2010. évi CXXXI. törvény a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Jet. - 2010. évi CXXXI. törvény a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2026.VI.29. - ) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! 2010. évi CXXXI. törvény a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről *  Annak előmozdítása érdekében, hogy a jó kormányzás keretében a társadalom legszélesebb rétegei kapcsolódhassanak be a jogszabályok előkészítésébe, elősegítve ezzel a közjó érdekében a jogi szabályozás sokoldalú megalapozását, ezzel pedig a jogszabályok minőségének és végrehajthatóságának javítását, amelyek együtt a jó állam elengedhetetlen feltételei, a jogalkotásról szóló törvénnyel összhangban az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: *  I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A törvény hatálya 1. § (1) E törvény hatálya a miniszterek által előkészített jogszabálytervezetek természetes személyek, valamint nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek által történő véleményezésére terjed ki (a továbbiakban: társadalmi egyeztetés). E törvény hatálya kiterjed a miniszterek által előkészített jogszabálytervezetek megalapozását szolgáló szabályozási koncepciókra is (a továbbiakban: koncepció). (2) E törvény rendelkezései nem érintik az egyéb jogszabályokban, illetve közjogi szervezetszabályozó eszközökben meghatározott véleményezési és egyeztetési jogosultságokat. (3) *  E törvény hatálya nem terjed ki a különleges jogrendben alkotható jogszabályok előkészítésére. 2. Alapelvek 2. § (1) A társadalmi egyeztetés során biztosítani kell, hogy a véleményezési folyamatban a véleményeknek – különös tekintettel a hátrányos helyzetű, társadalmi-gazdasági szempontból marginalizált csoportok véleményére – a lehető legszélesebb köre jelenjen meg. (2) A jogszabályok előkészítése során biztosítani kell az egyeztetések átláthatóságát, azok minél teljesebb körű nyilvánosságát. (3) A társadalmi egyeztetés során az abban részt vevők kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni. II. FEJEZET A JOGALKOTÁS TERVEZÉSE 3. A Kormány jogalkotási terve 3. § *  A Kormány jogalkotási tervét – a nemzetközi kötelezettségvállalásokra, az európai uniós kötelezettségekkel való összhang megteremtésére vonatkozó követelményekre, az Országgyűlés és az Alkotmánybíróság döntéseire figyelemmel, a felelősök megjelölésével –, az Országgyűlés rendes ülésszakaihoz igazodóan, határozattal állapítja meg. 4. A miniszter jogalkotási tájékoztatója 4. § A jogszabály előkészítéséért felelős miniszter közzéteszi az erre kijelölt honlapon (a továbbiakban: honlap) a Kormány jogalkotási tervezési időszakára vonatkozó jogalkotási tájékoztatóját. A jogszabály előkészítéséért felelős miniszter jogalkotási tájékoztatója tartalmazza az általa előkészítendő jogszabálytervezetek címét, a szabályozás rövid tartalmi összefoglalását és a jogszabálytervezet közzétételének tervezett időpontját. A közzétett miniszteri jogalkotási tájékoztatók a közzétételtől számított egy évig nem távolíthatók el a honlapról. III. FEJEZET A TÁRSADALMI EGYEZTETÉS 5. A társadalmi egyeztetésre vonatkozó közös szabályok 5. § (1) Társadalmi egyeztetésre kell bocsátani a) a törvény, b) a kormányrendelet, c) a miniszteri rendelet tervezetét és indokolását (a továbbiakban együtt: tervezet). (2) A tervezet társadalmi egyeztetésre bocsátását megelőzően a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter döntése alapján társadalmi egyeztetésre lehet bocsátani a tervezet koncepcióját is. (3) *  Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a) a fizetési kötelezettségekről, b) az állami támogatásokról, c) a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, d) az európai uniós, illetve nemzetközi forrásokból nyújtott támogatásokról, e) a nemzetközi szerződés kihirdetéséről, f) *  a szervezet és intézmény alapításáról g) *  szóló jogszabályok tervezeteit. (4) *  Nem bocsátható társadalmi egyeztetésre a tervezet, koncepció, ha az egyeztetés Magyarország különösen fontos honvédelmi, nemzetbiztonsági, pénzügyi, külügyi vagy örökségvédelmi érdekeinek védelmét veszélyeztetné. (5) *  5/A. § *  (1) A kormányzati ellenőrzési szerv évente a honlapon az igazságügyért felelős miniszter útján közzétett jelentésében összegzi, hogy a jelentés közzétételét megelőző évben kihirdetett törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet esetében – ha előkészítésük e törvény hatálya alá tartozott – az ezekhez tartozó, az e törvény hatálya alá tartozó jogszabálytervezet a) társadalmi egyeztetése megtörtént, vagy b) társadalmi egyeztetésre bocsátásának hiánya az 5. § (3), illetve (4) bekezdéséből következik. (2) Az (1) bekezdés szerinti jelentést a tárgyévet követő év január 31-ig közzé kell tenni. (3) A Kormány felelősséggel tartozik azért, hogy a) az adott naptári évben előkészített, (1) bekezdés szerinti jogszabálytervezetek kilencven százaléka az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetkörbe tartozzon, b) az 5. § (3) és (4) bekezdése szerinti kivételek kizárólag indokolt esetben kerüljenek alkalmazásra, és c) a 8. § (3) bekezdése szerinti előírás minden (1) bekezdés a) pontja szerinti jogszabálytervezet esetén érvényesüljön. 5/B. § *  Az európai támogatásokat auditáló szerv az 5/A. § (3) bekezdés a) pontja szerinti cél elérését évente a tárgyévet követő év március 31-ig kiadott jelentésében tanúsítja. 6. § (1) A társadalmi egyeztetésre bocsátásért, annak lefolytatásáért és a beérkezett vélemények feldolgozásáért a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter tartozik felelősséggel. (2) Ha a közzétett törvénytervezet más törvény szakaszai több mint egyötödének módosítására irányul, a módosítani kívánt hatályos törvényszöveget a honlapon a tervezett módosításokkal egységes szerkezetben, a tervezett módosításokat külön is megjelölve kell közzétenni. 6/A. § *  (1) A kormányzati ellenőrzési szerv évente ellenőrzi, hogy a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter az e törvényben meghatározott kötelezettségének eleget tesz-e. (2) A kormányzati ellenőrzési szerv (1) bekezdés szerinti ellenőrzése során az e törvényben meghatározott kötelezettség végrehajtásának elmulasztása esetén – legkésőbb az ellenőrzés megtörténtétől számított két hónapon belül – pénzbírságot szab ki a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagy – ennek hiányában – a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 20. § (2) bekezdés b) pontja szerint kijelölt minisztérium tekintetében. (3) A jogszabály előkészítéséért felelős miniszter a (2) bekezdés szerinti pénzbírság kiszabása esetén felelősséggel tartozik azért, hogy az e törvényben meghatározott kötelezettségeinek a kormányzati ellenőrzési szerv megállapításait is figyelembe véve eleget tegyen. (4) A (2) bekezdés szerinti pénzbírság az államháztartás központi alrendszerét illeti meg. A (2) bekezdés szerinti pénzbírság kiszabása során az államháztartásról szóló törvény szabályait alkalmazni kell, az e törvényben foglalt eltérésekkel. A (2) bekezdés szerinti pénzbírság mértékét, megállapításának szempontrendszerét és megfizetése módját a Kormány rendeletben állapítja meg. A (2) bekezdés szerinti pénzbírság mértékét úgy kell megállapítani, hogy az kellő visszatartó erővel rendelkezzen a jogsértő magatartások elkövetésével szemben. (5) A kormányzati ellenőrzési szerv az (1) bekezdés szerinti ellenőrzések eredményéről és a (2) bekezdés szerinti pénzbírságokról évente jelentést készít, amelyet a honlapon – az igazságügyért felelős miniszter útján – a tárgyévet követő év január 31-ig közzétesz. A jelentésben be kell mutatni a (2) bekezdés szerinti pénzbírságok kiszabásának indokait is. 6. A társadalmi egyeztetés formái 7. § (1) A társadalmi egyeztetés formái a következők: a) a honlapon megadott elérhetőségen keresztül biztosított véleményezés (a továbbiakban: általános egyeztetés), és b) a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter által bevont személyek, intézmények és szervezetek által történő közvetlen véleményezés (a továbbiakban: közvetlen egyeztetés). (2) A jogszabály előkészítéséért felelős miniszter az (1) bekezdésben meghatározott egyeztetési formákon kívül más formákat is igénybe vehet az egyeztetés lefolytatásához. 7. Általános egyeztetés 8. § (1) Társadalmi egyeztetés keretében általános egyeztetés tartása minden esetben kötelező. (2) Az 5. §-ban meghatározottak alapján közzé kell tenni a honlapon a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetet, koncepciót. (3) A tervezettel együtt közzé kell tenni a jogalkotásról szóló törvényben meghatározott előzetes hatásvizsgálat összefoglalóját. (4) *  9. § (1) A honlapon megadott elektronikus levélcímen keresztül bárki véleményt nyilváníthat a társadalmi egyeztetésre bocsátás céljából közzétett tervezetről, koncepcióról. A vélemények beérkezéséről visszaigazolást kell küldeni. (2) A névtelenül beérkezett véleményeket azok figyelembevétele nélkül törölni kell. (3) A jogszabály előkészítéséért felelős miniszter a beérkezett véleményeket, a véleményező nevét és elektronikus levélcímét – visszaigazolás küldése, a 11. § szerint elkészítendő összefoglaló és a véleményezők listájának közzététele, valamint a 12. §-ban meghatározott utólagos véleményezés céljából – legkésőbb a véleményezett jogszabály hatálybalépésétől számított másfél évig kezeli. Amennyiben a véleményezett jogszabály nem lép hatályba, a véleményező nevét és elektronikus levélcímét legkésőbb a vélemény beérkezését követő egy éven belül törölni kell. (4) *  (5) A közzétett tervezeteket a közzétételtől számított egy évig nem lehet a honlapról eltávolítani. 10. § (1) A tervezetet a kormányzati szervekkel való egyeztetésre bocsátással egyidejűleg úgy kell közzétenni, hogy a tervezet céljához és hatálybalépéséhez igazodóan megfelelő idő álljon rendelkezésre a tervezet érdemi megítéléséhez és a vélemények kifejtéséhez, továbbá a jogszabály előkészítőjének arra, hogy a beérkezett véleményeket, javaslatokat érdemben mérlegelhesse. (2) *  A véleményezési határidő megegyezik a kormányzati szervekkel való egyeztetésre bocsátás során megállapított határidővel, de a véleményezési határidő nem lehet kevesebb nyolc napnál. (3) *  A jogszabály előkészítéséért felelős miniszter kivételes esetben a (2) bekezdéstől eltérő időtartamot is meghatározhat a véleményezésre, de a véleményezési határidő nem lehet kevesebb nyolc napnál. (4) *  A beérkezett vélemények, javaslatok érdemi mérlegelésére a Kormány döntését – miniszteri rendelet esetében annak kiadását – megelőzően legalább öt napot kell biztosítani. 11. § (1) A jogszabály előkészítéséért felelős miniszter mérlegeli a beérkezett véleményeket és azokról, valamint az elutasított vélemények esetében az elutasítás indokairól tipizált összefoglalót készít, amelyet a honlapon a véleményezők listájával együtt közzétesz. A jogszabály előkészítéséért felelős minisztert egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli. (2) Az (1) bekezdés alapján elkészítendő összefoglalót törvény esetén az Országgyűléshez történő benyújtást, kormányrendelet és miniszteri rendelet esetén a kihirdetést követően kell közzétenni. (3) A közzétett törvénytervezethez beérkezett véleményeket a törvényjavaslatot tárgyaló országgyűlési bizottság kérésére a bizottság részére hozzáférhetővé kell tenni. 12. § (1) A honlapon legalább hatvan napon keresztül megfelelő elérhetőséget kell biztosítani a) a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter döntése alapján a jogalkotásról szóló törvényben meghatározott utólagos hatásvizsgálattal egyidejűleg, valamint b) a hatálybalépést követően ba) törvény esetében szükség szerint, de legalább egy év elteltével, bb) kormányrendelet és miniszteri rendelet esetében a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter döntése alapján arra, hogy a jogszabály hatályosulásával kapcsolatos észrevételeket, problémákat, valamint a jogszabály módosítására vonatkozó javaslatokat bárki jelezhesse a jogszabály előkészítőjének. (2) A jogszabályok hatályosulásával kapcsolatos vélemények megtételének lehetőségéről – kivéve az utólagos hatásvizsgálattal egyidejűleg történő véleményezést – elektronikus úton értesíteni kell mindazokat, akik a jogszabálytervezet előzetes egyeztetése során véleményt nyilvánítottak. (3) A jogszabályok hatályosulásával kapcsolatos vélemények esetében a 9. § és 11. § rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni. 8. Közvetlen egyeztetés 13. § (1) A jogszabály előkészítéséért felelős miniszter stratégiai partnerségi megállapodásokat alakít ki. A jogszabály előkészítéséért felelős miniszter e megállapodások révén szoros együttműködést alakíthat ki azon szervezetekkel, amelyek készek a kölcsönös együttműködésre, és amelyek az adott jogterületek szabályozásának előkészítésében széles társadalmi érdeket jelenítenek meg vagy az adott jogterületen tudományos tevékenységet végeznek (a továbbiakban: stratégiai partner). (2) Stratégiai partnerség alakítható ki különösen a) a civil szervezetekkel, b) *  bevett egyházakkal, bejegyzett egyházakkal és nyilvántartásba vett egyházakkal, c) szakmai, tudományos szervezetettel, d) *  országos nemzetiségi önkormányzatokkal, e) érdek-képviseleti szervezetekkel, f) köztestületekkel, valamint g) a felsőoktatási intézmények képviselőivel. (3) *  Az együttműködés feltételeit és kereteit a stratégiai partner és a miniszter között határozott idejű, de legkésőbb a miniszterelnök megbízatásának megszűnéséig tartó megállapodásban kell rögzíteni. (4) A megállapodásban rögzíteni kell különösen a) az együttműködés célját, b) azokat a tárgyköröket, amelyekkel kapcsolatos jogszabályok előkészítésében együttműködnek, c) a kapcsolattartás módját, d) a véleményalkotáshoz szükséges információkhoz való hozzáférés szabályait, e) a megállapodás időtartamát. (5) A megállapodást a honlapon mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni. (6) *  A jogszabály előkészítéséért felelős miniszter stratégiai partneri megállapodást alakít ki azokkal a bevett egyházakkal, bejegyzett egyházakkal és nyilvántartásba vett egyházakkal, amelyekkel korábban az együttműködés kereteit a Kormány jogszabályban vagy közjogi szervezetszabályozó aktusban meghatározta. 14. § (1) A stratégiai partner kötelessége, hogy a közvetlen egyeztetés során az adott jogterülettel foglalkozó, stratégiai partnerséggel nem rendelkező szervezetek véleményét is megjelenítse. (2) A jogszabály előkészítéséért felelős miniszter a stratégiai partnereken kívül mást is bevonhat az érintett tervezet közvetlen egyeztetésébe, illetve kérelemre lehetőséget biztosíthat meghatározott jogszabály véleményezésében való részvételre. (3) A közvetlen egyeztetés során a stratégiai partner által írásban megtett véleményeket a törvényjavaslatot tárgyaló országgyűlési bizottság kérésére a bizottság részére hozzáférhetővé kell tenni. 15. § (1) A személyes részvétellel történő egyeztetés tartása esetén, a tárgyalás előtt a felkészüléshez szükséges, megfelelő időben kell értesíteni a feleket a találkozó időpontjáról. (2) A személyes részvétellel történő egyeztetésről összefoglalót kell készíteni, amelyet a honlapon közzé kell tenni. Az összefoglalónak tartalmaznia kell a stratégiai partner által képviselt indokolt álláspontokat. IV. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 16. § (1) E törvény a (2) bekezdésben foglalt kivétellel 2011. január 1-jén lép hatályba. (2) A 17. § (1) bekezdése 2011. július 1-jén lép hatályba. 17. § *  18. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg az e törvényben foglalt jogszabálytervezetek és koncepciók elektronikus úton történő közzétételének és véleményezésének részletszabályait. *  19. § *  Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a 6/A. § végrehajtásával összefüggő részletes eljárási szabályokat, valamint a 6/A. § (2) bekezdése szerinti pénzbírság mértékét, megállapításának szempontrendszerét és megfizetése módját. *  20. § (1) A lobbista és a lobbitevékenységgel érintett közhatalmi döntést hozó szerv az Ltv. szerinti, 2010. utolsó negyedévére vonatkozó tájékoztatót 2011. január 31-ig juttatja el a nyilvántartást vezető szervnek. (2) A nyilvántartást vezető szerv 2011. február 15-ig közzéteszi az (1) bekezdés szerinti tájékoztatót. Az így közzétett tájékoztatónak 2014. január 1-ig elérhetőnek kell maradnia. (3) A nyilvántartást vezető szerv az Ltv. szerinti nyilvántartást e törvény hatálybalépésével egyidejűleg lezárja, a folyamatban lévő nyilvántartásba vételi és törlési eljárást pedig megszünteti. Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő bírságolási eljárást le kell folytatni. A nyilvántartásban foglalt adatokat a nyilvántartást vezető szerv 2014. január 1-jén törli. 21. § *  Az 5/A. § és az 5/B. § szerinti jelentést első alkalommal a 2022. szeptember 30. és 2022. december 31. közötti időszakban a kormányzati szervekkel való egyeztetésre bocsátott jogszabálytervezetekre vonatkozóan kell elkészíteni. Vissza az oldal tetejére -->