2000. évi LIII. törvény a munkaerőpiaci szolgáltatás szervezetéről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1948. évi 31. ülésszakán elfogadott 88. számú Egyezmény kihirdetéséről - Hatályos Jogszabályok…
Miről szól ez a jogszabály?
Ez a törvény a munkaerőpiaci szolgáltatás szervezetéről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia által 1948-ban elfogadott 88. számú Egyezményt hirdeti ki Magyarországon. Célja, hogy biztosítsa az ingyenes, nyilvános munkaerőpiaci szervezet működését a teljes foglalkoztatottság elérése érdekében.
Kire vonatkozik: A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet tagállamai, amelyekre az Egyezmény hatályban van (így Magyarország is); Munkaadók és munkavállalók, akik igénybe veszik a munkaerőpiaci szolgáltatásokat.
Fő adatok
- Ország
- Magyarország
- Jogterület
- Egyéb jogszabályok
- Cikkek
- 24
- Forrás
- njt.hu
- Szöveg letöltve
- Magyarázat frissítve
Mit szabályoz ez a jogszabály?
- Az ingyenes, nyilvános munkaerőpiaci szervezet fenntartását vagy biztosítását.
- A munkaerőpiaci szervezet felépítését és működését, beleértve a helyi és regionális hivatalok hálózatát.
- A munkaadók és munkavállalók képviselőinek együttműködését tanácsadó bizottságok révén.
- A munkaerőpiaci szolgáltatás feladatait, mint például az álláskeresők nyilvántartása, közvetítése, valamint a munkaerőpiaci adatok gyűjtése és elemzése.
Kire vonatkozik ez a jogszabály?
- A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet tagállamai, amelyekre az Egyezmény hatályban van (így Magyarország is).
- Munkaadók és munkavállalók, akik igénybe veszik a munkaerőpiaci szolgáltatásokat.
Melyek a főbb pontok?
- Minden tagállamnak ingyenes, nyilvános munkaerőpiaci szervezetet kell fenntartania.
- A szervezetnek országos hatóság irányítása alatt álló munkaügyi hivatalok országos rendszeréből kell állnia, helyi és regionális hálózatokkal.
- Tanácsadó bizottságok révén biztosítani kell a munkaadók és munkavállalók képviselőinek együttműködését a szolgáltatás szervezetében és politikájában.
- A munkaerőpiaci szolgáltatásnak segítenie kell a munkavállalókat a megfelelő álláshoz jutásban, a munkaadókat pedig a megfelelő munkavállalók felkutatásában, valamint adatokat kell gyűjtenie és elemeznie a munkaerőpiacról.
Egyéb jogszabályok
Jogszabály szövege
Jogszabály szövege
Tartalomjegyzék (24)
- 1. §
- 2. § Az Egyezmény hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő
- 1. Cikk
- 2. Cikk
- 3. Cikk
- 4. Cikk
- 5. Cikk
- 6. Cikk
- 7. Cikk Intézkedéseket kell tenni
- 8. Cikk
- 9. Cikk
- 10. Cikk
- 11. Cikk
- 12. Cikk
- 13. Cikk
- 14. Cikk
- 15. Cikk
- 16. Cikk
- 17. Cikk
- 18. Cikk
- 19. Cikk
- 20. Cikk
- 21. Cikk
- 22. Cikk A jelen Egyezmény szövegének angol és francia változata egyaránt hitel
2000. évi LIII. törvény a munkaerőpiaci szolgáltatás szervezetéről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1948. évi 31. ülésszakán elfogadott 88. számú Egyezmény kihirdetéséről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2000.VI.25. - ) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.
Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont!
2000. évi LIII. törvény a munkaerőpiaci szolgáltatás szervezetéről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1948. évi 31. ülésszakán elfogadott 88. számú Egyezmény kihirdetéséről *
1. §
Az Országgyűlés a munkaerőpiaci szolgáltatás szervezetéről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1948. évi 31. ülésszakán, 1948. július 9-én elfogadott Egyezményt e törvénnyel kihirdeti. (A Magyar Köztársaság megerősítő okiratának letétbe helyezése a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatójánál 1994. január 4. napján megtörtént. Magyarországra nézve az Egyezmény 1995. január 4. napján hatályba lépett.)
2. §Az Egyezmény hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő
„88. számú Egyezmény a munkaerőpiaci szolgáltatás szervezetéről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze San Franciscó-ban, és amely 1948. június 17-én harmincegyedik ülésszakára ült össze, és miután úgy határozott, hogy elfogad a munkaerőpiaci szolgáltatás szervezetéről szóló különböző javaslatokat, amely kérdés az ülésszak napirendjének negyedik pontjaként szerepelt, és miután úgy döntött, hogy ezeket a javaslatokat Nemzetközi Egyezmény formájában adja közre, a mai napon, 1948. július 9-én, elfogadja az alábbi Egyezményt, amely „a munkaerőpiaci szolgáltatásról szóló 1948. évi Egyezmény” néven idézhető:
1. Cikk
2. Cikk
A munkaerőpiaci szervezet országos hatóság irányítása alatt álló munkaügyi hivatalok országos rendszeréből áll.
3. Cikk
4. Cikk
5. Cikk
A munkaerőpiaci szolgáltatás általános politikáját a munkavállalók betöltetlen állásokra való kiközvetítésének vonatkozásában a munkaadók és munkavállalók képviselőivel folytatott konzultáció után a 4. Cikkelyben előírt tanácsadó bizottságok kötelesek kidolgozni.
6. Cikk
A munkaerőpiaci szolgáltatást úgy kell megszervezni, hogy biztosítsa a hatékony munkaerő-felvételt és elhelyezést. E célból a szolgálat (a) köteles segíteni a munkavállalókat a megfelelő álláshoz jutásban, a munkaadókat pedig a megfelelő munkavállalók felkutatásában, továbbá ezen belül, összhangban a nemzeti alapokon kidolgozott szabályokkal (i) köteles nyilvántartani az álláskeresőket, feljegyezni szakmai képzettségüket, gyakorlatukat és kívánságaikat, velük felvételi beszélgetést folytatni, és ha szükséges, értékelni fizikai és szakmai képességeiket; továbbá a lehetőségek függvényében szakmai tanácsadáshoz, illetve szakképzési vagy átképzési lehetőséghez segíteni őket, (ii) köteles pontos információt szerezni a munkáltatóktól az általuk a szolgálat felé jelentett megüresedett állásokról, valamint az általuk keresett munkavállalókkal szemben támasztott követelményekről, (iii) köteles a megfelelő szaktudással és fizikai képességekkel rendelkező jelentkezőket a rendelkezésre álló állásokba kiközvetíteni, (iv) az egyes munkaügyi kirendeltségek kötelesek a többi felé közvetíteni azon jelentkezőket és állásokat, melyeket nem tud megfelelően elhelyezni, illetve betölteni, illetve minden más esetben, ha a körülmények indokolják ezt az eljárást; (b) köteles megfelelő intézkedéseket tenni (i) a szakmai mobilitás megkönnyítésére a munkaerő-kínálat és a különböző foglalkozási ágakban jelentkező foglalkoztatási lehetőségek összehangolása érdekében, (ii) a földrajzi mobilitás megkönnyítésére a munkavállalók olyan területekre való vándorlásának támogatására érdekében, ahol megfelelőek a munkalehetőségek, (iii) a munkavállalók egyik területről a másikra történő ideiglenes átcsoportosításának megkönnyítésére a munkaerő-kínálat vagy -kereslet ideiglenes helyi kielégítetlenségét megszüntető eszközként, (iv) a munkavállalók egyik országból a másikba való vándorlásának megkönnyítésére, melyet adott esetben az érintett kormányok külön is jóváhagytak; (c) szükség szerint más hatóságokkal, munkáltatókkal és szakszervezetekkel együttműködve köteles a rendelkezésre álló legteljesebb körű adatokat beszerezni és elemezni a munkaerőpiac helyzetére, és annak valószínű alakulására vonatkozóan mind az ország általános munkaerőpiaci helyzete, mind pedig az egyes iparágak, foglalkozási ágak és területek tekintetében; továbbá köteles ezen adatokat rendszeresen és időben az érintett államigazgatási szervek, munkaadói és munkavállalói szervezetek, valamint a nyilvánosság tudomására hozni; (d) köteles együttműködni a munkanélküliségi biztosításnak és a segélyezésnek a jogosultakhoz való eljuttatásában, valamint a munkanélküliek helyzetének enyhítésére vonatkozó egyéb intézkedések ügyében; és
(e) szükség esetén köteles segíteni más társadalmi és gazdasági tervezéssel foglalkozó állami és magánszervezetek munkáját a kedvező foglalkoztatási helyzet biztosítása érdekében.
7. CikkIntézkedéseket kell tenni
(a) a különböző munkaügyi hivatalokon belül a foglalkozási és ágazati specializáció, például a mezőgazdasági és bármely más tevékenység szerinti specializáció megkönnyítésére, amennyiben az ilyen specializáció hasznos lehet; (b) a jelentkezők különleges kategóriáinak, például a mozgássérültek, foglalkoztatásra vonatkozó igényének megfelelő kielégítésére.
8. Cikk
A munkaerőpiaci szervezeten és a pályaválasztási tanácsadók keretén belül speciális intézkedéseket kell kezdeményezni és kidolgozni a fiatalkorúak számára.
9. Cikk
10. Cikk
A munkaerőpiaci szervezet, és szükség szerint más állami hatóságok, a munkavállalók és munkaadók szervezeteivel, valamint más érintett testületekkel együttműködve kötelesek megtenni minden lehetséges intézkedést a munkaerőpiaci szervezet lehetőségeinek teljes, önkéntes alapon történő kihasználásának támogatására mind a munkaadók, mind pedig a munkavállalók körében.
11. Cikk
Az illetékes hatóságok kötelesek meghozni az összes szükséges intézkedést az állami munkaerőpiaci szolgáltatás és a non-profit alapon működő magán munkaközvetítő irodák közötti hatékony együttműködés biztosítására.
12. Cikk
13. Cikk
14. Cikk
15. Cikk
A jelen Egyezmény hivatalos ratifikációit a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatójával kell közölni nyilvántartásba vétel céljából.
16. Cikk
17. Cikk
18. Cikk
19. Cikk
A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatója az előző cikkelyek rendelkezéseivel összhangban nyilvántartásba vett ratifikációkat és felmondásokat az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 102. Cikkelye értelmében valamennyi részletükben nyilvántartásba vétel céljából megküldi az Egyesült Nemzetek főtitkárának.
20. Cikk
A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa az általa szükségesnek ítélt időpontokban jelentést terjeszt az Általános Konferencia elé a jelen Egyezmény helyzetéről, és megvizsgálja, kívánatos-e a Konferencia napirendjére tűzni az Egyezmény részleges vagy teljes módosításának kérdését.
21. Cikk
22. CikkA jelen Egyezmény szövegének angol és francia változata egyaránt hiteles.”
Vissza az oldal tetejére -->