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott szakmai és vizsgakövetelmény teljesülését, amennyiben a képzés az Országos Képzési Jegyzékben (a továbbiakban: OKJ) szereplő szakképesítés megszerzésére való felkészítésre irányul.
(3)A szakképzést folytató intézménynek a szakmai képzési programjában meghatározott ütemezés szerint biztosítania kell a szakmai képzési program megvalósításához szükséges feltételeket.
(4)Az OKJ-ben szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai elméleti és gyakorlati képzéshez szükséges eszköz- és felszerelési jegyzéket (a továbbiakban: felszerelési jegyzék) a szakképesítésért felelős miniszter által rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény tartalmazza. A felszerelési jegyzéket legalább a szakmai és vizsgakövetelmény módosításakor felül kell vizsgálni. 3. §
(1)A szakképzést folytató intézmény köteles – a szakmai képzési programon alapuló – tájékoztatást nyújtani az érdeklődők számára a közoktatásról szóló
- évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.), a felsőoktatásról szóló
- évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.), továbbá a felnőttképzésről szóló
- évi CI. törvény előírásai szerint, a szakmai képzés nyilvános meghirdetésekor, illetve a képzés során folyamatosan.
(2)Az iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató intézmény a képzési program alapján köti meg a képzésben részt vevőkkel a felnőttképzésről szóló
- évi CI. törvényben előírt felnőttképzési szerződést. A képzési program megvalósításához kapcsolódó egyéb (alvállalkozói, megbízási, bérleti stb.) szerződéseknek is a képzési programon kell alapulniuk.
- §
(1)Az iskolai rendszerű szakképzésben oktatóként csak olyan személy vehet részt, aki a Kt.-ben, felsőoktatási intézményben folyó felsőfokú szakképzés tekintetében az Ftv.-ben, valamint az Szt.-ben előírt iskolai végzettséggel, szakmai képesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkezik.
(2)Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben oktatóként csak olyan személy foglalkoztatható, aki az akkreditációs eljárás és követelményrendszer részletes szabályairól szóló 24/
- (VI. 22.) FMM rendelet
- számú mellékletében meghatározott iskolai végzettséggel, szakmai képesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkezik. AZ ISKOLAI RENDSZERŰ SZAKKÉPZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK A szakképzés megszervezése
- § Gyakorlati képzést szervező: a) a szakközépiskola és a szakiskola (a továbbiakban: szakképző iskola); b) a központi képzőhely; c) a regionális képző központ, amennyiben az Szt.
- §-a
(1)bekezdésének
- e)pontja alapján részt vesz az iskolai rendszerű gyakorlati képzésben;
- d)az Szt. 15. §-ának
(3)bekezdése alapján a jogi személy, továbbá a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, az egyéni vállalkozó; e) a felsőoktatási intézmény az általa folytatott felsőfokú szakképzés tekintetében.
- § Az OKJ-ben meghatározott szakképesítésre történő felkészítés akkor szervezhető, ha a szakmai tantárgy, tananyagegység (modul) központi programjában (tantervében) foglaltak végrehajtása biztosított, illetőleg a képzés során fejlesztéssel biztosítható.
- § Ha a tanuló képzésére gazdálkodó szervezettel a gyakorlati képzés céljából kötött tanulószerződés alapján kerül sor, a tanuló elméleti képzésének megszervezéséről a szakképesítésnek megfelelő szakképző iskolában – e rendelet
- és
- §-aiban foglaltakra is figyelemmel – gondoskodni kell. A szakmai elméleti képzés
- § A szakmai elméleti képzéshez szükséges pedagógusokról, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalma zottakról a szakképző iskola gondoskodik a Kt.-ben előírtak figyelembevételével.
- § A szakképző iskolában meg kell határozni a felszerelési jegyzékből a szakmai elméleti tantárgyakhoz, tananyagegységekhez (modulhoz), a szakmai-pedagógiai feladatok megfelelő feldolgozásához szükséges eszközöket, és ezeket a képzés során – a
- §
(3)bekezdésére is tekintettel – biztosítani kell. 10. §
(1)A szakmai elméleti képzés – a közösségi jog hatálya alá tartozó szakképzés kivételével – beszámoltató rendszerű formában is megszervezhető, ha azt a szakképesítésenkénti kis létszám (tanévenként legfeljebb 10 fő) indokolja. A beszámoltató rendszerű képzés megszervezését a szakképesítésért felelős miniszter engedélyezi.
(2)A beszámoltató rendszerű képzés esetén a szakképző iskola igazgatója a tanulót a szakmai elméleti tantárgyak foglalkozásain való rendszeres részvétel alól felmenti.
(3)A felmentett tanuló beszámoltató rendszerű szakmai elméleti képzésben – konzultációs csoportba beosztva – vesz részt. A konzultációs csoport vezetését a csoportot tanító – e feladat ellátásával megbízott – tanár látja el. Feladatai és jogai az osztályfőnökével azonosak. 11. §
(1)A 10. §
(2)bekezdése szerint felmentett tanuló havonként – három munkanap kivételével – folyamatos gyakorlati képzésben vesz részt.
(2)A beszámoltató rendszerű képzésben részt vevő tanuló a szakmai elméleti tantárgyak adott képzési szakaszra eső tananyagából köteles félévkor és tanév végén beszámoló vizsgát tenni.
(3)A beszámoltató rendszerű képzést végző szakképző iskola a beszámoló vizsgára való felkészülésre a kijelölt szakmai elméleti tantárgyak anyagából – az
(1)bekezdésben meghatározott három munkanap terhére – havonta legfeljebb kétnapos konzultációt szervezhet.
(4)A tanuló a tanév végén nem tehet beszámoló vizsgát, ha a konzultációk ötven százalékán nem vett részt. Ezt úgy kell tekinteni, hogy a tanuló az évfolyamra meghatározott tantárgyi követelményeket nem teljesítette. A gyakorlati képzés
- § A gyakorlati képzés követelményeire való felkészítés feltételeiről, a gyakorlati képzési helyek létesítéséről az Szt.-ben és a Kt.-ben foglalt előírásoknak megfelelően a gyakorlati képzést szervező gondoskodik.
- §
(1)A szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott szakmai alapképzést tanműhelyben, tangazdaságban, tanboltban, tanpostán, tankórteremben, tankertben, tanudvarban, tankonyhában, laboratóriumban, tanirodában, demonstrációs teremben, gyakorló- és szaktanteremben (a továbbiakban együtt: tanműhely), valamint központi képzőhelyen is meg lehet szervezni.
(2)A szakmai alapképzésre épülő gyakorlati képzést – munkahelyi körülmények között – csoportos képzési vagy egyedi munkahelyen, illetőleg megfelelő feltételekkel rendelkező tanműhelyben lehet megszervezni.
(3)A szakmai alapképzésre épülő gyakorlati képzés egy része a központi képzőhelyen is megszervezhető.
(4)Tanműhely hiányában a szakmai alapképzés és az erre épülő gyakorlati képzés megszervezhető munkahelyi körülmények között, feltéve, hogy a felkészítés feltételei biztosíthatóak. 14. §
(1)A tanműhely a képzési feladata és felszereltsége szerint lehet
- a)a szakmai előkészítő és szakmai alapképzést végző alapképző tanműhely,
- b)a szakmai alapképzést és az erre épülő gyakorlati képzést ellátó tanműhely, valamint
- c)a szakmai alapképzésre épülő gyakorlati képzést ellátó tanműhely.
(2)A tanműhely létesítése szerint lehet
- a)iskolai tanműhely,
- b)gazdálkodó szervezet által működtetett üzemi tan műhely,
- c)több gazdálkodó szervezet által közösen működtetett üzemközi tanműhely (a továbbiakban: üzemközi tanműhely), valamint
- d)regionális képző központ által működtetett tanműhely. 15. §
(1)A felszerelési jegyzékből meg kell határozni a tanműhelyben folyó gyakorlati képzéshez szükséges eszkö zöket, melyek nélkül a gyakorlati képzés követelményei nem teljesíthetőek.
(2)A tanműhelyben folyó gyakorlati képzésben használt eszközt (berendezést, gépet, műszert stb.) üzemképes, a munkavédelmi követelményeknek is megfelelő állapotban kell tartani, és karbantartásáról, felújításáról, illetőleg cseréjéről az eszközt gyártó (forgalmazó) által meghatározott rendben a gyakorlati képzést szervező gondoskodik. 16. §
(1)A tanműhelyben a tantervi feladatoknak és követelményeknek megfelelő munkaprogramot kell készíteni.
(2)Az iskolai tanműhely működésének személyi feltételeiről a Kt.-ben előírtak figyelembevételével a fenntartó gondoskodik.
(3)Az üzemi tanműhely működésének személyi feltételei körében
- a)a tanműhelyvezetőről, aki ezt a tevékenységet más munkaköre mellett is elláthatja,
- b)a gyakorlati oktatóról, továbbá
- c)a termelő-szolgáltató tevékenység előkészítéséhez szükséges műszaki, fizikai dolgozóról a gazdálkodó szervezet gondoskodik.
(4)A
(3)bekezdés c) pontjában érintett feladat a gazdálkodó szervezet technológiai, munkaszervezési rendjében is elvégezhető.
(5)Az üzemközi tanműhely működéséhez a
(3)bekezdésben foglaltak szerint szükséges személyi feltételekről a tanműhely létesítésében és az üzemeltetésében érintett gazdálkodó szervezetek közösen gondoskodnak.
(6)A regionális képző központ iskolai rendszerű gyakorlati képzést ellátó tanműhelyének személyi feltételeiről a
(3)bekezdésben foglaltak figyelembevételével a regionális képző központ gondoskodik.
- § Az iskolai, valamint az üzemi, az üzemközi és a képző központ által működtetett tanműhelyben a tanulócsoport létszámát a Kt.-ben meghatározott normatívák szerint kell kialakítani.
- §
(1)Központi képzőhelyen akkor folyhat gyakorlati képzés, ha az Szt. 2. §
(5)bekezdésében meghatározottak szerint TISZK-et létrehozó iskolafenntartók, felsőfokú szak képzést folytató felsőoktatási intézmények abban megállapodtak, és
- a)a központi képzőhely felszereltsége,
- b)a központi képzőhelyen folytatott szakmai tevé kenység tartalma, jellege,
- c)a képzési időt kitöltő tevékenység lehetővé teszi a szakmai és vizsgakövetelményre való felkészülést.
(2)A központi képzőhelynek meg kell felelnie a tűz-, baleset-, munka- és környezetvédelmi előírásoknak.
(3)A központi képzőhelyre beosztott tanuló képzésére és felügyeletére az Szt. 2. §
(5)bekezdésben meghatározott szervezet köteles az e rendelet 4. §
(1)bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő szakembert megbízni.
(4)A felszerelési jegyzékből meg kell határozni a központi képzőhelyen folyó gyakorlati képzéshez szükséges eszközöket, melyek nélkül a gyakorlati képzés követelményei nem teljesíthetőek.
(5)A központi képzőhelyen gyakorlati képzésben használt eszközt (berendezést, gépet, műszert stb.) üzemképes, a munkavédelmi követelményeknek is megfelelő állapotban kell tartani, és karbantartásáról, felújításáról, illetőleg cseréjéről az eszközt gyártó (forgalmazó) által meghatározott rendben a gyakorlati képzést szervező köteles gondoskodni. 19. §
(1)Egyedi munkahelyen az OKJ-ben meghatározott szakképesítés megszerzésére irányuló gyakorlati képzés akkor folyhat, ha
- a)a munkahely felszereltsége,
- b)a munkahelyen folytatott szakmai tevékenység tar talma, jellege,
- c)a képzési időt kitöltő munka lehetővé teszi a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott szakmai és vizsgakövetelményre való felkészülést.
(2)Az egyedi munkahelynek meg kell felelnie a tűz-, baleset-, munka- és környezetvédelmi előírásoknak.
(3)Az egyedi munkahelyre beosztott tanuló képzésére és felügyeletére a gazdálkodó szervezet köteles az Szt. 17. §-ának
(4)bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő szakembert megbízni.
(4)Amennyiben a gazdálkodó szervezet több tanulót foglalkoztat egyedi munkahelyen, köteles felelős személyt megbízni a tanulók foglalkoztatásának és szakmai fejlődésének figyelemmel kísérésére, aki ezt a tevékenységet munkája mellett is elláthatja. A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONT TANÁCSADÓ TESTÜLETE 20. §
(1)Az Szt. 2. §-ának
(5)bekezdése alapján létrehozott tanácsadó testület a TISZK feladatainak végrehajtását segíti.
(2)A tanácsadó testület szavazati joggal rendelkező tagjainak száma – az elnököt is beleértve – legfeljebb 15 fő lehet. Az elnököt a TISZK-et létrehozó iskolafenntartó (a továbbiakban: fenntartó) delegálja. Amennyiben a TISZK-et több fenntartó együttműködésével hozzák létre, akkor az elnököt a koordinációs szerepet betöltő fenntartó delegálja. A tanácsadó testület tagjai díjazásban nem részesülnek. A tanácsadó testület titkársági feladatainak ellátását a TISZK-et irányító szervezet biztosítja.
(3)A tanácsadó testületben szavazati joggal rendelkezik
- a)a TISZK-et létrehozó fenntartók és a felsőfokú szakképzést folytató felsőoktatási intézmények,
- b)az érdekelt regionális fejlesztési és képzési bizottságokba delegáló szociális partnerek (munkaadók, munkavállalók),
- c)a területi gazdasági kamarák (legfeljebb két fő),
- d)az érdekelt munkaügyi központ (egy fő) képviselője.
(4)A tanácsadó testület szavazati joggal rendelkező tagjait a TISZK-et létrehozó fenntartó, több fenntartó együttműködése esetén a koordinációs szerepet betöltő fenntartó 3 évre kéri fel. A szavazati joggal rendelkező tagok közül legalább 8 fő a gazdaság képviselője.
(5)A tanácsadó testület munkájában tanácskozási joggal vesz részt
- a)a TISZK-ben részt vevő szakképző iskola igazgatója vagy képviselője,
- b)a létrehozott irányító szervezet (ügyvezető, igazgató) vezetője,
- c)a központi képzőhely vezetője.
(6)A tanácsadó testület szükség szerint, de évente legalább 4 alkalommal ülésezik.
(7)A tanácsadó testület ülése akkor határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok ötven százaléka jelen van. 21. §
(1)A tanácsadó testület dönt a saját ügyrendjéről, működésének rendjéről és éves munkatervéről.
(2)Az ügyrendben szabályozni kell az elnök és a tagok visszahívásának, az új tagok delegálásának szabályait, a határozathozatal rendjét és a testületi állásfoglalás kialakításának, a tanácskozás előkészítésének, megtartásának és a határozatok, állásfoglalások dokumentálásának szabályait, a testület üléseinek rendjét.
(3)A tanácsadó testület véleményezi:
- a)az irányító szervezet működésének szabályait tartal mazó dokumentumo(ka)t,
- b)a költségvetési szervként működő központi képző hely szervezeti és működési szabályzatát, költségvetésének tervezetét,
- c)a nonprofit szervezet üzleti tervét,
- d)a TISZK-ben részt vevő szakképző iskolák szakmai programját, felsőfokú szakképzést folytató felsőoktatási intézmény szakképzési programját, valamint a TISZK keretében működő központi képzőhely képzési tervét,
- e)a TISZK-et létrehozó fenntartó, több fenntartó együttműködése esetén a koordinációs szerepet betöltő fenntartó által legalább 3 évente készítendő stratégiai, fejlesztési tervet (melyet évente felül kell vizsgálni),
- f)a TISZK-ben részt vevő szakképző iskolák által készített, szakképzéssel összefüggő pályázatokat.
(4)A tanácsadó testület javaslatot tehet:
- a)a TISZK-ben részt vevő szakképző iskolákban az is kolai rendszerű szakképzés szerkezetének módosítására,
- b)a TISZK-ben részt vevő szakképző iskoláknak, köz ponti képzőhelynek, továbbá a felsőoktatási intézményeknek a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény alapján nyújtott fejlesztési támogatás felhasználására,
- c)a regionális szintű munkaerőpiaci igények alapján a központi képzőhely képzési kínálatára (az OKJ-ben szereplő szakképesítések kivételével), az azokban való részvétel feltételeire,
- d)a TISZK-ben részt vevő szakképző iskolák, felsőfokú szakképzést folytató felsőoktatási intézmény képzési kínálatának bemutatására, népszerűsítésére.
(5)A tanácsadó testület évente egyszer beszámoltatja a központi képzőhely vezetőjét a képzési és a fejlesztési feladatok végrehajtásáról, a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészéből nyilvános pályázat alapján kapott pénzeszközök felhasználásáról, a központi képzőhely munkaprogramjának megvalósulásáról. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 22. §
(1)Ez a rendelet 2006. április 1-jén lép hatályba.
(2)A 2. §
(4)bekezdésében foglaltakat csak az e rendelet hatálybalépését követően kiadásra kerülő szakmai és vizsgakövetelményre kell alkalmazni.
(3)A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 45/
- (XII. 13.) OM rendelet.
- § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/
- (II. 17.) OM rendelet (a továbbiakban: Rendelet)
- §
(1)bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „
(1)Ez a rendelet 2006. április 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit – a
(2)–
(6)bekezdésekben foglalt kivételekkel – a
- április 1-jét követően megkezdett szakképzésre kell felmenő rendszerben alkalmazni.”
- § A Rendelet
- §-a a következő
(5)–
(6)bekezdéssel egészül ki, és e § eredeti
(5)–
(8)bekezdésének számozása
(7)–
(10)bekezdésre változik: „
(5)Az iskolai rendszerű és az iskolai rendszeren kívüli szakképzésben a képzés az Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/
- (XII. 27.) OM rendelet
- március 31-én hatályos rendelkezései és az ahhoz illeszkedő hatályos szakmai és vizsgakövetelmények, illetőleg az iskolai rendszerű szakképzés esetén központi programok (tantervek) és az elméleti képzéshez szükséges tananyagok alapján, addig az időpontig – de legfeljebb a
(6)bekezdésben meghatározott határidőig – indítható, amíg az adott képzésre vonatkozóan, az e rendelet előírásaihoz illeszkedő szakmai és vizsgakövetelmények, valamint az iskolai rendszerű szakképzés esetén a központi programok (tantervek) nem kerültek kiadásra. A 37/
- (XII. 27.) OM rendelet által meghatározott, a szakképesítésnek OKJ-be való felvételéhez, módosításához, törléséhez szabott eljárási rend
- március 31-ét követően nem alkalmazható. A szakképzést a megkezdésének időpontjában hatályos szakmai és vizsgakövetelmények alapján kell befejezni és eredményes szakmai vizsgát követően a bizonyítványt kiadni.
(6)- december 31-ét követően a 37/
- (XII. 27.) OM rendelet rendelkezései szerinti szakképzés már nem indítható.” Dr. Magyar Bálint s. k., oktatási miniszter