395/2015. (XII. 12.) Korm. rendelete a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. XXXIII. törvény felsőoktatásban való végrehajtásáról és a felsőoktatá

395/2015. (XII. 12.) Korm. rendelete a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. XXXIII. törvény felsőoktatásban való végrehajtásáról és a felsőoktatási intézményben való foglalkoztatás egyes kérdéseiről. A Kormány a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85.  § (2)  bekezdés a), b) és f )  pontjában, valamint (3)  bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 2. §, a 3. § (1) és (3) bekezdése, a 6. §, valamint a 7. § tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 17. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 11.  § és a  15.  § tekintetében a  külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 67.  § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 12.  § tekintetében a  nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110.  § (1)  bekezdés 19.  pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 13. § tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § (1) E  rendelet hatálya – a  (2)  bekezdésben meghatározott kivétellel – az  állami felsőoktatási intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyára terjed ki. (2) A rendelet hatálya a 2. §, a 6. §, valamint a 7. § tekintetében valamennyi felsőoktatási intézményre kiterjed. [A Kjt. 20. § (3) bekezdéséhez] 2. § Nemzetbiztonsági ellenőrzéshez kötött munkakört kizárólag magyar állampolgársággal rendelkező személy tölthet be. [A Kjt. 20/A. §-ához] 3. § (1) A  munkáltató a  munkakör betöltésére irányuló pályázattal kapcsolatos vélemény kialakításához – a  pályázatnak a véleményező testület részére történő átadás napját követő első munkanaptól számítva – legalább harminc napot köteles biztosítani. (2) Nem kötelező pályázat kiírása az  1.  mellékletben foglalt táblázat szerinti egyéb munkakörök esetén, továbbá a  közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a  továbbiakban: Kjt.) 2. számú melléklete szerint meghatározott tanári munkakörök esetén. (3) A  pályázatot a  rektor és a  kancellár esetében az  oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában is meg kell hirdetni. [A Kjt. 40. §-ához] 4. § (1) A  Kjt. 1. számú mellékletének 3.1–3.3.  pontja tekintetében a  felsőoktatási intézményben létesíthető oktatói – ide nem értve a mesteroktatót – vagy kutatói munkakörökhöz kapcsolódó eltérő minősítési szempontok: a) az oktatási, kutatási tevékenység ellátása kiemelkedő – megfelelő – kevéssé megfelelő – nem megfelelő; b) az  oktatáshoz kapcsolódó egyéb tevékenység (így különösen szakdolgozati témavezetés, tudományos diákköri tevékenység, nemzetközi mobilitási programokban való részvétel és oktatás) kiemelkedő – megfelelő – kevéssé megfelelő – nem megfelelő; c) publikációs tevékenység, művészeti alkotás, valamint egyéb, szellemi tulajdon védelme alá eső eredmények, sporttevékenységgel, sportszervezéssel kapcsolatos eredmények kiemelkedő – megfelelő – kevéssé megfelelő – nem megfelelő; d) intézményi közéleti tevékenység kiemelkedő – megfelelő – kevéssé megfelelő – nem megfelelő; e) tudománynépszerűsítési feladatok, konferenciákon való részvétel terén nyújtott aktivitás kiemelkedő – megfelelő – kevéssé megfelelő – nem megfelelő; f ) pályázatokban való részvétel terén nyújtott aktivitás és az ehhez kapcsolódó forrásteremtő képesség kiemelkedő – megfelelő – kevéssé megfelelő – nem megfelelő; g) tehetséggondozás, felzárkóztató tevékenység terén nyújtott aktivitás kiemelkedő – megfelelő – kevéssé megfelelő – nem megfelelő; h) doktori képzésben való tevékenység, tudományszervezési feladatokban való részvétel kiemelkedő – megfelelő – kevéssé megfelelő – nem megfelelő; i) az oktatói munka hallgatók általi véleményezése az oktatási tevékenység színvonalának általános megítélése kapcsán kiemelkedő – megfelelő – kevéssé megfelelő – nem megfelelő; j) az oktatói munka hallgatók általi véleményezése a hallgatók szakmai előmenetelét támogató tanári attitűd kapcsán kiemelkedő – megfelelő – kevéssé megfelelő – nem megfelelő. (2) Az  (1)  bekezdés c)  pontja szerinti szempontot a  publikációs tevékenység tekintetében a  Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 3.  § (1)  bekezdés o)  pontjában meghatározott nemzeti tudományos bibliográfiai adatbázisban szereplő adatok alapján, országosan egységes módszertan alapján, az  (1)  bekezdés i) és j)  pontja szerinti szempontokat az  oktatói munka hallgatói véleményezésének a  felsőoktatási intézményben meghatározott rendje alapján, az  (1) bekezdés b) és d)–h) pontja szerinti szempontokat a  felsőoktatási intézmény foglalkoztatási követelményrendszerében meghatározott módon kell értékelni. (3) A  Kjt. 1. számú mellékletének 4.  pontja tekintetében a  rektori megbízás vonatkozásában eltérő minősítési szempontok: a) a  felsőoktatási intézmény oktatási, kutatási tevékenysége (oktatás-kutatás fejlesztése, hallgatói lemorzsolódás csökkentése, kutatás-fejlesztési és innovációs kompetenciák erősítése, kutatási eredmények elérése) kiemelkedő – megfelelő – kevéssé megfelelő – nem megfelelő; b) a  felsőoktatási intézmény alaptevékenységén túli belső szolgáltatásai (intézményfejlesztés, hallgatói tehetséggondozás) kiemelkedőek – megfelelőek – kevéssé megfelelőek – nem megfelelőek; c) a felsőoktatási intézmény társadalmi szerepvállalása kiemelkedő – megfelelő – kevéssé megfelelő – nem megfelelő; d) a felsőoktatási intézmény gazdálkodása (saját bevétel, kapacitáskihasználtság) kiemelkedő – megfelelő – kevéssé megfelelő – nem megfelelő; e) a  felsőoktatási intézmény humánerőforrás-politikája (nemzetközi szinten történő szerepvállalás, kiválóság fejlesztés, oktatói-kutatói korösszetétel) kiemelkedő – megfelelő – kevéssé megfelelő – nem megfelelő; f ) a felsőoktatási intézmény egészségügyi feladatellátásának mutatói kiemelkedőek – megfelelőek – kevéssé megfelelőek – nem megfelelőek. (4) A  Kjt. 1. számú mellékletének 4.  pontja tekintetében a  kancellári megbízás vonatkozásában eltérő minősítési szempontok: a) a  felsőoktatási intézmény oktatási, kutatási tevékenysége (hallgatói lemorzsolódás csökkentése, kutatás fejlesztési és innovációs bevételek emelése, kutatási eredmények hasznosulása) kiemelkedő – megfelelő – kevéssé megfelelő – nem megfelelő; b) a  felsőoktatási intézmény alaptevékenységén túli belső szolgáltatásai (intézményfejlesztés, hallgatói szolgáltatások fejlesztése) kiemelkedőek – megfelelőek – kevéssé megfelelőek – nem megfelelőek; c) a felsőoktatási intézmény társadalmi szerepvállalása kiemelkedő – megfelelő – kevéssé megfelelő – nem megfelelő; d) a  felsőoktatási intézmény gazdálkodása (saját bevétel, működési kiadások, infrastruktúra-hasznosítás, kapacitáskihasználtság) kiemelkedő – megfelelő – kevéssé megfelelő – nem megfelelő; e) a felsőoktatási intézmény humánerőforrás-politikája (nem oktatói-kutatói-tanári humánerőforrás-politika) kiemelkedő – megfelelő – kevéssé megfelelő – nem megfelelő; f ) a felsőoktatási intézmény egészségügyi feladatellátásának mutatói kiemelkedőek – megfelelőek – kevéssé megfelelőek – nem megfelelőek. (5) A  (3)  bekezdés f )  pontját, illetve a  (4)  bekezdés f )  pontját csak az  orvos- és egészségtudomány képzési területen képzést folytató felsőoktatási intézmény vezetője tekintetében kell alkalmazni. (6) A  foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározott teljesítményre vonatkozó szempontok értékelésekor a Kjt. 40. § (7) és (8) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. (7) Minden olyan esetben, amikor jogszabály a  munka értékelése, a  foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározottak teljesítése tekintetében, illetve valamely jogkövetkezmény – ide értve a  munkaügyi jogvita kezdeményezésének lehetőségét is – alkalmazásakor minősítést említ, azon az állami felsőoktatási intézményekben foglalkoztatottaknál a teljesítményértékelést, illetve annak eredményét kell érteni. [Az Nftv. 24. § (6) bekezdés e) pontjához és a Kjt. 70. § (2) bekezdéséhez] 5. § (1) A magasabb vezetői megbízással rendelkező közalkalmazott illetménypótlékának mértéke a pótlékalap minimum 300%-a. (2) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 37. § (2) bekezdés a) pontja szerinti vezető beosztású, valamint a szervezeti egység vezető megbízással rendelkező közalkalmazott illetménypótlékának mértéke a  pótlékalap minimum 200%-a, míg a  szervezeti egység vezető helyettes megbízással rendelkező közalkalmazott illetménypótlékának mértéke a pótlékalap minimum 150%-a. [A Kjt. 79/C. §-ához] 6. § Felsőoktatási intézményben kutatói munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott esetében, ha a  felsőoktatási intézmény foglalkoztatási követelményrendszere többletkövetelményt nem határoz meg a) a tudományos segédmunkatárs munkakörben történő alkalmazás feltétele a doktori képzés megkezdése, b) a tudományos munkatárs munkakörben történő alkalmazás feltétele a doktori fokozat megszerzése, c) a tudományos főmunkatárs munkakörben történő alkalmazás feltétele, hogy az érintett rendelkezzék doktori fokozattal, alkalmas legyen a  hallgatók, a  doktori képzésben résztvevők, a  tanársegédek, a  tudományos segédmunkatársak tanulmányi, tudományos, művészeti munkájának vezetésére, valamint arra, hogy idegen nyelven előadást tartson, továbbá rendelkezzék megfelelő, az  oktatásban, kutatásban szerzett szakmai tapasztalattal, d) a tudományos tanácsadó és a kutatóprofesszor munkakörben történő alkalmazás feltétele, hogy az érintett rendelkezzék doktori fokozattal, továbbá az  adott tudomány- vagy művészeti terület olyan nemzetközileg elismert képviselője legyen, aki kiemelkedő tudományos kutatói, illetve művészi munkásságot fejt ki. Az oktatásban, kutatásban, kutatásszervezésben szerzett tapasztalatai alapján alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben részt vevők, a  tanársegédek, a  tudományos segédmunkatársak tanulmányi, tudományos, illetve művészi munkájának vezetésére, kutatási projektek vezetésére, idegen nyelven publikál, szemináriumot, előadást tart. 7. § Nem létesíthető foglalkoztatásra irányuló jogviszony olyan személlyel, aki egy éven belül a  Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság adott felsőoktatási intézményt érintő döntése meghozatalában részt vett. 8. § (1) A felsőoktatási intézményben az  1.  melléklet szerinti, az  oktatói, kutatói munkát segítő és egyéb munkakörök létesíthetők. Ezen foglalkoztatottak fizetési osztályba sorolását az 1. melléklet határozza meg. (2) A felsőoktatási intézmény a  szervezeti és működési szabályzatában az  (1)  bekezdésben foglaltakon túl meghatározhat további, az oktatói és kutatói munkát segítő és egyéb munkaköröket is. (3) Ügyvivő-szakértő munkakörbe kell besorolni azt a felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező, önálló tevékenységet, szakértői munkát végző közalkalmazottat (különösen a  kancellárt, a  jogtanácsost, a  jogi előadót, a  közgazdászt, a  felsőfokú végzettséggel rendelkező tanügy-igazgatási munkatársat), továbbá a  felsőoktatási intézmény funkcionális egységének vezetőjét és helyettesét, aki nem vesz részt az oktatásban. (4) Tanszéki mérnök munkakörbe kell besorolni azt a  felsőfokú végzettséggel és természettudományi vagy mérnöki szakirányú szakképzettséggel rendelkező közalkalmazottat, aki az oktatást közvetlenül segítő tevékenységet folytat, és részt vesz annak feltételei megteremtésében, fejlesztésében. (5) Ügyintéző (gazdasági, műszaki, igazgatási) munkakörbe kell besorolni azt a  középiskolai végzettséget igénylő szakképesítéssel vagy középfokú végzettséggel és felsőfokú szakképesítéssel vagy alapfokozattal rendelkező közalkalmazottat, aki szakmai döntés-előkészítő tevékenységet végez. (6) Ügyviteli munkakörbe kell besorolni azt az adminisztratív jellegű munkát ellátó közalkalmazottat, aki alapfokú vagy középfokú végzettséggel és arra épülő szakirányú képesítéssel vagy alapfokozattal rendelkezik. (7) Szakmai szolgáltató vagy műszaki szolgáltató munkakörbe kell besorolni azt a közalkalmazottat, aki alapfokú vagy középfokú végzettséget igénylő szakképesítéssel vagy felsőfokú, felsőoktatási szakképesítéssel vagy alapfokozattal és szakirányú szakképzettséggel rendelkezik, az  oktató-kutató laboratóriumokban közvetlenül segíti az  oktatókkutatók munkáját, a hallgatók gyakorlati képzését, továbbá önállóan végez kutatási részfeladatokat. E munkakörben foglalkoztatott felsőfokú technikusi végzettséggel rendelkező közalkalmazott besorolását az „E” fizetési osztályban előírt, felsőfokú végzettségi szintet nem tanúsító felsőfokú szakképesítésként kell figyelembe venni. A  technikus, laboráns munkakörben a besorolás szempontjából felsőfokú szakképesítéssel egyenértékűnek kell tekinteni annak a  közalkalmazottnak a  képesítését, aki ipari, mezőgazdasági vagy egyéb technikumokban szerzett oklevelet, és legalább tíz évig szakképesítésének megfelelő területen dolgozott. (8) Klinikai állatorvos munkakörbe kell besorolni azt a  közalkalmazottat, aki mesterfokozattal és állatorvos szakképzettséggel rendelkezik, és a  felsőoktatási intézmény képzési feladatához kapcsolódóan állatorvosi feladatokat lát el. 9. § (1) A  2016. január 1-jétől 2016. december 31-ig terjedő időszakra a  felsőoktatási intézményben oktatói, tanári, tudományos kutatói munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott, ha a  fizetési fokozata alapján számított, illetve a  munkáltató által megállapított magasabb összegű – illetménypótlék és kereset-, illetve illetménykiegészítés nélkül számított – illetménye nem éri el a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának garantált illetménye alapján a  Kjt. 2. számú melléklete alkalmazásával az  adott munkakör fizetési fokozatára meghatározott garantált illetmény összegének 115%-át, a  (2)  bekezdés szerinti, havi rendszerességgel fizetett, illetménytöbbletre jogosult. (2) Az  illetménytöbblet havi összege a  garantált illetmény 115%-ának és a  közalkalmazott – illetménypótlék és kereset-, illetve illetménykiegészítés nélkül számított – illetményének a különbözete, illetve annak az a része, amely folyósítása esetén a közalkalmazott havi rendszeres járandósága az Nftv. 36. § (2) bekezdése szerinti mértéket nem haladja meg. Az  illetménytöbblet havi összegét a  kerekítés általános szabályai szerint száz forintra kerekítve kell megállapítani. 10. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) Az 1–9. §, a 11. §, a 14. §, valamint az 1. melléklet 2016. január 1-jén lép hatályba. 11. § A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség alá eső szolgáltatások felsorolásáról szóló 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az Etv. Harmadik részének hatálya alá tartozó hatósági eljárásokban a Kormány a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelős hatóságként) „g) a  településrendezésért felelős miniszter és az  építésügyért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szabályozott szakmák esetében az  építésügy területén, a  külön jogszabályban meghatározott, a  területi építész kamarák hatáskörébe tartozó településtervezési, településrendezési szakértői, építészeti-műszaki tervezési, építésügyi műszaki szakértői, építési műszaki ellenőri, felelős műszaki vezetői tevékenység, energetikai tanúsítói tevékenységeknél első fokon a Budapesti Építész Kamarát, másodfokon a Magyar Építész Kamarát,” 12. § A felsőoktatási minőségértékelés és -fejlesztés egyes kérdéseiről szóló 19/2012. (II. 22.) Korm. rendelet 18/D.  § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A DKT a) kidolgozza az alap- és mesterképzési szak tantervének azon a képzési és kimeneti követelményekhez illeszkedő általános, képzési területre jellemző szakmai és minősítési, értékelési követelményeit, továbbá a  gyakorlati képzésben részt vevő szervezettel, valamint a  szervezet részéről a  gyakorlati képzésben résztvevő szakemberrel szemben támasztott szakmai és minősítési követelményeket, amelyek teljesítése esetén a  felsőoktatási intézmény az  Nftv.-ben meghatározott képzési terület adott alapképzési szakán, illetve mesterképzési szakán folytatott képzését az Oktatási Hivatal által nyilvántartott duális képzési formában is indíthatja, b) a miniszter vagy az Oktatási Hivatal felkérésére ba) egyedi szakértői véleményt ad, és bb) az oktatáspolitikai döntéseket megalapozó elemzéseket készít, kutatást végez, c) minősíti a duális képzés szakmai gyakorlóhelyét.” 13. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (V. 9.) Korm. rendelet a következő 69. §-sal egészül ki: „69.  § A  Nyugat-magyarországi Egyetem Öveges Kálmán Gyakorló Általános Iskola fenntartói jogát 2016. január 1-jével a Nyugat-magyarországi Egyetemtől a Széchenyi István Egyetem jogutódlással veszi át.” 14. § Hatályát veszti a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény felsőoktatásban való végrehajtásáról és a felsőoktatási intézményekben történő foglalkoztatás egyes kérdéseiről szóló 53/2006. (III. 14.) Korm. rendelet. 15. § Nem lép hatályba az  oktatást szabályozó egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 345/2015. (XI. 19.) Korm. rendelet 5. § 2. pontja. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök