2003. XXIII. törvény a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről.

2003. XXIII. törvény a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről. Az Országgyűlés annak érdekében, hogy meghatározza azokat a feltételeket, amelyek teljesítése mellett a kijelölt fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerek a résztvevők számára a teljesítés véglegességét biztosíthatják, előmozdítva ezzel biztonságos és hatékony működésüket, továbbá, hogy csökkentse azokat a kockázatokat, amelyek ezen rendszerek valamely résztvevője ellen indított fizetést korlátozó intézkedésből adódhatnak, a következő törvényt alkotja: BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK A törvény hatálya 1. § E törvény hatálya kiterjed: a) a magyar jog alapján működő, a 2. § i) pontjában meghatározott fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerre (a továbbiakban együtt: rendszer), A törvényt az Országgyűlés a 2003. április 14-i ülésnapján fogadta el. b) a magyar jog alapján működő rendszer valamennyi résztvevőjére, illetve az Európai Unió más tagállamának joga alapján működő rendszer magyarországi székhelyű résztvevőjére, c) a magyar jog, illetve az Európai Unió más tagállamának joga alapján működő rendszerben nyújtott biztosítékra, ha annak nyilvántartása Magyarországon történik. Értelmező rendelkezések 2. § E törvény alkalmazásában: a) elszámolási nettósítás: valamely résztvevőnek a rend szer más résztvevőjétől kapott, illetve részére küldött transzfer megbízásaiból keletkező követeléseinek és tartozásainak egyetlen nettó követeléssé vagy nettó tartozássá való átalakítása, aminek folytán a követelés vagy a tartozás csak e nettó összegre korlátozódik; b) elszámoló fél: az a résztvevő, amely az intézmények, az esetleges központi szerződő fél, illetőleg az esetleges teljesítő fél nettó fizetési kötelezettségeit megállapítja; c) biztosíték: az óvadékként elhelyezett pénz — ideértve az óvadékként elkülönített bankszámla követelést is —, illetőleg a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben (a továbbiakban: Tpt.) meghatározott átruházható értékpapír; d) fizetést korlátozó eljárás: a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény szerinti csődeljárás és felszámolási eljárás, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 157. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti kivételes intézkedés, illetve a Hpt. 176/B. §-a (5) bekezdése, a Hpt. 181. §-a (2) bekezdése, továbbá a Tpt. 185. §-a (2) bekezdése, a Tpt. 192. §-a (2) bekezdése szerinti kifizetési tilalom, továbbá a Tpt. 400. §-ának (1) bekezdése h), j), q) és r) pontja, valamint (4) bekezdése szerinti felügyeleti intézkedések; e) harmadik ország: az az ország, amely nem tagja az Európai Uniónak; f) intézmény: fa) a Hpt. szerinti hitelintézet, a Tpt. szerinti befekte tési vállalkozás, az egyetemes postai szolgáltató, a Magyar Államkincstár, az Államadósság Kezelő Központ, a Magyar Nemzeti Bank, vagy fb) más tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás és mindazon intézmény, amely más tagállamban rendszer résztvevője lehet, vagy fc) olyan harmadik országbeli hitelintézet, amely megfelel a Hpt. 2. sz. melléklete III. fejezetének 44. pontjában foglaltaknak, vagy olyan harmadik országbeli befektetési vállalkozás, amely megfelel a Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 73. pontjában foglaltaknak, amely valamely rendszer résztvevője, és amelynek a rendszerben továbbított transzfer megbízásokból adódó fizetési kötelezettségeket teljesítenie kell; g) központi szerződő fél: az a szervezet, amely a rendszer intézményeinek transzfer megbízásai tekintetében — a jogviszonyba belépve — mindannyiukkal szemben kizárólagos szerződő félként jár el; h) közvetett résztvevő: az a hitelintézet, amely szerződéses kapcsolatban áll a rendszer valamely résztvevőjével és transzfer megbízásait e résztvevő közvetítésével bonyolítja le a rendszeren keresztül; i) rendszer: az az írásbeli megállapodáson alapuló együttműködési forma, ia) amikor három vagy több intézmény, továbbá — ha van ilyen — a teljesítő fél, a központi szerződő fél, az elszámoló fél, illetőleg a közvetett résztvevő megállapodik abban, hogy egymás közötti transzfer megbízásaik közös szabályok és egységes eljárási rend szerint kerülnek végrehajtásra, ib) amely kijelölésre kerül és a kijelölő hatóság értesíti erről az Európai Bizottságot; j) résztvevő: az intézmény, a központi szerződő fél, a teljesítő fél, valamint az elszámoló fél; k) transzfer megbízás: valamely résztvevő rendelkezése, hogy egy pénzösszeget, illetőleg átruházható értékpapírt valamely hitelintézetnél vagy a teljesítő félnél vezetett számlán történő jóváírással bocsássanak a kedvezményezett rendelkezésére; l) teljesítés: a rendszer résztvevői közötti tartozások és követelések kiegyenlítése a teljesítési számlákon; m) teljesítési számla: a teljesítő félnél vezetett pénzvagy értékpapírszámla, ahol a rendszer résztvevői közötti transzfer megbízások kiegyenlítése történik; n) teljesítő fél: az a szervezet, amely a rendszerben résztvevő intézmények, illetőleg a központi szerződő fél teljesítési számlájának vezetőjeként biztosítja a transzfer megbízások kiegyenlítését, illetve — szükség esetén — az intézmény, illetőleg a központi szerződő fél részére hitelt nyújt a teljesítés megkönnyítése érdekében. A RENDSZER RÉSZTVEVŐI KÖZÖTTI MEGÁLLAPODÁS 3. § (1) A rendszer résztvevői közötti megállapodásnak tartalmaznia kell: a) a transzfer megbízás rendszerbe történő befogadásának időpontját, b) azt az időpontot, amikortól kezdve a transzfer megbízás nem vonható vissza a rendszerből, c) azon résztvevő megnevezését, amelynek feladata lesz: ca) a bírósággal és az intézkedésre jogosult más hatósággal történő kapcsolattartás, ideértve a kijelölés iránti kérelem benyújtását, a fizetést korlátozó eljárással kapcsolatos 5. § (1) bekezdés szerinti értesítés fogadása céljából a bírósághoz és intézkedésre jogosult más hatósághoz történő bejelentkezést, továbbá cb) az illetékes felszámoló bíróság és intézkedésre jogosult más hatóság 15 napon belüli értesítése a rendszer nyilvántartásba vételéről, valamint a rendszer résztvevőinek nevéről, székhelyéről, a cégnyilvántartási, illetőleg adószámáról, elérhetőségéről, illetve az ezekben bekövetkező változásokról, d) a megállapodásban rögzíteni kell a c) pont szerinti résztvevő jogait és kötelezettségeit, az általa követhető eljárási rendet, a többi résztvevő vele szembeni kötelezettségét, elérhetőségét és a számára adott meghatalmazást, e) a kijelölő hatóság felé történő kötelezettségvállalást ea) az értesítések megtételére, okmányok, okiratok szükség szerinti bemutatására, eb) olyan nyilvántartás vezetésére és öt évig történő őrzésére, amelyből utólag is egyértelműen megállapítható a bíróság, illetve az intézkedésre jogosult más hatóság 5. § (1) bekezdés szerinti értesítésének tartalma és megérkezésének időpontja, f) a résztvevők közötti eljárási rendet, az egyes résztvevők jogait és kötelezettségeit, feladatát, a felelősségi viszonyokat. (2) A megállapodásban foglaltak alapján egyazon résztvevő egyidejűleg elláthatja a központi szerződő fél, a teljesítő fél, valamint az elszámoló fél feladatát is. (3) A megállapodás módosítása esetén — a módosítás elfogadását követő öt napon belül — a módosított megállapodást meg kell küldeni a kijelölő hatóság részére. AZ ELSZÁMOLÁSI NETTÓSÍTÁS ÉS A TRANSZFER MEGBÍZÁSOK JOGI HATÁLYA 4. § (1) A 3. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott időponttól kezdődően a transzfer megbízás teljesítése és az elszámolási nettósítás a rendszer résztvevője elleni fizetést korlátozó eljárás megindításától függetlenül végrehajtható és megtámadhatatlan. (2) Ha a transzfer megbízást az 5. § (2) bekezdése szerinti időpontot követően fogadta be a rendszer és még ugyanazon a napon végrehajtják, teljesítését követően csak akkor válik jogilag kötelezővé és harmadik személyek számára megtámadhatatlanná, ha a teljesítő fél, illetve a központi szerződő fél, vagy az elszámoló fél bizonyítja, hogy az eljárás megindulásáról nem volt és nem is kellett, hogy tudomása legyen. A FIZETÉST KORLÁTOZÓ ELJÁRÁS 5. § (1) A bíróság vagy az intézkedésre jogosult más hatóság a résztvevő elleni fizetést korlátozó eljárás megindításáról — ha az eljárás megindítását maga a résztvevő kéri, a kérelem előterjesztéséről — haladéktalanul értesíti a 3. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti résztvevőt, valamint a rendszer kijelölésére jogosult hatóságot. (2) E törvény alkalmazásában a fizetést korlátozó eljárás megindításának időpontja: a) a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozat, ennek hiányában b) az első fokon jogerős végzés esetében a jogerőre emelkedést megállapító végzés, ennek hiányában c) a jogerős határozat bíróság vagy intézkedésre jogosult más hatóság általi meghozatalának időpontjával egyezik meg. (3) E törvény alkalmazásában a bíróság által hozott határozat alatt csődeljárás esetében a fizetési haladékról, valamint az ennek meghosszabbításáról rendelkező végzést, felszámolási eljárás esetében a felszámolás elrendeléséről szóló végzést kell érteni. (4) E törvény alkalmazásában a jogerőre emelkedés megállapítása tekintetében a bíróság soron kívül jár el. (5) A résztvevő ellen indult fizetést korlátozó eljárásban a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 105. §-a (4) bekezdésének rendelkezése nem alkalmazható. (6) A kijelölő hatóság a fizetést korlátozó eljárás megindításáról haladéktalanul értesíti a tagállamok illetékes hatóságait, valamint haladéktalanul továbbítja a tagállamoktól érkező értesítéseket a 3. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti résztvevőhöz. (7) A bíróság vagy az intézkedésre jogosult más hatóság, illetőleg a kijelölő hatóság a fizetést korlátozó eljárás megindításával kapcsolatos értesítési kötelezettségének olyan módon köteles eleget tenni, hogy az értesítés postai úton és elektronikus irat formájában a legrövidebb időn belül megérkezzék a 3. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti résztvevőhöz, a kijelölő hatósághoz, illetve a többi tagállamhoz. Az értesítést úgy kell továbbítani, hogy tartalma és megérkezésének időpontja utólag is megállapítható legyen. 6. § A fizetést korlátozó eljárás során született határozatoknak és a megtett intézkedéseknek nem lehet az eljárás megindításának az 5. § (2) bekezdése szerinti időpontját megelőző időpontra visszaható, a résztvevőnek a rendszerben való részvételből származó jogait vagy kötelezettségeit érintő hatálya. 7. § A rendszer résztvevője ellen indult fizetést korlátozó eljárás esetén a résztvevőnek a rendszerben való részvételből származó jogait és kötelezettségeit a rendszerre irányadó jog szerint kell megállapítani. A BIZTOSÍTÉK SÉRTHETETLENSÉGE A FIZETÉST KORLÁTOZÓ ELJÁRÁSBAN 8. § (1) A rendszer bármely biztosítékot nyújtó résztvevője ellen indított fizetést korlátozó eljárás nem akadá lyozza a rendszer bármely résztvevője követelésének biztosítékból történő közvetlen kielégítését. (2) A résztvevő ellen indított fizetést korlátozó eljárás esetén a 4. § (1) bekezdése szerint jogszerűen befogadott transzfer megbízás teljesítéséig nem lehet elvonni a teljesítési számláján nyilvántartott azon biztosítékokat, amelyek a résztvevőnek a fizetést korlátozó eljárás megindítása napján a rendszerrel szemben fennálló kötelezettsége teljesítését szolgálják. Ugyanígy felhasználható a résztvevő rendszerhez kapcsolódóan igénybe vehető hitelkerete — a hitelkeret fedezeteként ténylegesen meglévő biztosíték erejéig — a rendszerben keletkezett kötelezettségének teljesítésére. (3) Amennyiben biztosítékként átruházható értékpapírt nyújtanak és a jogosultaknak az értékpapírra vonatkozó jogait (illetve a nevükben helyettük eljáró harmadik személy jogait) a Magyar Köztársaságban lévő nyilvántartásban vagy számlán rögzítik, ezen biztosíték jogosultjának jogaira a magyar jog az irányadó. (4) A rendszer résztvevőjének transzfer megbízására, illetőleg a biztosíték sérthetetlenségére irányadó szabályok a közvetett résztvevő esetében is alkalmazandóak. A RENDSZER KIJELÖLÉSE ÉS A KIJELÖLT RENDSZER NYILVÁNTARTÁSA 9. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó rendszert a Magyar Nemzeti Bank (kijelölő hatóság) jelöli ki. (2) A kijelölt rendszert a kijelölő hatóság nyilvántartásba veszi. (3) A kijelölt rendszer résztvevőiről a bíróság nyilvántartást vezet. (4) A Magyar Nemzeti Bank által működtetett rendszer e törvény alapján kijelölt rendszernek minősül. A RENDSZER KIJELÖLÉSÉNEK FELTÉTELEI ÉS A KIJELÖLŐ HATÓSÁG ELJÁRÁSA 10. § A rendszer kijelölésre kerül, ha teljesülnek az alábbi feltételek: a) a megállapodásban résztvevők a rendszerre irányadó jogként a magyar jogot választják, b) a megállapodásban résztvevők közül legalább egy magyarországi székhellyel rendelkezik, c) a megállapodás tartalmazza a 3. § (1) bekezdésében foglaltakat, d) a megállapodásban elszámoló félként rögzített résztvevő rendelkezik: da) a Tpt. 334. §-ában megnevezett elszámolóházi tevékenység végzése esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének a Tpt. 338. § (1) bekezdése szerinti tevékenységi engedélyével, vagy db) a Hpt. 3. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kiegészítő pénzügyi tevékenység (elszámolásforgalom lebonyolítása) végzése esetén a Magyar Nemzeti Banknak a Hpt. 3. § (6) bekezdésében előírt tevékenységi engedélyével, vagy dc) az Európai Unió más tagállama felügyeleti hatósága által kiadott elszámolóházi tevékenység végzésére jogosító engedéllyel, e) ha a rendszer résztvevői között külföldi székhelyű van: ea) a külföldi székhelyű résztvevő az adott ország jogszabályainak megfelelően alapított és bejegyzett, a rendszerben való részvételből eredő jogok gyakorlására és kötelezettségek teljesítésére képes gazdasági társaság, eb) a rendszerben való részvétel nem ütközik az adott ország jogrendjébe, ec) az adott ország jogszabályai minden külön eljárás nélkül biztosítják a résztvevő rendszerbeli tagságból eredő kötelezettségeinek korlátozás nélküli teljesítését, ed) a résztvevő ellen indított fizetést korlátozó bármely intézkedés esetében az adott ország jogszabályai a rendszer többi résztvevője számára a 4. §-ban, továbbá a 8. §-ban foglaltaknak megfelelő szintű védelmet nyújtanak, f) a kérelem benyújtása a 11. § (2)—(4) bekezdésében foglaltak szerint történik. 11. § (1) A kijelölési eljárásban az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A kijelölési eljárás kérelemre indul, melyet a 3. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti résztvevő nyújt be. (3) A kijelölés iránti kérelmet és annak mellékleteit magyar nyelven, idegen nyelvű okirat esetén hiteles magyar nyelvű fordításban kell benyújtani. (4) A kijelölés iránti kérelemhez mellékelni kell: a) a rendszerben résztvevő elszámoló fél 10. § da)—dc) alpontja szerinti hatósági tevékenységi engedélyét, b) a rendszert létrehozó és működését szabályozó megállapodást, c) a rendszer résztvevőinek alapítói okiratát, d) bejegyzett cég esetében három hónapnál nem régeb bi cégkivonatot, bejegyzés hiányában a bejegyzés iránti kérelmet, annak igazolásával együtt, hogy a bejegyzés iránti kérelmet a cégbíróság átvette. (5) A kijelölő hatóság a kijelölésről vagy a kijelölés megtagadásáról a kérelem benyújtását követő 90 napon belül határoz. A kijelölés megtagadása ellen államigazgatási eljárásban jogorvoslatnak nincs helye. (6) A kijelölési feltételekben bekövetkezett bárminemű változást — a változást követő öt napon belül — be kell jelenteni a kijelölő hatóságnak. (7) A kijelölés visszavonható, ha a rendszer nem e törvény és a kijelölés alapjául szolgáló megállapodásban foglaltak szerint működik. (8) A kijelölő hatóság a rendszer kijelöléséről vagy a kijelölés visszavonásáról haladéktalanul értesíti a 3. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti résztvevőt és az Európai Bizottságot. (9) A kijelölő hatóság eljárása illetékmentes. AZ EURÓPAI UNIÓ MÁS TAGÁLLAMÁNAK JOGA ALAPJÁN MŰKÖDŐ RENDSZER MAGYARORSZÁGI SZÉKHELYŰ RÉSZTVEVŐJÉNEK ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGE 12. § (1) Az Európai Unió más tagállamának joga alapján működő rendszer magyarországi székhelyű résztvevője a rendszerhez való csatlakozás tényéről a csatlakozástól, illetve a rendszerből való kilépésről a kilépéstől számított 15 napon belül tájékoztatni köteles a kijelölő hatóságot. (2) Az (1) bekezdés szerinti csatlakozásról szóló tájékoztatáshoz mellékelni kell: a) a csatlakozási megállapodás (szerződés) másolatát, b) tájékoztatást a rendszer elszámolási tevékenységé ről, ideértve — ha van ilyen — a központi szerződő fél, az elszámoló fél, valamint a teljesítő fél megnevezését is. 13. § Jogos érdeke alapján bárki kérheti az intézményt, hogy adjon információt azon rendszerről, amelynek résztvevője, továbbá tájékoztatást kérhet e rendszer működésének fő szabályairól. ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Hatálybalépés 14. § (1) E törvény az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba. (2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Tpt. 419. §-ának (6) bekezdése. Átmeneti rendelkezés 15. § A törvény hatálybalépését követő 180. napig kijelölt rendszernek minősül a GIRO Elszámolásforgalmi Részvénytársaság által működtetett bankközi klíringrendszer (BKR) és a Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Rt. (KELER) által működtetett elszámolási rendszer. Módosuló jogszabályok 16. § (1) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 26. §-ának (2) bekezdése helyébe a követ kező rendelkezés lép, egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre módosul: ,,(2) A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény szerinti fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszereket az MNB jelöli ki.’’ (2) Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 3. §-ának (6) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki: (Ezt a törvényt akkor kell alkalmazni, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a következő ágazatokhoz tartozó, illetve a következő törvények által meghatározott ügyekben:) ,,r) a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény.’’ AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK JOGSZABÁLYAIHOZ VALÓ KÖZELÍTÉS 17. § E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Parlament és a Tanács a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 98/26/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz. Mádl Ferenc s. k., Dr. Szili Katalin s. k., a Köztársaság elnöke az Országgyűlés elnöke