52/2010. (IV. 30.) FVM rendelete a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről.

52/2010. (IV. 30.) FVM rendelete a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (2) bekezdés 26., 29., 30. és 35. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § (1) E rendeletet azon tevékenységekre kell alkalmazni, amelynek során a kistermelő az 1. melléklet szerinti kis mennyiségű, a) általa megtermelt alaptermékkel vagy általa betakarított, összegyűjtött vadon termő alaptermékkel közvetlenül a végső fogyasztót, illetve a régión belüli kiskereskedelmi vagy vendéglátó, illetve közétkeztetési létesítményt (a továb biak ban együtt: vendéglátó létesítmény) látja el, b) általa megtermelt alaptermékből előállított élelmiszerrel közvetlenül a végső fogyasztót, illetve a régión belüli kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítményt látja el, c) általa jogszerűen kifogott hallal, közvetlenül a végső fogyasztót, illetve a régión belüli kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítményt látja el. (2) A kistermelő az e rendelet szerint forgalomba hozni kívánt élelmiszerének előállítása során az alaptermékből feldolgozatlan terméket eredményező előállítási részfolyamatot más élelmiszer-vállalkozással is elvégeztetheti, a nyomonkövethetőség biztosításával. (3) A rendeletet nem kell alkalmazni az élelmiszerek magánháztartásban és saját fogyasztásra történő termelése és előállítása során. 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. Kistermelő: az 1. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet végző természetes személy; 2. Elsődleges termelés: az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továb biak ban: 178/2002/EK rendelet) 3. cikkének 17. pontja szerint elsődleges termelésnek minősülő tevékenység; 3. Alaptermék: az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továb biak ban: 852/2004/EK rendelet) 2. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint alapterméknek minősülő élelmiszer; 4. Feldolgozatlan termék: a 852/2004/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének n) pontja szerint feldolgozatlan terméknek minősülő élelmiszer; 5. Feldolgozott termék: a 852/2004/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének o) pontja szerint feldolgozott terméknek minősülő élelmiszer; 6. Húskészítmény: az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továb biak ban: 853/2004/EK rendelet) I. mellékletének 7.1. pontja szerinti termék; 7. Baromfi: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.3. pontja szerinti állatfajok; 8. Nyúlféle: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.4. pontja szerinti állatfajok; 9. Kistermelő gazdaságában nevelt állat: olyan állat, amelyet a kistermelő a levágást közvetlenül megelőzően születésétől vagy kikelésétől kezdve, vagy baromfi esetében legalább 3 hét, nyúlfélék esetében legalább 4 hét, sertés, szarvasmarha, juh, kecske, strucc és emu esetében legalább 3 hónap időtartam alatt a gazdaságában nevelt; 10. Végső fogyasztó: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 18. pontja szerint végső fogyasztónak minősülő fogyasztó; 11. Régión belüli: a kistermelő gazdaságának helye vagy – a 3. § (3) bekezdésével összhangban – lakóhelye szerinti megyében és az azzal szomszédos megyékben lévő, valamint budapesti; 12. Gazdaság helye: az élelmiszer-termelő állat tartásával és az élelmezés céljára termesztett növények termesztésével összefüggő gazdasági udvar; 13. Kistermelői vendégasztal: a családi magánétkezésekhez előállított házi élelmiszerekhez és gasztronómiai hagyományokhoz kapcsolódó tevékenységek bemutatása, és az elkészített élelmiszerek felkínálása helyben fogyasztásra, napi legfeljebb tizenhat személy részére a kistermelő gazdaságában vagy lakóhelyén; 14. Rendezvény: a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet (a továb biak ban: 210/2009. Korm. rendelet) 28. §-ának a) pontja szerinti fogalom. 3. § (1) A kistermelő felelős az általa forgalomba hozott élelmiszer biztonságáért, minőségéért, a 178/2002/EK rendelet 18. cikke szerinti nyomonkövethetőség biztosításáért és dokumentálásáért. (2) Kistermelői élelmiszer értékesítését a kistermelőn kívül a vele egy háztartásban élő személy, valamint a kistermelő házastársa, bejegyzett élettársi kapcsolatban élő élettársa, nagykorú gyermeke, testvére, szülője, nagyszülője is végezheti. (3) A kistermelő lakóhelyén történő élelmiszer-előállítás és értékesítés akkor végezhető, ha az adott termék vonatkozásában a gazdaság helye fogalmilag nem értelmezhető vagy a gazdaság helyén nem biztosíthatóak az előállítás, illetve értékesítés feltételei. 4. § (1) A kistermelő nem állati eredetű alapterméket, valamint mézet, méhészeti termékeket és élő halat saját gazdaságában vagy lakóhelyén, Magyarország területén működő valamennyi piacon, vásáron, rendezvényen és engedélyezett ideiglenes árusító helyen a végső fogyasztónak, illetve a régión belüli végső fogyasztónak, kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítménynek értékesíthet. (2) A kistermelő egyéb állati eredetű alapterméket, valamint az 1. § (1) bekezdésének b)–c) pontja szerinti élelmiszert – a (3) bekezdésben említett állatok húsának kivételével – saját gazdaságában vagy lakóhelyén és a régión belüli piacon, vásáron, rendezvényen és engedélyezett ideiglenes árusító helyen a végső fogyasztónak, illetve kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítménynek értékesíthet. (3) A kistermelő saját gazdaságában nevelt és közfogyasztás céljára engedélyezett vágóhídon levágott sertés, juh, kecske, szarvasmarha, strucc és emu húsát saját gazdaságában vagy lakóhelyén a végső fogyasztónak, illetve a régión belüli kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítménynek értékesítheti. (4) A kistermelő az általa megtermelt vagy előállított élelmiszert a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 7. pontja szerinti kiskereskedelmi tevékenységként kistermelői vendégasztal keretében felkínálhatja fogyasztásra. (5) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott élelmiszerek régión belüli értékesítése történhet a vásárló kérésére házhozszállítással is, valamint az egyes élelmiszerek tekintetében e rendeletben szabályozott, piaci értékesítésre vonatkozó területi korlátok betartásával. (6) A (3) bekezdésben meghatározott élelmiszerek értékesítése a vásárló kérésére régión belüli házhozszállítással is történhet. (7) Piacon és vásáron történő értékesítés esetén a vásári, piaci és vásárcsarnoki árusítás közegészségügyi szabályairól, továbbá a vásárokról és a piacokról szóló jogszabályban foglalt elő írásokat be kell tartani. (8) Kiskereskedelmi és vendéglátó létesítmény kistermelői árut kizárólag a végső fogyasztó részére értékesíthet. 5. § (1) A kistermelő az 1. § (1) bekezdése szerinti tevékenységének – kivéve kis mennyiségű nem állati eredetű alaptermék termelését, vadon termő alaptermék összegyűjtését és betakarítását – megkezdését, tevékenységének lényeges megváltozását, szüneteltetését és megszűnését a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet szerint, annak 1. melléklete A) részében meghatározott adattartalommal köteles írásban bejelenteni. Amennyiben az alaptermék vagy termék forgalomba hozatalának bejelentése a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnál (a továb biak ban: MgSzH) kerül teljesítésre, azt a gazdaság helye vagy lakóhely szerint ille té kes, megyei MgSzH kerületi hivatalánál (a továb biak ban: területileg ille té kes kerületi hivatal) kell megtenni. (2) A kerületi hivatal a kistermelőt nyilvántartásba veszi és regisztrációs számmal látja el az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 38. §-a szerint. (3) Állati eredetű alap- és feldolgozott termék csak akkor hozható forgalomba, ha az állomány, amelyből az adott termék származik, igazoltan részt vesz a kötelezően előírt mentesítési programokban, illetve – tejtermelő állomány esetében – amely igazoltan mentes gümőkortól és brucellózistól. Ennek igazolására a kistermelő kérelmére a területileg ille té kes kerületi hivatal hatósági állatorvosa a 2. melléklet szerinti hatósági állatorvosi bizonyítványt (a továb biak ban: hatósági állatorvosi bizonyítvány) állítja ki. (4) A hatósági állatorvosi bizonyítvány a kiállítástól számított egy évig hatályos, a kistermelő kérelmére évente meghosszabbítható. A kistermelő állati eredetű alap- és feldolgozott terméket csak hatósági állatorvosi bizonyítvány birtokában hozhat forgalomba. (5) A hatósági állatorvosi bizonyítvány vagy annak a hatósági, vagy jogosult állatorvos által hitelesített másolatát a kistermelőnek, illetve az élelmiszer értékesítését végző személynek, valamint a kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítmény üzemeltetőjének az árusítás helyén kell tartania. (6) Amennyiben a kistermelő által folytatott élelmiszer-termelés és -előállítás a vonatkozó elő írásoknak nem felel meg, a megengedett kis mennyiségeket túllépte, a kistermelő számára nem engedélyezett tevékenységet végez, az élelmiszer-biztonságot érintő állat-egészségügyi, élelmiszer-higiéniai vagy élelmiszer-biztonsági hiányosság tapasztalható, a kerületi hivatal jogosult a tevékenység végzését a hiányosságok megszüntetéséig felfüggeszteni, korlátozni, a hatósági állatorvosi bizonyítványt és annak másolatát visszavonni, a nyilvántartásból törölni, és/vagy intézkedni a külön jogszabályban meghatározott egyéb szankciók foganatosításával kapcsolatban. Amennyiben a kistermelő tevékenysége során a fogyasztó egészségét súlyosan veszélyeztető hiányosság kerül megállapításra, a kistermelőt az adott tevékenység gyakorlásától 3 évre el kell tiltani. 6. § (1) A kistermelőnek az alaptermékből előállított élelmiszerről adatlapot kell készítenie a következő tartalommal: a) a kistermelő neve, címe, b) az élelmiszer-előállítás helye, c) az élelmiszer megnevezése, d) az összetevők csökkenő sorrendben való felsorolása, e) fogyaszthatósági időtartam, illetve minőségmegőrzési időtartam, f) tárolási hőmérséklet. (2) A kistermelői vendégasztal keretében előállított élelmiszerekről az (1) bekezdés szerinti adatlapot nem kell vezetni. (3) Ha a kistermelő az általa előállított élelmiszert csomagoltan értékesíti a kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítménynek, az élelmiszerek jelöléséről szóló rendeletben meghatározott jelölést alkalmaznia kell. A csomagoláson fel kell tüntetni a „kistermelői”, vagy méz esetében a „termelői” jelzőt a termék megnevezése előtt. Csomagolatlan élelmiszernek – beleértve az alapterméket is – kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítmény részére történő értékesítése esetén a kiskereskedelmi létesítménynek az árusítás helyén fel kell tüntetni a kistermelő nevét és a termék nevét. A termék megnevezése előtt fel kell tüntetni a „kistermelői” vagy méz esetében a „termelői” jelzőt. A kistermelő dokumentált módon köteles tájékoztatni a kereskedőt és a vendéglátót az élelmiszer fogyaszthatósági vagy a minőségmegőrzési időtartamáról, valamint a szükséges tárolási hőmérsékletről. (4) Ha a kistermelő az általa előállított élelmiszert csomagoltan értékesíti saját gazdaságában, lakóhelyén, piacon, vásáron, rendezvényen, engedélyezett ideiglenes árusító helyen, valamint házhozszállítással, a csomagoláson fel kell tüntetni a kistermelő nevét, címét vagy gazdaságának címét, a termék nevét, a fogyaszthatósági vagy a minőségmegőrzési időtartamát és fogyaszthatósági időtartammal rendelkező élelmiszerek esetében a tárolási hőmérsékletet. Csomagolatlan élelmiszer ilyen módokon történő értékesítése esetén a kihelyezett termék előtt a kistermelő nevét, valamint a termék nevét kell feltüntetni. (5) Az étkezési tyúktojás értékesítése esetén – a helyi piacon értékesített tojások jelöléséről szóló jogszabályban foglalt kivétellel – fel kell tüntetni az egységes közös piacszervezésről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletben és e rendelet végrehajtása részletes szabályainak bevezetéséről szóló 2008. június 23-i 589/2008/EK bizottsági rendeletben előírt jelölést. (6) Nyers tej, illetve nyers tej felhasználásával készült, nem hőkezelt tejtermékek értékesítése esetén az értékesítés helyén, jól látható, és az adott termékkel egyértelműen összekapcsolható módon fel kell tüntetni a „nyers tej, forralás után fogyasztható”, illetve „nyers tejből készült” jelölést. (7) A kistermelőnek nyilvántartást kell vezetnie az általa előállított termékek mennyiségéről, az előállítás idejéről, az értékesített mennyiségről és az értékesítés helyéről, idejéről. A nyilvántartást vagy annak másolatát a kistermelőnek az árusítás helyén kell tartani. A kistermelő köteles a nyilvántartást, valamint a húsvizsgálatot igazoló hússzállítási igazolásokat 2 évig megőrizni. 7. § (1) A kistermelő tulajdonában lévő, gazdaságában nevelt és ott levágott baromfi és nyúlfélék vágás utáni húsvizsgálatát a hatósági vagy a jogosult állatorvos a levágás helyén végzi el, a vizsgálat után a 3. számú melléklet szerinti hússzállítási igazolást állítja ki, amely alapján a baromfi és nyúlféle húsa forgalomba hozható. (2) A kistermelő saját gazdaságában nevelt, e rendelet szerinti értékesítésre szánt, tulajdonában lévő sertés, juh, kecske, szarvasmarha, strucc és emu csak engedélyezett vágóhídon kerülhet levágásra, a hatósági vagy a jogosult állatorvos az elvégzett húsvizsgálat után a 3. melléklet szerinti hússzállítási igazolást állítja ki. (3) A (2) bekezdésben megnevezett állatok húsát haladéktalanul 0–+7 °C, a belsőségeket 0–+3 °C közötti hőmérsékletre kell hűteni, és a feldolgozásig, illetve az értékesítésig a hűtőláncot folyamatosan fenn kell tartani. A húst lefagyasztani nem szabad. (4) Sertésből származó hústermék kistermelői vendégasztal keretében csak akkor kínálható fel, ha az annak alapanyagául szolgáló hús megfelelő eredménnyel átesett a húsban előforduló trichinella hatósági vizsgálatára vonatkozó különös szabályok megállapításáról szóló, 2005. december 5-i, 2075/2005/EK bizottsági rendelet (a továb biak ban: 2075/2005/EK rendelet) I. mellékletének I. vagy II. fejezete szerinti vizsgálaton. (5) A kistermelő az e rendelet szerint forgalomba hozni kívánt állati eredetű élelmiszerének füstöléssel történő tartósítását a saját gazdaságán kívüli, arra alkalmas létesítményben is elvégezheti, vagy más élelmiszer-vállalkozással is elvégeztetheti, a nyomonkövethetőség biztosításával. (6) Baromfihúst és más állat húsát nem lehet egy időben, egy helyen feldolgozni, húsukat elkülönítetten kell tárolni. 8. § (1) Az 1. § (1) bekezdésének a) és c) pontjában meghatározott tevékenységre vonatkozó élelmiszer-higiéniai követelményeket a 4. melléklet tartalmazza. (2) Az 1. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott tevékenységeknél a 852/2004/EK rendeletben a tevékenység jellegétől függően meghatározott elő írásokat, valamint az 5. mellékletben meghatározott követelményeket kell betartani. (3) A kistermelői vendégasztal keretében végzett élelmiszer-előállítás e rendelet szerinti szabályait a 852/2004/EK rendelet elő írásainak betartása mellett kell alkalmazni. (4) A 7. § (2) bekezdése szerinti állatok levágatásával kapcsolatban a 852/2004/EK és a 853/2004/EK rendelet adott tevékenységre vonatkozó elő írásait be kell tartani. 9. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. (2) Ez a rendelet a következő közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg: a) az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikke (2) bekezdésének c) pontja, valamint 1. cikkének (3) bekezdése, b) az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikke (3) bekezdésének c) pontja, 1. cikkének (4) bekezdése, valamint 1. cikke (5) bekezdésének a) pontja. (3) Az élelmiszer-ellenőrzési igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 89/2005. (X. 11.) FVM–EüM–ICSSZEM–PM együttes rendelet Mellékletének 1.1.4. pontjában az „Elsődleges élelmiszert termelők és alapterméket forgalmazók” szövegrész helyébe az „Engedélyköteles élelmiszerek kiskereskedelmi forgalomba hozatalának engedélyezése, valamint kistermelők, alkalmi rendezvények” szövegrész lép. (4) Hatályát veszti a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló 14/2006. (II. 16.) FVM–EüM–ICSSZEM együttes rendelet. Gráf József s. k., földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter